Pesti Napló, 1868. április (19. évfolyam, 5381–5404. szám)
1868-04-08 / 5386. szám
is tiszteletreméltó polgárai nagyobb számának régről azon kéréssel emeltetnek, hogy orvosolásának e sérelmek. Tudva van, hogy a belügyminiszter urnak felterjesztésére az alkotmányszerűleg élethoszsziglan választott és megerősített szász nemzeti comes váratlanul ez évi február hó 8 kén kelt legfelsőbb határozat folytán hivatalától felmentetett és a törvényhozásnak ez állás betöltése iránti további intézkedéséig helyébe egy ideiglenes nemzeti ispán neveztetett ki, holott ily ereiben, mig uj választás történik, a törvényes gyakorlat szeint Szeben városának polgármestere a szász comesnok alkotmányos helyettese. Ez képezi tárgyát az előttem fekvő kérvényeknek, melyek beadásával a szebeni választó kerület követei meg vannak bízva. Mióta Erdélyországban a szász nemzet azon több százados szép népjognak örvend, hogy élén választott comes állt, a történet csak egyetlen egy példáját ismeri annak, hogy egy alkotmány- szerűleg élethossziglan választott comes saját kérésén kívül nyugalmi állapotba helyeztetett volna. De ez is csak 1774 ben, tehát oly időben történt, midőn, valamint ez Erdélyben, fájdalom, többször fordult elő, minden törvényesség ellennem az alkotmány értelmében, hanem az állammindenhatóság parancsai szerint kormányoztaték az ország. Ezen esetre tehát ma a törvényesen kezeskedett szabad alkotmány oltalma alatt, hivatkozni csakugyan nem lehet. Ezen ügy azonban nem személyi, ez jog és alkotmányügy, és mint olyan, annak horderejében a szász nemzet, mint politikai népegyediségnek fenlőrő valódi életkérdés. Erdélyben a német gyarmatosok, kiket II. Géza magyar király teljes polgári szabadság biztosítása mellett hívott az országba, oválva és elszigetelve egymástól, már közel voltak azon veszélyhez, hogy majdnem teljesen elvesztették szabadságukat. A magyar korona pedig erőteljes nép létét akarva a birodalom határain, ezen okból II. Endre magyar király az 1224. évi ismert szabadságlevele által, mely a szászoknak aranyha fája — az egyes gyarmatjárásokat egy nemzetté fűzte össze, és annak élére a szebeni comest belyező főnökéül. E hivatal és méltóság tehát oly régi, mint maga a nemzet, és vele együtt hat századon túl fenntartatott mai napig. Kezdetben a nemzeti comes kinevezése a sz. korona felségi joga volt, mig Hollós Mátyás király, a nép és polgároknak e nagy barátja, a szebeni polgárokat azon joggal adományozta meg, hogy királybírójukat éspedig életének tartamára ők maguk válaszszák meg, ki mint ilyen, egyszersmind a nemzet comese, s később a fejedelmi tanács tagja is volt. Ez 1404-ben történt. Azon időtől fogva a comesi hivatal választási hivatal maradt, maga a választási jog pedig országos törvények, államszerződések és fejedelmi eskük által legünnepélyesebben megerősítve, végtére 1845-dik évben dec. utolsó napján kelt legfelsőbb leirat által mint a nemzetnek belügye, különös megállapodás folytán újra akképen határztatott meg, hogy a választásban a szászföld valamennyi kerületei is részt vegyenek. Voltak ugyanis e változó idők folyamában egyes esetek, midőn e jogot, sem tarta tiszteletben a kormány. De valahányszor történt legyen is ez, ily jogsértés ellen nemcsak a szebeni polgárság, s vele az egész nemzet szólalt fel, hanem mindig minden egyes esetben a fösormányszék, de orsszuszosan összeavült karon és rendek is férfiasan léptek egy szabadság megóvása mellett, mely nem csupán a szász nemzet, hanem az ország sarkalatos jogaihoz századokon át tartozék és tartozik ma is. Azért, ha néha a kormány a választás mellőzésével saját teljes hatalmából kinevezte a szász coment, oly eljárás mindenkor országos sérelemnek tekintetek. Bármily más kérdésekben, néha keményen vita is, szálltak szembe az egyes pártok, ily esetben mégis mindnyájan egyek valónak, mert jogjog, törvény törvény marad, meg nem támadható szentély, mely előtt az állam és népéletien minden szilárd elvű párt hódolva leborul. Váljon több százados jog azért, mivel hogy néha a hatalom sértő meg azt, kevésbé legyen e tiszteletre méltó? Épen Magyarországnak története bizonyítja fényesebben , mint bármely más országé, hogy jog és alkotmány minél gyakrabban és csökönyösebben támadtat ék meg, annál magasbra ervelkedik e legdrágább népjavak értéke a nemzet szivében, ugy hogy a hatalomnak valamennyi megtámadása nem gyengítése, mint inkább belterjü, erkölcsi erősödése vala a megsértett jognak. "úgy állván a dolog, könnyen felfoghatni, milyen rázkódató a benyomás, melyet a felelős kormány ezen eljárása a szász nép túlnyomó többségére, azon körülmény pedig, hogy egyáltalában a választási jog kérdésbe vonatott, az egész nemzetre minden pártszinetet különbség nélkül tett. Aligha található egyes szász hazafi, ki a nemzeti Comes választási jogát néma belenyugvással odaáldozná, mert a legutolsó kunyhóig mindenkinek éreznie kell, miként a jog a nemzetnek mint zárt egységnek fennmaradásával oly szilárdul össze van kötve, mint az épület boltozatával a zárkő, mely boltozat, ha az kitöretnék, minden pillanatban önmagától romba dőlhet. Pedig összeroskadott építményekkel, szétszakasztatott, foszlányokba eltűnt népekkel nem leszen segítve az államon. Oly időt élünk, melyben az államférfim meggondálnak, fájdalom, csak igen sokat a szenvedélyek felgerjesztése és követeléseivel kell küzdenie, midőn egyes pártok előtolakodva, egy vagy más irányban czéljaik követésében magukat minden eszközök által érvényesíteni törekednek, holott a történet régi tapasztalása tanúsítja, hogy ott, hol a szereplők vagy maguk hiszik legerőbben lebegtetni a népvélemény zászlóját, vagy azt másokkal elhitetik, az igazság gyakran legkevésbé sem található. Azon elvtől vezetve, hogy a képviselőt, mint ilyent, kötelessége teljesítésében semmi sem gátolhatja, miután magamra vállaltam, hogy a hozzám küldött kérvényeket beadjam, bátorkodom kérni , hogy a t. hát ezeket azon választmányhoz utasítani szíveskedjék, mely Erdélynek Magyarországgal való egyesülésének törvényes keresztülvitelére célzó munkákkal bizatott meg, és pedig annyival inkább e választmányhoz, mivel ez, legalább tudtomra, még egyetlen egy ülést sem tartott, holott igen kívánatos és szükséges volna, hogy az Unió fontos ügye a közhaza javára és az érdekelt népek valódi megnyugtatására a torage útján, nem pedig a szabadkéz segélyével, vagy mellesleg a tett dolgok hatalma . túl valahára maradandóan intéztessék el. 6 Szólónak azon kivánata, hogy a nagyszebeniek kérvénye az „Unió 1" bizott- mányhoz utasittassék , rövid vitát idézett elő Gr. Bethlen János hivatkozva azon miniszteri nyilatkozatra, mely egsy interpellatióra válaszkép adatvan, 8 azt ígéri, hogy e fontos tárgyban a kormány maga fog javaslatot előterjeszteni; azt hiszi, hogy azon bizottmány foglalkozási köre ez által megszűnt, s így a benyújtott kérvény nem hozzá, hanem a minisztériumhoz utasítandó. Bónis Sámuel a házszabályokhoz alkalmazkodva, az eddigi gyakorlatból indulva ki, azt hiszi, hogy a ház mindkettőnek megfelel, ha a kérvényt akérvényi bizottmányhoz utasítja. Gáll József a háromféle indítványt elemezve, a dolog természetével legmegegyezőbbnek tartja, ha az a bizottmányhoz létetnék. Szólott még Szász Károly és Papp Zsigmond. A ház Bónis indítványát fogadta el, s a szebeni kérvényt a kérvénybizottmányhoz utasító. Radich Ákos jegyző olvassa dr. Siklóssy Károly következet interpellatióját: Tapasztalván, miként a lőport e mai napig csak hatósági engedély folytán szokták a feleknek a kereskedők kiszolgáltatni: kérdést intézek a t. belügyér úrhoz, vajjon van-e a rendőri rendszabály eddigi fennállásáról tudomása ? s ha igen, miért tartja ezt fenn ? miután e rendszabály törvényeinkben nem gyökerezik, s mégis a honpolgárok szabadságát, valamint a szabad kereskedést korlátozza, a hatóságok ,közegeit hasztalan munkával terheli, s a katonaságot a közéletben is kiváltságokkal felruházza, minek alkotmányos szabad államban előfordulni nem kellene. Kelt Pesten,pril 7. 1868. Dr. Miklóssy Károly m. p. országos képviselő. Az interpellátió ki fog adatni a belügyminiszter úrnak, ki arra annak idejében válaszolni fog. Ezután gr. Száray Antal a főrendi ház jegyzője a házban megjelenvén, átnyújta a főrendek azon határozatáról szóló jegyzőkönyvi kivonatokat, melyek a czukor és égetett szeszes italok kivitelénél visszatérítendő fogyasztási adónak, valamint a horvátokkali egyezkedésre megbízott országos küldöttség iránti üzenetnek elfogadásáról szólnak ; a jegyzőkönyvek felolvastattak és tudomásul vétettek. Kerkápolyi Károly olvassa a közp. bizottmánynak a törvények kihirdetéséről s a keresk. és iparkamrák szervezetéről szóló törvényjavaslatok tárgyában következő jelentéseit. Jelentése a központi bizottság előadójának a törvények kihirdetéséről szóló törvényjavaslatáról. a.i.4.8.,az évi TV. 1. ez. 2. sz. folytán az országgyűlés folyama alatt és egyenként is szentesíthetők lévén a törvények, kétségtelen, hogy kihirdetésük eddigi módja többé nem kielégítő, s hogy épen azért e téren is szükség van a törvényhozás gondoskodására. Ugyanazért a központi bizottságnak általában véve semmi észrevétele sincs a beterjesztési törvényjavaslatra. Egyes pontjait illetőleg azonban a következő módosításokat hozzák javaslatba: a) a bevezetést rövidebben vélné szerkesztendőnek , következőleg : az 1848. évi IV. sz. 2. §. folytán a törvények kihirdetésére nézve rendeltetik : b) az első §, következő szerkezettel vélné felcserélendőnek: „minden törvény, a mint ő Felsége szentesítésével ellátva az országgyűlés mindkét házában kihirdettetett, az e végre alapítandó országos törvénytárban a kormány által azonnal köztudomásra hozatik. c) A második §. III. és IV-ik soraiban, e szavak helyett: „alsó és felső,“ ez irassék: mindkét. d) A 3 ik §. hivatalos lapban e szavak hagyassanak ki. e) A 4 ik §. 2. sorában e szó „ama“ cseréltessék ki ezzel, „a“ 6-ik sorában e szavak helyett ország hivatalos lapok helyett ezek irassanak : „országos törvénytárban,“ utolsó sorában pedig 10 helyett 15 irassék. f) Az 5-ik §. 6. sorában e szó helyett: koronként ez irassék : „időről időre.“ g) A 6-ik §., valamint a 8-ik hagyassák ki. h) A hetedik jöjjön a hatodik helyére, azon változással, hogy első sorában minden évről helyett „minden naptári évről“ hassék. i) A 9-ik §. jöjjön a 7 ik helyére, a következő szerkezettel: az országos törvénytár, megjelenése után azonnal minden törvényhatóság számára hivatalból megküldetik. k) Tétessék fel nyolczadikul a következő új §• 8-ik §. A minisztérium gondoskodni fog, hogy minden törvény kihirdetése után azonnal, a m. korona országaiban divatozó nyelveken, hiteles fordításokon is köztudomásra hozassák, s az illető törvényhatóságoknak is megküldessék. Pesten, ápril 6-án 1868. Kerkápolyi Károly m. k., mint a központi bizottság előadója. Jelentés a központi bizottság előadójának a keresk. és iparkamarákra vonatkozó törvényjavaslatról. A tettleg fennálló kereskedelmi és iparkamarák törvény általi rendeztetése kétlen szükség által lévén parancsolva, az előterjesztett törvényjavaslatra egészben véve, a középponti bizottságnak nincs észrevétele. Egyes § ait illetőleg a következő módosításokat hozza javaslatba : a) Az első §. 2. sorából e szavak képviselősére, a harmadikéból pedig ez: törvényes, hagyassanak ki. b) A 2. §. 1. pontja következőleg szerkesztessék: A kereskedelmi és iparkamarák a földmivelés, ipar és kereskedelmi miniszter alatt állanak , egyenesen veszik és teljesítik annak rendeleteit, s közvetlenül hozzá intézik előterjesztéseiket c) A 3. §. e) pontjában e szó szaknevelést , ezzel cseréltessék fel a szakképzést, a reá következő elősegíteni pedig hagyassák ki. Ugyanazon §. e) pontja alatt a végelőtti sorban miniszternek helyett miniszterhez irassék, a végsorban pedig : a d n i helyett tenni. Ugyancsak azon §. e) pontja alatt eszek után megvizsgálni, vétessenek fel ezek , ha alkalmasaknak találja, ellenben e szó „az“ hagyassák ki. Az f) pont szerkesztessék a következőleg : A miniszter által véleményezés végett időn kint összehívott egyetemes kamarai gyűlésekbe, vagy bizottságokba tagokat küldeni. d) A 4. § cseréltessék ki a következővel : Az ipar és kereskedelmi kamrák száma székhelyei, kerületei és a kerületei az ipar és kereskedelmi érdekek koronkénti fejlődése szerint a minisztérium által határoztassanak meg időről időre. e) Az 5 §. 2-ik szakasz a következőkép szerkesztessék : Kamarai kültagok. A kültagok száma a beltagokéval egyenlő lesz. f) A 6-ik §. 2-ik bekezdése első sorában azokkal hassék azok által helyett. g) A 8-ik §. első sorában e szó után mind azon, vétessenek fel ezek: bennszülött vagy megtelepült. Második bekezdésének 2-ik sorában vagy gyal vétessék fel e szó ki, s végre maradjon el mindaz, mi e szó után áll : működik. Ellenben d) alá pontul vétessék fel e következő szerkezet: Választási jog illeti a kamara területén levő kereskedelmi vagy iparos társulatokat is, melyek a jogot igazgatóik vagy más megbízottjaik által gyakorolhatják. h) A 9-ik §. első sorában beltagul helyett beltaggá hassék, e szó helyett minden, álljanak ezek, mindazon bennszülött vagy megterepül 1. Ugyanazon §, c) pontja alatt a 4-ik sorban e szó után fővezető, vétessenek fel ezek ,legalább ugyanennyi idő óta. i) A 10-ik §. második sorában és pedig helyett még pedig, utolsó soraiban pedig osztályát helyett osztály tagjai irassék. k) A 11 ik §. 2-ik sorában e szó elé pedig irassék ez még. l) A 13-ik §. végsorába alelnök helyett alelnökök irassék. m) A 15-dik § ból hagyassanak ki a szavak: a kamara törvényes képviselője ő, ellenben a 4-dik sorban olvasható e szó után: tárgyakat, vétessék fel ez megállapítja, s a két utolsó sor cseréltessék ki ezen szerkezettel: a kamara hatáskörén belől a miniszter rendeleteinek végrehajtásával. n) A 16. §-ba e helyett: az elnök által hozzá utasíttatott, ez irassék: hozzá tartozó. o) A 18. §. 3-dik sorából e szó: viszonylagos, hagyassék ki, végbekezdése pedig igy szerkesztessék: A külön vélemény egyes tag kivonatára is jegyzőkönyvbe iktatandó. p) A 20. §. második sora végére vétessék fel e szó: ipar, 4 dik sora eljén pedig irassék : választa, nevez ki helyett. q) A 21. §. 2-ik sorában tárgyalásairól Lelkeit tárgyalásáról iranok. r) A 24 ik §. 2-ik sorában osztálygyülésekre helyett osztályülésekre irassék, a 4-dik és 5-dik sorból e szavak , ha szükségesnek ítéli, kimaradván, e szó után e kamarát, vétessenek fel a következők : ha hivatásának nem felel meg, vagy ha törvényes hatáskörét túllépi. s) A 27-ik § 2 dik sorából hagyassanak ki e szavat a miniszter által. t) A 28 ik § első sorában bevételeikről hassék e helyett bevételeik, 2 dik sorában pedig e szó helyett azt, ezek jöjjenek : a megvizsgált számadást. Kelt Pesten, april 6. 1868. Kerkápoly Károly, mint a központi bizottság előadója. Kacskovics Lajos olvassa ugyanazon bizottmánynak a görög keleti vallásunk egyházi ügyeit tárgyazó törvényjavaslat feletti jelentését, melyet tárgyhalmaz miatt holnapi számunkban fogunk közölni. A felolvasott jelentések kinyomatni és szétosztatni fognak, tárgyalásuk iránt a ház apriliki ülésében fog határozni. Grhiczy Kálmán mint a házszabályok átdolgozásával megbízott választmány elnöke, felhívja ezen választmány tagjait, hogy f. hó 17-én az országháziján tartandó bizottmányi ülésre megjelenni szíveskedjenek. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: A delegátiok tanácskozásának befejezése után kötelességemnek ismertem az 1868. évi államköltségvetést azonnal összeállítani és a közterhekről szóló törvényjavaslatokat elkészíteni,óhajtottam volna az egész előterjesztést már eddig is megtenni s a törvényjavaslatokat a t. ház asztalára tenni. Azonban az egész első államköltségvetésnek a miniszteri tanácsban történendő végleges megállapítása, úgy a számos mellékleteknek rendezése és kinyomatása szükségkép annyi időt vesz igénybe, hogy a legjobb igyekezet mellett is a hét utóbbi napja előtt az előterjesztést megtenni képes nem lennék. Miután a t. ház az ünnepek alatt ülést tartani nem kíván, ezen előterjesztés e hétről elmarad, azonban miután mindenek felett kívánatos az előterjesztésnek mielőbbi behozatala, bátor vagyok kérni a t. házat, méltóztassék a jövő héten tartandó első ülés napján, tehát ápr. 16. napján az állam költségvetés és a pénzügyi törvényjavaslatok előterjesztését már most napirendre tűzni. (Zaj. Ellenmondás.) A ház a pénzügyminiszteri bejelentést tudomásul vévén, elnök jelenti, hogy gr. Andrássy Gyula miniszterelnök királyi szentesítéssel ellátott törvényczikkeket kivánván kihirdetés végett a háznak benyújtani, addg, míg a miniszterelnök úr a törvényczikkekkel megjelenik, az ülést felfüggeszti. Rövid szünetelés után az ülés ismét megnyittatván, a miniszterelnök úr benyújtja a királyilag szentesített törvényi czikkeket, melyeknek egyike a vasutak és csatornák telekkönyvezésbről, másika a czukor és égett szeszes italok kivitelénél visszatérítendő fogyasztási adóról szól. Mindkét törvényczikk egész szövegében felolvastatott és kihirdettetett. Radich A. jegyző megbizatván, hogy azokat hason czélból a főrendi házhoz átvigye. Végül elnök ur székéről felkelve, jelenti a háznak, hogy a felséges királyi család kebelében várt örvendetes pillanat bekövetkeztével a budai vártemplomban „Téged Isten dicsérünk“ templomi ájtatosság fog tartatni, mely alkalomra a képviselők szíveskedjenek minél számosabban megjelenni. A bejelentést a ház részvevőjég vette tudomásul. Elnök úr az ülést folyó ápril hs 15 ig bezárólag eloszlató, a legközelebbi ülés 17-én reggeli 10 órakor fog tartatni. Már az a reichsrath privát szeretetreméltósága, hogy minden sátoros ünnepre egy-egy csoport oly törvényt készít el szentesítés alá, hogy mindig el lehet mondani, hogy az ilyen meg olyan (karácsonyi, húsvéti stb.) ajándék. A múlt karácsony kétségkívül örökké emlékezetes marad az osztrák parlamentáris élet történetében , a szabadelvűség pedig húsvéton, az eszme győzelmi ünnepén, ünnepli diadalát. A házassági törvény, az iskolatörvény szerkesztve is vannak, csak a legfelsőbb aláírást várják; a felekezetközi törvény átesett az alsóház tárgyalásán; az esküdtszék felállításáról sajtóügyekben a ház asztalán a törvény, s e mellett a kevésbé jelentékeny, de nem kevésbé gyakorlati hasznú törvények egész sora van már részint elintézve, részint tárgyalás alatt, részint készülőben. Cislaj hanus testvéreinknek nincs okuk a húsvéttal meg nem elégedni. Rájuk nézve a szó legszorosabb értelmében feltámadás. Egy van, ami szomorítja őket, s íme, srről is kezdenek kedvezőbb hírek szállongani. Brestl financ terei azok, amik sok fejtörést okoznak a jó sógoroknak, s ezek közt is különösen a vagyonadóval nem tudnak megbarátkozni, s tán van alapja, vagy tán ez is csak a visszatetszés nyilatkozása, hanem pár nap óta emlegetik, hogy Brestl vissza fogja vonni javaslatának e részét. Azon körülmények,melyek a házassági törvény elintézése után a pillanatnyi zavart támasztották, s forrásul szolgáltak mindennemű rémes és nem rémes hírnek,válságnak, egyenetlenségnek, mindinkább napfényre derülnek, s megnyugvással constatáljuk, hogy részünkről akkor is helyesen magyaráztuk a dolgokat s az egész bramarbas nem volt más, mint a sarokba szorított feudalclericalis párt egy manoeuvreje, melylyel sikerült egy kissé a vizet megzavarnia. A telegramm, mely akkor Bécsből Pestre jött, szóról szóra ez : „Bécs fellázadt.“ E sürgönynyel egy időben útnak indultak obscurus vidéki lapok számára levelezések, melyek szakadásról beszéltek a minisztérium kebelén belől. Giskra contra Berger, igy hangzott a jelszó, sőt, mint olvasóink emlékezni fognak, Giskrát az egész minisztériummal is szembe állították. A dolog lényege abban állt,hogy bizonyos matadorok, kik szintén „Arcadiában születtek,“ s „ültének vala a bársonyszékeken,“ hírét keltették annak, amit óhajtanak, hogy elősegítsék. Konkolyt hintettek, fel akarták használni a fejedelem távollétét, ilyenkor könnyebb a manoeuvrehozás, mert nehezebb a magyarázat; azonban azóta a miniszterek megfordultak Pesten ő Felségénél, s a kudarcz szégyene azokat terheli, kik mások számára ásták a vermet. Ezóta Rómából is egészen más hangon jönnek a hírek. Ma már úgy szól a válasz, hogy a szentszék kész engedményekre, hanem bevégzett tényekre vár. Ami a diplomatikusból magyarra fordítva, annyit tesz, hogy veszett fejszének nyele kerüljön, mentessék meg a következetesség és az elv. A követeléssel szemben nincsen egyéb a nonpossumusnál , de a kényszerűségnek engedni — akarva nem akarva — kell. így volt ez mindig, így is lesz, Rómában csak úgy, mint Rómán kívül. Az „Owl“ (bagoly) czímű életlapban ismét egy komoly közlemény foglaltatik, s ez egy állítólagos körlevél, melyet az osztrák külügyérség intézett volna külföldi képviselőihez, a concordatum ügyében annyi elkeseredetten folytatott harcz alkalmából. „Az új házassági törvény ellenesei is beismerik — így szól többek közt ez állítólagos körlevél — hogy a concordatum több pontjára nézve szükségessé vált a módosítás. A monarchia keleti részében — ezt a magyar püspökség sem tagadja — hatályon kívül helyezi a corp. cordatumot a magyar alkotmány hegyreállítás. Úgyszintén a nyugati félben a december 21 -i alaptörvények oly külön törvények megalkotását vonták maguk után, melyek a concordatum egyes pontjaival ellentétben vannak. Ez alaptörvények épségben tartására a kormányt esküje kötelezi , a püspökök maguk megnyugtatták azon hivatalnokok lelkiismeretét, akik vonakodtak ezen esküt letenni. Az új iskola és házassági törvény pedig ez alaptörvényeknek csak kifolyása. A házassági törvény, távol attól, hogy a polgári házasságot kötelezőleg állítsa fel, csak azon esetekben engedi meg, midőn nem állami, hanem csak egyházi akadály forog fenn a házasságra, s midőn a bíróságot házassági dolgokban az egyháztól megvonja, s a világi hatóságra rubsza, csak az alaptörvények első czikkelyére tesz eleget, s csak oly viszonyt illit ismét helyre, meg I. Ferencz császár alatt egy félszázadig fennállott. Da a concordatum, mint ilyen, sincs az uj házassági törvény által megszüntetve, csak néhány különös pontja, mely jelesen a jogérvényt s alkotmánynyal ellentétben áll, szenved változtatást. Egészben véve, a megszüntetés nem is határoztatott el, s a római curiának szabadságában áll közreműködni, hogy oly bázis állittassék fel, mely jövőre lehetővé tegye oly törvények megalkotását, melyek az idő s az alkotmányos állam követelményeivel összhangzásban vannak. Minthogy azonban a tárgyalások, melyek öt vagy hat évvel ezelőtt a szentszéknél megindíttattak, eredményre nem vezettek, a nyilvános jog pedig Ausztriában oly változtatásokat szert vehet, melyek a concordatum szabványainak további végrehajtását erkölcsileg lehetőnné teszik, a törvényhozás az állam nyugalmát és jólétét nem veszélyeztetheti további halasztó által.“ így az „Owi“ körlevele, mely hogy mennyiben érdemel hitelt, nem akarjuk megítéli. Tartalma ugyan nem provokálja a kételyt, sepr hangja, de mindamellett csak kötve kel bennehinnünk, s mindenesetre reservával fogadnunk a közleményt. A jó benne az, hogy ha apocrygh is, nem alkalmas arra, hogy ha még oly csekély bajt, vagy zavart is okozzon. A püspökök azon uj feliratát, melyről a mi nap emlékeztünk meg, a kormány úgy fogana, mint egy feléje tett lépést. Ez értelemben, s ily hangon válaszolt is a feliratra, » ... válasz már Rauscher bibornok kezei köz«, v»«, Giskra és Taafe tegnap Pestre jöttek; hozzá teszzük, hogy fontosabb ok nélkül. A Giskra és Berger közti állítólagos egyenetlenségeket a „Debatte“ ismételve és határozottan tagadja. Becső dolgok. A felsőház ülése ápril 7-én. Elnök: Majláth György országbíró. Jegyző: Sztáray Antal gr. Az ülés egy negyed háromra megnyittatván. Radich Ákos mint képviselőház jegyzője, áthozza a vasutak és csatornák központosított telekkönyvéről szóló , s a cukor és az égetett szeszes italok kivitelénél a fogyasztás visszatérítését tárgyazó szentesített törvényeket, melyek a ház jegyzője által felolvastatnak. Elnök kijelenti, miszerint az ő Felsége aláírásával ellátott példányok a levéltárban létetezni fognak, s azután több tárgy nem lévén, az ülést bezárja. Hatósági élet. Székes-Fehérvár, apr. 6. (Gr.) Fehérmegye közgyűlése. Szőgyényi Marich László főispán élni e-tete alatt. A főispán meleg szavakkal üdvözli a közgyűlést, melynek tagjai közt Madarász József , Perczel Mór foglalnak helyet. Elnök mindenek előtt két megürült elnöki állomás betöltésére nézve terjeszti elő szóit. A megválasztásra kijelöltek nevei előteresztetvén, a választásra két szavazatszedő bizottsa kiküldése után a szavazás foganatba vetetik, mely czélból az ülés felfüggesztetik. Az összegyűlt nép és a bizottsági tagok viharos éljenzésben törnek ki, látván Perczel Mórt az ülés felfüggesztése után az elnöki szék felé közeledni. A Madarász József körül bágyadtan felhangzó -éljen Kossuth“ elnyomatik a szűnni nem aktré éljenzés és tapsvihar által, mely Perczel Móri, üdvözlő. Perczel Mór meghatott szavakban köszöni meg a megye közönségének iránta nyilvánuló meleg rokonszenvét, felidézi ez — úgymond — énekében azon kort, midőn ő 1848-ban a radica- reform kivívásában e teremben annyiszor szót emelt, s kétszeres örömmel látja, hogy fia ugyanazon polgárok, vagy azok gyermekei és unokái üdvözlik őt, kik 20 év előtt itt e termben működésének tanúi voltak. Hosszan és szítni nem akaró tap- követéli a szónok szavait, a körülállók által felemeltetve, köszönéni * ,■ az iránta nyilvánult bizalmat. Madarász Józsf Perczel távozta után felemelkedik és szólni akar, a közgyűlés tagjainak nagy többsége s közönség látván Madarászt felállni, oly lelkesültségel élteté Perczelt, hogy Madarász szóhoz nem juthatván, az asztalra állt fel, hol a legfurcsább taglejtések között fejezd ki elégületlenségét és nem tetszését az ügyek ezen fordulata iránt. A közönsg én a közgyűlés tagjai meg-megujuló éljenzéssel üdvözlők Perczelt, s a lelkesültség végre oly óriási mérvben nyilvánult a minig erősbülő tapsviharban, hogy Madarász, múltán szóhoz semmikép sem juthatott, jónak látta az asztalról leszállni, s a teremből távozni. Az ülés megnyitása után a szarvas eredménye hirdettetett ki, s a beérkezett búltok olvastattak fel. Az ülés ezután eloszlott. i -----o ^ * iuwui kor a megyeház kis termében g ülés Jelen volt 22 bizottsági tag, Beniczky ezredes elnöklete alatt. Beniczky Lajos ezredes alelnök rajt s é . közt megjelenvén, megnyitotta az uh iyen mint elnök működött. Elnök: T. bizottság! Mai nem taiá mni társa,egy oly ügy, mely a mily v vt' ,.gy sajnos mindnyájunkra nézve. Mielőtt azonban a tanácskozáshoz fő számot kell adnom a tiszt, bizottságnak miért elnökösködöm én mint alelnök nem foglalta el az elnöki széket a romlasztott elnök ? A mártius 25-én tartott közbkottsági egy oly jelenet adta elő magát, mely a uralgott rendet felbontotta, s az ország védgyűlés által jóváhagyott szabályokat tette. Az eset következő: Perczel Mór tábornok úr, mint