Pesti Napló, 1868. május (19. évfolyam, 5405–5430. szám)
1868-05-01 / 5405. szám
Ugyanazon §. Ötödik sorában: „felszerelés©“ után hozzáteendő : „és folytonos jó karban tartása iránt.“ A 25. §., mint a pénzügyi bizottság köréhez tartozó, érdemleges tárgyalási alá nem vétetett, de a bizottság nem mulaszthatja el a pénzügyi bizott SiS figyelmét arra azon okból felhívni, mivel az annak államsegélyezés , illetőleg a jövedelmi adómentesség megszűntének idejét és eseteit tárgyazó pontját határozottan és világosan kifejezettnek nem találta. A 26. §. első sorában kimaradt a vasút engedélyezési ideiglen szabályozóul elfogadott törvény 9. §. lit. b.a helyébe tétetett: „a 2-ik §-ban idézett ideiglenes vasútengedélyezési szabvány 9-ik §-nak b. pontja alatt.“ Ugyanazon §. második bekezdésében: „törvény“ helyett: „szabvány“ és „lit b.“ helyett: „b. pont“ teendő. A 25-ik, 30-ik és a függelék 1-iő §§-ai a pénzügyi bizottság köréhez tartozván , azokra észrevétel nem létetett. A külön czikk tárgyalása alkalmával Hollán Ernő államtitkár bemutatta a közmunka- és közlekedési minisztériumnak 1868-ik évi január 17-ről 78. sz. a. a magyar átalános hitelbank igazgatóságához Pesten intézett rendeletének ■/. alatt ide mellékelt másolatát, melyben a m. átalános hitelbank igazgatóságát és érdektársait, mint az alföldi vaspályaengedély kérőit jogérvényes nyilatkozásra hívja fel az iránt: várjon, tekintet nélkül az elveszett és az országgyűlés összehívásáig eltelendő időre, magukat tovább is fetétlenül és változatlanul lekötötteknek tartják-e az engedélyokmányban elvállalt kötelezettségekre nézve? Bemutatta továbbá a magyar általános hitelbanknak Pesten 1868. évi február 1-től a m. kir. közmunka- és közlekedési minisztériumhoz e tárgyban intézett'//. alatti felterjesztését, melyben a hitelbank igazgatósága mind maga, mind érdektársai nevében jogérvényesen kinyilatkoztatja , hogy az engedélyokmányban foglalt kötelezettségekre nézve, magát az országgyűlés legközelebbi megnyitásától számítandó hat hétre, lekötöttnek tekinti. Az általános m. hitelbank igazgatóságának felolvasott leveléből a bizottság annak jutván tudomására, hogy az engedélyt kérő társulat által kötelezettségének tartamára újabban kikötött határidő végéhez oly közel áll, hogy az abból még hátralevő két nap alatt teljes lehetetlen ezen ügy országgyűlési tárgyalását bevégezni, ily körülmények közt mindenek előtt szükségesnek látta a közmunka- és közlekedési minisztérium jelen volt képviselőjét fehívni, hogy haladék nélkül arról szerezzen biztosságot, kész-e az engedélyt kérő érdektársulat kötelezettségének határidejét meghoszszabbítani addig, míg ezen vasúti tövényjavaslatnak már folyamatban levő tárgyalása bevégeztethetik. Addig is azonban nem akarván részéről semmit elmulasztani, amivel ezen vasút ügyében keletkezendő országos határozatnak mielőbb meghozatkatását elősegítheti, elhatározta, hogy a legközelebbi ápril 20 án tartandó ülésében a jegyzőkönyv meghiteltessék, és a pénzügyi bizottsághoz, a másik két törvényjavaslat tárgyalásának bevégezte előtt, külön áttétessék. Jegyzetté: K iss Lajos s. k., bizottsági jegyző. Bécsi dolgok. A reichsrath szerdai ülése csak — a már táviratilag jelzett — Skene-féle interpellatióról nevezetes. Az interpellatió (melyről még bővebben fo A „Pesti Napló“ tárczája. Május 1-jén 1868.Adatolse az élet- és halálozási viszonyok statistikájához Pest városában, különös tekintettel az itt 1831.,1854—55 és 1866-ban uralgott cholera-járványokra. Dr. Tormay Károly, Pest városa volt tiszti főorvosától. Jelen nagybecsű értekezletet, bár csak rövid kivonatban, az „Orvosi Hetilap“ I. évi 17-dik számának mellékletéből veszszük át, s egyidejűleg értesülünk, hogy ő Felsége dr. Tormaynak ezen, ép oly nagy fontosságú, mint fáradhatlan buzgósággal készített munkálatáért, a belügyminisztérium útján legmagasb megelégedését, valamint Pest városa tanácsa a maga részéről köszönetet írásban küldöttek meg. „A budapesti kir. orvosegyletnek állandó járvány bizottmánya van; — azt, hogy működik is, hasonló biztossággal nem mernék állítani. Ezen állandó járvány-bizottmánytól függetlenül nevezett ki az egylet tagjai közül az 1866-diki cholera-járvány alkalmával egy cholera-bizottmányt, amelynek fő feladata a nevezett járvány kifejlődésének és továbbterjedésének alapul szolgáló vagy erre befolyást gyakorolt adatok gyűjtése leendett. Tudtunkra e bizottmány eddigi működése egyetlen bizottmányi ülésből állott, melyben a követendő eljárás módja és tervezete megállapítva, illetőleg elfogadva jön; az ez ügyben történtek második és legújabb mozzanatát Tormay Károly jr. bizottmányi tagnak az orvosegylet elnökségéhez benyújtott s a bizottmányi tervezet értelmében összeállított orvosi topo- és ethnographiai adatgyűjteménye képviseli. Tormay Ir. e dolgozatának statistikai adatokra vonatkozó részét a magyar tud. akadémia statistikai és nemzetgazdászati bizottmányának közleményei számára is átengedi, s ez az, mit rövid kivonatban közölni szándékunk. Azokat pedig, kik e dolgozattal bővebben megismerkedni óhajtanak, az akadémia által kiadott „Statistikai és nemzetgazdászati közlemények“ 1867-ik évi IV-dik kötének második füzetére (megjelent 1868-ban) utaljuk. Tormay Jr. mindenekelőtt Pest városa és egyes részei jelen állapotának rövid statistikai leírását adja. A térséget, melyen a város épült, 1,625,102 □ ölre terjedőnek veszi, melyen az 1866-dik év végén 27 tér, 227 út és utcza, 5385 ház, 30.060 család, s összesen mintegy 140.000 lakos létezett. — Esik tehát: a belvárosban 1 ház 166 □ ölre, 1 házra 8., lakos, vagyis 37., lélek, a Lipótvárosban 1 ház 363 □ ölre, 1 házra 7., lakos, vagyis 40.6 lélek, a Terézvárosban 1 ház 274.6 Q ölre, 1 házra 5.4 lakos, vagyis 28.3 lélek, a Józsefvárosban 1 ház 339.6 □ ölre, 1 házra 4., lakos, vagyis 17,5 lélek, a Ferenczvárosban 1 ház 277.4 □ ölre, 1 házra 3.9 lakos, vagyis 16,1 lélek. Egy-egy család 4,65 lélekből áll. A legutóbbi népszámlálás az 1857-ki octóber 31-én történt, midőn is 4118 házban 26,542 család létezett, volt pedig a jelenlevő lakosok közt honosuk 37,191 férfi és 39,431 nőnemű, idegenek 55,083, tehát összesen 131,705 ; a 4861 távollevő honosokkal együtt36,566 lélek. Ha tehát 1857-től egész 1866-dik végéig csakis az évenkénti szaporodást veszszük tekintetbe, nem sokat fogunk hibázni, ha népességünk egész öszszegét 140,000-re teszszük, melyből kerek számban körülbelől esik: a belvárosra 24,000 a Lipótvárosra 21,000 a Terézvárosra 57,000 a Józsefvárosra 26,000 a Ferenczvárosra 12,000 ide nem számítva az itt tanyázó sorkatonaságot és tanuló ifjúságot. Ha egy évszázad során visszatekintünk — mondja tovább T. tr. — és Pest városa népességének szaporodását kutatjuk, úgy alig találunk más várost Európában, mely e tekintetben Pesttel mérkőzhetnék. Egy század előtt Pest városa egész népessége a belvárosra szorítkozván, alig tett 10,000 léleknél többet de 1780-ban 13,550, 1799 ben már 29,780 ra emelkedett, 1819-ben 47,188,1839-ben 85,226,1859-ben közel 138,000 lélekre tehető, úgy hogy egy század óta évenkint ll-o°fo‘al növekedett, míg Berlin csak 3.0, London 2.34, Sz.-Pétervár 2.38, Madrid 1.80, Bécs f-2S°lo al szaporodott népességében, más városok, mint Palermo O.lo, Velencze 6.80°10-as népességükből évenkint vesztettek. A keresetmódot és foglalkozást illetőleg, 1866 ban illetékes lakosaink között volt körülbelől : a) Pap, tisztviselő, ügyvéd, orvos, birtokos, magánzó 13.39, b) iparos, kereskedő, szállító (Spediteur) 41.18, c) gazda, kertész, tehenész, hajós, halász Lg,,, d) segéd személyzet a kereskedelemnél, ipar és szállításnál 20.so, e) szolga és cseléd ll.gy, f) napszámos és más idetartozó ll.ga%-al. A népesség mozgalma. Ez házasság-kötések, születések és halálozások által idéztetvén elő. Házasságkötések évről évre a népesség szaporodásával rendes arányban, csekély hullámzással növekednek, és pedig mintegy 1.„ — 1.5%-al az általános népesedésnek összegéhez. Számszerűit házasult Pesten: 1826 ban 776 keresztény és 18 zsidó pár. 1830-ban 749 552* 1835-ben 831 55 38 „ 1865 ben 1226n 232 „ 1866-ban 1141n 234 „ tűnik itt nem annyira A zsidók felette nagy sza fel, mely azonban évek során át születések, mint itteni letelepedés eredménye. Az összekeltek korát tekintve, az ingadozás csekély. Számszerűit házasodott Férfi 24 éves korig 5.8— 8 S °10-ig 24-től 30-ig 30-tól 40-ig 40-től 50 ig 40-tól 60-ig 60 éven felül 34.8 40.,35., 43., 16.7—12.3 3 7 15 5%-al. 6.5— 6.g A férfiaknak általánosan fele 32 éven alul lépett házasságra, a nőknek pedig ezen korig két harmada ment férjhez. A protogam — első — és palingam — ismételt — házasságok számarányát illetőleg: 100 házasságra 72—75 esett, hol mindkét rész nőtlen és hajadon volt; 5, hol mindkét rész özvegy volt; 12—13, hol özvegy férfi hajadon menyasszonynyal; 8—9, hol özvegyasszony nőtlen férfival lépett házasságra. A születések száma sehogysem egyez meg az újszülöttek számával, és pedig a halvaszülöttek és iker vagy több szülöttek miatt, azonban a szülöttek száma sem oly nagy, mint ez a természetes szaporodási erőnek megfelelne. Számszerint Pesten született : 1852-ben 5747, 1853-ban 6038, 1854-ben 5869, 1855 ben 5918, 1865-ben 6661, 1866 ban 7158 gyermek. Nemre nézve az arány a leány- és figyermekek közt úgy állott, mint 29:32-höz, 1000 leány után született 1066 figyermek, és ezen arány nálunk már két évtized óta majdnem állandó. Polgári állásra nézve Pesten 1854-ben csak 24...%, törvénytelen gyermek született, míg ezek aránya 1866-ban 35,8% al volt. Közönségesen 25 élveszülöttre 1 halva szülött esik. A szülők valláskülönbsége szerint ez utóbbi két járvány (1865. és 1866.) évet véve, volt: 1865-ben 6691 újszülött közt 5564 keresztény és 1127 zsidó, — 1868-ban 7158 újszülött közt 6028 keresztény és 1130 zsidó. Időre nézve e két utóbbi évben — mint majdnem rendesen — legtöbb aprilban, legkevesebb decemberben született. A halálozás nálunk egyátalában felette nagy, úgy hogy járványévekben az újszülöttek számát jelentékenyen meghaladja, az utóbbi két évtizedet véve, városunkban egy-egy ezer lakos után 40 halt el, s városunkkal egy vonalon áll Nápoly és Sz.-Pétervár, holott Angliában 22, Francziaországban 24, Insbruckban 31, Pizában 33, Milánóban 38, több mint Pesten, t. i. 41 halt Bécsben és 43 Lembergben. Meghalt 1854-ben 4804,1855-ben a cholerajárvány évben 8092, 1865, typhus évben 6148, 45.5%o, 1866 ban cholera évben, 9167 = 65.4%o (ezerlék); esik pedig egy-egy napra 1865-ben 18, 1866-ban 25 halálozási eset. Nemre nézve 1865-ben halt 3412 fi és 2736 nőnemű. 1866-ban halt 4770 fi és 4397 nőnemű. A halálozási időt tekintve, rendes években a halálozás leggyakoribb a nyári, csekélyebb a téli hónapokban, az arány 6 és 10°l0 közt hullámzik, de nem úgy áll az járvány ideje alatt, mert 1866-ban a legcsekélyebb halálozás 5.6%-al, a legnagyobb 18%-al septemberre, mint a cholera járvány tetőpontjára esik. E két utolsó járványévet tekintve, a havi ingadozás nem volt oly nagy 1865-ben a hagymáz alkalmával, mint 1866-ban a cholera dühöngése idején, mert akkor a viszony csakis 6.6 november és 9.7% közt mártiusban ingadozott. Rendes években a közép halálozás april havára esik. Rendes éveket véve, a megholtakat koruk szerint sorozva, minden egy-egy ezer megholt közt volt: 0— 1 éves 432 20—40 éves 151 1— 5 „ 167 40-60 „ 104 5—10 „ 29 60-80 „ 73 10—20 „ 31 80 éven fölül 13 Egyes városrészekre nézve a gyermekhalálozás aránylag legkisebb a bel- és lipót-, legnagyobb a józsef- és ferenczvárosban. A gyermekhalálozást véve, a házasságból született gyermekek halandósága a 0—5 évesek közt úgy áll az azonkívül szülöttekhez, mint 9 : 10 hez, de az élet első havában mint 18 : 29-hez, és csak később egyenlíttetik ki, hogy a viszony kedvezőbb lesz. Vallásra nézve osztályozván a megholtakat, és pedig egyszerűen a keresztényeket a zsidóktól mint különös fajt elkülönözvén, ez utóbbiak úgy rendes mint járványévekben is sokkal kedvezőbb halálozási viszonnyal bírnak, mint a keresztények, s ha e két csoportot életidőre nézve egymás mellé állítjuk, tapasztaljuk, hogy a 0—5 éves gyermekeknél a halandóság felette nagy a keresztényeknél, és úgy viszonylik az e korosztályban meghalt zsidókéhoz mint 5 : 3- hoz. Ezen oly csekély halandóság a zsidóknál szaporodásukra legnagyobb befolyást gyakorol; a harminc éven túli korosztályok mindkét vallásfelekezetnél egyenlő arányban vannak, e körülmények folytán a zsidókra nézve felette kedvező viszony áll elő, mely szerint ezek élettartama növekszik, amint ez a következő összeállításból kitűnik , hogy 100 meghalt közt volt, korra nézve keresztény zsidó 0— 5 éves 53.01 32.54 5-20 „ b íi 11 *,3 20-40 „ 18.,« 22.,a 40—60 „ 13.JJ 12.65 n U i fl í U a a a. A megbetegedésnek pontos statistikáját oly nagy városról, mint Pest, nem álla munkban — írja T. — az erre vonatkozólag gyűjtött anyag azonban nemcsak a rendes ( malis), hanem járvány évekből is annyi beadatot, a betegedést, gyógyulást és halálozás letőleg annyi támaszpontot nyújt, hogy nyomán biostatikai tekintetből használható vetkeztetéseket vonni lehetségessé válik. A megbetegedés nálunk időre nézve nem években közönségesen aránylag legnagyo nyári, legkisebb a késő őszi és téli hónapok és 6 3 egész 11.50% közt ingadozik; morbi téli időben közönségesen 22.20, tavaszkor 2-1 mig nyáron 30.80 és ősszel 22.20/0-al, ami nem ily arányban áll rendesen a halálozás ! A betegek életkorát tekintve, egy-egy , beteg közt létezik : 0—1 hónapos 28, 1—12 hónapos 87 1 éves 98, 5—15 éves 86, 15—20 éves 150 — 30 éves 180, 30—40 éves 201, 40—60 éves 60 éven fölül 46. Ha a nevezetesebb népkorokat több nem éveken át egymás mellé állítjuk, azok közt a lámzás csakis a gyomor, bélhurut és légzésnvi bántalmakra nézve jelentékeny, alig észrhető egyéb bajoknál; ami pedig azok (néi rok) culminatióját illeti, a fokteri felette nagy például a gyomor- és bélhurut augustus 17. és novemberben 3.so %-al, e körűim folytán a váltólázak sept. és január hónapok úgy viszonylottak egymáshoz, mint 15:5.] a tüdőlob dec. és octoberben mint 12 : 4-hon orbáncz sept. és jan.-ban mint 14: 3-hoz. Hogy a népkórokban történt megbetegedél és halálozásról, az esetben megbetegedő és elhaltak valódi arányáról, valamint ezel és a közmegbetegedésről egyáltalában leheti világos képet nyerhessen, elkerülhetlen szülgesnek tartotta T., hogy egy, legalább 10 magában foglaló cyclust, melynek közel egy cholera járvány év esik, állítson össze pedig legczélszerűbben úgy teljesíthette ha 1850-től egész 1859-ik év bevégeztéig a n sz.Rókushoz czimzett közkórházban evóevke 73,224 beteget és az ezekből elhalt 8051 esv nevezetesebb népkórok szerint osztályos százaléki arányban kimutatja. E rovatos kimutatásban a beevaktabhoz forduló népbetegségek köztigy van jegyezve,melyek az észlelés tágyát kénezik . lyekből meggyőződhetünk, hogy 7 az évi ingázóddá legtöbb esetben csekély é. 1 észrevehető, 8 a cholera járványon kívül betegség sem mutatott felötlő hullámzást a betegedési arányban; feltűnőbb az évi halálé 84., munk megemlékezni, szó szerint igy hangzik: „Ő Felsége ápril 25-én kelt legfelsőbb kéziratában meghagyja a hadügyminiszternek, hogy a magyar miniszterelnökkel egyetértve, javaslatot terjeszszen elő, melynek értelmében volt osztrák tisztek, kik az 1848 és 49-ki események folytán ellátási igényeiktől elestek, az általános katonai nyugdíj alapból ellátást nyerjenek. Tekintettel ezen cabinet-levélre, a következő kérdések intéztetnek az összes minisztériumhoz: 1. Megkérdeztetett-e az összes minisztérium a tervezett intézkedés iránt, és egyetért-e vele ? 2. Mikép igazolható a közös katonai budgetnek a tervezett intézkedés által oly megterhelése, mely a Magyarországgal való kiegyezés alapját tevő törvény szövege szerint sem a sanictio pragmaticában, sem Magyarországnak a többi birodalommal való állami együttélésében alapját nem leli ? 3. Nem tart-e a minisztérium attól, hogy ezen intézkedés által minden hadsereg lételének elutasíthatlan kelléke, a zászlóra tett eskü szentsége megrendíttetik ? 4. Mikép kíván a minisztérium megelőzőleg intézkedni aziránt, hogy a tervezett intézkedés felett ne a reichsratlei delegatiónak kelljen határoznia még csak a legközelebbi összegyűlésekor ?“ Ez interpellátiót vagy hatvan képviselő írta alá, nagyobb részt csehországi, szlovén és tiroli képviselő, s az egész centrum. A lengyelek, a szekerek nagyobb része, a felső-ausztriaiak és a baloldali club tagjainak szintén nagyobb része megtagadta az aláírást. Egyelőre csak azt jegyezzük meg jellemzésül, hogy ezúttal a fődologban Jókai, Skene, és az „új Presse“ szörnyen találkoztak: mindenik egy álláspontból indul ki, s mindenik a legellenkezőbb consequentiákra jut hasonló praemisiákból; szolgáljon ez bizonyítékául kiindulási pontjuk helyességének. A következő nyilatkozat felvételére kérettünk meg: Nyilatkozat és felszólítás. Többször volt közelebbről egy pár lapban a magy. kir. távirda-intézet és annak kormánya a távsürgönyök elkéstése, s amiatt hibáztatva, miért nem szünteti meg a rendetlenségeket, és miért nem fejti fel ugyancsak hirlapilag a hibáztatott esetek okát. Legtávolabbról sem vonom kétségbe, sőt tudom is, hogy fordultak elő rendetlenségek, s azok a maga rendén megvizsgáltatván, a valósággal elkövetett hiba egyszer sem maradt büntetlenül. De bátor vagyok kérdeni, váljon lehet-e egy akkora és annyi a kormányzat hatáskörén kívül eső körülménytől függő intézettől, mint honunk távirászata, méltányosan követelni, hogy abban semmi rendetlenség elő ne forduljon ? A magy. kir. távirda-intézet évenként két millió távsürgönyt kezel, és 153 állomásán 307 hivatalnok, kiknek legalább negyede még alig egy pár hava, hogy szolgálatba lépett, s így nem teljesen gyakorlott, 283 szolga és vonal-felügyelő van alkalmazva. Az összes 23043 mértföldnyi huzalok 149,474 faoszlopra, 373,296 parcellán elszigetelőre, ugyanannyi elszigetelő vastartóra vannak kifeszítve, s dolgozik összesen 1764 gép és 1287 villámtelep. Ha ezek közül bármelyik nem végzi pontosan teendőjét, vagy illetőleg hiányos, azonnal kisebb-nagyobb távolságra kiható rendetlenség támad. Sőt még az irányzó ügyességüket gyakorló pajkos gyermekek, felborozott ifjak is belejátszódnak a távírás pontosságába, több ezerre menvén évenként az ezek által elrombolt porczelán-szigetelők száma, közelebbről is csak Soprony és Kis-Márton közt 400 porczellán-szigetelő találtatott összetörve, s az illető hatóság nem volt képes a tetteseket felfedezni. — Hogy a hó, eső, szél, fergetegek és villám mennyi bajt okoznak, mindenki tudja, s romboló hatásukat legközelebb is a közönség és intézet nagy kárára sajnosan kelle tapasztalnunk. A távírdai vonalra igazán illik azon közmondás, hogy azt még az útfélen levő ág is bántja, nem egyszer vezetvén el a közelében levő fák huzalt érintő ágai a gépről a villámfolyamot. “ Csoda-e hát, ha ennyi szeszélyes tényező mellett olykor elkésések, rendetlenségek fordulnak elő , de arra, hogy azok minél előbb elháríttassanak, az emberi ügyesség, tudomány, néha elöljárói szigor minden eszközeit felhasználni szoros kötelességünknek tartjuk. Ehhez járul, hogy sok helyen csak vasúti állomások vannak, melyeknek legfőbb rendeltetésük a vasúti üzleti sürgönyök kezelése. Ennélfogva a magánsürgönyöket csak akkor szabad továbbítaniok, ha a távirdahuzalok az üzleti sürgönyökkel elfoglalva nincs — s igy megtörténhetik, hogy az ilyen állomásnál feladott sürgöny csak hosszabb idő után több óra múlva adatik tovább. Az sem téveszthető szem elöl, hogy a távirda — nem úgy mint a posta, mely egy alkalommal több száz levelet küldhet egy úttal tovább — egy huzalon egyszerre csak egy sürgönyt továbbíthat , s a használatban lévő Morse-féle távirószerkezeten egy óra alatt 5—6 száznál többet nem lehet tovább adni, s ezt is csak akkor, ha a két állomás közt minden a legjobb rendben van, s úgy az adó, mint a vevő távirász a leggyakorlottabbak. Legtávolabbról sincs szándékomban a fennírtak által sem az eddig megtörtént rendetlenségeket palástolni, sem az ezután felmerülhetőket igazolni, csak arra kívántam az érdekelt közönséget figyelmeztetni, hogy ha minden kormányzati ágban, úgy a távirászatnál tán még inkább jöhetnek elő a legfigyelmesebb és legerélyesebb kormányzat mellett is rendetlenségek. Nem mulaszthatom el a távírdát használó t. közönséget egyúttal teljes tisztelettel felkérni, jövőben, a netán előforduló rendetlenségeket szíveskedjenek akár nálam a hivatalban (aldunasor 2 dik szám), akár a helybeli felügyelőségnél (Lloyd-épület) akár szóval, akár egy pár sorban bejelenteni. Csak ily után lesz biztosan elérhető, hogy az érdekelt a megtörtént rendetlenség igazi okának ismeretére, a kormányzat annak teljes tudására juthasson, s a hasonlók ismétlődésének akadályozására sikeres intézkedéseket tehessen. Amit a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. minisztérium távirászati szakosztályának és felügyelőségeinek a semmi készlettel nem bírt, csaknem újból berendezendő magy. kir. távirászat körül tennie kellett és kell, azt más államok régibb, már jól berendezett hasonló intézeteinél 2—3 annyian végzik. Nem csoda tehát, ha az egyes hírlapi felszólalásokra nem felelhetünk, s megbocsátanak az illetők, ha azt jövőben sem teszszük, nem tehetjük. Egyfelől, mert a mulasztás néha távoli állomáson történvén, a hiba kipuhatolása hosszabb időt igényel, s e miatt a felelet elvesztené érdekét, s ezen kívül is az egyes távsürgöny elkésése sokkal inkább magánügy, mintsem hogy az a nagy közönségre nézve érdekkel bírna. De másfelől a felvilágositásnak gyakran igen részletesnek, egész az intézet ismertetéséig terjedőnek kellene lenni. Erre pedig, mint már fentebb is említők, a legjobb akarat mellett sincs rendelkezhető időnk. Pest, 1868. ápril 25. Takács János s. k., osztály tanácsos a távirdai szakosztályban. Hatósági élet Pest, ápril 29. Mai közgyűlésünk számos fontosabb ügyet intézett el, habár nem is foglalkozott országos kérdések feszegetésével. A főváros dolgai magukban véve is nagy fontosságúak, alig szorulnak arra, hogy az országos kérdések által emeltessék érdekek. Bejelentetett, hogy a város a vízvezetésre szükségelt csövek vámmentes behozataláért folyamodott. A tanács felhatalmaztatott Klapka György és érdektársainak az építendő vagyon és fegyvergyár számára telkeket, 1 □ öletttjával, a magyar hitelbanknak az építendő belga gépgyár számára □ ölét 2 fíjával eladni. Beliczay Imre indítványa folytán az adóügynek a főváros érdekei szempontjából való megvitatására 16 tagú bizottság küldetett ki. A pénzügyminisztérium utasítása az adóügyben tudomásul vétetett. Az adóbehajtás eszközlésére négy városi becsüs alkalmazása határoztatott el, mi végre 1600 főt szavaztatott meg. Az Al-Duna-soron képződő új utcza az újonnan született főherczegnő nevéről „Mária főherczegnő utczának“ fog neveztetni. A mértékhitelesítő hivatal felépítése ügyében a gazdasági hivatal jelentése, mely szerint az épület 50,000 forintba fogna kerülni, helybenhagyatott. A takarékpénztár által a vízvezetékre megszavazott 400,000 ftnyi kölcsönről kiállítandó kötvény szerkesztésében ajánlott csekély módosítások elfogadtattak, az aláírással a főpolgármester, a főjegyző, Simon Flórenz és Thanhoffer Pál képviselő urak bízattak meg. A városliget Simon Ft. indítványára élő sövénynyel fog bekerittetni, s közte nyílások hagyatnak. A váczi-út mentében levő lőporraktári épületek, melyekben jelenleg lószerszám tartozik, a katonai hatóság megkeresése folytán még 3 évig meghagyatnak, egyszersmind a gazdasági bizottmány utasíttatott a katonai hatósággal alkudozásba lépni, hogy ezen telkek épületeikkel együtt minél előbb a város birtokába jöjjenek. A „P. Napló“ távsürgönyei Bécs, ápr. 30. A képviselőház a cseh éjszak nyugati vaspályáról szóló törvényjavaslatot elfogadta. A kereskedelmi miniszter a kereskedelmi és iparkamarákról szóló törvényjavaslatot terjesztette elő. Az urak háza az adóssági fogság megszüntetése iránti törvényt az alsóház által felküldött szerkezetben változatlanul elfogadta. Florencz, apr. 30. Umberto hgnek és nejének bevonulása rendkívül fényes volt. Roppant néptömeg fogadta őket üdvözlő felkiáltásokkal. Napóleon hg Genuába érkezett és ma elutazik. Augsburg, apr. 30. Az „Augsburg“ párisi tudósításai szerint a franczia kormány „mainzi kérdést“ készül szőnyegre hozni. A poroszoknak nincs jogukban Mainzban megszálló hadat tartani. Hivatalos. s. A vallás- és közoktatásügyi magyar kir. miniszternek Abaúj, Baranya, Bars, Bihar, Borsod, Esztergom, Fehér, Győr, Heves, Hont, Krassó, Liptó, Nyitra, Pest, Sáros, Soprony, Szabolcs, Szepes, Temes, Tolna, Torontál, Turócz, Trencsén, Vas, Veszprém, Zala és Zemplén megyék közönségéhez, a vallás-, tanulmányi és egyetemi alapítványi javak birtokrendezésénél alkalmazott szakértők , becsüsök és tanuk illetményeinek szabályozása tárgyában, a bel- és igazságügyi miniszterekkel egyetértőleg intézett rendelete. A vallás-, tanulmányi és egyetemi alapokhoz tartozó jószágok birtokrendezésénél működő szakértők, becsüsök és tanuk napdíjainak végleges szabályozása czéljából, a bel- és igazságügyminiszterrel egyetértőleg rendelem a következőket : 1. Minden a tisztes osztályunkhoz (honoratiorokhoz) tartozó szakértő, becsüs vagy tanú részére, az eljárás, melyhez meghivattak, akár ennek lakhelyén, akár azon kívül eszközöltessék, napidíjul fejenkint a naponkint felszámítható öt osztrák értékű forint, s minden a fentebbi minősítés alá nem sorolható szakértő, becsüs vagy tanú részére, naponkint és fejenkint három osztrák értékű forint jár. 2. Utazási költség fejében minden meghívott szakértő, becsüs vagy tanú a) gőzhajón az l-ső osztály szerinti, b) vasúton a II. osztály szerinti díjt, c) más alkalmatosság használata esetén az egyszerű postadíjat számíthatja fel. 3. Az említett szakértők, becsüsök és tanúk az uradalom részéről tisztességes ellátásban részesíttetnek, s ahol ez nem eszközölhető, élelmezési váltság czimén a honoratiorok részére naponkint három oszt. ért. forint, az