Pesti Napló, 1868. május (19. évfolyam, 5405–5430. szám)

1868-05-08 / 5411. szám

n* ► 0 , Pest, május (lp.) Sokan kecsegtették magukat a reménynyel, hogy a görög kelleti vallásúnk ügyéről szóló törvényjavaslat tárgyalását a képviselőház ma befejezi. Nem történt meg. A váló feleknek sok elmondanivalójuk van kölcsönösen ; az egyik gyakran szeret hivatkozni előjogaira, a múlt jótéteményeire, a másik nem szívesen hallgatja az előjogok emlegetését, midőn egyenjogúságról akarna beszélni. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a discussiók, bár vallási ügyek felett, a higgadtság korlátait elvétve se lépték át. Megértük azt, mit hamarjában alig mertünk remélni, hogy Sztratimirovics és Borlea hangosan megéljeneztettek, s hogy a baloldali szerb és román módosítók saját házukban verettek meg. A jobboldal inkább csak mint figyelmes hallgató vesz részt a tanácskozásban, míg a balközép indokoltnak tartja a szólók merészebb eruptióira megtenni visszavezető észrevételeit, s ezt annál következetesebben, minthogy az incorrect deductiók többnyire párthíveitől származnak. Az első szakaszhoz összesen kilencz szónok szólott, köztük Berzenczey László, a „nemzeti congressus“ törvényesítését in principio nem helyesli, de a szerkezetet, mely azt de facto törvényesíti, elfogadja. Hál itt a consequentia? A szakasz szavazás útján fogadtatott el; rég idő óta az első eset, hogy a jobb és balközép együtt, egy véleményben álltak fel, mily lélekemelő látvány; a magyar nép egy véleményen! A második szakasz vitatása élénkebb,inimosusabb, s egyszer-egyszer kedélyes is volt; összesen tizenhárman léptek a sorompóba. Legtöbb helyeslést Borbea Zsigmond életes megjegyzései és film visszatolásai keltettek; hatást tett Papp Zsigmond értelmes előadása is, habár a különben talpra esett adoma nem állja is ki a próbát, mely alá a háznak különböző osztályú és nemű hallgatóságával szemben azt venni kell. Ezen szakasz sorsát is szavazás dönté el, s a jobb a balközéppel együtt kezetfogva szavazott. A harmadik szakasz már nem lehetett ily szerencsés; nem azért, mintha a két párt e pont felett tán szétágazott volna nézeteiben, hanem mert a t. képviselők egy része megunva az ülést, melyre pedig önként vállalkozott, annak berekesztése előtt eltávozott. Miletics e körülményt felhasználta, hogy a ház szabályaira hivatkozzék, jelen van-e a határozatképes szám? Ennek következése jön, hogy miután 11 szónok nyilatkozott, s a tárgy kimeríttetvén, szavazásra lett volna kitűzendő, az elnök kényszerült a szabályok iránti hódolatból az ülést eloszlatni, minthogy az igazolt 404 képviselő közül csak 196 volt jelen. Ebből az a tanúság, hogy non qui bene coepit, sed qui bene fiait, habet. 7. 107-5411 Péntek, május 8.1868. 19. évi folyam. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. szám. 1. emelet.ti lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Ferencziek tere 7. szám földszint. Ljjjj 1111«» N —————1' ■ Kiadó-hivatal: A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok , hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők.PESTI EAPLO Előfizetési feltételek: Vidékre, postán , vagy helyben, házhoz hordva . Félévre . . 10 frt 50 kr. o. é. Évnegyedre : 5 frt 25 kr. o. é. Hirdetmények díjai 7 hasábos petitsor egyszeri kifikelésnél 7 nj kr. Bélyegdíj külön 30 njkr Nyilt-tér : 5 hasábos petit 25 új kr. V v - irá g. A „Pester Lloyd“ független. Nagyon kérjük tisztelt olvasóinkat, szi- veskedjenek akár valamikor ezt elhinni, vallani, hirdetni, amint mi haszszuk, valljuk és meggyőződésünk szerint hirdetjük. Ha a tisztelt közönség e kérésünket telje- síti, ha a „Pester Lloyd“ függetlenségét megtámadhatlan dogmának elfogadja, akkor ennek igen kellemes, jó és üdvös eredménye lesz; akkor egy becsületes Deák-párti német hírlapot felmentenek egy terhes dicstelen és siralmas szereptől, mely legnagyobb erejét elnyeli, leg-komolyabb törekvését különös színben tünteti fel. A „Pester Lloyd“ t. i. mióta mostani szerkesztője vezeti, azon rögeszmében szenved, hogy a pesti, hazai és európai közvélemény kételkedik függetlenségében. Új szerkesztője — ezt tudjuk és tud- nák, ha tagadná is — mióta ezét tudja, becsületes , hamisíthatlan Deák-párti ember, régóta szolgálja a haza ügyét, ön-zéntelenül, odaadással; évtizedek óta, legtovább e lapok hasábjain forgatja a tollat, soha zsoldért, soha meggyőződése ellenére. Mégis egy idő óta az a rémkép üldözi, hogy valaki vagy valakik írói jel-lemének szeplőtelenségében kételkednek; azóta minden harmadik szava szabadkozás, minden állítása mellett, mint felügyelő drabant, ott áll egy megszorító clausula; ha valakivel szóbeszédbe áll, azonnal elérzékenyül és felkiált: „Hát nem vagyok talán őszinte, nem vagyok-e független?“ Vallott elvének ügyén csak félkézzel mer lendíteni, az ellenfeleket csak félkézzel meri távol tartani. Félénksége annyira megy, hogy hébe-hóba csupa demonstrátióból nagyokat suhint politikai barátai felé, hogy megmutassa, miszerint nem fél tőlük, néha mégis teljes uralomra vergődik benne az elv, dicséri pártját és az abból származó kormányt „mit Muth und Initiative,“ felveszi a kormány védelmére kelő czikkeket, mint akár a „féltetlen kormánypárti“ „Pesti Napló,“ de miután szűzies pirulása közt kezet szorított a veszedelmes csábításokkal, hamar elsiklik, úgy tette, mintha soha sem is látta volna azt a „kormánypártot,“ és ama bizonyos lány tettetett naivitásával kérdi: „Mama, * was ist denn das, ein Lieutenant ?“ Szánandó állapot, és annál szánandóbb, , mert csak onnan m ered, hogy a „Pester Lloyd“ szerkesztője által teljes életében támogatott párt esetleg többségben van, és e szerint kormányoz. Az egyszeri szegény ember meggazdagodván, arról panaszkodott, hogy szerencséje szerzett ugyan neki sok irigyet és ellenséget, de legjobb barátait eltántori- : tettá. Miért? Mert volt bennök elég önérezet, a balsorssal küzdő embert támogatni, de nem volt elég önérzetük, hogy a szerencsésnek barátai maradjanak, mert attól féltek, hogy szolgáivá kell aljasodniok. A „Pester Lloyd“ érdemes szerkesztőjének sincs elég övérzete az elveit követő kormány bátor támogatására. A többségben levő párt mellett félti jellemét, mely a lefolyt egyenlőtlen küzdelemben oly fényesen kiállottaa tűzpróbát. Mi azt hittük, hogy ő már a minden körülmények közt biz hatik elvhűségében; mi nem hittük, hogy olyan könnyen szédülő feje volna, de ő, úgy látszik, hiszi, és nekünk nincs jogunk az ellenkezőt állítani, mert felteszszük, hogy legjobban ismeri önmagát. Nem lehet tehát tisztünk, a „Pester Lloyd“-ot a mi álláspontunkra csalogatni. Ha ő neki sikamlós a mi padlózatunk, hadd járjon továbbá is a clausulák czifra virágaival hímzett elvhűség szőnyegein. Azt sem bánjuk, hogy ha a mi állásunkról és magunktartásáról nincsen helyes ítélete. Ha ő tudja, mit bír el az ő feje, minek tudjuk, mire képes a mienk. Mi pártoljuk a kormányt, míg elveinket szolgálja, és cseppet sem félünk attól, hogy valaki azt találja hinni, miszerint a kormány pártol minket. Olvasóinkat sem féltjük az ily függetlenségi Tamásoktól, mert olvasóink a mi színvonalunkon állnak, s igen jól tudják, hogy a kormány semmit sem tett a „Pesti Napló“ létrehozására és fenntartására, ellenben abban, hogy e kormány létrejött és fennáll, a „Pesti Napló“-nak némi kis része van. Olvasóink tudják, hogy ott, hol szükséges, a „Pesti Napló“ is megmondja a keserűbb izű igazat, daczára annak, hogy a mi igazmondásunknak (mint a sóbánya jegyek ügyében tanúsított magunk tartása bizonyítja) kissé erősebb hatása szokott lenni , mint a „Pester Lloyd“ erőltetett manoeuvrerohamainak. — Mondja tehát bátran a „Pester Lloyd,“ hogy mi egyedül állunk irányunkkal; mondja bátran, hogy feltétlen kormánypárti lap vagyunk; kutassa szorgalmasan, vájjon ez által megszaporodtak-e előfizetőink, vagy megfogytak-e, és az ő lapja szerkesztésénél tartsa magát e kutatás eredményéhez. Mindezt nem bánjuk, mindezt megengedni van önérzetünk, mindezt szívesen en- gedjük meg, különösen volt kitűnő munkatársunknak, nehogy nevetségesen ki,essék amúgy is terhes, siralmas szerepéből. De egyet meg nem engedhetünk senkinek, még a „Pester Lloyd“ szerkesztőjének sem, s ez az, hogy e függetlenségesdi játszás mániája által az ország érdeke legkisebb csorbát szenvedjen. A „Pester Lloyd“ kimutatni igyekezett, hogy az ország ez évi háztartása nem 11*, hanem 15 milliónyi deficittel fog végződni. Ez, ha igaz, oly szomorú tény, mely Magyarországot mindjárt önálló gazdálkodása kezdetekor, mint teljesen passiv államot tünteti fel, mely nemcsak a külföld, de még a legoptimistiusabb hazafi előtt is a legsötétebb színben mutatja az ország jövőjét, megrontja bennünk a hitet, másokban a hitelt, sőt teljesen igazat ad azoknak, akik a kiegyezéstől, a „Pester Lloyd“ által elfogadott kiegyezéstől nem a haza felvirágzását, hanem csak zavart és bukást várnak. — A journalistika — az igaz— nem arra való, hogy a valót, ha még oly sió moru is, elpalástolja, s igaza van a „Pester Lloydsnak, ha azt mondja, hogy jobb szolgálatot tesz a közügynek a költségvetés szigorú bírálata, mint a szépítgetési és önámitás. • Igen, de a „Pester Lloydsnak állításai a 15 millióra menő deficitről, ezen hitelünket rontó „tény,“ melyet ma már minden bécsi, holnapután minden külföldi lap constatál, teljesen valótlan; ez állítást a „Pester Lloyd“ egyik munkástársa Faik Miksa felelős szerkesztése alatt - s oly könnyelmű, hebehurgya számitás alap - ,ján szórta a világba, melynek elkészítésé ■, nél az ország bevételeinek oly lényeges rá forrását, milyen a földtehermentesités, tökéletesen kifeledte. E munkatárs, ki szintén magyar ember, mint szerkesztője ,■ de akinek nen kell szerepet játszania, mi ő már érti és érzi, mit tett, bűnbánókig be- vallja hibáját, és constatálja a dolgok igazi állását, de nem úgy a „Pester Lloyd.* y A „Pester Lloyd“-nak nem szabad elfolzgadni az igazságot a Deák-párt részéről , a „Pester Lloyd“-nak nem szabad beismernie az ország érdekein könnyelműée ejtett csorbát, mert a „Pester Lloyd“ füg fkgetlen. A „Pester Lloyd “ még fel is mer zort dúlni, hogy az ilyen eljárást hazafiatlan n- ‘ nak nevezzük, sőt jubilál azon, hogy ne mondhatunk akármit az ország hitele és érdekében, a pénzpiacz nem olvassa a „Pessti Napló“-t, a pénzpiacz a „Pester Lloyd “. ■ után indul és abból ítéli meg az országa pénzügyi helyzetét. A szerencsétlen, net in. is sejti, hogy ez által a hazafiatlanságól anathemáját, melyet el nem akart fogatkéni, önmaga háromszorosan vonja le fejét mi : És ezt az eljárást „szigorú critic”nak nevezi a német közlöny! És még dicsekdik függetlenségével, mely a hazára nézve oly hasznos eljárást követnie enged ! Pedig ha ez a függetlenség más, mint teljes emancipáltság az igazság, a honszereteet és a párthűség minden köteléke alól, akkor magunk sem tudjuk, mi az igazi függetlenség, akkor legyünk kárhoztatva olyan függetlenségnek „örvendeni,“ amilyennek élvezetében a „Pester Lloyd“ csurgatja kínos verejtékét! De menjünk tovább. Nem a mi dologunk, a „Pester Lloyd“-ot arra tanítani, hogy mit kell érteni „szigorú critica“ alatt. Hanem ismételve számokkal akarunk neki szolgálni, melyekre szigorú cri-ticát alapíthat.s. A „Pester Lloyd“ az államköltségvetésről hozott bírálatában azt állítja, hogy miután abban a rendes fedezeti bevételek 98.680.000 forintra tétetnek, ezáltal a rendes bevételek rovata az eddiginél 24.780.000 forinttal magasbra emeltetett. Ezen állítását azzal indokolja, miszerint a múlt hat évi rendes kiadások átlaga, s illetőleg költségvetése csak 73.900.000 ftra rúgott. Az egyenes adók minden nemét külön taglalván, azt mondja, hogy a telekadó 13 millió forinttal, a házbéradó 70°/0-ival, a házosztályadó 100%-ival, a személyes kereseti adó 6O°/0-ival, a végtére a jövedelmi adó is tetemes összeggel magasbra emeltetett az eddiginél, minek folytán kétségbe vonja ezen adók beszedhetését, s e szerint több mint 15 millióra rugó hiánylatot jósol a pénzügy részére. Bármely statistikai munkából, különösen pedig Hunfalvi „Az osztrák birodalom rövid statisticája“ czímű művéből felismerhető, hogy a magyar korona országaiból az 1863-ik évben 116 millió forint, az 1864 ik évben pedig 122 millió forint jövedelem folyt a kincstárba. A bevétel tehát nem 73 millió, hanem másfél annyinál is több volt. Hanem azért Brutus tiszteletre méltó ember, s a „Pester Lloyd“ kiválóan független, még kiválóbban nemzetgazdászati, a legkiválóbban pedig egy budget megítélésére elég szakismerettel bíró lap. A számok, melyekre a „P. L.“ okoskodását fekteti, csak a szoros értelemben vett államadót tartalmazzák, ellenben az országos (pótlék) és földtehermentési adó belőlük kihagyatott. Ez ártalmatlan vagy tán „független“ tévedés könnyen felismerhető az államköltségvetés III. füzetében IX. alatt az egyenes adókra vonatkozó részlete- 1 lésből. Ezen részletezésből kitűnik, hogy a Pénzügyminisztérium: 1 ér. Telekadó fejében államadó és országos (pótlék) adóra együtt . . . 24,634,995 ftot,s földtehermentesítési idóra............................. 10,961,055 ftot, összesen 35,596,050 ftot,ervezett, miből az eseteges elengedésekre lerazván....................... 746,050 ftot, marad 34,850,000 ft. Ez a múlt években is körülbelül így illett, s valószínűleg így fog állani jövő évben is, daczára annak, ha a „Pester Lloyd“ e tényt szaktudományának fő keretébe belefogni vonakodnék. A pénzügyminisztérium a dolgon egyebet nem változtatott, mint azt, hogy az eddigi több adóczim s az összesen 29,76 °/C - tólira rugó adókulcs helyett, csak két adó czímet, és kerek számmal 30 °/C-ks adókulcsot hozott javaslatba, miből nem folyhat 13 millióra menő adófelemelés. A „Pester Lloyd“ egyszerűen kihagyta a számításból az országos és földtehermentesítési adót, mely körülbelül megközelíti azon összeget, mint a „P. L.“ adófelemelésnek keresztelt. Hanem azért a „Pester Lloyd“ független, nemzetgazdászati, szakavatott lap — Brutus pedig tiszteletre méltó ember. Hasonló kedves kis tévedést követ el a „P.L.“ a hátbéradóra nézve. Ezen adóra, valamint a megfelelő országos (pótlék) adóra a pénzügyminisztérium összesen 1 . 2,151,316 ftot, a rá eső földtehermentésre 1,012,383 ftot tett költségvetésbe, összesen .................................. 3,163,699 ftot ebből levonva esetleges adóelengedésekre . . . 86,699 ftot marad 3,077,000 ft. Itt sincs ennélfogva az eddigi adó égés összegéhez hasonlítva más adófelemelés mint az, hogy a három országban létezett pro különböző adókulcsok egygyé alakíttat- von,tak, úgy hogy a magyarországi 23 ft 32 krnyi, a horvátországi 24 ft 22 krnyi észet, az erdélyi 25 ft 24 frnyi adókulcs he- ezelyett 25 ftnyi kikerekített egységes adó- _ _ kulcs terveztetik. Téves tehát a „Pester Lloyd“-nak azon állítása, hogy a hátbéradó jövedelme a múlt években csupán 1,700,000 frtra ment, s eszerint téves azon állítás is, hogy itt 1 , 70%-nyi adófelemelés forog fenn. A házosztályadóra és az ezzel kapcsolatban lévő országos (pótlék) adóra előirányzott a minisztérium 1,972,000 ftot, s az erre vonatkozó földtehermentesítési adó fejében.............................. 928,000 ftot, összesen 2,900,000 ftot. bí A „P. L.“ itt is kihagyja az országos új és földtehermentesítési adót a számítás- tóból, s ennek nyomán jut azon téves eredményhez, hogy itt kétszeres adófelemelés forog fenn. Hanem azért Brutus tiszteletre méltó a ember — a „P. L.“ pedig szakavatott, nemzetgazdászati és független lap. A személyes kereseti adónál a pénz- 11 ügyminisztérium a három országra nézve ** állami és országos (pótlék) adó fejében az eddigi gyakorlat szerint.............................. 4,933,333 ftot, és földtehermentesítési adóra 2,466,667 * * tervezett, összesen . . . 7,400,000 ftot. a Tehát nem a képzelt 60%-tóli adó- felemelés forog szőnyegen, s még kevésbé e sajtóhiba, hanem ismét a „P. L “-nak azon B eredetisége, melyet definiálni nem akararunk, hogy nagy érdemű szerkesztőjének ne zavarjuk azon, őt boldogító hitét, ( mintha mi munkatársának szakavatottsá- gát elismertük volna — azon munkatár- sának, a kin csak azon csekély baleset történt — másutt valóságos scandalumnak neveznek — hogy az ország költség- vetésének megbirálásában 25 millióval „tévedt.“ A jövedelmi adó-vallományok szerint 1 állam- és országos (pótlék) adó fejében előirányoztatok . 3,808,000 ft, ennek megfelelő földtehermentesitési adó fejében 1,642,000 „ i földtehermentesitési kamatszelvényekből . . . 948,000 „ i hivatalnokoktól . . . 102,000 „ Összesen 6,500,000 ft. Mindezekből látható, miszerint a „P. L.“ nem sejtvén, hogy azon számok, melyeket tárgyalásának alapjául felvett, csak az állami gyökadót és a hadi állami adót fejezik ki; ellenben az országos és földtehermentési adót nem tartalmazzák, számításában épen annyit tévedett, amenynyit az utolsó két adó kifejez. Mindebből világos, hogy sem a „P. L.“ által feltételezett adófelemvelés, sem az ennek nyomán kiszámított 15 milliónyi deficit valósággal nem létezik. Ellenben áll az igazság, hogy Brutus nagyon tiszteletreméltó ember, s a „Pester Lloyd“ 2 kiválóan független, még kiválóbban nemzetgazdászati, a legkiválóbban pedig egy 7 budget megítélésére elég szakismerettel bíró lap. Mindezeket, melyeknek lényege már keddiek— czikkünkben össze volt foglalva, részletesebben azért ismételjük, hogy a „Pesti Napló,“ melyet „a pénzpiacz nem * olvas,“ a „Pester Loyd“-nak alkalmat adjon, az ország érdeke ellen elkövetett hibát a közönség és a pénzpiacz előtt jóvá a tenni. Reméljük, hogy az alkalmat el nem a szalasztja, ha már csakugyan hiszi, hogy 5* Magyarországról csak annyit és azt tudja a világ, amit a „Pester Lloyd“ megírni ’ kegyskedik. Végül pedig, miután a „Pester Lloyd“ már annyira szereti az adomát, mi is szol ~gálunk neki egy gyet. Az egyszeri ember nagyon szeretett a volna próféta hitbe jutni. E végből egyszer nagyobb társaságban elkiáltja magát. 1~ Szegény X. meghal, az egész társaság is,*' mervén X. urat, elrémült, azután pedig * ’ magasztalja a látnokot, mert azon X. ur _ száz mértföldnyire lakott. A gonosz esély azonban úgy hozza magával, hogy X. ur rá» váratlanul belép a társaságba, ép egészségnek örülve. Kérdik tehát a rész hir rák terjesztőjét, miként mondhatta, hogy X. . ur haldoklik, mikor az oly jó egészségben ísz van? No, ha egészséges, annál jobb, én és, csak örülhetek rajta, de azért én mégis próféta maradok, aki száz mértföldre ki vob látni! Köszöntetjük a „Pester Lloyd“ nemzetgazdászati felavatottságát, s a pénzpiaczot, mely csak ő reá hallgat. Rendkívüli előfizetés HPESTI NAPlóra. Ellőfizetési dij:júniusi 2 hóra.......................................................... Május Május — septemberi 5 hóra Pest, május 7. 1808. 3 frt 50 kr. 8 frt 75 kr. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház május 7. tartott ülése. Elnök: Szentiványi Károly; jegyző: Dimitrievics Miklós. A tegnapi ülés jegyzőkönyve hitelesítés végett felolvastatik. Bónis Sámuel a jegyzőkönyv azon pontjára tesz észrevételt, mely a jogügybizottság jelentésére vonatkozik, nem helyeselvén azon eljárást, mely szerint az mondatik, hogy az elnök ezen jelentése közelismeréssel fogadtatott, azzal indokolván, hogyha valaki kötelességét teljesíti, annak irányában nem szükség az elismerés kifejezése, és ha ez mégis kifejeztetik valaki iránt, a bizottság jegyzője, Horváth Lajos érdemeiről kell megemlékezni. Dimitrievics Milos jegyző, a jegyzőkönyv szerkezetének igazolására azt hozza fel, hogy ő egyedül a tényt constatálta, s a ház a bizottság elnökének nyilatkozatát közhelyeslése és közelismerésének kifejezése mellett tudomásul vette. Ezután az elnök is Ráth Károly, mint a kir. ügyek igazgatója által hozzá intézett két rendbeli levelét, melyben Romann Sándor felelős szerkesztő és országgyűlési képviselő felelőssége alatt megjelenő lapban három rendbeli czikkelent meg, mely a magyar szt. korona integritása és a felsőség ellen lázitanak. Íróinak felfedezését megtagadván, a felelősség őt illeti, azért engedélyt kér úgy a kihallgatás, mint a perbefoghatás iránt Egyszersmind kérdést intéz a hihoz, hogy kivonja-e a ház a levelet mellékleteivel együtt