Pesti Napló, 1868. május (19. évfolyam, 5405–5430. szám)

1868-05-08 / 5411. szám

­n* ► 0 , Pest, május (lp.) Sokan kecsegtették magukat a re­ménynyel, hogy a görög kelleti vallásúnk ügyéről szóló törvényjavaslat tárgyalását a képviselőház ma befejezi. Nem történt meg. A váló feleknek sok elmondani­valójuk van kölcsönösen ; az egyik gyakran sze­ret hivatkozni előjogaira, a múlt jótétemé­nyeire, a másik nem szívesen hallgatja az előjogok emlegetését, midőn egyenjogú­ságról akarna beszélni. Meg kell azon­ban jegyeznünk, hogy a discussiók, bár vallási ügyek felett, a higgadtság korlá­tait elvétve se lépték át. Megértük azt, mit hamarjában alig mertünk remélni, hogy Sztratimirovics és Borlea hangosan megéljenezt­ettek, s hogy a bal­oldali szerb és román módosítók saját há­zukban verettek meg. A jobb­oldal inkább csak mint figyel­mes hallgató vesz részt a tanácskozásban, míg a balközép indokoltnak tartja a szó­lók merészebb eruptióira megtenni vissza­vezető észrevételeit, s ezt annál követke­zetesebben, minthogy az incorrect deduc­­tiók többnyire párthíveitől származnak. Az első szakaszhoz összesen kilencz szónok szólott, köztük Berzenczey László, a „nemzeti congressus“ törvénye­­sítését in principio nem helyesli, de a szerkezetet, mely azt de facto törvénye­síti, elfogadja. Hál itt a consequentia? A szakasz szavazás útján fogadtatott el; rég idő óta a­z első eset, hogy a jobb és balközép együtt, egy vélemény­ben álltak fel, mily lélekemelő látvány; a ma­gyar nép egy véleményen! A második szakasz vitatása élénkebb,­­inimosusabb, s egyszer-egyszer kedélyes is volt; összesen tizenhárman léptek a so­rompóba. Legtöbb helyeslést Borbea Zsigmond életes megjegyzései és fi­lm visszatolásai keltettek; hatást tett P­a­p­p Zsigmond értelmes előadása is, habár a­­ különben talpra esett adoma nem állja is ki a próbát, mely alá a háznak külön­böző osztályú és nemű hallgatóságával szemben azt venni kell. Ezen szakasz sorsát is szavazás dönté el, s a jobb a balközéppel együtt kezet­­fogva szavazott. A harmadik szakasz már nem lehe­tett ily szerencsés; nem azért, mintha a két párt e pont felett tán szétágazott volna nézeteiben, hanem mert a t. képvi­selők egy része megunva az ülést, mely­re pedig önként vállalkozott, annak berekesztése előtt eltávozott. Mi­le­t­i­c­s e körülményt felhasználta, hogy a ház szabályaira hivatkozzék, jelen van-e a határozatképes szám? Ennek következése jön, hogy miután 11 szónok nyilatkozott, s a tárgy kime­­ríttetvén, szavazásra lett volna kitűzen­dő, az elnök kényszerült a szabályok iránti hódolatból az ülést eloszlatni, mint­hogy az igazolt 404 képviselő közül csak 196 volt jelen. Ebből az a tanúság, hogy non qui bene coepit, sed qui bene fiait, habet. 7.­ ­ 107-5411 Péntek, május 8.1868. 19. évi folyam. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. szám. 1. emelet.­ti lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Ferencziek tere 7. szám földszint. Ljjjj 1111«» N­ —————1' ■ Kiadó-hivatal: A lap anyagi részét illető köz­lemények (előfizetési pénz, ki­adás körüli panaszok , hirdet­mények) a kiadó-hivatalhoz in­­tézendők.PESTI EAPLO Előfizetési feltételek: Vidékre, postán , vagy helyben, házhoz hordva . Félévre . . 10 frt 50 kr. o. é. Évnegyedre : 5 frt 25 kr. o. é. Hirdetmények díjai 7 hasábos petitsor egyszeri kifike­lésnél 7 nj kr. Bélyegdíj külön 30 njkr Nyilt-tér : 5 hasábos petit 25 új kr. V v - i­r­á­ g. A „Pester Lloyd“ független.­­ Nagyon kérjük tisztelt olvasóinkat, szi-­­ veskedjenek akár valamikor ezt elhinni, vallani, hirdetni, a­mint mi haszszuk, vall­juk és meggyőződésünk szerint hirdetjük. Ha a tisztelt közönség e kérésünket telje-­­ síti, ha a „Pester Lloyd“ függetlenségét megtámadhatlan dogmának elfogadja, ak­kor ennek igen kellemes, jó és üdvös eredménye lesz; akkor egy becsületes Deák-párti német hírlapot felmentenek­­ egy terhes dicstelen és siralmas szerep­től, mely legnagyobb erejét elnyeli, leg-­­­komolyabb törekvését különös színben­­ tünteti fel. A „Pester Lloyd“ t. i. mióta mostani­­ szerkesztője vezeti, azon rögeszmében­­ szenved, hogy a pesti, hazai és európai közvélemény kételkedik függetlenségében.­­ Új szerkesztője — ezt tudjuk és tud-­­ nák, ha tagadná is — mióta e­zét tudja, becsületes , hamisíthatlan Deák-párti em­­­­ber, régóta szolgálja a haza ügyét, ön-­­­zéntelenül, odaadással; évtizedek óta, legtovább e lapok hasábjain forgatja a tollat, soha zsoldért, soha meggyőződése ellenére. Mégis egy idő óta az a rémkép­­ üldözi, hogy valaki vagy valakik írói jel-­­­lemének szeplőtelenségében kételkednek; azóta minden harmadik szava szabadko­­zás, minden állítása mellett, mint felügyelő drabant, ott áll egy megszorító clausula; ha valakivel szóbeszédbe áll, azonnal el­­érzékenyül és felkiált: „Hát nem vagyok talán őszinte, nem vagyok-e független?“ Vallott elvének ügyén csak félkézzel mer lendíteni, az ellenfeleket csak félkézzel meri távol tartani. Félénksége annyira megy, hogy hébe-hóba csupa demonstrá­­tióból nagyokat suhint politikai barátai felé, hogy megmutassa, miszerint nem fél tőlük, néha mégis teljes uralomra ver­gődik benne az elv, dicséri pártját és az abból származó kormányt „mit Muth und Initiative,“ felveszi a kormány védelmére kelő czikkeket, mint akár a „féltetlen kormánypárti“ „Pesti Napló,“ de miután szűzies pirulása közt kezet szorított a ve­szedelmes csábításokkal, hama­r elsiklik, úgy tette, mintha soha sem is látta volna azt a „kormánypártot,“ és ama bizonyos­­ lány tettetett naivitásával kérdi: „Mama, * was ist denn das, ein Lieutenant ?“ Szánandó állapot, és annál szánandóbb, , mert csak onnan m ered, hogy a „Pester­­ Lloyd“ szerkesztője által teljes életében támogatott párt esetleg többségben van, és e szerint kormányoz. Az egyszeri szegény ember meggazda­godván, arról panaszkodott, hogy szeren­cséje szerzett ugyan neki sok irigyet és ellenséget, de legjobb barátait eltántori- : tettá. Miért? Mert volt bennök elég önér­­e­zet, a balsorssal küzdő embert támogatni,­­ de nem volt elég önérzetük, hogy a sze­­rencsésnek barátai maradjanak, mert attól­­ féltek, hogy szolgáivá kell aljasodniok. A „Pester Lloyd“ érdemes szerkesztő­jének sincs elég övérzete az elveit követő kormány bátor támogatására. A többség­ben levő párt mellett félti jellemét, mely a lefolyt egyenlőtlen küzdelemben oly fényesen kiállotta­­a tűzpróbát. Mi azt hittük, hogy ő m­ár a minden körülmé­nyek közt biz hatik elvhűségében; mi nem hittük, hogy olyan könnyen szédülő feje volna, de ő, úgy látszik, hiszi, és nekünk nincs jogunk az ellenkezőt állítani, mert felteszszük, hogy legjobban ismeri ön­magát. Nem lehet tehát tisztünk, a „Pester Lloyd“-ot a mi álláspontunkra csalogatni. Ha ő neki sikamlós a mi padlózatunk, hadd járjon továbbá is a clausulák czifra virágaival hímzett elvhűség szőnyegein. Azt sem bánjuk, hogy ha a mi állásunkról és magunktartásáról nincsen helyes íté­lete. Ha ő tudja, mit bír el az ő feje, mi­n­ek tudjuk, mire képes a mienk. Mi pártoljuk a kormányt, míg elveinket­­ szolgálja, és cseppet sem félünk attól, hogy­­ valaki azt találja hinni, miszerint a kor­mány pártol minket. Olvasóinkat sem féltjük az ily függetlenségi Tamásoktól, mert olvasóink a mi színvonalunkon áll­nak, s igen jól tudják, hogy a kormány semmit sem tett a „Pesti Napló“ létreho­zására és fenntartására, ellenben abban, hogy e kormány létrejött és fennáll, a „Pesti Napló“-nak némi kis része van. Olvasóink tudják, hogy ott, hol szükséges, a „Pesti Napló“ is megmondja a keserűbb izű igazat, daczára annak, hogy a mi igazmondásunknak (mint a sóbánya jegyek ügyében tanúsított magunk tartása bizonyítja) kissé erő­sebb hatása szokott lenni , mint a „Pester Lloyd“ erőltetett manoeuvre­­rohamainak. — Mondja tehát bátran a „Pester Lloyd,“ hogy mi egyedül ál­lunk irányunkkal; mondja bátran, hogy feltétlen kormánypárti lap vagyunk; kutassa szorgalmasan, vájjon ez által megszaporodtak-e előfizetőink, vagy meg­­fogytak-e, és az ő lapja szerkesztésénél­­ tartsa magát e kutatás eredményéhez.­­ Mindezt nem bánjuk, mindezt megenged­­ni van önérzetünk, mindezt szívesen en-­­ gedjük meg, különösen volt kitűnő mun­­­­katársunknak, nehogy nevetségesen ki­­,­essék amúgy is terhes, siralmas szere­­­­­péből.­­ De egyet meg nem engedhetünk senki­­­­nek, még a „Pester Lloyd“ szerkeszt­őjé­­­­nek sem, s ez az, hogy e függetlenségesdi játszás mániája által az ország érdeke­­ legkisebb csorbát szenvedjen. A „Pester­­ Lloyd“ kimutatni igyekezett, hogy az or­­­­szág ez évi háztartása nem 11­*, hanem 15­­ milliónyi deficittel fog végződni. Ez, ha­­ igaz, oly szomorú tény, mely Magyaror­szágot mindjárt önálló gazdálkodása kez­detekor, mint teljesen passiv államot tün­teti fel, mely nemcsak a külföld, de még­­ a legoptimisti­usabb hazafi előtt is a leg­­­­sötétebb színben mutatja az ország jövő­jét, megrontja bennünk a hitet, másokban a hitelt, sőt teljesen igazat ad azoknak, a­kik a kiegyezéstől, a „Pester Lloyd“ által­­ elfogadott kiegyezéstől nem a haza felvirág­zását, hanem csak zavart és bukást vár­nak. — A journalistika — az igaz— nem arra való, hogy a valót, ha még oly sió moru is, elpalástolja, s igaza van a „Pester­­ Lloydsnak, ha azt mondja, hogy jobb szolgálatot tesz a közügynek a költség­­vetés szigorú bírálata, mint a szépítgetés­i és önámitás. •­­ Igen, de a „Pester Lloydsnak állítása­i a 15 millióra menő deficitről, ezen hite­­­­lünket rontó „tény,“ melyet ma már min­den bécsi, holnapután minden külföldi­­ lap constatál, teljesen valótlan; ez­­ állítást a „Pester Lloyd“ egyik munká­­s­társa Faik Miksa felelős szerkesztése alatt - s oly könnyelmű, hebehurgya számitás alap - ,­ján szórta a világba, melynek elkészítésé ■,­­ nél az ország bevételeinek oly lényeges r­á forrását, milyen a földtehermentesités, tö­­­kéletesen kifeledte. E munkatárs, ki szin­tén magyar ember, mint szerkesztője ,■­­ de a­kinek ne­n kell szerepet játszania, mi ő­­ már érti és érzi, mit tett, bűnbánókig be­­-­­ vallja hibáját, és constatálja a dolgok igaz­i­­ állását, de nem úgy a „Pester Lloyd.* y A „Pester Lloyd“-nak nem szabad elfo­lz­gadni az igazságot a Deák-párt részéről ,­ a „Pester Lloyd“-nak nem szabad beis­m­­ernie az ország érdekein könnyelműé­­e ejtett csorbát, mert a „Pester Lloyd“ füg fk­getlen. A „Pester Lloyd “ még fel is mer zo­rt dúlni, hogy az ilyen eljárást hazafiatlan n- ‘ nak nevezzük, sőt jubilál azon, hogy n­e mondhatunk akármit az ország hitele és ér­­­dekében, a pénzpiacz nem olvassa a „Pes­­s­­ti Napló“-t, a pénzpiacz a „Pester Lloyd “. ■ után indul és abból ítéli meg az orszá­ga­­ pénzügyi helyzetét. A szerencsétlen, net in.­­ is sejti, hogy ez által a hazafiatlansá­gól anathemáját, melyet el nem akart fogat­ké­­ni, önmaga háromszorosan vonja le fejét mi : És ezt az eljárást „szigorú critic”nak nevezi a német közlöny! És még dicsek­dik függetlenségével, mely a hazára nézve oly hasznos eljárást követnie enged ! Pe­dig ha ez a függetlenség más, mint teljes emancipáltság az igazság, a honszeretee­t és a párthűség minden köteléke alól, ak­kor magunk sem tudjuk, mi az igazi füg­getlenség,­­ akkor legyünk kárhoztatva olyan függetlenségnek „örvendeni,“ a­mi­lyennek élvezetében a „Pester Lloyd“ csurgatja kínos verejtékét! De menjünk tovább. Nem a mi dol­­ogunk, a „Pester Lloyd“-ot arra tanítani, hogy mit kell érteni „szigorú critica“ alatt. Hanem ismételve számokkal aka­runk­ neki szolgálni, melyekre szigorú cri-­­­ticát alapíthat.­­­s. A „Pester Lloyd“ az államköltségve­tésről hozott bírálatában azt állítja, hogy miután abban a rendes fedezeti bevételek 98.680.000 forintra tétetnek, ezáltal a rendes bevételek rovata az eddiginél 24.780.000 forinttal magasbra emeltetett. Ezen állítását azzal indokolja, miszerint a múlt hat évi rendes kiadások átlaga, s illetőleg költségvetése csak 73.900.000 ftra rúgott. Az egyenes adók minden nemét külön taglalván, azt mondja, hogy a telekadó 13 millió forinttal, a házbéradó 70°/0-ival, a házosztályadó 100%-ival, a személyes kereseti adó 6O°/0-ival, a végtére a jöve­delmi adó is tetemes összeggel magasbra emeltetett az eddiginél, minek folytán kétségbe vonja ezen adók beszedhetését, s e szerint több mint 15 millióra rugó hiánylatot jósol a pénzügy részére. Bármely statistikai munkából, különö­sen pedig Hunfalvi „Az osztrák birodalom rövid statisticája“ czímű művéből felis­merhető, hogy a magyar korona orszá­gaiból az 1863-ik évben 116 millió forint, az 1864 ik évben pedig 122 millió forint jövedelem folyt a kincstárba. A bevétel tehát nem 73 millió, hanem másfél annyi­nál is több volt. Hanem azért Brutus tiszteletre méltó ember, s a „Pester Lloyd“ kiválóan füg­getlen, még kiválóbban nemzetgazdászati, a legkiválóbban pedig egy budget meg­­ítélésére elég szakismerettel bíró lap. A számok, melyekre a „P. L.“ okosko­dását fekteti, csak a szoros értelem­ben vett államadót tartalmaz­­­­zák, ellenben az országos (pót­lék) és földtehermentési adó be­lőlük kihagyatott. Ez ártalmatlan vagy tán „független“ tévedés könnyen felismerhető az állam­­­költségvetés III. füzetében IX. alatt az egyenes adókra vonatkozó részlete- 1 lésből. Ezen részletezésből kitűnik, hogy a Pénzügyminisztérium: 1 ér. Telekadó fejében államadó és országos (pótlék) adóra együtt . . . 24,634,995 ftot,­­s földtehermentesítési idóra............................. 10,961,055 ftot, összesen 35,596,050 ftot,­ervezett, miből az eset­­eges elengedésekre le­­razván....................... 746,050 ftot, marad 34,850,000 ft. Ez a múlt években is körülbelül így illett, s valószínűleg így fog állani jövő évben is, daczára annak, ha a „Pester Lloyd“ e tényt szaktudományának fő keretébe belefogni vonakodnék. A pénzügyminisztérium a dolgon egye­bet nem változtatott, mint azt, hogy az eddigi több adóczim s az összesen 29,76 °/C - tólira rugó adókulcs helyett, csak két adó czímet, és kerek számmal 30 °/C-ks adó­kulcsot hozott javaslatba, miből nem folyhat 13 millióra menő adó­felemelés. A „Pester Lloyd“ egyszerűen kihagyta a számításból az országos és földte­­hermentesítési adót, mely körülbe­lül megközelíti azon összeget, mint a „P. L.“ adófelemelésnek keresztelt. Hanem azért a „Pester Lloyd“ függet­len, nemzetgazdászati, szakavatott lap — Brutus pedig tiszteletre méltó ember. Hasonló kedves kis tévedést követ el a „P.L.“ a hátbéradóra nézve. Ezen adóra, valamint a megfelelő or­szágos (pótlék) adóra a pénzügymi­nisztérium összesen 1 . 2,151,316 ftot, a rá eső földtehermentésre 1,012,383 ftot tett költségvetésbe, össze­sen .................................. 3,163,699 ftot ebből levonva esetleges adóelengedésekre . . . 86,699 ftot marad 3,077,000 ft. Itt sincs ennélfogva az eddigi adó égés­ összegéhez ha­sonlítva más adófelemelés mint az, hogy a három országban létezett pro különböző adókulcsok egygyé alakíttat- von,­tak, úgy hogy a magyarországi 23 ft 32­­ krnyi, a horvátországi 24 ft 22 krnyi és­zet, az erdélyi 25 ft 24 frnyi adókulcs he- eze­lyett 25 ftnyi kikerekített egységes adó- _ _ kulcs terveztetik.­­ Téves tehát a „Pester Lloyd“-nak azon állítása, hogy a hátbéradó jövedelme a múlt­­ években csupán 1,700,000 frtra ment, s e­­­szerint téves azon állítás is, hogy itt 1 , 70%-nyi adófelemelés forog fenn. A házosztályadóra és az ezzel kapcso­latban lévő országos (pótlék) adóra előirányzott a minisztérium 1,972,000 ftot, s az erre vonatkozó föld­­tehermentesítési adó fe­­jében.............................. 928,000 ftot, összesen 2,900,000 ftot. bí A „P. L.“ itt is kihagyja az országos új és földtehermentesítési adót a számítás- tó­ból, s ennek nyomán jut azon téves ered­­m­­ényhez, hogy itt kétszeres adófelemelés­­ forog fenn.­­ Hanem azért Brutus tiszteletre méltó a ember — a „P. L.“ pedig szakavatott, nemzetgazdászati és független lap. A személyes kereseti adónál a pénz- 11 ügyminisztérium a három országra nézve ** állami és országos (pótlék) adó fe­­jében az eddigi gyakorlat szerint.............................. 4,933,333 ftot,­­ és földtehermentesítési adóra 2,466,667 * * tervezett, összesen . . . 7,400,000 ftot. a Tehát nem a képzelt 60%-tóli adó-­­ felemelés forog szőnyegen, s még kevésbé e sajtóhiba, hanem ismét a „P. L “-nak azon B eredetisége, melyet definiálni nem akar­a­runk, hogy nagy érdemű szerkesztőjé­nek ne zavarjuk azon, őt boldogító hitét, ( mintha mi munkatársának szakavatottsá-­­ gát elismertük volna­ — azon munkatár-­­ sának, a kin csak azon csekély baleset tör­­­­tént — másutt valóságos scandalumnak neveznek — hogy az ország költség-­­ vetésének megbirálásában 25 millióval­­ „tévedt.“­­ A jövedelmi adó-vallományok szerint 1 állam- és országos (pótlék) adó fe­jében előirányoztatok . 3,808,000 ft, ennek megfelelő földteher­mentesitési adó fejében 1,642,000 „ i földtehermentesitési kamat­szelvényekből . . . 948,000 „ i hivatalnokoktól . . . 102,000 „ Összesen 6,500,000 ft. Mindezekből látható, miszerint a „P. L.“ nem sejtvén, hogy azon számok, melyeket tárgyalásának alapjául felvett, csak az állami gyökadót és a hadi állami adót­­ fejezik ki; ellenben az országos és föld­­tehermentési adót nem tartalmazzák, szá­­­­mításában épen annyit tévedett, a­meny­nyit az utolsó két adó kifejez.­­ Mindebből világos, hogy sem a „P. L.“ által feltételezett adófelemvelés, sem­­ az ennek nyomán kiszámított 15 milliónyi­­ deficit valósággal nem létezik. Ellenben áll az igazság, hogy Brutus nagyon tisz­teletreméltó ember, s a „Pester Lloyd“ 2 kiválóan független, még kiválóbban nem­zetgazdászati, a legkiválóbban pedig egy 7 budget megítélésére elég szakismerettel­­ bíró lap.­­ Mindezeket, melyeknek lényege már keddi­e­k— czikkünkben össze volt foglal­va, részletesebben azért ismételjük, hogy a­­ „Pesti Napló,“ melyet „a pénzpiacz nem * olvas,“ a „Pester Loyd“-nak alkalmat ad­jon, az ország érdeke ellen elkövetett hi­bát a közönség és a pénzpiacz előtt jóvá a tenni. Reméljük, hogy az alkalmat el nem a szalasztja, ha már csakugyan hiszi, hogy 5* Magyarországról csak annyit és azt tudja­­ a világ, a­mit a „Pester Lloyd“ megírni ’ kegy­skedik. Végül pedig, miután a „Pester Lloyd“ már annyira szereti az adomát, mi is szol­ ~­gálunk neki egy gyet. Az egyszeri ember nagyon szeretett a volna próféta hitbe jutni. E végből egy­szer nagyobb társaságban elkiáltja magát. 1~ Szegény X. meghal, az egész társaság is­­,*' mervén X. urat, el­rémült, azután pedig * ’ magasztalja a látnokot, mert azon X. ur _ száz mértföldnyire lakott. A gonosz esély azonban úgy hozza magával, hogy X. ur rá» váratlanul belép a társaságba, ép egész­ségnek örülve. Kérdik tehát a rész hir rák terjesztőjét, miként mondhatta, hogy X. . ur haldoklik, mikor az oly jó egészségben ísz van? No, ha egészséges, annál jobb, én és,­­ csak örülhetek rajta, de azért én mégis próféta maradok, a­ki száz mértföldre ki vob­ látni! Köszöntetjük a „Pester Lloyd“ nem­­zetgazdászati felavatottságát, s a pénzpia­­czot, mely csak ő reá hallgat. Rendkívüli előfizetés HPESTI NAP­lóra. Ellőfizetési dij:­­júniusi 2 hóra.......................................................... Május Május — septemberi 5 hóra Pest, május 7. 1808. 3 frt 50 kr. 8 frt 75 kr. A „Pesti Napló“ kiadó­hivatala. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház május 7. tartott ülése. Elnök: Szentiványi Károly; jegyző: Di­­mitrievics Miklós. A tegnapi ülés jegyzőkönyve hitelesítés vé­gett felolvastatik. B­ó­n­i­s Sámuel a jegyzőkönyv azon pont­jára tesz észrevételt, mely a jogügybizottság je­lentésére vonatkozik, nem helyeselvén azon el­járást, mely szerint az mondatik, hogy az elnök ezen jelentése közelismeréssel fogadtatott, azzal indokolván, hogyha valaki kötelességét telj­esíti, annak irányában nem szükség az elismerés ki­fejezése, és ha ez mégis kifejeztetik valaki iránt, a bizottság jegyzője, Horváth Lajos érdemeiről kell megemlékezni. Dimitrievics Milos jegyző, a jegyzőkönyv szerkezetének igazolására azt hozza fel, hogy ő egyedül a tényt constatálta, s a ház a bizottság elnökének nyilatkozatát közhelyeslése és közel­ismerésének kifejezése mellett tudomásul vette. Ezután az elnök is Ráth Károly, mint a kir. ügyek igazgatója által hozzá intézett két rend­beli levelét, melyben Romann Sándor felelős szerkesztő és országgyűlési képviselő felelőssége alatt megjelenő lapban három rendbeli czikk­elent meg, mely­ a magyar szt. korona integri­­tása és a felsőség ellen lázitanak. Íróinak fel­fedezését megtagadván, a felelősség őt illeti, azért engedélyt kér úgy a kihallgatás, mint a perbefoghatás iránt Egyszersmind kérdést intéz a hi­hoz, hogy kivonja-e a ház a levelet mellékleteivel együtt

Next