Pesti Napló, 1868. május (19. évfolyam, 5405–5430. szám)

1868-05-23 / 5423. szám

találó húga mutogatja, mivel maga Faber pár év „N­é­p Z­á­s­z­l­ó­j­a“ szerkesztője An­d­o­r Imre a „Magyar Újság“ munkatársa Hollós L. • bálelnök és báljegyző szintén hírlapírók • B­u-­l­y­o­v­s­z­k­y Gyula és A­s­b­ó­t­h J.­­ A „Magyar Újság“ 115. számában egy nagybecskereki névtelen levelező a torontálme­­gyei pénzügyi orgánumok eljárásának túlságos szigoráról panaszkodik. Elbeszéli, hogy exequál­­nak derure-borura, a ha egy nap alatt száz tar­tozó félen veszik is meg az adót, mégis külön, minden egyes gazdán behajtják a napi díjat. Hiteles helyről értesülünk, hogy ez ügyben a vizsgálat meg van indítva. A „P. Napló“ távsürgönyei B­é­c­s, május 22. A képviselőházban ma a költségvetési vita folytattatott, mely­­­­ben a belügyi, honvédelmi, közoktatási minisztériumok fedezeteiről, egyenes és közvetett adókról, úgyszintén a vámbe­vételekről szóló tételek a bizottság véle­ményezése szerint változatlanul elfogad­tattak. Berlin, május 22. A vámparlament holnap d. u. 4 órakor fog bezáratni a fe­hér teremben.­­ Szombaton este a vám­parlament tagjai külön vonaton Kielbe rándulnak a hajóhad megszemlélésére. London, május 21. (A képviselőház ülése.) A kormány a skót választási jo­gon, tekintettel a szelvényekre, változta­tást igér. — Bright a szavazás érvényes­ségét védi. F­­­e r­e­n­c, május 21. A képviselő­ház következő törvényjavaslatokat fogad­ta el: a kormányi engedélyek megadózta­tásáról szólót 240 szavazattal 136 ellené­ben , a beigtatási díjakról szólót 232 szó­val 143 ellen, és végre az ürleti adóról szólót 219 szóval 152 ellen. Két képvi­selő nem szavazótt. 2 ft. Adams A. Arnold 2 ft. Mezey Ligue 2 ft. Schönfeld H. 3 ft. Pinkás Zsigmond 2 ft. Auer Dávid és társa 2 ft. Groszmann A. 2 ft. Feuer Sarolta 2 ft. Lauffer R. 1 ft. Rozenzweig Jakab 5 ft. Gruber Ist. Sándor 2 ft. Mandl János 1 ft. Hirsch Ignácz 5 ft. Wanko Erzsébet 1 ft. Bobella Lajos 2 ft. Engel Katalin 1 ft. Lamatsch Flóris 1 ft. Beckstein Anna 1. Steinbeck Jakab 2 ft. Eross Ferencz 2 ft. Breitner Manó 1 ft. Spitzer Gerson és társa 10 ft. Lauffer V. 5­­ Lauffer 7­ 1 ft. Bickel Gi 2 ft. 196. Mórán János 1 ft, Halitzius Károl 1 ft, Body János 2 ft, Möszmer József 2 ft. 179. Matolay Gyula 6 f­t, Frey József 5 ft, „Jézus nevében“ Névtelen 5 ft, Novákovits Já­nos 3 ft, Csekonits Grófnő 5 ft, Klenovits György 5 ft. 704. Almássy Kálmán 10 ft. 312. Szitányi Izidor 25 ft. Házmester 1 ft. Egger Mária 2 ft. Adler Samu 1 ft. Gross Samu 1 ft. Königsberger és Gross 4 ft. Grünfeld Fanny 1 ft. Basch Armin 1 ft. Rosenfeld Rósa 2 ft. Kos­­such János és Brunner 5 ft. Fürst Károly 25 ft. Nemeshegyi Julia 22 ft. Szitányi Adolf 10 ft. Szitányi Samu 21 ft. Szitányi Bernát 25 ft. 207 . Lohr Antal 5 ft. Lohr Antalné 5 ft. Lohr Irma 2 ft. Petrits Ferencz 2 ft. Guthy Benő 1 ft. 702. Gróf Andrássy Aladár 100 ft. 537. Schalek Lipót 5 ft. Deák Ferencz 25 ft. Búrn János 15 ft. Dellimavits István 5 ft. M. J. 5 ft, Éber Nándor 25 ft, Werfl Sándor 5 forint Onossy Antal 5 ft, Návay Lajos 5 ft, Ambray Lajos 6 ft, Bethlen Tódor 5 ft, N. N. 1 forint Bain András 2 ft, Herold Frigyes 1 ft. (Folyt. köv.) Első kimutatás a népkonyha létesítésére adományozott összegekről: Ívszám 327. Wallen­­feld Károly 25. Teréz 5. Máté 1. ifj. Károly 1. Gyula 1. János 1. Irma 1. Mihály 1. Borbála 1 forint. 567. Pesti gyógyszerészeti testület 50 ft. 243. Perger Ignácz 5 ft. 29 Schalatz Antal 1. Mazovetzky János 1. Urbanek József 50 kr. Fischer Kár. 20 kr. Pesold Jakab 20 kr. Fektor Ferencz 10 kr. Schmölek József 10 kr. 477. Az első magyar gépgyár részvény tár­sulat 20 ft. 550. Luczenbacher Pál 25, Simoncsics Jáno­s 5, Ullrich 1 ft. 276. Jakobovits Adolf 3, Rózsaági Márton 1, Gretsch József 1, Roch György 2, Krammer Adolf 2, Guggenberger A. 1, N. N. 1, N. N. 1 ft. N. N. 40 kr, N. N. 20 kr, A. L. 50 kr, F. G. 50 kr, Otalyk László 1 ft, N. N. 1 ft, L. Sándor 1 ft, Scheipl 5 ft, Scheipl Irma 1 ft, Szvoboda József 1 ft, A. M. 20 kr, B. N. 20 kr, Krammer Henrik 1 ft, A. K. 20 kr, Graf Luzia 10 kr. 540. Raics család 15 ft. 28. Szumrák Pál 2, Mitterdorfer J. 1, Roch János 1, Klenovics 1, Incze György 2, Frivisz 1, Pru­kier István 1, Vogler József 1 ft. 206. Staffenberger István 5 ft. 470. Az első magyar átalános biztosító tár­saság 100. Schédl Károly 100, Weisz Bernát 200 ft. 840. Wodianer Albert 200 ft. 334. Wenninger Vincze 5 ft. 265. Rémi Antal 25 ft. 546. Emerling Anna 10 ft. Emerling Károly 5 ft. Massion asszosság 4 ft. Böki Lujza 2 ft. Dunagőzhajózási társaság 40 ft. 627. Gradl Gyula 1 ft. Neugebauer 1 ft. Leit­­ner S. 1 ft. Prohászka Károly 50 fr. Vikus Ká­roly 1 ft. Egger Adolf 1 ft. Gerhardt D. 1 ft. Ku­­ler Henrik 5 ft. Trupp Károly özvegye 1 ft. Ni­­koletty Ede 1 ft. Naveczka Miklós 1 ft. Záry Károly 1 ft. Freund Armin 1 ft. Fravesz József 1 ft. Weisz Mária férjezett Klain Imréné 1 ft. Id. Klenovits György 1 ft. Balassovits P. 1 ft- Ober­­mayer Adolf 2 ft. 455. Pesti magyar keresdelmi bank 50. 580. A pesti kádár czéh 10 ft. 198. Első pesti búza keményítő; gyár raktára 25 ft. Alois Breitner 2 ft. Első pesti hazai taka­rékpénztár 1000. ft. 313. Szontagh Procopius Gizela­ 5 ft. 177. Kléh István 25 ft. 196. Kunig József 20 ft. Neuschloss Károly­­ 6 ft. Rosenzweig Lipót 5 ft. Zilczer Salamon és­­ Redlich 4 ft. Weiss Albert 1 ft. Bamberger Miksa 'Pesti áru érték tőzsde, május 22-kén. Bécsi börze, május 2. kor. Buda este. * » regg. é. — p. este. . 46 „ reg. ti 12 » d. Bécs—Bads ind. 7 ó. 46 p. reg .Czegléd „ 9 Szolnok .10 34 42 es' ?. •egg' , este, d. d. u. d. u. '» » regg, •’4 » este 46 » reg. , Gőzhajók menetrend«.­­Pestről Bécsbe : naponkint 6 órakor este. Bécs­ből Pestre : naponkint 6 •/, órakor reggel. Pestről Mohácsra és Eszékre: naponkint 6 órakor reggel. naponkint 6 •/ Eszékről Pestre: órakor reggel. Mohácsról Pestre : naponkint;* •/, órakor d. n. Pestről Zimonyba: vasára, hét­főn, kedden, szerdán pénteken és szombaton 6 órakor reggel. Pestről Orsovára és a Dunafeje­­delemségekbe: (hajó változtatás­­sal Orsovánál) szerdán 6 órako­r reggel. Zimonyból Orsovára: csütörtök . „ reggel­” d- n- Orsováról Oláhországba : pén­teken délben. Orsováról Zimonyba és Pestre: pénteken napkeltekor. Zimonyból Pestre : vasára, hétf. kedden, szerdán, pénteken és szombaton 6 &r. este. Szegedről Zimonyba : szerdán 4, szombaton reggel Zimonyból Szegedre : vasárnap és csütörtök délben. regg d.­e Első m­. gőzh. társaság. [­­estről Eszékre: naponként. 5 '/,ér p­ d. a.. reggel d. a.IEszekről Pestre : naponkéntit estei ér. reggel. .... ■ “”*lBabonaárak^­ Háza, bánsági 84 fontos 86 ti­ssai , K pesti 86 . 87 „ 86 . 87 . . 68 . bácskai 84 ■ , 86 . (eh.'/vári 84 . , *6 n 86 „ 87 . 84 . 86 . . . se » n n 87 „ Kivitelt« való busa vm Kétszer.» Rozs 78—80 tus. Árpa, ut.rfö .'őre való » 68- ?0 fontos Zab 16 - -. 8 „ . Kohurtusa, bánsági. Bab............................... Kölsa .... Kápositarep . Bánsági „ Időjárás : szép. Dunaviz-állás­a 18' 6'­0 felett. Permése i -f- 22°. Légbaljmérö 28' 6“ --- WTI—-ma.-. - ----— - Adva Tartva a. ausztr. m. 5.------5,10 &.2&-^6,45 5.65—5.65 5.60—5.90 6.55—6 65 ' 6.80—5.90 * 6.------6.10 5.------5.10 6,25-5.46 5.------5.10 6.25-5.45 5 66—6.65 5. 80-6.90 6.------5 10 5 26-5.46 6.65-5.65 5.80-5 90 íja 4 60—4.80 --- | á-3.30-3.40 2.25—2.50 2.------2 20 1.63—1 68 4.80—6.10 3.------3.10 r.76— 6.— 5.60—6.80 Mí yar értékpapírok ár férlett. la­jar vasúti kölcsön . esti kereskedelmi bank. udai kereak. s iparbank esti iparbank [agy. át. hitel bank biz. . I. magyar szesafinomitó Pannónia viazonbizt. *esti biztosító intézet ,,Hazai életbiztosító bank. Magyar északi vasut Pesti közúti vaspálya B.-Murányi bánya Mátrai bányarészek ■ Kereskedelmi épület . Budapesti lánczhid . . * F­elsőbbe. köt. Alagút............................ 60,70 m­. földh. záloglev. A pesti kér. bank záloglev -------- -------in—Tig~' i 98 25 650. 196 — 235 — 80 60 1450.— 415.— 70 - 11290 - 1620. — 726 -389 - 740 — 600.— 380.-- 630 — 660 - 605.- 675 — 220.- 246.— 221.— 70.25 662.— 3600 14.— 390 388.— 90.5*­ 78.— 92.— 96 60 98.60 665 — 198 — 288.— 81.— 1600 420 76 — 1300. 1640 730 391. 760. 610. 336.— 640 666.— 610.— 680.— 226. 250 223.— 70.76 666.— 14150 400.— 392. — 91.60 80.— 92 60 Közadósság. 6“/s nemzeti kölcsön „ apr. oct. h. '% metalliqueu „ máj.—nov. kamat L */ 0/ ' '» *0 » • • 1839-ki sorsjegy, teljes „ » ötödrész 1864-ki 1860-ki 1864-ki teljes ötödrész 100 frttal Földtehermentesitési kütv., magyarországi bánsági . . . erdélyi horvát . . Részvények. Bankrészvény . . Hitelintézet . Alsó-auszt. esc. bank Északi vasút (osztrák) Állam K ... Déli „ . . . Tiszai „ . . . Magyar északi vasút Dunagözhajózás Lloyd .... Bécsi zálogkölcsön int Pesti lánczhid . . Záloglevelek. Nemz. bank ez. é. kis. » „ o. é. kis. M. Földhitelint. 57. 5% 97.—. Magyar jövedékjegyek Adva Tartva 62 20 62.10 66 80 66.70 49.50 173 — 173. -76.— 79 90 88.75 84.70 76.26 73.— 70.— 78.— 699.— 182.20 600 — 1838 256.10 174 40 147 — 68 — 497.— 228.— 125 25 885 97 — 92.40 92.25 62 80 62 20 66 96 56 90 50. 174 — 174.— 75.60 80 10 89 26 84 90 75.50 73.50 70 60 78 50 701 182 40 102.— 1842 256 30 174.60 147 60 71 — 499.— 230. — 126.75 88. — 97.20 92 60 92 60 Elsőbbségi kötvények. Árlamvaspálya 1867-ki soroz. 3°/0 déli vasút •V. . » • • * Tiszai vasút Magyar északi vasút. Dunagőzhajózási . Pesti lánczMd Sorsjegyek. Hitelintézeti Dunagőzhajózási Trieszi . • Budai Eszterházy herei Salm Pálffy • • • Clary . . • St. Genoil . Windischgrats Waldstein Jeglevich Válték (3 hó) Augsb. 100 déln. ft. Frankfurt 100 déln. írt. London 10­­. szerl. Páris 100 fres. Vert pén­t. Cz. arany • • Korona .... Napoleonsdor Orosz imperiale Ezüst » • 100 fi­tos. 100 . 103 . 40 , 10 . 40 . 40 „ 40 . 40 . 20 . 20 , 10 . 1 3V, 3 Adva Tartva 120.60 119.25 98.76 S­ 16.75 98 181 40 93.50 121 — 26.76 08 — 84.— 26.76 27.50 23.76 17.60 21.— 18 26 97.26 87.46 116.70 48.86 6.66 1.82V, in 1 86 120.76 119.75 99.26 207.25 94.— 181.70 94. 122.— 27.25 160___ 34.50 26.26 28.50 24.26 18.60 22.— 18.76 97 50 97.70 116.85 46 20 6.67 116 1f 8«.-F.-vár ,10, —» d.e.'Uj-Szőny , 2 „ 10 , d.I n Arad Uj-Szőny „ 2 , 25 , dél, Ss.-F.-var , 6 , 63 » est Szolnok Bécs érk. 8, 17„este­ Buda érk. " , 63 , , JCzegléd A­rad—Pest. ind. 10 6. 16 - It Czegléd érk. 90 31 Vasúti kollekeus i. Gyoravonatok. Pest—Bécs. Bécs—Pest. Mindennap r. 7 6. 34 p. Mindennap t* u.26 30p Pest—Baziás. Szeged— Pest. Hétfő, pént. e. 9 6.46 p.­­ Kedd. szomb. r. 2­6­ 16 p Bécs—Baz’rt. Pest—Kassa Pest ind Ind.8 Pozsony Érsekújvár Pest . . Czegléd Szeged . Temesvár Baziás , Baziás Temesvár Szeged Czegléd Pest , Érsekújvár „ Pozsony „ Bécsbe érk. este. 9 10 , 24 „ , 10 , 61 , . 9 1 , 28 » d u.1 » «4 , regg.e 5 » 19 „ d. n.6 , 31 , ,* 7 , 64 , este.9 p 14 „ este.• 12 , 12 , éjjel2 , 65 , d. u.» 3 , 66 , reg.7 , 47 , este. 6rk. 9 - 10 B d. e.Jaszenovl Baziás—Béos. ind. 6 6. 66 p. d. n. e 10 . 40 , éjj.7 6. 26 |?) reg^» 2,2«, , 12» 63 „ di u, 36 66 62 33 36 i reg. regg.­­L n. d. o. este Buda—V­inizsai Buda ind. 6 6. 36 p. regg. Sz.-Fehérvár „ 8 „ 59 „ „ Kanizsa érk. 1 „ 50 „ d. n. Kanizsa—Buda. Kanizsa ind. 1 6. 22 p. d. n. Sz.-Fehérvár , • « 56 , „ Buda érk. 7 „ 68 „ este. Buda—Bécs ind. 6 6.36 p. reg. I Bécs 6 9 1 3 6 6 9 5 21 n 30 , 8 . 67 . 6. 20 p. . 6 . este. este. éjjel. regg­Czegléd „ r Szolnok „ P.Ladény, Debrocz. „ Miskolcz „ Kassa 13 42 4 67 33 5 6 ó. 31 p. regg.J 5 9 6 ?0 1 3 37 ", 10 Kaiss —Pest in' 6 ó. 21 p. reg, , 12 „ 16 „ d. u. Miskolcz . 7 „ 66 »regg. Debreczen 8, r 12 ’O, 1. 4 . 20 , 19 26 67 43 u. éjjel, d. u. P.Ladány Szolnok Pest—N.-Várad Pest ind. 6 ó. 31 p. regg. Czegléd , 9, 10. , P.Ladány „ 2 „ 5 „ d. N.-Várad—Pest N.-Várad 10 ó. 27 p. P.Ladány érk.12„ 68 „ Czegléd , 6,37, Pest—Arad Pest ind. 6 6. 31 p a. d. a. d. n. este Színház. Szombaton Boér Emma kisasz­­szony harmadik vendégjátékául : „A szerencse gyermeke“ került színre. Ez egyike azon silány­nál is silányabb daraboknak, melyeket valamely szakma forceirozása óv meg a megérdemlett enyészettől. Birch Pfeifer asszony e darab force­szerepét Goszman testére szabta, s azóta a pur excellence naivok parádés szerepe lett. Megvall­­juk, Boér Emma nem tudta velünk a darab sem­miségét feledtetni, a­mi pedig e darabban fel­adata volna, s így harmadik vendégjátékát nem mondhatjuk oly sikerültnek, mint a két elsőt, akár hogy tanúskodjék is ellenünk a „viharos“ taps és számtalan kihívás, melyet ezúttal nem tartottunk természetesnek. Boér Emma túlzott, s szerepe természetességén nagy csorbá­kat ütött erő megfeszítése által, mely physikailag is kimeríte­tt, mert a darab vége felé észreve­­hetőleg elrekedt. Ezt legfőkép az általa e­rőltetett kitöréseknek tulajdoníthatni, melyeket gyak­rabban és több erőfeszítéssel alkalmaz, mint kívánatos. Nehogy részrehajlóknak lássunk, meg kell mondanunk, hogy a kisasszonynak voltak jól sikerült momentumai is, és hogy különösen arczjátéka egészen kifogástalan. Úgy halljuk, még egyszer fog játszani, még­pedig a sentimentális Thusneldát a „Gyöngéd rokonok“ban, mi azon megjegyzésre készt ben­nünket, hogy a kisasszony vendégszereplésé­ben nem látunk sistemát. Egymás után lép fel Prielle, Felekiné, Lendvayné szerepeiben, csak a magáéiban nincs szerencsénk látói. Még a naiv körben legjobban mozog. Sokoldalúságának be­mutatására szükség nincs, mert hiszen a fővá­rosi közönség ismeri őt Budáról; szükség volna oly szakmakörben magát bemutatnia, melyet neki lehetne szánni, mert tehetséggel igen dúsan­­ van megáldva, s játéka gondos tanulmányt is tanúsít. — Lendvayné és Szigethy Imre legközelebb Füredre rándulnak, hol többek közt a „Ceydoni almá“-ban is fel fognak lépni. Szigethy Acontiust fogja játszani. Nem volna-e kívánatos, hogy e törekvő színészt Egressy valamelyik gazdátlan szerepében is felléptesse az igazgatóság ?, — Macbethtel két szerencsétlen kísérlet után meg­lehetne egy harmadikat koc­káztatni. Hát Co­­riolán ? Vagy ha már kell a nagyobb darabok­nak nyugodniok, miért nem veszik elő a „T­é­v­e­­dések vígjátéká“-t ?—A „Makranczos hölgy “­­ben Petruczio mit vetett?—Szigethye­k még alig volt alkalma magát nagyobb szerepben bemu­tatni. — Murszka Ilma kisasszonynak ez­úttal utolsó fellépte az „Alvajáródban ”. hó 19-én volt. Kitünőbb szerepei közé tartozik, s Luciájával versenyez. Éneke és játéka valóban olyan volt, mely a szűnni nem akaró tapsokat s az egymást érő kihívásokat megérdemelte. Az utolsó áriában egy csalogányszerű staccato után önkénytelen tapsvihar támadt, de a­mely egy­szerre és egy pillanatban megnémult, a­mint a kisasszony áriája folytatásához fogott. Búcsúra egy igen díszes virágcsokort hajítottak neki. — Egyébiránt, úgy halljuk, hogy néhány tehetős műbarát más érdekesebb emlékkel bocsátja ut­á­nak. T. i. azon feltétel fejében, hogy a jövő tele­­i a nemzeti szinháznál fogja tölteni, ezek adóssá­­­­gai kifizetésére utasítottak egy bécsi bankár­házat. — A budai szinkörben most Faber beszélő gépét, melyről egykor annyit írtak a lapok, mutatják a közönségnek. Jelenleg a fél előtt elhalt. E nő beszélő gépével már beutazta úgyszólván az egész világot, s mindenütt nagy feltűnést okozott. Sok csodálója volt a budai szinkörben is. A beszélő gép mindenesetre egyike korunk legszebb találmányainál, s ha tökéletesíthető, úgy gyakorlati értéke a hangtu­domány szempontjából a süketnémáknál s gyen­­gemellű embereknél megbecsülhetetlen. Mostani állapotában azonban aligha lehetne használni, mivel a mássalhangzókat és a lágyabb magán­hangzókat törve ejti ki. De vannak egyes be­tűk, sőt szavak is, melyeket igen tisztán han­goztat. A beszélő gép, előadás alkalmával ösz­­szeköttetésbe van hozva a betűket képviselő bil­lentyűkkel, s maskírozására egy nőalak szolgál, mely ülni látszik a zöld szövettel borított asztal­kán. E nőalak szétszedhető, anélkül,hogy a gép a szavak kiejtését illetőleg legkevésbbé is szen­vedne, sőt a zöld lepelt is egészen le lehet ven­ni, hogy a néző a gépezet egyszer­ségéről meg­győződhessék. A csoda­géppel többen tettek kí­sérletet, s az a felírt szavakat eléggé tisztán han­­goztatá. A Faber gép tökéletesítése nem csupán tudományos szempontokból érdekes, de gyakor­lati czélokból is igen kívánatos. A beszélő gép mutatványait rendesen egy felvonásos apróságok kísérik. Te­gnap „Gyönyörű“ és „Galathea“ men­tek. Ez utóbbiban Hetényi A. és Fürediné ismét bőven aratták a szokott tapsot. — A nép­színházban vége-hossza nincs az „Ördög pilulái“-nak. A ház a nagy hőség daczára is min­dig zsúfolt. — A nemzeti színház drámabírálói bizottsága a „Csanak“ csimü két részből álló 5—5 fel­vonásos történeti szomorujátékot, továbbá: „A vadság átka“ czimü 5 felv. tört. szomorujátékot, és az „Elia“ czimü 5 felv. szomorujátékot előa­dásra nem ajánlotta. Pest, máj.­­.9-én Vadnay Károly biz. jegyző. KÜLFÖLD. A tőrük szultán egy beszéde. A „France“ most egész terjedelmében hozz­a a sultán azon beszédét, melyet az államtanács megnyitása alkalmával mondott. Mi már több nap előtt közöltük annak terjedelmes kivonatát, de daczára ennek azt most mégis egész terje­delmében közölni szükségesnek tartjuk. „ Az állam feladata abban áll, hogy minden­kinek szabadságát védelmezze minden körülmé­nyek között és eljárását nem szabad, hogy erő­szak és önkény jellemezzék. Az önkényes és erőszakos kormányzati eljá­rás oly nyomás, melynek gyakorlata túlha­ladja az állam jogkörét. Nem szükség azonban a népnek a törvényes szabdságon kívül más engedményt adni. Ámde nem értetik a szabadság alatt azonban az, hogy mindenki azt cselekedje, a­mi neki tet­szik, a­nélkül h­ogy abban a kormányzat által gátoltathatnék, í­rt ha ez így lenne, a ragadozó állatok álláspontjára jutnánk, miután az emberek érdekei egymással ellenkeznek. Valóban ez esetben eleget téve egy ember érdekének, felál­­doztatnék a másiké.­­ Miután tehát az egyes embernek kevés fontos­sággal bíró érdeke csakis egy másik érdekének megsértése által juthatna érvényre, igazságos do­log az, hogy minden egyes magán­érdekeit a közérdek által tudja megnyerni. Áll az is, hogy minél igazságosabbak a törvé­nyek, a­melyektől függ a kormányzat egészben és részben, annál inkább meg fognak felelni felada­tuknak, mert az elnyomottaknak és szerencsét­leneknek oltalmául nemcsak a hatalom szolgál, hanem az igazság is. Az államok egyik legfőbb feladata az igazság hatalmával bírni, hogy annak segélyével telje­sen védhesse az alattvalók minden jogát, s ily után elősegítse az ország anyagi jólétét is. Ámde ezen jólét és gazdagulás más módon nem érhető el, mint az egyéni jog védelme, az egyesek vagyonbiztonsága és rendszer­es kor­mányzat által, mely óvakodik minden vissza­éléstől. Minden törvény, minden rendszabály viszony­lagosságban áll a kormányzattal, s egyszer­smind a közjóllét miben állása magán hordja s­degüket. Ez egy igen üdvös elv, a­mely a törvényho­zás terén mindig uralkodott, s nem lenne igaz­ságos egy oly tényt törvényesnek nevezni, a­mely összeütközésbe jön az egyesek egyéni jo­gával. Nagyon természetes az is, hogy a jelen kor­szakban az ország javának eszközlésére nem használhatjuk azon eszközöket, a­melyek a múlt­ban arra szolgáltak. Tény az, hogy ha a mi régi törvényeink az ország kívánalmainak megfelelnének, ma ép oly helyet foglalnánk el Európában, mint a többi ál­lamok. Tagadhatatlan az is, hogy egy állam romlását az elszegényülés idézi elő, s a romboló hatást még fokozz­a lakosság közötti egyenetlenkedés. Ezen kívánván segíteni, és alattvalóink jogait biztosítani óhajtván, alakíttatott az államtanács, melyben képviselve van minden osztály. Egy másik testület a főtörvény­nek, melynek feladata őrködni a személy- és vagyonbiztonság felett. Feladata tehát ezen testületeknek, hogy tag­jai az államot egységes testnek tekintsék, s egye­sült erővel törekedjenek az állam jólétét és mű­velődését elősegíteni. A­mi a vallást illeti, kövesse mindenki háborút­­lanul saját hitét, csakhogy bármely hitet válja­nak, azért ne viseltessenek egymás iránt ellensé­ges indulattal, mivel valamennyien egy hazának szülöttei. Szóval az idők követelik a törvények átalakí­tását és a kor szelleméhez való alkalmazását. Ezen elv igazsága mellett szól az európai ha­talmak fejlődése és nagy mérvű előhaladása. Egy szent kötelességét hiszek teljesíteni ak­kor, a­midőn kijelentem, hogy elismerem min­denkinek egyéni jogát, a mondottakban kifeje­zést adok vezérelveimnek, a­melyek ez újonan életbe léptetett rendszabályok alapjául szol­gálnak. Óhajtom, miszerint a magas államtanács mű­ködése megfeleljen várakozásunknak. Magdala ostroma, Magdala ostromáról és lerombolásáról köze­lebbi hírek érkeztek, melyeket a „Times“ után átveszünk. Mindenekel­őtt megjegyezzük, hogy Theodor öngyilkos halálán nem lehet kételked­ni. A bátor zsarnok ugy­anazon pisztolylyal lőtte magát főbe, melyet korábban Victoria királynő­től kapott ajándékba. Az ostromlottak annyira megfélemlettek, hogy az angolok úgy­szólván kardcsapás nélkül kerítették kezeikbe a várat. Innen magyarázható, hogy miért oly csekély az angolok vesztesége. Az ostrom rövid ideig tartott, s az angolok a természettől annyira megvédett várat úgy fog­lalták el, mintha a védők egészen kivesztek volna. Az angolok csak attól tartottak, hogy Theodor megszökhetnek, s később újabban or­szága zsarnokának vetné fel magát. Érezték másrészt azt is, hogy ha élve kerül hatalmukba, sokféle zavart okozhat nekik. Azért halálának hírét atalán megelégedéssel fogadták, s a győ­zők azon nézetben voltak, hogy dicsőbb halállal múlt ki, mint a minőt megérdemlett. Zsarnok kegyetlenségéről a bennszülöttek sokat tudnak beszélni. A magdalai halotthoz különben a leg­fényesebb bizonyságot tesz erről. Az ostrom után egy nagy rakás büzhödt hullát találtak benne, 300 fogoly holt tetemét, kiket az ostrom előtt sajátkezüleg gyilkolt le. Ápril 17-én felgyújtotta Napier Magdalát és a magasan felcsapó lángok a bámuló lakosságnak azon örvendetes hírt hozok, hogy zsarnok elnyo­mójuk és vára megszűnt lenni. Soha nemzeti bosszuérzet kevesebb áldozattal ki nem elégitte­­tett. A világ Magdala felperzselésén keve­sett vesztett, mert a­mi nagygyá téve, az termé­szetes erőssége volt, melyet a tűz el nem enyész­­tetett. Az emberi erődítvények egy pár erősen védett kapukban és falakban állott. A hadi zsákmány a legcsekélyebb várakozást sem érte el. Úgy látszik, hogy Theodor környe­zet arany és ezüst készleteit maguknak tették félre. A zsákmány előadása, melynek jövedelme az altisztek és legények között fog feloszlatni, nem igen sokat helyez kilátásba. Megemlítendő, hogy Theodor koronája a győztesek kezébe került. Theodor fia a győzök foglya lett; Na­pier egy bombayi pap,Dr. Wilson felügyelete alá szándékozik adni. Theodor két feleségéről is említést teh­etünk. Az egyik, törvényes fele­sége, zsarnok férje teljes ellentéte: előkelő, fe­hér a­rczazina, 26 éves szende alak; a másik, Theodor favoritája, sötét érzéki vonású hölgy. Német vámparlament. A leszavazott felirati vita helyett e hó 18-án a vámparlament competentiája felett keletkezett vita, melyet az einheid­erek és partikularisták úgy kizsákmányoltak, mintha a felirati vita lett volna napirenden. Bamberger indítványt tett, hogy a Hessen nagyfejedelemségben a korra nézve fennálló indirekt adók, melyeket sérelme­seknek tart, a vámszövetségi tanács által meg­változtassanak. És megeredt a szónoklat úrja Németország egysége felett. Hogy ezen egység még egyelőre csak prum desiderium, azt a mi­niszteri nyilatkozatok és a délnémet képviselők beszédei eléggé tanúsítják. Különben a vámparlament a dohányadó fe­letti határozatával kimondotta, hogy a kormány javaslatát visszautasítja. A petróleum­adóra vo­natkozó javaslatot ugyanezen sors érte. A vámparlamentről el lehet mondani: múltadban nincs öröm, jövődben nincs remény. Csak azt lehet dicséretéül felróni, hogy szervezete oly hiányos volt, hogy tétele nem vált ártalmassá. Franciiaország. A „Constitutionnel“ elismerőleg szól azon ke­­reskedelmim nézetek felöl,melyeket Olivér nyilvání­tott a törvényhozó test szombati ülésében,sajnál­ja azonban,hogy a külpolitikát illetőleg igen nagy mérvben engedett barátai nézetének, nevezetesen azt­ fájlalja, hogy azon nézetet védelmezte, mi­szerint a franczia hadkészület tüntetés akar lenni a többi Európával szemben. A törvényhozó testület hétfői ülésében Rou­­cher állami miniszter úr Pouyer Quertier ellenében felszólal hogy az utóbbi által a vámtáblázat s más hivatalos okmányokban előforduló számokra tett megjegyzéseit meg fogja c­áfolni,s hogy a kormány azt azonnal nem teszi, annak oka az, mivel nem akarja, hogy azt higyyék, mikép beleszállása által a vitatkozásnak véget akar vetni. Ezen nyilatkozat után báró Lespérat szólalt fel, s ecsetelte azon szomorú állapotot, melybe a francziaországi vasipar senyved, különösen Lotharingia és Burgundban. A tunisi ügy békés megoldásnak indult, írja az „Indépendance“. Miután a Bey elégtételt adott Francziaországnak, a franczia kormány valószínűleg közbe fog lépni Anglia és Olaszor­szágnál, kik követeléseiket most is fenntartják. A florenczi kormány úgy látszik, kevésbé enge­dékeny e kérdésben mint Anglia.­­ Egy nemzetközi bizottmány közreműkö­dése útján várható, hogy létrejö­n kiegyezés a bey és három főhitelezője : Franczia-, Angol- és Olaszország között. Poroszország képviselve lesz a bizottmányban, az említett állam is ér­­deklett fél 9 millió franccal. Francziaországnak 77, Angolországnak 30, s Olaszországnak 25 millió franccal adós a tunisi bey. E 8­t­i posta. Május 22-én. — A külföldi s­aj­tóban több ízben fel­merült nyugtalanító hirek terjesztőjének rágal­mazó hangok minden áron Beustot hirdették. A „W. Abendpost“ utóbbi számában megemlé­kezik e koholmányról és arra utalva, hogy ezen hirek a „Narodni Pokrok“ és „Narodni Listy“ ben lát­tak először világot, feleslegesnek tartja Beustot az ellen védelmezni, mintha ő dobta volna a kö­zönség elé. A zavart az szereti, a­ki a zavaros­ban halászni remél.­­ A berlini keresztes újság igen lár­más czikket közöl „franczia nemzeti büszkeség“ felirat alatt, melyben tagadja, hogy, a válaszfel­irat a vámparlamentben a Francziaországra való tekintetnél fogva maradt el. „Minden külbeavat­­kozás ellen, igy kiált fel a keresztes lap, egysé­ges már Németország ! “ — — A vámparlament a jövő hét elején befejezi munkálkodását. Az éjszaki szövetség bi­rodalmi gyűlése­ihez képest még pünkösd előtt összegyűl. — Angliában az alsóház feloszla­tásáról van szó. Azon két módosítvány közül, melyeknél a minisztérium vereséget szenvedett, az egyik azt kiváltja, hogy a skót képviselőit száma szaporíttassék, a második pedig a censust 10 főnyi bérleti összegben állapítja meg. A „Glo­­be“ a feloszlatást sürgeti. — Francziaország közvéleményét a senatus­­ban a tanszabadságról folyó vita tartja fogva. A püspökök mindent elkövetnek, hogy a kor­mányt az ultramontán eszmék szolgálójává te­gyék. Duruy, az oktatá­si miniszter eddig jól tartja magát. — Az „Idők tanúja“ máj. 17-től következőket íratja magának Rómából: Castel-Gandolfo, ő szentségének lakhelyéhez közel fekszik a Rocca di Papa nevű fensik. Ezen Rocca di Papa fensi­­kon a pápai hadmérnöki kar 1500—209,0 em­bert befogadható tábort készít, melyben a pápai hadsereg különféle csapatai bizonyos egymás­utánban hadgyakorlatokat fognak tartani. — A hadgyakorlatok május 25-től mintegy jan. 29-ig fognak tartatni. — Kanzler Ilek, pápai hadügy­miniszter megtekintette e napokban a civita­­vecchiai, már-már befejezett erődítéseket, s ő szentsége különös megelégedését tudatta D­u­­m­o­n­­­tlokkal. — Ő szentsége, ki köztudomású­lag 77-dik évébe lépett, folyvást kitűnő egész­ségnek örvend. Nemzeti színház. Május 23-ára van kitűzve: „Fiesco.“ Opera 3 felvonásban. —­­­­Budai színkör. Máj. 23-dikán délután 5 órakor . Utó­l­s­ó e 1­ő 11 t t­ár­s­a­lg­ás a beszélő géppel. Ezt megelőzi: „Április leje.“ Új vígjáték Majthényi Flórától. Ezt követi : „A pajkos diákok.“ Operette. — Holnap vasárnap a színkörben „Samil, vagy­­ a cserkesz nép sza­badságharcza.“ Nagy harczi látványosság. Felelős fejserk'’f,szb: B. Kemény .¥tÍ£»nov«l­ V­i­t­á­i ki­­. Pesten, máj. 22. . . . 13' 7" 0 felett. Pozsonyban, máj. 22. . . 11' 8" „ „ Máramaros-Sziget máj. 22. 4' 3" Sz.-Németiben, máj. 22. . 5' 2" * * Tokajban, máj. 22. . . .20' 6" ” ^ Szolnokon, máj. 22. . . 19' 7"­­ " Szegeden, máj. 22. . . 21' 4" ^­­ Aradon, máj 21. ... 3' 6" Nagybecskereken, máj. 21. 4' 8" ” ”

Next