Pesti Napló, 1868. május (19. évfolyam, 5405–5430. szám)
1868-05-23 / 5423. szám
találó húga mutogatja, mivel maga Faber pár év „Nép Zászlója“ szerkesztője Andor Imre a „Magyar Újság“ munkatársa Hollós L. • bálelnök és báljegyző szintén hírlapírók • Bu-lyovszky Gyula és Asbóth J. A „Magyar Újság“ 115. számában egy nagybecskereki névtelen levelező a torontálmegyei pénzügyi orgánumok eljárásának túlságos szigoráról panaszkodik. Elbeszéli, hogy exequálnak derure-borura, a ha egy nap alatt száz tartozó félen veszik is meg az adót, mégis külön, minden egyes gazdán behajtják a napi díjat. Hiteles helyről értesülünk, hogy ez ügyben a vizsgálat meg van indítva. A „P. Napló“ távsürgönyei Bécs, május 22. A képviselőházban ma a költségvetési vita folytattatott, melyben a belügyi, honvédelmi, közoktatási minisztériumok fedezeteiről, egyenes és közvetett adókról, úgyszintén a vámbevételekről szóló tételek a bizottság véleményezése szerint változatlanul elfogadtattak. Berlin, május 22. A vámparlament holnap d. u. 4 órakor fog bezáratni a fehér teremben. Szombaton este a vámparlament tagjai külön vonaton Kielbe rándulnak a hajóhad megszemlélésére. London, május 21. (A képviselőház ülése.) A kormány a skót választási jogon, tekintettel a szelvényekre, változtatást igér. — Bright a szavazás érvényességét védi. Fe renc, május 21. A képviselőház következő törvényjavaslatokat fogadta el: a kormányi engedélyek megadóztatásáról szólót 240 szavazattal 136 ellenében , a beigtatási díjakról szólót 232 szóval 143 ellen, és végre az ürleti adóról szólót 219 szóval 152 ellen. Két képviselő nem szavazótt. 2 ft. Adams A. Arnold 2 ft. Mezey Ligue 2 ft. Schönfeld H. 3 ft. Pinkás Zsigmond 2 ft. Auer Dávid és társa 2 ft. Groszmann A. 2 ft. Feuer Sarolta 2 ft. Lauffer R. 1 ft. Rozenzweig Jakab 5 ft. Gruber Ist. Sándor 2 ft. Mandl János 1 ft. Hirsch Ignácz 5 ft. Wanko Erzsébet 1 ft. Bobella Lajos 2 ft. Engel Katalin 1 ft. Lamatsch Flóris 1 ft. Beckstein Anna 1. Steinbeck Jakab 2 ft. Eross Ferencz 2 ft. Breitner Manó 1 ft. Spitzer Gerson és társa 10 ft. Lauffer V. 5 Lauffer 7 1 ft. Bickel Gi 2 ft. 196. Mórán János 1 ft, Halitzius Károl 1 ft, Body János 2 ft, Möszmer József 2 ft. 179. Matolay Gyula 6 ft, Frey József 5 ft, „Jézus nevében“ Névtelen 5 ft, Novákovits János 3 ft, Csekonits Grófnő 5 ft, Klenovits György 5 ft. 704. Almássy Kálmán 10 ft. 312. Szitányi Izidor 25 ft. Házmester 1 ft. Egger Mária 2 ft. Adler Samu 1 ft. Gross Samu 1 ft. Königsberger és Gross 4 ft. Grünfeld Fanny 1 ft. Basch Armin 1 ft. Rosenfeld Rósa 2 ft. Kossuch János és Brunner 5 ft. Fürst Károly 25 ft. Nemeshegyi Julia 22 ft. Szitányi Adolf 10 ft. Szitányi Samu 21 ft. Szitányi Bernát 25 ft. 207 . Lohr Antal 5 ft. Lohr Antalné 5 ft. Lohr Irma 2 ft. Petrits Ferencz 2 ft. Guthy Benő 1 ft. 702. Gróf Andrássy Aladár 100 ft. 537. Schalek Lipót 5 ft. Deák Ferencz 25 ft. Búrn János 15 ft. Dellimavits István 5 ft. M. J. 5 ft, Éber Nándor 25 ft, Werfl Sándor 5 forint Onossy Antal 5 ft, Návay Lajos 5 ft, Ambray Lajos 6 ft, Bethlen Tódor 5 ft, N. N. 1 forint Bain András 2 ft, Herold Frigyes 1 ft. (Folyt. köv.) Első kimutatás a népkonyha létesítésére adományozott összegekről: Ívszám 327. Wallenfeld Károly 25. Teréz 5. Máté 1. ifj. Károly 1. Gyula 1. János 1. Irma 1. Mihály 1. Borbála 1 forint. 567. Pesti gyógyszerészeti testület 50 ft. 243. Perger Ignácz 5 ft. 29 Schalatz Antal 1. Mazovetzky János 1. Urbanek József 50 kr. Fischer Kár. 20 kr. Pesold Jakab 20 kr. Fektor Ferencz 10 kr. Schmölek József 10 kr. 477. Az első magyar gépgyár részvény társulat 20 ft. 550. Luczenbacher Pál 25, Simoncsics János 5, Ullrich 1 ft. 276. Jakobovits Adolf 3, Rózsaági Márton 1, Gretsch József 1, Roch György 2, Krammer Adolf 2, Guggenberger A. 1, N. N. 1, N. N. 1 ft. N. N. 40 kr, N. N. 20 kr, A. L. 50 kr, F. G. 50 kr, Otalyk László 1 ft, N. N. 1 ft, L. Sándor 1 ft, Scheipl 5 ft, Scheipl Irma 1 ft, Szvoboda József 1 ft, A. M. 20 kr, B. N. 20 kr, Krammer Henrik 1 ft, A. K. 20 kr, Graf Luzia 10 kr. 540. Raics család 15 ft. 28. Szumrák Pál 2, Mitterdorfer J. 1, Roch János 1, Klenovics 1, Incze György 2, Frivisz 1, Prukier István 1, Vogler József 1 ft. 206. Staffenberger István 5 ft. 470. Az első magyar átalános biztosító társaság 100. Schédl Károly 100, Weisz Bernát 200 ft. 840. Wodianer Albert 200 ft. 334. Wenninger Vincze 5 ft. 265. Rémi Antal 25 ft. 546. Emerling Anna 10 ft. Emerling Károly 5 ft. Massion asszosság 4 ft. Böki Lujza 2 ft. Dunagőzhajózási társaság 40 ft. 627. Gradl Gyula 1 ft. Neugebauer 1 ft. Leitner S. 1 ft. Prohászka Károly 50 fr. Vikus Károly 1 ft. Egger Adolf 1 ft. Gerhardt D. 1 ft. Kuler Henrik 5 ft. Trupp Károly özvegye 1 ft. Nikoletty Ede 1 ft. Naveczka Miklós 1 ft. Záry Károly 1 ft. Freund Armin 1 ft. Fravesz József 1 ft. Weisz Mária férjezett Klain Imréné 1 ft. Id. Klenovits György 1 ft. Balassovits P. 1 ft- Obermayer Adolf 2 ft. 455. Pesti magyar keresdelmi bank 50. 580. A pesti kádár czéh 10 ft. 198. Első pesti búza keményítő; gyár raktára 25 ft. Alois Breitner 2 ft. Első pesti hazai takarékpénztár 1000. ft. 313. Szontagh Procopius Gizela 5 ft. 177. Kléh István 25 ft. 196. Kunig József 20 ft. Neuschloss Károly 6 ft. Rosenzweig Lipót 5 ft. Zilczer Salamon és Redlich 4 ft. Weiss Albert 1 ft. Bamberger Miksa 'Pesti áru érték tőzsde, május 22-kén. Bécsi börze, május 2. kor. Buda este. * » regg. é. — p. este. . 46 „ reg. ti 12 » d. Bécs—Bads ind. 7 ó. 46 p. reg .Czegléd „ 9 Szolnok .10 34 42 es' ?. •egg' , este, d. d. u. d. u. '» » regg, •’4 » este 46 » reg. , Gőzhajók menetrend«.Pestről Bécsbe : naponkint 6 órakor este. Bécsből Pestre : naponkint 6 •/, órakor reggel. Pestről Mohácsra és Eszékre: naponkint 6 órakor reggel. naponkint 6 •/ Eszékről Pestre: órakor reggel. Mohácsról Pestre : naponkint;* •/, órakor d. n. Pestről Zimonyba: vasára, hétfőn, kedden, szerdán pénteken és szombaton 6 órakor reggel. Pestről Orsovára és a Dunafejedelemségekbe: (hajó változtatással Orsovánál) szerdán 6 órakor reggel. Zimonyból Orsovára: csütörtök . „ reggel” d- n- Orsováról Oláhországba : pénteken délben. Orsováról Zimonyba és Pestre: pénteken napkeltekor. Zimonyból Pestre : vasára, hétf. kedden, szerdán, pénteken és szombaton 6 &r. este. Szegedről Zimonyba : szerdán 4, szombaton reggel Zimonyból Szegedre : vasárnap és csütörtök délben. regg d.e Első m. gőzh. társaság. [estről Eszékre: naponként. 5 '/,ér p d. a.. reggel d. a.IEszekről Pestre : naponkéntit estei ér. reggel. .... ■ “”*lBabonaárak^ Háza, bánsági 84 fontos 86 tissai , K pesti 86 . 87 „ 86 . 87 . . 68 . bácskai 84 ■ , 86 . (eh.'/vári 84 . , *6 n 86 „ 87 . 84 . 86 . . . se » n n 87 „ Kivitelt« való busa vm Kétszer.» Rozs 78—80 tus. Árpa, ut.rfö .'őre való » 68- ?0 fontos Zab 16 - -. 8 „ . Kohurtusa, bánsági. Bab............................... Kölsa .... Kápositarep . Bánsági „ Időjárás : szép. Dunaviz-állása 18' 6'0 felett. Permése i -f- 22°. Légbaljmérö 28' 6“ --- WTI—-ma.-. - ----— - Adva Tartva a. ausztr. m. 5.------5,10 &.2&-^6,45 5.65—5.65 5.60—5.90 6.55—6 65 ' 6.80—5.90 * 6.------6.10 5.------5.10 6,25-5.46 5.------5.10 6.25-5.45 5 66—6.65 5. 80-6.90 6.------5 10 5 26-5.46 6.65-5.65 5.80-5 90 íja 4 60—4.80 --- | á-3.30-3.40 2.25—2.50 2.------2 20 1.63—1 68 4.80—6.10 3.------3.10 r.76— 6.— 5.60—6.80 Mí yar értékpapírok ár férlett. lajar vasúti kölcsön . esti kereskedelmi bank. udai kereak. s iparbank esti iparbank [agy. át. hitel bank biz. . I. magyar szesafinomitó Pannónia viazonbizt. *esti biztosító intézet ,,Hazai életbiztosító bank. Magyar északi vasut Pesti közúti vaspálya B.-Murányi bánya Mátrai bányarészek ■ Kereskedelmi épület . Budapesti lánczhid . . * Felsőbbe. köt. Alagút............................ 60,70 m. földh. záloglev. A pesti kér. bank záloglev -------- -------in—Tig~' i 98 25 650. 196 — 235 — 80 60 1450.— 415.— 70 - 11290 - 1620. — 726 -389 - 740 — 600.— 380.-- 630 — 660 - 605.- 675 — 220.- 246.— 221.— 70.25 662.— 3600 14.— 390 388.— 90.5* 78.— 92.— 96 60 98.60 665 — 198 — 288.— 81.— 1600 420 76 — 1300. 1640 730 391. 760. 610. 336.— 640 666.— 610.— 680.— 226. 250 223.— 70.76 666.— 14150 400.— 392. — 91.60 80.— 92 60 Közadósság. 6“/s nemzeti kölcsön „ apr. oct. h. '% metalliqueu „ máj.—nov. kamat L */ 0/ ' '» *0 » • • 1839-ki sorsjegy, teljes „ » ötödrész 1864-ki 1860-ki 1864-ki teljes ötödrész 100 frttal Földtehermentesitési kütv., magyarországi bánsági . . . erdélyi horvát . . Részvények. Bankrészvény . . Hitelintézet . Alsó-auszt. esc. bank Északi vasút (osztrák) Állam K ... Déli „ . . . Tiszai „ . . . Magyar északi vasút Dunagözhajózás Lloyd .... Bécsi zálogkölcsön int Pesti lánczhid . . Záloglevelek. Nemz. bank ez. é. kis. » „ o. é. kis. M. Földhitelint. 57. 5% 97.—. Magyar jövedékjegyek Adva Tartva 62 20 62.10 66 80 66.70 49.50 173 — 173. -76.— 79 90 88.75 84.70 76.26 73.— 70.— 78.— 699.— 182.20 600 — 1838 256.10 174 40 147 — 68 — 497.— 228.— 125 25 885 97 — 92.40 92.25 62 80 62 20 66 96 56 90 50. 174 — 174.— 75.60 80 10 89 26 84 90 75.50 73.50 70 60 78 50 701 182 40 102.— 1842 256 30 174.60 147 60 71 — 499.— 230. — 126.75 88. — 97.20 92 60 92 60 Elsőbbségi kötvények. Árlamvaspálya 1867-ki soroz. 3°/0 déli vasút •V. . » • • * Tiszai vasút Magyar északi vasút. Dunagőzhajózási . Pesti lánczMd Sorsjegyek. Hitelintézeti Dunagőzhajózási Trieszi . • Budai Eszterházy herei Salm Pálffy • • • Clary . . • St. Genoil . Windischgrats Waldstein Jeglevich Válték (3 hó) Augsb. 100 déln. ft. Frankfurt 100 déln. írt. London 10. szerl. Páris 100 fres. Vert pént. Cz. arany • • Korona .... Napoleonsdor Orosz imperiale Ezüst » • 100 fitos. 100 . 103 . 40 , 10 . 40 . 40 „ 40 . 40 . 20 . 20 , 10 . 1 3V, 3 Adva Tartva 120.60 119.25 98.76 S 16.75 98 181 40 93.50 121 — 26.76 08 — 84.— 26.76 27.50 23.76 17.60 21.— 18 26 97.26 87.46 116.70 48.86 6.66 1.82V, in 1 86 120.76 119.75 99.26 207.25 94.— 181.70 94. 122.— 27.25 160___ 34.50 26.26 28.50 24.26 18.60 22.— 18.76 97 50 97.70 116.85 46 20 6.67 116 1f 8«.-F.-vár ,10, —» d.e.'Uj-Szőny , 2 „ 10 , d.I n Arad Uj-Szőny „ 2 , 25 , dél, Ss.-F.-var , 6 , 63 » est Szolnok Bécs érk. 8, 17„este Buda érk. " , 63 , , JCzegléd Arad—Pest. ind. 10 6. 16 - It Czegléd érk. 90 31 Vasúti kollekeus i. Gyoravonatok. Pest—Bécs. Bécs—Pest. Mindennap r. 7 6. 34 p. Mindennap t* u.26 30p Pest—Baziás. Szeged— Pest. Hétfő, pént. e. 9 6.46 p. Kedd. szomb. r. 26 16 p Bécs—Baz’rt. Pest—Kassa Pest ind Ind.8 Pozsony Érsekújvár Pest . . Czegléd Szeged . Temesvár Baziás , Baziás Temesvár Szeged Czegléd Pest , Érsekújvár „ Pozsony „ Bécsbe érk. este. 9 10 , 24 „ , 10 , 61 , . 9 1 , 28 » d u.1 » «4 , regg.e 5 » 19 „ d. n.6 , 31 , ,* 7 , 64 , este.9 p 14 „ este.• 12 , 12 , éjjel2 , 65 , d. u.» 3 , 66 , reg.7 , 47 , este. 6rk. 9 - 10 B d. e.Jaszenovl Baziás—Béos. ind. 6 6. 66 p. d. n. e 10 . 40 , éjj.7 6. 26 |?) reg^» 2,2«, , 12» 63 „ di u, 36 66 62 33 36 i reg. regg.L n. d. o. este Buda—Vinizsai Buda ind. 6 6. 36 p. regg. Sz.-Fehérvár „ 8 „ 59 „ „ Kanizsa érk. 1 „ 50 „ d. n. Kanizsa—Buda. Kanizsa ind. 1 6. 22 p. d. n. Sz.-Fehérvár , • « 56 , „ Buda érk. 7 „ 68 „ este. Buda—Bécs ind. 6 6.36 p. reg. I Bécs 6 9 1 3 6 6 9 5 21 n 30 , 8 . 67 . 6. 20 p. . 6 . este. este. éjjel. reggCzegléd „ r Szolnok „ P.Ladény, Debrocz. „ Miskolcz „ Kassa 13 42 4 67 33 5 6 ó. 31 p. regg.J 5 9 6 ?0 1 3 37 ", 10 Kaiss —Pest in' 6 ó. 21 p. reg, , 12 „ 16 „ d. u. Miskolcz . 7 „ 66 »regg. Debreczen 8, r 12 ’O, 1. 4 . 20 , 19 26 67 43 u. éjjel, d. u. P.Ladány Szolnok Pest—N.-Várad Pest ind. 6 ó. 31 p. regg. Czegléd , 9, 10. , P.Ladány „ 2 „ 5 „ d. N.-Várad—Pest N.-Várad 10 ó. 27 p. P.Ladány érk.12„ 68 „ Czegléd , 6,37, Pest—Arad Pest ind. 6 6. 31 p a. d. a. d. n. este Színház. Szombaton Boér Emma kisaszszony harmadik vendégjátékául : „A szerencse gyermeke“ került színre. Ez egyike azon silánynál is silányabb daraboknak, melyeket valamely szakma forceirozása óv meg a megérdemlett enyészettől. Birch Pfeifer asszony e darab forceszerepét Goszman testére szabta, s azóta a pur excellence naivok parádés szerepe lett. Megvalljuk, Boér Emma nem tudta velünk a darab semmiségét feledtetni, ami pedig e darabban feladata volna, s így harmadik vendégjátékát nem mondhatjuk oly sikerültnek, mint a két elsőt, akár hogy tanúskodjék is ellenünk a „viharos“ taps és számtalan kihívás, melyet ezúttal nem tartottunk természetesnek. Boér Emma túlzott, s szerepe természetességén nagy csorbákat ütött erő megfeszítése által, mely physikailag is kimerített, mert a darab vége felé észrevehetőleg elrekedt. Ezt legfőkép az általa erőltetett kitöréseknek tulajdoníthatni, melyeket gyakrabban és több erőfeszítéssel alkalmaz, mint kívánatos. Nehogy részrehajlóknak lássunk, meg kell mondanunk, hogy a kisasszonynak voltak jól sikerült momentumai is, és hogy különösen arczjátéka egészen kifogástalan. Úgy halljuk, még egyszer fog játszani, mégpedig a sentimentális Thusneldát a „Gyöngéd rokonok“ban, mi azon megjegyzésre készt bennünket, hogy a kisasszony vendégszereplésében nem látunk sistemát. Egymás után lép fel Prielle, Felekiné, Lendvayné szerepeiben, csak a magáéiban nincs szerencsénk látói. Még a naiv körben legjobban mozog. Sokoldalúságának bemutatására szükség nincs, mert hiszen a fővárosi közönség ismeri őt Budáról; szükség volna oly szakmakörben magát bemutatnia, melyet neki lehetne szánni, mert tehetséggel igen dúsan van megáldva, s játéka gondos tanulmányt is tanúsít. — Lendvayné és Szigethy Imre legközelebb Füredre rándulnak, hol többek közt a „Ceydoni almá“-ban is fel fognak lépni. Szigethy Acontiust fogja játszani. Nem volna-e kívánatos, hogy e törekvő színészt Egressy valamelyik gazdátlan szerepében is felléptesse az igazgatóság ?, — Macbethtel két szerencsétlen kísérlet után meglehetne egy harmadikat kockáztatni. Hát Coriolán ? Vagy ha már kell a nagyobb daraboknak nyugodniok, miért nem veszik elő a „Tévedések vígjátéká“-t ?—A „Makranczos hölgy “ben Petruczio mit vetett?—Szigethyek még alig volt alkalma magát nagyobb szerepben bemutatni. — Murszka Ilma kisasszonynak ezúttal utolsó fellépte az „Alvajáródban ”. hó 19-én volt. Kitünőbb szerepei közé tartozik, s Luciájával versenyez. Éneke és játéka valóban olyan volt, mely a szűnni nem akaró tapsokat s az egymást érő kihívásokat megérdemelte. Az utolsó áriában egy csalogányszerű staccato után önkénytelen tapsvihar támadt, de amely egyszerre és egy pillanatban megnémult, amint a kisasszony áriája folytatásához fogott. Búcsúra egy igen díszes virágcsokort hajítottak neki. — Egyébiránt, úgy halljuk, hogy néhány tehetős műbarát más érdekesebb emlékkel bocsátja utának. T. i. azon feltétel fejében, hogy a jövő telei a nemzeti szinháznál fogja tölteni, ezek adósságai kifizetésére utasítottak egy bécsi bankárházat. — A budai szinkörben most Faber beszélő gépét, melyről egykor annyit írtak a lapok, mutatják a közönségnek. Jelenleg a fél előtt elhalt. E nő beszélő gépével már beutazta úgyszólván az egész világot, s mindenütt nagy feltűnést okozott. Sok csodálója volt a budai szinkörben is. A beszélő gép mindenesetre egyike korunk legszebb találmányainál, s ha tökéletesíthető, úgy gyakorlati értéke a hangtudomány szempontjából a süketnémáknál s gyengemellű embereknél megbecsülhetetlen. Mostani állapotában azonban aligha lehetne használni, mivel a mássalhangzókat és a lágyabb magánhangzókat törve ejti ki. De vannak egyes betűk, sőt szavak is, melyeket igen tisztán hangoztat. A beszélő gép, előadás alkalmával öszszeköttetésbe van hozva a betűket képviselő billentyűkkel, s maskírozására egy nőalak szolgál, mely ülni látszik a zöld szövettel borított asztalkán. E nőalak szétszedhető, anélkül,hogy a gép a szavak kiejtését illetőleg legkevésbbé is szenvedne, sőt a zöld lepelt is egészen le lehet venni, hogy a néző a gépezet egyszerségéről meggyőződhessék. A csodagéppel többen tettek kísérletet, s az a felírt szavakat eléggé tisztán hangoztatá. A Faber gép tökéletesítése nem csupán tudományos szempontokból érdekes, de gyakorlati czélokból is igen kívánatos. A beszélő gép mutatványait rendesen egy felvonásos apróságok kísérik. Tegnap „Gyönyörű“ és „Galathea“ mentek. Ez utóbbiban Hetényi A. és Fürediné ismét bőven aratták a szokott tapsot. — A népszínházban vége-hossza nincs az „Ördög pilulái“-nak. A ház a nagy hőség daczára is mindig zsúfolt. — A nemzeti színház drámabírálói bizottsága a „Csanak“ csimü két részből álló 5—5 felvonásos történeti szomorujátékot, továbbá: „A vadság átka“ czimü 5 felv. tört. szomorujátékot, és az „Elia“ czimü 5 felv. szomorujátékot előadásra nem ajánlotta. Pest, máj..9-én Vadnay Károly biz. jegyző. KÜLFÖLD. A tőrük szultán egy beszéde. A „France“ most egész terjedelmében hozza a sultán azon beszédét, melyet az államtanács megnyitása alkalmával mondott. Mi már több nap előtt közöltük annak terjedelmes kivonatát, de daczára ennek azt most mégis egész terjedelmében közölni szükségesnek tartjuk. „ Az állam feladata abban áll, hogy mindenkinek szabadságát védelmezze minden körülmények között és eljárását nem szabad, hogy erőszak és önkény jellemezzék. Az önkényes és erőszakos kormányzati eljárás oly nyomás, melynek gyakorlata túlhaladja az állam jogkörét. Nem szükség azonban a népnek a törvényes szabdságon kívül más engedményt adni. Ámde nem értetik a szabadság alatt azonban az, hogy mindenki azt cselekedje, ami neki tetszik, anélkül hogy abban a kormányzat által gátoltathatnék, írt ha ez így lenne, a ragadozó állatok álláspontjára jutnánk, miután az emberek érdekei egymással ellenkeznek. Valóban ez esetben eleget téve egy ember érdekének, feláldoztatnék a másiké. Miután tehát az egyes embernek kevés fontossággal bíró érdeke csakis egy másik érdekének megsértése által juthatna érvényre, igazságos dolog az, hogy minden egyes magánérdekeit a közérdek által tudja megnyerni. Áll az is, hogy minél igazságosabbak a törvények, amelyektől függ a kormányzat egészben és részben, annál inkább meg fognak felelni feladatuknak, mert az elnyomottaknak és szerencsétleneknek oltalmául nemcsak a hatalom szolgál, hanem az igazság is. Az államok egyik legfőbb feladata az igazság hatalmával bírni, hogy annak segélyével teljesen védhesse az alattvalók minden jogát, s ily után elősegítse az ország anyagi jólétét is. Ámde ezen jólét és gazdagulás más módon nem érhető el, mint az egyéni jog védelme, az egyesek vagyonbiztonsága és rendszeres kormányzat által, mely óvakodik minden visszaéléstől. Minden törvény, minden rendszabály viszonylagosságban áll a kormányzattal, s egyszersmind a közjóllét miben állása magán hordja sdegüket. Ez egy igen üdvös elv, amely a törvényhozás terén mindig uralkodott, s nem lenne igazságos egy oly tényt törvényesnek nevezni, amely összeütközésbe jön az egyesek egyéni jogával. Nagyon természetes az is, hogy a jelen korszakban az ország javának eszközlésére nem használhatjuk azon eszközöket, amelyek a múltban arra szolgáltak. Tény az, hogy ha a mi régi törvényeink az ország kívánalmainak megfelelnének, ma ép oly helyet foglalnánk el Európában, mint a többi államok. Tagadhatatlan az is, hogy egy állam romlását az elszegényülés idézi elő, s a romboló hatást még fokozza lakosság közötti egyenetlenkedés. Ezen kívánván segíteni, és alattvalóink jogait biztosítani óhajtván, alakíttatott az államtanács, melyben képviselve van minden osztály. Egy másik testület a főtörvénynek, melynek feladata őrködni a személy- és vagyonbiztonság felett. Feladata tehát ezen testületeknek, hogy tagjai az államot egységes testnek tekintsék, s egyesült erővel törekedjenek az állam jólétét és művelődését elősegíteni. Ami a vallást illeti, kövesse mindenki háborútlanul saját hitét, csakhogy bármely hitet váljanak, azért ne viseltessenek egymás iránt ellenséges indulattal, mivel valamennyien egy hazának szülöttei. Szóval az idők követelik a törvények átalakítását és a kor szelleméhez való alkalmazását. Ezen elv igazsága mellett szól az európai hatalmak fejlődése és nagy mérvű előhaladása. Egy szent kötelességét hiszek teljesíteni akkor, amidőn kijelentem, hogy elismerem mindenkinek egyéni jogát, a mondottakban kifejezést adok vezérelveimnek, amelyek ez újonan életbe léptetett rendszabályok alapjául szolgálnak. Óhajtom, miszerint a magas államtanács működése megfeleljen várakozásunknak. Magdala ostroma, Magdala ostromáról és lerombolásáról közelebbi hírek érkeztek, melyeket a „Times“ után átveszünk. Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy Theodor öngyilkos halálán nem lehet kételkedni. A bátor zsarnok ugyanazon pisztolylyal lőtte magát főbe, melyet korábban Victoria királynőtől kapott ajándékba. Az ostromlottak annyira megfélemlettek, hogy az angolok úgyszólván kardcsapás nélkül kerítették kezeikbe a várat. Innen magyarázható, hogy miért oly csekély az angolok vesztesége. Az ostrom rövid ideig tartott, s az angolok a természettől annyira megvédett várat úgy foglalták el, mintha a védők egészen kivesztek volna. Az angolok csak attól tartottak, hogy Theodor megszökhetnek, s később újabban országa zsarnokának vetné fel magát. Érezték másrészt azt is, hogy ha élve kerül hatalmukba, sokféle zavart okozhat nekik. Azért halálának hírét atalán megelégedéssel fogadták, s a győzők azon nézetben voltak, hogy dicsőbb halállal múlt ki, mint a minőt megérdemlett. Zsarnok kegyetlenségéről a bennszülöttek sokat tudnak beszélni. A magdalai halotthoz különben a legfényesebb bizonyságot tesz erről. Az ostrom után egy nagy rakás büzhödt hullát találtak benne, 300 fogoly holt tetemét, kiket az ostrom előtt sajátkezüleg gyilkolt le. Ápril 17-én felgyújtotta Napier Magdalát és a magasan felcsapó lángok a bámuló lakosságnak azon örvendetes hírt hozok, hogy zsarnok elnyomójuk és vára megszűnt lenni. Soha nemzeti bosszuérzet kevesebb áldozattal ki nem elégittetett. A világ Magdala felperzselésén kevesett vesztett, mert ami nagygyá téve, az természetes erőssége volt, melyet a tűz el nem enyésztetett. Az emberi erődítvények egy pár erősen védett kapukban és falakban állott. A hadi zsákmány a legcsekélyebb várakozást sem érte el. Úgy látszik, hogy Theodor környezet arany és ezüst készleteit maguknak tették félre. A zsákmány előadása, melynek jövedelme az altisztek és legények között fog feloszlatni, nem igen sokat helyez kilátásba. Megemlítendő, hogy Theodor koronája a győztesek kezébe került. Theodor fia a győzök foglya lett; Napier egy bombayi pap,Dr. Wilson felügyelete alá szándékozik adni. Theodor két feleségéről is említést tehetünk. Az egyik, törvényes felesége, zsarnok férje teljes ellentéte: előkelő, fehér arczazina, 26 éves szende alak; a másik, Theodor favoritája, sötét érzéki vonású hölgy. Német vámparlament. A leszavazott felirati vita helyett e hó 18-án a vámparlament competentiája felett keletkezett vita, melyet az einheiderek és partikularisták úgy kizsákmányoltak, mintha a felirati vita lett volna napirenden. Bamberger indítványt tett, hogy a Hessen nagyfejedelemségben a korra nézve fennálló indirekt adók, melyeket sérelmeseknek tart, a vámszövetségi tanács által megváltoztassanak. És megeredt a szónoklat úrja Németország egysége felett. Hogy ezen egység még egyelőre csak prum desiderium, azt a miniszteri nyilatkozatok és a délnémet képviselők beszédei eléggé tanúsítják. Különben a vámparlament a dohányadó feletti határozatával kimondotta, hogy a kormány javaslatát visszautasítja. A petróleumadóra vonatkozó javaslatot ugyanezen sors érte. A vámparlamentről el lehet mondani: múltadban nincs öröm, jövődben nincs remény. Csak azt lehet dicséretéül felróni, hogy szervezete oly hiányos volt, hogy tétele nem vált ártalmassá. Franciiaország. A „Constitutionnel“ elismerőleg szól azon kereskedelmim nézetek felöl,melyeket Olivér nyilvánított a törvényhozó test szombati ülésében,sajnálja azonban,hogy a külpolitikát illetőleg igen nagy mérvben engedett barátai nézetének, nevezetesen azt fájlalja, hogy azon nézetet védelmezte, miszerint a franczia hadkészület tüntetés akar lenni a többi Európával szemben. A törvényhozó testület hétfői ülésében Roucher állami miniszter úr Pouyer Quertier ellenében felszólal hogy az utóbbi által a vámtáblázat s más hivatalos okmányokban előforduló számokra tett megjegyzéseit meg fogja cáfolni,s hogy a kormány azt azonnal nem teszi, annak oka az, mivel nem akarja, hogy azt higyyék, mikép beleszállása által a vitatkozásnak véget akar vetni. Ezen nyilatkozat után báró Lespérat szólalt fel, s ecsetelte azon szomorú állapotot, melybe a francziaországi vasipar senyved, különösen Lotharingia és Burgundban. A tunisi ügy békés megoldásnak indult, írja az „Indépendance“. Miután a Bey elégtételt adott Francziaországnak, a franczia kormány valószínűleg közbe fog lépni Anglia és Olaszországnál, kik követeléseiket most is fenntartják. A florenczi kormány úgy látszik, kevésbé engedékeny e kérdésben mint Anglia. Egy nemzetközi bizottmány közreműködése útján várható, hogy létrejön kiegyezés a bey és három főhitelezője : Franczia-, Angol- és Olaszország között. Poroszország képviselve lesz a bizottmányban, az említett állam is érdeklett fél 9 millió franccal. Francziaországnak 77, Angolországnak 30, s Olaszországnak 25 millió franccal adós a tunisi bey. E 8ti posta. Május 22-én. — A külföldi sajtóban több ízben felmerült nyugtalanító hirek terjesztőjének rágalmazó hangok minden áron Beustot hirdették. A „W. Abendpost“ utóbbi számában megemlékezik e koholmányról és arra utalva, hogy ezen hirek a „Narodni Pokrok“ és „Narodni Listy“ ben láttak először világot, feleslegesnek tartja Beustot az ellen védelmezni, mintha ő dobta volna a közönség elé. A zavart az szereti, aki a zavarosban halászni remél. A berlini keresztes újság igen lármás czikket közöl „franczia nemzeti büszkeség“ felirat alatt, melyben tagadja, hogy, a válaszfelirat a vámparlamentben a Francziaországra való tekintetnél fogva maradt el. „Minden külbeavatkozás ellen, igy kiált fel a keresztes lap, egységes már Németország ! “ — — A vámparlament a jövő hét elején befejezi munkálkodását. Az éjszaki szövetség birodalmi gyűléseihez képest még pünkösd előtt összegyűl. — Angliában az alsóház feloszlatásáról van szó. Azon két módosítvány közül, melyeknél a minisztérium vereséget szenvedett, az egyik azt kiváltja, hogy a skót képviselőit száma szaporíttassék, a második pedig a censust 10 főnyi bérleti összegben állapítja meg. A „Globe“ a feloszlatást sürgeti. — Francziaország közvéleményét a senatusban a tanszabadságról folyó vita tartja fogva. A püspökök mindent elkövetnek, hogy a kormányt az ultramontán eszmék szolgálójává tegyék. Duruy, az oktatási miniszter eddig jól tartja magát. — Az „Idők tanúja“ máj. 17-től következőket íratja magának Rómából: Castel-Gandolfo, ő szentségének lakhelyéhez közel fekszik a Rocca di Papa nevű fensik. Ezen Rocca di Papa fensikon a pápai hadmérnöki kar 1500—209,0 embert befogadható tábort készít, melyben a pápai hadsereg különféle csapatai bizonyos egymásutánban hadgyakorlatokat fognak tartani. — A hadgyakorlatok május 25-től mintegy jan. 29-ig fognak tartatni. — Kanzler Ilek, pápai hadügyminiszter megtekintette e napokban a civitavecchiai, már-már befejezett erődítéseket, s ő szentsége különös megelégedését tudatta Dumontlokkal. — Ő szentsége, ki köztudomásúlag 77-dik évébe lépett, folyvást kitűnő egészségnek örvend. Nemzeti színház. Május 23-ára van kitűzve: „Fiesco.“ Opera 3 felvonásban. —Budai színkör. Máj. 23-dikán délután 5 órakor . Utólsó e 1ő 11 t társalgás a beszélő géppel. Ezt megelőzi: „Április leje.“ Új vígjáték Majthényi Flórától. Ezt követi : „A pajkos diákok.“ Operette. — Holnap vasárnap a színkörben „Samil, vagy a cserkesz nép szabadságharcza.“ Nagy harczi látványosság. Felelős fejserk'’f,szb: B. Kemény .¥tÍ£»nov«l Vitái ki. Pesten, máj. 22. . . . 13' 7" 0 felett. Pozsonyban, máj. 22. . . 11' 8" „ „ Máramaros-Sziget máj. 22. 4' 3" Sz.-Németiben, máj. 22. . 5' 2" * * Tokajban, máj. 22. . . .20' 6" ” ^ Szolnokon, máj. 22. . . 19' 7" " Szegeden, máj. 22. . . 21' 4" ^ Aradon, máj 21. ... 3' 6" Nagybecskereken, máj. 21. 4' 8" ” ”