Pesti Napló, 1868. június (19. évfolyam, 5431–5452. szám)

1868-06-04 / 5432. szám

r-■^P***-^**^-"-r— ---------------------------------------—---- - --­ ? június 3. 18(18. Szemle. (L.) Részünkről oly kevés súlyt fek­tettünk a gumbinéni lengyel zavargás­ hírekre, hogy arról csak is igen röviden emlékeztünk meg a távirati tudósítások között. Az ügyetlenül vetett hálóba a diplo­mata is épen nem ment bele, s minden gondolkodóbb publicista azonnal átlátta, hogy az nem egyéb, mint egy, Oroszor­szág részéről elsütött rajgó, melyről maga sem hitte, hogy gyújtani fog, de még azt sem, hogy nagy zajt csinál, hanem hogy ezzel egy gyanúsítással többet bírjon arra, miszerint ráfoghassa az osztrák kor­mányra azt, hogy Lengyelországot fellá­zítani szándékozik. Nem is szóltunk volna többé e kérdés­ről, ha a „Wiener Zeitungéban nem je­lent volna meg egy erre vonatkozó de­káBBik­iodosa * irthass»« ,lódi­odaimiló­s. Ezután előbbi gyantásunkat csak an­nál inkább megerősítve látjuk, s bátran kimondhatjuk, mikép a lengyel fölkelés­ről keringett hírek humbugnál egyebek nem voltak. Hogy azon gyantásunk sem volt alap­talan, miszerint az egész koholmány orosz, agitatio szüleménye volt, bizonyítja az is, a­mit arról Czartoryski herczeg köz­lönye, a „Correspondance du Nord-Est“ mond. E lap szerint az orosz ügynökök csakugyan abban fáradoztak, hogy egy kis zavart előidézzenek, azonban az or­szágban viszhangra nem találtak. Azon, többször állított és ismét vissza­vont hír, miszerint a pápa Berlinben nun­­tiaturát fog felállítani, ismét felmerült a „Siécle” legújabb közlemény­e szerint.­­» Félhivatalos lapok azt állítják, hogy a görög minisztérium elhatározta, meg nem engedni, hogy a krétai menekültek, mint képviselők jelenhessenek meg a kamará­ban. Ez értelemben felelt az athenei kabi­­net a porta jegyzékére, minélfogva ki­egyenlítettnek tekinthető a Török- és Görögország között az említett eset miatt keletkezőben levő viszály. Az eddig ismeretes választások a belga parliamentben még nem szol­gáltatnak elég tájékozást, hogyan fog­nak alakulni a legközelebbi képviselő­kamra pártviszonyai. A liberális és a con­­servativ párt eddig meglehetős egyen­súlyban vannak, de az elsőnek nincs ki­látása a diadalra, mert bár a városokban sikerült itt-ott túlsúlyra vergődnie, a vi­déken mindazáltal a conservativ párt be­folyása és tekintélye változatlanul a régi BÜpidÉK .iajácMgsm­áospállya A .Jtefhrn silirri A­mi különben a politikai horizont il­leti, bármiként is állítsuk horoscopunkat, s bármi sötéten akarjunk szántszándéko­­san látni, még­is azt kell bevallani, hogy a beállott szélcsend nem hasonlítható a vihart megelőző nyomasztó némasághoz, hanem a béke fennállásának biztosítéka, aminek csak örülhet mindenki, ki az előhaladás barátja. Európa hatalmai nem a barczi babért,ha­nem a béke pálmaágát kell hogy elnyerni igyekezzenek, s ismételjük, minden arra mutat, hogy ezt el is érik. Sürgetés-e népnevelési törvény alkotása? •nleh­et aki ! Sokan úgy gondolkoznak, hogy bár­mennyire legyen is szükséges a nép mi­­veltségének emeléséről gondoskodni, még­is a törvényhozásnak meg a kormánynak első és főteendője: az ország anyagi viszo­nyait rendezni, s ez által a közjólét gyors emelkedését biztosítani. A többi magától jön. A megvagyonosodott nép majd fog azután szellemi szükségeiről is gondos­kodni.­­— Kétségkívül, a vagyonosság az anyagi jóllét egyik legerősebb alapja a 5 frt 25 kr­e írt­a ki A „Pesti Napló“ kiadó­ hivatala. nemzet önállóságának, s minden irányba való kifejlődhetésének; de viszont az­­ tagadhatatlan, hogy az, anyagi jóllétt meg a nép értelmisége szerzi és tarts meg legbiztosabban. Kétszeresen áll e nálunk. Ha Magyarországnak gyarmati volnának, mint Hollandnak és Angliánál ha mi is oly kiválóan iparra és kereske­delemre volnánk utalva, mint ez országos népei, mege­ngedem, hogy az anyagi vi­szonyok országos rendezése már magé­ban eléggé megvetné a közjólét, alapját sőt az iparral és kereskedéssel való fog­lalkozás (mely a munkást mindig számí­tásra, tervezésre, combinálásra s igy gon­dolkodásra indítja), valarmaint e foglalko­zásból származó élénk forgalom és ideges népekkel érintkezés, már magukban ha­talmasan fejlesztik a közértelmiséget, min különösen Angliában láthatjuk. De­­ kiválóan földmives, termesztő nép va­gyunk. Ma annyi földünk van, mint év­századok előtt. És e föld azon arányban fog több jövedelmet adni, s azon arány­ban fog a közjólét emelkedni, a­mely arányban a nép több ismerettel, több be­látással műveli földjét, s több értelemmel belátással és nagyobb meggondolássá tudja a nyírt jövedelmet megtakaritan és hasznára fordítani. — Világos pél­dák bizonyították ezt a legközelebbi in­séges években is, midőn a nyomornál egyik nagy oka épen népünknek ross gazdálkodása volt, melynek következ­tében ha egy év alatt termése nem volt éhezett. Hasonlítsuk össze p. o. Békés és Bácsvármegyékben ugyanazon területen élő magyar, szerb, román és német lakos­ságot; mig ugyanannyi fekvő birtokos gazdálkodó tanultabb és szorgalmasad német jóllétnek örvend és vagyonosodik a többiek szegényednek s egy rész­ter­méssel éheznek. A magyar nagyon józai eszü, természettől értelmes nép, de köny­nyelmü, mm elég szorgalmas, és nincs elég positiv ismerete arra, hogy józai eszét kellő haszonnal használhassa életvi­szonyainak czélszerü rendezésében. Ez egyik fő oka a magyarság kedvezőtlen anyagi helyzetének, a min az által segít­hetünk, ha népünket szorgalmassá nevel­jük, értelmét képezzük, s a legszüksége­sebb ismeretekre megtanítjuk. — Orszá­gunk és nemzetünk e sajátlagosságát nem veszik figyelembe azok, kik a vagyonos­ságot illetőleg Anglia példájára hivatkoz­nak, hol a népiskolai oktatás jósága nem áll eléggé arányban a közműveltség fej­lettségével.­­ De a hozzánk e tekintet­ben hasonlóbb Schweicz és Poroszország ellenkezőt bizonyítanak. Mások azt mondják: igaz, hogy a mű­veltség legerősebb tényezője az anyagi jóllétnek is, de ezt a műveltséget nem a népiskolai oktatás adja meg, melyből alig hogy írni olvasni tanulhatnak meg a nép fiai, hanem a felsőbb iskolák és a moz­galmas élet. — Az a fődolog, hogy minden pályára minél több, teljesen kiképzett szakember legyen. Az egyete­mek, akadémiák, s általában a fel­sőbb tanintézetek a nemzet szellemi ere­jének tenyészházai, nem a népiskolák. A nép nagy tömegét úgyis mindig vezetni kell, vezetni a nemzet tanult részének, en­nél kell hogy minél gazdagabb értelmi­ségi legyen. Ez utolsó tétel igaz, de ne fe­ledjük, hogy a nép nem öntudatlan gép, melyet a gépésznek tetszése szerint lehet az általa kitűzött irányban mozgásba hoz­ni és megállítani, hanem élő embertömeg, m­elyet vezetni kell. Ne feledjük, hogy a népet épen a tanultság teszi fogékonnyá és képessé a miveit osztály jó irányú hatá­sának elfogadására. A tanulatlan buta ömeg mindig legkönnyebben lehet ámi­­ók, rajongó izgatók martalékává és lelki­­ismeretlen demagógok eszközévé; a mive­­letlen buta tömeg szolgál mindig legna­gyobb akadályául az értelmiség törekvé­snek. Bizonyságot tehetnek erről mind­ok, kik életükben csak egy­szer is vala­mely reformot vagy czélszerű javítás eszközlését kísértették meg a gazdászat, ipar, akár a társadalmi élet terén egy fa­luban vagy megyében. A n­­p tanultsága és értelmessége teszi lehető­vé egyfelől, hogy a tömeg ne elérhetlen vagy épen képte- t len ábrándok után induljon, hanem antim­­t­s­zet értelmisége által vezéreltessék! Más­felől, hogy a miveit osztály példáját, útmu­tatásait és tanácsait követni kész is legyen, képes is legyen. Ismétlem, hogy a nép­­ nem puszta gépezet, hanem oly élő tömeg, melyet magasabbra nem lehet emelni, ha­nem csak vezetni, t. i., ha ő maga is mo­­.­o zog és halad. Egy országnak számra min­­­­dig nagy kisebbségben levő mivelt osz­tálya az intelligentiának bármily magas fokára emelkedjék, bármennyire miegfe­­szítse minden erejét, sohasem lesz képes a nép nagy tömegét (s igy az egész or­szágot) a polgár­osodásnak és vagyonos­­ságnak magasabb fokára hurczolni, ha az a nép rest és értetlen. Nagy csalódás azt gondolni, hogy egy ország állapotának és társadalmi életének átalakulása és haladása kizárólag a kevés számú vezetők ma­k. Övék az oroszlán­­rész, de része van abban az utolsó nap­számosnak is. Másként él és dolgozik a belga vagy angol napszámos, mint a tö­rök vagy abyssiniai ; e­nnig e különbséget egy részben az országok társadalmi életé­nek különböző fejlettsége okozza, más­felől Belgium és Anglia jelen társadalmi életét is az teszi lehetővé, mert ott a tár­sadalom legalsóbb osztálya is máskép tud élni és dolgozni, mint a török vagy a tatár. ruboTl­araáib Habene­s* :*( Hazánkban, hogy a föld annyi jövedel­met adjon, a mennyi a földművelés jelen­kori fejlettségén belőle kisajtolható, s a mennyire az országnak a jelen viszonyok között szüksége van, erre szükséges, hogy a féltelkes gazda is máskép és több ta­­nultsággal művelje földjét, mint eddig. Hogy törvénykezési viszonyaink, s ösz­­szes társadalmi és állami beléletünk a jelen kornak, sőt saját alkotmányunknak részle­teiben is megfelelővé alakulhasson át, ok­vetlen szükséges a jó községi rendszer. Községi rendszer pedig tanult, értelmes falusi nép nélkül csak egy nagy vesze­delem. íme, a sok közül csak kettőt, a gazdá­­szatot és a községi életet hoztam fel, me­lyekben a nép tanultságának hozzájáru­lása nélkül, sőt népünk jelen műveltségi állapotában is, a vezető, a művelt osztály semmi erőfeszítéssel sem volna képes az országot oda emelni, a­hol annak állnia kellene. Elismerem, hogy a mi népiskoláink, eddigi szervezetükben, midőn alig hogy­­ írni olvasni lehet bennük megtanulni,­­ nem képesek a népnek azon tanultságot­­ nyújtani, melynek szükségét itt kimutat­tam. Én azt hiszem hogy sokan, kik p. o. tüzetesen nem ismerik a holland, svájczi és porosz népiskoláknak a nép műveltségére gyakorolt hatását, ezért­ vannak oly csekélylő véleménynyel a nép­­iskolai oktatás felől. De abból, hogy a m­i, legnagyobb részben rész­iskoláink gyü­­mölcstelenek, nem következik, hogy a j­g­iskolák is haszon nélküliek. Hanem igen­is következik az, hogy siessünk népisko­lai oktatásunkat akként újra szervezni, hogy annak áldásos hatását minél előbb tapasztalhassuk. . ’ ró­ta Erdély adózási viszonyai. V­icáai II. hí­m. Nem mellőzhetni a vetésforgásnak tekintetbe­ vételét, a ez az legfőképpen, a mi Erdély s a par­ti­umra nézve legnagyobb részben terhelő. Ren­desen vetésforgásul az egész országban A három fordulós gazdaságokat vették fel, a felszám­otás­­ban tekintettel voltak a minden harmadik évben előforduló ugarra, azonban Erdély nagy részé­ben, hol a földnek termő­ ereje kimerülve van,­ hol a rendezetlen birtokviszonyok miiatt min­den“ egyes birtokosnak földjei számos par­cellában elszórva, egy külön vetésforgást meg sem kezdhet magára, ha a közönség is nem ugyan azt folytatja és igy kénytelen a két fordu­lós gazdálkodást gyakorolni, s minden­­­­armadik­­ év helyett minden másodikban parlagban hagyni.­ Van számtalan oly eset is hegyes, hava­sos vidé­s kékén,hol a hely fekvése s a távolság mit itt a föld­­ minden javítása vagy épen trágyázása merő le-­­hetetlenség — milyen Zarándmegyéinek na­gyobb része, s mondhatni, az egy, köze­pén elvo­nuló szükvölgyet kivéve, majdnem az e­­gész me­gye területe. A hosszasabb hevertetés,­ s némileg meggyepesités által igyekeznek bizony­os termői erőt adni a földnek, s ezen helyeken 5­-6 év alatt kerül egyszer művelés alá és ekkor is a ke­vésbé jövedelmező zab, legfeljebb roz­s termesz­tésre használják. Az ily földekre, méh fékről bi­zonyos, hogy csak a legkevesebbre s­zámítható mivelési költséget sem képes megtér­­íteni, lett légyen a legalacsonyabb tiszta jövede­lem is szá­mítva,túlterhelő az, mert még azon év­­nkben, me­lyekben mívelés alatt van, sem képes még a­­rej­tett munkát, is, terménye által megfizetni. ''Bebizonyíthaató még a­t is, hogy sok te­kintetben a mivelési költségeknek elhatáro­­zásánál csak­ inkább szükséges, de nem a lényeken alapuló felszámításokat tettek, s legfeltűnőbb, legterhelőbb ezen tekintetben eljá­rásuk a kaszálókat, s különösen a legelőket, le­üteg, midőn a kaszálókra nézve a szénának ugyanazon ára állíttatott meg a legsoványabb, távolságuknál fogva nem értékesíthető helyeken, mint a jobb és­ a forgalom által inkább érinthe­­tőkön. Legfeltűnőbb azonban azon osztályozás,a melyet a legelők meghatározásánál állítottak fel, midőn azon elvből indulva ki, hogy minden legeltetésre használt terület, bizonyos fütem­hést feltételez, nem az vézetett tekintetbe, hogy mek­kora terület szükséges egy állatnak nyári legel­tetésére, mi lehetne az ezután számítható hasz­na, hanem a termő­képességet szénamennyiségre változtatták át, é­s ennek árát számították tiszta jövedelemnek. Ennek természetes következése volt az, hogy a havasok tetején a növényi vege­­tatio a nyári hónapok alatt nagy lévén, azok mint kaszálók vétettek, s a szénához arányosí­tott jövedelem állapíttatott meg, noha tudva van, hogy ezeken soha széna nem készül, mert több­nyire elvitelük lehetetlen, s igy a jövedelem is legcsekélyebb, og­ói * • <-. ! •■•hí­ m r'v j Az egyéni reclamatiók alkalmával ezekben történt a legnagyobb leszállítás, mert majd min­denütt alsóbb classisokba tétettek, s többnyire legelőknek. Ugyanily magaslatokon léteznek számos kopár, víztől mosott, szeleknek kitett, merőben haszonvehetetlen határrészek, de a me­lyeken mégis bizonyos zöldség lévén, az impro­­ductivek közé tenni az utasítás értelmében nem lehetett, s igy ezekre is, jóllehet semmit sem jö­vedelmeznek , bizonyos csekély jövedelmeket számítottak, melyek nem annyira az ezekre ki­rótt adók fizetésének kényszerűségéért terhelők, de igen főképen azért, mert ez által a művelhető földek közé vétetvén fel, azok előtt, kik a hely fekvését s a körülményeket nem ismerik, azon gondolatot kelti fel, miszerint megadóztatásuk­ban­ bizonyos kedvezménynyel voltak, de külö­nösen hátrányos ezen művelhető czím magára az országra, mert ez által a művelhetek közé lévén sorozva, a művelhetek utáni összesített adók ki­számításánál eredményezi azon hibás tételeket, melyek az összes művelhető föld területét ará­nyosítva az összes földadó mennyiségéhez, tetsző­legesen szállítja le a holdankénti tiszta jövedel­met, s Erdélynek hátrányára, ezen alacsonyabb tételeket azok előtt, kik okait megvizsgálni nem akarják, mint Erdély iránti kedvezményeket tün­tetik fel. ... A fentebbiekben megemlítettem, s példákra hi­vatkoztam,miszerint egyes magyarországi helyek termései kevesebbre tétettek az erdélyieknél, de, hogy a kerületenként felvett általános mag­­szaporodási megállapításokban sem nagy a kü­lönbség, hivatkozom az ideiglenes adóproviso­rium­kor megállapított általános termő­képes­ségre, különösen az akkoron úgynevezett nagy­váradi­ kerületre, hol a tiszta búza holdanként 114764, rozs 97/114, árpa 1­2M/64, zab 114/64, ten­geri 12-30 ft;4 mérőnek állíttatott. Erdélyben búza 957Ig4, rozs 1314/g4, árpa 125Vgi, z*b 134/64, ten­geri 14­­4-et mérő, s itten is feltűnő, hogy a búza, melyből­ Erdélyben kevesebb terem, némileg alább létetik.; minden egyéb termény azonban sokkal magasabbra. r­ . • , Hosszas lenne még több részletet hozni fel azon állításom bebizonyítására, miszerint Er­délyben a jövedelmi becslések sokkal maga­sabbra lévén téve, ott, hol minden forgalomtól, kereskedéstől mind ez ideig elzárva vagyunk, a birtokok rendezhetésében mondhatni csaknem­­szándékosan a volt kormányok által hátráltatva voltunk, épen úgy egy okszerűbb gazdálkodás folytathatásában is, a valóságos jövedelmeink­hez arányosítva: a 10% egyenes adó sokkal terhelőbb, aránytalanabb, mint Magyarországon a 16%, mert mellőzve amit, mit fentebb említet­tem, t. i. hogy ő fi gabonaárak, magasabb termő­­képesség, s a szállítás tökéletes hiánya főténye­­zők a tiszta­ jövedelem elhatározásban, csak szen egy, a tapasztalatból merített tényre hivat­kozom, mit maga a bécsi Reichsrath is az 1865- ki Erdély adóztatása és fejadó eltörlése feletti tárgyaláskor elismert, hogy minden később ke­resztül vitt cataster terhesőbb az azelőtt keresz­tül vittnél, mert mindenütt leginkább megköze­líti a tényleges jövedelmet , kevesebb eshetősé­get vesz tekintetbe. "Erdélyben a catasteri mun­­­kálatok minden többi tartományok bevégezte után vitettek keresztül.. Feltűnő azonban, hogy mindezen valóságos tételekre s hivatalos okiratokra alapított tényle­ges állással ellenkezőkig, minden adatra hivat­kozás nélkül, f az erdélyi összes adó 9%-t etalan­­tibbnak állíttatik, és sokakat azon hitben erősít meg, hogy talán Erdély­ titkos kedvezményben részesült, vagy egyesek befolyása könnyített volna sorsán. Fájdalom, a naponként tapasztalás ellenkezőt bizonyít, s­­ mind a mellett, hogy az utóbbi években a föld termése miatt épen nem lehetett panaszkodni, nemcsak a birtokosságnak de a volt úrbéri osztálynak vagyoni állása tö­kéletesen megingatva, ha nagyobb rész minden eddig gyakorolt legkeményebb rendszabályok mellett is, csak adóhátralékainak megfizetésére is képtelen. i­'M1-’ t 1 * - m ( ii A fentebbiek után kétségbe­ vonhatlanul áll, hogy az ideiglen nennek mondott cataster behoza­­talával, minden gabonaárak sokkal magasabbra tétettek, mint Magyarországon; áll az, hogy a mivelési költségeket nem a valóságos gyakor­latra alapítván, ezekben­ csak képzeleti kiszámí­­tásokat tettek, általában tekintetbe n­em vé­tettek az eladhatás lehetővé tételére a szál­­­lítás költségei; s ha már elég helytelenül az­o­ok magasabbra tétettek a magyarországiak-­­, tekintetbe kellett volna venni ez utób­bi országnak az eladhatásbani előnyét, s kü­lönösen­ azon körülményt, hogy­­Magyarország­ban a legbővebb­ termés alkalmával is, és ha kivitel, a folyó árakon, vagy kevéssel nincs is csekélyebb árakon, bármely, Mennyiséget el­adni lehetséges, Erdélyben egy bőtermés min­den pénzforgalomnak tökéletes fennakadásé, s nemcsak helyben eladni, de elszállítani is leh­e ,tetlép»,VK!,!!)­|;öt g gvtigaln «ms * ■ isoáeb Magyarország nagyobb részében a birtokok rendezve, bármely okszerűbb gazdálkodás foly­tatására képesítve, a rendezések által sok, eddig parlagban bevert föld már mivelésnek átadva van, s a cataster behozatalakor tekintetbe vett fordulós gazdálkodás majd mindenütt az oksze­rűbb gazdálkodás váltólagos mivelés­módjára átváltoztatva, sokkal több terület van jelenleg mivelés alatt, mint volt a cataster behozatalaikor, s mindenütt kivétel nélkül, a mivelési minőség­nek (Gultur Gattung) átváltoztatása a tulajdonos­nak előnyére szolgál. S a kisebb jövedelemre szá­mított olcsóbb gabonanemek helyett a búzater­melés növekedett, s a katasteri munkálatok utján felszámított összes gabonamennyiség nemcsak kétszereződött, de értékesebb minőségre vál­tozott. A .findfivíjosi dobásra . Nem említve még azon előnyt, mely a mag­­szaporodás leszámításakor alapul vett magmérő­­jűség arányából származik, midőn a majdnem mindenütt holdanként három mérőre számított piac­­szükséglet 2012, mivel több­­gazdálkodások­nál 1% mérőre alászállott. Ezzel szemben miként áll Erdélyben ?■ A ren­dezett birtok, mondhatni kivételes, a a Volt kor­mányok minden működése inkább is birtokvi­szonyok tökéletes felzavarására, a rendezés le­hetőségének megakadályozására volt intézve, s kell-e ennek bebizonyítására egyébre is hivat­­koznom, mint csak azon esetre, hogy bábokren­dezés­ csak ott volt megengedve, hol a rendezést kívánók a határnak két harmadát bírták. A három fordulós gazdálkodás, mely az ok­szerűebbek közé tartozik, sok helyt két, fordu­lóssá változott, s kénytelen a birtokos elszórt parcelláris birtokait a községenként divaitozó mivelési gyakorlat szerint használni, mert hátha jogilag ki van mondva a birtoknak szabiul hasz­nálata, de gyakorlatban lehetetlen. Mert ott, hol mezei rendőri törvények nem léteznek, a létezők nem foganatosíttatnak, maga a felügyeltetés ezen elszórt birtokokban többe kerülne a résztélt ha­szonnál. Sehol az egész országban a mivelési nemeknek átváltoztatása a birtokosnak estffilyére nincs, mert a mivelhető földek közül csak a ré­tek lehetnének gabona­termelésre állófilmazha­­tók, de ezek tiszta jövedelme magasabb a szán­tókénál. Ellenkezőleg azonban majd mindenütt előfordul azon eset, hogy búzaföldnek felírt te­rületben csekélyebb becsű növények tenyész­tetnek. Felhoztam a cataster behozatalakor elköve­tett hibás, mondhatni erőszakos eljárásokat, s ha­bár lehet ellenvetésül állítani azt, hogy Magyar­országon is az utasítás alapján hasonló volt az eljárás, de az eredmény ellenkezőt bizonyít, ali­dőn láttuk, hogy a Lugoson keresztül vitt kisláb­­hasonlítás következtében az eredményt Erdély­ben keveselték, s már 6 mértföldnyi távolság­ban Tordas községnek alaphelyivé tételével a magszaporodást emelték,­­s igy a tiszta jöve­delmet is; sőt Torda megye Ludas községében és környékén még ennél is magasabbra rugtatták, s számokkal bebizonyítható, hogy Radhót köz­ségének határán minden classisok a kikindai a legtermékenyebb részekkel vagy­­egyenlők, vagy a radnótiak magasabbak. A vadnóton bá­tfk fordulós gazdálkodás tekintetbe vételével meg­állapíttatott: tisztabuza 1 hold után 18 ktilérő ; kukoricza 1 hold után 24 mérő; rozs 1 hold után 24 mérő; mint tiszta­ jövedelem, a szántóknál holdanként 6 ft 40 kr. A mivelés alatti s­zántó föld­el3 át tevén az adó alatt levőnek, igy a va­lósággal használat alatt levő szántó után igazá­ban a jövedelem 9 ft 60 kr. Kétségbevonhatlan tény, s az eljárási hivatalnak a kormány kezeiben levő jegyzőkönyveiből belátható, hogy ki­vétel nélkül mindenütt Szathmt vármegyétől elkezdve Aradig, úgy a Pilitium és Magyarország, mint az Erdély és Magyarország közötti határok .Össze­illeszthetők nem voltak , mert mindenütt az er­délyiek sokkal magasabban állottak. Megtörtént az is, hogy Szathmármegye Léstek községében összehasonlítás végett kiküldött első latástéri bizottság működésének megkezdésével a Közép Szolnok megyében létező Ákos községénél látva a nagy különbséget, a magyarországi bizottság részéről alsóbb classisa mintaföldek mutattat­tak elő az Ákos községében megállított maga­sabb classisok összehasonlításánál, s csak ké­sőbb a Szilágy-Somlyón tartott­­kerületi tan­ács­­kormány előtt tudatván ki ezen szándékos fél­revezetés, az egész eljárás megsemmisittetett, s a másodszori kiegyenlítés csak az által eszközölte­tett, hogy Béltok tételei felemeltettek ,ia tehát áll az, hogy kivétel nélkül mindenütt a határo­kon az aránytalanság bebizonyítva van : kétség­be vonhatlanul áll az is, hogy Erdélyben magá­ban a tételek mind sokkal magasabban állanak, s hogy az egyes osztályok tiszta jövedelmei a magyarországiak­nál magasabbak. Tekintetetbe veendő még azon körülmény is, hogy Erdély egész területe hegyes''levén, annak alig 4-10 része van valóságos naivelés alatt, sőt kivétel nélkül majd minden egyes 'határ bizo­nyos része erdő vagy legelő carmen vétetett fel s mint már fentebb is emlitem, a legelők jövedel­mei meghatározásában elkövetett eljárást g azok­nak némileg az inproductivoktóli megkü­lönböz­tetésével ezeknek jövedelmén csak fictitius ala­pokon határoztalak el. Ugyanez történt az ér­­dek tiszta­ jövedelmeinek elhatározásával is.Min­­den, a boly fekvésével ismeretlen előtt feltűnnö S®*“/!“!?, ^tttónlMég a tisza-jövedelem meg­állításánál, midőn ugyanazon határon léteznek holdanként 9-töl 10 ft jövedelemre becsüik­ebi sisok, s ugyanott ezekkel ellentétben 10, fc krt becsültek. Magyarországon ily az’ futatatt­ságok csak kivételesen fordulnak s ezért az itteni összes területet erdélyi területtel összeha­sonlítani, s ezek jövedelmeiből egy bizonyos arányt húzni lehetetlen a Valóságos arány és mikénti jövedelmezés méltányos kitudása végett nem szolgálhat alapul az összes mivelhetőnek *i f # __f____ m m n r Mai számunkhoz fél iv melléklet van csúfolva. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán, weléibe flétybcn, h&íhoK hordva Félévre . . 10 frt 60 kr. o. é. KvnegjVdre - 6 frt 26 fcr. o. é. 19» évi folyam Hifiid mán Htjai 7 hasábos petitsbf­egyver. töméi 7 új kr. Bélyegdij külön 30 njk* Nyílt­ tér: 6 tik­lábos petiti 25 új kr, ítU

Next