Pesti Napló, 1868. június (19. évfolyam, 5431–5452. szám)
1868-06-04 / 5432. szám
r-■^P***-^**^-"-r— ---------------------------------------—---- - -- ? június 3. 18(18. Szemle. (L.) Részünkről oly kevés súlyt fektettünk a gumbinéni lengyel zavargás hírekre, hogy arról csak is igen röviden emlékeztünk meg a távirati tudósítások között. Az ügyetlenül vetett hálóba a diplomata is épen nem ment bele, s minden gondolkodóbb publicista azonnal átlátta, hogy az nem egyéb, mint egy, Oroszország részéről elsütött rajgó, melyről maga sem hitte, hogy gyújtani fog, de még azt sem, hogy nagy zajt csinál, hanem hogy ezzel egy gyanúsítással többet bírjon arra, miszerint ráfoghassa az osztrák kormányra azt, hogy Lengyelországot fellázítani szándékozik. Nem is szóltunk volna többé e kérdésről, ha a „Wiener Zeitungéban nem jelent volna meg egy erre vonatkozó dekáBBikiodosa * irthass»« ,lódiodaimilós. Ezután előbbi gyantásunkat csak annál inkább megerősítve látjuk, s bátran kimondhatjuk, mikép a lengyel fölkelésről keringett hírek humbugnál egyebek nem voltak. Hogy azon gyantásunk sem volt alaptalan, miszerint az egész koholmány orosz, agitatio szüleménye volt, bizonyítja az is, amit arról Czartoryski herczeg közlönye, a „Correspondance du Nord-Est“ mond. E lap szerint az orosz ügynökök csakugyan abban fáradoztak, hogy egy kis zavart előidézzenek, azonban az országban viszhangra nem találtak. Azon, többször állított és ismét visszavont hír, miszerint a pápa Berlinben nuntiaturát fog felállítani, ismét felmerült a „Siécle” legújabb közleménye szerint.» Félhivatalos lapok azt állítják, hogy a görög minisztérium elhatározta, meg nem engedni, hogy a krétai menekültek, mint képviselők jelenhessenek meg a kamarában. Ez értelemben felelt az athenei kabinet a porta jegyzékére, minélfogva kiegyenlítettnek tekinthető a Török- és Görögország között az említett eset miatt keletkezőben levő viszály. Az eddig ismeretes választások a belga parliamentben még nem szolgáltatnak elég tájékozást, hogyan fognak alakulni a legközelebbi képviselőkamra pártviszonyai. A liberális és a conservativ párt eddig meglehetős egyensúlyban vannak, de az elsőnek nincs kilátása a diadalra, mert bár a városokban sikerült itt-ott túlsúlyra vergődnie, a vidéken mindazáltal a conservativ párt befolyása és tekintélye változatlanul a régi BÜpidÉK .iajácMgsmáospállya A .Jtefhrn silirri Ami különben a politikai horizont illeti, bármiként is állítsuk horoscopunkat, s bármi sötéten akarjunk szántszándékosan látni, mégis azt kell bevallani, hogy a beállott szélcsend nem hasonlítható a vihart megelőző nyomasztó némasághoz, hanem a béke fennállásának biztosítéka, aminek csak örülhet mindenki, ki az előhaladás barátja. Európa hatalmai nem a barczi babért,hanem a béke pálmaágát kell hogy elnyerni igyekezzenek, s ismételjük, minden arra mutat, hogy ezt el is érik. Sürgetés-e népnevelési törvény alkotása? •nlehet aki ! Sokan úgy gondolkoznak, hogy bármennyire legyen is szükséges a nép miveltségének emeléséről gondoskodni, mégis a törvényhozásnak meg a kormánynak első és főteendője: az ország anyagi viszonyait rendezni, s ez által a közjólét gyors emelkedését biztosítani. A többi magától jön. A megvagyonosodott nép majd fog azután szellemi szükségeiről is gondoskodni.— Kétségkívül, a vagyonosság az anyagi jóllét egyik legerősebb alapja a 5 frt 25 kre írta ki A „Pesti Napló“ kiadó hivatala. nemzet önállóságának, s minden irányba való kifejlődhetésének; de viszont az tagadhatatlan, hogy az, anyagi jóllétt meg a nép értelmisége szerzi és tarts meg legbiztosabban. Kétszeresen áll e nálunk. Ha Magyarországnak gyarmati volnának, mint Hollandnak és Angliánál ha mi is oly kiválóan iparra és kereskedelemre volnánk utalva, mint ez országos népei, megengedem, hogy az anyagi viszonyok országos rendezése már magéban eléggé megvetné a közjólét, alapját sőt az iparral és kereskedéssel való foglalkozás (mely a munkást mindig számításra, tervezésre, combinálásra s igy gondolkodásra indítja), valarmaint e foglalkozásból származó élénk forgalom és ideges népekkel érintkezés, már magukban hatalmasan fejlesztik a közértelmiséget, min különösen Angliában láthatjuk. De kiválóan földmives, termesztő nép vagyunk. Ma annyi földünk van, mint évszázadok előtt. És e föld azon arányban fog több jövedelmet adni, s azon arányban fog a közjólét emelkedni, amely arányban a nép több ismerettel, több belátással műveli földjét, s több értelemmel belátással és nagyobb meggondolássá tudja a nyírt jövedelmet megtakaritan és hasznára fordítani. — Világos példák bizonyították ezt a legközelebbi inséges években is, midőn a nyomornál egyik nagy oka épen népünknek ross gazdálkodása volt, melynek következtében ha egy év alatt termése nem volt éhezett. Hasonlítsuk össze p. o. Békés és Bácsvármegyékben ugyanazon területen élő magyar, szerb, román és német lakosságot; mig ugyanannyi fekvő birtokos gazdálkodó tanultabb és szorgalmasad német jóllétnek örvend és vagyonosodik a többiek szegényednek s egy részterméssel éheznek. A magyar nagyon józai eszü, természettől értelmes nép, de könynyelmü, mm elég szorgalmas, és nincs elég positiv ismerete arra, hogy józai eszét kellő haszonnal használhassa életviszonyainak czélszerü rendezésében. Ez egyik fő oka a magyarság kedvezőtlen anyagi helyzetének, a min az által segíthetünk, ha népünket szorgalmassá neveljük, értelmét képezzük, s a legszükségesebb ismeretekre megtanítjuk. — Országunk és nemzetünk e sajátlagosságát nem veszik figyelembe azok, kik a vagyonosságot illetőleg Anglia példájára hivatkoznak, hol a népiskolai oktatás jósága nem áll eléggé arányban a közműveltség fejlettségével. De a hozzánk e tekintetben hasonlóbb Schweicz és Poroszország ellenkezőt bizonyítanak. Mások azt mondják: igaz, hogy a műveltség legerősebb tényezője az anyagi jóllétnek is, de ezt a műveltséget nem a népiskolai oktatás adja meg, melyből alig hogy írni olvasni tanulhatnak meg a nép fiai, hanem a felsőbb iskolák és a mozgalmas élet. — Az a fődolog, hogy minden pályára minél több, teljesen kiképzett szakember legyen. Az egyetemek, akadémiák, s általában a felsőbb tanintézetek a nemzet szellemi erejének tenyészházai, nem a népiskolák. A nép nagy tömegét úgyis mindig vezetni kell, vezetni a nemzet tanult részének, ennél kell hogy minél gazdagabb értelmiségi legyen. Ez utolsó tétel igaz, de ne feledjük, hogy a nép nem öntudatlan gép, melyet a gépésznek tetszése szerint lehet az általa kitűzött irányban mozgásba hozni és megállítani, hanem élő embertömeg, melyet vezetni kell. Ne feledjük, hogy a népet épen a tanultság teszi fogékonnyá és képessé a miveit osztály jó irányú hatásának elfogadására. A tanulatlan buta ömeg mindig legkönnyebben lehet ámiók, rajongó izgatók martalékává és lelkiismeretlen demagógok eszközévé; a miveletlen buta tömeg szolgál mindig legnagyobb akadályául az értelmiség törekvésnek. Bizonyságot tehetnek erről mindok, kik életükben csak egyszer is valamely reformot vagy czélszerű javítás eszközlését kísértették meg a gazdászat, ipar, akár a társadalmi élet terén egy faluban vagy megyében. A np tanultsága és értelmessége teszi lehetővé egyfelől, hogy a tömeg ne elérhetlen vagy épen képte- t len ábrándok után induljon, hanem antimtszet értelmisége által vezéreltessék! Másfelől, hogy a miveit osztály példáját, útmutatásait és tanácsait követni kész is legyen, képes is legyen. Ismétlem, hogy a nép nem puszta gépezet, hanem oly élő tömeg, melyet magasabbra nem lehet emelni, hanem csak vezetni, t. i., ha ő maga is mo.o zog és halad. Egy országnak számra mindig nagy kisebbségben levő mivelt osztálya az intelligentiának bármily magas fokára emelkedjék, bármennyire miegfeszítse minden erejét, sohasem lesz képes a nép nagy tömegét (s igy az egész országot) a polgárosodásnak és vagyonosságnak magasabb fokára hurczolni, ha az a nép rest és értetlen. Nagy csalódás azt gondolni, hogy egy ország állapotának és társadalmi életének átalakulása és haladása kizárólag a kevés számú vezetők mak. Övék az oroszlánrész, de része van abban az utolsó napszámosnak is. Másként él és dolgozik a belga vagy angol napszámos, mint a török vagy abyssiniai ; ennig e különbséget egy részben az országok társadalmi életének különböző fejlettsége okozza, másfelől Belgium és Anglia jelen társadalmi életét is az teszi lehetővé, mert ott a társadalom legalsóbb osztálya is máskép tud élni és dolgozni, mint a török vagy a tatár. ruboTlaraáib Habenes* :*( Hazánkban, hogy a föld annyi jövedelmet adjon, a mennyi a földművelés jelenkori fejlettségén belőle kisajtolható, s a mennyire az országnak a jelen viszonyok között szüksége van, erre szükséges, hogy a féltelkes gazda is máskép és több tanultsággal művelje földjét, mint eddig. Hogy törvénykezési viszonyaink, s öszszes társadalmi és állami beléletünk a jelen kornak, sőt saját alkotmányunknak részleteiben is megfelelővé alakulhasson át, okvetlen szükséges a jó községi rendszer. Községi rendszer pedig tanult, értelmes falusi nép nélkül csak egy nagy veszedelem. íme, a sok közül csak kettőt, a gazdászatot és a községi életet hoztam fel, melyekben a nép tanultságának hozzájárulása nélkül, sőt népünk jelen műveltségi állapotában is, a vezető, a művelt osztály semmi erőfeszítéssel sem volna képes az országot oda emelni, ahol annak állnia kellene. Elismerem, hogy a mi népiskoláink, eddigi szervezetükben, midőn alig hogy írni olvasni lehet bennük megtanulni, nem képesek a népnek azon tanultságot nyújtani, melynek szükségét itt kimutattam. Én azt hiszem hogy sokan, kik p. o. tüzetesen nem ismerik a holland, svájczi és porosz népiskoláknak a nép műveltségére gyakorolt hatását, ezért vannak oly csekélylő véleménynyel a népiskolai oktatás felől. De abból, hogy a mi, legnagyobb részben résziskoláink gyümölcstelenek, nem következik, hogy a jgiskolák is haszon nélküliek. Hanem igenis következik az, hogy siessünk népiskolai oktatásunkat akként újra szervezni, hogy annak áldásos hatását minél előbb tapasztalhassuk. . ’ róta Erdély adózási viszonyai. Vicáai II. hím. Nem mellőzhetni a vetésforgásnak tekintetbe vételét, a ez az legfőképpen, a mi Erdély s a partiumra nézve legnagyobb részben terhelő. Rendesen vetésforgásul az egész országban A három fordulós gazdaságokat vették fel, a felszámotásban tekintettel voltak a minden harmadik évben előforduló ugarra, azonban Erdély nagy részében, hol a földnek termő ereje kimerülve van, hol a rendezetlen birtokviszonyok miiatt minden“ egyes birtokosnak földjei számos parcellában elszórva, egy külön vetésforgást meg sem kezdhet magára, ha a közönség is nem ugyan azt folytatja és igy kénytelen a két fordulós gazdálkodást gyakorolni, s mindenarmadik év helyett minden másodikban parlagban hagyni. Van számtalan oly eset is hegyes, havasos vidés kékén,hol a hely fekvése s a távolság mit itt a föld minden javítása vagy épen trágyázása merő le-hetetlenség — milyen Zarándmegyéinek nagyobb része, s mondhatni, az egy, közepén elvonuló szükvölgyet kivéve, majdnem az egész megye területe. A hosszasabb hevertetés, s némileg meggyepesités által igyekeznek bizonyos termői erőt adni a földnek, s ezen helyeken 5-6 év alatt kerül egyszer művelés alá és ekkor is a kevésbé jövedelmező zab, legfeljebb rozs termesztésre használják. Az ily földekre, méh fékről bizonyos, hogy csak a legkevesebbre számítható mivelési költséget sem képes megtéríteni, lett légyen a legalacsonyabb tiszta jövedelem is számítva,túlterhelő az, mert még azon évnkben, melyekben mívelés alatt van, sem képes még arejtett munkát, is, terménye által megfizetni. ''Bebizonyíthaató még at is, hogy sok tekintetben a mivelési költségeknek elhatározásánál csak inkább szükséges, de nem a lényeken alapuló felszámításokat tettek, s legfeltűnőbb, legterhelőbb ezen tekintetben eljárásuk a kaszálókat, s különösen a legelőket, leüteg, midőn a kaszálókra nézve a szénának ugyanazon ára állíttatott meg a legsoványabb, távolságuknál fogva nem értékesíthető helyeken, mint a jobb és a forgalom által inkább érinthetőkön. Legfeltűnőbb azonban azon osztályozás,a melyet a legelők meghatározásánál állítottak fel, midőn azon elvből indulva ki, hogy minden legeltetésre használt terület, bizonyos fütemhést feltételez, nem az vézetett tekintetbe, hogy mekkora terület szükséges egy állatnak nyári legeltetésére, mi lehetne az ezután számítható haszna, hanem a termőképességet szénamennyiségre változtatták át, és ennek árát számították tiszta jövedelemnek. Ennek természetes következése volt az, hogy a havasok tetején a növényi vegetatio a nyári hónapok alatt nagy lévén, azok mint kaszálók vétettek, s a szénához arányosított jövedelem állapíttatott meg, noha tudva van, hogy ezeken soha széna nem készül, mert többnyire elvitelük lehetetlen, s igy a jövedelem is legcsekélyebb, ogói * • <-. ! •■•hí m r'v j Az egyéni reclamatiók alkalmával ezekben történt a legnagyobb leszállítás, mert majd mindenütt alsóbb classisokba tétettek, s többnyire legelőknek. Ugyanily magaslatokon léteznek számos kopár, víztől mosott, szeleknek kitett, merőben haszonvehetetlen határrészek, de a melyeken mégis bizonyos zöldség lévén, az improductivek közé tenni az utasítás értelmében nem lehetett, s igy ezekre is, jóllehet semmit sem jövedelmeznek , bizonyos csekély jövedelmeket számítottak, melyek nem annyira az ezekre kirótt adók fizetésének kényszerűségéért terhelők, de igen főképen azért, mert ez által a művelhető földek közé vétetvén fel, azok előtt, kik a hely fekvését s a körülményeket nem ismerik, azon gondolatot kelti fel, miszerint megadóztatásukban bizonyos kedvezménynyel voltak, de különösen hátrányos ezen művelhető czím magára az országra, mert ez által a művelhetek közé lévén sorozva, a művelhetek utáni összesített adók kiszámításánál eredményezi azon hibás tételeket, melyek az összes művelhető föld területét arányosítva az összes földadó mennyiségéhez, tetszőlegesen szállítja le a holdankénti tiszta jövedelmet, s Erdélynek hátrányára, ezen alacsonyabb tételeket azok előtt, kik okait megvizsgálni nem akarják, mint Erdély iránti kedvezményeket tüntetik fel. ... A fentebbiekben megemlítettem, s példákra hivatkoztam,miszerint egyes magyarországi helyek termései kevesebbre tétettek az erdélyieknél, de, hogy a kerületenként felvett általános magszaporodási megállapításokban sem nagy a különbség, hivatkozom az ideiglenes adóprovisoriumkor megállapított általános termőképességre, különösen az akkoron úgynevezett nagyváradi kerületre, hol a tiszta búza holdanként 114764, rozs 97/114, árpa 12M/64, zab 114/64, tengeri 12-30 ft;4 mérőnek állíttatott. Erdélyben búza 957Ig4, rozs 1314/g4, árpa 125Vgi, z*b 134/64, tengeri 144-et mérő, s itten is feltűnő, hogy a búza, melyből Erdélyben kevesebb terem, némileg alább létetik.; minden egyéb termény azonban sokkal magasabbra. r . • , Hosszas lenne még több részletet hozni fel azon állításom bebizonyítására, miszerint Erdélyben a jövedelmi becslések sokkal magasabbra lévén téve, ott, hol minden forgalomtól, kereskedéstől mind ez ideig elzárva vagyunk, a birtokok rendezhetésében mondhatni csaknemszándékosan a volt kormányok által hátráltatva voltunk, épen úgy egy okszerűbb gazdálkodás folytathatásában is, a valóságos jövedelmeinkhez arányosítva: a 10% egyenes adó sokkal terhelőbb, aránytalanabb, mint Magyarországon a 16%, mert mellőzve amit, mit fentebb említettem, t. i. hogy ő fi gabonaárak, magasabb termőképesség, s a szállítás tökéletes hiánya főtényezők a tiszta jövedelem elhatározásban, csak szen egy, a tapasztalatból merített tényre hivatkozom, mit maga a bécsi Reichsrath is az 1865- ki Erdély adóztatása és fejadó eltörlése feletti tárgyaláskor elismert, hogy minden később keresztül vitt cataster terhesőbb az azelőtt keresztül vittnél, mert mindenütt leginkább megközelíti a tényleges jövedelmet , kevesebb eshetőséget vesz tekintetbe. "Erdélyben a catasteri munkálatok minden többi tartományok bevégezte után vitettek keresztül.. Feltűnő azonban, hogy mindezen valóságos tételekre s hivatalos okiratokra alapított tényleges állással ellenkezőkig, minden adatra hivatkozás nélkül, f az erdélyi összes adó 9%-t etalantibbnak állíttatik, és sokakat azon hitben erősít meg, hogy talán Erdély titkos kedvezményben részesült, vagy egyesek befolyása könnyített volna sorsán. Fájdalom, a naponként tapasztalás ellenkezőt bizonyít, s mind a mellett, hogy az utóbbi években a föld termése miatt épen nem lehetett panaszkodni, nemcsak a birtokosságnak de a volt úrbéri osztálynak vagyoni állása tökéletesen megingatva, ha nagyobb rész minden eddig gyakorolt legkeményebb rendszabályok mellett is, csak adóhátralékainak megfizetésére is képtelen. i'M1-’ t 1 * - m ( ii A fentebbiek után kétségbe vonhatlanul áll, hogy az ideiglen nennek mondott cataster behozatalával, minden gabonaárak sokkal magasabbra tétettek, mint Magyarországon; áll az, hogy a mivelési költségeket nem a valóságos gyakorlatra alapítván, ezekben csak képzeleti kiszámításokat tettek, általában tekintetbe nem vétettek az eladhatás lehetővé tételére a szállítás költségei; s ha már elég helytelenül azook magasabbra tétettek a magyarországiak-, tekintetbe kellett volna venni ez utóbbi országnak az eladhatásbani előnyét, s különösen azon körülményt, hogyMagyarországban a legbővebb termés alkalmával is, és ha kivitel, a folyó árakon, vagy kevéssel nincs is csekélyebb árakon, bármely, Mennyiséget eladni lehetséges, Erdélyben egy bőtermés minden pénzforgalomnak tökéletes fennakadásé, s nemcsak helyben eladni, de elszállítani is lehe ,tetlép»,VK!,!!)|;öt g gvtigaln «ms * ■ isoáeb Magyarország nagyobb részében a birtokok rendezve, bármely okszerűbb gazdálkodás folytatására képesítve, a rendezések által sok, eddig parlagban bevert föld már mivelésnek átadva van, s a cataster behozatalakor tekintetbe vett fordulós gazdálkodás majd mindenütt az okszerűbb gazdálkodás váltólagos mivelésmódjára átváltoztatva, sokkal több terület van jelenleg mivelés alatt, mint volt a cataster behozatalaikor, s mindenütt kivétel nélkül, a mivelési minőségnek (Gultur Gattung) átváltoztatása a tulajdonosnak előnyére szolgál. S a kisebb jövedelemre számított olcsóbb gabonanemek helyett a búzatermelés növekedett, s a katasteri munkálatok utján felszámított összes gabonamennyiség nemcsak kétszereződött, de értékesebb minőségre változott. A .findfivíjosi dobásra . Nem említve még azon előnyt, mely a magszaporodás leszámításakor alapul vett magmérőjűség arányából származik, midőn a majdnem mindenütt holdanként három mérőre számított piacszükséglet 2012, mivel többgazdálkodásoknál 1% mérőre alászállott. Ezzel szemben miként áll Erdélyben ?■ A rendezett birtok, mondhatni kivételes, a a Volt kormányok minden működése inkább is birtokviszonyok tökéletes felzavarására, a rendezés lehetőségének megakadályozására volt intézve, s kell-e ennek bebizonyítására egyébre is hivatkoznom, mint csak azon esetre, hogy bábokrendezés csak ott volt megengedve, hol a rendezést kívánók a határnak két harmadát bírták. A három fordulós gazdálkodás, mely az okszerűebbek közé tartozik, sok helyt két, fordulóssá változott, s kénytelen a birtokos elszórt parcelláris birtokait a községenként divaitozó mivelési gyakorlat szerint használni, mert hátha jogilag ki van mondva a birtoknak szabiul használata, de gyakorlatban lehetetlen. Mert ott, hol mezei rendőri törvények nem léteznek, a létezők nem foganatosíttatnak, maga a felügyeltetés ezen elszórt birtokokban többe kerülne a résztélt haszonnál. Sehol az egész országban a mivelési nemeknek átváltoztatása a birtokosnak estffilyére nincs, mert a mivelhető földek közül csak a rétek lehetnének gabonatermelésre állófilmazhatók, de ezek tiszta jövedelme magasabb a szántókénál. Ellenkezőleg azonban majd mindenütt előfordul azon eset, hogy búzaföldnek felírt területben csekélyebb becsű növények tenyésztetnek. Felhoztam a cataster behozatalakor elkövetett hibás, mondhatni erőszakos eljárásokat, s habár lehet ellenvetésül állítani azt, hogy Magyarországon is az utasítás alapján hasonló volt az eljárás, de az eredmény ellenkezőt bizonyít, alidőn láttuk, hogy a Lugoson keresztül vitt kislábhasonlítás következtében az eredményt Erdélyben keveselték, s már 6 mértföldnyi távolságban Tordas községnek alaphelyivé tételével a magszaporodást emelték,s igy a tiszta jövedelmet is; sőt Torda megye Ludas községében és környékén még ennél is magasabbra rugtatták, s számokkal bebizonyítható, hogy Radhót községének határán minden classisok a kikindai a legtermékenyebb részekkel vagyegyenlők, vagy a radnótiak magasabbak. A vadnóton bátfk fordulós gazdálkodás tekintetbe vételével megállapíttatott: tisztabuza 1 hold után 18 ktilérő ; kukoricza 1 hold után 24 mérő; rozs 1 hold után 24 mérő; mint tiszta jövedelem, a szántóknál holdanként 6 ft 40 kr. A mivelés alatti szántó földel3 át tevén az adó alatt levőnek, igy a valósággal használat alatt levő szántó után igazában a jövedelem 9 ft 60 kr. Kétségbevonhatlan tény, s az eljárási hivatalnak a kormány kezeiben levő jegyzőkönyveiből belátható, hogy kivétel nélkül mindenütt Szathmt vármegyétől elkezdve Aradig, úgy a Pilitium és Magyarország, mint az Erdély és Magyarország közötti határok .Összeilleszthetők nem voltak , mert mindenütt az erdélyiek sokkal magasabban állottak. Megtörtént az is, hogy Szathmármegye Léstek községében összehasonlítás végett kiküldött első latástéri bizottság működésének megkezdésével a Közép Szolnok megyében létező Ákos községénél látva a nagy különbséget, a magyarországi bizottság részéről alsóbb classisa mintaföldek mutattattak elő az Ákos községében megállított magasabb classisok összehasonlításánál, s csak később a Szilágy-Somlyón tartottkerületi tanácskormány előtt tudatván ki ezen szándékos félrevezetés, az egész eljárás megsemmisittetett, s a másodszori kiegyenlítés csak az által eszközöltetett, hogy Béltok tételei felemeltettek ,ia tehát áll az, hogy kivétel nélkül mindenütt a határokon az aránytalanság bebizonyítva van : kétségbe vonhatlanul áll az is, hogy Erdélyben magában a tételek mind sokkal magasabban állanak, s hogy az egyes osztályok tiszta jövedelmei a magyarországiaknál magasabbak. Tekintetetbe veendő még azon körülmény is, hogy Erdély egész területe hegyes''levén, annak alig 4-10 része van valóságos naivelés alatt, sőt kivétel nélkül majd minden egyes 'határ bizonyos része erdő vagy legelő carmen vétetett fel s mint már fentebb is emlitem, a legelők jövedelmei meghatározásában elkövetett eljárást g azoknak némileg az inproductivoktóli megkülönböztetésével ezeknek jövedelmén csak fictitius alapokon határoztalak el. Ugyanez történt az érdek tiszta jövedelmeinek elhatározásával is.Minden, a boly fekvésével ismeretlen előtt feltűnnö S®*“/!“!?, ^tttónlMég a tisza-jövedelem megállításánál, midőn ugyanazon határon léteznek holdanként 9-töl 10 ft jövedelemre becsüikebi sisok, s ugyanott ezekkel ellentétben 10, fc krt becsültek. Magyarországon ily az’ futatattságok csak kivételesen fordulnak s ezért az itteni összes területet erdélyi területtel összehasonlítani, s ezek jövedelmeiből egy bizonyos arányt húzni lehetetlen a Valóságos arány és mikénti jövedelmezés méltányos kitudása végett nem szolgálhat alapul az összes mivelhetőnek *i f # __f____ m m n r Mai számunkhoz fél iv melléklet van csúfolva. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán, weléibe flétybcn, h&íhoK hordva Félévre . . 10 frt 60 kr. o. é. KvnegjVdre - 6 frt 26 fcr. o. é. 19» évi folyam Hifiid mán Htjai 7 hasábos petitsbfegyver. töméi 7 új kr. Bélyegdij külön 30 njk* Nyílt tér: 6 tiklábos petiti 25 új kr, ítU