Pesti Napló, 1868. szeptember (19. évfolyam, 5504–5528. szám)

1868-09-01 / 5504. szám

Mindezek iránt a bíró végzésileg határoz, a mi­­elle­n fe­llebbezésnek van helye A zárlat fogana­tosítását sem a kifogások, sem a fellebbezés nem hátrálhatják. 333. §: A zárlatból felmerült költséget akár E­ íja ezen intézkedés, akár a zárult tárgynak kellő fenntartása tegye azt szükségessé, azon fél tartozik előlegezni, ki a zárlatot kérte. Az el­eg mennyiségét a foganatosító bírósági sze­mély, azt pedig, hogy a zárlat költségeit ki vi­selje , a per birája határozza el. 334. §. A zár­latnak korább szerzett jogokra befolyása nincsen. E­lőbb szerzett jogokra nézve egy harmadik irányában feltételes jogot államít meg, mely a per eldöntése által igazolandó. A zárlat joghatálya a foganatosítás, illetőleg a zárlat végzés telekkönyvi beiktatása idejétől kezdődik. 335. §. Ha a per még folyamatban n­em volna, az a zárlati végzés kézbesítésétől számítva 30 nap alatt megindítandó, ellenkező esetben az ellenfél egyszerű kérelmére a zárlat megszün­­tettetik. (Folytatása következik) a „P. Napló“ társu­rgényei. Lincz, aug. 31. A helytartó Edel­­bacher interpellátiójára felölelve azt mondja, hogy erre vonatkozólag annak idején a miniszterelnök adott választ a képviselőházban. Ezután hozzá téve : A belügyér ígéretet tett, hogy a törvények végrehajtására különös figyelmet fog for­dítani, és hogy kötelezettségének minden időben és minden irányban eleget fog tenni. Hamburg, august. 31. Napóleon herczeg a legszigorúbb incognitóban ér­kezett ide : meglátogatta Altonát és Sil­­becket, és ma visszatért, hogy utazását a Weser mentében folytassa. London, aug. 31. A mai „Times“ egész hévvel küzd azon franci­a ellen,­­ hogy Belgium és Holland közt vámegy­ség kötessék. A nagyhatalmak, úgy véli a „Times“ határozottan ellenzenék ezt, m ezt ezen vámegység által Belgium füg­getlensége fenyegetetnék. F­e r e n c­z, aug. 31. Királyi ren­delet által a kamarák elnapotattak. H­ivatalos. — Magyar országos pénzügy­min­iszerem felter­jesztésére Rohrmüller János és P . Antal minis­­teri titkárokat osztálytanácsosokká; Riskó Igná­­czot, d . G­riep Antalt, Tarkovits Józsefet és dr. Tuldy Istvánt ministeri titkárokká am. kir. pér­z­­ü­gyminiszteriumhooz a ve­tmi ki. Kelt Luxemburgban, 1868-dik évi augustus hó 10-dikén. Ferencz József, s. k. Lón­yay Menyhért, s. k. — a cs. »apostoli kir. Felsége folyó évi július 28-án kelt legmag­abb elhatá­rozásával, a közös külügyminiszter előterjesz­tése folytán , jóváhagyni méltóztatott, hogy Calice Henrik , Liverpoolban székelő császári királyi ügynök, a Chinában és Japánban felál­lítandó cs. kir. ügynökségi hivatalok szervezé­sére és vezérletére főügynök» minőségben ki­küldette»; ék. F Őcsászári s apostoli királyi Felsége f. hó 17-én kelt legmagasabb elha­tározásával, a közös külügyminiszter előterje­s­­tésére, dilgskroni Dilgs Károlynak,a közös kül­ügyi minisztérium politikai osztálya levéltári igazgatójának és treuenstadti Miessel Bódognak, ugyanazon minisztérium iktatóhivatali igazga­tójának, a Ferencz József rend lovagkeresztjét díjmentesen méltóztatott legkegyelmesebben adomán­ozni. — Haulicsek Venczel makói lakos úgy saját, valamint Vincze, F­rencz, Pál és Alajos fiai ve­­z­etéknevének „Pálfi“-ra leendő átváltoztatása i. é. augustus 14-én 16,623. sz. a. kelt belügyminis­­teri rendelettel megengedtetett. — Az éjszak-német szövetség főpostahatóságá­­nak közlése szerint a vámegyleti területre vagy azon át postai uton szállított küldemények vámhi­vatali kezelését illetőleg i. é. augustus 1-től kezd­ve új szabályzat lépett életbe. A „Pesti Napló“ tárczája. Sept. 1-jén. A szőnyi békealkudozások 1627-ben. Két magyar d­i­p­lo­m­at­a a t­i­z­e­n­h­e­t­e­d­i­k századból. Közli Salamon Ferencz. — Pest, 1667. (Folytatás.) Jun. 28-án valahára az említett szin alatt ta­lálkoztak a két fél biztosai. Itt kölcsönös üdvöz­letek után a törökök és Tholdalam átadván meg­bízó leveleiket (a felhatalmazókat még nem), Sennyey kérdést ten: melyik sátorban folyjanak az értekezletek ? S hozzátéve, miután a gyarmati békekötés kivételével mindenkor a római csá­szár b­átosainak sátorában tört­étek az értekez­letek, kívánatos, hogy e szokás szerint most is az ő sátorukban annál inkább történjenek, mivel Gyarmaton török sátorban folytanak, azt kíván­ván a sörre­l is. Erre a törökök azt válaszo­ták, hogy a régi szokás Gyarmaton felbontatott, s mi­vel azelőtt a csász­riak sátorában tartattak az értekezletek, tartassanak ezután az övékben. Sennyey azután indítványozta ne tartassanak sem az egyik, sem a­ másik sátorban, hanem a szín alatt mindvégig, mire a törökök ráálak. Sennyey azonban kinyilatkoztatá, hogy mivel a törökök, császán földön, nem jöttek Ferdinan­­dék sátorába, máskor,­­ a tömb földön történnék t­­udozás, a császáriak sem mennek törökökébe. Eldi­ntetvén a helykérdés, szóba hozatik, a birtosok hanyadmaguknal, hány sajkával és lo­vassal jár­janak ? Végr­e­lön­­öt sajkával, valami száz — kétszáz emberrel, ötven vagy hatvan lo­vassal. — Végre felmutatták egymásnak felha­talmazványaikat, de a melyeket csak másolat­ban valának egymással közlendők. Ily előzmények után jún. 30-án volt az első ülés, mely alkalommal a békekötések óta történt sérelmek szóval hozattak mindkét részről elő, s más­nap abban egyeztek meg a felek, hogy sé­relmeiket és kivonataikat írva közöli­k egymás­sal, mi a császáriak részéről a július 5-diki ülés­ben ekkép történt: 1) A zsitvatoroki békekötés 3-dik czikke sze­rint a tatároknak sem Magyarországba, sem a szomsz­é keresztény országokba nem volt volna szabad ellenségként bemenniük, ők még­is mind Magyar-, mind Lengyelországba nem egyszer betörtek, s ott szörnyű rablást, károkat és ége­téseket követtek el, és sok embert rabságba is vi­tek. 2) A zsitvatoroki 4-dik czikk szerint a két császár között béke volt volna mindenhol, de ki­vált Magyarországon megtartandó, ennek daczá­ra néhány ízben nagy hadak jévén ki, nagy ká­rokat tettek, égettek, s Magyar és Tót­országból, Morva- és Ausztriából 1 bokát vittek el. 3) Ugyancsak a zsi­vatoroki 5-dik czikk tilt­ja a csatázást, a töröl­­ök mégis szüntelen, sok helyen csatáztak, várak­a­t ütöttek, embereket öltek, sok marhát elhajtottak, s midőn ezekért a sértett felek a zsitvatoroki 8 dik czikk alapján, elégtételt kértek, a törökök igen keveset vagy mit sem igazítottak el. 4) A zsilvaitoroki 6 dik czikk ellenére előbb Váczot, utóbb­ Damásdot foglalták el, utóbb Nóg­­rádot, néhányszor Szögyént is ostromolták. 5) Ugyanazon békekötés 17-dik czikke sze­rint a császzir nehány izbi­n ajándékokkal köve­tőket küldött a portára, mit a szultánnak vi­zo­­noznia kellett volna, mi edd­g­grom, történvén, teljes tendő. 6) Szintén a zsitvatoroki 13-dik czikk Vácz elfoglalásával sértetvén meg, Vácz adassék azonnal vissza. 7) Hasonlóan a zsivatoroki 15-ik czikkben, a már akkor behódolt falvakon fölül más 60 falu­nak behódolását engedte meg a római császár. Ugyanakkor megállapittatván mindkét részről, mennyit kell fizetniök, ennek daczára adójok sokkal feljebb emeltetett, s az is hatalommal és a szegénység nagy kárával szedeték és szede­tik most is. Ugyanaz történik e 60 falu előtt be­­hódoltakkal is, melyek közül sok már el is pusz­tult. Akként határoztassék meg tehát adójok, hoggy tudhassa a szegény ember, mit kellessék török urának évenkint adnia, többel azután ne terheltessék. A­kik pedig ez ellen cselekedtek, azok a komáromi békekötés szerint büntetesse­nek meg. Mind­ennél nagyobb az, hogy a törökök az említett 60 falun fölül sok város­ és falura kiüt­vén, rablással, hatalommal behódoltatták azokat. Múlt őszszel is néhány ezeren becsapván Gimes és Kis-Tapolcsán alá, néhány várost és falut elégettek, a népből kit levágtak, kit rabul vittek, marhájikat is elhajtották. E károkért tehát elég­­té el adassék, és a 60 f­alu után erőszakkal be­­hódoltatott városok és falvak azonnal szabadit­­tassanak fel. — A nemesség és szolgáló rend is, szabadsága sérelmével, adófizetésre , dézsma­­adásra és szolgálatra kényszerittetik, miként az egri basa kikiáltatta úrnapján a rimaszécsi vá­­sárb­a, hogy mind nemes, mind parasztemberek a szultán vármunkájára menjenek. 8) A bécsi békekötés 7-ik czikke is megsér­­te­tett, mert a törökök a gyöngyösi kolduló bará­tokat nem régen ok nélkül Budára vitették, ott vertek, tag­ozták s csaknem karóba vonatták, végre egyházi jószágból kelle tizenötszáz tallért s­erezniök, s úgy szabadulhattak meg; a másfél száz (igy) tallér tehát adassék nekik vissza. Mielő­t e pontokra a törökök válaszoltak vol­na, Sennyey Tholdalagit két levélben (melyeket ez megmutatott a törököknek) arra szólíta fel, hasson a törökökre, hogy a béke kedvezően köt­tethessék meg, szóbeli üzenettel pedig ezer ara­nyat ígért neki, ha kieszközli Vácz visszaadását. A török biztosok a császáriak pontjaira július 7-én em­igy válaszoltak : 1) A zsitvatoroki béke csak a római császár birtokaira vonatkozik, s hogy a tatárok Len­gyelországban sok kárt tettek, az visszatorlás volt azon károkért, melyeket a lengyelek a fe­kete teng­ren, szultán birtokán, kozákok által követtek el. Mivel pedig erről a szultán és len­gyel király közt értekezlet van folyamatban, az ügy ide nem tartozik. 2) A törökök nem tagadják, hogy a zsitvato­roki 4-ik czikk szerint állandó béke ígértetett a császár egész bírod Imának, ámde azt maga a császár első szegte meg, mit ők bebizonyít­hatnak. 3) A zsitvatoroki 5-ik czikk szerint csatákra, sem a­z egyik, sem a másik félnek nem volt vol­na szabad járnia, de e czikk megeéitésében is elsők a császár emberei valánál ; ők ü öltek el­sőbben várak alá, sok marhát ők hajtottak el, sok embert ők vágtak le, béget és sokakat ők fogtak el, és nagy sarczczal eresztettek vissza. 15 év előtt Nagy Lukács 2000 hajdúval, midőn a törökök nem voltak ot­hon, Eger ala­­t­­t kétszernél több marhát elhajtott, s­ok embert le­­vágott, sokat foglyul vitt; Kovács Péterrel, s másfélezer lovas és gyaloggal Szolnok alá n­ött; ezernél több barmot és l­é ez­r juhot, sok mé­neslovat elhajtott, Mutaff r­egri agát, Demir agát elfogta, s kezesség alatt 1500­­­f. sarezon bocsá­totta el, sok mmes urat levágott, vagy foglyul vitt, s mi­t ezért,gyakori sürgetés daczára, elég­tétel nem adot­­t. Hasonlók történtek Szegeden és több végvárban. A szegedi szandzsák béget, Ibrahim béget Gyarmatról sok sarezon eresztet­ték el; a koppányi Ibrahim béget és mohácsi­ Mahmud béget Nagy-Győrből nagy váltságon bocsátották ki. 4) A zsitvatoroki 6-ik czikk ellenére Váczot Bolond várért foglalták el, melyet a római császár hada ostrommal vett meg, felégetett, az ágyukat elvitte, a benne volt népet részint levágta, ré­szint rabbá tette. Kárpótlásul Vácz elfoglalását még Mátyás engedte meg, s azt Bethlen Gá­bor, Pozsonyban létekor, Dóczy András és Ri­­may János által adatta át. 5) A kölcsönös ajándékküldésre nézve bevall­­ják, hogy a császár négy, név szerint is megne­vezett követet küldött a portára, de viszont a szultán szintén megnevezett öt követet Bécsbe. S mivel múlt évben ily követküldés a császár részéröl elmaradt, ugyanaz történt a Szultáné­ról is. 6) Vácz visszaadására vonatkozóké már a 4-ik pont alatt feleltek. 7) A falvak, behódol,­sukkal, kárt nem vr­tot­tak, „mert az mely juhnak két pásztora vio­s­on* azt inkább kárról megotalmazhatják.“ Beli­d 1* tattak p­l.g azér, mert a békét a császári ,«?♦« meg­ kívánják tehát, hogy a behódoltak utan is azok maradjanak, s a mennyiben túl v. b.ának terhelve, azt közösen eligazítani készek- t W • ly­k vagy fej fejért, vagy ilu­ndrt sarczo-i kivált­­­­hatók- A jobbágy ős nemes házától és v­­ésétől ők dézmát nem vétetnek, de némelyek nevet csak viselnek, itt jobbágyok, némelyik a magyar urak adón és szolgálata miatt ..frízért nemesittette meg magát; ilyeneket adófizető­­től felmenteni nem lehet. Némely falu egész­­ mes és ha a szultáné, adóznia, szolgálnia­­M 8) A gyöngyösi b­rátok, bűnösök lévé­n na­­gyobb büntetést érdemeltek volna . *** Ferdinandék pontjaira igy válaszoltak e törö-Vüm­** ’‘j' k-fantan­d­ Blit i­tet. (Folyt. köv.) Az új szabályzat szerint azon vámbevallások, melyek a feladó által az Vto vámfont (3 vámlat) vagy nagy­obb súlyú s a vámkezelés alá tartozó küldeményekhez csatolandók, alak tekintetében egyszerűsítve lettek. A vám­nyilatkozat német vagy franczia nyelven szerkeszthető, s kell, hogy a köv. adatokat foglalja magában : 1. a czímzett neve ; 2. a hely, hová a küldemény intézve van; 3. a szállítmányhoz tartozó postai dar­abok száma, s minden egyes darab jel­zete és jelzet száma; 4. minden egyes postai da­rabban foglalt tárgy neme, s a kereskedelmi vagy más szójárás szerinti megnevezése; 6. a kiállítás­­helye és kertje, a végre 6. az elküldő neve. Azt, hogy vám­nyilatkozat van mellékelve, az elküldő a kisérő levélre (kisérő czimb­atra), vagy ha ilyen nincs mellékelve, magára a szállítmányra jelölje ki­­. Az V. vámfont (15 vámlat) vagy ennél kisebb súlyú árumustrák és mutatványok, ha keresztsza­lag alatt, vagy oly módon csomagolva adatnak fel, hogy tartalmuk kétségbevonható ne legyen, vám­nyilatkozat melléklése nélkül is elszállittatnak. — Pesten, 1868. évi augustus 21-én. A földm., ipar és kér. m. kir. minisztériumtól. — Folyó évi september 1-től kezdve a Schweiz­­ba intézett vagy onnan eredő levelezésekért sze­dendő postadíj a következőleg szállittatik le : Az egyszerű levelek, melyeknek súlya az egy latot (15 grammeot) meg nem haladja, ha bérmen­tesítve adatnak fel : 10 krajezár, ha pedig bér­­mentesítlenü­l érkeznek , 20 kr összportónak van­nak alávetve. Azon levelekért, melyeknek súlya egy laton fö­lül 15 latig (250 gramméig) terjed, minden továb­bi dijfokozat nélkül az egyszerű levelekre szabott dij kétszeresen, vagyis bérmentesítés esetében 20 kr, ellen esetben 40 kr fizettetik. A tizenöt latnál (250 gramm­nál) nehezebb kül­demények a levélpostával való elszállítás végett nem fogadtatnak el. Az árumustrák és nyomtatványok, ha szalag alatt, vagy oly módon csomagolva adatnak fel, hogy természetük iránt kétség ne támadhasson, minden 2 fél lat vagy ennek tört része után 2 krra mérsékelt illetéknek vannak alávetve. Pesten 1868 aug. 24 én. A földm., ipar és kér. m. kir. minisztériumról A honvédelmi m. kir. ministerium kör­rendelete valamennyi törvény ható­sághoz. A magyar országgyűlés által hozott, Ó cs. és Aposto­l királyi Felsége által pedig f. é. augusz­tus hó 20 - ban I. k. szentesített, és '/. alatt mel­lékelt törvény alapján a magyar ezredek, nem­különben az egészségügyi osztályok kiegészíté­sére még e­zen év folyama alat és pedig az 1­847., 1846. és 1845 diki IX. t. czikkben elősorolt elvek és á­litási módozatok szemmeltartás­a mellett, Magyarország és Erdély részéről 38.000 ujoncz állítandó ki. Ezen Állítás különös erélyes eljárást igé­nyel, hogy még a zordon téli idő beállta elő­­ si­keresen bevégeztethessék. E czél elérését a közönség hazafias buzgó­­ságától bizton remény sem. A felhívandó három korosztálybeliek ös­­­­zeirása már bevégeztetvén , jelen intézményem kellő közhítrététele után azonnal a felmentési vagy fölszólam­lási tárgyalás, ennek befejezte után pedig minden időhalasztás nélkül maga az ujonszállítás lészen foganatosítandó. Tekintettel a még nagyrészt folyamatban lévő mezei munkákra, nemkülönben arra, hogy az ezen ujonczozásra vonatkozó hirdetmény köz­zététele a legnagyobb kiterjedésben, tehát a leg­­távolabb vidékeken is idejekorán megtörténhes­sék, s főleg, hogy előbb a kérdéses törvény ki­­hinte­ése az országgyűlés két házában is eszkö­zöltethessék, a felmentési tárgyalások cs­ak f. évi september hó 16-án kezdendők meg,és legfeljebb f. évi­ október hó 10 ig fejezendők be. Maga az ujonczállítás keresztülvitelére a reá következő öt, s ha a szükség úgy kívánná, hat hét, azaz f. évi október hó 12-től november hó 14, illetőleg 21-ig terjedő időszak tűzetik ki. Folyó évi november hó 23 tól ugyan­e hó 28-áig terjedő idő végre a felülvizsgálatok telje­sítésére fordítandó. A felülvizsgálati bizottságok még a következő három hónap utolsó hétfőjén is működni fognak. A mozgósítandó felmentési és ujonczozási ve­gyes bizottságok részéről sorozó járásonkint s kellő rendben e­szközlendő működésekre nézve az ill­tő hadkiegészítő parancsnoksággal egyetértő­ig azonnal útiterv állapítandó meg. Szükség esetében ugyanazo­n egy hadkiegé­szítő kerületben három vegyes bizottság is állít­ható föl. A bizottsági tagok kijelölésénél első vonal­ban azoknak ujonczokási szakavatottságukra, valamint tökéletes megbízhatósá­ukra különös figyelem fordítandó; második vonalban pedig a kincstár kímélése végett szem előtt tartandó, hogy csak úti átalánynyal ellátott tisztviselők választassanak, kiknek alkalmazásából tehát a kincstárra új költség nem nehezedik. Miután az 1867.IX.tczikkben elősorolt alapel­vek és állítási módozatok az idei ujonczállitás­­nál is lényegben változást nem szenvednek, is­métlések kike­ülése végett elégségesnek tartom itt kiemelni,hogy a­mennyiben az alább mondan­dókban más nem­ rendeltetnék, az idei felmenté­si tárgyalásoknál m. é. mart. hó 14-én és 26 án 226, és 832, az állítást és felülvizsgálatot illető­leg m. é. apr. 5-én, 12 én és 30-án 1331, 2239 és 3612. sz. a. kelt utasításaim szolgálandnak zsinórmértékül. A sorozó járásonkénti újonczjutalék kivetése, miután némely törvényhatóságtól az összeírási adatok mindez ideig sem érkeztek be, egyelőre eszközölhető nem volt; e részben azonban a megfelelő utasítás legrövidebb idő alatt fog kö­­zöltetni, hogy így a közönség a községenkénti kivetést idejekorán eszközölhesse. A ra. é. hadkiegészítési alapelvektől és állí­tási módozatoktól eltérő, az idei ujonczozásnál azonban követendő határozatokat e következők­ben foglalom össze: 1. Az 1-ső korosztályba tartoznak az 1847., a 2-ikba 1846, a 3-ikba 1845. évben született ifjak 2. A besorozandó újonczok egyedül csak ma­gyar hadtestekbe, vagy pedig az egészségügyi osztályhoz osztathatnak be. 3. A törvényhozási után életbeléptetendő véd­­rendszer kedvezményei és terhei nemcsak a tényleg kiállítandó újonc­okra, hanem általában mindazokra is kiterjesztetnek, kik a fent kijelölt három évi korosztályból jelenleg sorshúzás alá esnek, de be nem soroztatnak. 4. A helyettesítés senkit sem ment föl azon védkötelezettség al­á, mely az élet­beléptetendő védrendszer ér­elmében a helyettes által kitöl­tött hat évi szolgálatidőn túl netalán reá nehéz «1. 5. Ki­tűzött sorsszá­mánál fogva besorozandó lenne de maga helyett helyettest állítani óhajt, tartozik e/.t legfeljebb az állitást megelőző napig az illető politikai tisztviselőnek bemutatni, ki is a helyettesnek az állító bizottság elébe leendő vezethetésére csak akkor adhatja meg az enge­délyt, ha teljesen meggyőződött arról, hogy a helyettes a) f. év január hó­­ jén már 23 dik életévét betöltötte, b) nőtlen, vagy gyermektelen özvegy , c) s­aját hadkötelezett­égének már megfelelt, d) magyarországi vagy erdélyi illető­ségű, e) a 30-dik, vagy ha kiszolgált katona, a 4­­-dik életévet még túl nem haladta, f) hogy bünteny­ető vizsgálat alatt nem áll, és hogy bűn­tény miatt megb­ététve nem volt. Ha az el­vezetett helyettes a most elősorolt fe tételeknek tökéletesen megfelelne ugyan,— azonban az e részben egyedül ill­­ékes állitá­si bizotság által, melynek különben szintén jo­gában áll magának meggyőződést szerezni, váljon a helyettes az a) — 1) pontokban fog­lalt feltételeknek valóban megfelel-e — ha­diszolgálatra tökéletesen alkalmasnak, vagyis minden testi f­oyatkozás nélkülinek nem talál­tatnék, az illető hadkötelesnek szabadságában áll, az állítási időszak alatt, sőt annak befejezte után még 14 napig annyiszor másik helyettest a sorozó bizottmány elébe állítani, míg nem csak az a) — f) pontok alatt elősorolt feltételeknek megfelel, hanem egyszersmind hadi szolgálatra tökéletesen alkalmasnak találtunk. Ha azonban ilyen helyettes a fennemlített idő­tartam alatt elő nem vezetethetnék, a sorsszám által talált hadköteles, hadszolgálatiai képesült­­sége esetében besorozandó részeit. A hadköteles a helyettese irányában elvállalt kötelezettségeit ennek besoroztatása előtt tökéle­tesen teljesíteni tartozik. Azon rendelkezés végre, mely szerint a helyet­tes, ha annak szolgálatképessége felett a sorozó bizottság tagjai között véleménykülönbség me­rült fel, a felülvizsgáló bizottság elébe állítható volt, megszüntetettnek tekintendő. 6. Minthogy a közlött törvényben váltságdíj letétele melletti helyettesíthetés különösen en­gedélyezve nincsen, önként következik, hogy váltságdíj lefizetése melletti felmentésnek helye nem lehet, s hogy az idei ujonczjutalékból, fel­téve, hogy tavaly ujonczhátralék nem maradt fenn , azon váltságdíj lefizetők leszámitandók, kiknek a katonaváltság d­j lefizetése még 1867. év lefolyta e­z­t engedélyeztetett. 7. Azon körülménynél fogva, hogy a 38.000 ujoncz kiállítása által az 1867. évben bekövet­kezett mindennemű hézag fedeztetni fog, önként következ­ő, hogy mindazon pótlegények, kik értekezlet, vagy pedig deczember 31 ig történt elbocsátásuk következ­tében előjegyzendők voltak, már most a hadki­egészítő parancsnoksággal egyetértőleg a nyil­vántartásból egyszerűen kitörtennek. 8. A most említett oknál fogva a múlt év ujonczjutalékból netán még fedezetlen­­ hátralék szintén törlesztettnek tekintendő, s így ezen czím alatt sem szaporítható az idei ujoncz mennyiség. . . 9. Időközben történt besoroztatási esetek az illető község idei hadjutalékába csak annyiban tudathatók be, a­mennyiben ezek a község ta­valyi hadjutalékát fölölmúlják. 10. Egész erélyességgel oda kell működni, hogy minden egyes község a rá kivetett ujoncz­­jutalékot tökéletesen kiállítsa. Támadó hátraléknak más, ugyanazon járás­­beli községek által leendő pótlása csak akkor vehető igénybe, ha a fölhívott összes hadköteles ifjak e­lállítása és megvizsgáltatása daczára a szükséges hadképes ujonczok száma ki nem ál­littathatnék. Ha valamely községben a kivetett ujonczjuta­lék a hadkötelesek részbeni távolléte miatt ki nem állíttatható, más községből besorozott ujoncz csak mint utóegyén jegyzendő elő és 4 hónapra szabadságolandó; ha az, kinek helyét pótolja, ezen idő alatt besoroztatik, az utóegyén a kato­nakötelékből elbocsátandó. Elvárom a közönségtől, hogy az eddig magu­kat a sorozás alól kivont vagy jövőben kivonó egyének előkerítése és utóállítása körül legna­gyobb szigorral fog eljárni. 11. Azon k­ötégekre, melyeknek tjonezjuta­­léka múlt évben részben más község felületéből fedeztetett, s reá eső idei újonczjutalékon felül még azon hátralék is kivetendő, mely más köz­ségből fedeztetett, a kisegítő község jutaléka pedig azon arányban kevesbbendő, melyben tavaly más község kiegészítésére járul­. 12. Felhívom végre a közönséget, hogy az ujonczozás befejezéséig útileveleket csakis had­­menteseknek és hadszolgálati a nyilván alkal­mata­noknak szolgáltasson ki, s a község elöljá­róit saját felelősségük terhe alatt a hadkötelesek­nek teljes számbani elővezetésére szorítsa. Ezekn­ek előrebocsátása után a közönség né mely a felszó­laolási és állítási munkálatok aka­dályt­lan keresztülvitelére szükséges nyomtat­ványokkal láttatik el. (Következik a nyomtat­ványo­k elősorolása.) Budán, augusztus hó 23-án 1868. Gróf Andrássy Gyula s. k. K ii i o ii I é I é k. Pest, aug 31. Személyi hírek. A hazai „Jószef-főherczeg“ gyalogsági ezred a brucki táborozás után Pes­ten lesz helyőrségig. — Egyik bécsi lap szerin­t a felséges uralkodó család Ischlben családi ta­nácskozásra gyűlt egybe. — A cultusminiszte­­rium Székely Bertalan fej­ész hazánkfiának uta­­zási segély­kép 600 főt utal­v­ányozott. — Meg­haltak: a kegyes tanácrend kis-szebeni házának legidősebb tagja :Kronovszky Márk., 89-dik évében, f. hó 23 án. — Ze­llaki Sebesty­én Ger­gely, ideigl. itélőmest­r, 65-ik évében, folyó hó 23-án. — A magyar és a lajthántuli kormányok kül­dötteiből alakult vegyes bizottság a ménesek dolgában tegnap Bécsben befejezte működését. A történt megállapodás szerint a ménesek egy­előre katonai kezelés alatt maradnak, október 1-én az országos minisztériumok átveszik a főigazgatást, s dec­ember végével megtörténik a ketté­osztás.­­ A kereskedelmi minisztérium egy körirata tudatja a törv­ényhatóságokkal a statistikai tan­folyam közelebbi megnyitását, melyre minden törvényhatóság ajánlhat egy-egy hallgatót, ki aztán a vizsga letétele után, ha államhivatalba akar lépni, mások felett előny­nyel fog bírni. — Mint nekünk hitelesen állították — írja az „Esti Lap“ — Pest megye évnegyedes közgyűlésének utolsó napján a tisztviselőkön kívül­­, mind egy bizottmányi tag volt jelen. — Hát ez az a dicső, szavakkal annyit felhozott önkormányzati jog gyakorlata — praxisban ? — P­á­k­h Albert síremlékének tervrajzát Schmidt Frigyes híres bécsi templomépítész el­készítette. E síremlék, mely egyik legnagyobb édessége lesz a kerepesi temetőnek, Pákh mell­szobrát mutatja egy fekete márvány fülkében, melyet vörös márványoszlopok körítenek. A sír­emlék kivitelével Gerenday Antal bízatott meg. — A szerb bánsági katonai határvidéket ille­tő hivatalos teendők a temesvári katonai főhad­­parancsnokságtól a zágrábihoz téretek át. _ A várostanács meghagyása folytán a kapi­tányság intézkedett, hogy az utczai közlekedés, kivált a Lipótvárosban, ládák, hordók, szekré­nyek és egyébb tárgyak lerakása által ne aka­dályoztassák. Óhajtjuk, hogy az intézkedésnek foganatja is legyen, óhajtjuk, hogy a buzgalom mentés több más viszásságra is kiterjedjen. — Beniczky György heves megyei birto­kos tegnap jegyzé el a báj- és szellemdús Csíki Antonia kisasszonyt, magyar irodal­munk egyik lelkes, és állhatatos pártolóját. Sze­rencse és boldogság viraszszon a szép frigyen. — A kolozsvári állam­gymnasiumon a „P. Lt.“ szerint sept. 1 -től fogva a magyar nyelv fog tan­nyelvül behozatni. _ Torda megyében erélyesen szervez­kednek a Deák pártiak, teljesítvén igy köteles­ségüket meggyőződésük és alkotmányos érzüle­tük iránt. . „ — Valóságos ítélet napja volt, a „K. K.“ szerint Erdélyben Zam vidékén. Nyolcz falu ha­tára lett semmivé, számos emberélet veszett el, házi állatokban megbecsülhetlen a kár: tojás nagyságú jég kíséretében ugyanis oly iszonyú felhőszakadás volt, hogy m­­g az épületek tete­jére menekülteket is lesodorta; a pusztítás oly rémi­tő, hogy hasonlóra a legidősb emberek nem­ emlékeznek.­­ Kisebb mérvű hasonló károkról az ország minden részéről tudósítanak. — Andrássy Gyula gr. miniszterelnök mellszobrát — mint a „Századunk“ írja — Kug­­ler szobrászunk carrarai­ márványból igen sike­rülten készíté el. — Az újpesti kikötőben csütörtökön ismét két új személyszállító gőzös bocsáttatott vízre az első magy­ar gőzhajótársaság részérő’. A „Mohács“ és „Komárom“ nevezető hajók a Du­nán még eddig nem használt szerkezetűek. A fedezet mindkét részén szalonok vannak, s ezek felett az egész hajón végig fedett út van. — Az új gymnasium felé, Irtására Budán az Ilona u­czában a kormány következő telkeket vásárolt ös­sze: Roitter osztálytanácsostól kertet és épületet 12.000 fton, Berhlényi bárótól 800 □ ölet 9000 ftért, dr. Hausmantól 200 □ ölet 2000 forinton. — Déva városa aug. 21-én látó az első vasúti vonatot megérkezni. Az uj branyicskai híd, mely Schiffkorn rendszere szerint van épitve, tökéletesnek biz­onyult be a 9,000 mázsányi teher alatt, melylyel a „Brezowa“ gövmozdony átrobo­­gott rajta. A vonatot D­íván nagyszámú közönség várta, mely a vonat megérkeztekor ujjongásban tört ki. — A szászok — írja a „Kolozsvári K.“ — épen ellenkezőleg, mint egy lap nem rég jelen­tette — nagy érdekes­séggel néznek az egyetem küszöbön levölgyülése elé, s nagyban folynak­­­ mindenfelé az előkészületek és vá­asztások. — Nagy lárma van ismét odaát Bukarest­­ben a „R««manu»“-ban. Újra szórja ellenünk ma­gyarok ellen megszokott epith­­onait, s felhívja a nemsokára egye gy­űlendő kamrát, hogy ve­gye oltalmába a „hegyeken túli Dáciát.“ — Mi is közöljük Böszörményi előfize­tési felhívását egy „megyerendezési“ röpiratra. Ennek szerzőj­ül most a „N. Z’“ Szilágyi Virgilt mortolja. — A „M. Újság“ reklámjai élénken emlékeztetnek a negyedik oldalán olvasható hirdetésekre, valamint, ottan minden legjutá­­á­nyosabb, a ligroine-zsebtűzszerszám legújabb, a borotvák és­ pasta legjobb, a svábirtószer leg­­kipróbáltabb — úgy a „M. Ujság“-nak most már nemcsak legnagyobb hazánkfia, hanem l­e­gszorgalmasabb írója is van. — A salgó-tarjáni vasfinomitótár­­s­a­s­á­g részvényeire az első 10°­ontos befizetés 50 ttjával f. évi sept. 10-kétől sö­kéig fog tör­ténni az angol-magyar bank pesti pénztárainál. — Az „Aradi Lapokból“ aug. 29-e­i kelettel a következőket veszszük át: A román nemzeti párt ma fejezte be tegnap megkezdett pá­t tanácskozmányait. A párt tagjai, kiválólag az értelmiség tömegesen vett részt a tanácsko­zásban. Tárgyát képezte, az elnök, alelnök, jegyzők és választmány megalakítása, s a nem­zetiség kérdésében részletes munkálattal meg­­k bízott küldöttség jelentése. Elnökül Popovics Zsigmond megyei másod alispán, alelnökül Rácz János esperes és Joanescu Lázár ügyvéd, jegy­zőkül Goldisz János és Moldován János válasz­tattak meg. Ezen kívül 50 tagból alakíttatott meg a pártválasztmány. A nemzetiségi kérdés mikénti megoldása tárgyában megbízott küldött­ség munkálata egész terjedelmében elfogadta­tott. E munkálat az országgyűlési nemzetiségi követek, külön nemzetiségi javaslatára van hatírozva, s az abban foglalt elveket fogadja el Reméljük, hogy a párt e munkálatot közzé teen­di, s akkor tüzetesebben ismertethetjük. Az első

Next