Pesti Napló, 1868. szeptember (19. évfolyam, 5504–5528. szám)
1868-09-01 / 5504. szám
Mindezek iránt a bíró végzésileg határoz, a miellen fellebbezésnek van helye A zárlat foganatosítását sem a kifogások, sem a fellebbezés nem hátrálhatják. 333. §: A zárlatból felmerült költséget akár E íja ezen intézkedés, akár a zárult tárgynak kellő fenntartása tegye azt szükségessé, azon fél tartozik előlegezni, ki a zárlatot kérte. Az eleg mennyiségét a foganatosító bírósági személy, azt pedig, hogy a zárlat költségeit ki viselje , a per birája határozza el. 334. §. A zárlatnak korább szerzett jogokra befolyása nincsen. Előbb szerzett jogokra nézve egy harmadik irányában feltételes jogot államít meg, mely a per eldöntése által igazolandó. A zárlat joghatálya a foganatosítás, illetőleg a zárlat végzés telekkönyvi beiktatása idejétől kezdődik. 335. §. Ha a per még folyamatban nem volna, az a zárlati végzés kézbesítésétől számítva 30 nap alatt megindítandó, ellenkező esetben az ellenfél egyszerű kérelmére a zárlat megszüntettetik. (Folytatása következik) a „P. Napló“ társurgényei. Lincz, aug. 31. A helytartó Edelbacher interpellátiójára felölelve azt mondja, hogy erre vonatkozólag annak idején a miniszterelnök adott választ a képviselőházban. Ezután hozzá téve : A belügyér ígéretet tett, hogy a törvények végrehajtására különös figyelmet fog fordítani, és hogy kötelezettségének minden időben és minden irányban eleget fog tenni. Hamburg, august. 31. Napóleon herczeg a legszigorúbb incognitóban érkezett ide : meglátogatta Altonát és Silbecket, és ma visszatért, hogy utazását a Weser mentében folytassa. London, aug. 31. A mai „Times“ egész hévvel küzd azon francia ellen, hogy Belgium és Holland közt vámegység kötessék. A nagyhatalmak, úgy véli a „Times“ határozottan ellenzenék ezt, m ezt ezen vámegység által Belgium függetlensége fenyegetetnék. Fe r e n cz, aug. 31. Királyi rendelet által a kamarák elnapotattak. Hivatalos. — Magyar országos pénzügyminiszerem felterjesztésére Rohrmüller János és P . Antal ministeri titkárokat osztálytanácsosokká; Riskó Ignáczot, d . Griep Antalt, Tarkovits Józsefet és dr. Tuldy Istvánt ministeri titkárokká am. kir. pérzügyminiszteriumhooz a vetmi ki. Kelt Luxemburgban, 1868-dik évi augustus hó 10-dikén. Ferencz József, s. k. Lónyay Menyhért, s. k. — a cs. »apostoli kir. Felsége folyó évi július 28-án kelt legmagabb elhatározásával, a közös külügyminiszter előterjesztése folytán , jóváhagyni méltóztatott, hogy Calice Henrik , Liverpoolban székelő császári királyi ügynök, a Chinában és Japánban felállítandó cs. kir. ügynökségi hivatalok szervezésére és vezérletére főügynök» minőségben kiküldette»; ék. F Őcsászári s apostoli királyi Felsége f. hó 17-én kelt legmagasabb elhatározásával, a közös külügyminiszter előterjestésére, dilgskroni Dilgs Károlynak,a közös külügyi minisztérium politikai osztálya levéltári igazgatójának és treuenstadti Miessel Bódognak, ugyanazon minisztérium iktatóhivatali igazgatójának, a Ferencz József rend lovagkeresztjét díjmentesen méltóztatott legkegyelmesebben adománozni. — Haulicsek Venczel makói lakos úgy saját, valamint Vincze, Frencz, Pál és Alajos fiai vezetéknevének „Pálfi“-ra leendő átváltoztatása i. é. augustus 14-én 16,623. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. — Az éjszak-német szövetség főpostahatóságának közlése szerint a vámegyleti területre vagy azon át postai uton szállított küldemények vámhivatali kezelését illetőleg i. é. augustus 1-től kezdve új szabályzat lépett életbe. A „Pesti Napló“ tárczája. Sept. 1-jén. A szőnyi békealkudozások 1627-ben. Két magyar diplomata a tizenhetedik századból. Közli Salamon Ferencz. — Pest, 1667. (Folytatás.) Jun. 28-án valahára az említett szin alatt találkoztak a két fél biztosai. Itt kölcsönös üdvözletek után a törökök és Tholdalam átadván megbízó leveleiket (a felhatalmazókat még nem), Sennyey kérdést ten: melyik sátorban folyjanak az értekezletek ? S hozzátéve, miután a gyarmati békekötés kivételével mindenkor a római császár bátosainak sátorában törtétek az értekezletek, kívánatos, hogy e szokás szerint most is az ő sátorukban annál inkább történjenek, mivel Gyarmaton török sátorban folytanak, azt kívánván a sörrel is. Erre a törökök azt válaszoták, hogy a régi szokás Gyarmaton felbontatott, s mivel azelőtt a császriak sátorában tartattak az értekezletek, tartassanak ezután az övékben. Sennyey azután indítványozta ne tartassanak sem az egyik, sem a másik sátorban, hanem a szín alatt mindvégig, mire a törökök ráálak. Sennyey azonban kinyilatkoztatá, hogy mivel a törökök, császán földön, nem jöttek Ferdinandék sátorába, máskor, a tömb földön történnék tudozás, a császáriak sem mennek törökökébe. Eldintetvén a helykérdés, szóba hozatik, a birtosok hanyadmaguknal, hány sajkával és lovassal járjanak ? Végrelönöt sajkával, valami száz — kétszáz emberrel, ötven vagy hatvan lovassal. — Végre felmutatták egymásnak felhatalmazványaikat, de a melyeket csak másolatban valának egymással közlendők. Ily előzmények után jún. 30-án volt az első ülés, mely alkalommal a békekötések óta történt sérelmek szóval hozattak mindkét részről elő, s másnap abban egyeztek meg a felek, hogy sérelmeiket és kivonataikat írva közölik egymással, mi a császáriak részéről a július 5-diki ülésben ekkép történt: 1) A zsitvatoroki békekötés 3-dik czikke szerint a tatároknak sem Magyarországba, sem a szomszé keresztény országokba nem volt volna szabad ellenségként bemenniük, ők mégis mind Magyar-, mind Lengyelországba nem egyszer betörtek, s ott szörnyű rablást, károkat és égetéseket követtek el, és sok embert rabságba is vitek. 2) A zsitvatoroki 4-dik czikk szerint a két császár között béke volt volna mindenhol, de kivált Magyarországon megtartandó, ennek daczára néhány ízben nagy hadak jévén ki, nagy károkat tettek, égettek, s Magyar és Tótországból, Morva- és Ausztriából 1 bokát vittek el. 3) Ugyancsak a zsivatoroki 5-dik czikk tiltja a csatázást, a törölök mégis szüntelen, sok helyen csatáztak, várakat ütöttek, embereket öltek, sok marhát elhajtottak, s midőn ezekért a sértett felek a zsitvatoroki 8 dik czikk alapján, elégtételt kértek, a törökök igen keveset vagy mit sem igazítottak el. 4) A zsilvaitoroki 6 dik czikk ellenére előbb Váczot, utóbb Damásdot foglalták el, utóbb Nógrádot, néhányszor Szögyént is ostromolták. 5) Ugyanazon békekötés 17-dik czikke szerint a császzir nehány izbin ajándékokkal követőket küldött a portára, mit a szultánnak vizonoznia kellett volna, mi eddggrom, történvén, teljes tendő. 6) Szintén a zsitvatoroki 13-dik czikk Vácz elfoglalásával sértetvén meg, Vácz adassék azonnal vissza. 7) Hasonlóan a zsivatoroki 15-ik czikkben, a már akkor behódolt falvakon fölül más 60 falunak behódolását engedte meg a római császár. Ugyanakkor megállapittatván mindkét részről, mennyit kell fizetniök, ennek daczára adójok sokkal feljebb emeltetett, s az is hatalommal és a szegénység nagy kárával szedeték és szedetik most is. Ugyanaz történik e 60 falu előtt behódoltakkal is, melyek közül sok már el is pusztult. Akként határoztassék meg tehát adójok, hoggy tudhassa a szegény ember, mit kellessék török urának évenkint adnia, többel azután ne terheltessék. Akik pedig ez ellen cselekedtek, azok a komáromi békekötés szerint büntetessenek meg. Mindennél nagyobb az, hogy a törökök az említett 60 falun fölül sok város és falura kiütvén, rablással, hatalommal behódoltatták azokat. Múlt őszszel is néhány ezeren becsapván Gimes és Kis-Tapolcsán alá, néhány várost és falut elégettek, a népből kit levágtak, kit rabul vittek, marhájikat is elhajtották. E károkért tehát elégté el adassék, és a 60 falu után erőszakkal behódoltatott városok és falvak azonnal szabadittassanak fel. — A nemesség és szolgáló rend is, szabadsága sérelmével, adófizetésre , dézsmaadásra és szolgálatra kényszerittetik, miként az egri basa kikiáltatta úrnapján a rimaszécsi vásárba, hogy mind nemes, mind parasztemberek a szultán vármunkájára menjenek. 8) A bécsi békekötés 7-ik czikke is megsértetett, mert a törökök a gyöngyösi kolduló barátokat nem régen ok nélkül Budára vitették, ott vertek, tagozták s csaknem karóba vonatták, végre egyházi jószágból kelle tizenötszáz tallért serezniök, s úgy szabadulhattak meg; a másfél száz (igy) tallér tehát adassék nekik vissza. Mielőt e pontokra a törökök válaszoltak volna, Sennyey Tholdalagit két levélben (melyeket ez megmutatott a törököknek) arra szólíta fel, hasson a törökökre, hogy a béke kedvezően köttethessék meg, szóbeli üzenettel pedig ezer aranyat ígért neki, ha kieszközli Vácz visszaadását. A török biztosok a császáriak pontjaira július 7-én emigy válaszoltak : 1) A zsitvatoroki béke csak a római császár birtokaira vonatkozik, s hogy a tatárok Lengyelországban sok kárt tettek, az visszatorlás volt azon károkért, melyeket a lengyelek a fekete tengren, szultán birtokán, kozákok által követtek el. Mivel pedig erről a szultán és lengyel király közt értekezlet van folyamatban, az ügy ide nem tartozik. 2) A törökök nem tagadják, hogy a zsitvatoroki 4-ik czikk szerint állandó béke ígértetett a császár egész bírod Imának, ámde azt maga a császár első szegte meg, mit ők bebizonyíthatnak. 3) A zsitvatoroki 5-ik czikk szerint csatákra, sem az egyik, sem a másik félnek nem volt volna szabad járnia, de e czikk megeéitésében is elsők a császár emberei valánál ; ők ü öltek elsőbben várak alá, sok marhát ők hajtottak el, sok embert ők vágtak le, béget és sokakat ők fogtak el, és nagy sarczczal eresztettek vissza. 15 év előtt Nagy Lukács 2000 hajdúval, midőn a törökök nem voltak othon, Eger alatt kétszernél több marhát elhajtott, sok embert levágott, sokat foglyul vitt; Kovács Péterrel, s másfélezer lovas és gyaloggal Szolnok alá nött; ezernél több barmot és lé ezr juhot, sok méneslovat elhajtott, Mutaff regri agát, Demir agát elfogta, s kezesség alatt 1500f. sarezon bocsátotta el, sok mmes urat levágott, vagy foglyul vitt, s mit ezért,gyakori sürgetés daczára, elégtétel nem adott. Hasonlók történtek Szegeden és több végvárban. A szegedi szandzsák béget, Ibrahim béget Gyarmatról sok sarezon eresztették el; a koppányi Ibrahim béget és mohácsi Mahmud béget Nagy-Győrből nagy váltságon bocsátották ki. 4) A zsitvatoroki 6-ik czikk ellenére Váczot Bolond várért foglalták el, melyet a római császár hada ostrommal vett meg, felégetett, az ágyukat elvitte, a benne volt népet részint levágta, részint rabbá tette. Kárpótlásul Vácz elfoglalását még Mátyás engedte meg, s azt Bethlen Gábor, Pozsonyban létekor, Dóczy András és Rimay János által adatta át. 5) A kölcsönös ajándékküldésre nézve bevallják, hogy a császár négy, név szerint is megnevezett követet küldött a portára, de viszont a szultán szintén megnevezett öt követet Bécsbe. S mivel múlt évben ily követküldés a császár részéröl elmaradt, ugyanaz történt a Szultánéról is. 6) Vácz visszaadására vonatkozóké már a 4-ik pont alatt feleltek. 7) A falvak, behódol,sukkal, kárt nem vrtottak, „mert az mely juhnak két pásztora vioson* azt inkább kárról megotalmazhatják.“ Belid 1* tattak pl.g azér, mert a békét a császári ,«?♦« meg kívánják tehát, hogy a behódoltak utan is azok maradjanak, s a mennyiben túl v. b.ának terhelve, azt közösen eligazítani készek- t W • lyk vagy fej fejért, vagy ilundrt sarczo-i kiválthatók- A jobbágy ős nemes házától és vésétől ők dézmát nem vétetnek, de némelyek nevet csak viselnek, itt jobbágyok, némelyik a magyar urak adón és szolgálata miatt ..frízért nemesittette meg magát; ilyeneket adófizetőtől felmenteni nem lehet. Némely falu egész mes és ha a szultáné, adóznia, szolgálniaM 8) A gyöngyösi brátok, bűnösök lévén nagyobb büntetést érdemeltek volna . *** Ferdinandék pontjaira igy válaszoltak e törö-Vüm** ’‘j' k-fantand Blit itet. (Folyt. köv.) Az új szabályzat szerint azon vámbevallások, melyek a feladó által az Vto vámfont (3 vámlat) vagy nagyobb súlyú s a vámkezelés alá tartozó küldeményekhez csatolandók, alak tekintetében egyszerűsítve lettek. A vámnyilatkozat német vagy franczia nyelven szerkeszthető, s kell, hogy a köv. adatokat foglalja magában : 1. a czímzett neve ; 2. a hely, hová a küldemény intézve van; 3. a szállítmányhoz tartozó postai darabok száma, s minden egyes darab jelzete és jelzet száma; 4. minden egyes postai darabban foglalt tárgy neme, s a kereskedelmi vagy más szójárás szerinti megnevezése; 6. a kiállításhelye és kertje, a végre 6. az elküldő neve. Azt, hogy vámnyilatkozat van mellékelve, az elküldő a kisérő levélre (kisérő czimbatra), vagy ha ilyen nincs mellékelve, magára a szállítmányra jelölje ki. Az V. vámfont (15 vámlat) vagy ennél kisebb súlyú árumustrák és mutatványok, ha keresztszalag alatt, vagy oly módon csomagolva adatnak fel, hogy tartalmuk kétségbevonható ne legyen, vámnyilatkozat melléklése nélkül is elszállittatnak. — Pesten, 1868. évi augustus 21-én. A földm., ipar és kér. m. kir. minisztériumtól. — Folyó évi september 1-től kezdve a Schweizba intézett vagy onnan eredő levelezésekért szedendő postadíj a következőleg szállittatik le : Az egyszerű levelek, melyeknek súlya az egy latot (15 grammeot) meg nem haladja, ha bérmentesítve adatnak fel : 10 krajezár, ha pedig bérmentesítlenül érkeznek , 20 kr összportónak vannak alávetve. Azon levelekért, melyeknek súlya egy laton fölül 15 latig (250 gramméig) terjed, minden további dijfokozat nélkül az egyszerű levelekre szabott dij kétszeresen, vagyis bérmentesítés esetében 20 kr, ellen esetben 40 kr fizettetik. A tizenöt latnál (250 grammnál) nehezebb küldemények a levélpostával való elszállítás végett nem fogadtatnak el. Az árumustrák és nyomtatványok, ha szalag alatt, vagy oly módon csomagolva adatnak fel, hogy természetük iránt kétség ne támadhasson, minden 2 fél lat vagy ennek tört része után 2 krra mérsékelt illetéknek vannak alávetve. Pesten 1868 aug. 24 én. A földm., ipar és kér. m. kir. minisztériumról A honvédelmi m. kir. ministerium körrendelete valamennyi törvény hatósághoz. A magyar országgyűlés által hozott, Ó cs. és Apostol királyi Felsége által pedig f. é. augusztus hó 20 - ban I. k. szentesített, és '/. alatt mellékelt törvény alapján a magyar ezredek, nemkülönben az egészségügyi osztályok kiegészítésére még ezen év folyama alat és pedig az 1847., 1846. és 1845 diki IX. t. czikkben elősorolt elvek és álitási módozatok szemmeltartása mellett, Magyarország és Erdély részéről 38.000 ujoncz állítandó ki. Ezen Állítás különös erélyes eljárást igényel, hogy még a zordon téli idő beállta elő sikeresen bevégeztethessék. E czél elérését a közönség hazafias buzgóságától bizton remény sem. A felhívandó három korosztálybeliek öszeirása már bevégeztetvén , jelen intézményem kellő közhítrététele után azonnal a felmentési vagy fölszólamlási tárgyalás, ennek befejezte után pedig minden időhalasztás nélkül maga az ujonszállítás lészen foganatosítandó. Tekintettel a még nagyrészt folyamatban lévő mezei munkákra, nemkülönben arra, hogy az ezen ujonczozásra vonatkozó hirdetmény közzététele a legnagyobb kiterjedésben, tehát a legtávolabb vidékeken is idejekorán megtörténhessék, s főleg, hogy előbb a kérdéses törvény kihinteése az országgyűlés két házában is eszközöltethessék, a felmentési tárgyalások csak f. évi september hó 16-án kezdendők meg,és legfeljebb f. évi október hó 10 ig fejezendők be. Maga az ujonczállítás keresztülvitelére a reá következő öt, s ha a szükség úgy kívánná, hat hét, azaz f. évi október hó 12-től november hó 14, illetőleg 21-ig terjedő időszak tűzetik ki. Folyó évi november hó 23 tól ugyane hó 28-áig terjedő idő végre a felülvizsgálatok teljesítésére fordítandó. A felülvizsgálati bizottságok még a következő három hónap utolsó hétfőjén is működni fognak. A mozgósítandó felmentési és ujonczozási vegyes bizottságok részéről sorozó járásonkint s kellő rendben eszközlendő működésekre nézve az illtő hadkiegészítő parancsnoksággal egyetértőig azonnal útiterv állapítandó meg. Szükség esetében ugyanazon egy hadkiegészítő kerületben három vegyes bizottság is állítható föl. A bizottsági tagok kijelölésénél első vonalban azoknak ujonczokási szakavatottságukra, valamint tökéletes megbízhatósáukra különös figyelem fordítandó; második vonalban pedig a kincstár kímélése végett szem előtt tartandó, hogy csak úti átalánynyal ellátott tisztviselők választassanak, kiknek alkalmazásából tehát a kincstárra új költség nem nehezedik. Miután az 1867.IX.tczikkben elősorolt alapelvek és állítási módozatok az idei ujonczállitásnál is lényegben változást nem szenvednek, ismétlések kikeülése végett elégségesnek tartom itt kiemelni,hogy amennyiben az alább mondandókban más nem rendeltetnék, az idei felmentési tárgyalásoknál m. é. mart. hó 14-én és 26 án 226, és 832, az állítást és felülvizsgálatot illetőleg m. é. apr. 5-én, 12 én és 30-án 1331, 2239 és 3612. sz. a. kelt utasításaim szolgálandnak zsinórmértékül. A sorozó járásonkénti újonczjutalék kivetése, miután némely törvényhatóságtól az összeírási adatok mindez ideig sem érkeztek be, egyelőre eszközölhető nem volt; e részben azonban a megfelelő utasítás legrövidebb idő alatt fog közöltetni, hogy így a közönség a községenkénti kivetést idejekorán eszközölhesse. A ra. é. hadkiegészítési alapelvektől és állítási módozatoktól eltérő, az idei ujonczozásnál azonban követendő határozatokat e következőkben foglalom össze: 1. Az 1-ső korosztályba tartoznak az 1847., a 2-ikba 1846, a 3-ikba 1845. évben született ifjak 2. A besorozandó újonczok egyedül csak magyar hadtestekbe, vagy pedig az egészségügyi osztályhoz osztathatnak be. 3. A törvényhozási után életbeléptetendő védrendszer kedvezményei és terhei nemcsak a tényleg kiállítandó újoncokra, hanem általában mindazokra is kiterjesztetnek, kik a fent kijelölt három évi korosztályból jelenleg sorshúzás alá esnek, de be nem soroztatnak. 4. A helyettesítés senkit sem ment föl azon védkötelezettség alá, mely az életbeléptetendő védrendszer érelmében a helyettes által kitöltött hat évi szolgálatidőn túl netalán reá nehéz «1. 5. Kitűzött sorsszámánál fogva besorozandó lenne de maga helyett helyettest állítani óhajt, tartozik e/.t legfeljebb az állitást megelőző napig az illető politikai tisztviselőnek bemutatni, ki is a helyettesnek az állító bizottság elébe leendő vezethetésére csak akkor adhatja meg az engedélyt, ha teljesen meggyőződött arról, hogy a helyettes a) f. év január hó jén már 23 dik életévét betöltötte, b) nőtlen, vagy gyermektelen özvegy , c) saját hadkötelezettégének már megfelelt, d) magyarországi vagy erdélyi illetőségű, e) a 30-dik, vagy ha kiszolgált katona, a 4-dik életévet még túl nem haladta, f) hogy büntenyető vizsgálat alatt nem áll, és hogy bűntény miatt megbététve nem volt. Ha az elvezetett helyettes a most elősorolt fe tételeknek tökéletesen megfelelne ugyan,— azonban az e részben egyedül illékes állitási bizotság által, melynek különben szintén jogában áll magának meggyőződést szerezni, váljon a helyettes az a) — 1) pontokban foglalt feltételeknek valóban megfelel-e — hadiszolgálatra tökéletesen alkalmasnak, vagyis minden testi foyatkozás nélkülinek nem találtatnék, az illető hadkötelesnek szabadságában áll, az állítási időszak alatt, sőt annak befejezte után még 14 napig annyiszor másik helyettest a sorozó bizottmány elébe állítani, míg nem csak az a) — f) pontok alatt elősorolt feltételeknek megfelel, hanem egyszersmind hadi szolgálatra tökéletesen alkalmasnak találtunk. Ha azonban ilyen helyettes a fennemlített időtartam alatt elő nem vezetethetnék, a sorsszám által talált hadköteles, hadszolgálatiai képesültsége esetében besorozandó részeit. A hadköteles a helyettese irányában elvállalt kötelezettségeit ennek besoroztatása előtt tökéletesen teljesíteni tartozik. Azon rendelkezés végre, mely szerint a helyettes, ha annak szolgálatképessége felett a sorozó bizottság tagjai között véleménykülönbség merült fel, a felülvizsgáló bizottság elébe állítható volt, megszüntetettnek tekintendő. 6. Minthogy a közlött törvényben váltságdíj letétele melletti helyettesíthetés különösen engedélyezve nincsen, önként következik, hogy váltságdíj lefizetése melletti felmentésnek helye nem lehet, s hogy az idei ujonczjutalékból, feltéve, hogy tavaly ujonczhátralék nem maradt fenn , azon váltságdíj lefizetők leszámitandók, kiknek a katonaváltság dj lefizetése még 1867. év lefolyta ezt engedélyeztetett. 7. Azon körülménynél fogva, hogy a 38.000 ujoncz kiállítása által az 1867. évben bekövetkezett mindennemű hézag fedeztetni fog, önként következő, hogy mindazon pótlegények, kik értekezlet, vagy pedig deczember 31 ig történt elbocsátásuk következtében előjegyzendők voltak, már most a hadkiegészítő parancsnoksággal egyetértőleg a nyilvántartásból egyszerűen kitörtennek. 8. A most említett oknál fogva a múlt év ujonczjutalékból netán még fedezetlen hátralék szintén törlesztettnek tekintendő, s így ezen czím alatt sem szaporítható az idei ujoncz mennyiség. . . 9. Időközben történt besoroztatási esetek az illető község idei hadjutalékába csak annyiban tudathatók be, amennyiben ezek a község tavalyi hadjutalékát fölölmúlják. 10. Egész erélyességgel oda kell működni, hogy minden egyes község a rá kivetett ujonczjutalékot tökéletesen kiállítsa. Támadó hátraléknak más, ugyanazon járásbeli községek által leendő pótlása csak akkor vehető igénybe, ha a fölhívott összes hadköteles ifjak elállítása és megvizsgáltatása daczára a szükséges hadképes ujonczok száma ki nem állittathatnék. Ha valamely községben a kivetett ujonczjutalék a hadkötelesek részbeni távolléte miatt ki nem állíttatható, más községből besorozott ujoncz csak mint utóegyén jegyzendő elő és 4 hónapra szabadságolandó; ha az, kinek helyét pótolja, ezen idő alatt besoroztatik, az utóegyén a katonakötelékből elbocsátandó. Elvárom a közönségtől, hogy az eddig magukat a sorozás alól kivont vagy jövőben kivonó egyének előkerítése és utóállítása körül legnagyobb szigorral fog eljárni. 11. Azon kötégekre, melyeknek tjonezjutaléka múlt évben részben más község felületéből fedeztetett, s reá eső idei újonczjutalékon felül még azon hátralék is kivetendő, mely más községből fedeztetett, a kisegítő község jutaléka pedig azon arányban kevesbbendő, melyben tavaly más község kiegészítésére járul. 12. Felhívom végre a közönséget, hogy az ujonczozás befejezéséig útileveleket csakis hadmenteseknek és hadszolgálati a nyilván alkalmatanoknak szolgáltasson ki, s a község elöljáróit saját felelősségük terhe alatt a hadköteleseknek teljes számbani elővezetésére szorítsa. Ezeknek előrebocsátása után a közönség né mely a felszólaolási és állítási munkálatok akadálytlan keresztülvitelére szükséges nyomtatványokkal láttatik el. (Következik a nyomtatványok elősorolása.) Budán, augusztus hó 23-án 1868. Gróf Andrássy Gyula s. k. K ii i o ii I é I é k. Pest, aug 31. Személyi hírek. A hazai „Jószef-főherczeg“ gyalogsági ezred a brucki táborozás után Pesten lesz helyőrségig. — Egyik bécsi lap szerint a felséges uralkodó család Ischlben családi tanácskozásra gyűlt egybe. — A cultusminiszterium Székely Bertalan fejész hazánkfiának utazási segélykép 600 főt utalványozott. — Meghaltak: a kegyes tanácrend kis-szebeni házának legidősebb tagja :Kronovszky Márk., 89-dik évében, f. hó 23 án. — Zellaki Sebestyén Gergely, ideigl. itélőmestr, 65-ik évében, folyó hó 23-án. — A magyar és a lajthántuli kormányok küldötteiből alakult vegyes bizottság a ménesek dolgában tegnap Bécsben befejezte működését. A történt megállapodás szerint a ménesek egyelőre katonai kezelés alatt maradnak, október 1-én az országos minisztériumok átveszik a főigazgatást, s december végével megtörténik a kettéosztás. A kereskedelmi minisztérium egy körirata tudatja a törvényhatóságokkal a statistikai tanfolyam közelebbi megnyitását, melyre minden törvényhatóság ajánlhat egy-egy hallgatót, ki aztán a vizsga letétele után, ha államhivatalba akar lépni, mások felett előnynyel fog bírni. — Mint nekünk hitelesen állították — írja az „Esti Lap“ — Pest megye évnegyedes közgyűlésének utolsó napján a tisztviselőkön kívül, mind egy bizottmányi tag volt jelen. — Hát ez az a dicső, szavakkal annyit felhozott önkormányzati jog gyakorlata — praxisban ? — Pákh Albert síremlékének tervrajzát Schmidt Frigyes híres bécsi templomépítész elkészítette. E síremlék, mely egyik legnagyobb édessége lesz a kerepesi temetőnek, Pákh mellszobrát mutatja egy fekete márvány fülkében, melyet vörös márványoszlopok körítenek. A síremlék kivitelével Gerenday Antal bízatott meg. — A szerb bánsági katonai határvidéket illető hivatalos teendők a temesvári katonai főhadparancsnokságtól a zágrábihoz téretek át. _ A várostanács meghagyása folytán a kapitányság intézkedett, hogy az utczai közlekedés, kivált a Lipótvárosban, ládák, hordók, szekrények és egyébb tárgyak lerakása által ne akadályoztassák. Óhajtjuk, hogy az intézkedésnek foganatja is legyen, óhajtjuk, hogy a buzgalom mentés több más viszásságra is kiterjedjen. — Beniczky György heves megyei birtokos tegnap jegyzé el a báj- és szellemdús Csíki Antonia kisasszonyt, magyar irodalmunk egyik lelkes, és állhatatos pártolóját. Szerencse és boldogság viraszszon a szép frigyen. — A kolozsvári államgymnasiumon a „P. Lt.“ szerint sept. 1 -től fogva a magyar nyelv fog tannyelvül behozatni. _ Torda megyében erélyesen szervezkednek a Deák pártiak, teljesítvén igy kötelességüket meggyőződésük és alkotmányos érzületük iránt. . „ — Valóságos ítélet napja volt, a „K. K.“ szerint Erdélyben Zam vidékén. Nyolcz falu határa lett semmivé, számos emberélet veszett el, házi állatokban megbecsülhetlen a kár: tojás nagyságú jég kíséretében ugyanis oly iszonyú felhőszakadás volt, hogy mg az épületek tetejére menekülteket is lesodorta; a pusztítás oly rémitő, hogy hasonlóra a legidősb emberek nem emlékeznek. Kisebb mérvű hasonló károkról az ország minden részéről tudósítanak. — Andrássy Gyula gr. miniszterelnök mellszobrát — mint a „Századunk“ írja — Kugler szobrászunk carrarai márványból igen sikerülten készíté el. — Az újpesti kikötőben csütörtökön ismét két új személyszállító gőzös bocsáttatott vízre az első magyar gőzhajótársaság részérő’. A „Mohács“ és „Komárom“ nevezető hajók a Dunán még eddig nem használt szerkezetűek. A fedezet mindkét részén szalonok vannak, s ezek felett az egész hajón végig fedett út van. — Az új gymnasium felé, Irtására Budán az Ilona uczában a kormány következő telkeket vásárolt össze: Roitter osztálytanácsostól kertet és épületet 12.000 fton, Berhlényi bárótól 800 □ ölet 9000 ftért, dr. Hausmantól 200 □ ölet 2000 forinton. — Déva városa aug. 21-én látó az első vasúti vonatot megérkezni. Az uj branyicskai híd, mely Schiffkorn rendszere szerint van épitve, tökéletesnek bizonyult be a 9,000 mázsányi teher alatt, melylyel a „Brezowa“ gövmozdony átrobogott rajta. A vonatot Díván nagyszámú közönség várta, mely a vonat megérkeztekor ujjongásban tört ki. — A szászok — írja a „Kolozsvári K.“ — épen ellenkezőleg, mint egy lap nem rég jelentette — nagy érdekességgel néznek az egyetem küszöbön levölgyülése elé, s nagyban folynak mindenfelé az előkészületek és váasztások. — Nagy lárma van ismét odaát Bukarestben a „R««manu»“-ban. Újra szórja ellenünk magyarok ellen megszokott epithonait, s felhívja a nemsokára egye gyűlendő kamrát, hogy vegye oltalmába a „hegyeken túli Dáciát.“ — Mi is közöljük Böszörményi előfizetési felhívását egy „megyerendezési“ röpiratra. Ennek szerzőjül most a „N. Z’“ Szilágyi Virgilt mortolja. — A „M. Újság“ reklámjai élénken emlékeztetnek a negyedik oldalán olvasható hirdetésekre, valamint, ottan minden legjutáányosabb, a ligroine-zsebtűzszerszám legújabb, a borotvák és pasta legjobb, a svábirtószer legkipróbáltabb — úgy a „M. Ujság“-nak most már nemcsak legnagyobb hazánkfia, hanem legszorgalmasabb írója is van. — A salgó-tarjáni vasfinomitótársaság részvényeire az első 10°ontos befizetés 50 ttjával f. évi sept. 10-kétől sökéig fog történni az angol-magyar bank pesti pénztárainál. — Az „Aradi Lapokból“ aug. 29-ei kelettel a következőket veszszük át: A román nemzeti párt ma fejezte be tegnap megkezdett pát tanácskozmányait. A párt tagjai, kiválólag az értelmiség tömegesen vett részt a tanácskozásban. Tárgyát képezte, az elnök, alelnök, jegyzők és választmány megalakítása, s a nemzetiség kérdésében részletes munkálattal megk bízott küldöttség jelentése. Elnökül Popovics Zsigmond megyei másod alispán, alelnökül Rácz János esperes és Joanescu Lázár ügyvéd, jegyzőkül Goldisz János és Moldován János választattak meg. Ezen kívül 50 tagból alakíttatott meg a pártválasztmány. A nemzetiségi kérdés mikénti megoldása tárgyában megbízott küldöttség munkálata egész terjedelmében elfogadtatott. E munkálat az országgyűlési nemzetiségi követek, külön nemzetiségi javaslatára van hatírozva, s az abban foglalt elveket fogadja el Reméljük, hogy a párt e munkálatot közzé teendi, s akkor tüzetesebben ismertethetjük. Az első