Pesti Napló, 1868. szeptember (19. évfolyam, 5504–5528. szám)
1868-09-11 / 5512. szám
delmi minisztérium leirata, melynélfogva Mayer István pesti polgár és városi képviselőnek az általa feltalált kéntelenítő készülékre egy évre kizáró szabadalom adatott. Az igazságügyi miniszter értesíti a városi közönséget, miszerint az országos középponti telekkönyvi hivatal vezetésére Halmosy Endre urat nevezte ki. Aldássy aljegyző felolvasta a honvédelmi miniszteri rendeletet az újonczállítás ügyében. Simon Florentnek nem csekély szomorúságot okozott ezen rendelet, mert alkotmányos országban bár sanctionált, de ki nem hirdetett törvény nem kötelezhet, s így végrehajtását sem követelheti a kormány. Dobos József szintén a miniszteri rendelet ellen ertelt szót, s a rendeletnek tiszteletteljes félretételét indítványozta. Szén királyi főpolgármester ügyelmeztette a közgyűlést, hogy tavaszszal határozatot hozott, mely szerint az újonczállításra vonatkozó előmunkálatokat tesz megtenni; de az újonczállítást csak az országyűlés által történt megszavazás után foganatosítandja, miért is indítványozza, miszerint a közgyűlés ragaszkodván ezen határozatához, az előmunkálatokat megtétel, az újonczállításhoz pedig csak a törvény kihirdetése után fog. Ezen indítvány egyhangúlag elfogadtatott. A bizottmányi jelentés szerint az egy forint adó után 20 krajczár községi pótlék állapíttatott meg. A Duna-rakpart építési tervrajza bemutattatván, elfogadtatott. A Károly-kaszárnyai építkezések iránt a tanács előterjeszti az eddig történteket, melyek e lapokban is közölve voltak. A főpolgármester közölte a katonai hatóságtól ma délután érkezett átiratot. A mérnöki kar igazgatója értesíti a városi tanácsot, miszerint a tanács határozata folytán a jó egyetértés fentartása érdekében indítványozta az építkezésnek felfüggesztését az országos katonai parancsnokságnál mindaddig, míg ez ügyben a magas honvédelmi minisztérium határozni fog. A katonai főparancsnokság ezen indítványt elfogadván, az építkezés ma beállíttatott, azonban a katonai kincstár fentartja magának a netaláni kártérítés követelését a tanácstól. Felvilágosításul megjegyzi a mérnökkari igazgató, hogy a kérdéses épület 1826-ban tisztán kincstári alapból szekerészi laktanyának építtetett, a mostani építés által nemcsak a kincstár, de a város is előnyökben részesül, mert csak az utczára menő földszin lesz a vállalkozók rendelkezésére adva, míg az első és második emelet tiszti lakásoknak lesz fentartva, a ezenkívül a vállalkozók 100 lóra való istálót kötelesek építeni, miáltal a lakosság a beszállásolástól egy részben meg leend kimérve. A főpolgármester jelentése szerint az ülés megnyílta előtt a honvédelmi minisztériumtól szintén érkezett leirat, mely minden, a Károlykaszárnyára vonatkozó okmányoknak azonnali felterjesztését sürgeti. A főpolgármester ezen adatok folytán indítványozza, hogy a tanácsnak az építkezést betiltó határozásának fenntartása mellett, a főügyész oda utasíttassék, miszerint a levéltárból minden, ezen kérdésre vonatkozó okmányokat a honvédelmi minisztérium eleibe terjeszszen. §§.Elfogadtatik. a Simon Florent rövid felszóllalása után: Olvastatott a honvédlmi miniszter átirata a katona szállások, és a Pesten szállással ellátandó törzstiszti létszám megállapítása végett tett felterjesztésre. Ez ügy eldöntése a jövő közgyűlésre halasztatott. Ezután következett: A tanácsi előterjesztés a téli idő alatt lakás nélkül maradó egyének elhelyezése iránt. A kapitányság e czélra az üllői út mellett levő katonai barakkokat ajánlja, hol könnyen elfér a lakás nélkül levő 1265 egyén. Itjr Dr. Kovács József erre megjegyzi, mikép tudomása van a felől, hogy Komáromban nagy mérvben uralkodván a váltóláz, onnan 800 beteg katona fog a barakkokba átszállíttatni, s e szerint jó volna más helyiségről is gondoskodni. Szentkirályi ezt nem tartja szükségesnek, mivel a váltólázból úgy is kigyógyulnak félig a katonák. Olvasta őit : tanácsi előterjesztés Gundi Györgyné és színházigazgató az iránt, kérelme felett, hogy a helyárakat a szinházban felemelhesse. A megállapodás rövid vita után az lett, hogy a tanács elhatározván már, miszerint a német színház belügyeibe nem fog avatkozni, tehát a hagárak kérdésébe sem bocsátkozik. Olvastatott a Reitter-féle csatorna vonalának bejárására kiküldött bizottmány jelentése, mely átadatott az illető bizottmánynak. Következett az utczai faragatás kérdésében kiküldött bizottmány jelentése. A tanács, eltérőleg a bizottmány véleményétől, azon nézetnek ad kifejezést, hogy oly utczákban, melyek 4 ölnél keskenyebbek, a favágás tiltassék be. A közgyűlés a tanács előterjesztését fogadta el, s az ülés esti 7 órakor eloszlott. Vidéki tudósítások, Abrudbánya, 1868. sept. 5. A „Hazánk“ i. é. 191. számában Lukács Béla az epébe mártott tollal folytatja személyeskedéseit, holott ő (sőt tán ép azért személyeskedik) Abudbánya verespataki aranybányászati viszonyainkat legtávolabbról sem ismerheti, mert arra éveken keresztül folytatott tanulmányozás igényeltetik, mire neki eddig aligha volt ideje; de ezenkívül is elismerésre méltó Lukács Béla úrnak a „Kolozsvári Közlöny“ múlt évi 115. számában tett ezen saját nyilatkozata : „én — Lukács Béla ■— egész készséggel bevallom, hogy teljességgel fogalmam sincs a bányászatról.“ Ezt mondja ő saját magáról általában a bányászatra vonatkozólag; mit mondjunk mi az abrudbányaverespataki aranybányászat helyleges, és mindenekfelett sajátságos, legnehezebben kiismerhető viszonyaira nézve az ő ismereteiről ? Kevesebbet nem annál, amennyit saját vallomása bizonyít. Én számos évek óta bányászkodom a helyszínen lakva, sok ezereket fektettem bányabirtokaimba— be; kellő idő, figyelem és tapasztalat érlelték bányászati ismereteimet s a bányatörvényekbeni nézeteimet; de azért mégsem vállalkoznak, mint ő, „az erdélyi bányavidék érdekeit egyedül védeni.“ ezt tulajdonképen ő sem teszi, az iménti okoknál fogva nem teheti, hanem tényleg csak azon törvénytelen állást —zsoru és szennyes üzletet védelmezi,melyet indítványom és felterjesztésem megtámadott, s melynek vidékünk közérdekét és kormányunk népszerűségét tovább nem áldozhatjuk fel. A „P. Napló“ nem hogy levágta volna a kormány közegeit czikkem közlése által, de felfogván az igazságszolgáltatás elveivel meg nem állható helyzetét némely alsó rendű hivatalnoknak,módot nyújt a kormánynak, segíteni a bányásznép e miatti szenvedésein. A szabad aranykereskedés mellett felhozott indokaim senkinek sem bántják érdekét annyira, mint a magamét, de ezt én a közérdeknek feláldozni mindenkor kész vagyok. Emlékezhetik a múlt évi gyűlés arra, miszerint többek nyilvánították azt, hogy én saját érdekem ellen beszéltem, midőn a szabad arany-kereskedést indokoltam. A szabad aranykereskedés üdvös és hasznos az egyeseknek, az összes bányászatnak és magának az államnak is. Erre nézve más lapban közlött indokaimat fölösleges ismételnem, csak azt kell felemlítenem még mellette, hogy az aranyvidék mindennapi szükséggel küzdő népének nagy részére nézve valósággal életkérdés. Sok de sok ezeren vannak a vidéken, kik mosás vagy életveszélyes bányamunkával egy álló héten keresztül, addig, míg gyakran kiskorú, anyátlan árváik hideget és éhséget szenvednek, ezek számára alig egy-két ft értékű aranyat képesek termelni, ha már ezeket az aranymonopólium kényszerítené,hogy az egy napi távolságra fekvő aranyváltó hivataloknál váltsák be készletüket, egész kis szerzeményük az árvák és ínségesek szájából kivéve, és nem haszonnal senkire, de károsan és zsibbasztólag a termelőre, utazási költségeikre lenne fordítva. A szabad aranykereskedés különbözik aranycsempészettől, ez káros és törvényellenes ennek okait és megakadályoztatása módját már ugyancsak közöltem. Mondatik a „Hazánk“ kéthasábos czikkének személyeskedő halmazában egyetlen egy érdemlegesnek látszó tény, minélfogva „a múlt évi zalatonai gyűlésen képviselve vala az egész Erdély összes bányászata, a jelen abrudbányai gyűlésen egy vidék szólt.“ Azon igen kicsiny rész, mely a múlt évi gyűlésen Erdélynek aranyvidékünkön kívül eső más helységeiből jelent meg, a tárgy mérlegébe be sem vehető,mert ezek közül egyesegyedül H. F. tett egy szóbeli indítványt, hogy az újonnan letelepedő bányászokra nézve kedvezményül a rendes bányaadó több évekre elengedtessék,egy toroczkói pedig tulajdonképen csak az általános oszt. bányatörvény 274. §.-nak, és R. F. ugyanezen bányatörvény 3. §-nak jövendőre nézve is megtartását, tehát csak azt kívánták, amit az osztrák bányatörvény is megadott, azt, ami ellen különben is sem egyik, sem másik gyűlésen senki még csak említést sem tett. Kivonatuk semmi egyébb nem lévén, nem tartották szükségesnek az abrudbányai gyűlésre megjelenni. Különben is mi köze, sem érdeke nincs a szén-, vas- és rézbányásznak azzal, hogy a tőle távol eső aranybányász hol és miként válthatja be aranyát. Dr. Weisz József, főorvos és volt h. röpp. tiszt. Törvényjavaslat a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában. NYOLCZADIK CZIM. A végrehajtásról. (Folytatás.) 451. §. Ha a fellebbezés a sorrendnek csak alábbi tételére, vagy valamely követelésnek csak bizonyos részére vonatkozik, ez által a megelőző tételek, vagy nem fellebbezett összegek kielégítése akadályozva nincsen. 452. §. A felosztás jogerőre emelkedése után a telekkönyvi hatóság a felszámított követeléseket a befolyt vételárból rövid úton kielégíti, vagy kifizetés végett a vevőhöz utalja, a külön perre utasított követelések teljes fedezetére szükséges pénzösszeget pedig letétbe helyezi, vagy a vevőnél letiltja. Ez összeg csak akkor lesz a többi hitelező részére fordítható, ha attól a perre utasított hitelező jogérvényes ítélet által elmozdíttatik. 453. §. A bejelentett igények a következő fejezet szabályai szerint s a vételárfelosztás kérdésétől elkülönítve tárgyaltatnak. 454. §. A mi a vételárból a felszámított követelések, s a vételár fölöslegére utasított netáni igénylők teljes kielégítése után fennmarad, az az adóst illeti. 455. §. Minden tétel kifizetése nyugta s az eredeti adóslevél viszaadása mellett történik. A kifizetett adóssági tételek törlését a telekkönyvi hatóság az illető telek- vagy betáblázási könyvben hivatalból eszközli, ennek megtörténtével pedig az eredeti okiratot az adósnak visszaadja. A vételárból ki nem került követelés törlése szintén hivatalból teljesíttetik, de az adóslevél a történt fizetés feljegyzése mellett ez esetben a hitelezőnél marad. 456. §. A vevő csak a vételárt s az átruházási százalékot fizeti, s az előbbi tulajdonosnak semmi más terheiért nem felelős. 457. §. Vevőnek szabadságában áll a jelzálogos hitelezőkkel megegyezni abban, hogy a követelések a birtokon továbbra is teherképen maradjanak. Az ilyen követelések úgy tekintendők, mint ha befizettettek s a hitelezőknek utalványoztattak volna. 458. §. Mihelyt a vevő az árverési feltételeknek eleget tett, részére a megvett jószág tulajdoni joga, a netalán átvállalt terhekkel együtt hivatalból bekebeleztetik. Ahol telekkönyv nem létezik, a vevőnek hivatalos bizonyítvány adatik, mely a szerzett tulajdonjog bizonyítékául szolgál. 459. §. Ha a vevő az árverési feltételeknek a kitűzött időben eleget nem tett, az illető hatóság, az érdekelt felek bármelyike kérelmére, a birtok újabb árverését elrendeli, s azt csak egy árverési határnap kitűzése, de a 434. §-ban körülírt feltételek megtartása mellett, az előbbi becsáron alól is alárverezteti. Ha az újabb árverésen az előbbi vételárnál kevesebb jönne be, a veszteséget a korábbi vevő viseli, de viszont a netaláni többlet is azt illeti. 460. §. A végrehajtató, ha követelése az eladott birtok árából ki nem kerül, a marasztalt fél javainak folytatólagos foglalását és árverését kérelmezheti. 461. §. A telekkönyvi hatóság a végrehajtást minden fokozatában telekkönyvileg feljegyezni köteles, még akkor is, ha a végrehajtás valamely artoknak függő termésére, vagy haszonbérbe adására vonatkozik. 462. §. Ha valakinek javai telekkönyvi bekebelezésekkel vagy betáblázásokkal terhelnék, a tulajdonos jogosítva van, az illetékes dologi úrűségnál javainak bírói elárvereztetését kérelmezni. Ilyen kérelem folytán is a becsüt, árverést és vételári felosztást illetőleg ugyanazon szabályok tartandók meg, melyek a jelen fejezetben vannak megállapítva. IV. FEJEZET. Tulajdoni és elsőbbségi igények. 463. §. Olyan tárgyakat, melyekről a végrehajtást szenvedő fél vagy bárki más azt állítja, hogy másoknak tulajdonai, vagy amelyek a körülményekből mások tulajdonainak vélelmezhetők, a végrehajtó csak akkor vehet fel az öszszeírásba, ha a végrehajtást szenvedőnek egyéb javai, melyek iránt hasonló észrevétel fenn nem forog, a marasztalási összegre nézve teljes födezetet nem nyújtanak. Ha ilyen födezet nemlétében az idegen tulajdonnak állított, vagy vélelmezett tárgyak lefoglalása nem mellőzhető, a kiküldött a foglalási jegyzőkönyvben megemlíti azon személyt, ki azokra tulajdoni vagy elsőbbségi igénynyel bír, s egyszersmind az igénylőt jogainak a 464. §. szerint leendő érvényesítésére utasítja. 464. §. Ha a végrehajtás csupán ingóságokra intéztetett, a végrehajtó az igénykereset beadására a foglalás napjától számítandó 15 napi határidőt tűz; erről a tudvalevő igénylőket hivatalos jelzeteken, az ismeretleneket pedig hirdetvény útján értesíti. A hirdetvény a bíróságnál nyílt helyen kifüggesztendő, s ha a lefoglalt tárgyak becsértéke 300 ftot meghalad, a hivatalos lapban háromszor közzé teendő. Ez esetben a kereset beadására kitűzött határidő a hírlapi közzététel utolsó napjától számíttatik. 465. §. Az igénykeresetek beadására való felszólítás és határidő kitűzés, ha a foglalás tárgya ingatlan javakból áll, az előbbi §. szabályainak megtartása mellett az árverésre és vételár felosztására nézve illetékes telekkönyvi hatóság jogköréhez tartozik. (426. §.) 466. §. A hirdetvényben a következők foglaltatnak : a) a felek nevei s a lefoglalt tárgyak minősége és holléte; c) azon felhívás, hogy akik a lefoglalt javak iránt tulajdoni vagy más idényt avagy elsőbbségi jogokat érvényesíthetni vélnek, igénykereseteiket a hirdetvény közzétételének utolsó napjától számítandó 15 nap alatt, elsőbbségi bejelentvényeiket pedig ingóságokra nézve az árverés kezdetéig — habár külön értesítést nem vettek is — nyújtsák be, különben azok a végrehajtás folyamát nem gátolván, egyedül a vételár fölöslegére fognak utasíttatni; c) megnevezése a birói kiküldöttnek, a kihez, vagy a telekkönyvi hatóságnak, ahová a beadvány intézendő. Ingatlanokra nézve ezen felhívás a 433. §-ban érintett árverési hirdetményben foglaltatik. 467. §. Az igénykereset, mely a foglaltató és végrehajtást szenvedett fél ellen együttesen intézendő, a 464. §. esetében a bírói kiküldötthöz, a 465. §. esetében pedig a telekkönyvi hatósághoz nyujtatik be. A bírói kiküldött a beérkezett igénykereseteket a határidő lejártával a végrehajtás helyének sommás bíróságához jelentés mellett 24 óra alatt benyújtani tartozik. 468. §. Az igényperek a sommás bíróság által sommás uton, s a telekkönyvi hatóságnál külön jegyzőkönyvben,— még,pedig valamennyien együttesen tárgyalandók. Éppen igy tárgyaltatnak — az igényektől azonban elkülönítve, de sintén együttesen — az elsőbbségi bejelentvények is. A bíróság az igényperekben végzés által határoz, mi ellen a feleknek jogukban áll feljebbviteli perorvoslattal élni. 469. §. Ha az igény tárgya a foglaláskor a végrehajtást szenvedő fél birtokában találtatott vagy ha a fennforgó körülményekből azt lehetett a foglaltatónak jóhiszemüleg vélelmezni hogy azon tárgy a foglalást szenvedő tulajdona még ha az igény igazoltnak találtatnék is, a perköltség kölcsönösen megszüntetendő. 470. §. A nyilván alaptalanul igényt támasztók és képviselőik egyetemlegesen, s az 59. §. részbeni szabályának alkalmazása mellett, a perköltségen fölül 300 forintig terjedhető pénzbírsággal bűntetteinek. 471. §. Az igénylőnek odaítélt vagyon a foglalás és birói zár alól hivatalból felmentendő. 472. §. Ingatlan vagyon tekintetében ott, ha nyilvánkönyvek léteznek, s ezekre nézve a hirdetvényi határidő már lejárt, a foglalást megelőzőleg nyilvánkönyvbe jegyzett igények és igénykereresetek az árverést meggátolják. A foglalás után bejegyzett vagy folyamatba tét igények és igénykeresetek ellenben nem gátolják a végrehajtást, csak a foglaltakénak s az elsőbbséggel biró jelzálogos hitelezőknek a vételárba lett kielégittetése, s a 446. §. elősorolt tételei kifizetése után netalán fennmaradó összegre nézve bírnak hatálylyal. 473. §. Ott, hol a hirdetvényi határidő még le nem járt, vagy ahol nyilván könyvek nem léteznek, mind az ingatlan, mind az ingó vagyon tekintetében az igénykeresetek az igényelt vagyon elárvereztetését csak akkor gátolják ha törvényes határidőben nyújtattak be, — azontúl csupán a vételár fölöslegére lévén érvényesithetők. 474. §. Elsőbbségi bejelentvények nem gátják a végrehajtási árverést. KILENCZEDIK CZIM. Az eljárás némely eltérő módjairól. I. Fejezet. Községi bíráskodás. 475. §.A községi bíróság a helybeli bíróból vag törvénybiróból, illetőleg hadnagyból, egy esküdtből és a jegyzőből áll, kik mindnyájan egyenlő szavazat joggal bírnak. Illetősége a községi lakosoknak 30 írt értéket meg nem haladó személyes kereseteire terjed. 476. §. A községi bíróság az előbbi §. által illetőségéhez utasított ügyekben mint egyeztető békebíró működik; ehhez képest jogosuva van a folyamodó kérelme folytán az illető feleket személyes megjelenésre maga elé idézni. 477. §. Ha mind a két fél megjelent, a bíróság megkísérli az egyességet, s ha sikerül, jegyzőkönyvbe veszi. Az ilyen egyesség végrehajtható. §1478. Ha az egyesség nem sikerül, de a felek magukat a községi bíráskodásnak önként alá vetik, a bíróság a sommás elírás szabályai szerint ítéletet hoz, s azt az esküdt vagy a jeyző kiküldésével azonnal foganatosítja. Az ítélet ellen feljebbzésnek nincs egy elmarasztalt félnek a törvény rendes ura marad. . (Folytatása következik.) A JP. Napló“ távsürgönyei Grrácz, sept. 10. A felirati vitában Waser ezeket mondá : Sziriában nincs szlovén kérdés. Az alföld lakossága az alkotmány mellett van. Kaiserfeld a felekezeti törvényeket fejtegeti, és a csehországi sajtóüldözéseket illetőleg megjegyzi: A törvényszékek a maguk függetlenségükben kötelességüknek tartják az állam és a társadalom megtámadott alapjait megvédeni. Azon állítás, hogy az igazságügyi miniszter befolyásolná, rágalom. — Schmidt a protestánsok nevében a hálafeliratra szavaz. Michel rector magnificus az alkotmány barátjaként nyilatkozik. A felirat 48 szóval 4 ellenében elfogadtatik. Prága, sept. 10. Az országos főmarsall a cseh országgyűlési képviselőket arról értesdm, hogy a nyilatkozatot nyomtatásban kiosztatá a többi képviselők közt; azonban második óhajuknak, re szerint elmaradásuknak okait terjeszsze felsége elé, azon okból nem tehetett eleget, mert az országgyűlésnek beleegyezése nélkül nincs arra feljogosítva. Különben is ezen okok nem oly neműek, hogy elmaradásukat a házszabályok 19. §-a szerint igazoltnak tekinthetné. Felhívja tehát a képviselőket, hogy 14 nap alatt vagy jelenjenek meg az országgyűlésen, vagy pedig, igazolják elmaradásukat; ellenkező esetben kénytelenítve lesz a házszabályok 19. §-a értelmében ezt az országgyűlésnek bejelenteni. — A „Bohemia“ jelenti, hogy Plener kereskedelmi miniszter a cseh vasutakat szemle alá veendi.“ Páris, sept. 10. Az angol királynő ma d. e. ide érkezett és a nagykövet által fogadtatott az indóházban. Pá r is, sept. 10. A „ Memorial Diplomatique“ szerint Olaszország Francziaországot felkérni szándékozik, hogy tekintettel az Olaszország és az egyházállam közti több rendbeli egyességre, s visszavonva a franczia csapatokat, teremtsen Róma és Olaszország közt modus vivendit. A franczia kormány azonban, úgy látszik nem akar a tényálláson változtatni. lünk is említett Szilágyi-Haug-Szlag aféle hírének ügyében. Bár az újdonság a „Napéinak ront, nem kívánunk a cicerós újdondászszal polemizálni, miután teljesen correct és számos előzménnyel is indokolt eljárásunk ellen csakis az ő nyakafacsart okoskodásainak lehet elfogása. Egyedül két ténynek constatálására akarunk szorítkozni, melyeket az illető, úgy látszik, szándékosan ignorál, csakhogy felszólalásában némi árnya legyen a logicának. Először is nem igaz, amit a „M. Újság“ a következőkén mond: „Mig igen tisztelt hazánkfia külföldön visszavonulva élt, a „Napló“ nem tartotta szükségesnek őt hasonló insinuatiókkal bántalmazni.“ Mi bizony említettük Szilágyi követségét is Bismarknál Kossuth ügyében. — Másodszor nem mentségül, mert arra semmi ok sincs, hanem mint egyszerű tényt említjük, hogy a szóban forgó hírt nemcsak mi, hanem egy nappal előttünk a „Ll o y d“ és az „E s t i L a p,“ velünk egyidejűleg pedig a „Hazánk“ stb. is közölték, közölték pedig mind egy osztrák provinciális lap nyomán. — Buda városa, „Magyarország fővárosának tanácsa tehát csakugyan nem tud segíteni a magyar színészeten és kiűzi az arénából, hogy belevonulhasson Gundi múzsája. Legalább ezt kell következtetnünk abból, hogy „Róm apót“ September 12. 13, 14. és 15-én fogjuk utolszor látni. Ez utolsó előadások össze lesznek kötve nagyszerű látványokkal a Gellért hegyen. Legelőnyösebben mutatkoznak ezek a nézőtér bal közepén. Kivált a fővárosi és közel vidékbeli közönség azon részét figyelmeztetjük erre, mely a nagy nemzeti haverjátékot még nem látta, miután a jövő nyárig nem is fog többé színre kerülni. — Megjelent a pénzügyi törvények és szabályok 5-ik (szeszadó) és 7 ik (söradó) füzete. — Varasdon Jankovics László Dráva szabályozási biztos elnöklete alatt e bó folytán, miniszteri rendelet következtében, mindkét párti hatóságok részvéte mellett tanácskozmány fog tartatni a Dráva folyamrendőrségének szervezése iránt. A pesti tőzsde emlékiratot határozott intézni a kormányhoz, a vasútszállítási calamitásokra nézve. A társulatok oly kevéssé veszik figyelembe a kereskedés érdekeit, hogy a kormány közbelépése mindinkább szükségessé válik. —Pest városa a Károly-kaszárnya ügyében ma a következő levelet vette a katonai hatóságtól : Miután a tek. (löblich) tanács pénzbírságok elrendelése által kényszerrendszabályokhoz folyamodott az építkezési vállalkozók ellen, miután továbbá a magas cs. kir. főparancsnokság nem hajlandó ez irányban követni a tek. tanácsot, a mérnökkari igazgatóság a vállalkozó Deutsch Antal kérvénye folytán felhatalmaztatott, a rokkantak palotájának második emeletén folyó építkezést azon emberbaráti tekintetből, hogy a vállalkozó biztosítva legyen a tek. tanács további pénzbüntetései előtt, előlegesen megszüntetni, mindaddig, mig a magas (hohe) m. kir.ministerium meg nem tette kellő intézkedéseit az iránt, hogy meg legyen akadályozva e katonai kincstári építkezés minden további zavarása, amikről szerencsés vagyok hivatalos szolgálatban értesíteni a tek. tanácsot. Joelson. — A „Kolozsvári K.“-ben olvassuk : Macellária Illés ur tiszteletére elégetett egy csomó fáklyát a n.-szebeni román fiatalság, a egyikök csakugyan magasztalólag szólt érdemeiről, hogy t. i. oláhul mert beszélni a magyar parlamentben, s védelmére kelt üldözött honfitársainak! A megtisztelt M. feleletében a felett örvendezett, hogy nézetei a román nemzet (t. i. a n.-szebeni román fiatalok) közvéleményével megegyeznek, s arra inté megtisztelőit, küzdjenek továbbra is kitartóan a törvényes után (tehát nem azon, melyen M. ur szokott fárdalni), mert igy a győzelem bizonyos ; végül élteté a császárt (M. ur mitsem hallott a magyar király megkoronáztatásáról, még mindig a „Grosz Oesterreich napjait éli), mire ráhúzták az osztrák néphymnust. — A nyomdák munkásai — a drágaság folytán — fizetés-felemelést kértek, s e miatt a múlt héten gyülekezeteket is tartottak. A nyomdatulajdonosok megbízottjai ráálltak a fizetésemelésre, de nem oly mértékben, mint a szedők óhajták. Remélhető azonban, hogy ez a kérdés a méltányosság szempontjából lesz megoldva. K . 11 a belgrádi ügyvivő Bécsben tartózkodása alatt három tárgy került tanácskozás alá — írják a „P. Ll.“-nak Belgrádból. — Az első az osztrák posta eltörlése Szerbiában, s annak egy nemzeti posta általi helyettesítése. Beust K. közös külügyminiszter semmi akadályt sem gördített ez elé, s a kérdés legközelebb meg fog oldatni, minek siettetésére a szerb kormány egy külön megbízottat küldene Pestre. A második a consularis jurisdictio: ez nem ütközött semmi nehézségbe, s ez úgy osztrák, mint magyar részről meg fog szüntettetni. — A harmadik tárgy : a Szerbia kereskedelmi viszonyok. Bizonyos szerv beviteli czikkekre Magyarországon nagy vám rovatok, a kereskedelem érdekében tehát a vámleszállitás kívánatos. — A nemzeti szinház igazgatósága a debreczeni országos dalárdaünnepély műbecsének emelése végett, a nemzeti színházi zenekart három napra, Debreczenbe küldi. Ennek következtédalműnap ki legyen pótolva, jövő hétfőn valószínűleg valamely dalmű kerül előadásra. Szombaton azután dráma helyettesítendi a dalművet. — A szigetvári Zrínyi-ünnepély ez évben is meg fog szokás szerint tartatni. A pécs-barcsi vasút, tekintve az ünnepély jelentőségét, s hogy abban minél többen vehessenek részt, elhatározta, hogy ez ünnepély látogatói számára, ha jegyeket oda és vissza vesznek, a vitelbért 50%-al leszállítja. ,0 — A, eStt8Zéke,ott ‘W ismét felmengt^Vgy 8aJtóPer’ Vádlottak voltak: Komócsy József, a „Hírmondó“ szerkesztője és 72 éves néptanító, kik el- . lesg ^L0r mat8ai főjegyző azon panasz- ■ ’ hogy őt erkölcstelenség színében, tóni hűtlen kezelőjét f elalasodott mafríolott : fel Miután a vádirat szalénstl 100’ ^°Tmócay ellen a keresettel visztak 12\s 8 Csak Kl88 Ferencz maradt a vádlottámán,azza védelmezvén magát, hogy nem kn!w-tZOtt’ mert ViZsgálati okmányokra hivatja s a mit irt, lelke mélyéből irta, s mint az erkölcsiség őre, kötelességének tekintette azt enni. És az esküdtszék valóban 11 szavazattal 1 ellen kimondta, hogy nem bűnös, mire a vádló ügyvéde új tárgyalást kívánt elrendeltetni, de a Hivatalos. — Ő császári és apostoli királyi Felsége f. é. aug. 24-kén kelt legfelsőbb elhatározásával a Rézi Ottilia elhunytával megüresedett 210 frtos magyar osztályzatú haili segélydij-alapitványi helyet Furtsik Francziskának legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. — A m. kir. belügyminisztériumhoz Márkus István és Perneffy János tiszteletbeli fogalmazókká neveztettük ki. — A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi minister elnökei ifj. Emich Gustávot tiszteletbeli fogalmazóvá nevezte ki. — A magyar királyi belügyminister Bolyó Károly orvostudort a budai országos tébolydaintézet elsődorvosává nevezte ki. — A magyar kir. pénzügyminister Zolnay Samu volt honvédtisztet adóhivatali segédtisztté nevezte ki. — Kovács István volt honv. tiszt a m. kir. pénzügyminister által adóhivatali segédtisztté neveztetett ki. — A magyar kir. pénzügyminiszter Szentgyörgyi Nándor volt honvédet, Manó Kálmánt és Bokor Jánost adóhivatali segédtisztesztekké nevezte ki. — Kalovszky Zsigmond volt honvéd a m. kir. pénzügyminiszter által adóhivatali segédtisztté neveztetett ki. — Jeney József a magyar kir. pénzügyminiszter által adóhivatali segédtisztté neveztetett ki. — A magyar kir. pénzügyminiszter Maixner Jánost adóhivatali segédtisztté nevezte ki. . “. A m kir. pénzügyminiszter által Clementis Ágoston m. osztályú adóhivatali ellenőrré neveztetett ki. Sipos Gyula a m. kir. pénzügyminiszter által tisztté a szathmári adóhivatalhoz neveztetett ki. Különfélék. Pest, sept. 10. hir®k A kir- a var e hó második felében, mint halljuk, minden bizonynál Pestre jő. Rudolf koronaherczeg ezúttal és szabban fog Budán időzni. — A királynál napelőtt délután Bajorországból Hunyady grófnő kíséretében Lchönbrunnba visszaérkezett - A Maria Valéria főherczegnő melletti a ja Lózsy Julia asszony, még mindig Budán van, s a reá bízott csecsemő - földszinen levő lakosztás isa.rendzésével foglalkozik. ő fensége Senl Ahrf lelkosztálya a második eTM-viccebő Ayelrmként leendő ~ Vukoután érkezik , a Kolozsvárra sept. 9-én démelli Marián iV?« Mgykövet és érsek Fakiott mMuUt S!“’12»" . , , ttu au- Kolozsvárra hálni vissz«utazik! ^ U ”• 14’én N- Várad föld tovább — A „M. Újságnál“ uj divat kezd lábra kapni: ezek a cicerós ujdonságok A Lmát száma 18 hoz egyet egy bécsi fajnak ^