Pesti Napló, esti kiadás, 1868. november (19. évfolyam, 28-52. szám)

1868-11-02 / 28. szám

28. szám. Hétfő, november 2. 1868. 19. évi folyam. Kiadé­kozóal: Ferencziek­ tere 7. sz. földszint. Előfizetési dij s­zotítán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra..........................1 frt 85 kr. 3 hónapra..........................5 „ 50 „ 6 hónapra.........................11 „ — „ Az esti kiadás különküldéséért felülfizetés havonkint...............................30 kr. ESTI KIADÁS. Szerkesztési iroda: Uri-utcza 6. sz. N­. em. Az előfizetési- és hirdetmény-dij s lap kiadó-hivatalába küldendő-E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Pest, november 2.1868. A Deák-párt november 3-án, esti 6 órakor saját helyiségében értekezletet fog tartani. A Hir szerint ő Felsége, a királyné, nevenap­­jának évfordulóján, november 19-kén, meg fog­nák szüntetni a Prága városára és környékére ki­­hi­­detett kivételes állapotot.­­ A Deák-kör tegnap esti 5 órakor tartott dlubb-ülésében az arad-temesvári vasútvonal fe­lett tanácskozott. Az volt a kérdés, hogy állam­­biztosíték nyújtasaék-e e vonalnak, vagy sem ? Mint értesülünk, a Deák-kör abban állapodott meg, hogy igenis, állami garantia mellett épít­tessék ki e vonal.­­ Mint halljuk, az országgyűlés az 1869-ki budget, s minden hozzátartozó kérdés letárgya­­lása után, először is az erdélyi unió ügyét veszi tárgyalás alá. (Hazai lapok.) Mentül inkább közeledik a jelen országgyűlési ülésszak vége felé, annál élénkebb figyelemben kell részesítenünk minden föl-fölmerülő mozzanatot, mivel elérkezett a szá­mítás ideje, s az emberek innen-onnan a sanda mészáros szerepét fogják játszani kezdeni: más­hova néznek, máshova vágnak. A „Hazánk“ nem szűnt meg ugyan százszor megc­áfolt érveit százegyedszer is glédába állí­tani, mindazonáltal az utolsó napokban neveze­tes aanyárulást észlelünk rajta. Szárazon kívánjuk constatálni, hogy felelős szerkesztője a m. hó 31-én megjelent lapban e szavakat mondja: „ . . Váljon nem mi igyekeztünk-e kimutatni, hogy pártunk győzelemre jutásával ...a jelen alap... nincsen veszélyeztetve?“ Nem reflectálunk arra, hogy a kimutatás nem ment túl az igyekezeten, nem arra,hogy ebben a kis mondatban magában ellenmondás van, mert ép ez alapon, Tisza kormányra sem vállal­koznék; nem is kutatjuk, véletlen-vigyázatlan szalasztotta e ki a „Hazánk“ érdemes szerkesz­tője e mondatot, vagy számításból, csak egy­szerűen constatáljuk, hogy a „Hazánk“ szom­bati számában nyomtatva olvasható. A második följegyezni valót a „Hazánk“ teg­napi számában találtuk. Itt Ugyanis a szűk per­­sonal-unionisták, kik — a baloldali közösügyi különvélemény tárgyában Tisza által elmondott szavak szerint — Magyarország és Ausztria kö­zött semmi más kapcsot el nem ismernek, min a fej­edelem ugyanazonosságát, prokla­­málják az érdek­azonosságot, mond­ván, hogy : „A jelen politikája: A­u­s­z­t­r­i­á­­val való viszonyunknak érdek­azonosságon alapuló szilárdí­tása.“ Ha ez nem egy hathatós lépés a baloldali po­litikától a Deák-pártéhoz, akkor a „Hazánk“ nem „Hazánk,“ és a’, igazság nem igazság! Az ér­dek­azonosság substitutiója a feudális, középkor­i personális unió helyébe, más szóval: a n­é­p­e­k szövetsége, ez a Deák-párti politika alap­ja! Tudomásul veszszük a „Hazánk“ haladását e téren, ha csak concessiója talál is lenni a józan felfogásnak és 19.század liberalismusának,­ nem keserítjük annak kimutatásával a megtérés per­czét, hogy mily óriási űr tátong ezen, s a balol­dal eredeti felfogása közt. (Román lapok.) A „Federatiunea“ egyik múltkori számában a következőket íratta magának Bukarestből : „Jövő évben az akadé­miai társulat közgyűlésekor Bukaresben nagy­szerű nemzeti ünnepély fog tartatni. Románia uralkodójának kezdeményezése folytán megren­deltetett T­r­a­j­á­n ércz-oszlopának felállítása az egyetemi palota előtt.Ez ünnepélyre meg lesz híva az egész latin faj, képviselve Franczia­, Olasz,­ Spanyol , Portugalla, Helvéczia és mace­dóniai (Daczia-Aureliana)­­választmányok által. Magától értetik, hogy a „Trajana Dacziá“nak tartományai, mint legközelebbek, számosabb küldöttségek által fognak képviseltetni. Ugyan­akkor „ethnográfiai kiállitás“is fog ren­deztetek melyben nem csak a román népek, kü­lönféle festői, nemzeti viseletei minden tarto­mányból, hanem a népies ipar is, tehát majdnem a román nép egész nemzeti élete lesz képviselve. Végre lesz czéllövés. Ez oly örömnap lesz, melyben vérbeli testvé­rek legelőször fogják egymást egyesülve látni, tizenhétszázados elválás után,testvériesen ölelkezve beszélvén az egyik nemzeti nagyságról, a másik százados szenvedéseiről. Mindnyájan fogadást fognak tenni, hogy egymást soha elfe­lejteni nem fogják, és fogadást tesznek, hogy se­gíteni fogják egymást szükség idejében, a latin faj közös érdekeit előmozdítani, és végül procla­­málni fogják a nagy román elem solidaritását. Ez ünnepélyes alkalommal — kiált fel levele­ző —a költővel „meg fog zendülni a testvériség barája (ének) Romániának földén.“ Országgyűlési tudósítás.­ ­ (A képviselőház nov. 2-án tar­tott ülése.) Elnök: Szentiványi. Jegyzők :Paizs, Bujanovics. A kor­mány részéről jelen vannak: b. Wenckhelm, b. Eötvös, Horváth Boldizsár, Gr­o r­o­v e miniszterek. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése­ és az időközben érkezett kérvények bemutatása után, a ház a napirendre tért. Napirenden a központi bizottságnak az arad­­temesvári vasútra vonatkozó jelentése van, mit Csengery Imre olvas fel. A közp. bizottság álta­lánosságban pártolja a vasúti bizottság t.-javas­latát, melyben az araad-temesvári vasút kiépítését kamatbiztosítás mellett ajánlja, de a t.-javaslat szövegében több módosítást ajánl a ház figyelmébe A 9. osztály nevében Kiss Lajos egy külön­véleményt jelent be; ez osztály, — miután az arad-temesvári vonal versenypályája lenne a czegléd-temesvárinak, miután kamatbiztosítéka az északi vasuténál 3000 forinttal több, s még a két indóház költségeinek felszámítása is megen­gedtetett — az arad-temesvári vonal kiépítését illetőleg csak azon esetben járul a közp.­bizott­ság véleményéhez, ha a minisztérium — meg­történendő felszólítás után—a ház elé terjesztené azon előnyöket, melyeket e vonal hadászati tekintetben kinyujtana. Ezután Kemény Gábor b. a pénzügyi bizott­ságnak az 1869-ik évi költségvetésről szóló je­lentését olvasta fel. A ház zaja miatt a részlete­ket ki nem vehettük. A bejelentett költségve­tésnek az igazságügyi minisztériumra vonatkozó része, csak a napokban fog elkészülni. Elnök jelentvén, hogy a miniszterelnök fel­kérte, tudatná a házzal, miszerint ő Felsége a delegátiókat f. é. nov. 12-ére sz. kir. Pest váro­sába összehívta, e tárgynap,­­ valamint az arad-temesvári vasútra vonatkozó jelentések­nek tárgyalását, nov. 4-ére tűzi ki. (Helyeslés.) A napirend befejezte u*án Trauschen- f é­­­s Emil egy kérvényt nyújt be kü­ldött ré­­széről, melyben ezek municzipális szervezésüket sürgetik. Elnök határozatilag kimondatni kérvén, hogy netaláni zavar elkerülése végett az osztályok délelőtt, és a bizottságok délután tartsák ülései­ket. (Helyeslés). Több tárgy nem létében,­ az ülést 12 órakor eloszlatja. B­é­c­s. nov. 1. A reicharab­ pénzügyi bizottsá­gának Winterstein beadt­a jelentését, a bank sta­tútumainak revisiójára vonatkozólag. Az ülésen jelen volt a pénzügyminiszter is. A jelentés külö­nösen kiemeli Magyarország abbeli kötelességét, hogy annak idején hozzájáruljon a bank követe­lésének törlesztéséhez, s a minisztériumot nyo­matékosan szólítja fel arra, hogy ez iránt a ma­gyar pénzügyminisztériummal tárgyalásokba bo­csátkozzék. A jelentést — jóllehet, lényeges kifo­gása senkinek sem volt ellene — még­is csak be­ható vita után fogadta el a bizottság, jelentéktelen változtatások után. A jó németek csak boldogok, ha alkalmuk nyílik in theoria ellenünk küzdeni ! A dolgok praktikus elintézéséhez úgyis kevés a vágott dohányuk. Skene, kinek a szíve érzékenyebb, mint egy morva posztógyárostól föltenni lehetett, ki egyéb tulajdonságai mellett még az öle­s meg­­közelít­lnagyságra nézve, Schmerlingben társra akadt.­A bécsi frakkerek s a Nascre-markt hivata­los közlönye, a „Morgen Post,“ rámondja ugyan a delegációkra, hogy azok „csak centrálparla­­ment,“ de a mellett, hogy ha az volna is,, észúttal Pesten volna az, mégis csak legjobb kk­te­­tériuma e „czentrál-parlamentnek az, hogy Schmerling, a híres czentrál-parlament édes-, és Skene, a czentrál-parlament kereszt­apja, nem tudja szívére venni, hogy eljöjjön Pestre, ebbe a czentrál-parlamentbe! Tavaly még hittek ez urak a magyar baloldal azon jóslatában, hogy a delegációk végre is c­entrál-parlamentté fejlődnek, ma már resigná­­tiójuk mutatja, hogy ez álomkép megvalósu­lásáról is resignáltak. [Külföld.] A Spanyolországból érkező hírek újabban némi életrevalóságot tulajdoníta­nak Montpensier herczeg trónjelöltsé­gének. Az „Ind.Belge“ szükségesnek tartja fölem­líteni, hogy Napóleon császár és Izabella királyné között annak idejében titkos szerződés köttet­vén, ennek egyik pontját Montpensier száműze­tése képezte. Ezzel arra akar utalni, hogy a her­czeg trónjelöltsége a franczia császárban hatal­mas ellenséggel bir. A „Gaulois“ a következő részleteket közli a spanyolországi események további fejlődéséről: „Az alkotmány­ozó ülés első tárgyalásai valószí­nűleg következőképen fognak lefolyni: „Minde­nekelőtt azt hiszik, hogy az országgyűlés túl­nyomó többségét azok fogják képezni, kik a monarchiát kívánják. Ezen párt Ferdinánd királyt szeretné a spanyol trónon látni, és azt tartja, hogy Ferdinánd eddigi vonakodása nem végleges és változhatlan. Az országgyűlés leg­előbb is az államforma kérdése fölött fog hatá­rozni, és itt fognak a legkonokabb viták folyni. Ha az államforma kérdése, mint előrelátható, monarchikus értelemben fog eldöntetni, bizott­mányt választ az országgyűlés, mely a trónjelöl­tet felállítja. A trón betöltése az országgyűlés szavazata és a nemzet plebiscituma által fog vég­legesen eldöntetni.“

Next