Pesti Napló, 1869. január (20. évfolyam, 5516–5540. szám)

1869-01-01 / 5516. szám

: „Mind e tények elvitáthatlanul tanúsítják, hogy a magyar állam már valahára nemcsak papíron, nemcsak szerződésekben, törvénykönyveiben, hanem a valóságban is önálló.“ Itt a nyilatkozvány részletes elemzésébe bocsátkozik a hozott törvényeknek, s kiemelve ez előnyöket, miket azok által az ország anyagi és szellemi gyarapodása joggal várhat; s végül így folytatja : „Ami a hozott törvények, határozatok szellemét, és átalában az országgyűlés működésének irányzatát illeti, ezen ama többség politikája tükrözik, melynek igénytelen tagjai voltunk mi is E politika végcélja : Magyarország állami önállása, béke künn és benn az egyén lehető legnagyobb szabadságával. A külbékét biztosítottuk azáltal, hogy megszereztük az országnak közvetlen befolyását azon kérdések eldöntésére, melyektől a béke fönmaradása függ, és egyszersmind kötöttünk új és szoros szövetséget a béke biztosítására; reméljük, hogy az egyesült erők tekintélye vissza fogja tartóztatni lehető ellenségeinket országunk megtámadásától, és ha ezt nem volna képes, bizton hiszszük, hogy gyorsan visszaverend minden megrohanást. „A belbékét a társországokkal való kiegyezkedés, Erdély szorosabb egyesülése, és a hazában lakó minden nemzetiségek jogos igényeit kielégítő törvények által hittük biztosítani. A jogegyenlőséget — melyet a különböző nemzetiségű honpolgárok, politikai és polgári tekintetben eddig is élveztek — kiterjesztettük nyelvük használatára is, teljesítve mindazon kívánságaikat, melyek a kormányzat és gyors igazságszolgáltatás feltételeivel ellentétben nem állanak. Elmentünk a legszélső határig, addig, amelyen túl Magyarország nem maradhatott volna többé Magyarország, és e kérdésben az országgyűlés minden pártjai egyetértettek. „Mi lesz ezen politikának eredménye, azt a jövő mutatja meg, de hogy nem eredménytelen, nem meddő, azt máris tények igazolják. Kétségbevonhatlan tény, hogy mielőtt a nemzet nagy többsége ezen ösvényre lépett volna, az ország alkotmány nélkül, szabadságától megfosztva, jogaiból kivetkőztetve, idegen kormány és törvény alatt nyögött; a külföld csak úgy ismert, mint részét egy más nagy birodalomnak; Szent István országa szétdarabolva, s lajtántúli országok irányunkban ellenszenvesek, ipar, kereskedelem pangásban, az elszegényedés növekedőben volt. Most azonban alkotmányunk helyreállítva, a nemzet szabad, hazai törvényei és nemzeti kormány alatt, a külföld elismeréssel és méltánylattal emlékszik a magyar államról, melyhez teljes bizalommal fordulnak tőkepénzesei, és tetemesen segítik nagyszerű vállalatainkat; a lajtántúli országok szövetségeseink, koronás királyunk a legjobb indulattal irányunkban. Erdély uniója tettleg létesítve s újabb törvény által szabályozva, Horvát-Szlavonországokkal teljesleg kibékülve, helyre van állítva Szent István birodalma. És ebben ipar, kereskedelem a legélénkebb mozgásban, a társadalom minden rétegeiben uj élet pezseg. »Ha hazánk, nemzetünk jövője nem képezné gondjaink legszentebbikét, azt kérdenék tisztelt polgártársainktól: azért, hogy e politika mellett egynémelyeknek a haladás nem elég gyors : ha a tizennyolcz hosszú év fonák kormányzata által okozott sebeket alig másfél éves kormányunk begyógyítni nem volt képes; ha nem mondhatjuk, hogy mindent megnyertünk, amit óhajtottunk, s több kívánni valónk nincs; eldobjuk-e ezt az alapot, melyen rövid idő alatt ily tömérdek vívmányt mutathatunk föl, s ki tegyük magunkat, hazánkat, ennek jövőjét, fönmaradását egy eddigelé csak nemlegességben határozódó új politika kétes eshetőségeinek ? „De mi ily kérdést önöknek nem teszünk, mert tudjuk, hogy a közelmúltban Erdély érezte legkeservesebben a gyorsan váltakozó experimentátiók káros következéseit; mi szeretett városunk választóiban több önzéstelen hazaszeretetet teszünk föl, mintsem bármily szédítő ígéretektől elcsábítva, a bizonyost föláldoznák a bizonytalanért. „Franklin politikai kátéjában így szól honfiaihoz : „Ha valaki azt mondja nektek, hogy van mód meggazdagodni, vagy bármely irányban nagyot és maradandót teremteni ernyedetlen, folytonos munka és igyekezet nélkül : ne higyjétek neki, mert nem mond igazat nektek.“ E nagy igazságot nem kell szem elől téveszteni hazánkfiainak. Mert igazán szabadokká csak azok a nemzetek lettek, melyek sorsukat nem tették egy nap, egy év, vagy egy nemzedék esélyeitől függővé, hanem folytonos munkásság által szerezték meg és tanulták megtartani s becsülni a népek nagysága és szabadságának alapföltételeihez tartozó tényezőket : az anyagi jóllétet és szellemi műveltséget. Ellenben a mindent egyszerre elérni törekvő nemzetek, mindeneket koczkajátékra vetve, a fehetlen utáni küzdelmeikben vérzettek el. „Midőn becses bizalmukat újból melegen megköszönjük, azzal a meggyőződéssel vagyunk, hogy Kolozsvár városa érdemes választói ezután sem fogják megtagadni őszi te támogatásukat attól a politikától, mely a koczkajáték esélyeitől irtózva, biztos utón törekszik arra, hogy Magyarország szabad, önálló, hatalmas, virágzó, és így boldogabb legyen, mint valaha.“ Zágráb, decz. 29. Miután a báni konferenczia tagjai tegnap délelőtt 11 órakor a báni épületben összegyűltek volna, testületileg a bán lakosztályába indultak, hogy nála tisztelegjenek. A bán erre a conferenczia tagjaival együtt a nagy terembe ment, hol is az ülést a következő beszéddel nyitotta meg : Tisztelt uraim ! Óhajom, melyet önökhöz intézett meghívásomban már kifejtettem, oda megy ki, hogy autonóm országos kormányzásunk szervezetét illetőleg a legtekintélyesebb, legtapasztaltabb, kitűnő hazafiságú és alkotmányos érzelmű férfiak nézeteit meghallgassam, mivel tudom, miszerint ezzel egy szent kötelességet teljesítek a haza irányában , mely a báni konferencziát minden időben, mint alkotmányos és különös elismerésre méltó testületet tisztelte. Szívemből örvendek, uraim, hogy önök készek voltak felszólításomat követni és ide fáradni. Én őszinte „hozta isten “-nel üdvözlöm önöket. Midőn a báni conferenczia üléseit megnyitom, nem szükség közelebbről fejtegetnem az önök tanácskozmányainak és munkálatainak fontosságát, melyeknek eredménye fog reám nézve alapul szolgálni azon előterjesztéseknél, melyeket az országgyűlés jövő ülésének alkotmányos országos kormányunk megállapítása érdekében be fogok nyújtani. Egyedül a haza szeretete s az idő haladó szelleme vezéreljen bennünket. Kövesse mindenki szabadon saját nézetét s tisztelje a másét, igy munkálataink bizonynyal becsületére és hasznára fognak válni szeretett hazánknak. Mielőtt munkához látnánk, kérem önöket, uraim, válaszszanak kebelükből egy jegyzőt, ki munkálataink menetét és eredményét feljegyezze. Erre Petrovic püspök emelt szót, hogy a kongressus nevében Rauchot mint bánt üdvözölje, beszédét lelkesült zivio követte. Ezután a bán a konferencziát jegyző választására kérte fel. A választás egyhangúlag Dukovic főjegyzőre esett. Ennek megtörténtével a bán egy bizottságot indítványozott választani az előmunkálatokra ; a tagok száma tizenegyben állapíttatott meg s a kinevezés a bánra ruháztatott, ki is e végből ma 10 órára ülést határozott. Ezzel az első ülés be lett fejezve. A következő, betűrendbe szedett névsor a konferenczia összes tagjainak nevét tartalmazza s kitűnik ebből, miszerint a báni értekezleten minden pártszinetet képviselve van : — Bogvic Imre, Cár János, Celebrini Kelemen, Dutkovic Ágost, Filipovic Simon, Huszár Ferencz apát, Iliasevic Ist. apát, Jellacic Károly, Josipovic István, Jurkovic Jovan, Kercivoj Gyula, Kiepach Albin, Klobucaric Károly, Kosier Lőrincz, Kraljevic Frigyes, Krestic Miklós, Kulmer Frigyes gr., Kukuljevic László, Kusevic Svetozar, Marinovic Hugo, Marsanic Iván lelkész, Makovec Ferdinánd, Mihálovic Károly, Miksic Kálm, Mihalic Miksa, Nikolajevic püspök, Ottó Lajos, Ottenfels Zs. báró, Ozegovic L. báró, Pacel Vinko, Pejacevic Péter gr., Pejacevic László, Petrovic Lukács püspök, Pogledic Károly, Pogledic Ferencz ügyvéd, Prica Miksa, Sram Lipó, Sermage R. gr., Simuncic Sándor, Schlosser J. protomedicus, Sulyok Sándor, Stein pakraci igazgató, Stojanovic A., Bakanovic A., Weber Adolf, Verbancic Ede, Vukotinovic L, Vukovic Ist. apát, Zelencai Sándor, Zlatarovic Robert, Zornberg L. b., Zivkovic Jován, Zuvic József. Ezen urak mintegy 16-nak kivételével mind jelen voltak a tegnapi ülésben. V Választási mozgalmak. Nógrádból. Megtartotta Szontágh Pál is B. -Gyarmaton a leszámolási népgyülést e hó 27-én. Beszélt mindenről, az adó nagyságáról, a nyugdijakról, s azokat, kik ezt élvezik, kegyeletből hazaárulóknak nevezte , a 60 millió vasúti kölcsönről, mondván , hogy ha ezen összeg hova fordításáról interpelláltatnék nem tudna válaszolni, mert azon összeg mikénti felhasználásáról csak egy Deák-párti tudna beszámolni, de arról egy árva hangot sem hallottunk , hogy miért szegte meg a választáskor adott szavát, miért lett az 1865-ben megígért Deák-politikához hűtlen? de hallgatni arany; erről valóban szerettünk volna hallani valamit. Vigyázhatnak a választók, nehogy most a balközép politikát hirdető jelölt egy ugrással a legszélsőhöz szegődjék. Este huszonnégy fáklyás tisztelte meg Szontágh urat. — Sajnáljuk hogy nem érthettük a szónokot, — úgy látszik, vagy nagyon megilletődött, vagy készületlen volt az érdemes hazafi. Legmeglepőbb volt e szent menetnél, a tótének, minek cópiáját ha megkaphatjuk, magyar fordításban megküldjük. Most legközelebb úgy értesültünk, hogy a bal oldal részére az agitatio megkezdetett, s a gyarmati takarékpénztár ellenőre, az egykori csekir adóhivatalnok egy városi kapitány kíséretében a vállalkozó, lehetőleg, hogy a szegény takarékpénztári adósokra oly pressiót gyakoroljon, mint egykor az adóexecutiónál gyakorlott a szegény adófizetőkre. Egy b.-gyarmati választó. A lapok hírei szerint Szegeden is élénk a választási mozgalom. Az ellenpártból több jelölt nevét emlegetik; Ligetit, az ottani főbírót és Szilágyi Virgilt, mindkettőnek ambitiójáról felteszszük, hogy az ajánlat kedves, de azt is hozzá tehetjük, hogy számukra ezen szőlő nagyon is savanyú. A Deák-párt nem tűzte még ki jelöltjeit; valószínű, hogy az egyik Dáni Ferencz következetes, és szilárd jellemű hazafi reend, hogy a másik kerületben Vadász Manó fog-e felszólitatni, vagy más valaki, erről biztos értesülésünk nincs. Horváth Mihályt illetőleg más helyekről is vettünk tudósítást, hogy a nagynevű történészt, jeles publicistát képviselőjelöltül óhajtják megnyerni. — Szilágyi Virgil nevét H.-M.-Vásárhelyen is kinálgatják; a világhírű diplomata, s országos financzier ott született, vájjon sorsa-e esse próféta in sua patria ? meglátjuk. — Cséry Lajos követi jelentését a szakcsi választók Tolnamegyében lelkesedéssel fogadták. A választók egyhangúlag felkérték Cséry Lajos urat, hogy a jövő országgyűlésre a képviselői jelöltséget fogadná el. Inaugurálta Békés vármegye közérzülete az 1865/8-ki törvényeket jegyzőkönyvében ? — De előbb nem lesz felesleges, sőt talán tanulságos és közérdekű — miután az ország tekintete, közérdekeltsége ismét a megyékre esik vissza — egy futó pillantást vetni a f. hó 14-én tartott bizottmányi közgyűlés szellemére, miután az említettem határozat döntő momentum Békés vármegye életében ! Még előbb röviden kell ismertetnem a megyei közérzületet a lefolyt közel múltból, vonjon ebből kiki magának tanulságot. — 1865-ben, midőn a megyék reconstituáltattak, a jobb és bal párt — mint mindenütt — úgy itt is egy erős harczban megmérkőzött, egymással, melyben a balpárt csekély votummal győztes lévén, a restauratio eredménye gyors szárnyakon, telegramm útján adatott tudtára a lapokban a nagyközönségnek, hogy „Békés megyében a balpárt győzött.“ Ezen párt győzvén, talán természetes is, hogy azóta e gyűlésig leginkább az ellenzéki — noha mérsékelt — szellem honolt a gyűlés termekben , sokszor éles heves vitákban discutiált egyes ártatlan „Kossuth Lajos féle“nyilt leveleket. E legutolsó gyűlésen más útra tért Békés vármegye ellenzéke, „jobb“ útra! uj szint vallott! Ugyanis az elnöki üdvözlő megnyitó szavak után felállott az ellenzéknek egy jeles szép képzettségű tagja, ki hosszas szónoklatban letette a megyei bizottmány asztalára azon határozati javaslatot, mely hogy mily ékesen szólt, azt a lapokból tudják az olvasók. Ezen határozatnak közhelyesléssel nyitott lapot Békés vármegye bizottmánya jegyzőkönyvében. — Ellenzéki vármegye ennél eclatánsabb elégtételt még nem adott a volt országgyűlési majoritásnak f elismerőbb, magasztosabb szavakban nem nyilatkozott az 1867/8-ki törvények „ragyogó“ eredményeiről **) Ott volt a gyűlésen az ellenzéki tagoknak túlnyomó része, ott voltak Békés Csabáról is azon ellenzéki urak, ki ezelőtt pár héttel tűzték ki minden provocatió nélkül a baloldali zászlót, és ennek élére állván felhívák az egész várost, hogy itt az ideje miként tömörüljenek és szint valljanak és — a határozati javaslat ellen nem szóllalt fel egy hang sem a gyűlés teremben az ellenzéki oldalról! így lett Békés vármegyéből mármost egészen békés megye ! ! Egy m. bizottmányi tag. Hivatalra. Idősb Viche József szabadkai lakos és fia ifj. Viche József pesti kir. gymnasiumi tanár vezetéknevének „Óvári“-ra kért átváltoztatása folyó évi 24452. számú belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. — Maráz János, Narczisz József, Lupták István, Szabó József, Kertész Vazul és gróf Keglevich Ödön, a vallás- és közoktatási magyar kir. minisztériumhoz hivataltisztekké neveztettek ki. — A m. kir. pénzügyminiszter Francsics Nepomuk Jánost másodosztályú irodatisztté a pozsonyi m. kir. pénzügyi igazgatósághoz nevezte ki. — Berzeviczy Arnold a m. kir. pénzügyminiszter által I. osztályú adóhivatali segédtisztté neveztetett ki. — Vargyay Sándor a m. kir. pénzügyminiszter által adóhivatali tisztté neveztetett ki. — Czeglédy Antal volt honvédhadnagy a m. kir. pénzügyminiszter által I. osztályú adóhivatali segédtisztté neveztetett ki. — Színház. Bogdmnovics Krisztina k. a. tegnapelőtti fellépéséül a nemzeti színpadon „Thusnelda“ szerepébe a „Gyöngéd rokonokéban keveset szólnak a lapok, pedig a kisasszony tehetsége figyelemreméltó, s jövőt ígér, kivált a komolyabb drámai szerepkörben. Ha mégis azt ajánljuk a kisasszonynak, hogy igyekezzék minél gyakrabban, minél könnyedebb és kisebb társalgási szerepekben gyakorolni tehetségét, főleg azért tesszük, mert reméljük, hogy ezáltal lesz leginkább alkalma magának is észrevenni és jivítani hibáit. A hamis páthosz azon mme, mely általán kezdőket, és különösen kötői érzésű és tragikai jellegű ifjú tehetségeket mindig csábutakra, és nem ritkán menthetlenül az örökös modorosság örvényébe is vezet, nem lesz olyan kirívó magasabb drámai szerepűk, és igy annál veszélyesebb, mert észrevétanül ásta alá a tehetséget ; ellenben ha egy trsalgási szerepben tragikai hanglejtéssel módja a t. k.-a., hogy „ti* perez múlva kész az ebd,“ akkor ennek kár-tékony visszásságát fölmérheti rögtön maga is — Boér Emmár. a. pénteken, uj^ év napján Kecskemétre mgy, hogy ott a éj 3? * j? 1-én néhányszor mint endég fellépjen. §a . kívül ott is tetszeni fo, valamint tetsz. :p •§ c g +* gebben Budán, ha nem való szerepekre ® ,2 •£, ,kozik. & •£? -o ® 'i Folytató a mellékleten. a -S si'o í s £ ■■a s; S 5* i o o CL) 1-0 » 60 •£ ■Q 5 .® p Egyletek és intézetek. — VII-ik közlés. Az első pesti bölcsőde £ A szére rendezett sorsjáákra f. év november 2-v£ 11 -a % decz. 27-éig 616 frt 3) kr. küldetett be. A hí f folyamati összeg a többi napig tesz 5482 £ S, ^ ® 56 krt, és minthogy ezen kisorsolás az eddig csekély eredmény műt a m. kir. belügyminisiri 'ifterium engedélye folán, 1869 ik évi márczius 15-re halasztatott, s akkor okvetlenül meg is fog történni: fölkérni a sorsjegyek t. tartóit, hogy a még hátraléő sorsjegyeket vagy azok árát 1869-ik év feruár végéig kiküldeni szíveskedjenek. Kelt Isten, 1868-ik év deczember 27-én. Jármay, fedező pénztárnok. — Tisztelettel vm szerencsém a t. ez. közönséget tudósítani, mizerint a m. k. t. e. „Joghallgatókat segélyze gylet“ javára az 1869. év január 14-én rendeendő bálra belépti jegyek, a meghívók előmutaása mellett naponkint d. e 9—12 és délután 2—5 óráig kalphatók. (Egy. a * «J 3 S 1 Hatósági élet. Békés megyéből, decz. 18. *) Az országgyűlés befejezte áldásdús tevékenységét, elhangzottak a királyi zártrónbeszéd magasztos szavai, elősorolván a nagy eredményeket és vivmányoit, melyeket az 1867/8-ki törvényeket mint korszakot alkotókat a történelem múzsája mosolyogva vési be lapjaira, és adja át az utókornak tanulságul, hogy a magyar nemzet, mely a trónnal százados előítéleteket leküzdve, oly sok szenvedés, elnyomatás után újra éledve, tapintatos állam bölcsességgel, melyel intézte közügyeit, megmutatta a világnak, hogy életképes, hogy az európai nemzetek közt helyet foglalni van hivatva. E feltevésnek és szerepnek garantiái az 1865/8-ki törvényekben vannak lerakva. — Átereszte Békés vármegye bizottmánya is a kölcsönös bizalom szülte kiegyenlítésnek horderejűt, átérezte az 1867/8-ki törvények fényes eredményeit! — Ezen érzelmektől áthatva, hozta Békés vármegye bizottmánya f. hó 14-én tartott rendes évnegyedes közgyűlésén ama határozatot, mely e lapok hasábjain — engem megelőzve — már közöltetett. Az országgyűlés szétoszolván, a képviselők visszatértek megyéikbe, melynek kebeléből kikeltek. Miután — küszöbön lévén az uj választások — itt lesz az ideje nemsokára, hogy a pártok alakulni és tömörülni fognak , nem lesz talán érdektelen a nagyközönség előtt sem,mint *) Tárgyhalmaz miatt késett eddig. KÜLÖNFÉLÉK Pest, decz. 31. — Ezernyolczszázhatvankilencz ! Mától fogva ezt fogjuk lapunk élére s okmányainkra írni. Tegnapi esti lapunkban egy pillantást koczkáztattunk a jövőbe, ma a múltról kellene írnunk, de e múlt még nincsen befejezve. Ezer szállal függ össze jelenünk munkáival, mindennapi fáradalmainkkal s alig múlik el nap, melyen ne foglalkoznánk hasábjainkon vele. Eredményeiről beszélni ma, alkalmon kívül s a részakarat provocatiója nélkül korai, s inkább a teljesített kötelesség önérzete alapján, mint biztos számítás szerint lehet. Azt tudjuk, hogy az eredmények, melyeknek reménye kecsegtetett s biztatott bennünket munkánk közepette, sokak várakozását fölül fogja haladni, kik most inkább könnyűvérűségből, mint a dolgok valódi átérzése alapján, kicsinyük a leforgott év művét, ha különben szerencsénk is megfelelen a törekvéseinknek és arányban lesz ernyedetlen munkásságunkkal. Annyi bizonyos, hogy tiszta önérzetünket melylyel visszatekintünk azon év küzdelmeire melytől a múlt éjjel örökre elbúcsúztunk, nem zavarhatja más, mint az aggodalom, melylyel a jövő elé a bonyolult viszonyok tekinteni késztetnek, de legkevésbbé azon gáncsok, melyeket akár a nyegle felületesség, akár a bűnös részakarat, akár a tévedés, akár a túlemelkedés és a sajnálatos elbizakodás hordanak utánunk. Emelt fővel nézünk a beköszöntő újév napján a régire vissza, és úgy hivatkozunk reá, bár tudjuk, hogy némelyektől félreértve, többektől félremagyarázva, de sokaktól megértve! Kívánunk a némelyeknek, a többeknek és a soknak egyiránt tiszta szívből boldog új esztendőt ! — A kereskedelmi hajók lobogójáról azt írják a bécsi lapok, hogy ezügyben a Wteidiff kereskedelmi szerződés intézkedése rendelet útján fog életbe léptettetni, mégpedig a következőképen: az ezentúl viselendő zászló hosszúkás négyszöget fog képezni, három vízirányos részből; a középső rész fehér, a felső piros, az alsó felosztva piros és zöld lesz; a középső részben két sárgával befoglalt czimeresz; a belső (a nyél felé) piros mezőben fehér átfogóval, a külső a magyar czimer lesz Mindemk czimer felett sárga korona, abelső felett,1^'itt’ külső felett szent István koronája fog alkalmaz**) Mint értesülünk, azóta az ellenzék egy pár bátor tagja, ki opportunusnak találta a megyegyülésen ez alkalommal hallgatni, falusi biztonságba vonulva újra kitűzte a zászlót és - Patáit azon határozat ellen, mely ellen felszólaló, nem mert Eddigelé homályban maradtak azon urak óvásukkal és sajól felfogott érdekükben kívánjuk is nekik, hogy ne tatui. A kereskedelmi hajók lobogóin semmi más jelvény nem fog alkalmaztatni. A zászló magassága szélességéhez oly arányban lesz, mint 2 a 3-hoz. — Király ő Felségének testvére, Károly Lajos főherczeg ujonszülött fiának keresztelése a felséges királyi pár jelenlétében tegnapelőtt Bécsben megtörtént, s az újszülött Károly Lajos, József, Mária neveket nyert. — József főherczeg honvédfőparancsnok tegnapelőtt fogadta Linzben, hol eddig parancsnokolt, a hatóságok bucsuüdvözléseit. Utóda Linzben hir szerint gróf Neipperg, pozsonyi parancsnok lesz, ismeretes tavaszi aftaiejéből. — Pest város képviselő testülete ma délutáni 4 órakor jelent meg a helyettesített főpolgármester vezetése alatt nagy hazánkfia, Deák Ferencznél, tolmácsolva az újévi ünnep alkalmából azon őszinte igaz szeretetet és ragaszkodást, melyet Pest város összes polgársága a haza legérdemdúsibb férfia iránt érez. Az ünnepelt nagy férfiú szivélyen örömmel fogadta a főváros polgárságának üdvözlését, s viszont kívánta: legyen boldog a főváros s boldogok polpolgárai. Hangos éljenzéssel rekesztvén be a tisztelgő látogatást, a képviselőség elbúcsúzott, másoknak engedve helyet, kiket oda hasonló érzelem vezetett. Mialatt a pesti oppositionalita újságírók mindenfélét összefirkálnak „a nép hangulata“ felől, (mit ők legfeljebb a fővárosi kávéházakból ismernek), érdekesnek véljük a valódi hangulat jellemzésére közölni a következő egyszerű, de nem jelentéktelen epizódot egész eredetiségében. E hó 17-én ugyanis megjelent Somogy megye egy községében két kaposvári balpárti férfiú, egy ellenzéki szellemű, érthetlen nyomtatványnyal. A helység bírája s a vendégek közt aztán következő párbeszéde folyt le. Biró: Nem értem az egészet , mit akarnak e nyomtatványnyal ? Vendég: Jobb világot ! Bíró : Hát mi legyen az a jobb világ ? — Vendég: Hogy a balpárt nyerjen. — Biró: És mit akar nyerni ? — Vendég: Azt, hogy többségben legyen. — Biró: És ha meglesz, mit nyerünk mink ? — Vendég : Azt majd késbb tudja meg. — Biró: De én most akarom tudni! mi most nyugodt emberek vagyunk, megelégszik azzal, mit a lefolyt országgyűlés nyert, de a maguk „később megtudjá“-val nem elég* szünk meg; hiába, a bal csak bal, ha jobb kezemet vesztem, nem érek semmit, igy hallottam mindig, uram, én hát csak a jobbnál maradok. A balpárti vendégek aztán a népet szólitgatták, hogy Böszörményi Pál legyen a követ, de erre egyik odakiált drastice: „Tudja a f. . e, ki az! nekünk jó hazafi kell, kit ismerünk, mire aztán a vendégek hosszú orral tovább álltak. — Bem szobrára szépen gyűlnek az adakokozások. Az aláírásokat Marosvásárhely városa 100 írttal nyitotta meg. — A vízvezetési csövek lerakása a Frohner szállodáig elvégeztetvén, tegnap a tanács és nagyszámú közönség jelenlétében az uj épület előtt levő eső, mely tűzvész alkalmával volna szükség esetében használandó — felnyittatott. A nagy és erős vízsugár 90 lábnyi magasságban szökellt fel, és néhány percz alatt az új épület és a Frohner szálloda közti tér egészen el volt borítva vízzel. Ez alkalommal a jelenlevők közül többen megkóstolták a vizet, és azt igen tisztának és jóízűnek találták. A berlini szabadelvű „Volks-Zeitung“ egy újabb czikkét Magyarországról (Die Deutschen in Ungarn), a következő szavakkal fejezi be : Valósággal Magyarország legerősebb, sőt egyetlen támasza Ausztria újjáalakításának, melynek a német Ausztria végtelen sokat köszönhet abból,a mit jelenleg bir. — A „Jogtudományi Közlöny“,mely eddig a budapesti és nagyváradi egyletek közlönye volt, újabban a kassai ügyvédegylet által is egyleti közlönynyé lett megválasztva. — A „Szabad Sajtó“ szerkesztősége egy közleményünkre, melyet egy vidéki lapból vettünk át e szerkesztőség jellemzésére, kijelenti, hogy „határozott ellenzéki állást“ fog foglalni. (Derék hal, közép bal, szélső bal ?) — Kunewalder M. testvérek figyelmeztetiklapunk mai hirdetései között a közönséget és üzletbarátaikat, hogy a „Duna“ biztosító társaság pesti vezérügynökségét átvették. — A nemzetközi tanuló-congressust e hó 20-kán nyitották meg Genfben. Surtou megnyitó beszéde egészen az ismert lüttichi congressus ismétlődését ígéri. „Mi — így hangzik hitvallása — atheisták s ennélfogva forradalmárok is vagyunk. Nincs senkinek jogában nekünk ezért szemrehányásokat tenni. Meggyőződésünk tudományos tanulmányaink eredménye; a tudomány jelölte ki utunkat, erre lépünk, a nélkül, hogy visszahátrálnánk. — Távirda-hálózat a fővárosban és környékén. Érti Ferencz és társai Budapest és környéke távirdai hálózatának tervét nyújtották be a kormányhoz, azon kérvénynyel, hogy engedtetnek meg nekik a főváros különböző helyein távirdatelepeket és összekötő vonalakat építeni. Folyamodványuk visszautasíttatott, mivel — hír szerint — maga a kormány szándékozik ily hálózatot létesíteni. Ha a terv nem csupán terv marad, de már a közeljövőben valósul is, akkor Pest a többi európai nagyvárosok sorába lép s megelőzi Bécset, hol már régóta tervezik egy ily távirdai hálózat felállítását. — Gladstone az új angol miniszterelnök a közelebbi választások alkalmával két kerületben lépett fel, de az egyikben Lancashireban megbukott. Erre a lancashirei hölgyek, számra 3000-en, feliratot intéztek Gladstonehoz s tiltakoztak a férfiak ellen, kik egy reactionáriusra szavaztak, kifejezik egyszersmind, hogy ha a nők szavazatjoggal bírtak volna , Gladstone bizonyára nem bukik meg. Ugya úgy jártak az edinbourghi hölgyek, kik az ott megbukott John Stuart Millhez intéztek részvétiratot, ki azután egy szép levélben válaszolt. — Hellmesbergerék is megérkeztek, s három estélyt fognak rendezni a vigadó kis termében i. é. január 2-án, 4-én és 7-én, esti nyolczadfél órakor. A társaság Hellmesberger J., Brodsky, Bacrich és Popper urakból áll. Az első négyes műsorozata a következő: Vonósnégyes (D.-moll) Mozarttól, hármas (B.-dur) zongorára, hegedűre és gordonkára Rubinsteintől; ötös (C.-dur) Beethoventől. Irodalom. Egy szabadelvű tanügyi szakközlönyt üdvözölhetünk újult erővel megkezdett pályafutásán. A „Népnevelők lapja ez, mely már is az „Alföld egylet“ az „Alapnevelők országos és a velőké pesti egyletének rendes közle annak, hogy birja a szabadelvűség ügyi haladás barátjainak bizalmát. De is érdemli, mertha a lap Márki mellett eddig is mindig a jó ügy mellet kotlott, most ezt annál hathatósabbat mivel több jeles új munkatárs mellett Miksában oly szerkesztőtársat nyert, erejével pezsdülő élénkséget hozott alá az előbbi vezetés lankadatlan szívósság akadály daczára is mindig ép buzgalmi más munkálkodása egyesült a mindig benütt résen álló mozgékonysággal. . inkább örvendünk ennek, mert egy ily valóban szükségünk van amazoknak ozt ellenében, kiknek nyíltan bevallott óha a szabadelvű uj iskolatörvény csak maradjon. — Mindjárt a lap mutatván is bátran emel szót ezek ellen ; ismertet veszünk néhány közleményt, noha a dekkel is bir : „Pozsonyban egy „kath. népnév let“ alakult. A „Pesti Hirnök“ ott leveje dicsekedve említi, hogy az egyletikus. — Ez nem keresztényi, felebarátét hangja, mely a más hitüeket kizárja , más jótéteményéből. Ha az említett leve exclusiv egylet alakításában „nemzo geniusának“ kezét látta, az erős ép csalódás lehetett, mert a magyar főjellege,a máshitüek iránti türeség.“ „Hónapok múltak, mióta az „A tanitó-egylet“, valamint a „Névök pesti egyete“ megalakultak szabályaikat megerősítés végett fölterni a magas minisztériumhoz, mely azokat szentesítette. Ez által ama sok fáradságg hozott legjobb irányú egyletek fejlődése tűzik. Alázatosan kérjük tehát a magas kőr szentesítené minél előbb alapszabályait nevezett egyleteknek/melyek noha szabad a tanügyminiszter ur legbensőbb intemrint megalakultak, mert minden nap, mdes működésüket elodázza, veszteségre nézve.“• „Új Világ" czímmel megjelent del Aladár szépirodalmi és kritikai lap első száma. E mutatványszámra elég ügyesen válogatta meg a szerkesztő a közleményeket és találunk köztük sok érdekest; mindenekelőtt Szász Károly egy fordítását Heidelről, mely a lapnak nagy díszére szolgál ; első eredeti költeményét Dalmady írta. Első czikk Asbóth Jánosnak a Kisfaludy-társaság múlt évi pdt. havi ülésében felolvasott értekezésének bevezető része. Ezeken kívül hoz egy kis humoros vázlatot Lauka Gusztávtól, egy fordított beszélyt olaszból, könyvismertetéseket, szini referádákat, „a nők világából“ egy divat -tárczát és a szerkesztő egy igen goromba kifakadását kritikusai elleni versekben. A „Reform“ czim alatt egy új hitfelekezeti lap jelenik meg Pesten, Dr. Józseffy szerkesztése mellett, mely a zsidóság reformatióját tűzte programmjára. A kultúra történet meleg rokonszenvvel fogja ezen érdekes kísérletet feljegyezni. Előfizetési dij félévre 5 ft, negyedévre 2 ft 50 kr, havonkirt 1 ft. — A „Népnevelők lapja“ újévtől kezdve Mayer Miksa és Márky Józse szerkesztése mellett fog megjelenni. A megbövült lap a néptanítók szellemi és anyagi érdékek képviseletét tűzi czélul és ezen feladatának buzgalommal ígérkezik megfelelni. Miután az alföldi tanító egylet, az alapnevelők országos egylete és a népnevelők pesti egylete közlönyének választotta a lapot, anyagi és szellemi felvirágzásán nem kételkedhetünk Előfizetési dij egy évre 4 ft, félévre 2 ft. Szerkesztő és kiadóhivatal : kecskeméti utcza 5. sz. — Aigner és Rautman buzgó pesti könyvkereskedőkelesebb magyar könyvek jegyzékét bocsátották közre az irodalom minden ágából. A nevezett cég ajánlkozik továbbá honi és külföld lapokra és folyóiratokra az előfizetést eszközöli.