Pesti Napló, 1869. február (20. évfolyam, 5541–5563. szám)
1869-02-05 / 5543. szám
28-5543 Péntek febrü£ 5. 1809 20. évi folyam. Szerkesztési iroda : Őri utcza 6. szám. II. emelet. E lap szellemi részét illeti minden közlemény a'&srkesztiséghez intézői dS.100913 I Ueraientethi: levelek cs&k ismert keiekt&ljjgpggiilatoak el. iv . KlaUd-Mtatál: Feruncziesc tere T. széni földízint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfigetési pénz, kiadUU körüli panaszos, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők.PESTI NAPLÓ RÉGGELI KIADÁS. Előfizetési föltételek: Vidékre, postán, vagy helybeli házhoz hordva ! Félévre...................12 frt. Évnegyedre. ... 6 frt. Egy hóra .... 2 frt. Az esti kiadlás Ieiibrnküléseirt felül fizetés dr.vankint . . 30 kr. Hirdetmények díja: 7 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 uj kr. Bélyegdíj külön 30 ujkr. Nyílt tér s 1 hasábos petitsor 26 uj kr. V Előfizetési felhívás a PESTI NAPLÓ 18151) dik évi for/fmára. Előfizetési ára. Egész évre..........................................................................24 forint. Fél évre.................................................................................12 fí Negyed évre......................................................................... 6 Egy hóra......................................................................... 2 „ A „Pesti Napló“ kiadó hivatala. Pest, febr. 4. 1860 Még egy szó a választások előtt. (4*2.) A miniszterelnök választóihoz intézett beszéde, mely diplomatiai mélysége, messzelátása mellett politikai helyzetünket magyarhoz illő őszinteséggel constatálja, s mely a legtisztább hazafiai és államférfiui önérzetnek határozott kifejezéséül tekinthető, oly összezárólag hatott e beszéd által minden tekintetben alaposan megcáfolt, s határozatlan és czéltalan politikája világos kimutatásával lefegyverett ellenzéki balközépre, miszerint Ludvigh úr, a külföldről oly avatatlanul s tán akarata ellen is reactionárius szellemben kotynyeleskedő levelezője a „Hon“-nak, nem átallá a gyanusítás fegyverét használva állítani, hogy a mi kormányunk a korteskedés legimmorálisabb neméhez, pártjának hivatal általi megvesztegetéséhez folyamodik. Ezen nevetséges ráfogásnak még volna némi értelme, ha úgy fejezendő ki magát, hogy kormányunk ne«-. .. «-.non »portját. —nmire épen nixscs szüksége, — hanem az ellenzéki párt embereit akarja hivatalok által megvesztegetni, magához csábítani. A tévedőknek ily utáni megtérítése sem volna ugyan valami nagy bűn, s vajmi sok aspiráns elfogadná azt közölök ; de épen abban rejlik kormányunk főereje, mondhatjuk, erkülcsi fensége és büszkesége, hogy ily oktalan korteskedést nem űz, s nem is szorult arra, hogy az ellenzék kisebb táborában keressen magának újabb támaszokat, amint hogy ezeket hivatalokkal lekenyerezni soha nem is kisérte meg. A meg nem vesztegethető és semmiféle kitüntetés által el nem tántorítható washingtoni jellemek példány képe, Deák Ferencztől száz meg száz irányadó tanácsot kértek és kérnek a választásokra nézve; ő azonban, anélkül, hogy e részben erőszakolt befolyást, bármily pressiót akarna gyakorolni, mindenkit saját meggyőződése követésére utasít. És így tesznek a néppel közelebbi érintkezésben álló megyei tisztviselők is többnyire. Ámde épen maga az ellenzék korteskedik, tiltott, immorális eszközökkel, midőn a tudatlan, vagy balul informált népet azzal ámítja, miként a jobboldali Deákpárt országszerte máris kisebbségben van, és hogy az ellenzék kormányra jutása bizonyos. Vannak többen, kik nyilván azzal biztatják s akarják tévútra vezetni a választókat, miszerint ha az elenzéki balközép többségivel az országgyűlésen leszavazza, s helyéből kiszorítja, a jobboldali kormányt , a közös minisztériumot, a közös ügyeket tárgyaló delegációkat aonnal eltörlik, s lesz egészen önmagában álló magyar minisztérium, egészen önmagában álló magyar pénz-, hadügy és honvédsereg, a dohány monopólium, acélt, bélyeg azonnal eltöröltetik, s a közteherviselés minden tekintetben könnyebbittetni fog. Mimi ez a jelen pillanatban, a fegyveres béke idejének várpontján csak csalékony álomkép azok elől, kik álásunkat és viszonyainkat mélyebben ismerik, s kik agyrémek, utópiák helyett a lehető, kivihető valódisághoz ragaszkodnak. Még azon esetben is, ha az ellenék kormányra találna vergődni, a fönebbi szépen hangzó cábos ígéreteket nem volna képes egyhamar valósítani azon tor tro.ult akadályok miatt, melyek titkos rugóit musslani kormányunk legjobban ismeri, s melyek elhárítását, lassankénti legyőzését egyedül ő és épen nem az ellenzéki párt képes biztos sikerrel eszközölni. Jelen kormányunknak épen az a főérdeme , hogy higgadt bölcs tapintatával eltalálta azon középutat, mely az ország jólétét illetőleg annyira kívánatossá vált kiegyezést a jog és törvény alapján lehetővé tette, s melynek üdvös eredményeit maguk az ellenzék főbb emberei is nyíltan elismerik és méltányolják. Nem említve az ellenzék egyik vezére, Ghyczy Kálmán Komáromban tartott számadó beszédének bevezetését, melyet a miniszterelnök is dicsőült atyjától öröklött elméssége találós villámai közt viszhangoztatott, geniális philippidájában,elég legyen a legolvasottabb ellenzéki napilap szerkesztője, Jókai Mórnak az utóbbi országgyűlés vívmányairól tett resuméját fölemlítenünk: „Önkormányzatunkat visszanyertük — úgymond ő — megyéink helyreáditvák ; országunk területe ki van egészítve; Erdélylyeli uniónk megerősült; Horvátországgal kibékültünk; vasutaink legszíik-v —r - ^ * * * * *a—/ L . S terxik ismét visszanyerték hazájukat; a polgári jog a hon minden lakosára ki van terjesztve ; a népnevelés ügye országossá lett; sajtónk szabad; az úrbéri szolgálatok utolsó maradványa is el van törölve; a vallás-egyenlőség egy nagy lépést tett előre; a király és királyné régi törvények eddig nem teljesített kívánatai szerint, fővárosunkat saját fejedelmi fővárosukká emelték, és a mi legdrágább kincsünk, is mimét kezünkbe kaptuk az elvesztett jog legnagyobbikát, a honvédelem fegyverét. “ A „Hon“ egyik főmunkatársa, Mocsáry Lajos pedig így szólott ugyanod : „Magyarország hatalmas parliamenttel telr, van szólásszabadság, sajtószabadság; az udvar a legjobb indulattal viseltetik hozzánk, nemzeti szellemben társalog ; a külföldről csak úgy ömlik a sok péniz; a magyar államférfiak nagy befolyással bírnak az egész külföldi politikára; — a külföld elismeri Magyarország önállását és hízeleg neki.“ Ennyi sz jóság és áldás mellett mi hát az ő bajuk ? — Semmi! De csak hogy mondjanak valamit, s legyen némi látszatos alapja viszketeg ellenzéki szerepüknek, Jókai — az Isten tudja miért — a delegátió és a közös minisztérium eltörlését kívánja, holott épen ezen gyakorlati fontosságú intézmény sikert felmutatható s mind a két félt kielégítő működése által lehetett az általa elésorolt üdvös eredményeket kivivni, a mint hogy ezt a miniszterelnök választóihoz intézett döntő beszédében napnál világosabban bebizonyítá. Mocsárynak csupán egy baja és szeld fájdalma van , ő ugyanis a törvényes garantiák hiányát emlegeti, holott ha mellőzzük is a királyi eskü szentségét, a parliamentáris felelősség s e mellett az önálló magyar hadsereg, talán csak nyom valamit a törvényes biztosíték mérlegén. — De azért csak opponáljunk minden áron, s ha lehet üssük ki újabbkori honszerzői(visszaszerző) vezéreinket a nyeregből . A szélső bal szokott naiv modorában legalább az újabban helyreállított alkotmány egész épületét roszalja s földig lerombolni kívánja, egyre azt kiáltozván, hogy a gyönge alapú épület mint, a lipótvárosi temlom kxipja, beszakadással fenyeget; de azért, mégis bátran bemegy e roskadozó?! hajlékba én szeret annak szépen fölteritett asztalához ülni, sőt még álomra is nyugodtan hajtja épülő fejét ez összomlással fenyegető letben. Ámde a fortésos balközép sokkal politikusabb , madhatnék furfangosabb, hogy sem így vitatkoznék, de csak féligmeddig roszalla a jobboldali párt alkotmányépületét, sőt, mint fölebb láttuk, más oldalról a Igszelt dicséretekkel halmozza el, eléggé erősnek, korszerű, csiznos, ízletes stylnek találja azt, de mégsem egészen kgyelmesnek s tiszta magyar építészeti rodormnak. Mondjuk ki azgazat, a balközép vágytársi irigy szemmel tekint a Deák-Andrássy-párt mederművére, a jobboldal józan politikájának czélhoz vezető sikerére, s minden lehető elkövet, hogy az épület hiányainak feljadtása s teljes betetőzése érdemét s dicsőségét kicsikarja a jobboldal kezéből s magának tulajdonítsa el , mi méltányos s lovagias eljárásnak nem tekinthető, s választóink belátásán, józan értelmiségén s lazafias jellemén meg is fog az törni. Ludvigh uz anonnan a már szépen felépült, de azért tökéletes népkormányzattal még sem biró kis Belgiumból könnyen beszélhet a mi épitőmestereinkhez, kik még folyvást sok akadály leküzdésével kénytelenek küzdeni, míg nagy munkájukat teljesen bevégezhetik, és midőn a „Hon”-ban edző hivatalvágygyal vádolja minisztereinket, s azt veti szemökre, hogy oly erősen ragaszkodnak tárczáikhoz, miket ő a távolban oly könnyedén szeretne kezeikből kicsikarni most még kormányra képtelen pártja részére, a legigaztalanabb eljárást követi el. Miniszterink jól s okosan teszik azt, hogy erősen ragaszkodnak tárczáikhoz, s nem akarják átengedni azoknak, kik, ha kormányra vergődnének föl, még most egy hajszálnyival sem volnának képesek többet és jobbat a nép javára kivinni mint ők, sőt a közdolgok rendes folyamának megzavarása által még azt ~ ” « i • 1 *♦ delemmel, finom tapintatos öntagadással kieszközölni, létrehozni képesek voltak. A mi minisztereink soha nem keresték, ambiálták hivatalaikat, a körülmények, a közviszonyok kedvezőbb fordulata emelte őket oda, magasztos hivatásuk valódi helyére; ők minden időben ellenzői voltak a rész, fonák kormányzatnak, s már eddig elő is példásan taiússták azt, hogy jobban, okosabban, több sikerrel és tartósabban tudnak kormányozni, mint valamennyi elődeik az újabb századokban. És ha már a hon javáért — de bizony nem ár a saját anyagi érdekekért — föláldozták független állásukat, mint úttörő egyengető vezérek annyit dolgoztak, fáradtak, nem csupán a fejedelem és nemzet, de a különféle fajú és vallású népek s társországok közti kölcsönös bizalom s egyenjogúság helyreállításában, a lerombolt 1848-ks alkotmánynak ily szilárd alapra fektetett újjáépítésében, s a gyanúsítások miatt a tudatlan és elcsábított nép egy része előtt még népszerűségüket is koczkára tették; valóban nem volna jó dolguk, nem volna erős jellemök, ha minden ok nélkül elhagyva a tért, kiengednék kezeikből ragadtatni a kormány-gyeplőt azok által, kik haszontalan és czéltalan ellenzésükkel csak zsibbasztólag s gazdag hatottak munkálódásukra. Azon — úgy látszik — tendentiosus hírterjesztésnek, hogy honvédfelszerelés, ruházat stb. minden nyilvános, vagy bárminő hirdetés nélkül, kéz alatt, még pedig külföldieknek kiadatott volna, mint ma egészen megbiztható kutforrásból értesültük, merő valótlanság és roszafearatú ráfogás.- Még semmi kiadva nincsen, s minden előleges közhírré tétel és szabad ajánlatok versenye utjn fog kiadatni. Zsidó congressus XIV. ülése. Pesten, febr. 3-aig. Elnök: Wahmann Mór. Az ülés tovább folyamában a községi javaslat mellett több© szót emeltek , névszerint: Dr. Hofmeister, Haussig Lipót, a javaslat ellen pedig Horovitz SMarosvásárhelyt Schlesinger Fülöp, Kirza Stás, Steinberger Ábrahám és Frankl Lobi. Holländer Leo beszédében az orthodoxok eljárását jellemzi, a baloldalon rendkívüli zajt idézett elő, az elük többeket a baloldalról rendreutasít, a nagy úr közepette sokan a baloldaliak közöl a teret elhagyják. Dr. Zipser besédében a haladást gyönyörűen fejtegeti, gyakran zajos éljenzéssel félbeszakítják, rendkívül érdekes beszédére, ha terünk engedni fogja, mi visszakérünk. Választási mozgalmak. A megyékben és városokban és székekben ekkorig megalakult Deák-párti bizottmányok 1. elnökei,avagy alelnökei bizalommal felkeretnek, szíveskedjenek a kerületeikben eddig felállított pártjelöltjeink hiteles névsorát a párt központjának (úri utcza Deák-kör) minél előbb beküldeni. Pesten, febr. 4-én 1868. Királyi Pál, bizottm. jegyző. Pest, febr. 4. A Szentkirályi-párt nagy bizottsága ma esti 5 órakor tartott ülésében elhatározta, hogy jövő vasárnap d. e. 9 órakor a párt közgyűlést tartana a nemzeti lovardában. Szentkirályi Mórt fel fogják szólítani, hogy e közgyűlésen megjelenjen, s választói előtt programmját bővebben is kifejtse. Kolozsvár, febr. 2-án, Kolozs megye alsó kerületében tegnap megtartatott azon képviselőválasztási értekezlet, melyről közelebbről említést tettem. Az értekezlet nem volt kirekesztőig Deákpártiakból] alakulva, de mégis a Deák-párt volt nagy többségben. A tanácskozás d. e. 11 órakor kezdődött, s általános fölkiáltással Biró Pál, törvényszéki főbíró, választatott elnökké. Legelső kérdés volt : Deák-párti jelöltet akar-e a conferenczia vagy ellenzékit? Pár ellenzéki szónok szót emelt ugyan, de a nagy többség csakhamar elhatározta, miszerint Deák-párti képviselőjelöltet óhajt. Ezután, bár a baloldal részéről megemlíttetett gr. Karacsai Sándor neve, de csakhamar abban történt a megállapodás, hogy azon kerület képviselőjelöltje, Hoszt József román honfitársunk legyen?, ki az 1865-kiországgyűlésen is képviselte ugyanezen kerületet. Ezen kerületben sem a mérsékelt alkotányos román, sem a Deák-pártnak, egymástól hatekég pártolta, simul, amint történt is, a győzelem biztos. Ennélfogva a mocsi választókerületben meg fognak hiúsulni mind a baloldal, mind a dacoromán párt törekvései, tehát méltán örvendünk egy óra alatt a legszebb egyetértésben feíyt mocsi értekezletnek. Felső-Fejérnek az 1866-ks országgyűlésen egyik képviselője t. i. Domokos László Deákpárti volt, a másik t. i. ifj. gr. Bethlen Gábor baloldali. Amaz a belső választókerületből, ez a külsőből volt választva, ki fog a belső kerületben megválasztatni, nem tudom, de eddigeté csak Deák-párti jelöltről van szó. A külső kerületben azonban igen hihető, hogy nem fog gr. Bethlen Gábor megválasztatni, a helyette Deák-párti képviselő lesz, hogy ki , azt később tudatom. Úgy látszik maga Bethlen Gábor is sejditi, mert tegnap óta azon hir kereng, hogy nevezett gróf úr, Doboka megyében keres magának helyet. A tordai Deák-pártnak febr. 4. lesz gyűlése s e gyűlésen fog hihetőleg Tisza Lászlóval szemben, mint a Deák-párt jelöltje, Kasza Dániel nagyenyedi ref. tanár felállittatni. is Sok minden felét beszélnek a tordai baloldal korteskedése külömböző nemeiről, de részemről nem óhajtom a hireket regisztrálni, majd ha tényekkel szolgálhatok, azokat meg fogom írni. .. Most még csak annyi a tény, miszerint a torcsa megyei Deák-kör a fegyelemnek semmi oly nemét fel nem állította szabályaiban, mely a lelkiismeret, és meggyőződés szabadságával távolról is ellenkeznék; míg a baloldali clubb szabályai, pártfegyelem ürügye alatt, oly pontokat is foglalnak magukban, melyek többre kötelezik a tagokat mint a mennyi a gondolkodás, szólás szabadságával és a politikai jogok független gyakoro htatásával összefér. Székesfehérvár, febr. 2. Városunk józan és mérsékelt része végre belátván, hogy Schwarz Gyula és pártvezéreinek izgatásait tovább is tétlenül idézni haza elleni bűn volna, elhatározta, hogy tekintélyes párttá fog tömörülni. A szabadelvű alkotmányos pártnak rendszeres megalakulása a jan. 31-én tartott közgyűlésben történt meg ; elnökül Zsombory Ede a városi közügyek régi bajnoka, kitűnő szónok és a Deák-párt rendíthetlen híve, alelnökül idősb Námesy Ferencz, jegyzékül Juraszek Ferencz és F 1tter Béla ügyvédek választattak; alakíttatott továbbá egy 36 tagú igazgató tanács. A választások után Zsömböry Ede a gyűlést lelkes beszéddel nyitotta meg, melyben a meggyőződés melege a költöiség zománczával párosult, melyben a tömegesen megjelent párttagokat lelkesedésre, kitartásra és egyetértésre buzdította ; következett a pártprogramra elfogadása, melynek összevont tartalma következő. Az 1867-ki alap elfogadása, és a belügyekben haladás a legszabadelvűbb irányban. A követválasztást illetőleg az igazgató tanács megbizatott, hogy magat mellé vévén egy 120 tagú bizottmányt, a jövő közgyűlésnek követjelöltet ajánljon. A követjelöltség tárgyalása végett a közgyűlés február 2-án tartatott meg. Ezen alkalommal mintegy 500—600 párttag jelent , meg, s az elnöknek azon kérdésére, hogy kit s óhajt a gyűlés követjelöltül, egyértelműleg és nagy lelkesedéssel Kuti Márton felsővárosi plébános neve hangzott. Kuti Márton urat egy küldöttség azonnal a terembe hozta, hol azonjelentése,hogy a jelöltséget elfogadja, kitörő és szűnni nem akaró éljenekkel és tapsokkal fogadtatott. Kuti Márton urat, mint a köztisztelet emberét, mint jó hazafit, jeles szónokot, és a józan szabadelvűség és katholikus autonómia buzgó támogatóját ismerjük, és azért megválasztatását az országra nézve nagy nyereségnek tartjuk. Lelkészi hivatását tekintvén kezdetben vonakodott a jelöltséget elfogadni, de végre engedett a közóhónak, mely elhatározását, tekinti városunkban a közbizalmat bíró egyének hiányát, és a választók egy részének a rendszeres izgatás által történt félrevezetését, pártunkra nézve megbecsülhetlen nyereménynek, részéről pedig a hazának hozott áldozatnak tartjuk. Ha a tegnapi nyilvánult lelkesedést és egyetértést kitartás és fáradhatlan tevékenység követendi, úgy a siker biztosítva van. új m. Nagy-Somkut,jan. 27. Kővár vidékének január 25-én s a következő napjain évnegyedes közgyűlése első alkapitány Papp József elnöklete alatt tartatott meg. A gyűlés megnyitásakor az elnöklő alkapitány beszédében előadó, hogy a személyeskedéstől óvakodva, szólanának a tárgyakhoz; a közelebbi országgyűlés által hozott s szentesített törvények kihirdetésén kívül kebli dolgok, felsőbb rendeletek fognak tárgyaltatni, ha a kihirdetendő törvények nem lennének kielégítők, remélhetni, hogy a jövő országgyűlés azokat módosítandja. A megnyitó beszéd után a másod alkapitány visszautassa az elnöki beszéd azon kitételeit, hogy a vidék népe az alkotmányos életbe nem lévén újoncz, a személyeskedéstőli óvalodási intés felesleges, és nem korszerű, a szentesített törvények itt a vita tárgyát nem képezik, és ezek csak kihirdetést várnak. Ezek után felolvastatott Ujfalusi Miklós Szathmár megye főispánjának távirdai tudósítása, hogy a jelen gyűlésen részt nem veendő úgy egy levele, melyben reményét fejezi ki, hogy az egybeolvadt testet a kormány nem fogja egymástól elválasztani; az előbbi távirdai tudósítás amennyire a kedélyeket lehangoló, a reményt s visszatérést ígérő sorok annyira felvillanyozák a kedélyeket. Ezután olvastatott a megye állapotáról, tudósítása az első alkapitánynak, melyből kiemelensileg 884 intéztetett el — elnökileg pedig 2004 — A fogházban a typhus kiütött, s 44 fegyencz közül 22 jön beteg, 3 elhalt, de a törvényszék rendelkezése következtében a fegyenczeknek az uj megyeházábani elszállítása által a vésznek eleje vézetett. A vidékben az egészségi állapot örvendetes, a vagyon s közbiztonság kielégítő, az utóbbi évnegyedben két gyilkossági eseten kívül semmi se merült fel. A szentesített törvények kihirdettetvén, határozatiig kimondatott, hogy jövőre már a jegyzőkönyvek két nyelven fognak szerkesztőink Medán Endre a nemzetiségi törvényekre vonatkozólag kinyilatkoztatá, hogy jegyzőkönyvileg kifejeztetni kívánja, hogy azt tiszteletteljesen fogadják, de kielégítőnek nem találja, mert nincs az egyenlőség s testvériség alapjára fektetve : az Erdély uniójára néze pedig, hogy Erdély saját országgyűlésén az iránt hallgattatnék ki. Pap Sándor számvevő az indítványhoz csatlakozva, egy küldöttséget javall kineveztetni, egy felirat szerkesztésére, s a felirat pártolására minden megye kéretnék fel. S. S. a Medán javaslatát oly módosítással pártold, hogy a nemzeti kívánalmak idő szerint fognak helyeseltetni — az Erdély iránti kívánalmat nem látja korszerűnek, mert az már bevégzett tény. Katonai, ellene mondott, mert nem látja a közgyűlést illetékesnek s figyelmeztetett a kellemetlen következésekre. Még többen nyilatkoztak, egynek az uzsoratörvény nem tetszett, másik az indítvány mellett, másik ellene emeltek szót, azonban a kérdést az elnöki megnyitóbeszéd idézte elő, végezetül a jegyzőkönyvbe egyszerűleg az igtattatott be, hogy reméli a vidék közönsége, miszerint idővel a nemzetiségi kérdés szélesebb alapra fog fektettetni. Több miniszteri intézvény olvastatott s ezek végrehajtása el is rendeltetett. Másnap a jegyzőkönyv hitelesítésekor az előbbi napi események útban előtérbe léptek, azonban a jegyző által nagy szakavatottsággal szerkesztett jegyzőkönyv fogadtatott el. Azután kebli dolgok intéztettek el a legjobb egyetértéssel és csak a munkaváltság idézett elő egy kis vitát, mert a számvevő meg akarta a közönséget rendkívüli vagyonosságáról győzni és a megváltási díj 1 frt20kr, 1 ft 50 krra emeltetett. Harmadnap a törvényszéki tevékenységi kimutatás olvastatott fel, melyből feltűnt, hogy polgári ügyekben 5, fenyitó ügyekbe 4, a telekkönyvnél 15, árvás ügyekben 9 hátralék mutatkozott a múlt év végével. Kővár vidéke az egyetértés hona volt s kivívta 848 előtt az akkori kormány méltó megelégedését, az utóbbi év is ezt tanusstá, mert a kormány élén érdektelen és szeplőtlen jellemű férfiú állott, a hivatalnokok vállvetve teljesíték kötelességeket, személyeskedésük a provisorium alatt voltak , de azokat a rendetlen eljárás idézte elő, azonban be kell vallanunk, hogy némely elfogult érdekek kezdenek mutatkozni, és félhetni, hogy ha azok előtérbe lépnek, újra a pártoskodás fog diadalmaskodni, mi a legszerencsétlenebb eshetőségeket idézheti elő. Dr. Kohut Sándort szintén a többségi javaslat mellett szól, beszédében különösen a kisebbségi javaslat azon pontját támadja meg, mely a rabbik állását fenyegeti. Ülés vége 2 órakor, legközelebbi ülés holnap d. e. 9. órakor.