Pesti Napló, 1869. március (20. évfolyam, 5564–5687. szám)

1869-03-02 / 5564. szám

felállított távirdai mellékállomás f. hó 21­-én nyilt meg korlátolt napi szolgálattal és a besz­­terczebányai árszabály szerint. — Román Sándor, a „Federatiunea“ szer­kesztőjének sajtópere 18-án fog tárgyaltatni, délelőtti tiz órakor. — A legutóbbi napokban a bánya­városokból arany és ezüst pénz szállítmányok érkez­tek Budára. — Párisban nagy feltűnést okoz, hogy Dumas legújabb darabjában a „Les Blancet Bleusben megengedték a Marseilla*80 éneklését. — Főtanítói állomás ürült meg a teréz­­városban, 1000 frt évi fizetéssel, 300 írt lakpénz­­zel Márcz. 30-ig nyújthatók be a folyamodvá­nyok a városi tanácshoz. — A pesti izr. hitközség legutóbbi vá­lasztásait a belügyminisztérium nem hagyta hely­ben, mert a választmányba több tag választa­tott, mint mennyit az 1863. évi szabályok meg­engednek. Akkor egyúttal a városi hatóság uta­­sittatott, hogy az ügyről jelentést tegyen. E je­lentés most elkészült, s oda nyilatkozik, hogy a választások jogosultak voltak, mert nem a pro­vizórium idejében keletkezett 1863-ki, hanem az 1861-ki rendszabályok alapján történtek. — Beküldetett. Tisztelt jóakaróim­ és barátaimat atyai örömmel értesítem, hogy ked­ves leányom Alexandrának, Melyes Belizárral mártius 2-án d. e. 10 órakor, a pesti görög oláh templomban esküvője lészen. S­z­­­u­p­a György. — Napoleon császár és Murska k. a. A legutóbbi hangverseny alkalmával a Tuileriákban a császár a császárné távolléte daczára, vagy talán épen annak következtében igen vidám hangulatban volt, s különösen föltűnt, hogy Murska k. a.-al hosszabb ideig társalgott. — A „Szegedi H.“ írja: a véletlen néha ugyancsak találó életet csinál az emberekre s viszonyaikra. — Ilyen az a véletlen is, hogy múlt vasárnap délelőtt Rigó József szélsőbal­oldali jelölt számára rendeztek színjátékot, este pedig a színházban a „Bach-huszárok“-at adták. — J­ászay Pál kéziratai. Néhai jeles Jászaynknak sok történelmi kincset tar­talmazó hátrahagyott kéziratgyűjteménye , a boldogult örökösei részéről immár Pestre szál­líttatott, az akadémia palotájába. B. E­ö­t­v­ö­s József akadémiai elnök ugyanis resolválta e gyűjtemény megvételét, a­mi által a hazai tudományosság barátait újabban lekötelező ma­ga iránt. — Huber Károly a nemzeti színház kar­nagya jövő pénteken hangversenyt rendez a vi­gadó kis termében. Részt vesznek a hangver­senyen Pauline, Prielle Cornélia, Hóman Olga, és Alexandra, Gager Irma, Gold Róza, Lustig Henriette, továbbá Ellinger J., Huber P.,­Szak tanár, Trautsch tanár, Sabathiel J., Gobbi A., Khayel A. és Erkel Sándor.A műsorozat a kö­vetkező darabokból áll: 1. Vonósnégyes (D'dur, 44.mű) Mendel­­sohn. — 2. A Lorosvirág (Schumann); Ő­szi-da­l (Mendelssohn)'; Tavaszi dal (Klinfy), kettősök soprán hangra. — 3. Sza­valatok. — 4. Concertino (Hummel), ötös kisérettel. — 5. Tavaszi dal, Velen­­czei csónakdal (Rubinstein) — 6. Reve­­rie, hegedűre és hárfára, (Vientemps). — 7. A vágy, (Schumann) , A­z őrült dal (Hu­ber K.) — 8. Bercente (Chopin; Rondo capriccioso (Mendelsohn.) — 9. Árva va­­g­y­o­k (Huber K) — 10. A­v­e Maria (Gou­­nod.) — A hangverseny a zenészek segélyző egyletének és a nemzeti zenede nyugdíjalapjá­nak javára adatik. ” „Réthi Lajos „komoly szózat a választókhoz“ czímű röpiratának első ki­adását (2000 péld.) rögtön elkapkodták. A ké­sőn jelentkeztek a második kiadásból fognak kielégíttetni, mely szerdára elkészül. A köny­vecske hirdetését megtalálják olvasóink lapunk nyilt terében. — Vértesi Mór febr. hó 27-én reggeli fél kilencz órakor, élete 28. évében, hosszas beteg­ség, s végre tüdőgümőkór következtében meg­halt. Béke hamvaira! — Egy használatban levő teke-asztal (biliárd) szabad kézből eladó. Megtekinthető a budai társalkodó-egylet (casino) helyiségében a vár­ban. Értekezhetni ugyanott az egyleti gazdával. — Sajtó alatt le­vő történel­mi munkák. A Szilády Áron és Szilágyi Sándor szerkesztése alatt megindított akadémiai „T­örök-magyarkori Álla­m­ o­k­­m­á­n­y­t­á­r I­I. kötete már teljesen elkészült, s legközelebb könyvárusoknál kapható lesz. — B. Orbán Bal­ázs is sajtó alá adá a Székelyföld leírása második kötetét, mely Csik, Gyergyó és Kászon székek monographiáját foglalandja ma­gában. Lauffer Vilm. kiadásában vannak W­a­s J­ózsef tag Magyarország és melléktartományai czimereinek történetéről irt műve, továbbá H­a­­a­n Lajos Békésvármegye monographiája — P­f­e­i­ff­e­r Ferdinand pedig egy általános történelmi terjedelmes munkát nyomat, melyről bővebben későbbi alkalommal szólunk. — A Fabó András által nagy gonddal szerkesztett hazai prot. egyháztörténelmi emlékekből is sajtó alatt van egy követ, — szóval meglehetős élénk a munkásság historia-írásunk mezején. A „Tarka Világ“ harmadik száma a következő változatos tartalommal jelent meg: Szeget szeggel (képpel), Petőfi Sándortól. Lant és kard, vagy Petőfi élete és halála, Írja Áldor Imre, Kossuth körútja Éjszak-Amerikában, közli Alder Imre. A trieszti pályaudvar (képpel). Alagút Angol és Frankhon között (képpel.) Költő és királyné. Magyar női divat a XVIII. században (négy képpel), Beniczky Irmától. Mahia (képpel), irta Méry, fordította Sárváry Elek. Abdias, regény, Stifter Alberttől (hat kép­pel), fordította Hollós László. A sz.-malói csem­pész, regény, fordítja Augusztich I. Háromláto­gatások Jeruzsálemben, Bremner Friderikától. Egy babérkoszorú története (három képpel). A villitáncz, Milesz Bélától. A czukorról, Milesz Bélától. Apróságok kára felelnék, nem bocsátkozom az egyes részle­tekbe s egyedül a főbb pontokat fogom szem előtt tartani. Mindenek előtt a múlt helyzetet fo­gom szemügyre venni, kimutatván a város be­vételét és kiadását 1847-től 1867-ig, azután az 1869-ki budget állását, végül pedig a jövő eshe­tőségekről fogom nézeteimet a kamara elé ter­jeszteni. Thiers ur a város budgetjéről szólott az előbbi kormány alatt s kiemelte Rambutheau ur érde­meit, a miben vele én is tökéletesen egyetértek, mert az érdemes gróf több évi igazgatása alatt általános tiszteletet vivott ki polgártársai előtt. Alatta 1847-ben a város rendes bevétele 47 s összes kiadása az adósság törlesztésével együtt 37 millióra ment, mely szerint tehát 10 millió fölösleg maradt. Ezen időtől 1852-ig mintegy 15—16 millióval növekedett a bevétel, mig 1862-ben már 152 millióra rúgott s igy a csá­szárság alatt 16 év leforgásával 100 millióval növekedett, s az ősszel kiadás 1867-ben 112 millió frank lévén, maradt tehát fölöslegül 40 millió. E növekedő arány legfőbb oka nem egye­dül a közjólét emelkedésében, hanem egyszer­smind a hasznos és gyümölcsöző kiadásokban keresendők. De térjünk át a jelen helyzetre, s vizsgáljuk az 1869-ki budgetet. Ebben a rendes bevétel 156 millióra megy, mig a kiadások 131 milliót tesz­nek s igy ha áthozzuk is a rendkívüli budgetből a törlesztésre szánt 16 */a milliót, a bevétel min­den esetre fedezni fogja a kiadásokat. A rendkí­vüli budget rendes bevétele 18'/a millió frank, mihez a földek eladásából bejövő 25 millió és a pótadókból származó 15 millió más egyébb ap­rólékos jövedelemmel járulván, s az összes be­vétel 66 millió francot mutat fel, így tehát nem hiányoznak a segédforrások 1869-re s nem lesz szükség a közmunkákat megszüntetni. Az átalakítási műveletek igaz ugyan, hogy majd két milliárdba kerültek, de nem vesztek el haszon nélkül, hanem gyümölcsöző tőkeként dúsan fognak jövedelmezni az utódoknak. Em­lékezzünk urak Lagrange szavaira: „építkez­zetek s igy elkerülitek a lázongásokat, a jú­liusi kormány nem ismerte a nagyszerű köz­munkákat, de annál több forradalmat látott, míg a császárság terjedelmes építkezései mellett folytonos békét élvezett. Végül még a kölcsönre vonatkozó törvényre szándékozom visszatérni. E törvény a jelen pénz­ügyi helyzetet épen nem támadja meg veszélye­sen ; némelyek ugyan azzal állanak elő, hogy annál nagyobb terheket ró a jövő nemzedékre, de ha elismerjük is e terheket, nem fogják-e azokat felülmúlni a megkezdett nagy műből reája háruló előnyök ? A császárság Párisban egy hírneves várost vett ugyan át, de a­melynek egyes városrészei a középkor nehézkes modorá­ban épülve, ipart és kereskedést gátoltak: e vá­rosból a császári kormány a 19-ik század szük­ségleteihez, érdekeihez és lázas tevékenységéhez alkalmazott székhelyet teremtett A belügyminiszter után Picard emelt szót konstatálja, hogy a főváros 1,865 millió frankot fordított már eddig a város átalakítására s 465 mill. frankkal maradt adós. A kamara az e tárgyra vonatkozó viták éber figyelemmel kísérése által kimutatja, mily roppant fontosságúnak tartja a delegatio-bonok kibocsátását Már több ízben tettem azon kérdést, mi lett a városi pénztárba biztosítékul letett kauziókból, megígérték, hogy f leletet nyerek, azonban mindeddig hasztalanul vártam s e főpontra nézve a legmélyebb hallga­tást tapasztaltam mindez ideig. Sőt mig mi itt tanácskozunk, a város egyik ügyére főbb hata­lomnak, engedve újabb 40 millió felvétele végett alkudozik a Crédit fond­erral. Ennélfogva bát­ran állíthatjuk, hogy ha ily szabad mozgást en­gedünk a városnak, egész jövőjét teszszük koc­­­kára. Ha nem tudjuk megmenteni a 19-ik száza­dot, akadályozzuk meg legalább, hogy ne rövi­dítsék meg a 20-ikat. Páris város aláírása mindenesetre igen jó, de hol lesz ennek vége, hol fog megálla­podni? De szerencsére a törvényhozó test ismeri kötelességét s hiszem, hogy ez alkalommal be is tudja azt tölteni. (Ezzel az ülés bezáratott.) (Az angol parliament) A fel­ső­h­á­z febr. 23-ai ülése szintén tétlenül folyt le s egészben véve alig fél óráig tartott, a némi derültséget keltett, midőn Kimberley gróf, titkos pecsétőt, az ülés végével kijelentette, hogy a fegyenczek őrzésére vonatkozó bili, melyet eredetileg az alsóház szokott elővenni, a felsőház elé fog terjesztetni, „hogy a lordok az ülés kezdetén valamivel foglalkozzanak.“ Az alsóházban K. Rothschild, mint a city után választott képviselője, elfoglalta szé­­két. Ezután számtalan kérvény nu adatott be, a­mit aztán az interpelláltak és bejelentések özöne követett, melyek közöl csak néhányat fogunk kiemelni.A­z afrikai rabszolgakereskedés­re nézve Samuelson kijelentette, hogy 2 ő 26-án felvilágosítást fog kérni az iránt, nem lenne-e tanácsos a brasiliai rabszolgakereskedés elnyomására vonatkozó parl­amenti aktát meg­semmisíteni, minthogy az indokok,­­melyek an­nak elfogadására vezettek, időközben teljesen megszűntek s e törvény visszavétele nagyban előmozdítaná a jó egyetértést Brasiliával. M­a­g­u­i­r­e tudatta, hogy ő márcz. 1-én in­terpellálni fogja az izlandi minisztert. Ő tudni akarja, ajánlhatók-e a királyi kegybe azon kényszermunkára ítélt félnek, a­kiknek egyelő­re kegyelem nem adatnék, ha kellő biztosíték fog nyuttatni arra nézve, hogy jövőben mit sem fognak az ország nyugalma ellen elkövetni. Azon több ízben tett kísérletek, hogy a muse­­umok és képcsarnokok vasárnapokon nyitva tartassanak, ismét megnyittatott. Gregory azon resolutiót szándékozik­­indítványba hozni, miszerint a ház ezen intézkedést kívánatosnak nyilvánítsa.­­ A juh bevitelére és a Németor­szágban kitört dögvészre vonatkozólag tett in­­terpellátióra Förster a tanács alelnöke azon feleletet adta, hogy a juhoknál az eddigi eljárás marad érvényben s igy a külön hajókon szállított juhoknál semmi megszorításnak nem lesz helye, mig ellenben ha a juhok szarvasmar­hákkal egy hajóban vitetnek be, amazoknál is alkalmaztatni fognak az ez utóbbiaknál ér­vényben álló rendszabályok. A németországi marhavészt illetőleg az angol kormány semmi tudomással nem bír s e hírek valószínűleg nem is bírnak semmi alappal. Távirati tudósítás sze­rint az alföldi kormány ugyan hivatalnokokat küldött a német határokra, de nem a Németor­szágban kitört marhavész miatt, hanem hihető­leg azon okból, mert Galicziában és Erdélyben (?) fordult elő ily járvány. A valódi tárgyalást Burg lord kezdette meg, a midőn „azon törvény eltörlését hozta KÜLFÖLD. (Pária város költségvetése.)A fran­ca törvényhozó testület febr. 24-én tartott l­lé­sben Forcade de la Roquette felett Thi­­esnek azon beszédére, melyet ez megelőző nap­on a franczia főváros budgetje körül folytatott­unk vita alkalmából a budget jóváhagyása ól­­é tartott. Uraim, mondá a belügyminiszter, ak­i városának igazgatása két nap óta minden dalról megvitattatok. S midőn a hallott kinti­javaslatba, mely után megválasztatni rendeli azon tagokat, kik kormányszolgálatba állottak. Már az első szónok, ki e törvény ellen szót emelt, White a ház mindkét oldalán oly tetszést aratott, hogy a bili elvetése kétségtelennek lát­szott és a midőn Vernon Hartcourt még hevesebben kelt ki ellene, alig volt szük­ség Henley és a Premier beszédére, hogy a ház a bili fölött palctát törjön. Ezután a ház a községi megadóztatásra tért át, melyre nézve Masse­y-Lopez és Read javaslatokkal léptek fel s királyi bizottmányt kértek e tárgyban­ kiküldetni. G­o­c­h­e­n elle­nezte e lépést, de szükségesnek állította, hogy ez ügyben informatiók gyűjtessenek, de ez a ház dolga, mely pedig különben is fölötte el van hal­mozva. Több szónok végtelen hosszúra nyúj­totta aztán a vitát e tárgyról, mig végre maga Gladstone szólalt fel s a bizottmány ki­nevezése ellen nyilatkozott, mint a­mely csak késleltetné a dolgot. Miután­­egyidejűleg meg­ígérte, hogy a kormány rövid időn erélyesen tár­gyalás alá fogja venni az egész községi adó­ügyet, még a conservativek is elégedett arczet öltöttek és az indítvány visszavétetett. Az ülés ezután puszta formalitásokkal folyt le. A P. Napló magán­távirata. Pária, márcz. 1. Troplong, a senatus elnöke, és Lamartine meghaltak. Berlin, márcz. 1. A „Kr. Zig“ sze­rint Usedom elhivatnék florenczi állo­másáról. Madrid, márcz. 1. Prím a katonaság­tól való megváltás diját 8000 reálról 6000-re szállította le. — Az „Imparcial“ jelenti : A cortes majoritásának gyülekezete, a kormány­nyal egyetértőleg, előbb a co­nstitutióra vonatkozó előadást veendik tárgyalás alá, és csak azután fog tanácskozni a kormány­forma iránt. Távirati tudósítás a bécsi börzéről Bécs, mart­. 1. (Esti zárlat.) Hitelrészv. 295.—. Éjsz. vasút 2337. Államvasut 321.20. 1860-iki sorsj. 104.20. 1864-ik sorsj. 127.20. Napoleondor 9.82. Adóm. kölcsön. —. Lombardok 234.50. Magyar hitelrészv. 112.50. Fer.-Józs. vasp. —.—. Bácsi vasp. —.—. Anglo-Hung. —. 1 nerb. vasp. —.—. Zálogkölcsön —. —. Tramway 181.50. Anglo-Ausztrian 294.50. Galici­ai vasút 217.25. Erdélyi .—. Tiszai v. —. Járad. —Franco- Ausztrian —. Északkeleti vasp. Bankrészv. —Tiszai v. —. Franco bank 144 50. Ker. b.------, járad. 63.30, ezüstjáradék —. —. Szilárd. F­rankfurt, mart. 1. Váltóárfolyam. 96%* 1859-ki E. metaliques 68.—. Uj ezüst kölcsön —.—. Nemzeti bölcs. 58. *4. Régi metál. —. Uj adómentes 53sig Amerikai 1882-ig 86’t. Osztr.-inter réezv. 285—. Oszt. államv. 310.— 1854-ki sorj.----. 1860-ki 86—. 1864 ki —. F. Józsefv. 166.—Osztr. bankrészv. 718.—.Lom­bardok 226— Franco-Austrian —.—. Szilárd. P­ár­i­s, mart.. 1. (Délben.) 3% járadék 71.30, 4 % °lo —•—, olasz jár. 57.40, államv. 656, cre­­ditmob. ——, lombardok 482, osztr. napra —., osztr. időre —.—, consol—.—, magyar keleti vasút —.—. Bágyadt Berlin, marti. Cseh nyug. vasút 77.*b­. Gallicziai vasút 91.—. Allam vasút 177*14. ön­­kénytes köles. 129*14. Metalliques 52.—. Nem­zeti köles. 60—. Hitelsorsj. 93—. 1860-ki sorsj 86 — 1864-ki sorsj.-----Ezüst köles. 65— Hitelrv. 122—. Bécs —.— Nagyon szilárd. Berlin, mart. 1. Búza mart. 62 ‘12, táv 63*14, mart 63—, rozs mart. 49—, táv. 49 *, máj. 495ls, zab mart. 32—, táv. 31—, máj. 3111„ olaj mart. 9%, táv. 931„ az»Zz mar. 15—, táv. 15‘ig. Köln, mart. 1. Búza kés^p. 6­20—27, apr 61*1, máj. jun. 6'5, táv. 5'7, rozs mart. 5‘15 17, apr.5­6 máj.5-61*1. 6'5'l,, olaj mart.. 11­ máj.-juu.. U.*140, táv. u­s/ao , szesz he­ben. 1841-Triest, mart. 1. Magyar kukoricza 116 ints 4—4.5, kr.*19018 fölölméréssel; dalmatiai kukoricza 4 frt. Bécs, mart. 1. Az 1664 ki sorsjegyek mai számának eredménye : 2066. sorozat 48 sz. nyer 200,000 frtot; 2837. sor. 25. sz. 2 dik nyerő; 1393. sor- 56. sz. 3-dik nyerő; 1393. sor. 28. sz. 4-dik nyerő. A többi kihúzott sorozatok : 1335, 868, 597, 238, 2695. ban, 305/15-ik számú ház az István-téren (16.869 f forint Árverezések : Makón apr. 13—jun. 23.­­ 2412. sz. ház (4000 ft) a városházán. Gombán apr. 7—máj. 15. Bercsidy Ödön és Béla nemesi vagyona (100,321 ft). Baján marcz. 7—apr. 11 1438. sz. ház a városházán. Nagyváradon mar­­czius 1—apr. 1. Porobszky István szőlője. April 1—máj. 1. Bodarczy János szőlője. G s­ő d: Altman Simon pesti kereskedő ellen, bejelentés jun. 1-től 3-ig a pestvárosi tszéknél, perügy. Balogh Ádám. Csődmegszüntetés. A Pálfy Pálféle hagyatéki csődtömeg ellen, a pestvárosi tör­vényszéknél. — Rechnitzer Ferencz torvaji bir­tokos ellen, Somogymegye törvényszékénél. Megsemmitések. Egy 29.014. sz. pesti takaréktár-­ könyv Perkovits Mária nevére sem­misnek nyilvánittatik. — Egy Blau Ignácz által 1864. nov. 3-án saját rendeletére 35 írtról ki­állított Dietze Sándor által elfogadott váltó sem­misnek nyilvánittatik. — (Pest város kölcsöne) tetemesen tuljegyeztetett. Mind a közönség mind a bank­intézetek részéről nagyobb mérvű aláírások tör­­téntek.­­ (Mérték és súly egy­ség). A berlini gabnatőzsde e napokban tartott közgyűlésén ma­gáévá tette az egyenlő gabnaárjegyzés eszméjét s elhatározta, hogy 1870. jan. 1-től a gabnane­­müek, hüvelyesek és olajos növények a nagyke­reskedés tekintetéből 1000 kil­óként, a kiskeres­kedésben pedig 100 kilónként fog jegyeztetni. Ugyancsak a szeszre nézve is elfogadhatott a fran­­czia tizedes mértékrendszer 100 litre a 100 szá­zalék. Népalínház. Kedd, mart. 2 án : „A pajkos diákok.“ Operette. Ezt megelőzi: „A falusi ma­gány gyönyörei.“ Vígjáték 1 felvonásban. Nemzeti színház. Kedden, mártius 2-án, ,Fidelio.“ Nagy opera 2 felvonásban. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond. 10 .­ Vízállás. Mart. 1. Pesten .... Mart. 1. Pozsonyban . . Mart. 1. Máramaros-Szigeten Mart. 1. Tokajban . . Mart. 1. Szolnokon . . Mart. 1. Szegeden . . . 0 fölött. 5 3 szeles 8 3 6 2 1 n száraz esős k­özgazdaság. Pesti gabnatőzsde, mart. 1. Bu­­zában a malomárut illetőleg az árak szilár­dan tartják magukat, mig a silányabb minőségű áru 5 krral olcsóbban kelt. A forgalom 15— 18,000 mérőre rúgott. Árak kedvezők: tisza-vidéki búza 83 fontos 3 ft 70 kr, 85 fontos 4 ft 10 kr, k. p. 86 fontos 4 ft 47 *12—52*la 3 hóra, 87 fontos 4 ft 60—70 kr 3 hóra, 88 ’14 fon­tos 4 ft 85 kr 3 hóra, bánsági 86 fontos 4 ft 50 kr 3 hóra. Mindez vámmázsálva, Rozs­ban 3000 mérőnyi forgalom volt; Kecskemét­ről kelt 2 ft 67 kr k. p. 80 fontra mázsáivá. Árpa igen élénk, 8—10,000 mérő kelt el Kecskemétről, 72 fontos 2 ft 30 kr k. p.Hat­van­ból 2 ft 60 kr, Czeglédről 2 ft 40 krön. K­u­­k­o­r­i­c­z­a 3000 mérő kelt el 2 ft 40 kr készpénz. Pesti értéktőzsde, mart. 1. A hangu­lat ismét élénkebb lett. Az emelkedő irány majd minden értékpapírnemnél túlnyomó. Egyedül a malompapírok képeznek e tekintetben kivételt. Hivatalosan nem jegyzett részvényekben keve­sebb változás, de itt is az emelkedő irány túl uralgó. Egyes változásokról az alább nyitott rovatban. Heti zárlat. Élénk üzlet. I. Vontató 293—294 ft, II. kibocsátvány 46 fton kelt. Pesti biztosítás 305 vezetett. Tramvay 183 fton kez­detben, később 182—183 fton kelt. Árverezések: Pesten : mártius 15-én dél­előtt 10 órakor, 571/38-ik számú ház (3.441 ft.) 409/30-ik számú (8160 ft), a 3 trombita-utcza- Nyilt-tér. A magas nemességet, s a t. ez. közönséget ezennel különösen figyelmeztetjük Fischer M. G. a „Fortunához“ czímzett váltóirodájának a „Pester Lloyd“ mai számában megjelent hir­detésére, s még csak azt jegyezzük meg, hogy Fischer úr, találékony eszméjével, mely a nyil­vánosság előtt folyton viszhangra és pártolásra talál, előttünk a legjobban van ismerve. Azon­ban utóbbi teremtménye, a milánói 45 francos sorsjegyek társasjátékának berendezése, minden eddigit felülmúlt, s szellemi tevékenységét ko­ronázta meg, miután a részvevő közönségnek vesztesége valóban egyátalán nem lehet, 100 sorsjegy különböző sorozatára 7-szer játszik ingyen, s a lefizetett összeg a záradékul kiszol­gáltatandó eredeti sorsjegy által tökéletesen képviselve van. Fischer úr közelebbi külföldi utazása alkalmával üzleti összeköttetésbe lépett Milano és Frankfurt elsőrendű pénzügyi tekin­télyeivel, mi által lehetségessé vált neki a t­ez. közönségnek e rendkívüli előnyöket nyújthatnia. 409 „Komoly szózat a választókhoz.“ Függelékül : Észrevételek scorpió röpiratára. Irta: R­é­t­h­i L­a­j­o­s, az egykori „Jó barát“ srkesztője, a „Vasárnapi újság“ és „Politikai Újdonságok“ belmunkatársa. Egyes példány ára 30 kr. A szerzőnél (magyar utcza 18. sz.) megrendelhető 100 példány 15, 50 példány 8 szert. Vasúti közlekedés. Pest Czegléd (Indulási órák szerint.) 1. Pest-Kassa és vissza. 6.31 r. és 6.19 e. 9.39 ,„ 8. 4 n 9.17 Szolnok 10.37 „ P. Lad. 1.33 d. ru 1. 3 és. Debrecz. 3. 5 „ 3.48 r. Kassa érk. 9.66 d. e. 1.61 dn. Kassa. 6.21 r.­ 12. 1 d. Debrecz. 11.19 d. 10.26 é. P. Lad. 1.67 d.u. 12.39 „ Szolnok 4.43 „ 4.39 r. Czegl.érk.6.33 „ 6.66 n Pest érk. 8.40 „ 8.40 „ Q. Czegléd-Arad-Károlyfehérvár és vissza. Czegléd 9.24 d. e. és 1.46 d. Szolnok 10. 6 d. e. és 9.47 e. Csaba 1. 9 d. n. „ 2.36 r. Arad érk. 2.62 „ „ 6.12 „ Károlyfeh.­érk. 1.46 d. Károlyfehérv. 4.41 Arad 12.26 d. és 8.47 Csaba 2. 7 d. u. „ 11.28­ Szolnok 6. „ „ 4.1.9 Czegl. érk. 6.48 d. u. 6.8.8 111. P.­Ladány-Hagyvárad és vissza. P. Ladány . . 2. 5 d. u. I­II. Várad . ind. 10.27 d. e­­. Várad érk. . 4.81 „­­ P. Ladány. érk. 12.68 d. IV. Bécs-Bazias és vissza. Bécs . 7.30 r. és 8 a. e. I Báziás 6.36 e. Pozs . 10.5 d. e. „ 10.61 e. Pest . 6.23 d. u. „ 7.6.3 r. Szeged 12.29 „ 2.23 d . Temesv. 6.24 d. e.„ 6.63 e. Jassanova 8. 10 d. e. Báziás érk. 8.39 d. e. Jassanova 7. 46 e. Temesv.10.43 e. és 7.36 r. Szeged 2.33 r. „ 12.40 d. Pest . 9.60 r. „ 9.26 e. Pozsony 4.46 d. u. „4. 23 r. Bécs érk. 6.39 . 6.14 r. Gyorsvonatok. Pest—Bécs. Bécs—Pest. Naponként 2.30 d. n. Érkezik Pestre 9.16 d. e. Naponként 7.34 r. Érk. Bécsre 1.60 d. u. r. Buda Fehérvár, Győr, Bécs és vissza. Buda . . 6.36 reggel. Sz.-Fehérvár 10. d. e. s Győr , 4.10 d. u. 4.30 r. Bécs érk. 8..2 este. 8.26 . Bécs 7.126. 32 e. Győr 11.45 d. e. 10. r. Sz.-Fehér. 5.66 d. n Buda érk. 7.68 e. IV Buda-Kanizsa Bécs és vissza. Buda 6.20 e. Kanizsa 7.16 r. Soprony 1.50 d. Bécs érk. 6.26 e. Bécs 9.30 d. e. Soprony 1.30 d. Kanizsa 9. e. Buda érk. 8.12 r. YU. Fehérvár, Trieszt és vissza. Fehérvár 8.60 r. | Triest 6.46 e. N.Kanizsa 1.60 dél. Pragerhof 9.80 d. e. *) Pragerhof 9.27 d.u. *)­­ N.Kanizsa 1.22 d. u. Triest érk. 8.14 e.­­ Feh­érv. érk. 6.46 át Pécs felé 6.22 e. érk.6.30 r. 1 *)Bécs felé 6.42 r. érk.6.26 9 Vili. Kanizsa, Mohács és vissza. Kanizsa 8.56 r. 2 d. u. Barcs 1.26 d. u. 6.67 *) Mohács érk. 8. e. — dj Pécsre érk. 9.17. Mohács 7.46 r. *) Barcs 3.36 d. u. Kanizsa érk. 7.20 o. 12.44. 8.50 r. ____ *) Pécsről 11.40 r. és 64. IX. Pest-Tarján és vissza. Tarján 2.50 d. u. 16.10. Gödöllő 6. 3­­­410. Pest 7.41 Ci o. Pest 8. r. 8.30. c. Gödöllő 9.13. r. 10.54 e. Tarján 12.24 d. u. 5.3 r. 600 200 600 600 200 200 200 61 210 525 100 106 200 200 200 300 200 200 600 200 100 60 200 100 100 100 3*/. 600 200 200 80 30 8n.st 100 100 63 40 40 600 1000 1000 600 160 100 600 600 300 600 490 160 1000 600 600 600 200 30 50 11 16 6.10 3.43 13 130 32 6 200 200 120 77, 100 60 24 60 30*) 30 100 Értékpapírok. Állampapírok. Magyar vasúti kulcson 120 ft ezüstben Bank és takarékpénz­tári részvények. Pesti keresked. bank Budai „ „ Pesti iparbank ’) Magyar hitelbank . Pesti népbank­­ Angol magy. bank . Pozsonyi hitelbank Bánáti bank . Pesti takarékpénztár Budai „ Ó-Budai „ Újpesti „ Malmok. Hengermalom Pannónia malom . . „ H. kib. . . Buda-Pesti . . . „ F elsőbbe. . Gyártelep . *) Concordia malom Királymalom . Victoria . Árpád .... Árpád malom II . Lujza......................... Szegedi export Blum........................... Miskolczi .... F­elsőbbségi . Szarvasi .... Felföldi József m. 315 210 300 150 300 200 200 200 200 40 Biztosítások. Magyar Pannónia viszontbizt. Pesti bizt. int. . Haza életbizt. . Unió viszontb. Vasutak. Pécs-Barcs! Alföldi ... Éjszak-keleti . Pesti közút Egyéb részvények. I. Magyar serfőződő Király serfőződs . I. Szeszfínomitó Újpesti . . . *) Gyógytar Petroleum . Bútor kézmüzet . R. Murányi bánya Mátrai Kux. . Keresked. épület . Lánczhid .... Adva Tartva^ 1|| 506 106'1, + 1, 633 642 +3 242 246 350 112 112% + 1 48 49 — 1 123 124 + 1*1, 180 — , +20 1690 +65 612 615 140 145 80 82 +2 1275 1300 1370 1390 —25 1190 1200 —45 680 690 167 157 —1, 108 109 615 625 +15 635 640 225 288 —3— 525 490 203'1, 209 1 1 1 1 S, 6 1 610 635 640 +30 130 183 306 310 220 222 290 190 191 -M 163 +i*i. U9 150 4-1% 475 480— 580 590 +10 226 227 + Ö 510 515 495 498 230 240 205 210 215 218 n Alagút Magy. gőzhajó „ gépgyár . . „ vontató *) Salgó Tarjáni . .. Sz. Endrei téglagyár . Deutsch nyomda Pesti nyomda föld*. Zarzetzky Briquette­s Soda és vegy­árugyár Sertés­hizlaló Záloglevelek. 5*/,*/. magy. földhitel . 6*/. jövedékjegy „ . Kereskedelmi bank Hivatalosan be nem j­egy­zett érték­papírok árkerete. 420«) 21 22 +3 430 450 652 655 —3 93 93 W, 108 110 214 216 175 178 289 291 + 5 »2 T 93 215 250 205— 185 188 115 116­­*-3% 52 55 200 —... 927, ' mmr-ji' 93% + 7* 97% 98 200 —Pesti közút n. kib. . 463 465 80— „ HL „ felfiz. 171 172 180 Budai „ ... 100 105 20 Temesvári felfiz. 16 17 100 . i­lTramway .... 1817, 182 100 Athenaeum nyomda. *I­pari 200 Magy. gözh. IL felf.9 10 200 Magy. hajógyár felfiz. 45 46 300 Raj­ózálog társ. . „ 42 45 8­0—Bodnárgyár . „ 10 12 160 —Flora szappanf. . „ 14 15 140 Gschwindt szeszgy. „4 5 170 Gyaratott fonalgy. p.a.4 107 200 ~-lBőrgyár . . pari— 100___Belga gépgyár . „5 pari ISO■Kukoricza-keményitő felf 20 22 130ll'[,JOet­ pénztár . . 80 —Vonalzó-intézet pari 160 —Magy. svajczi ipar p.a.6 7 200 —Waggongyár „6 7 200 Gyapjumosás . . p.a*. 80 76 40 Gyufagyár . felf.5 57, 70 — Vendéglő ■ p. a.*3 2 200 — Erzsébet „ . felfiz. 160 — Molnár és sütő m. p. a.† pari2 200 — Nyitrai malom2 pari 400 —­Unió „t . p. a.41 300 — Hengermalom n. felfiz. 510 615 130 —I Omnibus . ,r . B 20­1, 21 300 60 Securitas viszontb. . 350 358 200 —(Umania „ , p. s.‘ 1.0 80 •—'Dräsche tégla . . felf. 767, 77 200 —Magyar téglagyár „ 120 Pannónia „ p. a.4S 10 200 NAgyv. szentfin. fülv. 80 Vontató 1L . p. lu’ 38 33 ’i 120 Spiering . . . „5 l0’/, 40 Magy. kőszéntárs. felf.9 lu 140 lopodium • • • . • » 14 15 ') 9 hóra. *) 6 hóra. *) rozsfizetmény ) p. a. i­pari alatt -2 +2 +2 +2 -1% —"V, 1 +2 — 1 +1 ! A pegtá­likíi- és értéktőzsde h­ivatalos árjegyzései márcz. 1-én. Gabonaárak. Búza, bánsági fi Ti » n n tiszam. nn n n»nn nf! »nn fi n bácskai felkinn. pesti óv.oj Han-­­­gúlát­­­aj n­n -szilár. 1 f S­e­n 8­8­8­8­8 vimmizsin­ként ft. kr. 4.-----4.25 14.45—4.60­­-3.90 4.10- 4.85 4.55— 4.70, 3.65- 3.80 4.------4.25 3.75— 3.90 10—4.35 4.65— 4.70 3.75— 3.90 4.10— 4.35 4.55— 4.70 vlm mis sín­ként . —I ft. kr. 84 86 88 84 86 88 84 86 88 84 86 88 84 86 88 3 80—3.95 4.30— 4.45 4.60—4.70 3.90— 4.05 4.40— 4.55 4.70— 4.80 3.80—3.95 4.30— 4.45 3.90— 4-05 4.40— 4.55 4.70— 4.80 3.90— 4.05 4.40— 4.65 4.70— 4.80 Bozt Bugáin vámmázsánként 80 font atán Szilárd V árpa, malátának 7­2 „ abrakál 72 Zab . . . 50 Kukoricza bán. — másnemfl 82 Bab ... 85 Köles . . 80 Repcze fekete 75­­fo­nt atán „ bánáti 76 n n n n » „mérője » n n b n lanyha csende­n üzlet­nélkül. 3.25—3.35 3.05—3.35 2.75—3.— 3. — 3120 2.20 2.30 4. --------------4.50 2.65­ 2.85 6.25 6.60 5.80 - 6.96

Next