Pesti Napló, 1869. március (20. évfolyam, 5564–5687. szám)

1869-03-03 / 5565. szám

t installálni. — Ő Felségéhez Sziszek is fog küldöttséget inditani, a polgári és a katonai köz­ség egyesitése ügyében. — I. Ferencz király emlékezetére a test­vér fővárosokban tartott gyászmisében nagy számmal gyűltek egybe az ájtatások. Budán je­len voltak a minisztériumok, hatóságok, stb. — Az „Esti L.“ írja: Egy „Eisenbahn- és Dampfschifffahrts-C­l­ub­b“ van Pes­ten alakulóban, mely körül eléggé eredeti vita fejlett ki Ivánka s egy magyar mérnök között. Ivánka tudniillik elnöke a clubbnak, melynek tendentiái oly annyira nem magyarosak, hogy alakuló gyűlésében egy magyar és német nyel­ven szerkesztett iratnak magyarul felolvasása mint szükségtelen és időrabló mellőztetni indít­­ványoztatott. Ivánka úr aztán védelmezi a ger­­manizator egyletet, mivel szerinte az német és magyar nyelvet is fog használni irataiban stb. Hogy rákanyarodnak a mi oppositionalistáink germanizáló dolgokra, ott, hol épen nem kény­telenek vele. — „Iris Polka“ és „Maros­tői Csár­dás“ czímmel két zenemű jelent meg Rózsavöl­gyinél C­s­a­p­i­k Jánostól. — Sasváry László — gymnasiumi és szini tanodai nyelvtanár — már múlt hó elsejétől kezd­ve a város elemi iskoláinak helyiségében a fran­­czia nyelvből külön órákat ad. Elfogad gyerme­keket s felnőtteket, férfiakat és hölgyeket. Egye­lőre a nőknek az ősz utczai, a férfiaknak a bel­városi elemi tanodában ad órákat, majd a jó­zsefvárosiban is. A tandíj igen csekély, havon­­kint két forint. A résztvenni kivánók Sasváry urnái (országút 26 iksz. 2 ik emelet, 9-ik ajtó,) bővebb értesítést nyerhetnek.­­ A bécsi Theresianumot, mint az „Osten“ írja, legközelebb újra szervezik, vagy tán föl is oszlatják. A magyar kormány ugyanis azt ki­­vánja, hogy a magyar születésű növendékek Pesten végezzék tanulmányaikat. — A fiumei községtanács febr. 25 -i ülésé­­ben király ő Felsége megérkezésének alkalmára az ünnepélyt rendező bizottságnak 10—15,000 frtnyi külön hitelt engedélyezett, azonban meg­­állapittatott, hogy 500 frtot a fiumei szegények, s 500 frtot a „Radetzky“ katastrófa áldozatai­nak javára fordítsanak. Minthogy a kormány­zósági palota újítást igényel , be sincs rendez­ve, ennélfogva az „Európa“ szálloda király ő Felsége ott tartózkodására 3500 frtért kibérel­­­tetett. — A színészeti tanoda vizsgálatai teg­nap vették kezdetüket. Mártius elsején az I. osztály tett vizsgálatot a magyar nyelvtan és ékesszólástanból és a III. a dramaturgiából. Mártius 2-án a drámai szak II. osztálya a drá­mai költészet elméletéből s költészettanból. Gyulai Pál úr tanítványai a nagy számmal egybegyűlt vendégkoszorú előtt szorgalmat és értelmes felfogást tanúsítottak. Azt tartjuk, hogy a haladást igen gátolja azon körülmény, hogy a tanítványok kéziratot kénytelenek hasz­nálni. Miért nem nyomatja ki a tanár úr a hasz­nált kéziratot ? — A holnapi programm a kö­vetkező : Az operai szak I. és II. oszt. az ének elmélete, solfeggiák, hanggyakorlatok Tanárok : Beccolini Hercules és Böhm Gusztáv. — A budavárosi közgyűlés tekin­tetbe véve, hogy a politechnikum számára Pest városa alkalmas helyet keres, és hogy így köny­­nyen megtörténhetnek, miszerint a műegyetem Pestre áttétetik, mi Budára nézve nagy veszte­ség volna : elhatározta, hogy hasonlag alkalmas telket fog kiszemelni, s a tervrajzokkal együtt fogja ajánlatát a törvényhozás elé nyújtani. — A pesti franczia consulatushoz gr. D u n i­n alconsuli minőségben kineveztetett. — Márczius hó 4­ód, csütörtök esti 7 és fél órakor tartotik a városi vigadó termében a ze­nekedvelők egylete második hangversenye. Mű­sor: 1. „Magyar nyitány“ zenekarra, Thern Ká­­rolytól. 2. „Czigány élet“ vegyes énekkarra, Schumann Róberttól 3. „Éji dal“ zenekarra, Vogt Jánostól. 3. „Vihar“ vegyes énekkarra ze­­nekarkisérettel, Haydn Józseftől. 6. Hertel­endy ezredes huszár indulója Ulmnál, 1805. évből­, néphagyomány után, vegyes ének s zenekarra alkalmazá, Mosonyi Mihály. — J. F. Pestről, jótékonysági rovatunk egyik állandó neve 5­atót adott a tű­zkárosult paksiaknak. — A „F. L.“-ban olvassuk, hogy a nemzeti szinház intendatura a fejedelmi évi segély foly­tán mind a dalmát, mind a drámai személyzetet lehetőleg erősíteni szándékozik; ez kivált az utóbbinál igen üdvös volna. Csak aztán ne in­duljanak rokon- és ellenszenvek, vagy protectio után, hanem tekintsék a színház érdekeit. Szí­nészetünkben nem sok az igazi jó anyag, de legalább a­mennyi van, annyit fel kellene hasz­nálni ; fel is léptetnek néha kísérletül vendége­ket, de a szereplések rendesen szerencsétlenül ütnek ki, nemcsak mert nem válogatják meg jól az illetőket, hanem mert épen olyanokat, a­kik sikert ígérnének , szándékosan nem is léptetnek fel; Így, hogy csak egy példát idéz­zünk, Császár Miklós, a budai népszínház egyik valóban tehetséges és ügyes tagja, a­ki a conservatoriumnak is növendéke volt, hiába tett lépéseket több ízben, hogy csak egy v­e­n­d­é­g­­szerepléshez is juthasson, oly szerepben, melyre, mint p. o. a „Bengáliai helytartódra úgy sincs a nemzeti színháznak jelenleg megfelelő személyesítője. De Császár fellépése elma­radt míg mások nem csak felléptettek, hanem szerződtettek is, a­nélkül, hogy a közönség csak egyetlenegyszer is tetszéssel kisérte volna fellé­pésüket, így hiába lesz subventio. Csak privát­passiók kielégítésére fog szolgálni. __A „Pécsi L.“ ismét két verekedésről ír. Egyike a szigeti városban volt csütörtökön este, midőn egy Plainer-pártinak házát megrohanták, s ablakait, cserepeit összevissza törték, e mellett két embert meg is támadtak s egyiknek fogát ütötték be egy kővel, a másikat pedig egy fo­kossal akarták leütni, mely ütéstől cs­ak úgy menekült, hogy társa a fakost elkapta. E két egyén magát védelmezve szintén nem kímélte az ütlegeket, és sajátságos épen azok, kik vagy tizen, vagy tán többen is e két egyént megtá­madták, mentek panaszra.­­ A másik,pénteken este történt a budai városban, hol egy bányász egész csendesen ültetni való fákat hozott szöl­­lejéből, midőn az után orozva megtámadtatott, s egy téglázó vassal fejét beütötték. Már az igaz, hogy a biztonság jó lábon áll Pécsett. — Szana Tamás, ki jelenleg Csoko­nai tüzetes életrajzának megírásával foglalko­zik, a „Hazánkéban egy érdekes kritikát kö­zöl 1804-ből, mely „Fésűs Ilona“ név alatt bí­rálja „Dorottyát.“ __A győri olvasó egyesület által a vizkárosult olasz és schweicziak javá­­ra rendezendő hangverseny már előre is nagy figyelmet ébreszt a győr városi a vidék­beli közönség között, ugyanis szabadalmazott s kb­. Győr városából részben pedig Mosony, Ko­ntárom, Veszprém és Győrmegyékből (névszerint: Ányos Ilon, Ányos Konkoly Flóra, Baruch Luj­za, Bruck Jetti, Dorner Cornelia, Dorner Ida Dorner Róza, Edl Teréz, Fleischmann Leontin, Friedrich Laura, Halászy Józsa, Jerfy Emma, Király Mari, Kovács Ilon, Kovács Lívia, Kränz­lein Ida, Lumniczer Ilon, Nagy Leopoldina, Neisszer Anna, Pecz Vilma, Perlaky Jolán, Si­­raon-Szalay Irén, Sailer Martid, Szerencsés Rita, Weöres Ilon és Wimmer Antonia urhölgyekben úgy ifj. Jerfy Antal, Kautz Gusztáv, Konkoly Thege M., dr. Kovács P., Rotter J., Windisch A. és Weisz Zsigmond urakban) oly tehetségeket nyert a rendezőség a közreműködésre meg, kik nemcsak műkedvelői­, de a művészi igényeket is kielégítő élvezetet fognak szíves közremű­ködésükkel a város és megyei közönségnek nyújtani. A hangverseny napja jövő szombaton, vagyis március hó - án leend, melyre a jegyek igen keresettek, s ez érdemben a helybeliek és vidékiek részéről számos előjegyzések léteznek. A megjelölendő műsorozat e lapokban is közölve leend. K­ÜLFÖLD. (Párisváros költségvetése.) Míg a törvényhozó testület február 25-ki ülése egysze­rűen a Garnier-Pages által kezdetben kifejtett nézetek ismétlésével folyt le, a február 26-ki ülést R­o u­h­e­r államminiszter beszéde tette érdekessé. E beszéd valóban a Hauszmann-féle rendszer hivatalos és úgyszólván közvetlen el­ítélése volt. Eleinte ugyan nem akarja elismerni a miniszter, hogy a Szajna departement főnöke daczolt volna a törvényekkel, valamint azt sem, hogy a császár felelőssége itt, hol egyszerűen könyvvezetés és számadás forog kérdésben, föl­hozathatnék. A megkezdett munkálatok szüksé­géről s a város legközelebbi budgetjének kilátá­sairól a kormánypárti szónokok eddigi beszé­deire hivatkozhat. A főváros népességeinek foly­tonos növekedése a czivilisatió általános törvé­nyein nyugszik, s minden európai fővárosban époly mérvben nyilatkozik : a paraszt lassan­ként földbirtokossá lesz s a város felé fordul, hogy szaporítsa ott azon polgárságot, mely ma­gát a kereskedésre, iparra és üzletekre szenteli. Páris népességének növekedését csak forrada­lom akadályozhatja meg, igy 1846—1851 kö­zött 635 lélekkel csökkent a főváros lakossága. A különböző ellenvetésekre áttérve, minde­nekelőtt az 1852-ki decretum által megengedett engedmény­adási rendszert igyekezik igazolni. „Van-e joga a községnek, a municzipális ta­nácsnak egy évnél tovább rendelkezni jövedel­meiről ? E jogot határozottan megtagadni tőle annyit tenne, mint a legvilágosabb centralisa­­tiót elkövetni. Meg kell engedni a községnek, hogy messzebbre tekintsen. Midőn azonban a község a jövő nemzedéket is kötelezi, oly lé­pést tesz, a­mely törvényes fölhatalmazást igé­nyel. Itt azonban fölötte nehéz határvonalat húzni; az államtanács, a főszámvevőség és a mi­niszteriális kibocsátványok egymásután megkí­sértették ezt, s körülbelől hat évben állapodtak meg e határidőre nézve. A­mi azonban Páris vá­rosát illeti, a történtek után s a 465 millió frank­­nyi teherrel szemben nem késem kijelenteni, hogy a fővárosi igazgatás rendelkezési jogának határait elérte, s hogy a törvényhozó testület fölhatalmazása szükséggé vált. És ha még va­lami kétség volna e tekintetben, azt praerogati­­váinak előnyével kellene megoldani, a­miket figyelembe nem vettek, a­minek azonban ezután nem szabad megtörténni. Ezután a Szajna de­partement főnökét veszi védelmébe a miniszter. E védelemre azonban közvetlenül egy újabb vallomás következik. Roucher ugyanis beismeri, hogy a közmunkák pénztárába letett pénzeknek ott kellett volna maradni, s hogy midőn azokat más pénzekkel összevegyítették, és más, mint a kitűzött czélra fordították, valóságban újabb kölcsönt vettek föl, tehát újabb „szabályellenes­séget“ követtek el. Ez azonban még nem volt a leghelytelenebb eljárás. A pénztárnak csak 100 millió értékben volt joga bonokat kibocsátani, e határt azonban 59 millióval hágták túl s igy nem tartották szem előtt a törvényt. Ezt egész őszintén be kell valla­ni , de ily visszaélések ezután nem fordulhatnak elő, ha a város rendkivüli budgetje azonnal a törvényhozótestület elé terjesztett­e. Ez alkalom­mal tüzetesen fejtegette a miniszter a város által épen most folytatott alkudozásokat a beregi en­­trópét illetőleg, mire nézve azon ígéretet tette, hogy a kormány ezen operatiót újabb cautió le­tevése előtt nem fogja megengedni. A városi igazgatóságnak ezután szigorúan kell alkalmaz­kodnia a helyes könyvvezetés feltételeihez, nem lesznek többé delegá­ló­ bonok, cautiók s más czélokra fordítandó betételek. Kétség merül fel az iránt, váljon bevallotta-e a város minden adósságát e 465 millióban, kérdés létetett, ha vannak-e még sürgősen léte­sítendő munkák. Az első kérdésre Hauszmann azon feleletet adta volna a kormánynak, hogy csak márcz 31-én fogja a helyzetet teljesen fel­ismerni, hogy azonban a passivák 14 milliónál többre nem fognak menni, mit a jövő évben ki­fizethet. A­mi a második pontot illeti, azt maga a kamara döntheti el a rendkívüli budget meg­vizsgálása alkalmával. Roucher végre áttér ma­gára az előterjesztésre, melynek czélja a város jelen adósságát negyven év alatt visszafizetendő tartozássá átváltoztatni. Jules Favre arra figyelmezteti az ál­lamminisztert, hogy a kettős jogsértést, melyet a Credit foncier elkövetett, midőn egyrészről városnak törvényes felhatalmazás nélkül köl­csönt adott, másrészről midőn 5 frank 45 centi­menál több kezelési költséget vont le minden 100 frank után, épen nem igyekezett védel­mezni. Roucher erre kijelenti, hogy ő előbb következtetéseit akarja kifejteni, s csak azután felel majd Jules Favre megjegyzésére. Beszédét tehát így zárja be : Az előttünk fennállott kor­mány megerődítette Párist, és Francziaország hálával viseltetik e nagyszerű mű létrehozója iránt, noha az is hazafias „szabályellenességgel“ kezdődött. Mi Párist újjá, a városok királynő­jévé tettük. Ha némi rendetlenség fordult elő, azokat el fogják feledni, s örülnek az eredmény­nek (Thiers tiltakozik a „szabályellenesség“ kife­jezés ellen.) Ezután Roucer J. Favrenak felelve így szól: Nem kell mindenért felelőssé tenni a felső­adott kir. g­y 1­1 kg., skót akta­kormányt, mert ha ez fenhatóságát nagyon is érezteti a pénztársulatokkal, azonnal ismét zsar­­nokoskodásról vádolják. Thiersnek pedig azt feleli, hogy Guizot emlékirataiban az akkori miniszterelnöknek (Thiersnek) egy levelére tör­ténik hivatkozás, a­melyben az mondatik, hogy minél többet kell tenni a kamara közreműkö­dése nélkül, mert azok sohasem hajlandók ele­gendő hitelt engedélyezni, míg később a már véghezvitt cselekvényeket rendesen jóváhagyják. Ezen ülésben továbbá még ő 1­1 m­v­­­e­r emelt szót. ő vonakodik a városi hatóság ré­szére indemnity-billt adni, mivel a miniszter, noha azt állította, hogy az eddigi eljárás a jövő­ben többé elő nem fog jőni, mégsem nyújtott semmi biztosítékot e tekintetben, sem nem kár­hoztatta azon tant, melynek alapján a törvénye­ket megsértették. Szónok különösen minden párisi képviselő kötelességévé teszi, hogy semmi engedménynyel ne elégedjenek meg mindaddig, míg a dictaturát el nem­­őrlik, mely Párisra 15 év óta nehezedik. „Ön azt mondja nekünk — kiált fel Ollivier — hogy helytelenül jártak el a múltban ; erre én azt felelem: a jövőben is hely­telenül fognak eljárni, míg csak az elkövetett hibák valódi okát, a törvényellenes diktatúrát, végkép el nem törlik, mint a­mely minden alap­elvvel s magával a józan észszel ellenkezik. Eb­ben rejlik a baj a mig ezen nem segítenek, én minden indemnity-billt megtagadok.“ A kamara ezután berekesztette ülését. (Az angol parliament.) A ház febr. 25-ki ülésében a feliratra válasz olvastatott fel. Ezután A­z indiai miniszter közli a házzal az uj­tásügyi törvényre vonatkozó javaslatot. A Skó­tiában jelenleg fennálló tanrendszer alapvona­lban még a reformátió kezdetétől veszi erede­tét , Knox Jánosra vezethető vissza. 1696 ban egy törvény lépett életbe, mely minden egyes köz­ség földbirtokossainak vagy helyettük a pres­bitériumnak kötelességévé teszi, hogy iskolát építsenek és egy tanítót tartsanak. Az erre vo­natkozó költségek fele részben a földbirtoko­sokra s fele részben a bérlőkre rovattak. E törvény főbb vonalaiban mind e mai napig fenmaradt s az iskolaügy az önkéntes hozzájá­rulásokra bízatott. Ez alapítványokat többnyire buzgó keresztények tették s igy az iskolák hit felekezeti jelleget öltöttek; a gazdagabb vidé­keken számos iskola állittatott fel, mig a szegé­nyebb kerületekben a legnagyobb hiányt kellett érezni. Ily körülmények között számtalanok a jelen rendszer hiányai.“Sok helyen nincsen is hely iskolaházakra, a tanítók buták és iszákosak, míg a városokban egyes magánvállalkozók ke­zelik az oktatást. Argyll herczeg e helyzettel szemben a követ­kező módosításokat ajánlja: Központi hatóság állítandó fel Skócziában az iskolaügyet illetőleg, mely a grófságok és a vidéki földbirtok részéről két, a városokéról két az egyetemek és más főiskolák részéről ugyan­annyi, a tanítók közül egy képviselőből és két kormánybiztosból álljon ; az elnöklést az utób­biak egyike vigye, s ily alkalommal fizetést húzzon. E központi hivatal határozza m­eg aztán az egyes kerületek és városokban szükségeseknek mutatkozó iskolák számát, ez intézkedik az új iskolák felállítása és fentartásáról, a tanítók képességét ez vizsgálja meg, s hatalmat nyer a képteleneket elbocsátani, az elaggottakat nyug­díjazni stb. Ezen egész terv az 1864-ki iskolai bizottmány javaslatának elvét követi, s a ház tiszteletreméltó figyelemmel hallgatta azt végig. A második felolvasás azonban husvét utánra halasz­tatott. Az alsóházban ismét számtalan be­jelentés és kérdés létetett, mielőtt a tulajdonképi ügyekre áttérhettek volna. C­h­i­l­d­e­r­s, ten­gerészeti miniszter kijelentette, hogy ő március 4-kén fogja az ő szakára vonatkozó előirányza­tot benyújtani, míg a hadügyminiszter négy nappal később fogja ugyanazt tenni. Ezek után Fitzgerald Ottó, a kir. háztartás ellenére olvasta fel a királynő válaszát a feliratra. Otway külügyi államtitkár az Alabama­­kérdésre né­zve Torrensnek hozzá intézett fel­szólalására kijelentette, miszerint a kormány még semmi hivatalos tudósítást nem nyert ar­ról, hogy az amerikai tanács a legújabban kö­tött egyezményt elvetette volna. Az ülés többi részét Göschennek, a szegény hivatal elnökének előterjesztése vette igénybe, melynek tárgyát a helyi adó körül teendő javítások képezték. Az általa benyújtott törvényjavaslat módot nyúj­tana a szegényebb sorsúaknak, hogy adójukat négy részletben fizethessék le, s a házbér fize­tésnél az adónyugtát a házi urnák beszámíthas­sák. Rövid megvitatás után a kamara elfogadta e javaslatot. Ezután Russell Gurney jelen­tett be egy bilit a férjezett nők tulajdonjogát illetőleg fennálló törvények reformjára nézve és Chambers úr egy másodot előterjesztést, mely a házasságot az özvegy és elhalt nejének nővére között megengedné. Ezen előterjesztés megelőzőleg már több ízben visszautasittatott. KÖZGAZDASÁG. Hetiszemle a bécsi tőzsdéről. Tőzsdénk további emelkedési képessége a le­folyt héten rendkívüli módon bebizonyult,főleg az újabb pénzintézetek és új vállalatok részvényei közül; a franco-osztr. banknál 25 frtnyi áremel­kedésre ad okot, a saját részvényeinek eladása által 16%-ra menő nyereményt a Drasche-féle tég­laüzlet vétele, melynek részvényei átlag mintegy 60 frtnyi nyereményt ígérnek, s a franco- magy. bank megalapításában való részvétel, melynek részvényei már is 18 frt agióval vezetnek; a ke­­resk. bank részvényei, melyeket hosszabb időn át a kibocsátási árfolyamon el nem lehetett ad­ni, a helyi távirda-vállalat folytán a lefolyt hé­ten 30 írttal emelkedtek. A keresk.­bank által felállítani szándékolt részvénytársaság a Schlö­­gelmühle papírgyár átvételére szintén sokat ígé­rő vállalatnak mutatkozik. A generalbank rész­vényei 25 frt­agió mellett keltek. Az escompte­­társaság részvényei a 13% osztalék folytán szin­tén 20—25 írttal javultak, míg a hitel és anglo­­asztr. bankrészvények 7—9 frt emelkedést mu­tattak. A bankrészvények a lombard-üzlet foly­tonos növekedése folytán 15 írttal, s a magyar hitelrészvények és a forgalmi bank 4 írttal emelkedtek. Ellenben a földhitelintézet előbb szakadatlanul emelkedő árfolyamából 15 frtot vesztett. Az ezüst járadék a hét folyamában 1%­­kal javult, s az eredmény a hét végén csaknem megkétszereződött. Kevesebb élénkség mutatkozott a vasúti és más iparpapírokban. A Dunagőzhajózás a kelet­kező versenyvállalatokkal szemben 28 frttal esett, mi azonban felényire ismét fölemelkedett a tramway 15, s az omnibus 20 frt áremelke­dést mutatott. A vasúti részvények nem vettek részt az emelkedő hangulatban , s általában semmi figyelemben nem részesültek. A Ferencz- József vaspálya 5, Rudolf 2, barcs-pécsi 2, al­földi 2, magyar észak-kel. 1, és a korábbi lem­­berg-czernoviczi 5 írttal javult. Az elsőbbségek és záloglevelek szilárdul ma­radtak s kedvező hangulatot mutattak. A déli vasúti bonok közül az 1870—74-kiek 2 írttal emelkedtek. Az idegen valuták mereven maradtak, s rész­ben %+ +1,%-kal javultak. A váltók és­ értékpá­­rok nem elegendők a rögtöni fizetések fedezésé­re. A Napoleonh­oz ép oly olcsó, sőt még olcsóbb időre, mint készpénzre. Pesti gabnatőzsde, márt. 2. Búzában a vételkedv ma igen lanyhának mutatkozott, miért is az árfolyam 5 krral esett. A forgalom 10,000 mérőre rúghatott. Árak következők: tiszavidéki búza 3.85 kr k. p., 86 fos 4.45 kr 3 hóra, 87 fos 4.60 kr 3 hóra, 80 f­s 4.75 kr 3 hóra, pesti 86 f­s 4.50 kr 3 hóra. Mindez vámmázsálva. Kukoricza 2000 vámmázsa kelt el mart.—aprilre 2.17 % kron k. p. Minden egyéb gabnanemben kevés forgalom. Pesti értéktőzsde márt. 2-án. A forga­lom csak szük körre szorítkozott, de azért az árak tartják magukat. Malompapirok ismét lany­hábbak. Hivatalosan nem jegyzett részvények­ben ismét kevés, de emelkedő irányt mutató változás történt. Egyes változásokról alább. Esti zárlat Élénk hangulat. Omnibus 2011. Dräsche 79. Gschwindt egész 7 írtig vete­tett. Vontató II. kibocs. 35% adva. Az 1864-es sorsjegyek 24-ik húzása. A következő 8 sorozat huza­tot­t ki: 238, 697, 868, 1335, 1393, 2066, 2695, 2837. Nagyobb nyeremények estek:­ 200,000 ft a. 2066 series 48 számára 50,000 ft. a. 2837 s. 25 sz. 15 000 ft a. 1393 s. 56 sz. 10,000 ft a. 1393 s. 28 sz. 5,000 ft a. 597 s. 56 sz. 2000 ft a. 238 s. 48 sz. 2066 s. 34 sz. 597 s. 33 sz. 868 s. 8 sz. 1000 ftot nyertek: 238 s. 83 sz. 597 s. 90 sz. 868 s. 41 és 56 sz. 1335 s. 30 sz. 1393 s. 8 sz. 500 ftot nyertek: 238 s. 8 és 91 sz. 597 s. 2 és 48 sz. 868 b. 30 sz. 1335 s. 8, 39, 60, 62,96 sz. 1393 s. 37 és 45 sz. 2066 s. 83 és 97 szám. 2837 s. 27 szám. 400 ftot nyertek: 238 s. 31 sz. 597 s. 7, 10, 27, 43, 61, 75 és 97 sz. 868 s. 48 és 81 sz. 1335 s. 26 sz. 1393 s. 14, 17, 23, 61, 65 és 96 szám. 2066 s. 30, 36 és 71 sz. 2695 s. 6, 15, 30 és 48 sz. 2837 s. 9, 56, 76, 94, 97 és 100 számok. Nemzeti színház. Szerdán, március 3-án :Howard Katalin.“­ Szomorujáték 5 felv. Népszínház. Szerda, márt. 3-án : „Házasság gőzerővel.“ Vígjáték 3 felvonásban. Vízállás. Mart. 2. Pesten . . Mart. 2. Pozsonyban . . Mart. 2. Máramaros-Szigeten Mart. 2. Tokajban . . Mart. 2. Szolnokon . . . Mart. 2. Szegeden . . . 0 fölött. 5 0 felhős 5 3 n 1 3 száraz( 6 6B637 2 n 6 1 7) Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond. N­yilt-tér. „Komoly szózat a választókhoz.“ Függelékül: Észrevételek scorpió röpiratára . Irta Réthi Lajos, az egykori „Jó barát“ szerkesztője, a „Vasárnapi újság“ és „Politikai Újdonságok“ belmunkatársa. Egyes példány ára 30 kr. A szerzőnél (magyar utcza 18. sz.) megrendelhető 100 példány 15, 50 példány 8 ftért. Vasúti közlekedés. (Indulási órák szerint) 1. Pest-Kassa és vissza. Pest . 6.31 r. is 6.1» e. Czegléd 9.89 „ „ 8. 4 „ Szolnok 10.87 „ „ 9.17 P. Lad. 1.33 d. u. 1. 8 és. Debrecz. 3. 6 „ 3.48 r. Kassa érk. 9.66 d. e. 1.61 du. Kasza. 6.21 r. 12. 1 d. Debrecz. 12.19 d. 10.2« é. P. L­ad. 1.67 d.«L 12.39 Szol­­nok 4.43 „ 4.89 r. Czegl.érk.6.33 „ 6.56 „ Pest érk. 8.40 „ 8.40 „ II. Czegléd-Arad-Károlyf­ehérvár és vissza. Czegléd 9.24 d. e. és 1.45 d. Szolnok 10. 6 d. e. és 9.47 e. Csaba 1. 9 d. n. „ 2.36 r. Arad érk. 2.62 „ „6.12„ Károlyfeh. érk. 1.46 d. K­irályfehérv. 4.41 A­rad 12.26 d. és 8.47 Csaba 2. 7 d. u. „ 11.*8. Szolnok 6. n s 4.1.e Czegl. érk. 6.48 d. a. 6.8.8 111. P.­Ladány-Nagyvárad és vissza. P. Ladény . . 2. 5 d. u.­­ N. Várad . ind. 10.27 d. e N. Várad érk. . 4.81 a­­ P. Ladány. érk. 12..68 d. IV. Bécs-Baxias és vissza. Bécs . 7.30 r. és 8 a. e. I BA'llás 6.36 e. Poss Pest 10.6 d. e. „ 10.61 é. 6.23 d.u., Szeged 12.29 7.6.8 r. 8.23 d.n Temesv. 6.24 d. e.„ 6.63 e. Jassanova 8. 10 d. e. Báziás érk. 8.39 d. e. e. és 1.80 t. m 12.40 d. , 9.25 4. ,4. 23 r. 6.14 r. Pest—Bées. Naponként 7.84 r. Érk. Bécsre 1.50 d. n. Bécs—Pet­­t. Naponként 2.80 d. n Érkezik Pestre 9.716 ?. Buda Fehérvár, Győr, Bécs és vis­­sza. d. e. Bécs 7.426 Győr 11.45 d. e Sz.-Fehér. 6.66 . L Buda érk. 7.68. s IV Buda-K­anizsa Bécs és vissz? i. Buda 6.20 e. Kanizsa 7.15 r. Soprony 1.60 d. Bécs érk. 6.26 e. Pragerhof 9.30 d. *• II.Kanizsa 1.22 d. n. Fehérv. érk. ' •­Bécs felé 6.41/ x érk.6.26 • Kanizsa, Mohács és vissza. Kanizsa 8.56 r., 2 d. a. Barcs 1.25 f u­­.67 *) Mohács érk. e. — d) Pécsre érk. 9.17. Mohács­­7.46 r.*) Barcs 3.36 d. n. 8.50 r. Kanizsa . érk. 7.20 e. 12.44. ') Pér krel 11.40 r.és 64. Buda . . 6.35 reggel Sz.-Fehérvár IC. d. e. s Győr , 4.10 d. n. 4.30 r. Bécs érk. 8..2 este. 8.26 -Pest 8. r. 8.30. e. Gödöllő 9.13. r. 10.54 e. Tarján . 12.24 d n. 5.3 r. Jassanova 7. 46 Vemesv. 10.43 e. Szeged 2.33 r. Pest . 9.60 r. Pozsony 4.46 d. u. Bécs érk. 6.89 32 e. 10. r. a. IX. Pest-Tat­án és vissza. Tarjá­n 2.50 d. u. 10.10. Göd­­illő 6. 3­­­4.10. Gyors­ vonatok. Bécs 9.30 d. -t Soprony 1.80 d.. Kanizsa 9. e. Buda érk. 8.12 r. VII. Féké gyár, Trieszt és visza 8.60 r. Triest 6.45 Fehérvár Nt Kanizsa 1.60 dél Pragerhof 9.27 d.u. Triest érk. 8.14 e. aBécs felé 6.22 e. érk.6.30 r. VILI *) •) is 600 200 200 80 30 8i».St 100 100 63 40 40 600 1000 1000 600 160 100 600 600 300 600 490 160 1000 600 600 600 200 80 316 210 300 160 300 200 200 200 200 600 200 600 600 200 200 200 61 210 626 100 106 200 200 200 300 200 200 600 *00 101 60 200 60 11 16 6.40 43 18 130 82 6 200 200 120 V, 100 60 24 60 301) 30 100 Értékpapírok. Állampapírok. Magyar vasúti kölcsön 120 ft ezüstben Bank és takarékpénz­tári részvények. Pesti keresked. bank Budai „ „ Pesti iparbank ') Magyar hitelbank . Pesti népbank ’) Angol magy. bank . Pozsonyi hitelbank Bánáti bank . Pesti takarékpénztár Budai „­­­Budai „ Újpesti „ Malmok. Hengermalom Pannónia malom . „ II. kib. . . Buda-Pesti . „ F elsőbbe. Gyártelep . ) Concordia malom Királymalom . Victoria Árpád Árpád malom .. . Loiza .... Szegedi export Biom . ... Miskolczi . . . „ elsőbbségi Szarvasi Felföldi József m. Adva 40 Biztosítások. I. Magyar . . Pannónia viszontbizt. Pesti bizt. int. Haza életbizt. . Unió viszontb. Vasutak. Pécs-Barcsi . .­lföldi ....................... íjszak-keleti . . . Pesti kSzáz *7. Tartva! 106*1, 133 242 360 112 48*1, 123 195 1690 612 140 81 1275 1360 1190 680 157 108 615 635 2­8 208*1, 600 106*1, 142 246 112*1,49 124 616 145 83 1800 1385 1200 690 157*1, 109 625 540 29­1 525 490 209 610 632 182 306 220 190 1­­63 lile'l, 475 Egyéb részvények. Magyar serfőződs Királyserfőződe szessfinomitó Újpesti „ . . ") Gyógytár Petroleum Bútor kézmüzet . R. Murányi bánya Mátrai Kux. . . Keresked. épü­let . . Lánczhid .... p elsőbbség Alagút . . . . Magy. gőzhajó a gépgyár • • ( vontató ) Salgó Tarjáni . Sz. Endrei téglagyár . Deutsch nyomda Pesti nyomda filma. Zarzetzky Brignette s­roda és vagy árugyár Sertés hizlaló Záloglevelek. &*/*'/• magy. földhitel . 6*/. jövedékjegy „ . Kereskedelmi bank Hivatalosan be nem j­egy­zett érték-­ papírok árkelete. Pesti közút □. kib. . n m- n 1 Budai „ ... Temesvári felfiz. Tramway .... Athenaeum nyomda. *­ Magy. .gőzh. IL felf. —­Magy. hajógyár felfiz. Hajózálog társ. . „ Bodnárgyár . . n Flora szappanf. . „ Gschwindt szeszgy. „ Gyaratolt fonalgy. p.a.* Bőrgyár . . Belga gépgyár . „ Kukoricza-keményito ” V­onalzó-intézet — Magy. svajezi ipar pa. — Waggongyár „­­ Gyapjúmosás . . p.a . Gyufagyár . . fslf­_ Vendéglő . • P- a.‘ _Erzsébet „ • felfiz Molnár és sfitő m, Nyitrai malom — Unió n] p. a.* Hengermalom IL felfiz. Omnibus . . . „ 60 Securitas viszont.. . — Hunnia „ p. a.* Drasche tégla . , felf. Magyar téglagyár „ Pannónia „ Nagyv. szeszén, felff. Vontató II. . p. a.* Spiering . . . „ Magy. kőszéntárs. felf . Spodium O­budai utészégetés . Gözsikló • • • Franczia-Magyar 675 225 510 600 230 208 215 4200 211. 480 663 192*1, 107 214 175 1*91*1, 92 246 205 185 1119 62 200 + % +15 +1­­10 636 185 310 222 290 191 16­4 149* , 480— 585 226 615 603 240 210 218 —8 +8­­% —5 —1 +5 +3 +­ % —1 22*1, 450 655 98 108 216 178­­ 292 1, +1% 93 250 188 120 55 92*/, *7*/, 468 170 100 14 181*/, 9 43 46 10 14 4 10 pari 10 20 pari 6 3V, 80 47, 3 pari 2 1 510 21 856 78 12 44 5 9 14 93*1, 98 466 172 105 15 182 3 10 46 60 12 15 5 7 7 22 —1 —1 —2 +4 +6 4*1, —1*1, 76 1 5 1 -‘L 2 2 1 pari 616 22 858 10 79 1+17, 21% *) 9 hóra. *) 6 hóra. I alatt.« +‘0 13 46 57, 10 15 22, 4­ 4 +6 100 100 100 200 80 180 20 100 100­ 200 200­ 800 8 1 160 14 17­­ 200 100 180 80 160 200 200 40 70 200 160 200 400 800 130 800 200 80 200 1*0 *00 80 1*0 40 140 A pesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzései márcz. 2-án. nabusi­ak. Béta, bánsági ú ti szám. n n­a bácskai fehirm. pesti n n ÓV. Bj 6T Han­gulat y kint csend£3 3 ft. kr.­­87 4 3 4 85 3 87 .60—3. ,95-4 .40—4. ,70-8. 05-4. ,50—4. 60-3. 96—4. 70—8. 05—4. 50—4. 70—3. 05—4. 50—4. —1 ft. kr. 843 75 20 86 4 55 85 84 30 86 86 vímmáz­sák­­ként 88 ,66 ,75 ,20 86­­ 88 85 84 30 86 65 88 84 30 86 65 88 75—3.90 25—4.40 55—4.66 85—4.— 35—4.50 65—4.75 71—3.90 25—4.40 85—4­— 35— 4.50 6­5—4.76 85—4.— 36— 4.50 65—4.75 Hangulat Ross . . 80 font utánlanyha Árpa, malátának? 2 „ „ szilárd „ abrakéi 72 „ „ Zab ... 60 „ , Kukoricza bán.— „mérőjelanyha másnemű 82 „ „ Bab . . . 85 „ „ csend. Köles . . 80 „ „ Repcze fekete 76 font utánüzleti „ bánáti 75 , „ nélkül. vámmázsánként 8.25- 3.35 3.06—3.35 2.75—3.— 3. — 3.20 2.20-2.30 4. ------------4.50 2.65-2.86 6.26- 6.60 5.80 5.96

Next