Pesti Napló, 1869. március (20. évfolyam, 5564–5687. szám)
1869-03-03 / 5565. szám
t installálni. — Ő Felségéhez Sziszek is fog küldöttséget inditani, a polgári és a katonai község egyesitése ügyében. — I. Ferencz király emlékezetére a testvér fővárosokban tartott gyászmisében nagy számmal gyűltek egybe az ájtatások. Budán jelen voltak a minisztériumok, hatóságok, stb. — Az „Esti L.“ írja: Egy „Eisenbahn- és Dampfschifffahrts-Clubb“ van Pesten alakulóban, mely körül eléggé eredeti vita fejlett ki Ivánka s egy magyar mérnök között. Ivánka tudniillik elnöke a clubbnak, melynek tendentiái oly annyira nem magyarosak, hogy alakuló gyűlésében egy magyar és német nyelven szerkesztett iratnak magyarul felolvasása mint szükségtelen és időrabló mellőztetni indítványoztatott. Ivánka úr aztán védelmezi a germanizator egyletet, mivel szerinte az német és magyar nyelvet is fog használni irataiban stb. Hogy rákanyarodnak a mi oppositionalistáink germanizáló dolgokra, ott, hol épen nem kénytelenek vele. — „Iris Polka“ és „Marostői Csárdás“ czímmel két zenemű jelent meg Rózsavölgyinél Csapik Jánostól. — Sasváry László — gymnasiumi és szini tanodai nyelvtanár — már múlt hó elsejétől kezdve a város elemi iskoláinak helyiségében a franczia nyelvből külön órákat ad. Elfogad gyermekeket s felnőtteket, férfiakat és hölgyeket. Egyelőre a nőknek az ősz utczai, a férfiaknak a belvárosi elemi tanodában ad órákat, majd a józsefvárosiban is. A tandíj igen csekély, havonkint két forint. A résztvenni kivánók Sasváry urnái (országút 26 iksz. 2 ik emelet, 9-ik ajtó,) bővebb értesítést nyerhetnek. A bécsi Theresianumot, mint az „Osten“ írja, legközelebb újra szervezik, vagy tán föl is oszlatják. A magyar kormány ugyanis azt kivánja, hogy a magyar születésű növendékek Pesten végezzék tanulmányaikat. — A fiumei községtanács febr. 25 -i ülésében király ő Felsége megérkezésének alkalmára az ünnepélyt rendező bizottságnak 10—15,000 frtnyi külön hitelt engedélyezett, azonban megállapittatott, hogy 500 frtot a fiumei szegények, s 500 frtot a „Radetzky“ katastrófa áldozatainak javára fordítsanak. Minthogy a kormányzósági palota újítást igényel , be sincs rendezve, ennélfogva az „Európa“ szálloda király ő Felsége ott tartózkodására 3500 frtért kibéreltetett. — A színészeti tanoda vizsgálatai tegnap vették kezdetüket. Mártius elsején az I. osztály tett vizsgálatot a magyar nyelvtan és ékesszólástanból és a III. a dramaturgiából. Mártius 2-án a drámai szak II. osztálya a drámai költészet elméletéből s költészettanból. Gyulai Pál úr tanítványai a nagy számmal egybegyűlt vendégkoszorú előtt szorgalmat és értelmes felfogást tanúsítottak. Azt tartjuk, hogy a haladást igen gátolja azon körülmény, hogy a tanítványok kéziratot kénytelenek használni. Miért nem nyomatja ki a tanár úr a használt kéziratot ? — A holnapi programm a következő : Az operai szak I. és II. oszt. az ének elmélete, solfeggiák, hanggyakorlatok Tanárok : Beccolini Hercules és Böhm Gusztáv. — A budavárosi közgyűlés tekintetbe véve, hogy a politechnikum számára Pest városa alkalmas helyet keres, és hogy így könynyen megtörténhetnek, miszerint a műegyetem Pestre áttétetik, mi Budára nézve nagy veszteség volna : elhatározta, hogy hasonlag alkalmas telket fog kiszemelni, s a tervrajzokkal együtt fogja ajánlatát a törvényhozás elé nyújtani. — A pesti franczia consulatushoz gr. D u n in alconsuli minőségben kineveztetett. — Márczius hó 4ód, csütörtök esti 7 és fél órakor tartotik a városi vigadó termében a zenekedvelők egylete második hangversenye. Műsor: 1. „Magyar nyitány“ zenekarra, Thern Károlytól. 2. „Czigány élet“ vegyes énekkarra, Schumann Róberttól 3. „Éji dal“ zenekarra, Vogt Jánostól. 3. „Vihar“ vegyes énekkarra zenekarkisérettel, Haydn Józseftől. 6. Hertelendy ezredes huszár indulója Ulmnál, 1805. évből, néphagyomány után, vegyes ének s zenekarra alkalmazá, Mosonyi Mihály. — J. F. Pestről, jótékonysági rovatunk egyik állandó neve 5atót adott a tűzkárosult paksiaknak. — A „F. L.“-ban olvassuk, hogy a nemzeti szinház intendatura a fejedelmi évi segély folytán mind a dalmát, mind a drámai személyzetet lehetőleg erősíteni szándékozik; ez kivált az utóbbinál igen üdvös volna. Csak aztán ne induljanak rokon- és ellenszenvek, vagy protectio után, hanem tekintsék a színház érdekeit. Színészetünkben nem sok az igazi jó anyag, de legalább amennyi van, annyit fel kellene használni ; fel is léptetnek néha kísérletül vendégeket, de a szereplések rendesen szerencsétlenül ütnek ki, nemcsak mert nem válogatják meg jól az illetőket, hanem mert épen olyanokat, akik sikert ígérnének , szándékosan nem is léptetnek fel; Így, hogy csak egy példát idézzünk, Császár Miklós, a budai népszínház egyik valóban tehetséges és ügyes tagja, aki a conservatoriumnak is növendéke volt, hiába tett lépéseket több ízben, hogy csak egy vendégszerepléshez is juthasson, oly szerepben, melyre, mint p. o. a „Bengáliai helytartódra úgy sincs a nemzeti színháznak jelenleg megfelelő személyesítője. De Császár fellépése elmaradt míg mások nem csak felléptettek, hanem szerződtettek is, anélkül, hogy a közönség csak egyetlenegyszer is tetszéssel kisérte volna fellépésüket, így hiába lesz subventio. Csak privátpassiók kielégítésére fog szolgálni. __A „Pécsi L.“ ismét két verekedésről ír. Egyike a szigeti városban volt csütörtökön este, midőn egy Plainer-pártinak házát megrohanták, s ablakait, cserepeit összevissza törték, e mellett két embert meg is támadtak s egyiknek fogát ütötték be egy kővel, a másikat pedig egy fokossal akarták leütni, mely ütéstől csak úgy menekült, hogy társa a fakost elkapta. E két egyén magát védelmezve szintén nem kímélte az ütlegeket, és sajátságos épen azok, kik vagy tizen, vagy tán többen is e két egyént megtámadták, mentek panaszra. A másik,pénteken este történt a budai városban, hol egy bányász egész csendesen ültetni való fákat hozott szöllejéből, midőn az után orozva megtámadtatott, s egy téglázó vassal fejét beütötték. Már az igaz, hogy a biztonság jó lábon áll Pécsett. — Szana Tamás, ki jelenleg Csokonai tüzetes életrajzának megírásával foglalkozik, a „Hazánkéban egy érdekes kritikát közöl 1804-ből, mely „Fésűs Ilona“ név alatt bírálja „Dorottyát.“ __A győri olvasó egyesület által a vizkárosult olasz és schweicziak javára rendezendő hangverseny már előre is nagy figyelmet ébreszt a győr városi a vidékbeli közönség között, ugyanis szabadalmazott s kb. Győr városából részben pedig Mosony, Kontárom, Veszprém és Győrmegyékből (névszerint: Ányos Ilon, Ányos Konkoly Flóra, Baruch Lujza, Bruck Jetti, Dorner Cornelia, Dorner Ida Dorner Róza, Edl Teréz, Fleischmann Leontin, Friedrich Laura, Halászy Józsa, Jerfy Emma, Király Mari, Kovács Ilon, Kovács Lívia, Kränzlein Ida, Lumniczer Ilon, Nagy Leopoldina, Neisszer Anna, Pecz Vilma, Perlaky Jolán, Siraon-Szalay Irén, Sailer Martid, Szerencsés Rita, Weöres Ilon és Wimmer Antonia urhölgyekben úgy ifj. Jerfy Antal, Kautz Gusztáv, Konkoly Thege M., dr. Kovács P., Rotter J., Windisch A. és Weisz Zsigmond urakban) oly tehetségeket nyert a rendezőség a közreműködésre meg, kik nemcsak műkedvelői, de a művészi igényeket is kielégítő élvezetet fognak szíves közreműködésükkel a város és megyei közönségnek nyújtani. A hangverseny napja jövő szombaton, vagyis március hó - án leend, melyre a jegyek igen keresettek, s ez érdemben a helybeliek és vidékiek részéről számos előjegyzések léteznek. A megjelölendő műsorozat e lapokban is közölve leend. KÜLFÖLD. (Párisváros költségvetése.) Míg a törvényhozó testület február 25-ki ülése egyszerűen a Garnier-Pages által kezdetben kifejtett nézetek ismétlésével folyt le, a február 26-ki ülést Ro uher államminiszter beszéde tette érdekessé. E beszéd valóban a Hauszmann-féle rendszer hivatalos és úgyszólván közvetlen elítélése volt. Eleinte ugyan nem akarja elismerni a miniszter, hogy a Szajna departement főnöke daczolt volna a törvényekkel, valamint azt sem, hogy a császár felelőssége itt, hol egyszerűen könyvvezetés és számadás forog kérdésben, fölhozathatnék. A megkezdett munkálatok szükségéről s a város legközelebbi budgetjének kilátásairól a kormánypárti szónokok eddigi beszédeire hivatkozhat. A főváros népességeinek folytonos növekedése a czivilisatió általános törvényein nyugszik, s minden európai fővárosban époly mérvben nyilatkozik : a paraszt lassanként földbirtokossá lesz s a város felé fordul, hogy szaporítsa ott azon polgárságot, mely magát a kereskedésre, iparra és üzletekre szenteli. Páris népességének növekedését csak forradalom akadályozhatja meg, igy 1846—1851 között 635 lélekkel csökkent a főváros lakossága. A különböző ellenvetésekre áttérve, mindenekelőtt az 1852-ki decretum által megengedett engedményadási rendszert igyekezik igazolni. „Van-e joga a községnek, a municzipális tanácsnak egy évnél tovább rendelkezni jövedelmeiről ? E jogot határozottan megtagadni tőle annyit tenne, mint a legvilágosabb centralisatiót elkövetni. Meg kell engedni a községnek, hogy messzebbre tekintsen. Midőn azonban a község a jövő nemzedéket is kötelezi, oly lépést tesz, amely törvényes fölhatalmazást igényel. Itt azonban fölötte nehéz határvonalat húzni; az államtanács, a főszámvevőség és a miniszteriális kibocsátványok egymásután megkísértették ezt, s körülbelől hat évben állapodtak meg e határidőre nézve. Ami azonban Páris városát illeti, a történtek után s a 465 millió franknyi teherrel szemben nem késem kijelenteni, hogy a fővárosi igazgatás rendelkezési jogának határait elérte, s hogy a törvényhozó testület fölhatalmazása szükséggé vált. És ha még valami kétség volna e tekintetben, azt praerogativáinak előnyével kellene megoldani, amiket figyelembe nem vettek, aminek azonban ezután nem szabad megtörténni. Ezután a Szajna departement főnökét veszi védelmébe a miniszter. E védelemre azonban közvetlenül egy újabb vallomás következik. Roucher ugyanis beismeri, hogy a közmunkák pénztárába letett pénzeknek ott kellett volna maradni, s hogy midőn azokat más pénzekkel összevegyítették, és más, mint a kitűzött czélra fordították, valóságban újabb kölcsönt vettek föl, tehát újabb „szabályellenességet“ követtek el. Ez azonban még nem volt a leghelytelenebb eljárás. A pénztárnak csak 100 millió értékben volt joga bonokat kibocsátani, e határt azonban 59 millióval hágták túl s igy nem tartották szem előtt a törvényt. Ezt egész őszintén be kell vallani , de ily visszaélések ezután nem fordulhatnak elő, ha a város rendkivüli budgetje azonnal a törvényhozótestület elé terjesztette. Ez alkalommal tüzetesen fejtegette a miniszter a város által épen most folytatott alkudozásokat a beregi entrópét illetőleg, mire nézve azon ígéretet tette, hogy a kormány ezen operatiót újabb cautió letevése előtt nem fogja megengedni. A városi igazgatóságnak ezután szigorúan kell alkalmazkodnia a helyes könyvvezetés feltételeihez, nem lesznek többé delegáló bonok, cautiók s más czélokra fordítandó betételek. Kétség merül fel az iránt, váljon bevallotta-e a város minden adósságát e 465 millióban, kérdés létetett, ha vannak-e még sürgősen létesítendő munkák. Az első kérdésre Hauszmann azon feleletet adta volna a kormánynak, hogy csak márcz 31-én fogja a helyzetet teljesen felismerni, hogy azonban a passivák 14 milliónál többre nem fognak menni, mit a jövő évben kifizethet. Ami a második pontot illeti, azt maga a kamara döntheti el a rendkívüli budget megvizsgálása alkalmával. Roucher végre áttér magára az előterjesztésre, melynek czélja a város jelen adósságát negyven év alatt visszafizetendő tartozássá átváltoztatni. Jules Favre arra figyelmezteti az államminisztert, hogy a kettős jogsértést, melyet a Credit foncier elkövetett, midőn egyrészről városnak törvényes felhatalmazás nélkül kölcsönt adott, másrészről midőn 5 frank 45 centimenál több kezelési költséget vont le minden 100 frank után, épen nem igyekezett védelmezni. Roucher erre kijelenti, hogy ő előbb következtetéseit akarja kifejteni, s csak azután felel majd Jules Favre megjegyzésére. Beszédét tehát így zárja be : Az előttünk fennállott kormány megerődítette Párist, és Francziaország hálával viseltetik e nagyszerű mű létrehozója iránt, noha az is hazafias „szabályellenességgel“ kezdődött. Mi Párist újjá, a városok királynőjévé tettük. Ha némi rendetlenség fordult elő, azokat el fogják feledni, s örülnek az eredménynek (Thiers tiltakozik a „szabályellenesség“ kifejezés ellen.) Ezután Roucer J. Favrenak felelve így szól: Nem kell mindenért felelőssé tenni a felsőadott kir. gy 11 kg., skót aktakormányt, mert ha ez fenhatóságát nagyon is érezteti a pénztársulatokkal, azonnal ismét zsarnokoskodásról vádolják. Thiersnek pedig azt feleli, hogy Guizot emlékirataiban az akkori miniszterelnöknek (Thiersnek) egy levelére történik hivatkozás, amelyben az mondatik, hogy minél többet kell tenni a kamara közreműködése nélkül, mert azok sohasem hajlandók elegendő hitelt engedélyezni, míg később a már véghezvitt cselekvényeket rendesen jóváhagyják. Ezen ülésben továbbá még ő 11 mver emelt szót. ő vonakodik a városi hatóság részére indemnity-billt adni, mivel a miniszter, noha azt állította, hogy az eddigi eljárás a jövőben többé elő nem fog jőni, mégsem nyújtott semmi biztosítékot e tekintetben, sem nem kárhoztatta azon tant, melynek alapján a törvényeket megsértették. Szónok különösen minden párisi képviselő kötelességévé teszi, hogy semmi engedménynyel ne elégedjenek meg mindaddig, míg a dictaturát el nemőrlik, mely Párisra 15 év óta nehezedik. „Ön azt mondja nekünk — kiált fel Ollivier — hogy helytelenül jártak el a múltban ; erre én azt felelem: a jövőben is helytelenül fognak eljárni, míg csak az elkövetett hibák valódi okát, a törvényellenes diktatúrát, végkép el nem törlik, mint amely minden alapelvvel s magával a józan észszel ellenkezik. Ebben rejlik a baj a mig ezen nem segítenek, én minden indemnity-billt megtagadok.“ A kamara ezután berekesztette ülését. (Az angol parliament.) A ház febr. 25-ki ülésében a feliratra válasz olvastatott fel. Ezután Az indiai miniszter közli a házzal az ujtásügyi törvényre vonatkozó javaslatot. A Skótiában jelenleg fennálló tanrendszer alapvonalban még a reformátió kezdetétől veszi eredetét , Knox Jánosra vezethető vissza. 1696 ban egy törvény lépett életbe, mely minden egyes község földbirtokossainak vagy helyettük a presbitériumnak kötelességévé teszi, hogy iskolát építsenek és egy tanítót tartsanak. Az erre vonatkozó költségek fele részben a földbirtokosokra s fele részben a bérlőkre rovattak. E törvény főbb vonalaiban mind e mai napig fenmaradt s az iskolaügy az önkéntes hozzájárulásokra bízatott. Ez alapítványokat többnyire buzgó keresztények tették s igy az iskolák hit felekezeti jelleget öltöttek; a gazdagabb vidékeken számos iskola állittatott fel, mig a szegényebb kerületekben a legnagyobb hiányt kellett érezni. Ily körülmények között számtalanok a jelen rendszer hiányai.“Sok helyen nincsen is hely iskolaházakra, a tanítók buták és iszákosak, míg a városokban egyes magánvállalkozók kezelik az oktatást. Argyll herczeg e helyzettel szemben a következő módosításokat ajánlja: Központi hatóság állítandó fel Skócziában az iskolaügyet illetőleg, mely a grófságok és a vidéki földbirtok részéről két, a városokéról két az egyetemek és más főiskolák részéről ugyanannyi, a tanítók közül egy képviselőből és két kormánybiztosból álljon ; az elnöklést az utóbbiak egyike vigye, s ily alkalommal fizetést húzzon. E központi hivatal határozza meg aztán az egyes kerületek és városokban szükségeseknek mutatkozó iskolák számát, ez intézkedik az új iskolák felállítása és fentartásáról, a tanítók képességét ez vizsgálja meg, s hatalmat nyer a képteleneket elbocsátani, az elaggottakat nyugdíjazni stb. Ezen egész terv az 1864-ki iskolai bizottmány javaslatának elvét követi, s a ház tiszteletreméltó figyelemmel hallgatta azt végig. A második felolvasás azonban husvét utánra halasztatott. Az alsóházban ismét számtalan bejelentés és kérdés létetett, mielőtt a tulajdonképi ügyekre áttérhettek volna. Childers, tengerészeti miniszter kijelentette, hogy ő március 4-kén fogja az ő szakára vonatkozó előirányzatot benyújtani, míg a hadügyminiszter négy nappal később fogja ugyanazt tenni. Ezek után Fitzgerald Ottó, a kir. háztartás ellenére olvasta fel a királynő válaszát a feliratra. Otway külügyi államtitkár az Alabamakérdésre nézve Torrensnek hozzá intézett felszólalására kijelentette, miszerint a kormány még semmi hivatalos tudósítást nem nyert arról, hogy az amerikai tanács a legújabban kötött egyezményt elvetette volna. Az ülés többi részét Göschennek, a szegény hivatal elnökének előterjesztése vette igénybe, melynek tárgyát a helyi adó körül teendő javítások képezték. Az általa benyújtott törvényjavaslat módot nyújtana a szegényebb sorsúaknak, hogy adójukat négy részletben fizethessék le, s a házbér fizetésnél az adónyugtát a házi urnák beszámíthassák. Rövid megvitatás után a kamara elfogadta e javaslatot. Ezután Russell Gurney jelentett be egy bilit a férjezett nők tulajdonjogát illetőleg fennálló törvények reformjára nézve és Chambers úr egy másodot előterjesztést, mely a házasságot az özvegy és elhalt nejének nővére között megengedné. Ezen előterjesztés megelőzőleg már több ízben visszautasittatott. KÖZGAZDASÁG. Hetiszemle a bécsi tőzsdéről. Tőzsdénk további emelkedési képessége a lefolyt héten rendkívüli módon bebizonyult,főleg az újabb pénzintézetek és új vállalatok részvényei közül; a franco-osztr. banknál 25 frtnyi áremelkedésre ad okot, a saját részvényeinek eladása által 16%-ra menő nyereményt a Drasche-féle téglaüzlet vétele, melynek részvényei átlag mintegy 60 frtnyi nyereményt ígérnek, s a franco- magy. bank megalapításában való részvétel, melynek részvényei már is 18 frt agióval vezetnek; a keresk. bank részvényei, melyeket hosszabb időn át a kibocsátási árfolyamon el nem lehetett adni, a helyi távirda-vállalat folytán a lefolyt héten 30 írttal emelkedtek. A keresk.bank által felállítani szándékolt részvénytársaság a Schlögelmühle papírgyár átvételére szintén sokat ígérő vállalatnak mutatkozik. A generalbank részvényei 25 frtagió mellett keltek. Az escomptetársaság részvényei a 13% osztalék folytán szintén 20—25 írttal javultak, míg a hitel és angloasztr. bankrészvények 7—9 frt emelkedést mutattak. A bankrészvények a lombard-üzlet folytonos növekedése folytán 15 írttal, s a magyar hitelrészvények és a forgalmi bank 4 írttal emelkedtek. Ellenben a földhitelintézet előbb szakadatlanul emelkedő árfolyamából 15 frtot vesztett. Az ezüst járadék a hét folyamában 1%kal javult, s az eredmény a hét végén csaknem megkétszereződött. Kevesebb élénkség mutatkozott a vasúti és más iparpapírokban. A Dunagőzhajózás a keletkező versenyvállalatokkal szemben 28 frttal esett, mi azonban felényire ismét fölemelkedett a tramway 15, s az omnibus 20 frt áremelkedést mutatott. A vasúti részvények nem vettek részt az emelkedő hangulatban , s általában semmi figyelemben nem részesültek. A Ferencz- József vaspálya 5, Rudolf 2, barcs-pécsi 2, alföldi 2, magyar észak-kel. 1, és a korábbi lemberg-czernoviczi 5 írttal javult. Az elsőbbségek és záloglevelek szilárdul maradtak s kedvező hangulatot mutattak. A déli vasúti bonok közül az 1870—74-kiek 2 írttal emelkedtek. Az idegen valuták mereven maradtak, s részben %+ +1,%-kal javultak. A váltók és értékpárok nem elegendők a rögtöni fizetések fedezésére. A Napoleonhoz ép oly olcsó, sőt még olcsóbb időre, mint készpénzre. Pesti gabnatőzsde, márt. 2. Búzában a vételkedv ma igen lanyhának mutatkozott, miért is az árfolyam 5 krral esett. A forgalom 10,000 mérőre rúghatott. Árak következők: tiszavidéki búza 3.85 kr k. p., 86 fos 4.45 kr 3 hóra, 87 fos 4.60 kr 3 hóra, 80 fs 4.75 kr 3 hóra, pesti 86 fs 4.50 kr 3 hóra. Mindez vámmázsálva. Kukoricza 2000 vámmázsa kelt el mart.—aprilre 2.17 % kron k. p. Minden egyéb gabnanemben kevés forgalom. Pesti értéktőzsde márt. 2-án. A forgalom csak szük körre szorítkozott, de azért az árak tartják magukat. Malompapirok ismét lanyhábbak. Hivatalosan nem jegyzett részvényekben ismét kevés, de emelkedő irányt mutató változás történt. Egyes változásokról alább. Esti zárlat Élénk hangulat. Omnibus 2011. Dräsche 79. Gschwindt egész 7 írtig vetetett. Vontató II. kibocs. 35% adva. Az 1864-es sorsjegyek 24-ik húzása. A következő 8 sorozat huzatott ki: 238, 697, 868, 1335, 1393, 2066, 2695, 2837. Nagyobb nyeremények estek: 200,000 ft a. 2066 series 48 számára 50,000 ft. a. 2837 s. 25 sz. 15 000 ft a. 1393 s. 56 sz. 10,000 ft a. 1393 s. 28 sz. 5,000 ft a. 597 s. 56 sz. 2000 ft a. 238 s. 48 sz. 2066 s. 34 sz. 597 s. 33 sz. 868 s. 8 sz. 1000 ftot nyertek: 238 s. 83 sz. 597 s. 90 sz. 868 s. 41 és 56 sz. 1335 s. 30 sz. 1393 s. 8 sz. 500 ftot nyertek: 238 s. 8 és 91 sz. 597 s. 2 és 48 sz. 868 b. 30 sz. 1335 s. 8, 39, 60, 62,96 sz. 1393 s. 37 és 45 sz. 2066 s. 83 és 97 szám. 2837 s. 27 szám. 400 ftot nyertek: 238 s. 31 sz. 597 s. 7, 10, 27, 43, 61, 75 és 97 sz. 868 s. 48 és 81 sz. 1335 s. 26 sz. 1393 s. 14, 17, 23, 61, 65 és 96 szám. 2066 s. 30, 36 és 71 sz. 2695 s. 6, 15, 30 és 48 sz. 2837 s. 9, 56, 76, 94, 97 és 100 számok. Nemzeti színház. Szerdán, március 3-án :Howard Katalin.“ Szomorujáték 5 felv. Népszínház. Szerda, márt. 3-án : „Házasság gőzerővel.“ Vígjáték 3 felvonásban. Vízállás. Mart. 2. Pesten . . Mart. 2. Pozsonyban . . Mart. 2. Máramaros-Szigeten Mart. 2. Tokajban . . Mart. 2. Szolnokon . . . Mart. 2. Szegeden . . . 0 fölött. 5 0 felhős 5 3 n 1 3 száraz( 6 6B637 2 n 6 1 7) Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond. Nyilt-tér. „Komoly szózat a választókhoz.“ Függelékül: Észrevételek scorpió röpiratára . Irta Réthi Lajos, az egykori „Jó barát“ szerkesztője, a „Vasárnapi újság“ és „Politikai Újdonságok“ belmunkatársa. Egyes példány ára 30 kr. A szerzőnél (magyar utcza 18. sz.) megrendelhető 100 példány 15, 50 példány 8 ftért. Vasúti közlekedés. (Indulási órák szerint) 1. Pest-Kassa és vissza. Pest . 6.31 r. is 6.1» e. Czegléd 9.89 „ „ 8. 4 „ Szolnok 10.87 „ „ 9.17 P. Lad. 1.33 d. u. 1. 8 és. Debrecz. 3. 6 „ 3.48 r. Kassa érk. 9.66 d. e. 1.61 du. Kasza. 6.21 r. 12. 1 d. Debrecz. 12.19 d. 10.2« é. P. Lad. 1.67 d.«L 12.39 Szolnok 4.43 „ 4.89 r. Czegl.érk.6.33 „ 6.56 „ Pest érk. 8.40 „ 8.40 „ II. Czegléd-Arad-Károlyfehérvár és vissza. Czegléd 9.24 d. e. és 1.45 d. Szolnok 10. 6 d. e. és 9.47 e. Csaba 1. 9 d. n. „ 2.36 r. Arad érk. 2.62 „ „6.12„ Károlyfeh. érk. 1.46 d. Királyfehérv. 4.41 Arad 12.26 d. és 8.47 Csaba 2. 7 d. u. „ 11.*8. Szolnok 6. n s 4.1.e Czegl. érk. 6.48 d. a. 6.8.8 111. P.Ladány-Nagyvárad és vissza. P. Ladény . . 2. 5 d. u. N. Várad . ind. 10.27 d. e N. Várad érk. . 4.81 a P. Ladány. érk. 12..68 d. IV. Bécs-Baxias és vissza. Bécs . 7.30 r. és 8 a. e. I BA'llás 6.36 e. Poss Pest 10.6 d. e. „ 10.61 é. 6.23 d.u., Szeged 12.29 7.6.8 r. 8.23 d.n Temesv. 6.24 d. e.„ 6.63 e. Jassanova 8. 10 d. e. Báziás érk. 8.39 d. e. e. és 1.80 t. m 12.40 d. , 9.25 4. ,4. 23 r. 6.14 r. Pest—Bées. Naponként 7.84 r. Érk. Bécsre 1.50 d. n. Bécs—Pett. Naponként 2.80 d. n Érkezik Pestre 9.716 ?. Buda Fehérvár, Győr, Bécs és vissza. d. e. Bécs 7.426 Győr 11.45 d. e Sz.-Fehér. 6.66 . L Buda érk. 7.68. s IV Buda-Kanizsa Bécs és vissz? i. Buda 6.20 e. Kanizsa 7.15 r. Soprony 1.60 d. Bécs érk. 6.26 e. Pragerhof 9.30 d. *• II.Kanizsa 1.22 d. n. Fehérv. érk. ' •Bécs felé 6.41/ x érk.6.26 • Kanizsa, Mohács és vissza. Kanizsa 8.56 r., 2 d. a. Barcs 1.25 f u.67 *) Mohács érk. e. — d) Pécsre érk. 9.17. Mohács7.46 r.*) Barcs 3.36 d. n. 8.50 r. Kanizsa . érk. 7.20 e. 12.44. ') Pér krel 11.40 r.és 64. Buda . . 6.35 reggel Sz.-Fehérvár IC. d. e. s Győr , 4.10 d. n. 4.30 r. Bécs érk. 8..2 este. 8.26 -Pest 8. r. 8.30. e. Gödöllő 9.13. r. 10.54 e. Tarján . 12.24 d n. 5.3 r. Jassanova 7. 46 Vemesv. 10.43 e. Szeged 2.33 r. Pest . 9.60 r. Pozsony 4.46 d. u. Bécs érk. 6.89 32 e. 10. r. a. IX. Pest-Tatán és vissza. Tarján 2.50 d. u. 10.10. Gödillő 6. 34.10. Gyors vonatok. Bécs 9.30 d. -t Soprony 1.80 d.. Kanizsa 9. e. Buda érk. 8.12 r. VII. Féké gyár, Trieszt és visza 8.60 r. Triest 6.45 Fehérvár Nt Kanizsa 1.60 dél Pragerhof 9.27 d.u. Triest érk. 8.14 e. aBécs felé 6.22 e. érk.6.30 r. VILI *) •) is 600 200 200 80 30 8i».St 100 100 63 40 40 600 1000 1000 600 160 100 600 600 300 600 490 160 1000 600 600 600 200 80 316 210 300 160 300 200 200 200 200 600 200 600 600 200 200 200 61 210 626 100 106 200 200 200 300 200 200 600 *00 101 60 200 60 11 16 6.40 43 18 130 82 6 200 200 120 V, 100 60 24 60 301) 30 100 Értékpapírok. Állampapírok. Magyar vasúti kölcsön 120 ft ezüstben Bank és takarékpénztári részvények. Pesti keresked. bank Budai „ „ Pesti iparbank ') Magyar hitelbank . Pesti népbank ’) Angol magy. bank . Pozsonyi hitelbank Bánáti bank . Pesti takarékpénztár Budai „Budai „ Újpesti „ Malmok. Hengermalom Pannónia malom . „ II. kib. . . Buda-Pesti . „ F elsőbbe. Gyártelep . ) Concordia malom Királymalom . Victoria Árpád Árpád malom .. . Loiza .... Szegedi export Biom . ... Miskolczi . . . „ elsőbbségi Szarvasi Felföldi József m. Adva 40 Biztosítások. I. Magyar . . Pannónia viszontbizt. Pesti bizt. int. Haza életbizt. . Unió viszontb. Vasutak. Pécs-Barcsi . .lföldi ....................... íjszak-keleti . . . Pesti kSzáz *7. Tartva! 106*1, 133 242 360 112 48*1, 123 195 1690 612 140 81 1275 1360 1190 680 157 108 615 635 28 208*1, 600 106*1, 142 246 112*1,49 124 616 145 83 1800 1385 1200 690 157*1, 109 625 540 291 525 490 209 610 632 182 306 220 190 163 lile'l, 475 Egyéb részvények. Magyar serfőződs Királyserfőződe szessfinomitó Újpesti „ . . ") Gyógytár Petroleum Bútor kézmüzet . R. Murányi bánya Mátrai Kux. . . Keresked. épület . . Lánczhid .... p elsőbbség Alagút . . . . Magy. gőzhajó a gépgyár • • ( vontató ) Salgó Tarjáni . Sz. Endrei téglagyár . Deutsch nyomda Pesti nyomda filma. Zarzetzky Brignette sroda és vagy árugyár Sertés hizlaló Záloglevelek. &*/*'/• magy. földhitel . 6*/. jövedékjegy „ . Kereskedelmi bank Hivatalosan be nem jegyzett érték- papírok árkelete. Pesti közút □. kib. . n m- n 1 Budai „ ... Temesvári felfiz. Tramway .... Athenaeum nyomda. * Magy. .gőzh. IL felf. —Magy. hajógyár felfiz. Hajózálog társ. . „ Bodnárgyár . . n Flora szappanf. . „ Gschwindt szeszgy. „ Gyaratolt fonalgy. p.a.* Bőrgyár . . Belga gépgyár . „ Kukoricza-keményito ” Vonalzó-intézet — Magy. svajezi ipar pa. — Waggongyár „ Gyapjúmosás . . p.a . Gyufagyár . . fslf_ Vendéglő . • P- a.‘ _Erzsébet „ • felfiz Molnár és sfitő m, Nyitrai malom — Unió n] p. a.* Hengermalom IL felfiz. Omnibus . . . „ 60 Securitas viszont.. . — Hunnia „ p. a.* Drasche tégla . , felf. Magyar téglagyár „ Pannónia „ Nagyv. szeszén, felff. Vontató II. . p. a.* Spiering . . . „ Magy. kőszéntárs. felf . Spodium Obudai utészégetés . Gözsikló • • • Franczia-Magyar 675 225 510 600 230 208 215 4200 211. 480 663 192*1, 107 214 175 1*91*1, 92 246 205 185 1119 62 200 + % +15 +110 636 185 310 222 290 191 164 149* , 480— 585 226 615 603 240 210 218 —8 +8% —5 —1 +5 +3 + % —1 22*1, 450 655 98 108 216 178 292 1, +1% 93 250 188 120 55 92*/, *7*/, 468 170 100 14 181*/, 9 43 46 10 14 4 10 pari 10 20 pari 6 3V, 80 47, 3 pari 2 1 510 21 856 78 12 44 5 9 14 93*1, 98 466 172 105 15 182 3 10 46 60 12 15 5 7 7 22 —1 —1 —2 +4 +6 4*1, —1*1, 76 1 5 1 -‘L 2 2 1 pari 616 22 858 10 79 1+17, 21% *) 9 hóra. *) 6 hóra. I alatt.« +‘0 13 46 57, 10 15 22, 4 4 +6 100 100 100 200 80 180 20 100 100 200 200 800 8 1 160 14 17 200 100 180 80 160 200 200 40 70 200 160 200 400 800 130 800 200 80 200 1*0 *00 80 1*0 40 140 A pesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzései márcz. 2-án. nabusiak. Béta, bánsági ú ti szám. n na bácskai fehirm. pesti n n ÓV. Bj 6T Hangulat y kint csend£3 3 ft. kr.87 4 3 4 85 3 87 .60—3. ,95-4 .40—4. ,70-8. 05-4. ,50—4. 60-3. 96—4. 70—8. 05—4. 50—4. 70—3. 05—4. 50—4. —1 ft. kr. 843 75 20 86 4 55 85 84 30 86 86 vímmázsákként 88 ,66 ,75 ,20 86 88 85 84 30 86 65 88 84 30 86 65 88 75—3.90 25—4.40 55—4.66 85—4.— 35—4.50 65—4.75 71—3.90 25—4.40 85—4— 35— 4.50 65—4.76 85—4.— 36— 4.50 65—4.75 Hangulat Ross . . 80 font utánlanyha Árpa, malátának? 2 „ „ szilárd „ abrakéi 72 „ „ Zab ... 60 „ , Kukoricza bán.— „mérőjelanyha másnemű 82 „ „ Bab . . . 85 „ „ csend. Köles . . 80 „ „ Repcze fekete 76 font utánüzleti „ bánáti 75 , „ nélkül. vámmázsánként 8.25- 3.35 3.06—3.35 2.75—3.— 3. — 3.20 2.20-2.30 4. ------------4.50 2.65-2.86 6.26- 6.60 5.80 5.96