Pesti Napló, esti kiadás, 1869. április (20. évfolyam, 73-97. szám)

1869-04-01 / 73. szám

részről méltányos kárpótlás melletti me­gszün­tetése. „Vasutainknak s egyéb közlekedési eszköze­inknek, ha másként nem lehet, időszakonként, és számítva teendő állami beruházások útján is mielőbbi k­iépítése , de a közérdekben szabályo­zása is egyszersmind forgalmi és ügykezelési rendszerüknek s állami engedélyezésük módjá­nak.“ Külföld­. (Hírek; belgiumi ügy; b­a­j­o­r f­o­r­t­s­c­h­r­i­ft­s­p­a­r­t­e­i;V­i­c­t­o­r E­m­a­­nuel beszéde;Anglia; index congre­­gatio; Portugália.) Egy sereg valószínűtlen hirt kel registrálnunk, melyekre még azon ál­talános frázis sem illik, hogy jellemzik a hely­zetet. Első : Werther nem megy vissza . Bécsbe, helyébe Arnim Harry van kiszemelve porosz kö­vetnek. Második: Bismarck jegyzéket intézett a dél-német államokhoz, melyben az 1866-ban kö­tött véd- és daczszövetségeket felmondj­a azon ok­ból, mert háború esetében kedvesebb elette a dél-német államok barátságos semlegessége, mint a kikényszerített szövetség. Harma­dik: a „Gaulois“ tudni akarja,hogy Poroszország az ausztriai határon öszpontosítja hadseregét. Negyedik: Olaszországban forradalmi jelek mu­tatkoznak; ezekre vezethető vissza a múltkor említett anconai zavargások Ötödik: az Orleans­­család manifestumot bocsátott ki, melyben Mont­­pensier herczeg trónjelöltsége ellen óvást tesz. Hatodik: a franczia-olasz-ausztriai szövetség hí­re ismételten fel-felbukkan. Úgy hiszszük, elég híven teljesítjük journalistikai kötelességünket, midőn egyszerre egy féltuc­at „légben fekvő* hírt hordtunk össze. Hadd maradjanak a légben, míg valamely tavaszi refir el nem hordja! A belgiumi ügy — mint Párisból írják — igen élénken foglalkoztatja a politikai köröket. Itt azt remélik, hogy lehetséges lesz Belgiumot vám- és kereskedelmi unióba vonni. Minél ha­tározottabb alakot öltenek a franczia kormány óhajai: a német vámegylet mintájára egy latin vámegyletet alakítani, annál kevésbbé tud Fré­­re-Orban megállapodásra jutni; ez okból halasz­totta el ismét párisi útját. Jól értesült körökben beszélik, hogy igen sok függ a conferentia sike­rétől; teljes kudarcáról nem lehet szólni; valami eredménye csak lesz, és a legkedvezőtlenebb esetben fog oly módozat kínálkozni, mely sze­rint a keleti vaspályát ki lehessen elégíteni. A bajor fortschrittspartei nürnbergi tagjai is nyilatkoztak a meginduló országgyűlési vá­lasztások alkalmából. „Akarjuk a német egy­séget —- így szónokolnak, az által, hogy a déli ál­lamok Észak-Németországhoz csatlakozzanak.“ A nyilatkozat többi pontja a belügyekre vonat­kozik, melyekben a legel­haladottabb szabad­­elvűséget akarják követni. A nápolyi lakosság márczius 23-án egy, 16 ezer polgártól aláírt felirat mellett átadta a múltkor említett arany koronát. A király, fele­letében kiemelte, hogy mindazt megtette Olasz­országért, a­mi hatalmában állott,és kész ugyan­ezt ezentúl is megtenni. Ezért azonban nem érdemel köszönetet, mert csak kötelességét tel­jesítette. Hogy a lefolyt húsz év alatt — a ko­rona átadása a novarai csata 20-ik évforduló­ján történt — sok évetett el, azt csak a pártdüb tagadhatja.A pénzügyi helyzet, igaz, kedvezőtlen, de nem kétségbeejtő; fájlalja, hogy annyi te­her nehezedik az országra, de az olaszok fon­tolóra vehetik, hogy Lazát kívántak, és ennek kivívása pénzbe kerül. A szabadelvű angol sajtó az ír államegyház­ból iránt kivívott győzelmet nagy örömmel ün­nepli. Az angol lapok fölemlítik, hogy ily fényes győzelmet már régen nem vívott ki párt; 118 szavazattöbbséget 25 év óta nem vívott ki va­lamely reform. 1859-ben 13 szavazat alapján kerültek a vvhggek kormányra, melyet 7 évig meg tudtak tartani. Palmerston és Derby 1858. és 1864-ben 19 szavazattal buktak meg. 1841- ben Peel 91 szavazatnyi többséget vívott ki a whygek ellenében. A római index congregatió az idei nagy­hét alatt nyolcz munkát vett fel az indexbe,melyek­re tehát a máglya általi halál vár. A portugál kormány tényleg elrendelte a kép­viselők számának kevesbítését; az uj rendelet szerint ez eddigi 179 képviselő helyett ezentúl 107 lesz választandó. tárcza.. Az arab és spanyol lantos költészet. II. Az izlám tengerré dagadt. Hullámai három világrész partjait csapkodták ostromolva. Ázsia, Afrika meghódolt. A xeres-delafrontelai ütközet (711.) Európába is zárt kaput nyitott neki. A spanyol tartományok egymás után hódoltak meg. Az arab uralom századokra megfészkelte magát Európában. Abdurraman a damaskusi vérfürdőből Spa­nyolországba menekülve, a cordovai kalifaság megalapítója lön. Ez lett központja a kelet­ről hozott civilizatiónak Európában , melyből nagy körökben áramlottak ki ennek hullámai. Pezsgőbb közélet nem hullámzott még a Vega­­völgy mentében. A jólét áldóbban soha nem terjesztette karjait e vidékek fölött, mint a mórok uralma alatt. Az arab költészet tropikus virága átültetve e dús égalj alá , a legszimpompázóbban virult. Arábia Európába oltotta magát; e beoltás csak a legbujább vegetatíót vonhatta maga után. Sötét­kékben borul az ég a láthatárra. A nap sugarai arany­­hálót szőnek a Yega és Genii folyók habjai fölé. Pest, april 1. Különfélék. A király apr. 8-án, kedvező időjárás esetében, a pest-budai katona­ság felett szemlét tart. Ezután néhány napra Bécsbe utazik. Tegnap ő Felsége 60 kérvénye­zőnek segélypénzt utalványozott. — Királyné ő Felsége a pesti izraelita nőegylet meghívását a nőegylet árvaháza szá­mára rendezett színházi előadásra elfogadta, s a nevezett árvaháznak 100 frtot adományozott. — Gr. B­e u s t, s több Istthántuli miniszter — hir szerint — a jövő héten Pestre rándul. — A „Hazánk“ írja, hogy a királyné látni óhajtja a színészi tanoda jobb nö­vendékeit, minélfogva ezek készülnek előadni „A becsületszó“-t.­­ A földhitelintézet,Csengery An­tal indítványára és terve szerint, hivatalnokai használatára egy pénzügytani kézikönyvtárt ala­pított és szervezett, melybe az e nembe tartozó jelesebb munkákat megszerezték, s mely havon­­kint az újabban megjelenő munkákkal egészit­­tetik ki. Ezzel ismét nyilvános könyvtáraink egy nevezetes hiányán van segítve. — Szumrák Pálról, Pest városa főmérnö­kéről beszélik, hogy kilép városi hivatalából, s a házépítő-társaság igazgatója lesz. — Aradról nagy részvéttel emlékeznek meg Probst Károly haláláról. A kereskedelmi bank igazgatója és­­a váltótörvényszék ülnöke volt. A köztiszteletben álló férfiú 35-dik évében halt meg. — Az olasz opera egyik tagjáról a ké­nyszeres illatot szi be az ajk­a léggel. A zöld pázsiton élodus mór leányok lejtenek játszi kedv­teléssel. A jázmin- és myrtuslombok közül mór ifjú bámulja leplezetlen kecseiket; föllángol köl­tői lelke, s megrendül lantja édes énekekben. Mindenütt jólét s boldogság ! Erről beszél a ter­mészet mély értelmű harmóniája, erről a mór költő dala: „Ezüstből a folyód, Selyem-szövet zölded, Meződ moschus, az ég Gyöngyöt sir fölötted. Nem csepp, nem gyöngy : csillag Rezg a lomb-levélen, Nem szellő sirdogál Szerte az útfélen Édes ámbra-illat Az, összevegyitve Tisza rózsa-vizzel, S meződön széthintve . . . “ Ez Andalusia! Ily éghajlat alatt az arab költészet vadon vi­rága megnemesült, megtartván azonban eredeti sajátságát, azon bő nedvkeringést, mely a tro­pikus égalj növényzetét jellemzi. Az alak csiszo­lódott csak, a tűz, a benső meleg maradt a régi, vetkező rémhírt terjesztik : „G­a­v­e 11­­ k. a., ki a helybeli olasz társulathoz volt jövendő, meg­változtatta szándékát és hajóra szállt, hogy több olasz énekes és énekesnő társaságában B­u­e­n­o­s­ A­y­r­e­s­b­e utazzék. A hajó azonban nemsokára Gamából történt elindulása után el­­sülyedt s utasai egyiglen elvesztek.* Ez iszonyú szerencsétlenség mindenütt nagy részvétet keltött. — A budai városi főkapitánynak sikerült bizonyos Wigyurek nevű tolvajt kézre­­keriteni, ki Sz.-Fehérváron, Komáromban, Vá­lon, Velenczén a más egyéb helységekben múlt télen a templomokat, legújabban pedig Budán a kálváriát kirabolta. — Nemzeti színház. Csütörtökön, április 1-én. Odry Lehel új, szerződött tag első föllépt­éül :­­Borgia Lucretia.“ Opera ” felvonásban. Irta Bidera. Személyzet: Don Alfonso, Ferrara her­­czege, Odry Lehel. Donna Borgia Lucretia, ne­je, Neszveda Anna. Gennaro, velenczei kapitány, Ellinger. Maffio Orsini, Saxlehner E. Jeppo Li­­veretto, Korbay. Don Apostolo Gazella, Hube­­nay. Ascanio, Petruzzi, Kaczvinszky. Oloferno Vitelezzo, Bognár. Gubetta Borgia bizto­sa, Kő­szeghy. —­fr. (Temetés C­h­i­n­á­b­a­n.) San­ Fran­­ciscoból a következőket írják a chinai temeté­sekről : „Alig hogy a tetem megérkezik a teme­tőbe, egy ember előáll s komoly, ünnepélyes arczczal papirszeleteket hint reá, melyek Confu­­ciusból vett mondatokkal vannak teleirva. Az elhunyt fölhányt sírjára egy sült csirkét, bizo­nyos mennyiségű rizst és egy butélia „chinois“ bort tesznek. A szertartás végeztével elsietnek a chinaiak, s aggodalmasan tartózkodnak csak hátra is tekinteni. Mindez meggyőződésük sze­rint múlhatlan szükséges, különben nem volna a halottnak elég ereje a hosszú útra. Mihe­lyest azonban eloszlott a gyászmenet, előro­han egy pár „amerikai ficzkó,a­kik ismerik ezt a hocus-pocust, s elemelik a halott via­­trcumát. Egy pár hónappal későbben aztán kiássák (hozzátartozóik) a halottat, megmos­sák , bebalzsamozzák , begöngyölgetik, lehető tisztán és csinosan, „etiquette“-t tesznek melléje és átadják egy kereskedőháznak, mely a maga felelősségére egyelőre raktárába teszi. Ha aztán meglehetős számú ilynemű portékája gyűlt össze valamely kereskedőnek, akkor aztán az hajóra rakja s viteti Shangaiba, Cantonba, Hongkong­ba vagy más chinai kikötőbe. Az utóbbi napok egyikén indult el egy ily hajó körülbelül 400 hullával.“ —r. (Az orvosok nemzetközi con­­gressusa) Florenczben folyó év szeptember 20-án fog megnyittatni. A florenczi bizottság ál­tal összeállított programm szerint a következő kérdések kerülnek tárgyalás alá: 1. a m­o­­c­s­á­r-m­­­a s­m­a, az ennek kedvező befolyások az egyes országokban; hatásai az emberi testre ; az okai és következményei megsemmisítését A gyémánt bármily művészien csiszolva is, mi oly mélyreható kifejezést ad szikrázó pillantá­sainak, az­ az anyagban rejlő ősi tűz. Az arab költészetnek spanyol földön való fejlődése csak extensive történt. Tartalma nem változott. Jel­lemvonása most is tisztán lyrai maradt,mely­nek általánosságából a különféle műfajok nem tudtak kiválni. A mór költészet a műfajokat ille­tőleg még az eposz magaslatára sem volt képes emelkedni, holott egyéb keleti népek költészete a hősköltemények legszebb gyöngyeivel dicse­­kedznek.­ A lyrában innét túl is túluralgók maradtak a szerelmi dalok. Innét túl azonban igazibb felfogás, és a verselés technikáját illetőleg nagyobb müszléssel találkozunk. A IX-ik szá­zadban a muvaschaha,­­ a XI-dik­­ben a zadschal jelenik meg az arab költészetben. Mindkét versfajt a rímek na­gyobb műgondu elrendezése s a gondolatot kerekdedebben kifejező külalkotás jellemzik. Az előbbi az olasz és spanyol költészetben is ottho­nossá lett; ez utóbbiból azonban már Calderon idejében elenyészett. Nem hiányoztak azonban a komolyabb törekvések mellett a könnyen fo­lyó s­pongyola rögtönzések sem. Hányszor zen­­dültek meg a szép mérnök ablakai alatt az ily seguidillák.

Next