Pesti Napló, 1869. május (20. évfolyam, 100–122. szám)
1869-05-01 / 100. szám
hogy a szavazási lajstrom eltévedése folytán egy egész község nem bocsájatott szavazásra. A 48 ki választási törvény értelmében senki, ki összeiratott, a szavazástól e sem mozdítható. Itt tehát bevallott törvénytestmégről levén szó, e választás b.) pont alá csak azon esetben sorozható , ha kimondjuk , hogy az osztályom feladata az aláírásra és a kű alak helyességére kérül, de a tartalmat figyelembe nem venni. Szó- ív. a felek által benyújtott, de kérvénynyel nem támogatott óvásokra soha súlyt nem fektet, de figyelembe veendőnek tartja, ha a jegyzőkönyv tartalma törvénytelen. A harmadik osztály a kifogástalan választások közé Klapka Györgyöt is sorozza. A jegyzőkönyv ugyan rendben van, de föntorog azon körülmény, hogy ezen választás az országgyűlés megnyitása után, annak folyama alatt ment végbe. Óhajtja, hogy engedtessék meg a szabályok értelmében a választóknak, hogy 30 nap alatt e választás ellen kérvényt adhassanak be. Deák Ferencz: Mióta parlamentáris alapon jön össze az országgyűlés, általános elv gyanánt tekintette azt, hogy a meg nem alakult ház a választások fölött nem habozhat, így volt ez 1848-ban, 1861. és 1865-ben, és ez még az előbbeni házszabályokban is világoan ki volt mondva. 1865-ben viták támadtak egyes kérdések fölött és a ház abban állapodott meg, hogy azok iránt a megalakult ház fog határozni. A múlt országgyűlés által alkoto házszabályok «■zen tekintetet még inkább figyelembe vették,és a ház okulva a múlt tapasztalatain, a választótok érvénye fölötti bíráskodást bíróságokra bízta. A megbizó levelek az osztályoknak adatnak át és ezek : a) jegyzékbe veszik a kifogástalan választásokat, b) külön jegyzékbe foglalják azon választásokat, melyeknek jegyzőkönyve megfelel a törvény rendeletének, de a melyek ellen kérvény van kiadva. c) Azután véleményt adnak azon megbizó levelekről, melyek ellen kérvény ugyan nem adatott be, de a melyik akár tartalmukra, akár kiállításukra nézve törvényes kifogás alá vehetők. Az osztályok beadták jelentéseiket, beadták a jegyzőkönyveket. Azt hiszi, hogy a háznak nincs joga jelenlegi állapotában, az osztályok eljárását felülvizsgálni. A házszabályok 18. szakasza ugyanis ezeket mondja: „Az osztályok jelentései a ház által tárgyaltatván“ (fölkiáltások: Tehát tárgyaltatnak!) A tárgyalás épen nem involválja a határozat hozatalát a választás érvénye fölött. Tehát a 18 §. szerint a korelnök kijelenti, hogy azon választási könyvek érvényessége fölött,melyek akár tartalmukra,akár kiállításukra nézve törvényes kifogás alá vehetők, a ház alakulása után fog intézkedés történi.“ Ez tehát kizárja, hogy a meg nem alakult ház ezek fölött intézkedjék. Még világosabb a 27-ik, mely szerint: „azon megbizó levelek, melyek ellen kérvény ugyan nem adatott be, de a melyek akár tartalmukra, akár kiállításukra nézve az osztályokban kifogás alá vétettek , azokhoz soroztassanak, a melyeknek érvényessége ellen kérvény adatott be s azok ez esetben ez utóbbiakkal egyenlő módon tárgyaltatnak.“ A 30 ik . megmondja, miként tárgyaltatnak. Ezen szabálytól eltérni nem lehet. Nem lehet máskép eljárni, mint a szabályok értelmében a kifogástalan megbízó levelük bemutatóit igazoltaknak kijelenteni, kimondani, hogy azon képviselők, kiknek jegykönyve a törvénynek megfelel, habár ellenük kérvény adatott is be a ház alakulásánál részt vesznek, a kérvények a bíróságokhoz tétetnek azázon képviselők rálaratása iránt, kiknek jegyzőkönyveit az osztály nem találta rendben levőknek a megalakult ház fog a 30*dikk értelmében intézkedni A ház nem alakult állapotában tehát határozathozataléra nincs jogosítva. A ma torz gyűlés hasonló nézetben volt, így nyilatkozott akkor Nyáry Pál, Böszörményi László és szóló. A fölött se lehet most határozni, mire egyik osztály a képviselőket fölhívta, hogy a személyesen meg nem jelenő képviselő tivolis te okát tartozzék bejelenteni, ez iránt is a megalakult ház fog intézkedni. Ugyanez áll arra nézve is , beadható-e Klapka választása eben a választás napjától számítandó 30 nap alatt kérvény. Madarász József úgy fogta föl Tisza fölszólalását, mint fölhívást arra, nyilatkozzanak a képviselők, minő hatáskörük van az osztályokak a hozzájuk utasított kérvényekre nézve. (Fölkiáltások: A házszabályok állapítják meg !) A házszabályok és a törvények. Az 1848. V. t. ez. 29 §. határozottan rendeli, hogy az összeírásban foglatak közül senki se ültethető el választási jogától. Ez pediga jelen esetben megtörtént és így Pásztélyt a c) pont alá sorozzandó. A c) pont szerint ide azon képviselők sorozandók, kiknek jegyzőkönyveik a törvényrendeleteinek nem felelnek meg. Jelenleg pedig ezen eset forog fen. Bónis Samu: azt kívánja, hogy e kérdések a ház megalakulása után hozassanak szóba. Ghyczy Kálmán: Deák azon nézetét, hogy a meg nem alakult ház a választások fölött nem határozhat egész kiterjedésében nem fogadhatná el. Elismeri, hogy a választások ellen beadott panaszokra nézve a nem alakult ház sem közvetlenül, mint hajdan, sem közvetve nem határozhat. De egy kérdés fött okvetlenül kell az osztályoknak és azok véleménye folytán a háznak is határozni, t. i. hogy valamely választás kifogástalan és megfelel-e a törvény rendeletének vagy pedig a megbízó levél akár tartalmára akár kiállítására nézve kérdés alá vétethetik. Ha e kérdés fölött se határozhatna a ház és az osztályok, a háznak alakulása teljesen lehetetlen volna Egy megbizó levélről sem mondathatik, hogy kifogástalan, ha nem vétethetik fontolóra azon, kérdés, váljon kérdés alá vonható-e a megbizó levél vagy nem. Az osztályoknak tehát mindenesetre megvan azon joguk, hogy az iránt véleményt adhassank s az eddig jelentést tett osztályok nem is határozatokat jelentettek be, hanem véleményüket. A szabályok szerint az osztály jelentései a házban tárgyalandók ; ha tehát az osztályok jogosítik e kérdésben véleményt nyilvánítani vagy akár megállapodást is kijelenteni, ezen jogot az összes háztól bizonyára nem lehet megtagadni. A ház nem határozhat arra nézve, helyes a valamely megbízó levél ellen tett kifogás, de az iránt kérdés alá vétethetik-e törvényes szempontból valamely megbízó levél, az osztály véleményt mondhat és utóbb a ház e vélemény fölött határozhat. A marmarosi esetről nem nyilatkozik, mert a tárgy érdemét nem ismeri; ami a temesvári megbíó. levelet illeti, az szerinte kiállítására nézve, értve a kiállítás idejét, esik törvényes kifogás alá. Az országgyűlés együttlétének idején megejtett választások iránt, ha panasz létezik,a panasz érvényesítésére 30 napi határidő van rendelve. A házszabályok egyik szakasza azt rendeli, hogy a ház alakulásának kimondása után az addig igzolt képviselők választása ellen kérvény többé nem fogadtatik el. Ha már most a temesvári megbízó levélre nézve valamely intézkedés nem létezik, a választók azon jogukkal, hogy a választás napjától számított 30 nap alatt kérvényt adhatnak be, nem élhetnek. Kívánja, hogy Klapka megbizó levele ne az a), hanem a c) pont alá soroztassék. Ürményi Miksa Deák Ferenczet pártolja, Hodossin József és Bobory Károly Ghiczyt támogatják. Simonyi Ernő. Midőn a ház tárgyalás alá veszi az osztályok jelentéseit, kell, hogy az iránt határozzon, ha váljon az osztályok a törvény és a házszabályok utasításai értelmében jártak el. A fönforgó esetben a választási jegyzőkönyv nem felel meg a törvény rendeletének, és így e választás nem az a) pont, hanem a c) pont alá sorozandó. Szávy József: A házszabályoknak az igazolásokra vonatkozó pontjait azért változtatta meg a múlt országgyűlés, mert elejét akarta venni az igazolások alkalmával tapasztalt hosszadalmas eljárásnak, és az ez alkalommal kifejlődő kellemetlen vitatkozásoknak. Ha úgy értelmezzük a házszabályokat, mint Ghiczy és Tisza, ezzel nincs elérve. Tisza Kálmán: Deák Ferencz folyvást azt baonyítgatta, hogy a képviselőháznak mostani állapotában nincs joga határozni a választások érvénye felett. Szóló ugyanezen véleményben van. De az általa felhozott esetben a háznak a szabályok értelmében határozni lehet és kell. Ragaszkodik a háznak azon jogához, hogy ne a választások érvényessége felett, de a felett, melyik pontba soroltassák valamely választás, határozhasson. Mihályi Péter, Bezerédy László és Vay Béla báró Deák Ferencz mellett, Patay István Tisza mellett nyilatkoznak. Zsedényi Ede leghelyesebbnek tartja, ha a korelnök a házszabályok 18-ik §-a értelmében jár el. Ugyanezen véleményben van Justh József. :i. . . « r: _ Irányi Dániel. Midőn először felszólalt, tiltakozott azon felfogás ellen, mintha a háznak jelen állapotában semmire nézve sem lehetne határozni. Ez arra vezetne, hogy végtelenségig kellene tanácskozni. Mint elvtársai kifejtették, a háznak joga van az előterjesztett jelentéseket tárgyalni és ezen tárgyalás befejezésének, ha másként nem lehet, szavazással kell megtörténnie. Csiky Sándor: a nehézséget, melynél fogva a fölmerült kérdésből kibontakozni nem lehet, azon helytelen elv elfogadásából származtatja, mintha a ház, alakulás előtt, határozatképes nem volna. Pedig ha a ház ezen uton halad, meglehet, hogy sohasem alakulhat meg. (Nagy zai) A korelnök közbe akar szólni. Csiky tiltakozik az ellen, hogy az elnök szónoklatában megszakítsa, mert ő itt nem mint egyes ember, három mint 20 ezer ember (Egy hang a jobbon, És asszony !) képviselője beszél. Szóló határozatot kíván kimondatni, éspedig, miután Pásztélyi választásánál a választók tetejeg része választási jogától megfosztatott, soroztassék e képviselő c) alá. A temesvári választást illetőleg fönkivánja tartatni a 30 napi határidőt, mely alatt a panasztók kérvényüket beadhassák. Paczolay János felhozza, hogy a házszabályok úgy szólnak, hogy „a korelnök kijelenti“, tehát nem határozatot mond ki; ebből is világos, hogy a ház alakulás előtt nem határozhat. És ha ez nem állana, akkor a házi szabályok gondoskodtak volna az alakulás előtti határozathozatal módozatairól, ezeknek pedig nincs a szabályokban nyomuk. (Helyeslés jobb lól.) Példákat idéz a múlt országgyűlésből nézetlének igazolására. Ghyczy Kálmán csak a kérdés föltevéséhez kíván Szetni, mert a tárgyalások az ország, Európa szme előtt folynak, és úgy, ahogy megkezdődtek, nem folytathatók. Valamiképp el kell azoknak fejeztetniök. A kérdések ezek tehetnek : Elfogadtatik-e az osztály jelentése vagy nem? mivel pedig az állíttatik, hogy a ház nem hozhat határozatot, a másik kérdés az: Hozhat e a ház határozatot? Elvégre mégis csak szavazni kell, mert a fölött is, hogy határozhatunk-e ? S szavazni kell. (Helyeslés balról.) Dietrich Ignácz fel nem tehetvén, hogy • az osztályok végleg ítélhessenek a választások felett, azt kell következtetnie, hogy mégis a háznak kell határozni, habár nem is a jegyzőkönyv tartalmára és a választás érvényére, de legalább a sorozásra nézve. Szakácsy Dániel azzal indokolja annak szükségességét, hogy a ház határozhasson, mert különben a háznak nem is lett volna módjában egy kifelejtett képviselőnek (Felkiáltások: Benne volt!) a jegyzékbe vételét elhatározni. Deák Ferencz előrebocsátva, hogy nem a kérdéses választások érdeméről határoz a ház, azon felfogást támadja meg, mintha alakulás útán a kifogástalannak már kijelentett választások újból kérdés alá lennének vonhatók. Ha a választók megtámadni kívánnak valamely választást, van módjuk erre, de ha e joggal nem élnek, nincs semmi ok arra, hogy azoknak választása, kik a ház tisztviselőinek választására már befolytak, ismét megbíráltassék. A felmerült különböző felfogások közti differencia szerint a kérdések ezek volnának : Kívánja-e a ház, hogy a korelnök az osztályok által kifogástalannak talált megbízólevelek bemutatóit,azonnal igazolt képviselőknek jelentse ki. Vagy nem ? és ha ezt nem kívánja : Vájjon Ítéletet kíván-e mondani a ház a választások felett ? Ami a kérvények esetét illeti, arra nézve talán nem is szükséges határozni, de már mindenesetre szükséges szavazni, mert ha nem is alakult meg ház, véleményét, mint akármely társulatét, a többség után jelentheti ki. Erre a korelnök felteszi a kérdést : Kívánja-e a ház,hogy az osstások által kifogástalanoknak talált jegyzőkönyvek bemutatói igazoltaknak jelentessenek ki? A többség elfogadta. Királyi Pál előadja a 4-ik osztály jelentését. B. Kemény Gábor előterjeszti az 5-ik oszt. jelentését. • Madarász József fölhozza, hogy Bujanovics Sándor választása nem vehető kifogástalannak, mert a jegyzőkönyvében egy óvás van megemlítve, és a kérvény a belügyminisztériumhoz küldött jegyzőkönyvhöz van mellékelve (Nagy zaj. Nem ide tartozik jobbról.) Ludwigh János kijelenteni kívánná, hogy a reá esett két választásból melyiket fogadja el, de nem látja czélját e kijelentésnek,miután a ház határozat hozatalára nem tartván magát jogosítottnak, jelenleg nem is rendelhetné meg az új választást. (Zaj jobbról.) Zichy Ferraris Victor gr., a 6 ik osztály előadója, előterjeszti osztálya jelentését. Ghyczy Ignácz Berecz Ferencz választására nézve azt kivánja, hogy soroztassék a) pont alá. Németh Albert a titkos szavazás kérdéséhez kíván szólni, mert ezen választási módnak köszönheti, hogy roppant lélekvásárlás. .. (Nagy zaj. Oho ! jobbról), igenis a kormánypárt által nagy mértékben űzött lélekvásárlás (Hoszszas zaj) . . . ellenében megválasztatott. A titkos szavazásra vonatkozólag (Nem ide való ! jobbról. Nagy zaj.) felhozza, hogy Gyöngyös városa központi bizottmány* e szavazási módot fogadta el. (Nem tartozik ide! jobbról.) Már hogy ez ide tartozik, elő kivánja adni szóló, s ezt lovaglás kötelességének tartja előadni, hogy a minisztérium a titkos szavazás iránt megkérdeztetvén, úgy cselekedett mint a passiót éneklő egyszeri bátor, azt mondván : Jézus pedig erre semmit sem felelt! (Nevetés.) A ministerium ugyanis semmit sem felelt és igy hallgatólag törvényesnek elismerte úgy miként a 48-ik, 61- ik és 65 ik országgyűlés a titkos Szavazást. (Tovább! tovább!) Szlávy József államtitkár úr pedig az illető osztálynak tagja lévén, nem szüntette meg ozt a kételyeket, hogy kijelentette volna, miszerint Gyöngyös városa közp. bizottsága elhatározta a titkos szavazást és hogy a minisztérium ezt hallgatólag helyben hagyta. (Nagy zaj jobbról) , minthogy ha helyben nem akarta volna hagyni, és úgy küldött volna intimátumokat, mint egyébüvé széles e hazába. (Nagy zaj jobbról) s a mint Hevesvármegyéhez több rendbelieket küldött. Ha Szlávy államtitkár Gyöngyös városa közp. bizottságának határozatát tudatja vala az osztálylyal, akkor elmetszhette volna útját annak, hogy Berecz Ferencz nem a c) sorozatba vétetett volna. (Élénk helyeslés balról. Tovább ! jobbról.) Deák Ferencz azt hitte volna, hogy a történt szavazás folytán azok is, kik a többséggel egyet nem értenek, meg fognak nyugodni. Sajnálja, hogy vannak, kik ez elvtől eltérnek , de azt épen nem láthatja át, miért tartja a felszólalt képviselő úr lovasiasságból szükségesnek, oly dolgokat hozni föl, melyek épen nem tartoznak a kérdéshez. (Élénk helyeslés jobbról.) Szóló nem látja most idején, a titkos szavazás felett véleményt mondani: ő maga is helyben hagyná a titkos szavazással történt választásokat. (Helyeslés) de szóló nem volt tagja azon osztálynak, és épen úgy nem látja helyén most a titkos szavazásról szólni, mint nem volt helyén, a heves megyei biztost előhozni Németh Albert : Nem jött bele ! (Fölki■ állások : Úgy van ! Rendre ! Nagy zaj.) Deák Ferencz : Egyébiránt lesz még erről szó és hiszi, hogy Németh Albert úr ki fogja fejteni nézeteit. Azt szintén nem látja rendén levőnek, hogy valamely képviselő valamely osztály tagjának szemrehányást tegyen az iránt, hogy az osztályt erre vagy arra miért nem figyelmeztette. Már hogy ez mennyire lovagias, mennyire parlamentáris, azt szóló bárkinek ítéletére bízza. (Élénk helyeslés jobbról. , Németh Albert köszöni a rendre utasittatást. (Ellenmondás: Nem utasitotta rendre!) ! Ami anvagiasság kérdését illeti, nem szólott volna Szlávy államtitkár és képviselő magatartásáról az osztályban, ha nem kérdik a túldalról: Mire való ez?! Csodálja, hogy Szlávy államtitkár úr. (Fölkiáltitok : Itt képviselő van csak !) Bocsánatot kér, de ette nagyon furcsa, hogy valaki két hivatalt visel (Nagy zaj) . . . csodálja és sajnája, hogy Szlávy képviselőtársa nem világosította föl a', osztályt a titkos szavazás dolgában. (Nagy zaj.) Irányi Dániel arra figyelmeztet, hogy a Berecz Ferencz esetéhez hasonló 8—9 van még, a többi közt a 7. osztályban, ahol a he- i vasmegyei titkos szavazással történt választás sok minden nehézség nélkül a) pont alá soroz- tattak. Meg fogna tehát történni, ha nem bocsáttatik szavazásra a kérdés, hogy 7—8 hevesmegyei képviselő kifogástalannak vétetik, egy pedig c) alá soroztaik. Ez ellenmondás következtében a ház két mértékkel mérne. Siruányi Lajos b. szintén szavaztatni kiván az osztály véleménye fölött. Berecz választása a) alá foglalandó, mert maga az osztály s „annak idején“ a verificálást ajánlja s igy elismeri, hogy kifogás alá rem elhetik, s mégis megfosztani ajánlja őt azon jogától, hogy a tisztviselők választásában részt vegyen. Deák Ferencz nem helyeselheti, hogy az osztály véleménye szavazás alá bocsáttassák; ez ellenkeznék az imént hozott határozattal is. (Helyeslés.) Tisza Kálmán úgy látja, hogy az előbbi határozattal azt mondotta ki a ház, hogy az osztályok teljhatalommal bírnak, a képviselők pedig csak hallgatóságot képeznek (Úgy van! balról.) Ez szomorú következése azon határozatnak, valamint is ezen abnormitás, miszerint egy megye valamennyi képviselőjének választása kifogástalannak találtatik és csupán egy, de aki épen azon módon választatott, megfosztatik jogától. Ezen egyébbkéntmár most nemi segithetünk s azért menjünk tovább. A 7. 8. és 9-ik osztályok előadói előterjesztik jelentéseiket. Ezután elnök felhívja azon osztályokat, melyek a szaló bizottságba még nem választották meg tagjaikat, holnap reggel 9 órakor e czélra gyűljenek össze ,10 órakor pedig alakulási ülés fog tartatni. Az ülés végződik 21 és fél órakor. Az V-dik osztály tagjai május 1-jén délelőtti 9 órakor összejönnek egy tagot választani az állandó igazoló bizottságba. Bánó József ellenébenTemesvár város országgyűlési képviselőjének megválasztatott. A választás a legpéldásabb rendben folyt le. A választás befejeztével s a választás eredményének kijelentése után, Klapka választói a városház terembe hozták a körünkben időző tábornokot és megválasztott képviselőt, kit minden lépten nyomon a városi és a vidékről nagy számban megjelent népség riadó éljenei üdvözöltek. A városház teremében Galgon Mihály választási elnök úr egy igen szép beszéd mellett nyujtá át szeretett képviselőnknek a választási jegyzőkönyvet, mely zálogát képezi azon bizalomnak s szeretetnek, melylyel Temesvár városának polgárai Klapka György személye iránt viseltetnek. A választási elnökön kívül a Klapka-párt részéről a szavazatszedő bizottsághoz megválasztottak bizalmi férfiakat: Bersuder Lajos és Elter János, helyettesekül: Steiner Károly és Eisentadhter Ignácz urak, a jegyzői teendők vitelére a Klapka-párt részéről Lipták Tamás és Plausicz Mátyás ügyvéd urak választattak meg. Elnöki helyettes Gruics Novák hites ügyvéd úr volt. Klapka György a városház termében megjelenvén, az elnöki beszéd és a választási jegyzőkönyvnek átvétele után egy remek beszédben kijelenté, hogy ő a mostani alapon kívánja az alkotmányos élet továbbfejlesztését; kijelenté, miszerint a társadalmi reformok megoldásánál a legszabadabb elvek vezérlendők. A beszéd végeztével rokonainak körébe tért vissza. Missics pártja, melynek magatartását méltán dicsérnünk lehet, a választás eredményének kijelentése után eltűnt! Azon nap, melyen Klapka György városunk képviselőjének megválasztatott, méltán mondható az intelligentia győzelmi napjának. Klapka György képviselőnk ma utazik el körünkből. Rendes levelező: Zalaegerszeg, ápril 29. Sümeghy Ferenczet, a n.-kanizsai kerületnek 1861.1865 ben közlelkesedéssel, ez évben azonban, az itt is sajnosan felidézett pártküzdelmek folytán szavazattöbbséggel megválasztott hongyülési képviselőjét, tegnap délután kisértük Söjtörön, a holtak rideg hazájába, a temetőbe. Életének délpontját még alig lépte át; 50 éves volt, midőn a viszontagságos földi léttel, rövid betegeskedés után szakasztania kellett. A mindenrendű és sorsú honpolgárokat és honleányokat magában foglaló gyászmenet átlátatlan terjedelme, az arczokon mindenfelé ülő bánat, a leverő fájdalom hulló könyei, meghatóan ünnepélyes gyásztanusítványt szolgáltatának, miszerint a ravatalon nyugvó koporsó, egy köztiszteletben,közszeretetben állott halandó nemes élet hült tetemeit fedi. Sümeghy Ferencz a megye értelmiségének jelesei között, azon egyik legdíszesebb helyet foglalta el, mely csak kitűnő honpolgári , egyéni erények birtokosait illetheti meg. Meleg ragaszkodással szerette ő hazáját; szent érdekein a tiszta honszerelem egész hevével csüggött szive, lelke, de mert honát teljesen 800,éggel, tisztán tudta szeretni, e fenkelt érzeményt könnyen meghomályosítható minden ábrándot, rajongást, szenvedélyességet iparkodott kerülni. Ő a kiegyezkedés keresztül vitt politikájához, a megalkotott közjogi alaphoz, mint amelynek könnyelmű kockáztatással felforgatására, megdöntésére, avagy csak lényeges gyors módosítások merev erőltetésére irányzott minden hazafiasdiság is, meggyőződése szerint, a legvégzetesebb gyásznapokat vonhatná maga után hazánkra nézve, őszintén ragaszkodott. Sümeghy mélyen érezte, a honatyái kebelre nehezedő azon felelősség ólom súlyát, melylyel es reményeiben, várakozásaiban oly sokszor keserűen csalódott, és csalódásai miatt sokat szenvedett nemzetnek, népünk millióinak sorsa és szebb jövőjének megalapítása feletti intézkedés jár. E felelőség tudata, s a honmentés kötelességének benső érzete erősebb volt nála minden más eseménynél, miért is ellentétes nézetű, észjárása némely barátai, rokonai salán testvérje irányában is, a közöttük mindenkor melegen ápolt leggyé,gédebb összeköttetési viszony kötelékek, tágulni, bomlani látta bír, s a sebző meghasonlás, a méltatlan kárhoztatások üröm-poharait is nem egyszer ízlelnie kellett is bár, mindazáltal nyílt határozottsággal vallott elveihez rendíthetetlenül hű maradt. Sümeghy Ferenciben a hazai kölgv egy fáradhatlan, s tehetséges, jellemteljes napszámosát, a társadalom egy emelkedett miveltségü, vonzó nyájasságú és a magyar vendégszeretetben kimeríthetetlen tagját, s a gazdai közönség egy példás tényezőjét vesztette, a családi életnek pedig, férj és családapai minőségben egyformán azon kiválóan ritkáb példányképei közé tartozott, melyeket a családi legszigoruabban tiszta erkölcsöknek erényeknek, családi kerek boldogságnak, vajmi sokaknál hiányzó fényköre övez. Ki a nyilt sír szélén, reszkető tagokkal, kisírt szemekkel megjelent ama gyászalakot, a szívmarczangoló fájdalmak súlya alatt összeroskadó özv. 5 kesergő szép árvának dulkeblű édes jó anyját látta, e szívrenditő látvány után ítélve is, a családi veszteség nagyságának mérvét könnyen felismerhette. Legyen áldott a dicsőült emlékezete ! Áldás hamvaira! a kesergő család felett pedig, melynek nehéz bánatában oly sokan bensőleg osztozunk, virraszszon a vigasztalás angyala! H. F. egy része nem akart megegyezni, miután a város nagy ajándéka nem a jelenlegi színháznál!-, hanem egy a fővároshoz méltó új nagy színháznak ajánltatott fel. Végre mégis megegyeztek az öszeg odaadásában, de oly kikötéssel, hogy az illető ház a telekkönyvben, mint egy építendő uj színház tulajdona legyen bejegyezve. Egy lap erre azt jegyzi meg, hogy megeshetik, miszerint pénz is, posztó is elfogy s nem lesz nemzeti színházunk. Nomád népek átalában nem szeretnek monumentális épületeket állítani. _ Az adóügyi enquétema darab időre szétoszlott A szervezkedés és munkafelosztás stádiumán túlesvén, az egyes tagok most tanulmányozni fogják külön feladatukat, csak néhány hét múlva révün fel aztán a tüzetes tanács. A múzeum mögötti valy nem sokára egyike lesz afőváros legszebb részeinek. Eddig a következő mágnások palotái vannak oda részint építve, részint tervezve: gr. Festetics György, gr. Károlyi Alajos, gr Zics János, gr. Károlyi Ede, gr. Károlyi Sándor, gr. Csekonics Dénes, gr. Széchenyi Imre, gr. Eszterházy Miklós és b. Redl. — Wagner altb. Dalmátia kormányzója, körútjának befejezése után, 21-én Ragasra ment, és onnan Miklós montenegrói fejedelem látogatására megy Cetinjébe. — A dán külügyminiszter, Friss ur, jelenleg Bécsben tartózkodik, s a dán követ által bemutattatta magát Beust grófnak. A hadseregnél ő Felsége ápril 23-tól kelt legfelsőbb elhatározásával eszközölt kinevezéseket, az úgynevezett tavaszi avancement névsorát hozza a hivatalos lap. A kinevezések száma több százra rúg, s van köztük több altábornagyi, vezérőrnagyi és dandárnoki előléptetetés, továbbá kineveztetett 11 ezredes csapatparancsnokká, 64 alezredes ezredessé, 126 őrnagy alezredessé, 133 kapitány őrnagygyá,ezenkívül számos előléptetés hadnagyságtól kapitányi rangig, úgyszintén nyugalmazások és áthé„A „Pesti Unió“ által ma május lén estve a pesti lövöldében tartandó dalestély műsorozata következő : 1. Egyleti beszéd, Aztgondolom, kar Bognártól. 2. Reverie, Vieuxtempstól hegedűre zongora kísérettel. — Előadva Jámbor Jenő ur által. 3. „Columbus“ nyitánya Felicien Dávidtól. 4. Szavalat — Sziegrist ur által. 5- a) Népdal b) A csata előtt. — Kar. List. F.-től. 6. Magyar Raphsodia, Liszt. F.-től. Előadva Fayl Frigyes ur által. 6. Dithyrambe. — Polka, Mazur, Strausz Józseftől, férfikarra a énekar kisérette. A zongora, Benendorfer féle, Péter raktárából.“ — Az izr. egyetemes gyűlés által a végmunkálatok megtétele és számadások megvizsgálása tárgyában kiküldött választmány 1869. évi május hó 4-kén délelőtt 9 órakor a pesti izr. hitközség üléstermében ülést tart. Simon József bizottm. jegyző. — Ni 1 Popov a politikai tudományok s a történelem tanára a moszkvai egyetemen, kritikai művet adott ki ezen czim alatt „Szalay László Magyarország történelme Árpádtól a pragmatica sanctióig,“ Sz.-Pétervárott, 1868. Mint egy Urházy György m. akadémia tagnak küldött példányon levő néhány sor mutatja, az író tud magyarul, mi különben orosz tanárok között nem ritkaság, a mennyiben a pétervári egyetem egy tanára, Lamanszky szintén foglalkozik magyar fordításokkal. — A magyar mérnök-egylet 1869. évi május 8.ik napján egyetemes szakülést tart. Főtárgyak: 1. Szabó Imre egy, általa szerkesztett Theodolithot mutat be. 2. Schulcz Ferencz bemutatja Vajda-Hunyad vára helyreállításának tervezetét, s az eddigi munkálatokat ismerteti. — A magyar postahivatalbeliek segélyző-egyletének ápr. 19-én tartott közgyűlésén elnökké közfelkiáltással Gervay Mihály, titkárrá Radich Gyula, pénztárnokká Müller János választattak meg. Az egylet jelenlegi vagyona 1196 fr.ból áll. — A nagy-kállói választó kerületben gróf Degenfeld Gusztáv választatott képviselőül. Vidéki tudósítás Temesvár ápril 27. Sz. kir. Temesvár városának képviselője : Klapka György. A tegnap este 10 óra 5 pereskor berekeztett választás folytán kiderült, hogy Klapka György 1004 szavazattal Missicz János 941 szavazata Különfélek. Pest, apai 30. — Király ő Felsége tegnap este megjelent a nemz. színház olasz operai előadására, és onnan Bécsbe utazandó, egyenesen a pályaudvarra ment. ő Felsége csak néhány napig marad Bécsben. — B. Eötvös József tegnap óta meghűlés következtében gyengélkedik és az ágyhoz van kötve, a nélkül azonban, hogy baja komoly aggodalomra adna okot. A nemzeti színház ügyében nagy vita folyt Pest városa közgyűlésén. A dunaparti telkek eladási árából befolyt összeget a nemzeti színházi bizottság, valamint a minisztérium képviselője oda javasolták fordítani, hogy a mostani színház számára megvett Westermayer ház vételárát kifizessék. Ebbe a képviselők folytatása a mellékleten. KÖZGAZDASÁG. A szeszadó tárgyában. A természet és nemzeti viszonyaink egy belföldi iparágnak fölvirágzását sem könnyebbíték meg annyira, mint a szesz-iparét. A talaj dúsan termi amaz anyagot, melyből olcsón és jó minőségben előállítható; oly sok műértő és szakavatott hazai munkaerővel rendelkezik, mint egy más iparág sem; a tőkék olcsósága a termelés e szakára is jótékonyan hat; a javuló közlekedési viszonyok elszállítását s kivitelét a külföldre mindinkább megkönnyebbítik, a mindez előnyök daczára a statistika épen ez ipará áyak évről - évre történő hanyatlását tünteti elő. A szesztermelés, mely a virágzását előmozdító tényezőknek hazánkban való összetalálkozása folytán kiviteli kereskedésünkben elsőrendű szerepet játszhatna, az ipar más terein pár év óta uralgó élénkség daczára az utóbbi időben nevezetes apadást tanúsít. Hogy ennek egyedüli oka a reá rótt adó súlyában keresendő, mindenki előtt ismeretes. Az indirect adók czélszerűségét a nemzetgazdaságtan elismeri, de megköveteli, hogy túlságosak ne legyenek, a a társadalom minden osztályát egyenlően terheljék. A szeszadó e két követelmény egyikének sem tesz eleget; egyrészt megnehezíti ez ipar felvirulását, másrészt pedig épen nem lehet állítani, mintha az a társadalom minden osztályára egyenlő súlylyal oszolnék el. W.A B/137 .Pálokafőzés ugyanis nálunk két módon történik. Gyárakban, hol a termelés iparszerüleg nagyban űzetik, és az u. n. kis itatök által kicsinyben, a termelőnek házi szükségletei fedezése czéljából. ✓ * Míg a gyáripar minden tekintetben a legterhesebb adóval suttatik, addig a kisipar egészen adómentes és általában csekély korlátozásnak van alávetve. Épen ebben rejlik ez adónemnek igazságtalansága, mert ama néposztály, mely szesz-szükségleteit a kis üstök által fedezi ez adónak nyomása alól teljesen mentve van taig a leülnek, melyek akár foglalkozásuk, akár szegénységük miatt saját üstöt tartani nem képsek, kizárólag viselik az adónem egész súlyát. régi állam lakosása a szeszadót illetőleg két részre szakad: az egyik - ámbár sok szeszt elfogy ez után a kincstárnak semmi jövedel