Pesti Napló, 1869. május (20. évfolyam, 100–122. szám)

1869-05-01 / 100. szám

hogy a szavazási lajstrom eltévedése folytán egy egész község nem bocsáj­atott szavazásra. A 48 ki választási törvény értelmében senki, ki összeiratott, a szavazástól e s­em mozdítható. Itt tehát bevallott törvénytestmégről levén szó, e választás b.) pont alá csak azon esetben so­rozható , ha kimondju­k ,­ hogy az osztályom feladata a­z aláírásra és a kű alak helyességére k­érül, de a tartalmat figyelembe nem venni. Szó- ív.­ a felek által benyújtott, de kérvénynyel nem támogatott óvásokra soha súlyt nem fektet, de figyelembe veendőnek tartja, ha a jegyzőkönyv tartalma törvénytelen. A harmadik osztály a kifogástalan választás­­ok közé Klapka­ Györgyöt is sorozza. A jegy­zőkönyv ugyan­ rendben van, de föntorog azon körülmény, hogy ezen választás az országgyűlés megnyitása után, annak folyama alatt ment vég­be. Óhajtja, hogy engedtessék meg a szabályok értelmében a választóknak, hogy 30 nap alatt e választás ellen kérvényt adhassanak be. Deák Ferencz: Mióta parlamentáris alapon jön össze a­z országgyűlés, általános elv gyanánt tekintette azt, hogy a meg nem alakult ház a választások fölött nem ha­bozhat, így volt ez 1848-ban, 1861. és 1865-ben, és ez még az előbbeni házszabályokban is világo­an ki volt mondva. 1865-ben viták támadtak egyes kérdések fölött és a ház abban állapodott meg, hogy azok iránt a megalakult ház fog határozni. A múlt országgyűlés által alkoto­­ házszabályok «■zen tekintetet még inkább figyelembe vették,és a ház okulva a múlt tapasztalatain, a választó­tok érvénye fölötti bíráskodást bíróságokra bízta. A megbizó levelek az osztályoknak adat­nak át és ezek : a) jegyzékbe veszik a kifogás­talan választásokat, b) külön jegyzékbe foglal­ják azon választásokat, melyeknek jegyzőköny­ve megfelel a törvény rendeletének, de a melyek ellen kérvény van kiadva. c) Azután véleményt adnak azon megbizó levelekről, melyek ellen kérvény ugyan nem adatott be, de a melyi­k akár tartalmukra, akár kiállításukra nézve tör­vényes kifogás alá vehetők. Az osztályok beadták jelentéseiket, beadták a jegyzőkönyveket. Azt hiszi, hogy a háznak nincs joga jelenlegi állapotában, az osztályok eljárását felülvizsgálni. A házszabályok 18. sza­kasza ugyanis ezeket mondja: „Az osztályok je­lentései a ház által tárgyaltatván“ (fölkiáltások: Tehát tárgyaltatnak!) A tárgyalás épen ne­m involválja a határozat hozatalát a választás ér­vénye fölött. Tehát a 18 §. szerint a korelnök kijelenti, hogy azon választási könyvek érvé­nyessége fölött,melyek akár tartalmukra,akár ki­állításukra nézve törvényes kifogás alá vehe­tők, a ház alakulása után fog intézkedés törté­ni.“ Ez tehát kizárja, hogy a meg nem alakult ház ezek fölött intézkedjék. Még világosabb a 27-ik­­, mely szerint: „azon megbizó levelek, melyek ellen kérvény ugyan nem adatott be, de a melyek akár tartalmukra, akár kiállításukra nézve az osztályokban kifogás alá vétettek , azokhoz soroztassanak, a melyeknek érvényes­sége ellen kérvény adatott be s azok ez esetben ez utóbbiakkal egyenlő módon tárgyaltatnak.“ A 30 ik . megmondja, miként tárgyaltatnak. Ezen szabálytól eltérni nem lehet. Nem lehet máskép eljárni, mint a­ szabályok értelmében a kifogástalan megbízó levelük bemutatóit iga­zoltaknak kijelenteni, kimondani, hogy azon képviselők, kiknek jegy­­könyve a törvénynek megfelel, habár ellenük kérvény adatott is be a ház alakulásánál részt vesznek, a kérvények a bíróságokhoz tétetnek a­z­ázon képviselők rá­laratása iránt, kiknek jegyzőkönyveit az osz­tály nem találta rendben levőknek a megalakult ház fog a 30*dik­k értelmében intézkedni A ház nem alakult állapotában tehát ha­tár­ozat­ho­zataléra nincs jogosítva. A ma tor­z gyűlés ha­sonló nézetben volt, így nyilatkozott akkor Nyá­­ry Pál, Böszörményi László és szóló. A fölött se lehet most határozni, mire egyik osztály a képviselőket fölhívta, hogy a személyesen meg nem jelenő képviselő tivolis te okát tar­tozzék bejelenteni, ez iránt is a megalakult ház fog intézkedni. Ugyanez áll arra nézve is , beadható-e Klapka­ választása eben a vá­lasztás napjától számítandó 30 nap alatt kér­vény. Madarász József úgy fogta föl Ti­sza fölszólalását, mint fölhívást arr­a, nyilatkoz­zanak a képviselők, minő hatáskörük van az osztályok­ak a hozzájuk utasított kérvényekre nézve. (Fölkiáltások: A házszabályok állapítják meg !) A házszabályok és a törvények. Az 1848. V. t. ez. 29 §. határozottan rendeli, hogy az összeírásban fogla­tak közül senki se ültethet­ő el választási jogától. Ez pedig­­a jelen esetben me­gtörtént és így Pásztélyt a c) pont alá soroz­­zandó. A c) pont szerint ide azon képviselők so­­rozandók, kiknek jegyzőkön­yveik a törvény­rendeleteinek nem felelnek meg. Jelenleg pedig ezen eset forog fen. Bónis Samu: azt kívánja, hogy e kér­dések a ház megalakulása után hozassanak szóba. Ghyczy Kálmán: Deák azon nézetét, hogy a meg nem alakult ház a választások fö­lött nem határozhat egész kiterjedésében nem fogadhatná el. Elismeri, hogy a választások ellen beadott panaszokra nézve a nem alakult ház sem közvetlenül, mint hajdan, sem közvetve nem határozhat. De egy kérd­és fö­­tt okvetlenül kell az osztályoknak és azok véleménye folytán a háznak is határozni, t. i. hogy valamely válasz­tás kifogástalan és megfelel-e a törvény rende­letének vagy pedig a megbízó levél akár tartal­mára akár kiállítására nézve kérdés alá vétethe­tik­. Ha e kérdés fölött se határozhatna a ház és az osztályok, a háznak alakulása teljesen le­hetetlen volna Egy megbizó levélről sem mon­­dathatik, hogy kifogástalan, ha nem vétethetik fontolóra azon, kérdés, váljon kérdés alá von­ható-e a megbizó levél vagy nem. Az osztályok­nak tehát mindenesetre megvan azon joguk, hogy az iránt véleményt adhass­an­k s az eddig jelentést tett osztályok nem is határozatokat je­lentettek be, hanem véleményüket. A szabályok szerint az osztály jelentései a házban tárgyalan­dók ; ha tehát az osztályok jogosít­ik e kérdés­ben véleményt nyilvánítani­ vagy akár megálla­podást is kijelenteni, ezen jogot az összes háztól bizonyára nem lehet megtagadni. A ház nem határozhat arra nézve, helyes­ a valamely meg­bízó levél ellen tett kifogás, de az iránt­­ kérdés alá vétethetik-e törvényes szempontból valamely megbízó levél, az osztály véleményt mondhat és utóbb a ház e vélemény fölött határozhat. A marmarosi esetről nem nyilatkozik, mert a tárgy érdemét nem ismeri; ami a temesvári megb­íó. levelet illeti, az szerinte kiállítására nézve, értve a kiállítás idejét, esik törvényes kifogás alá. Az országgyűlés együttlétének idején megejtett vá­lasztások iránt, ha panasz létezik,a panasz érvé­nyesítésére 30 napi határidő van rendelve. A házszabályok egyik szakasza azt rendeli, hogy a ház alakulásának kimondása után az addig ig­zolt képviselők választása ellen kérvény többé nem fogadtatik el.­­ Ha már most a temesvári megbízó levélre nézve valamely in­tézkedés nem létezik, a választók azon joguk­kal, hogy a választás napjától számított 30 nap alatt kérvényt adhatnak be, nem élhetnek. Kí­vánja, hog­y Klapka megbizó levele ne az a), hanem a c) pont alá soroztassék. Ürményi Miksa Deák Ferenczet pártolja, Hodossin József és Bobory Károly Ghiczyt tá­mogatják. S­i­m­o­n­y­i Ernő. Midőn a ház tárgyalás alá veszi az osztályok jelentéseit, kell, hogy az iránt határozzon, ha váljon az osztályok a tör­vény és a házszabályok utasításai értelmében jártak e­­l. A fönforgó esetben a választási jegyzőkönyv nem felel meg a törvény rendele­tének, és így e választás nem az a) pont, hanem a c) pont alá sorozandó. S­z­­­á­v­y József: A házszabályoknak az igazolásokra vonatkozó pontjait azért változ­­t­atta meg a múlt országgyűlés, mert elejét akarta venni az igazolások alkalmával tapasz­talt hosszadalmas eljárásnak, és az ez alkalom­mal kifejlődő kellemetlen vitatkozásoknak. Ha úgy értelmezzük a házszabályokat, mint Ghiczy és Tisza, e­zzel nincs elérve. Tisza Kálmán: Deák Ferencz folyvást azt baonyítgatta, hogy a képviselőháznak mos­tani állapotában nincs joga határozni a válasz­tások érvénye felett. Szóló ugyanezen véle­ményben van. De az általa felhozott esetben a háznak a szabályok értelmében határozni lehet és kell. Ragaszkodik a háznak azon jogához, hogy ne a választások érvényessége felett­, de a felett, melyik pontba soroltassák valamely választás, határozhasson. Mihályi Péter, Bezerédy Lász­ló és V­a­y Béla báró Deák Ferencz mel­lett, Patay István Tisza mellett nyilat­koznak. Z­s­e­d­é­n­y­i Ede leghelyesebbnek tart­ja, ha a korelnök a házszabályok 18-ik §-a ér­telmében jár el. Ugyanezen véleményben van Justh Jó­zsef. :i­. . . « r: _ Irányi Dániel. Midőn először felszó­lalt, tiltakozott azon felfogás ellen, mintha a háznak jelen állapotában semmire nézve sem le­hetne határozni. Ez arra vezetne, hogy végtelen­ségig kellene tanácskozni. Mint elvtársai kifej­tették, a háznak joga van az előterjesztett jelen­téseket tárgyalni és ezen tárgyalás befejezésé­nek, ha másként nem­ lehet, szavazással kell meg­történnie. Csiky Sándor: a nehézséget, melynél fogva a fölmerült kérdésből kibontakozni nem lehet, azon helytelen elv elfogadásából származ­tatja, mintha a ház, alakulás előtt, határozat­­képes nem volna. Pedig ha a ház ezen uton ha­lad, meglehet, hogy sohasem alakulhat meg.­­ (Nagy zai) A korelnök közbe akar szólni. Csiky tiltakozik az ellen, hogy az elnök szónoklatában megszakítsa, mert ő itt nem mint egyes ember, három mint 20 ezer ember (Egy hang a jobbon, És asszony !) képviselője beszél. Szóló határozatot kíván kimondatni, és­pedig, miután Pásztélyi­ választásánál a választók tete­­j­­eg része választási jogától megfosztatott, soroz­­tassék e képviselő c) alá. A temesvári választást illetőleg fönkivánja tartatni a 30 napi határidőt, mely alatt a panasztók kérvényüket bead­hassák. P­a­c­z­o­l­a­y János felhozza, hogy a ház­­­szabályok úgy szólnak, hogy „a korelnök kije­lenti“, tehát nem határozatot mond ki; ebből is világos, hogy a ház alakulás előtt nem­­ határozhat. És ha ez nem állana, akkor a h­áz­­i szabályok gondoskodtak volna az alakulás előtti­­ határozathozatal módozatairól, ezeknek pedig­­ nincs a szabályokban nyomuk. (Helyeslés jobb­­ lól.) Példákat idéz a múlt országgyűlésből néze­­t­lén­ek igazolására. G­h­y­c­z­y Kálmán csak a kérdés föltevé­­­­séhez kíván Szetni, mert a tárgyalás­ok az or­szág, Európa szm­e előtt folynak, és úgy, a­hogy megkezdődtek, nem folytathatók. Valamiképp e­l kell azoknak fejeztetniök. A kérdések ezek te­­­­hetnek : Elfogadtatik-e az osztály jelentése vagy­­ nem? mivel pedig az állíttatik, hogy a ház nem hozhat határozatot, a másik kérdés az: Hozhat e­­ a ház határozatot? Elvégre mégis csak szavazni kell, mert a fölött is, hogy határozhatunk-e ? S szavazni kell. (Helyeslés balról.) Dietrich Ignácz fel nem tehetvén, hogy • az osztályok végleg ítélhessenek a választások­­ felett, azt kell következtetnie, hogy mégis a­­ háznak kell határozni, habár nem is a jegyző­könyv tartalmára és a választás érvényére, de legalább a sorozásra nézve. Szakácsy Dániel azzal indokolja annak szükségességét, hogy a ház határozhasson, mert különbe­n a háznak nem is lett volna módjában egy kifelejtett képviselőnek (Felkiáltások: Benne volt!) a jegyzékbe vételét elhatározni. Deák Ferencz előrebocsátva, hogy nem a kérdéses választások érdeméről határoz a ház, azon felfogást támadja meg, mintha alakulás útán a kifogástalannak már kijelentett válasz­tások újból kérdés alá lennének vonhatók. Ha a választók megtámadni kívánnak valamely vá­lasztást, van módjuk erre, de ha e joggal nem élnek, nincs semmi ok arr­a, hogy azoknak vá­lasztása, kik a ház tisztviselőinek választására már befolytak, ismét megbíráltassék.­­ A fel­merült különböző felfogások közti differencia szerint a kérdések ezek volnának : Kívánja-e a ház, hogy a korelnök az osztályok által kifogás­talannak talált megbízólevelek bemutatóit,azon­nal igazolt képviselőknek jelen­tse ki. Vagy nem ? és ha ezt nem kívánja : Vájjon Ítéletet kíván-e mondani a ház a választások felett ? A­mi a kérvények esetét illeti, arra nézve talán nem is szükséges határozni, de már mindenesetre szükséges szavazni, mert ha nem is alakult meg ház, véleményét, mint akármely társulatét, a többség után jelentheti ki. Erre a korelnök felteszi a kérdést : Kívánja-e a ház,hogy az osstás­ok által kifogástalanoknak talált jegyzőkönyvek bemutatói igazoltaknak jelentessenek ki? A többség elfogadta. K­i­r­á­l­y­i P­á­l előadja a 4-ik osztály je­lentését. B. K­emény Gábor előterjeszti az 5-ik oszt. jelentését.­­ • Madarász József fölhozza, hogy Bu­­j­anovics Sándor választása nem vehető kifogás­talannak, mert a jegyzőkönyvében egy óvás van megemlítve, és a kérvény a belügyminisztérium­hoz küldött jegyzőkönyvhöz van mellékelve (Nagy zaj. Nem ide tartozik­ jobbról.) Ludwigh János kijelenteni kívánná, hogy a reá esett két választásból melyiket fo­gadja el, de nem látja czélját e kijelentésnek,mi­után a ház határozat hozatalára nem tartván ma­gát jogosítottnak, jelenleg nem is rendelhetné meg az új választást. (Zaj jobbról.) Zichy Ferraris Victor gr., a 6 ik osztály előadója, előterjeszti osztálya jelenté­sét. Ghyczy Ignácz Berecz Ferencz vá­lasztására nézve azt kivánja, hogy soroztassék a) pont alá. Németh Albert a titkos szavazás kér­déséhez kíván szólni, mert ezen választási mód­nak köszönheti, hogy roppant lélekvásárlás. .. (Nagy zaj. Oho ! jobbról), igenis a kormánypárt által nagy mértékben űzött lélekvásárlás (Hosz­­szas zaj) . . . el­lenében megválasztatott. A titkos szavazásra vonatkozólag (Nem ide való ! jobb­ról. Nagy zaj.) felhozza, hogy Gyöngyös városa központi bizottmány* e szavazási módot fogad­ta el. (Nem tartozik ide! jobbról.) Már hogy ez ide tartozik, elő kivánja adni szóló, s ezt lova­glás kötelességének tartja előadni, hogy a mi­nisztérium a titkos szavazás iránt megkérdez­­tetvén, úgy cselekedett mint a passiót éneklő egyszeri bá­tor, azt mondván : Jézus pedig er­re semmit sem felelt! (Nevetés.) A ministerium ugyanis semmit sem felelt és igy hallgatólag törvényesnek elismerte úgy miként a 48-ik, 61- ik és 65 ik országgyűlés a titkos Szavazást. (Tovább! tovább!) Szlávy József államtitkár úr pedig az illető osztálynak tagja lévén, nem szüntette meg ozt a kételyeket, hogy kijelen­tette volna, miszerint Gyöngyös városa közp. bizottsága elhatározta a titkos szavazást és hogy a minisztérium ezt hallgatólag helyben hagyta. (Nagy zaj jobbról) , minthogy ha helyben nem akarta volna hagyni, és úgy küldött volna inti­­mátumokat, mint egyébüvé széles e hazába. (Nagy zaj jobbról) s a mint Hevesvármegyéhez több rendbelieket küldött. Ha Szlávy államtit­kár Gyöngyös városa közp. bizottságának hatá­rozatát tudatja vala az osztályly­al, akkor el­metszhette volna útját annak, hogy Berecz Fe­rencz nem a c) sorozatba vétetett volna. (Élénk helyeslés balról. Tovább ! jobbról.) Deák Ferencz azt hitte volna, hogy a történt szavazás folytán azok is, kik a több­séggel egyet nem értenek, meg fognak nyugod­ni. Sajnálja, hogy vannak, kik ez elvtől eltér­nek , de azt épen nem láthatja át, miért tartja a felszólalt képviselő úr lovas­iasságból szükséges­nek, oly dolgokat hozni föl, melyek épen nem tartoznak a kérdéshez. (Élénk helyeslés jobb­ról.) Szóló nem látja most idején, a titkos sza­vazás felett véleményt mondani: ő maga is helyben hagyná a titkos szavazással történt vá­lasztásokat. (Helyeslés) de szóló nem volt tagja azon osztálynak, és épen úgy nem látja helyén most a titkos szavazásról szólni, mint nem volt helyén, a heves megyei biztost előhozni Németh Albert : Nem jött bele ! (Fölki­­■ állások : Úgy van ! Rendre ! Nagy zaj.) Deák Ferencz : Egyébiránt lesz még er­­r­­ől szó és hiszi, hogy Németh Albert úr ki fogja fejteni nézeteit. Azt szintén nem látja rendén levőnek, hogy valamely képviselő valamely osztály tagjának szemrehányást tegyen az iránt,­­ hogy az osztályt erre vagy arra miért nem fi­­gyelmeztette. Már hogy ez mennyire lova­­­­gias, mennyire parlamentáris, azt szóló bár­kinek ítéletére bízza. (Élénk helyeslés jobbról. , Németh Albert köszöni a rendre utasit­­­­tatást. (Ellenmondás: Nem utasitotta rendre!) ! A­mi a­nvagiasság kérdését illeti, nem szólott­­ volna Szlávy államtitkár és képviselő magatar­­­­tásáról az osztályban, ha nem kérdik a túld­al­­­­ról: Mire való ez?! Csodálja, hogy Szlávy ál­lamtitkár úr. (Fölkiáltitok : Itt képviselő van csak !) B­ocsánatot kér, de e­­tte nagyon furcsa, hogy valaki két hivatalt visel (Nagy zaj) . . . csodálja és sajná­ja, hogy Szlávy képviselőtár­sa nem világosította föl a', osztályt a titkos sza­­­­vazás dolgában. (Nagy zaj.)­­ Irányi Dániel arra figyelmeztet, hogy­­ a Berecz Ferencz esetéhez hasonló 8—9 van­­ még, a többi közt a 7. osztályban, a­hol a he- i vasmegyei titkos szavazással történt választá­­s sok minden nehézség nélkül a) pont alá soroz-­­ tattak. Meg fogna tehát történni, ha nem bocsát­­tatik szavazásra a kérdés, hogy 7—8 hevesm­e­gyei képviselő kifogástalannak vétetik, egy pe­dig c) alá soroztaik. Ez ellenmondás következ­tében a ház két mértékkel mérne. Siruányi Lajos b. szintén szavaztatni kiván az osztály véleménye fölött. Berecz vá­lasztása a) alá foglalandó, mert maga az osztály s „annak idején“ a verificálást ajánlja s igy elismeri, hogy kifogás alá rem elhetik, s mégis megfosztani ajánlja őt azon jogától, hogy a tisztviselők választ­ásában részt vegyen. Deák F­erencz nem helyeselheti, hogy az osztály véleménye szavazás alá bocsáttassák; ez ellenkeznék az imént hozott határozattal is. (Helyeslés.) Tisza Kálmán úgy látja, hogy az előb­bi határozattal azt mondotta ki a ház, hogy az osztályok teljhatalommal bírnak, a képvise­lők pedig csak hallgatóságot képeznek (Úgy van! balról.) Ez szomorú következése azon határozatnak, valamint is ezen abnormitás, miszerint egy megye valamennyi képviselőjének választása kifogástalannak találtatik és csupán egy, de a­ki épen azon módon választatott, meg­fosztatik jogától. Ezen egyébbként­­már most nemi segithetünk s azért menjünk tovább. A 7. 8. és 9-ik osztályok előadói előterjesztik jelentéseiket. Ezután elnök felhívja azon osztályokat, me­lyek a s­zaló bizottságba még nem választották meg tagjaikat, holnap reggel 9 órakor e czélra gyűljenek­ össze ,10 órakor pedig alakulási ülés fog tartatni. Az ülés végződik 21 és fél órakor. Az V-dik osztály tagjai május 1-jén dél­előtti 9­ órakor összejönnek egy tagot vá­lasztani az állandó igazoló bizottságba. Bánó József­ ellenében­­Temesv­ár város országgyűlési képvi­selőjének megválasztatott. A választás a legpéldásabb rendben folyt le. A választás befejeztével s a választás ered­ményének kijelentése után, Klapka választói a városház terembe hozták a körünkben időző tá­bornokot és megválasztott képviselőt, kit min­den lépten nyomon a városi és a vidékről nagy számban megjelent népség riadó éljenei üdvö­zöltek. A városház teremében Galgon Mihály válasz­tási elnök úr egy igen szép beszéd mellett nyuj­­tá át szeretett képviselőnknek a választási jegy­zőkönyvet, mely zálogát képezi azon bizalom­nak s szeretetnek, melylyel Temesvár városának polgárai Klapka György személye iránt visel­tetnek. A választási elnökön kívül a Klapka-párt ré­széről a szavazat­szedő bizottsághoz megvá­lasztottak bizalmi férfiakat: Bersuder Lajos és Elter János, helyettesekül: Steiner Károly és Eisentadhter Ignácz urak, a jegyzői teendők vi­telére a Klapka-párt részéről Lipták Tamás és Plausicz Mátyás ügyvéd urak választattak meg. Elnöki helyettes Gruics Novák hites ügyvéd úr volt. Klapka György a városház termében megje­lenvén, az elnöki beszéd és a választási jegyző­könyvnek átvétele után egy remek beszédben kijelenté, hogy ő a mostani alapon kívánja az alkotmányos élet tovább­fejlesztését; kijelenté, miszerint a társadalmi reformok megoldásánál a legszabadabb elvek vezérlendők. A beszéd végeztével rokonainak körébe tért vissza. Missics pártja, melynek magatartását méltán dicsérnünk lehet, a választás eredményének ki­jelentése után eltűnt! Azon nap, melyen Klapka György városunk képviselőjének megválasztatott, méltán mond­ható az intelligentia győzelmi napjának. Klapka György képviselőnk ma utazik el kö­rünkből. Rendes levelező: Z­alaegerszeg, ápril 29. Sümeghy Fe­­renczet, a n.-kanizsai kerületnek 1861.1865 ben közlelkesedéssel, ez évben azonban, az itt is saj­nosan felidézett pártküzdelmek folytán szava­zattöbbséggel megválasztott hongyülési képvi­selőjét, tegnap délután kisértük Söjtörön, a hol­tak rideg hazájába, a temetőbe. Életének délpontját még alig lépte át; 50 éves volt, midőn a viszontagságos földi léttel, rövid betegeskedés után szakasztania kellett. A mindenrendű és sorsú honpolgárokat és honleányokat magában foglaló gyászmenet átlát­­atlan terjedelme, az arczokon mindenfelé ülő bánat, a leverő fájdalom hulló könyei, meg­hatóan ünnepélyes gyásztanusítványt szolgálta­tának, miszerint a ravatalon nyugvó koporsó, egy köztiszteletben,közszeretetben állott halandó nemes élet hült tetemeit fedi. Sümeghy Ferencz a megye értelmiségének jelesei között, azon egyik legdíszesebb helyet foglalta el, mely csak kitűnő honpolgári , egyé­ni erények birtokosait illetheti meg. Meleg ragaszkodással szerette ő hazáját; szent érdekein a tiszta honszerelem egész hevével csüggött szive, lelke, de mert honát teljes­­en­ 800,éggel, tisztán tudta szeretni, e fenkelt érze­­ményt könnyen meghomályosítható minden áb­rándot, rajongást, szenvedélyességet iparkodott kerülni. Ő a kiegyezkedés keresztül vitt politikájához, a megalkotott közjogi alaphoz, mint a­melynek könnyelmű kockáztatással felforgatására, meg­­döntésére, avagy csak lényeges gyors módosítá­sok merev erőltetésére irányzott minden haza­­fiasdiság is, meggyőződése szerint, a legvégze­tesebb gyásznapokat vonhatná maga után ha­zánkra nézve, őszintén ragaszkodott. Sümeghy mélyen érezte, a honatyái kebelre nehezedő azon felelősség ólom súlyát, melylyel e­s reményeiben, várakozásaiban oly sokszor keserűen csalódott, és csalódásai miatt sokat szenvedett nemzetnek, népünk millióinak sorsa és szebb jövőjének megalapítása feletti intézke­dés jár. E felelőség tudata, s a honmentés kötelességé­nek benső érzete erősebb volt nála minden más e­seménynél, miért is ellentétes nézetű, észjárása némely barátai, rokonai s­alán test­vérje irányá­ban is, a közöttük mindenkor melegen ápolt leg­gyé,­gédebb összeköttetési viszony kötelékek, tágulni, bomlani látta bír, s a sebző meghason­­lás, a méltatlan kárhoztatá­so­k üröm-poharait is nem egyszer ízlelnie kellett is bár, mindazáltal nyílt határozottsággal vallott elveihez rendíthe­tetlenül hű maradt. Sümeghy Ferenciben a hazai kö­lgv egy fáradhatlan, s tehetséges, jellemteljes napszámo­sát, a társadalom egy emelkedett miveltségü, vonzó nyájasságú és a magyar vendégszeretet­ben kimeríthetetlen tagját, s a gazdai közönség egy példás tényezőjét vesztette, a családi élet­nek pedig, férj és családapai minőségben egy­formán azon kiválóan ritk­áb példányképei kö­zé tartozott, melyeket a családi legszigoruabban tiszta erkölcsöknek erényeknek, családi kerek boldogságnak, vajmi sokaknál hiányzó­ fény­köre övez. Ki a nyilt sír szélén, reszkető tagokkal, kisírt szemekkel megjelent ama gyászalakot, a szív­­marczangoló fájdalmak súlya alatt összeroskadó özv. 5 kesergő szép árvának dulkeblű édes jó any­ját látta, e szívrenditő látvány után ítélve is, a családi veszteség nagyságának mérvét könnyen felismerhette. Legyen áldott a dicsőült emléke­zete ! Áldás hamvaira! a kesergő család felett pedig, melynek nehéz bánatában oly sokan ben­­sőleg osztozunk, virraszszon a vigasztalás an­gyala! H. F. egy része nem akart megegyezni, miután a vá­ros nagy ajándéka nem a jelenlegi színháznál!-, hanem egy a fővároshoz méltó új nagy színház­nak ajánltatott fel. Végre mégis megegyeztek az ö­szeg odaadásában, de oly kikötéssel, hogy az illető ház a telekkönyvben, mint egy építendő uj színház tulajdona legyen bejegyezve. Egy lap erre azt jegyzi meg, hogy megeshetik, misze­rint pénz is, posztó is elfogy s nem lesz nemzeti színházunk. Nomád népek átalában nem szeret­nek monumentális épületeket állítani. _ Az adó­ügyi enquéte­ma darab időre szét­oszlott A szervezkedés és munkafelosztás stá­diumán túlesvén, az egyes tagok most tanulmá­nyozni fogják külön feladatukat, csak néhány hét múlva révün fel aztán a tüzetes tanács­. A múzeum mögötti valy nem sokára egyike lesz a­­­főváros legszebb ré­szeinek. Eddig a következő mágnások palotái vannak oda részint építve, részint tervezve: gr. Festetics György, gr. Károlyi Alajos, gr Zic­s János, gr. Károlyi Ede, gr. Károlyi Sándor, gr. Csekonics Dénes, gr. Széchenyi Imre, gr. Esz­­terházy Miklós és b. Redl. — Wagner altb. Dalmátia kormányzója, körútjának befejezése után, 21-én Ragasra ment, és onnan Miklós montenegrói fe­jedelem látogatására megy Cetinjébe. — A dán külügyminiszter, Friss ur, jelenleg Bécsben tartózkodik, s a dán követ ál­tal bemutattatta magát Beust grófnak.­­ A hadseregnél ő Felsége ápril 23-tól kelt legfelsőbb elhatározásával eszközölt kine­vezéseket, az úgynevezett tavaszi avancement névsorát hozza a hivatalos lap. A kinevezések száma több százra rúg, s van köztük több altá­­bornagyi, vezérőrnagyi és dandárnoki előlépte­­tetés, továbbá kineveztetett 11 ezredes csapat­­parancsnokká, 64 alezredes ezredessé, 126 őr­nagy alezredessé, 133 kapitány őrnagygyá,ezen­kívül számos előléptetés hadnagyságtól kapitá­nyi rangig, úgyszintén nyugalmazások és áthé­„A „Pesti Unió“ által ma május lén estve a pesti lövöldében tartandó dalestély mű­­sorozata következő : 1. Egyleti beszéd, Azt­­gon­dolom, kar Bognártól. 2. Reverie, Vieuxtempstól hegedűre zongora kísérettel. — Előadva Jám­bor Jenő ur által. 3. „Columbus“ nyitánya Fe­­licien Dávidtól. 4. Szavalat — Sziegrist ur ál­tal. 5- a) Népdal b) A csata előtt. — Kar. List. F.-től. 6. Magyar Raphsodia, Liszt. F.-től. Elő­adva Fayl Frigyes ur által. 6. Dithyrambe. — Polka, Mazur, Strausz Józseftől, férfikarra a éne­­kar kisérette­. A zongora, Benendorfer féle, Péter raktárából.“ — Az izr. egyetemes gyűlés által a végmunkálatok megtétele és számadások megvizsgálása tárgyában kiküldött választmány 1869. évi május hó 4-kén délelőtt 9 órakor a pesti izr. hitközség üléstermében ülést tart. Si­mon József bizottm. jegyző. — N­i 1 Popov a politikai tudományok s a történelem tanára a moszkvai egyetemen, kri­tikai művet adott ki ezen czim alatt „Szalay László Magyarország történelme Árpádtól a pragmatica sanctióig,“ Sz.-Pétervárott, 1868. Mint egy Urházy György m. akadémia tagnak küldött példányon levő néhány sor mutatja, az író tud magyarul, mi különben orosz tanárok között nem ritkaság, a mennyiben a pétervári egyetem egy tanára, Lamanszky szintén foglal­kozik magyar fordításokkal. — A magyar mérnök-egylet 1869. évi május 8.ik napján egyetemes szak­­­ülést tart. Főtárgyak: 1. Szabó Imre egy, általa szerkesztett Theodolithot mutat be. 2. Schulcz Ferencz bemutatja Vajda-Hunyad vára helyreállításának tervezetét, s az eddigi munká­latokat ismerteti. — A magyar postahivatalbe­liek segélyző-egyletének ápr. 19-én tartott közgyűlésén elnökké közfelkiál­tással Gervay Mihály, titkárrá Radich Gyula, pénztárnokká Müller János választattak meg. Az egylet jelenlegi vagyona 1196 fr.ból áll. — A nagy-kállói választó­ kerületben gróf Degenfeld Gusztáv választatott képvise­lőül. Vidéki tudósítás Temesvár ápril 27. Sz. kir. Temesvár városának képviselője : Klapka György. A tegnap este 10 óra 5 pereskor bereke­ztett választás folytán kiderült, hogy Klapka György 1004 szavazattal Missicz János 941 szavazata Külön­fé­lek. Pest, apai 30. — Király ő Felsége tegnap este megjelent a nemz. színház olasz operai előadá­sára, és onnan Bécsbe utazandó, egyenesen a pályaudvarra ment. ő Felsége csak néhány napig marad Bécsbe­n. — B. Eötvös József tegnap óta meg­hűlés következtében gyengélkedik és az ágy­hoz van kötve, a nélkül azonban, hogy baja komoly aggodalomra adna okot. A nemzeti színház ügyében nagy vita folyt Pest városa közgyűlésén. A du­­naparti telkek eladási árából befolyt összeget a nemzeti színházi bizottság, valamint a miniszté­rium képviselője oda javasolták fordítani, hogy a mostani színház számára megvett Westerma­­yer ház vételárát kifizessék. Ebbe a képviselők f­oly­tatása a mellékleten. KÖZGAZDASÁG. A szeszadó tárgyában. A természet és nemzeti viszonyaink egy bel­földi iparágnak fölvirágzását sem könnyebbíték meg annyira, mint a szesz-iparét. A talaj dúsan termi amaz anyagot, melyből olcsón és jó minő­ségben előállítható; oly sok műértő és szakava­tott hazai munkaerővel rendelkezik, mint egy más iparág sem; a tőkék olcsósága a termelés e szakára is jótékonyan hat; a javuló közleke­dési viszonyok elszállítását s kivitelét a kül­földre mindinkább megkönnyebbítik, a mindez előnyök daczára a statistika épen ez ipará áyak évről - évre történő hanyatlását tünteti elő. A szesztermelés, mely a virágzását előmozdító té­nyezőknek hazánkban való összetalálkozása folytán kiviteli kereskedésünkben elsőrendű szerepet játszhatna, az ipar más terein pár év óta uralgó élénkség daczára az utóbbi időben nevezetes apadást tanúsít. Hogy ennek egyedüli oka a reá rótt adó súlyában keresendő, min­denki előtt ismeretes. Az indirect adók czélszerűségét a nemzetgaz­daságtan elismeri, de megköveteli, hogy túlsá­gosak ne legyenek, a a társadalom minden osz­tályát egyenlően terheljék. A szeszadó e két kö­vetelmény egyikének sem tesz eleget; egyrészt megnehezíti ez ipar felvirulását, más­részt pedig épen nem lehet állítani, mintha az a társadalom minden osztályára egyenlő súlylyal oszolnék el. W.A B/137 .Pálokafőzés ugyanis nálunk két módon történik. Gyárakban, hol a termelés iparszerüleg nagyban űzetik, és az u. n. kis ita­­tök által kicsinyben, a termelőnek házi szükség­letei fedezése czéljából. ✓ * Míg a gyáripar minden tekintetben a legter­­hesebb adóval suttatik, addig a kis­ipar egészen adómentes és általában csekély korlátozásnak van alávetve. Épen ebben rejlik ez adónemnek igazságtalansága, mert ama néposztály, mely szesz-szükségleteit a kis üstök által fedezi ez adónak nyomása alól teljesen mentve van taig a leülnek, melyek akár foglalkozásuk, akár szeg­­énységük miatt saját üstöt tartani nem kép­sek, kizárólag viselik az adónem egész súlyát. régi állam lako­sása a szeszadót illetőleg két részre szakad: az egyik - ámbár sok szeszt elfo­gy ez után a kincstárnak semmi jövedel­

Next