Pesti Napló, 1869. május (20. évfolyam, 100–122. szám)

1869-05-08 / 105. szám

105. szám. Szombat, május s. mm. Szerkesztési iroda: Ferenceiek­ tere 7. szám. L emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bár mentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Ferencziek tere 7. szám földszint. Kiadóhivatal: A lap anyagi részét illető közle­mények (előfizetési pénz , kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó­hivatalhoz intézendők.PESTI MPLO REGGE L 1 Tv I A D Á S. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán, vagy helyben, házhoz hordva. Félévre.........................12 frt. Évnegyedre. ... 6 frt. Egy hóra .... 2 frt Az esti kiadás különkü­ldéseért felü­lfizetés havonkint . . 30 kr. Hirdetmények díja: 7 hasábos petitsor egyszeri hir­detésnél 7 nj kr. Bélyegüij külön 30 nj kr. Nyílt­ tér : 5 hasábos petit­sor 25 nj kr. Előfizetési felhívás PESTI NAPLÓ 1869~dik évi folyamára. Pont május 7. 1$­H‡ A trónbeszéd után már alig lehet ab­ban kétkedni, hogy a megyék rendezése tárgyalás alá jön. Egy tiszteletre méltó, nagy érdemeket szerzett és erős megpróbáltatásokat kiál­lott intézet felett fog areopag tartatni, s létezése is veszélybe foroghat, ha Izres múltjának emlékei követeléseit szertelenné csigáznák. Pedig a változott vis­onyok behatásai között alászállott tekintélyek és intézmények is rendszerint annál büsz­kébbek, minél több hiányzik náluk a volt tiszteltetésből és tetterőből. Mi megindu­lás nélkül alig emlékezhetünk azon kor­szakra, midőn József császár alatt, a fel­világosodott absolutismus nevében alkot­mányunkat , mint elkopottat, lomtárba csukta a hatalom, s a kormányzás nyelvé­vé a németet erőszakolta föl a latin he­lyébe. Igaz, hogy a latin sem volt tulaj­donkép a mi nyelvünk; de legalább élő sem volt, mely olvaszszon, mely lehet­­lenné tegye nyelvünk fejlődését és állam­nyelvvé emelkedését. A megyék szívós ellenhatása éves küz­delmek közt megtörte az alkotmányt fel­függe­sztő Józsefnek nemcsak makacssá­gát, de önmaga iránt­i hitét is, s az ősi alkotmány helyreállittatott. S nem a megyék voltak-e, kik még a régi török világban, midőn országunk ré­szekre daraboltatók, kifizették a töröknek az adót; d­e semmi fenyegetés sem bír­hatta rá őket, hogy titkon ne küldjék el azon helyre is, a honnan az állam szá­­m­ára átvézethetett. Igaz ugy­an, hogy e kétszeresen fizetett adó a nép pénzéből telt ki, vagy legalább ritkán járult sub­­sidiáris adakozás hozzá, de minden­esetre tény, hogy a megyerendszer nélkül azon időben, melyről szólunk, országunk elve­szett volna. Azonban az idővel változtak a viszo­nyok, s különösen a korszellem a régitől mindinkább elütő módon k­edett nyilat­kozni. Az irodalom európai behatások­nak mindig tágabb tért nyitott; az esz­mék fermentatiója erős­ folyamatba ho­zatott, s a táblabirón kívül, az író is a politikában tényezővé lön, s a reformvágy különböző alakokban mindig előötlött, tért foglalt.­­ Látásának nyomai minden irányban láthatóvá lettek. Ferdítés volna azt állítani, hogy a me­gye az új szellemet visszautasította volna, sőt ellenkezőleg, vagy fitogtatásként hasz­nálta, vagy mély meggyőződésből ter­jeszti. Azon Liberalismus, mely a tábla­­bírót lelkesíté, ugyanakkor a formát, a rendszert kezdette aláásni. A centralisatió, az európai modern esz­mék, azon alkotmányosság, mely a feudá­lis jogok, szabadalmak, mentességek hal­mazában nem talált valódi szabadságot, hanem csak az egyenjogosságnak ellen­tételeit fedezte fel, tarthatlannak kezdé hinni a múltat, s a parliamentáris for­mákban, melyek az európai államok dicső-­s­éges vívmányai voltak, kereste, hogy m­egörökitse az alkotmányosságot. A megyerendszer jó oldalai is cseké­ly­ektettek, s hiányai, fogyatkozásai éles s­zemekkel találkoztak. Szóval, hazánk par­liamentáris kormány után áhítozott s a mi rendes időkben nálunk sok küzdelemmel vitathatott volna, azt az európai helyze­tek véletlen változása könnyűvé tette. Midőn a Batthányi-minisztérium meg­alakult, Szemere már egészen puritán szi­gorral járt el a megyei rendszer irányá­ban. De miután én nem akarok történeti vá­zlatot adni sem a felelős kormány, sem 8 9 9 A .Pesti Napló* kiadó-hbrreratív, a megye­rendszer peripetiáiról, csak azt említem meg, hogy a megyei rendszer minden érdemei mellett, mióta a rendi al­kotmányosságtól megmenekültünk, nem tekintetett olyasnak, mely fentartathas­­­sék régi alakjában, mely ellenőri szere­pet viselhessen a felelős kormánynyal szemben, melyről oly vita is kerekedhes­sék , hogy váljon a megyei rendszer oly egyenjogú hatalom-e , melyet szembe le­het állítani a felelős kormányzattal, mely­nek joga van a felelős kormány rendele­teit revidiálni, félretenni s végrehajtását tilalmak által gátolni ? S pedig úgy látszik, hogy a szélsőbal phantasticus doctrínájához ezen követelés már hozzá csatoltatott. S csaknem azt is kell hinnünk, a középbal is bizonyos ha­tárok között, a parl­amenti kormányzat ellenőrévé akarja tenni a megyéket s a felelős kormány eljárását olykor érvény­­teleníteni szeretné, a megye által kibocsá­tott határozatokkal. Ő Felsége trónbeszédében a megye ren­dezése is említés alá jött s kétségkívül tárgyalás alá fog jönni. Reméllem tehát, nem fogok visszaélni a közönség türelmével, ha ezen jelenté­keny ügyről néhány észrevételt koca­­koz­tatok. KEMÉNY ZSIGMOND: A Deák-kör szombaton­­május 8-dikán,­ d. u. 6 órakor saját helyiségén értekezletet tarta­ntunk szerencsétlen városunkon keresztül utazó azon nemes emberbarátokat is , kik ismeretle­nek lenni akarván, a­­rom közepéből tértek vissza keresni kinek kézbesítsék könyöradomá­­nyaikat. Szóval nincs kebel, mely szerencsét­lenségünk látásán meg nem rendülne. „A tűzkárt segélyző bizottság“ egyelőre csak is a segélyt igénylők összeírása s kipuhatolására szorítkozhatván, a beterjesztett biztos adatok s­zerint következő adatokat gyűjtött: leégett 141 külön álló lakház; — ezen kívül számos gazda­sági épület s csűrös kert. — Ezek között: a) Romba dőlt s minden vagyonával beégett lakház 45. b. ) Egészen beégett s vagyona nagyobb ré­szével megsemmisült 60. c. ) Egészen leégett, de be nem égett 24. d. ) Hol minden épületek le nem égtek 12. Ezekben : e) A leégett lakók lélekszáma, a szolgáló cselédeket be nem számítva 701. f. ) Ezek közül rögtöni segélyzás alá véte­tett 545. g. ) Sérülés következtében orvosoltatik 16. h. ) Megégett s eltemettetett 4. i. ) Egy halott a térítőn égett porrá. Ezeken kivül beégett számtalan házi állat. De hogy szerencsétlenségünk tetézve legyen, ápril 29-től minden és fagyasztó száraz hideggel jelenvén meg, mintegy 1500 holdra menő hegy­aljai szőlőinket, gazdaságunk főágát egészen lefagyasztván, nem csak a jelen perez, de jö­vőnk is kétségbe ejtő, annyival inkább , mert a lefagyott kopár tért munkáltatni csak világos romlásunkkal lehetene. Ezek folytán teljes tisztelettel kérjük fel a hírlapok t. cz. szerkesztőségét,­­annál inkább , mert még mielőtt jelen tudósításunk befejeztetett volna, május 4-én délután 2 órakor ismét meg­­kondult a vészharang s kevés idő alatt 15 lak­ház s több gazdasági épület lett a lángok mar­taléka. S ez által a segélyezendők s éhhalállal küzdők száma 92 lélekkel szaporodott­, miként becses lapjaik utján kenyöradományokat gyűj­teni, s azokat a szántói „tűzkárt segélyző bi­zottsághoz“ utasítani kegyeskedjenek. *) Kelt a „Szántói tűzkárt segélyei* bizottság“ 1869 ik évi május 5-én tartott gyűléséből. Mester Antal, B­a­r­­­b­u­s József, bizottsági jegyző, bizottsági elnök. K lö£Lxet6sl «ft. kc­S».. Sgéfie erre........................................................................................24 forint. Fél ám................................................................................................42 egyed érre....................................................... 81 hóra................................ 2 Tűzvész Szántón. (Abauj megyében.) Folyó év április­ 29-ik napja vészt hozó vált városunkra. Ugyanis­­ délelőtt 11 és 12 óra kö­zött hirtelen előtört rendkívüli szélviharban tá­madott tűz, néhány percz alatt 141 külön álló lakházat,­­ ezenkívül számtalan gazdasági épü­letet s csürös kertet hamvasztott el. Az iszonyú vihar közepett m­gkondult vész­harang többé már nem a tűz kiütését, ha szám­talan épületek s­zékházak lángba borulását hir­­deté; pár percz alatt egy óriási lángtenger hul­lámzott a földön s levegőben, keverve porral és füsttel i­s keverve a rémület halál kiáltásaival; száz helyen gyűlt egyszerre, melytől nem men­teni, de menekülni kellett. Irtózatos látmány­ mindez, mi a romboló elem útjába esett, megsemmisült; a gondviselés csak alig egy pár felett őrködött. Tömegesen lehet látni családapákat rongyo­san összeperzselt vérző tagokkal, nőket, ag­gokat s gyermekeket, kiknek nem maradt egy betevő falatjuk, kiknek földig égett e romba dőlt lakukban nem maradt hely hová fejüket lehajthatnák; lehetett látni csonka elégett holt­testeket, kiknek hamvait a vihar, vagyonuk üszkeivel keverte össze ; é­s mindannyit a két­ségbe esett fájdalom némev könyeivel; de mind­annyit kiket­t csapás nem sújtott is szemükben a nemes részvét gyöngyeivel. Honfiak ! nemes emberbarátok ! Nem egy sötét agynak újságon kapkodó szü­leménye a kép, melyet fenébb ecseteltünk , de az éhen hálással küzdők táplálása a lehető felse­gélyezése végett a szántói olvasó-egylet helyisé­géből kiindult s minden lakos társaival kezet fogott s a szerencsétlen esetet történeti hűség­­gel kezelő „Tűzkárt vallottak segélyezésére alakult bizottság“ jegyzőkönyvének hiteles ki­vonata , mely sikeres s áldásdús működését a veszély első peresében megkezdvén, némi se­gélyt azonnal nyújthatott Nem hagyhatjuk érintetlenül addig is, míg a szomszédos községek —­s áldozatkész nemes emberbarátok , tisztviselőinknek hálás köszö­netünket nyilvánítanunk alkalmunk nyílnék, miként nem várva segélykiáltásunkat, még füs­tölgött a rom, s már nagybecsű könyöradomá­­nyaikkal segítségünkre siettek; de ki kell emel- Ma! számunkhoz fél ír melléklet van csatolva A kir. személynök megtiszteltetése. E hó 6­kán a kir. curia egyik nagy tereme ritka diszti ünnepély színhelye volt. Elhatározták a kir. ítélőtábla ez idő szerinti bírái s tagjai, hogy a június 1-jén életbelépendő polgári törvénykezéssel összekötött változások alkalmából emlék­­adománynyal tisztelik meg a kir. tábla el­nökét, Melczer István kir. sze­mélynök s titkos tanácsos ő nagyméltó­ságát. A kegyelet ezen eszméje lelkesedéssel karoltatott fel, s mai nap nyert az, egy díszalbum átadásával ünnepélyes kife­jezést. Ezen ritka művészi csínnal készült al­bum száz és néhány arczképet foglal ma­gában, melyek számjegyei utalnak egy­szersmind a kir. tábla learczképezett bírái és egyéb tagjainak sajátkezű aláírásaira. Az album külső- és belső részei értékes dombornyomatu ezüst foglalványokkal s műrajzi szegélyezésekkel vannak gazda­gon díszítve, s koronáját képezi mind­ezeknek a megtisztelt személynek ur szin­tén ezüstből készült és nagy műbecscsel biró családi czimere a szt.­István rend középkeresztjének függő jelvényével. Az első lapot a név- és czimirat arany betűi foglalják el, mig a következő lap a pro- r o­g szövegét hozza Beöthy Zsigmond kir. tábl­a­biró ur tollából, melynek tar­talma következő. Mi, kik tőled tanultunk, vettünk lelkesedést, s mindazt, mi az igazságszolgálatában Általad a közjóra történt, láttuk és tapasztaltuk közvetle­nül, kik közelebben csodálhattuk a tevékenysé­get és erélyt, mely a munkával, ennek roskasztó súlya mellett is megküzdött: kik tanulva és lel­kesülve győződtünk meg a tudomány mélységé­ről, melylyel a jogélet változó esetei közt min­dig felkerested a törvény gránitalapját, melyen az igaz birónak állani kell, s meggyőződtünk egyszersmind a szeretőiről, mely gyengéden ölel magához mindnyájunkat : nem mulaszthat­juk el kifejezni a szeretet, tisztelet és hála ér­zelmeit, midőn a törvénykezési rendszer változá­s) Szívesen nyitunk ivet e szerencsétlen kárvallot­tak felsegélésére, s kérünk minden emberbarátot, ki­nek körülményei engedik, könyöradományokkal eny­­hitni a szenvedők fájdalmát, részünkről az adakozást 10 írttal megnyitjuk, s mihelyt egy kis kerek összeg begyülend, azonnal az illető bizottsághoz küldendjük szétosztás végett Pest, május 7 én, 1869. A szerkesztőség­­ sával megválnunk kell a körtől, melynek Te ereje, bölcsesége és vezérlő lelke voltál; az összes haza méltó elismerése mellett cse­kély az adomány, mely amaz érzelmeket képvi­seli ; de a legbensőbb érték zománczát leheli arra az őszinte hála, melylyel azt Neked emlé­kül adjuk és szenteljük. Délelőtti 11 órakor történt az album átadása. Huszár Ferencz alország­­biró ur a teljes számban megjelent kir. táblai tagokat üdvözölvén, egy küldött­séget nevezett ki Nyeviczkey itélőmes­­ter ur elnöklete alatt a személynök ő ex­­cellentiája meghívására, ki a meghívás után csakhamar megjelenvén, háromszo­ros éljennel üdvözöltetek, a midőn alor­­szágbiró ur lelkes beszédben fejezte ki a kir. tábla ez idő szerinti tagjainak szere­tőjét s kegyeletes érzelmeit. A kir. sze­mélynök ur széles alapú ismeretei a tör­vényekben, valamint igazságszeretete s páratlan kitartásu tevékenysége sokkal ismertebbek az egész hazában, hogysem valóban és méltán megérdemeltnek ne mondhatnék jelen ünnepélyes megtisztel­tetését, s bőn óhajtjuk a tisztelgő tábla szónokával, hogy a pálya, melyen a sze­mélynök az eddig a legmunkásabb haza­fiak erélyével s hasznot árasztó tudomány s bölcseséggel haladott, ne záródjék el még a közügy teendői előtt, de sőt na­gyobb térbe nyúljék az út, hogy bővebb alkalommal bírjon tudományát s hazafiai buzgalmát a közügyek javára haszno­sítói. Kir. személynök ur látható meghatott­sággal fogadá a tábla tisztelgését s szo­kott szerénységével, mely csak az önzet­len keblek sajátja, nem a szónok által ki­emelt személyes tehetségeiben, hanem a tábla tagjainak összműködésében mondá az érdemet keresendőnek. A 61-diki tör­vénykezési átalakulás válságainak és ne­hézségeinek kellő előljárólag megelőzniök — úgymond — a törvénykezés alkotmá­nyos rendezését, és ő meg van győződve, hogy ama neh­ézségekkel megküzdött bí­rák emlékezete az utókor méltányos elis­merésével fog találkozni. Meghatók és elragadók voltak a szebb­­nél-szebb eszmék, melyeket személynek az őnagyméltósága köszönő beszédébe fű­zött, de mindezekre, azt hiszszük, legszebb és legillőbb válasz volt a tábla tagjainak arczán látható meghatottság, mely a sze­retet és ragaszkodásnak őszinte bucsu ki­­fejezése volt. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház május 7-én tartott ülése. Elnök : Somteich Pál, jegyzők : Baja­­novics Sándor és Mihályi Péter, A kormány részéről jelen vannak : Andrássy Gyula gróf, miniszterelnök, Lónyay Menyhért, Bedekovics Kálmán, Horvát Boldizsár, M­i­k­ó Imre gr. és W­e­n­c­k­h­e­i­m Bála­­ , miniszterek. Ülés kezdete d. o. 10 órakor. Elnök bejelentései után Ivánka Imre elő­adja, hogy azon esetben, ha múlt hétfőn ülés tartatik, a ház határozatához képest kijelentette volna, melyik kerület képviselőségét fogadja el, de az ünnepek miatt hétfőn ülés nem tartatott, a tápéi v. kerületben pedig oly eset fordult elő, mely személyes jelenlétét tette szükségessé. Egy választó ugyanis csekély ok miatt fogságba ej­tet­tén, hetekig tartatik minden vizsgálat nél­kü­l a megyeházában, és szóló szükségesnek látta választói megnyugtatása végett köléj­ük menni. Kijelenti, hogy a fülöpszállási kerület képviselő­ségét tartja meg. Elnök fölolvastatja Lónyay Menyhért kö­vetkező levelét: Méltóságos elnök úr ! A képviselő­háznak tegnapi ülésében a két kerületben megválasztott képviselők iránt hozott határozata folytán hozzám intézett nagybecsű felhívására sietek méltóságodnak válaszolni, hogy én még az országgyűlés megnyitása előtt magamat a pozsonyi választás elfogadására el­határozván, erről, a beregszászi választó­kerület bizalmát megköszönve,az ottani központi választ­mány elnökét azonnal értesítettem, minek foly­tán ezen kerületben az új választás már f. hó 11-én meg fog tartatni. Feljogosítva éreztem magamat est tehetni, hogy a beregszászi választó­kerület már az or­szággyűlés kezdetén képviselve lehesen, és mert ezen eljárás mellett szól az előbbi gyakor­lat is, ugyan­is az 1861-ki országgyűlési válasz­tásoknál hasonlókép két kerület, úgymint a be­regszászi és a békés városi tisztek­ meg egy­hangú bizalmával és én az országgyűlés össze­jövetele előtt megköszönvén a békési választók bizalmát, egy választási jegyzőkönyvet a be­regszászit nyújtottam be a 1­ képviselő­háznak, Békés pedig időközben más képviselőt válasz­tott. Ezeknél fogva annyival kevésbé tartozha­tom szó a képviselők közé, kikre a háznak említett határozata vonatkozik, miután csak a Pozsony szab. kir. város második választó­kerü­lete választási jegyzőkönyvét nyujtom bi ■ mint ezen választó kerület képviselője igazoltattam. Fogadja méltóságod kiváló tiszteletem nyil­vánítását Méltóságodnak Budán 181­9 május hó 6-kán alázatos szolgája Lónyay Menyhért s. k. Elnök: E szerint a választás tévedésből so­roltatott föl, a mennyiben Lónvai Menyhért úr csak egy megbízó levelet mutatott be. (Fölkiál­tások : A többinek is igy kellett volna tenni!) Ezután olvastatik Babos Vincze követ­kező levele: Tisztelt képviselőház! A 1. elnökség által velem közölt kettős meg­választásomra vonatkozó tegnapelőtt: határoza­tára bátorkodom ezennel nyilatkozni. Noha én mindkét választási könyvemet azért terjesztet­tem be a t. háznak, hogy mindkettő szabály sze­rint igazoltassák, hogy a kép azután teljes sza­badsággal elhatározhassam magamat egyik vagy másik választás elfogadására, s noha meggyőző­désem szerint jogom lenne mindkettőnek igazo­lását bevárni, mégis hódolatból a t. biz határo­zata előtt jogomra nem is hivatkoztam volna, ha j­elen esetben a torontó­ megyei nagys­zentmik­­lóskerületi választók iránti kötelességem a sza­bad elhatározást lehellenné nem tenné. Ugyanis miután az ezen kerületbeli választás számos ellenpárti választók részéről kérvény­nyel megtámadtatok, s miután eme kérvény ér­vei nem a választási tény, hanem a vá­­lasztók összeírása ellen vannak intézve, melyet a kérvényezők meggyőződésük szerint semmisnek mondások, választóim pedig a választást védeni óhajtják, s erre nézve mint értesültem, a szükséges intézkedést már­is megtették: ha én most a bíráló bizottság ítélete előtt ezen választásomról lemondanék, az új vá­lasztásnak a vitá­s, sőt az egyik fél meggyőző­dése szerint semmis alapon kellene történnie, minek következése egy harmadik választás sigy a kerületnek még sokkal hosszabb i­d­e­i­g képviseletlensége lehetne; miért is mindkét fél, az egyik kérvénye, a má­sik elhatározott védelme által a kérvény érveit ezúttal tisztába hozatni óhajtván, nekem ezen jogosult óhajtást tisztelni kötelességem s ugyan­azért ezen kerületi megválasztatásomról ez idő szerint lemondanom lehetetlen Annál ke­vés­­bé pedig lehetséges ily körülmények között le­mondásom a másik t. ez. krassómegyei szászka kerületi meg­választatásomról, mit talán indo­kolnom is felesleges. Remény­em ennélfogva, hogy a t. ház ezen nem is tőlem függő ténykörülményeket méltá­nyolni , végleges elhatározásomat most, midőn az a kerület s különösen választóim érdeke s érzelme nélkül lehetetlen, sürgetni nem fogja. Jan­­án, 1869. évi május 7-én. Mély tisztelettel a­­ háznak alázatos szolgája,Babes Vincze kép­viselő. Zedényi Ede az 1848. választási törvény 6. §-ára vonatkozva, fölhívja a házat, hogy ha jövő hétfőig azon képviselők, kik két választó­­kerületben megválasztanak,nem nyilatkoznának, melyik választásról mondanak le, maga a ház határozza el, melyik kerületben rendeltessék el új választás (Közhelyeslés.) Simonyi Ernő az indítvány ellen azt jegy­zi meg, hogy Madarászra az nem tarjodhat ki, mert úgy tudja, hogy nevezett képviselő hétfőig szabadságot kért Gajzágó alelnöktől s azon alka­lommal megjegyezte, hogy visszaérkezésekor ki fogja jelenteni,melyik választást kívánja meg­tartani. Gajzágó Salamon kijelenti, hogy Ma­darász nála távozását 3-4 napra csakugyan be­jelentette, de arról, hogy mely választókerület­ről kíván lemondani, egy hangot sem ejtett. (Nevetés) Simonyi Ernő megjegyzi, hogy Mada­rász mindenesetre nem a ház iránti tiszteletlen­ségből, hanem mert nem értesült a ház határo­zatáról, nem nyilatkozott. Em­ma Zsedényi indítványa elfogadtatott. Bozorédy László indítványozza, hogy miután a trónbeszéd már két hete, hogy megtar­tatott s innét onnét egy hete, hogy a ház meg­alakult, továbbá miután az eddigi szokás és a par­­liamenti gyakorlat szerint is az orsz.­gyűlés mun­kál­­ását a trónbesszédra adandó választóirat előzi meg, tűzze ki a ház holnapi napirendre a trónbeszéd tárg­yalása iránti intézkedés megkez­dését. (Közhelyeslés.) Az indítvány elfogadtatván, a holnapi napi­rendre tűzetett. Ezután olvastatik a múlt ülésben történt sza­vazás eredménye a­z igazoló bíróságra, az iga­zoló bizottságra, továbbá a naplóbíráló, kérvé­nye­s gazdasági bizottságra, mely szerint a la­pokban már közlött deák-párti jegyzék nyert többséget. Erre névszerinti felhívás folytán az elnöki szék előtt megjelentek a 9 bíráló bizottság tag­jai , és a ház valamennyi tagja fölállván az előírt esküt letették. Elnök előterjeszti, hogy 50 képviselő van, kinek megválasztatása ellen kérvény adatott be, s 5, kinek jegyzőkönyvül kifogás alá esett, tehát összesen 55 osztandó fel 9 osztály közt, minek folytán az elsőre 7, a többi 8-ra hat-hat tag­okírt. A lában forgó 55 név felolvastatik és a név­jegyei*. .ta urnába vettatnak." Elnök Grueszky Lázárra nézve előadja, hogy tegnap bemutatott jegyzőkönyve tegnap az állandó igazoló bizottsághoz utasittatott, de ma jött ellene kérvény; kérdés tehát, hogy váj­jon előbb meg kell e hallgatni az igazoló bizott­ság ítéletét, s azután odautasítani a bíráló bizott­sághoz? ezen kérdés azért bír jelentőséggel, mert ha a jegyzőkönyv rendben van, akkor min­den szavazásban részt vesz az illető képviselő, míg ha az nincs rendben, nem részesülhet min­den jogban. Justh J­isser megjegyzi,­­ hogy Justh Kálmán választása helytelenül utasíttatik a bí­rálóbizottsághoz, mert az ellene beadott óvás sem a kellő pénzzel, sem a szükséges mellékle­tekkel v­­n volt ellátva.

Next