Pesti Napló, esti kiadás, 1869. május (20. évfolyam, 98-120. szám)
1869-05-05 / 101. szám
tározatot kell hozni az iránt: hány tagot kíván a ház e bizottságba választani. A mait országgyűlés alatt 30 tagja volt e bizottságnak. Ajánlja, hogy most is ennyi választassák. Elnök úgy emlékszik, hogy a múlt országgyűlésen csak 20 tag választatott. E szám talán most is elég lenne. (Felkiáltások balról: „30 !“ jobbról: „22.“) Elnök: szavazás alá bocsátván a kérdést, a ház többsége 22 tag választása mellett emelkedik föl. Erre azonnal kezdetét veszi a háznagyra való szavazás. A beadott szavazati jegyek összeszámlálása után kihirdettetik a választás következő eredménye : Beadatott összesen 365 szavazati jegy. Ebből nyert Kovách László 238, Ivánka Imre 87, Sréter Lajos 25, Szalay Sándor 2, Kuba János 1, Kossuth Pál 1, Csiky Sándor 1, Deák Ferencz 1,Eszterházy Pál herczeg 2, Szapronczay József 1, Térey Pál 1; üres volt 5. Elnök erre Kovách Lászlót megválasztott háznagynak jelenti ki.(Eljenzés jobbról.) Kovách László köszönetet mond a háznak bizalmáért, s egyúttal kéri képviselőtársait, hogy háznagyi állásánál fogva szükségkép előforduló soknemű érintkezéseknél támogassák. Minthogy a háznagyi teendőkhöz tartozik a képviselőház tanácskozásai kényelméről és biztonságáról gondoskodni, szükségesnek tartja már ez alkalommal megemlíteni, hogy az ideiglenes országház, mely sem az ország méltóságának, sem a parlamenti tanácskozások igényeinek meg nem felel, biztonsági tekintetből is alig lesz pár évnél tovább használható. E házban sem a bizottságok, sem az osztályok számára elég terem nincs, sem a könyvtárnak és miniszteri fogadó szobának helyiség nem akad. *) A képviselőház pénztára és postahivatala más épületben van elhelyezve. Tekintetbe véve, hogy új épület tervének elkészítése és a szükséges előmunkálatok megtétele hosszabb időt igényel, szükségesnek látja, az imént kiemelt biztonsági szempontból, a ház figyelmét e tárgyra fölhívni. Ismételve ajánlja magát a ház szívességébe. (Élénk éljenzés.) Ezután a kilencz igazoló bizottságra adatnak be a szavazatok. A többség részéről beadott íveken a következő neveket láttuk feljegyezve: Igazolást bíráló bizottságok. I. Bezerédj László, Jurka Bazil, Muzslay Sándor, Nagy Sámuel, Ormos Sándor, Podmaniczky Frigyes dr., Török Sándor, gömöri. II. Filippovics Simon, Máriássy Béla, Jankovics Antal, Petrovay Ákos, Rudics József báró, Simay Gergely, Vay Béla báró. III. Dapsy Vilmos, Kazinczy István, Klobu/ siczky Ágoston, Perényi Zsigmond báró, Prónay Jósef, Rudnay István, Wächter Frigyes. IV. Berzeviczy Tivadar, Huszár István, Ivánka Imre, Kemény Gábor báró, Kugler István, Ocskay Rudolf, Róth László, V. Bethlen János gróf, Csernovics Péter, Horváth Péter, Kvassay László, Kuba János, Tury Sámuel, Zichy József idősb gróf. VI. Binder Mihály, Horváth Döme, Justh József, Luksics Bódog, Plachy Lajos, Ugrón Lázár, Urbanovszky Ernő. VII. Berényi Ferencz, gróf, Ernuszt Kelemen, Kiss Lajos, Paczolay János, Radó Kálmán, Semepsey Albert, Török Dániel. VIII. Batogh Kelemen, Ivánka Zsigmond, Latinák Rudolf, Olgyay Zsigmond, Onossy Mátyás, Pap Lajos, Zichy Viktor, gróf. IX. Bánó József, Ivacskovics György, Réthelyi József, Mocsonyi Antal, Szontagh Pál gömöri, Tomasics József, Wahrmann Mór. Gazdasági bizottság: Aczél Péter, Kemény István br., Molnár Pál, Simonyi Lajos br., Paczolay János, Jancsó István, Kérvényi bizottság. Barcsay Ákos, Bay Ferencz, Bogyó Sándor, Brezovay László, Dienes József, Fabricius Károly, Halmossy Endre, Hajdú Ignácz, Janicsáry Sándor, Jurkovics János,Juszh Kálmán, Eszterházy Pál herczeg, Petry Ádám, Lázár Dénes, Ürményi Miksa. Naplóbíráló bizottság. Anker Hugó, Beliczay Ist., Bömekes Gyula, Gábriel 1st., Nedeczky Ist., Nehrebeczky Sándor, Nikolics Sánd, Lindtner Gusztáv, Pap József, Pejacsevics Nándor gróf, Pétery Károly, Patrubány Gergely, Prileszky Tádé, Semsey Pál, Szeniczey Ödön, Szilvay Károly,Szirmay Ödön, Szirmay Ferencz gróf, Szilády Áron, Somossy Ignácz, Turcsányi Ede, Zalay István. A szavazás lapunk bezártakor folyvást tart, eredménye a pénteki ülésben fog kihirdettetek az ülés további folyamában elnök a ház legközelebbi határozatára hivatkozva fölszólítja azon képviselőket, kik két helyen is megválasztottak, hogy nyilatkozzanak, melyik választást fogadják el. Ivánka Imre, Lónyay Menyhért, Babes Vincza és Madarász József jelen nem lévén, Vukovich pedig már korábban nyilatkozván, egyedül Ludvigh János jelente ki, hogy a kézsmárki választást fogadja el, a szegediről lemond. A többieket elnök fel fogja szólítani, hogy nyilatkozzanak. Andrássy Gyula gr., miniszterelnök kérdést intéz a házhoz, ha várjon a fiumei regnicolaris deputatióba új tagokat akar-e választani, mint hogy a múlt országgyűlés által kiküldött három tag közül (Deák Ferencz, Csengery Antal és Horváth Lajos) kettő nem tagja a jelen országgyűlésnek. E kérdés tárgyalása péntekre tűzetik napirendre. 1 órakor délután az ülés még folyton tart külföld..(A franczia választások, az olasz parliament, pápai dolgok). A franczia kormány a választásokkal szemben igen ügyes maneuvert visz végbe, az összes félhivatalos sajtó egyszerre átcsapott a középpárt táborába, mely az alkotmányos császárságot írta lobogójára. Valószínűleg a választási maneuverekhez tartozik a következő is: Baudrillart, a „Constitutionnel“ dhef redacteurje elbocsáttatását kéri a kiadótól, mert a lap hűtlenné vált eddigi programjához, a midőn a középpárthoz átcsapott. Gibat, a kiadó megnyugszik az elbocsátásban, de nem a fölhozott oknál fogva, hanem mert B. nem teljesítette híven kötelességét , más lapokba is írt stb. B. azonban egy évig még húzza eddigi fizetését: 25.000 frankot. A hivatalos lap egy császári decretumot közöl, melynél fogva a választás a községekben nyolcz óra előtt kezdetét veheti, de semmi esetre öt óra előtt. Mint tudva van, a hivatalos lap minap újabban figyelmeztette a választókat, hogy minden választó csak a maga kerületében vehet részt a választási gyűléseken. Párisban ezen intézkedést igen egyszerű expedienssel játszák ki. A jelölt ugyanis minden gyűlésen megjelenhetik, hogy pedig valaki jelölt lehessen, ahhoz nem kell egyéb, mint az előírt esküt letenni. Eddig már 400-an letették ezen esküt, és ezerekre megy majd azok száma, kik ezentúl leteszik. A „France“ szerint a belügyminiszter épen most írt egy, a választásokra vonatkozó körjegyzéket, mely szabadelvű szellemben van tartva. A permanente tehát csakugyan a kormánypárthoz csatlakozott és Menabrea minisztériuma erősebb, mint valaha volt. A permanentepártnak csak tíz tagja maradt még vissza. A „Gazz. Piemontese“ szerint a permanente-párt a következő feltételeket kötötte ki megtéréséért. A közigazgatás tekintetében szabadelvű törvényeket követelnek; a katonai kiadásokban jelentékeny megtakarításokat, a kényszerárfolyamról szóló törvény visszavonását és végre azt várják, hogy a belügyminiszteri tárca egy pártjukbeli férfiúnak adatik. A képviselőház május 3-diki ülésében már az új pártalakulás nyilatkozott. Ferraris, a permanente párt eddigi vezére, a bevételi budget tárgyalása,közben hathatósan támogatta a kormányt. Ő és párthívei azt hiszik, hogy az ország érdeke azt követeli, hogy egy szabadelvű és erős majoritás alakuljon , mely a pénzügyi és gazdászati reformokat és a gyökeres megtakarításokat létesítse. Ferraris helyesli az utolsó pénzügyi exposé elveit. Gamb r a i-Digny örömmel üdvözli Ferraris nyilatkozatát és párthíveinek csatlakozását a kormányhoz. Ferraris indítványára azután 168 szavazattal 22 ellenében a következő napirend fogadtatott el: „A kamara, áthatva a nemzet óhajaitól, az erők legnagyobb egyetértését és egységét akarja a végből, hogy a pénzügyeket jó karba helyezze, a legnagyobb takarékosság és a törvényes adók leghelyesebb szervezete által. Meg len bemutatásnál tartatnak meg.A koporsót, mielőtt átvihetnék a kapun, föl kell a perjel kivonatára nyitni, hogy e pap meggyőződjék, miszerint a holttest csakugyan királyi herczegé, a királyé vagy királynéé. A gyászkiséret csak ennek megtörténte után mehet be. A holttestet azután egy különös sírboltba viszik s ott addig tartják, mig annyira megszárad, hogy a pantheonba eltemethetik. A spanyol királyok csak az imént leírt alkalmakkor lépnek át az Escorial főkapuján , bemutatáskor és haláluk után.Máskor csak mellékbejáraton át jutnak lakóikba vagy a templomba. Ebben minden, az Escorialban eltemetett királynak halála évnapján, ravatalt állítanak és gyászmisét énekelnek. A templom sekrestyéje gazdag, híres művészek festményeiben ; van benne Rafael-, Velasquez, Murillotól s Ribeirastól több. Az aranynyal s drágakövekkel hímzett oltárteritők és miseruhák méltók, hogy megmutattassuk magunknak. Beszerzésekre II. Fülöp állitólag 300,000 aranyat költött. A sekrestyéből fresco-festményekkel földiszített képtárba jutunk, melynek minden szögletében befestett ajtókkal elzárttan, több szép olajfestmény van. Maga a képtár egy szép kertecs *) A gyorsiroda pedig az emeleten van elhelyezve, és nem elég nagy ; a hirlaptudósitóknak meg épen nincs termük. Országgyül. tudósitó. Alicza, Az Escorial. (Brehm Rajneid útirajzaiból) III. Hogy valamely spanyol királynak vagy királyi herczegnek holtteste,a kolostor valamelyik sírholjába élemeltethessék, mélhatlanul megkivántatik, hogy életében legalább egyszer ünnepélyes processióban a kolostorban lett legyen. Ezt „la presentacion“-nak nevezik. Az újszülött herczegek vagy herczegnők rendszerint első életévük után mutattatnak be a. kolostornak. Én is jelen voltam ily szertartásnál, az asturiai herczeg bemutatásakor. A királyné Escorialba lővén, családostól a kolostor azon szárnyába szállt be, mely az ő tartózkodási helyéül van rendeltetve. Az ő szobáiból egy ajtó egyenesen a templomba vezet, ezen azonban a herczeget nem volt szabad bevinni, hanem a kolostor főbejáratán át kellett hozni. E czélból a királyi család egy mellékbejáraton át kiment az épületből, kocsikra ült,a kolostort körülkocsizta, s a királyi udvarba vezető főkapunál megállt. A királyné egyik kamarása a bezárt kapun háromszor kopogtatott s ő Felsége nevében bebocsáttatást kért. Harmadik kopogtatás után a kapu kinyílt, s a királyi párt a perjel és az összes papság fogadta. Négy pap trónmennyezetet hozott, s alatta a királyné két palotahölgye selyem vánkoson vitte a herczeget. A menet valamennyi harang zúgása közt indult meg; elől karfiuk füstölőkkel, utánok a papok, végre a perjel, mentek ; ezután a herczeg jött, trónmennyezet alatt; utána a királyné férjével, végre a korona miniszterei, udvari lovagok, tábornokok. A menet a királyi udvaron át lassú léptekkel a templom felé haladt; ebbe belépve, ünnepélyes mise tartatott; a palotahölgyek a herczeggel a nagy oltár előtt, mögöttük a királypár, e mögött a többi kisérő térdelt. Az ünnepélyt „Te Deum“ zárta be. Ez volt az asturiai herczeg bemutatása. Ha a királyi családnak valamely tagja vagy maga az uralkodó meghal, testét bebalzsamozzák, a madridi palota kápolnájában 24 óráig kiteszik, harmadnap az Escorialba szállítják. Oda valamennyi miniszternek,udvari hivatalnoknak a minden fegyvernemből meghatározott számú katonaságnak kell azt elkisérniök. A kolostor főkapujánál csaknem azon szertartások, melyek