Pesti Napló, 1869. július (20. évfolyam, 148–173. szám)
1869-07-22 / 166. szám
166. szám. Csütörtök, julius 22.1869. Szerkesztési iroda Fe nencziek tere 7. otsim. I. e malet. A lap szellemi részét illeti mindee közlemény a szerkaazteséghez intézendő. Eimentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Ferencnek tere 7. szám földszint Kiadó-hivatal. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz , kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó hivatalhoz intézendők.PESTI Suli Előfizetési feltételek: Vidékre, postán, vagy helyben, házhoz hordva. Egész évre ... .. frt. Félévre. .... . frt. Negyedévre ... . Két hóra.................. 3 Egy hóra .... 1 , 60 kr. , 10 kr. 86 kr. Hirdetmények díja: 1 hasábos petittor egy taari hirdetésnél 7 aj kr. Bélyegei külön 30 ajkr. Nyílt tér : 6 hasibas petiteor 76 kj kr. előfizetési felhívás !E S TI 1869-ki julius-NA PLO deczemberi folyamára. Előzetési feltételek : Pesten lánkon hordva, vidékra postán A julius - deczemberi fél évre . A julius sejttemberi negyedévre Egy hónapra............................. li 1 dv e : 11 frt. 15 frt 50 kr. 1 frt 85 kr n Az „Athenaeum irodalmi nyomdai rénevénytársulat, mint tulajdonos és k.idó l'iwl, julius 21 ISOO. Legyünk óvatos és méltányosak! gfc Bármi czélszerű legyen azon új törvény, mely az első bírósági személyzetet a pártok önkényétől függetlenné tette, és a bírák kinevezését a független miniszter kezébe tette le, azt (ha őszinték akarunk lenni) meg sem állíthatjuk, hogy e törvény kezdetben átalános elismerés és népszerűségnek fog örvendeni. E törvény, népszerűségét a tömegnél, csak üdvös eredménye által fogja kivívni. Azért legyünk óvatosak és méltányosak e törvény életbeléptetésénél, ha azt kívánjuk, hogy e törvény czélszerűsége mielőbb elismertessék. Igyekezzünk mindenekelőtt eloszlatni polgártársaink előtt azon gyanút, mintha e törvény a bureaucratiát honosítaná meg. Nem a Bach-korszak alatt sintődünk, más időket élünk most, ha nem is aranykort.. A miniszter, ki a bírót kinevezi, felelős a parlamentnek, nemcsak a kinevezéséért, hanem a bíró további magaviseletéért is ; a bíró, bár független, de nem annyira, hogy magát a nép fejébe tegye, mert ott van a törvény, mely az igazságtalan bírót megfenyíti, sőt el is mozdítja; ott van a szabad sajtó, mely a bírák visszaélését napfényre deríti. •z ott a nyilvánosság, mely nem engedi, hogy a bírák az eljáráskor, homályos hocuspecus lepelbe burkolják magukat, mint az az absolut kormány alatt szokás ; és ott lesz,reméljük,azon törvényis, mely a politikai bűntények fölött a suryt fogja felállítani. Ezek mind megannyi biztosítékok, a netalán felkapni törekedő bureaukrata ellen. De azt is mondják ellenfeleink, sőt, hirdetni fogják, hogy a nép elveszti választási jogát; ez is, ha a dolgot higgadtan vizsgáljuk, nem egyéb szemfényvesztésnél. Igen is elvesztett a nép egy oly illuso- TI08 jogot, mely inkább satyrája volt a választási jognak, mint igazi jog. Vájjon kik gyakorolták a választási jogot mindeddig ? — a párt vezérek és kolomposai, akik a birói zsírosabb állomásokat még a választás előtt megosztották sógor, koma, czimbora, pajtás közt, — akár volt képzett akár nem — s lehet mondani, hogy e clubb nevezte ki a bírákat, nem pedig a nép választotta, mely gépiesen utána kiabált a párt kolomposainak. Igenis elvette e törvény a pártvezérek kezeiből azon jogot, melyet a nép nevében a nép szabadsága nevében bitoroltak, és melyet annyira fájlalnak, s hogy a souverain parliament kénytelen volt a municipiumoktól elvonni azon jogot, melylyel anynyi visszaélés történt az egyenlőség kijátszására, azt csak a pártok önkényének és albizottságának lehet tulajdonítani. Az országgyűlés más utat és módot nem talált, mint vagy tovább nézni ezen rendetlen, hiányos, botrányos törvénykezési eljárást, s a bírák hanyag, tudatlan, önkényes eljárását, vagy egy képzelt jog feladása által gyökeres reform útján ♦rvosolni a bajt. Hogy a bírák választási joga demokratikus értelemben sem a megyékben, sem a városokban nem volt a nép joga, hanem a nép mystificatiója, azt tényekkel lehetne bebizonyítani. Nyúljon minden választóképes higgadt megfontolással saját keblébe; ha csak a pártvezér rokona, ismerőse, pártfogolja, vagy a többi coryphousok pajtása nem volt, vagy valami különös celebritás, akkor az ő befolyása, az ő voksa a bírói választásnál legfeljebb annyi volt, mint egy gépies szavazat, s néha zérus. Erről kellene felvilágosítani a gépiesen választó polgártársakat. Tudjuk, hogy e törvény végrehajtása sok akadályokra fog bukkanni. Azért mondtuk: óvatos és méltányos eljárás a végrehajtásnál! Nem szándékunk az igen tisztelt igazságügyi miniszternek tanácsot osztogatni. Bízunk benne, — de minthogy az ember nem csalhatatlan, sem mindent látó, és ha miniszter is; azért bátorkodunk átalánosan mindazokat, kiket illet figyelmeztetni : 1- szer. Óvatosságra, a kinevezéseknél; nem csak a képzettségre és tiszta erkölcsi jellemre, de a kinevezendő szeplőtlen politikai múltra és hazafiságára nézve is ; itt minden prima információt és nepotismust kerülni kell, mert különben annyi lesz az interpellátió (és pedig joggal) mely megfosztja az országgyűlést a drága időtől, és egy két bűnösért, népszerűtlenné teheti az egész új rendszert. 2- or. A méltányosságra. Legyünk méltányosak azok irányában kik bírói tisztségre megválasztották, és ezentúl egy bizonytalan jövőnek néznek eleibe. Alig csalatkozunk, midőn azt állítjuk, hogy a miniszteri kinevezés által, ha nem is a városokban, de a megyékben legalább oda ki fog maradni a bírói személyzetnek. Ezek sorsát ajánljuk a. miniszter úr figyelmébe. Tudjuk, hogy jövőjükről gondoskodni, vagy azt biztosítani nem a miniszter feladata, — de hogy sorsuk némileg könynyítessék, ezt követeli, sőt parancsolja a méltányosság, — a politikai szükségességet mellőzve. Hányan lesznek a kimaradtak közül, kik különben tiszta jellemű, becsületes, — s jó hazafiak s egyedüli hibájuk a képzettség hiánya, — ott hagyták a pártvezérek felszóllitására gazdaságukat, s elszánták magukat egy uj pályára; — nem 3 évre, mert a ki egyszer megválasztatott,ha csak különös vád nem emeltetik ellene, vagy az ellenkező párt nem kerekedik fel) az megmaradhat, mit akar. S az ily erkölcsileg kifogástalan egyének bocsáttassanak el egyszerűen, minden kárpótlás nélkül ? — mint olyanok kik hivatalukkal visszaéltek — ez nem volna egyéb mint elcsapás. Az ily eljárás ellenkeznék a méltányossággal. Ha a muszka vezetők, Bach-huszárok, és Schmerling kimaradt hivatalnokai húzzák a nyugdijat s pedig a főbbek dúsan a nemzet erszényéből, — akkor e kimaradt tisztvisztviselőket, kik a haza ellen még gondolatban sem vétettek, minden fillér nélkül elbocsátani valódi bűn volna Részünkről egy évi egész fizetést a legcsekélyebb kárpótlásnak tartanánk. Miskolcz - Debreczen - Váradot egyenesen összekötő vasút. 1. Ha áttekintünk azon nagy mérvű anyagi haladás felett, melyet a legközelebb lefolyt pár év virágzásnak indított, minden honfi kebele édes örömmel telik el, és hazánk jövőjét a képzelet és vágyak aranysugárain keresztül gyönyörű képletekben látja fel virágozva és boldogan. Alapját ezen szép haladásnak azon szerencsés átalakulás vetette meg, mely a legközelebbi évek tusáiból kibontakozva biztos alapokra fektette alkotmányos szabadságunkat, megadván az önkormányzás azon főbb kellékeit, melyek midőn a nemzet letartott erőit felszabadják, egyszersmind azokat új munkásságra, új erőfeszítésekre is ösztönzik. Más részről a szabadság józan használata felkelti a külföld bizalmát, és az idegen tőke, mely csak biztos jövőt ígérő állapotoknak nyújtja bizalmát, tömegestül folyt be hazánk elhagyott iparmezejére, azt életadó nedvével új életre, és reménydús virágzásra keltendő. Számos pénzintézetek alakultak, temérdek iparvállalatok keletkeztek, bányák nyittattak, és egész hálózata a vasutaknak részint építés alatt van, részint az előmunkálatok stádiumain halad. Az egyéni képességnek eddig alig sejtett munkatér nyittatván, a szerencsés kezdet sikere átalános, és az egyesek között kölcsönös bizalmat keltett, melyből a hitel alapján az ipar és kereskedés felvirágzása szép reményekre nyújt kilátást. A földbirtok, nyersanyag, értelmi és physicai munka értéke a pénz hirtelen megszaporodtával sebes lépésekben haladt felfelé, — midőn azonban e szép kilátások reményképei szemeinket kápráztatják, az események szigorú és hideg vizsgálója feltalálja az árnyfoltokat is melyek a minden fényt, rendesen követni szoktak. Fordítsuk figyelmünket hazánk kiviteli productiójának legszétágazóbb és legnagyobb mérvű tényezőjére a mezei gazdaságra, vájjon a pénzbőség és reményvérmességből származott azon értékemelkedés, melyet fentebb érintettünk, beállott-e a gazdaság terményeinek életkénél is?— vájjon a föld, nyersanyag, és munkaértékkel arányban haladt-e fölfelé a gabona, repere, dohány, és gyapjú értéke is ? E téren tett tapasztalásunk aligha oly biztató, mint az úgynevezett ipar terén, sőt ha idején nem gondoskodunk, felkeresvén e hanyatlás okait, azok eltávolításáról és a termények értékét emelő módokról, mezei gazdaságunkat az ipar virágzása mellett hervadás fenyegeti. Még ezelőtt néhány évvel is egyik fontos kivitelre való terménye volt hazánknak a dohány, míg 1865 ben háromszázezer mázsát vittek ki a szabadalmazott kereskedők, már a múlt évben kivitelre nem is termesztettünk. Az ötvenes években a repete kivitel értékben megközelítő a gabonakivitel értékét; volt 15—18 forintos repezénk olcsó föld és olcsó munka mellett; most 8 —12 fitos repezét alig érdemes termelni a drága munkabér mellett. Megölte a repeezemüvelést a petróleum. A múlt, és a jelen évben ismét egy szomorú tapasztalással öregbedtünk, gyapjúnk e biztos pénzforrásnak tekintett kiviteli terményünk értékében ötven száztólit veszített ugyanakkor, midőn az agro húszon áll és a midőn annak kiállítási költségei az előbbi évekhez képest húsz száztólival emelkedtek. A Capföld és Australia concurrentiájával tönkre tette juhtenyésztésünket. Egyedül gabonatermelésünk áll még, bár ez is sokat vesztett régi fényéből, és igen csalatkoznék, ki azon hitben ringatná magát, hogy e téren biztosabban állunk. Hazánk szerencséje, hogy e részben is még el nem nyomatott Amerika és Oroszország által, azon körülményben fekszik, hogy a magyar gabona országunk déli fekvése, és közelsége által legelső állít be a nyugati piaczokra és kitűnősége által fentartja a kedveltség első rangját,különösen liszt alakban derék gőzmalmaink által. Ha azonban figyelembe veszszük azon nagyszerű erőfeszítéseket, melyek az orosz kormány által kifejtetnek, hogy az orosz alföld délkeleti síkjait építésben lévő vasutai által mentét hamarább összekösse a balti és német tenger rögpartjaival, — okulva a dohány, repere és gyapjú concurrentia szomorú következményein, méltán aggodalom tölti el lelkünket mezei gazdaságunk jövője iránt, és az elfogulatlan gondolkozó gazda előtt tisztán áll azon lehangoló kilátás, hogy a juhtenyésztés gyérültével gabona túltermelés áll be, amely ezek árának hanyatlását fogja maga után vonni. Ezen hanyatlás ellen okszerű gazdálkodás mellett is csak a kivitel szempontjából tervezendő és építendő vasutak által küzdhetünk némi sikerrel. A vasutak feltalálása előtt a kereskedés kényszerülve volt a vizek irányát követni és a bérczeknek nagy kerülővel kitér, azonban már akkor is minden erejét megfeszíté az emberiség, hogy a természet által éleibe állított gátokat, áttörje, a bérczeket műutakkal átszelte és a folyókat csatornázás által vezette a kereskedés által követelt iránynak. Most, midőn a technika földünk száraz felszínén nem ismer ellentálló akadályokat, vasutjával átrábolja a legnagyobb folyókat, átfúrja a hegylánczolatokat, hogy czélját legegyenesebben és gyorsan elérhesse . Még követhetnénk el nagyobb hibát a vasutak tervezésénél, mint ha a rövidség és olcsóság fő szempontját, a kereskedés követelményeit más mellékérdekeknek feláldoznánk. Minden ilyen egyes hiba kétszeresen boszulná meg magát az által, hogy kivitelünkben mások által túlszárnyaltatnánk. Midőn a magyar hazafiság hazánk vasúti hálózatát az ország szívéből Pestről sugár alakban lövelle szét a határok felé, a szív előszeretetét fővárosunk iránt,és a haza védelmének fontos követelményeit, vette fő irányadókul. Az idő csakhamar meghozta e tervezet helyreigazítáját az alföld-fiumei vasútban, mely midőn az Alföld egy részét, Erdélyt és majd a Feketetengert, az adriai tengerrel kötendő össze, egyedül természetes létokát, a kereskedés követelményeit vette irányadóul. A tiszavidéki vasút — mint mindenki tildja — nem a legszerencsésebb tapintattal projectált közlekedési mű; azon nagy hajlatok, melyekkel az egyenességet és rövidséget el akarta érni, nemcsak a vállalkozók erszényének, de az országnak is,a kama biztosítás folytán, nagy terhére váltak, sőt úgy látszik, hogy vasúthálózatunk további helyes kifejtésének is útjában áll. . . . u A központból kisugárzó rendszer gyengéinek másik helyreigazítója lenne azon vasúti vonal, mely Oderberget Brassóval legegyenesebben összekötné, hogy erre nincs hivatva a most épülő oderbergkassai vasút, mutatják azon nagy szöglétek és kanyargások, melyeket délkeleti irányától eltérve, a tiszavidéki vasúttal egyetemben alkot. Oderberg és Brassó között a legegyenesebb összeköttetést csak a sajóvölgyi vasút, és az általunk czélba vett Miskolcz- Debreczen-Várad között egyenes irányban építendő vasút, kép s létesíteni, mely vonal, midőn Európának iparkészítményekben gazdag éjszak-nyugati országait legrövidebben érintkezésbe hozza Európának nyers terményekkel bővelkedő délkeleti tartományaival, egyszersmind hazánk Fel- és Alföldén vonulván át, e két különböző termelésű és iparú vidék között is élénk csereforgalmat idézend elő, és kifejtvén a különböző országok és vidékek között, a cserekereskedés által a kölcsönös forgalmat, biztosítja gazdag jövedelmezését. Mezei gazdaságunk jövője attól feltételeztetvén, hogy terményeinket hamarább, és a productionális árakhoz mérve, olcsóbban bírjuk-e a nyugati piacokra szállítani, mint Oroszország, minden törekvésünknek oda kell irányulnia, hogy azon vasút, mely Éjszak-Németország és Angliának nyitja meg számunkra vásárait, le- és felcsavargásával utunkat szükségtelenül meg ne hosszabbítsa, mert e tévelygés annyira emeli terményeink vitelbérét, hogy hátunk mögött eső vetélytársaink egy helyesebben épített közlekedési mű által a vásárról kiszoríttatnának. És bizonyosan úgy járunk, ha Oderbergből Kassán, Miskolcz, Tokaj, Debreczen és P.Ladányon át fogunk Váradig eljutni és viszont, ezen után a kereskedés 23 mértföldet lesz kénytelen kárára kerülni, míg a sajóvölgyi és az általunk czélba vett, Miskolcz, Debreczen és Várad közti egyenes vonalon ugyanennyi kerülést, tehát nagy vitelbéli különbséget takarít meg mind a hazai, mind a transitó világkereskedés. Mert Miskolcz a sajóvölgyi vasúton 8 mértfölddel közelebb esik Szucsánhoz mint, Kassán keresztül a tiszai és oderbergi uton. Miskolcz Debreczenhez 7 mértfölddel és Debreczen Váradhoz ismét 8 mértfölddel lesz közelebb az általunk tervezett vasúton, mint jelenleg a Tiszavidékin. Eltekintve attól, hogy e tervezett vonal legrövidebb összekötő lánczszeme lesz azon óriási vasútnak, mely a némettengertől Oderbergen át Miskolczig terjed , és azon vonalnak, mely Váradtól maholnap Várnáig és a Fekete tengerig terjedend, tekintsük csak magát az új vasút saját közbenső forgalmát. Ezen tizenkilenc mértföld hosszú vasút rövid útjában egyesítendi hazánk nevezetes három vidéki kereskedő városát Miskolcz, Debreczen és Váradot, és útjában mindenütt a legtermékenyebb síkon haladván át,, gazdag termeléssel és élénk kereskedéssel biró népes városokat érint, mint Böszörmény ig, Nánást határánál, Polgárt és Borsod népes vidékét Miskolczig. Ezen vasút, megfelel a jó közlekedés azon kívánalmának, hogy saját vidékében is élénk cserekereskedést idéz elő, mert a Miskolcz vidékét borító hegységek bővelkednek jó kőszéntelepekkel, gazdag érczbányákkal, üveghutákkal, vashámorokkal, papír és vasgyárakkal, ha ehhez hozzáveszszük azon temérdek épület-, szerszám- és tűzifa mennyiséget, a jeles épület és palakő bányák festményeit, a szőllőkben gazdag vidék borait sat., ezek bőven szolgáltatják az Alföldre szállítandó terheket; viszont Várad felől Erdély állattenyésztése, temérdek szarvasmarha, ló, juh és sertést, egyéb nyers termékekben ; faggyú, bőr, gubics, nazalványt. Érmelléke jó but és szeszt indít Debreczen felé. Debreczen, a Hajdúság és Polgár gazdag határai és vidéke szemes terményeit, és hízott marha, üru és sertés fárkáit igyekszik nyugat felé szállítani, úgy hogy a két teherforgalom nagysága megközelítendi egymást. Megfelel ezen vonal a kereskedés azon követelményeinek, hogy a két végpont között a lehető legegyenesebb és rövidebb összeköttetést eszközli, mert a tervezettnél alig lehet egyenesebb vasúti vonalt képzelni. Építésénél semmi technikai nehézségek nem fordulnak elő, mindenütt sík földön halad keresztül, a legdrágább, műépítési tárgyat az egy Tisza hídja képezi, melynek felépítése által azon kiszámíthatlan haszon hárul az egész Tisza vidékre, hogy míg ezelőtt tél idején 4—5 hónapig is el volt zárva egymástól a két part vidéke, ezen híd által, ha úgy építtetik, hogy egyik felét közönséges járművek is használhatják, egész éven át fenn lesz tartva a közlekedés. Tehát a tervezett, Miskolcz Váradot öszszekötő vasút a két város között bő anyagot talál a csereforgalomra, a lehető legrövidebb összeköttetést létesíti, és a lehető legkisebb tőkét igényli kiépítése , így tekintetbe véve, hogy két végén három három vasút, forgalmát vonja magához, egész biztossággal állíthatjuk, hogy egyike leend a legjövedelmezőbb vasútvonalaknak. Ezexi vasút a sajóvölgyinek nem csak természetes folytatása, de minden tekintetben kiegészítő része is. Midőn a sajóvölgyi vasút kiépítését az 1868 évi 49-dik törvényczikk elrendelte, legfőbb indokul szolgált a magyar vas és bánya ipar emelése, összekötvén azokat a világ minden piaczával. Heves, Gömör, Nógrád és Tolna megyék hegyei nagy kincseket rejtenek, melyek kellő kiaknázása csak úgy indulhat meg, ha a bányák és gyárak nagy súlyú terményeit közvetlenül vasutak által valgyunak képesek a világba szétküldeni.— És valóban itt volt ideje ez iparágak emeléséről gondoskodni, midőn eddigi legjelentékenyebb jövedelmi forrásunk, a mezei gazdálkodás, jövedelmeiben apadni indul; igy legalább kiviteli és behozatali kereskedésünk tételeit némikép egyensúlyba hozhatjuk. m Mai számunkhoz félív melléklet van csatolva. 20. évi folyam.