Pesti Napló, 1869. augusztus (20. évfolyam, 175–199. szám)
1869-08-01 / 175. szám
után a kormánynak tett nyilatkozata folytán is a római nagykövet mellett egy követségi tanáccsok alkalmazása nem okvetlen szükséges, s amint a jelenben ott alkalmazott egyénen állomást üresen hagy ami jó, az többé nem fog betöltetni, helyesebbnek találta volna ez egyén személyes javadalmazását 4.950 írttal nem rendes, de a rendkívüli költségek közé beállítva találni, s felkéri a bizottságot: nyilatkozzék az iránt, miszerint ez a jövőben így történjék. Ha összevetjük az 1869-ik és 1870 ik költségvetésben e czim összes tételeit, 1869-re engedélyeztetett 1,032.444 frt. 1870-re előirányoztatik 1,012.050 frt. megtakarítás mutatkozik 20.394 frt III. czim. A consulsági hivatalok költségei. Az albizottság a maga részéről is helyesli a közös külügyminisztériumnak a consulatusok jövő szervezésére vonatkozó s az 1898-ki bizottsághoz intézett emlékiratában általánosságban kifejtett alapelveit, s óhajtja, hogy azok mielőbb alkalmazásba jöjjenek, addig is azonban az átmeneti korszakra még 1870-re hajlandó az előirányzatban kért összegek levonás nélküli meg- * ajánlását javaslatba hozni mint következik • Rendes kiadások: 1. tételt Fizetések ide számítva a 12 consulsági növendék járulékait is ’ 161.325 frt. 2. tétel. Működési és helyi pótlékok 145.426 frt. 3. tétel. Drágasági pótlékok 7.785 ft. 4 tétel. Rendes szolgálati élvezményei és szolgálati pótlékai azon egyéneknek, kik nem államhivatalnokok 80.168 frt. 5. tétel. Consulsági vegyes tiszti költségek (az előirányzatban használt elnevezés helyett) 170.000 frt. 6. tétel. Napidijak és úti költségek 5.800 frt. 7. tétel. Jutalmazások és segélyezések 5.000 frt Összeg 575.504 frt. Megjegyzendő, hogy 1, 2, 3, 4. tételszámoknál az ezüstbeni fizetés végett levonandó 5°lo valóságos levonásával állíttattak ide be a fő összegek; — továbbá, hogy az előirányzatban szolgálati kiadások (5. tétel) elnevezéssel lért 170.000 frtra nézve az albizottságnak nézete ugyanaz, mint a diplomatiai kiadások czimében hasonló néven említett és megszavazni kért összegre nézve. . . .. Rendkívüli kiadások. 8. tétel. Segélyezések és hazaküldési költségek külföldön tartózkodó szegény állam alattvalók részére , 15,000 frt megszavazandó. Ezen czim összege 590.504 frt. Ebből levonandó a consulsági jövedelmek által fedezés 112.000 frt. Ezen czimmen az előirányzat szerint megszabandó összeg tehát 478.504 frtot teend. (Folytatása következik.) Pttt, Július 31-kén. (A közös ügyek ft tárgyalására kiküldött bizottság külügyi albizottságának jelentése a közös külügyminisztériumnak a közös ügyi magyar országos bizottság elnökéhez a Lloyd posta-bevételei és jövedelmi adója tárgyában intézett s az elnökség által az albizottságnak véleményez jelentés tétel végett kiadott átirata tárgyában.) „Ez átiratban arról értesíti a közös külügyminiszter a bizottságot az elnökség útján, miszerint egyfelől a cs. k. kereskedelmi miniszter mellékelt (./') előterjesztése szerint a Lloyd posta szállítási bevételei az 1868-ik évre csak 65.000 frtot tettek, s ennélfogva a kereskedelm miniszter véleménye szerint az 1870-ik évi közös külügyi előirányzatban a Lloyd javadalmazásából ezen czimen nem 80.000, de csak a 1868-ban mint valóságos bevétel mutatkoz 66.000 frt vonathatik le; másfelől a cs. k. pénzügyminiszternek szintén mellékelt (...") előterjesztéséből kitűnik, hogy a Lloyd jövedelmi adát tevő 82.000 frt, a birodalmi tanács hátózata folytán úgy 1868 mint 1869-ben a birodalmi tanácsban képviselt országok bevétele közé állíttattak be, s hogy a cs. k. pénzügymniszter ez összegnek a közös külügyi költség,előirányzatból való kihagyatását szorgallmazzá. Midőn a közös külügyminiszter ezt a bírotsággal tudatja, felhívja ezen körülménynek a költségvetés 5. czíme tárgyalásakor való tkintetbe vételére. Az albizottságnak következőkben van szerencséje véleményét előterjeszteni. Mi a posta bevételek kérdését illeti: Miutá az 1868. évi számadások még bezárva nincsnek, azokra a tétel megváltoztatásánál a bizotság nem hivatkozhatik, de továbbá miután albizottság jelentése szerint kimondandó , hol amennyiben a közös külügyminisztérium közégvetésében előirányzott jövedelmeknél szap rutát vagy kereskedés mutatkoznék, azok a vészámadásnál azon arányban lesznek betudatók, vagy a javadalmazásnál azon arányk lesznek pótlandók, a végeredményben különb sem teend semmi különbséget, ha a közösügyminisztérium előirányzatában felvett 80,0 frt tétel ott változatlanul meghagyatik. A leírásnak tehát nem látja szükségét. A Lloyd jövedelmi adójának a közös közégvetésből való kihagyatását illetőleg. E követelés alaposan semmivel sem indokható. A Lloydnak szerződésen alapuló segélyez, az 1867. XVI. t. ez megállapítása szerint a fős terhek közé tartozik, tehát közösen feltendő, ebből világosan következik, hogy miden e czimen befolyható jövedelem is közös. Ellenkezik minden üzleti fogalommal, de egy közköltségen fentartott vállalat a vállozók közül csak egyik fél számára jövedkezzen. Ezen indokokból foglaltatott ez már mind 1861--ki, mind az 1869-ki megszavazott s őfsége legmagasabb szentesítését megnyert két költségvetésbe. Az albizottság tehát határozottan oda nyílkozik: méltóztassék a bzottság e tételt a köt külügyminisztérium költségvetésében tovább is fentartani. ./* Melléklet, ad 10.37$. IH. A „Lloyd“ posta bevételei és jövedelmi ad tárgyabatt a közös külügyminisztérium a málatban ./. . alatt mellékelt közlést vevén, errt közös ügyi magyar országos bizottság elnökét a végből van szerencséje tiszteletteljesen tesiteni, hogy a közös külügyminiszteri 18 évi költségvetés 5-ijt. czimének tárgyalásánál említett iratok tartalma kellő tekintetbe véhessék. — Kelt Bécsben, 1869. évi július 26- árA közös külügyminiszter nevében: Orczy s a közös ügyi magyar országos bizottság magasnökségébek. ./* 23821. Fordítás: A pénzügyminisztériumtól. Az 869. évi állam-előirányzat tárgyalása alkalmául a birodalmi tanács által hozott határozat ilytán a pénzügyminisztérium megkerestetett, mi szerint az osztrák Lloyd jövedelmi adójának közös költségvetésből benne teljes elkülönítése iánt a kellő intézkedéseket tegye meg, és e jőedelmi adót jövőre egészben az itteni előirányat fedezési rovata alá helyezze. Minthogy azonban a „Lloyd“ említett jöveelmmi adója az 1868. évi junius 24 én és 1869. vi márczius 23-án kelt pénzügyi törvények álal szentesitett múlt és folyó évi államelőirányzatokba már felvétetett és itt a kir. tanácsban képviselt királyságok és országok 1870-dik évi állam előirányzatának összeállításánál ke fg állíttatni, ennélfogva a pénzügyminiszerium oly megkeresés mellett hozza ezt a nagytekintetű közös pénzügyminisztérium tudomására, miszerint szíveskedjék gondoskodni az iánt, hogy az osztrák „Lloyd“ jövedelmi adója az 1870. évre szóló ottani költségvetésbe fel ne vétessék. Bécs, 1869. julius 19. A cs. k. pénzügyminiszter : Brestel s. k. A nagytekintetü cs. i. közös pénzügyminisztériumnak. 13136. 1256. Fordítás: A kereskedelmi minisztériumtól. Van szerencséje a kereskedelmi minisztériumnak a nagytekintetü cs. k. közös pénzügyminisztérium f. é. junius 25-én 5001 k. p. m sz. a. kelt becses átiratára válaszolni, miszerint a „Lloyd“ szállítások tiszta jövedelme, tekintve azt, hogy e jövedelmek szaporodása a legközelebbi időben biztosan nem várható,az 1868- évben tettleg befolyt összegnél vagyis kerek számban 65.000 írnál az 1870. évre sem volna magasabbra teendő. Erről egyidejűleg a külügyminisztérium is értesittetik. Ami esen dijak felszámítását illeti, ez akként történik, hogy az illető „Lloyd“ szállítások után beszedett viteldijak, a hivatali költségek levonásával, a triesti postaigazgatóságnak beküldetnek, és az ottani posta hivatali pénztárnál jövedelemként kezeltetnek. A levont költségek öszszege az illető kimutatásból, mely 1868. évre közöltetett, kivehető. A „Lloyd“ viteldijaiból 1867. évben befolyt jövedelmek tárgyában f. é. május 29-én 3364 k. m. sz. alatt kelt becses átiratra, válaszát e minisztérium fentartja magának Bécs, 1869. julius 11.''A*'miniszter nevében. Maly s. k. A cs. k. közös pénzügyminisztériumnak. Különfélék. Pest, jul 30. — Palóczy László síremléke hétfőn, aug. 2-án fog Miskolczon lelepleztetek a gyászhelyen az ünnepélyt Borsodmegye főispánja fogja néhány szóval megnyitni. Az emlékkövet mely mintegy 3000 forintba került, Wasserburger bécsi udvari kőfaragó készité, az emlékköv foglalt az elhunytnak arczát ábrázoló domboművet pedig ifj. báró Vay Miklós. — Bold.Haulik zágrábi érsek hagyatékára nézve most, de talán még nem elkésve, uj kérdés merül föl. A boldogult érse egyike volt a concordatum legbuzgóbb híveinél s nagyon természetes, hogy végrendelete kész tévénél nem késett felhasználni a concordatm XXI-ik pontját, mely szerint a főpapok szabadon rendelkeznek hagyatékuk felett Ámde zágrábi érsekség a magyar korona alá tartózd ennek területén a concordatum nem érvénye ellenkezőleg itt a püspökök hagyományozd jogára nézve fennáll a Kolonics-egyezmény, mel szerint a püspök hagyatéka egy harmada fele szabadon rendelkezik, egy harmad az egyház egy harmad pedig az államot illeti. A korom ügyésznek, jegyzi meg a „Presse,“ kötelesség ez ügyben közbelépni, mert különben elismeri concordatum érvényét Magyarországra néz, mire aligha van kedve valakinek. — Gabiéna, lovassági táborok és magyarországi főhadparancsnok egésségi állapotáról tegnapelőtt adatott ki az utol bulletin, mely szerint megsérült lába már visszaverte mozgékonyságát, és a topuskói iszaptüdők használata után szolgálatképességének tejes helyreállása bizonyos. : — Jakobs altábornagy napi parancsot bocsátott ki, melyben tudata hogy Gablenz lovassági tábornok egészségénk helyreálltáig, a magyarországi hadi főparancsnokság vezérletét átvette. Ugyancsak Pokonyi altábornagy egy napi parancsban tudat , hogy a teendőket Jakobs altábornagynak is adta. — Dr. Sikóssy Gyula, jeles szerv orvos és egyetemi magán tanár aug. 1-jén hagyja eddigi lakását a Szerviták terén, és vár utczába a korona kávéház-féle Lázba költöz.i — A budapesti honvéd egyi bizottmánya ma d. u. 6 órakor ülést tartó, melyben határozatba ment, hogy jövő aug. 8-án tartandó gyűlésen képviselő fog választatni, ki az összejövendő otoszágos honvédgyűlésen a budapesti honvédegyletet fogja képzelni. Ugyancsak az országos honvédgyűlés összejövetelének alkalmából a Margitsziget tánczvigalom is fog rendezteti, s e czélra nom a bizottmány is megválasztatott. — Meleg plaidoyert kaptunk a józsefvárosi toronyőr ügyében. Azt írták és itt mi is a derék férfiútól, hogy a feljövő holz nézte tűznek, mi ezen „egy ferenczvárosi pogár“ erélyesen protestál, mert az valóság is emésztő földi tűz volt, mit ő jelzett volt, de a hibája, ha a belvárosiak a két harangütért- mely a Ferenczvárost jelenti, a losonczi im is házhoz szaladtak, hol is persze csak az ábri ■a dós holdat találták. A Ferencvárosban valóságos volt tűz, az őrnek a ,polgár“ok köszönet tartoznak éberségéért, a ezennel mi is tenelyesen rehabilitáljuk. ja — Rudigier linczi püspök, hír sorint bibornoki kalappal fog diszittetni, „kárpalásul“ mindazon szenvedésekért, melyeket ó idők hitellenes szellemétől oly rettentő mótr viselni kénytelen. 0. — Grosgyák (Vasdy) Gábor ve a honvédtiszt felhívja a hasának minden fit hogy a ki az ő erkölcsi és politikai viselete n.len 1848-tól mostanig bárminő bizonyítékok. bir, lépjen fát nyíltan s tegye közzé hirlapot — A portugál királyné — bir szerint — holnap, hétfőn, indul haza a badeni trdőből. — A borosjenői régi várromokatczél Péter orsz. képviselő és aradi polgárnagy elépíteni szándékozik, s egyúttal átalakítja lakását a Borosjenőben állomásozandó honvéd zászlóalj számára. Annál elismerésre méltóbb szándék, mert a hasznos czél mellett még egy gyönyörű hazai emléket ment meg az enyészettől. — Pécsett erősen el van terjedve a hir, hogy Asztalos Jánost a váczi fegyházból való megszökése után néhány nappal ott látták, midőn egy este, zömök termetű egyén kíséretében, az indóház felé sietett. — Vasdinnyei Kálmán, csendbiztos és pandúr csapatjának — mint a „F. Lapok“ írja — sikerült e hó 22 én a hegyháti kerületben garázdálkodó Pintér János oldala mellett mint kézredolgozó és ingyen követelő, kujtorgott Légrádi Györgyöt elcsípni. Elfogatásakor fegyver nem volt nála; pénzt is csak 2 frtot találtak. Az elfogott izmos és jól táplált egyéniség, s látszik rajta, hogy nem sokat koplalt, hanem ruházata igen rongyolt állapotban volt . Az országgyűlési gyorsiroda tagjai tegnapelőtt kirándulást tettek a Jagligetbe, s ott jó ebéd és pezsgő mellett csakhamar belejöttek a magyar ember kedves mulatságába, a toasztozásba. Matkovics Iván emelt legelső poharat az alkotmányra, utána Kónnyi Manó a képviseőház elnökére Somssich Pálra, úgyszintén Kovách Lászlóra, és Várady Gáborra, mint a gyorsírás pártfogóira; a gyorsiroda főnökét Kónyit viszont a legidősb tag, Vándory éltette, mire aztán a toasztok hosszú sora következett, megemlékezvén még egy közelebbről elhunyt derék tagtársról, Jancsóról is. Szerencsés vadászatról ír a „Kr. Zig“. Dack környékén ugyanis már rég ideje nagyon sok kárt okoz egy farkas csapat, melyet fi hejéig mindannyiszor siker nélkül vettek űzőbe: e napon azonban hajtók és vadászok egy szikla mélyedésbe szorították a 9 főből álló négy lábú rablóbandát, s ötöt közülök szerencsésen elejtettek. Egy „frankfurter“ barátságos megosztásáról Horváth Boldizsár és Tiazl Kálmán közt olvassuk: Midőn az országgyűlés elnapoltatott s Horrvát Boldizsár igazságügyéi B.Füredre utazott, Fehérvárig egy vonaton mén vele Tisza Kálmán, Kerkápoly államtitkár még többet A fehérvári indóháznál el kezdi el utasaink — úgy sebtén — frankfurterozni, az volt, a kinek nem jutott: Horvát Boldizsár, kinek múlt hó 24-én annyira kijutott az országgyűlésen. De Tiszá K., ki a 24-ki országos ülésből, az Irányi féle botrány alatt kiretirálezúttal megosztozott, adván egy fél frankfurter az igazságügyérnek. — Egy párisi lap legközelebb jelenté, hogy B e u s t gr. Párisba fog érkeznie ezen állítás több lap által megczáfoltatot Miként a „Nord. Est“ jelenti, ezen utazás mé nem bizonyos, de annyi áll, hogy Beust grófna tengeri fürdőt javaltak, ahogy ő ezen tanáénak meg is akar felelni. Ha tehát a deledatinak aug. 15-éig vége lenne, akkor a külügymniszter Parizon keresztül Wight szigetére fő menni. — A lélekjelenet egy ritka példááról olvasunk a „Föv.“ L.“-ban. Tegnapelé a zergenterában magas ház oldalán dolgozható egy kőműves legény. A ház végső széléhez és a létra segélyével juthatott el, fölment tehát létra tetejére, s ott neki látott munkájának, időn a szomszéd Sándor utczából a legnagyon sietséggel vágtat két megbokrosodott ló szekeretől együtt az épülő ház felé, egyenesen a kőmves legény létrájának. Ez azonban valószínül nem volt ba útja az elvnek, hogy: „magasr bukni is dicsős egyszersmind azt is belátt , hogy nincs idő hosszas gondolkozásra, el ugrással tehát a ház párkányzatba kapaszkodó . A másik perezben már a neki vadult paripít nagy robajjal sodorták magukkal a maga létrát, miközben a kőmives fenfüggött a párknyon, s addig kiabált, jajgatott, mig a lebukt létrát ismét felállították s ő azon szépen leszálhatott. Egy egész sereg összecsődült kis gyermek „éljen“ kiáltása jutalmazta a bátor kömves magaviseletét. — A bölény, melyet a király - pesti állatkertnek ajándékozol szerencsésen megérkezett, az állatország e nevezetes faja, mely 2—3 évszázad előtt ma, egész Európában elterjedve volt, ma már kihlóban van. Poroszországban 1775. évben lőtt agyon az utolsói, ugyanezen idő tájban tűntek , Erdélyből is az utolsók és ezekkel egyetlen egi, helyet kivév egész Európából. — Az egyed hely, hol még szabadon tenyészne , egy Litivia síkságán fekvő 30—40 négyszög mértföld trületü őserdőség,melyet a volt lengyel nagyur- és királyok pártfogása folytán jelenleg az orwi czár nagylelkűségéből élveznek és honnan , jelenleg az állatkertekben létezők is szármanak. A Pestre érkezett példány Schönbrunnba, született és még csak 10 hónapos, de már „szó reményekre“ jogosító borjú, fia Am. k. északi vasúton a személy- és vegyes vonatok menetrendje aug. 1-jén változik; az indulás Pestről reggel 8 órakor s személyvonat, 9 órakor 27 perez a tehervoáltf □ sütve 10 órakor a vegyes vonat indul. r — Apat a müvelődés terjedés^H^ Az egyptomi alkirály nagyobbik fia e najx- ban meglátogatta az oxfordi egyetemet, holsz klánt fogadtak számára. Három évi tanfiolyanit szándékozik ott végezni. 1 — A 1-férfi. Kőbányán a napszámosok frfi és a közvasut kertjének parkírozása alkalmáva több hónapig dolgozott egy azakállai&uahe, pörge kalappal és gatyában. Kitartó munkássága által egyik legjobb napszámosnak tartoták. Most végre ki ült, hogy az bizony asszoly s a férfi ruha által csak a mascunumnak jó el nagyobb napszámot akarta kiérdemelni. á- — A hírhedt rabló gyilkost Macsvánsskyról, azt irtuk a hivatali lap után, hogy sikerült gr. Ráday kir. biztosat a gonosztevőt elfogni. Most a hivatalos lap tévedésen alapultunk jelenti e hirt, Macsvénssky « nem fogatott fogy míg az operánál egy csomó quasi-primalonnát tartanak , Némethy ,Irmát még nem szerződtetik, bár bizonyára szükség van rá, mikor „Gertrudist“ Hirtling Máriával játszatják. A „Fővárost L.“ ígéri, hogy közelebb tüzetesebben kimutatja a személyzet hiányait és feleslegeit. Ez bizonyára igen köszönetreméltó munka lesz. — Molnár György aug. 6-án indul Aradra vendégszerepre s 8-án lép fel először. Föl fog lépni a következő darabokban : Sullivan, Giboyer fia, Samyl, Cydoni alma, Zrinyi költő, Jezsuiták (vagy Egy éj a Bastilleban) és az Utolsó próféta czimü darabban. Mind e darabok még Aradon nem adattak s nagy részében Molnárnak igen kiváló szerepe van. — A budai népszínház, mint halljuk, szeptember 10-kén fog megnyittatni. — Lendvay Márton Rimaszombaton nagy sikerrel vendégszerepelt. Az „Ördög naplójá val meghódította a közönséget, s a Don Caesarban ülte legszebb diadalát. Mindig tapsolták, virágokkal fogadták, s jutalomjátéka alkalmával a rimaszombati hölgyek babér koszorúval és brilliánt-gyűrűvel lepték meg. Vele volt Gerőfi Andor is, a színi tanoda jeles növendéke. — Feleki Miklós Mármaros-Szigeten itratta babérait. Föllépteit a közönség mindig tömegesen látogatta. Sokan a régiek közül megemlékezvén Feleki itteni első fölléptére a ruszták fiában, mely szinészkedése első évében lehetett, rá akarták venni, hogy annyi év után játsza el mégegyszer e szerepet, s a művészeséget is tett volna a kívánatnak, hanem a darab már alig van meg valamelyik társulatnál.* — A korytniczai fürdőben Reményi Ede ötven forintot adott át az igazgatónál hangversenye jövedelméből, a majdan Korytniczán magyar írók és művészek számára épitendő lakházra. — E gondolat igen szép, s kivitelénél a magyar irók és művészek valóban örvendhetnek. .. — Az országos képzőművészet társulat által rendezett sorsjáték húzása tegnap julius 31-én véghez ment. Ennélfogva a társulat felkéri mindazokat, kik a bocsátott sorsjegyek birtokában vannak, s a azokért járó összegeket eddig be nem küldtél szíveskedjenek azok értékét mielőbb beküldőn mert a társulat, mint a sorsjegyekhez melléke levélben is kijelentetett, húzás után a sorsjegyeket vissza nem veszi, nem mulasztván el iga részéről több ízben a beküldésre figyelmeztetni a közönséget, sőt e végett a húzás idejét i. . két hóval elhalasztván. — A húzásnál nyertes számok sorozatát közelebb közzéteendjük lapunkban is N-- ( it' Seinházi és mtttrészsti hírek. d- —A „Főv. L.“ felszólal a nemes szinti al „sztinhónap jelen és áttér ez alkalomból a sziház más hiányaira is, felemlítve többek ki ! A krakói karmelita szüzek, a közfigyelmet minden oldalról magára vonó eme borzalmas esemény, minden szorgalmas kutatás diétára sem lépett eddig új stádiumba. A történt kutatások eredményei azonban ismét egy érdekes adattal szaporodtak, mely habár az tényállás körülményeit teljesen fel nem deríti kis, az irgalmas nénék vallomásainak értékét azok valódi mértékére szállítja le. Ez adat dr. fl W robewski levele, melyet a teplitzi fürdőből intézett, a helyettes zárdafőnöknő azon alapnélküli állítása ellen, mintha Ubryk Borbála börtönének ablaka az ő orvosi rendeletére falaztatok volna le, minthogy a betörő napsugarak és a fogolynő szemeit veszélyeztették volna Dr. Wroblewski erélyesen védi magát e ráfogás, ellen, „addig is — úgymond — mig annak ide--------------- i Iskola. •— A nagyenyedi ev. ref. imaház roskadozó tornyának kijavítása és ha-i rangjainak újjá öntése végett a szükséges pénzösszeg egybegyűjtésére az egyháztanács Herchard József és Lőcsey Lajos egyháztaná- ] csosokat küldötte ki, miután erre a belügyi mnistertől az engedély megadatott — s ennélfoga tva felhívja az egyház tanács a haza jótékony emberbarátait kegyes adományozásokra. Országosan ismerve van a csapás, mely 1848/9-ben Nagy-Enyedet érte; a roppant veszteséget, melyet az ev. ref. egyház szenvedett, részben helyrepótolta már a hívek áldozatkészsége, de most a magas torony fenyeget leroskadással, mert fedelétől alapjáig végig van hasadva. E torony egyike a legrégiebbeknek, mert még IV. Béla korában 1239-ben épült s igy már több mint 1000 esztendős, teljesen méltó a kegyeletes megőrzésre. A kormány 1000 ftat ajándékozott e czélra, a hívek is lehetőleg járultak, de ez még kevés, ezért folyamodott az egyháztanács az utolsó eszközhöz , a közadakozáshoz. Részünk- mereten ajánljuk ez ügyet adakozó hazánk- fiai részvétébe s azok részéről, kikhez az egyi háztanács által kiküldöttek el nem jutnának, szerkesztőségünk szívesen elfogadja és rendeltetése helyére juttatja a kegyes adományokat. Pécs városa hatóságánál is megpendítetett az eszme, hogy, mint Sopron már megtette, községi reáliskolájához negyedik osztályt, azaz első főreáltanodai osztályt csatoljon. Az alapnevelők II-dik nagyi gyűlése folyó évi September 20—22-dik napjain fog Pesten megtartatni. September 19-én lesz találkozási estély a Valero-utczai 1. sz. helyiségben, 20-án megnyitó közülés, 22-én zárt közülés az akadémia Kisfaludy-termében, közö ben szakbizottsági ülések és a budapesti intéze tek meglátogatása. A rendező bizottság meg- tette minden oldalon a szükséges lépéseket, gondoskodik szállásról, a közlekedési társulatoknál nyerendő utazási könnyebbitésről, s meghívást bocsátott közzé, melyben az intézeteik elöljárói a felkéretnek, hogy intézetek vezérlőit a feljövetelben segíteni szíveskedjenek stb. Részvevési a dijft, melyért az utazásbeli kedvezményhez • megkivántató igazolványt a bizottság elnöke , Kapós József (Valero-utcza 1. sz.) megküldi; a bejelentések hozzá aug. 15-ig intézendők. A bécsi tanulmányi rendben leg*t újabban előnyös változás jött létre, mely nálunk mj is ajánlható volna: a börkórtan, bujakóra, tanéselmekórtan az egyetem rendes tan* tárgyai közé soroztatok s ezek számára rendes tanárok vannak kinevezés végett fölterjesztve: 6 .«övezetesen Sigmund és Hebtark tanárok ; egyhangúlag terjesztettek föl rendes tanárokká, . .. Eszerint Bécsben a közel jövőben a börkórtan, » bujakórtan és elmekórtan, mint rendes tantárgyak, szintén egyik tárgyát teendik az orvosi, gyakorlati szigorlatoknak. ében ezen ellenem, mint orvos ellen érdeketlenül szórt rágalmat tényleg viszszautasíthatom, röviden és egyszerűen kinyilat£oztatom, hogy a helyettes főnöknő által fölhozott ezen állításban egyetlen igaz ízó sincs.“ írja továbbá, hogy Ubryk Borbálát a zárdaszüzek neki, mint ek a beteget mutatták be, s midőn ő a betegnek (!) valamely kórházba történendő átvitelét tanácsolta, a zárdafőnöknő határozottan kijelentette, hogy ez a házszabályok értelmében meg nem történhetik. Később pedig épen nem tettek neki említést Borbáláról, noha egész 1861-ig orvosa volt a zárdának. E levél kétségtelen bizonyítéka tehát először annak, hogy a helyettesfőnöknő (Kosierkiewicz Teréz) állítása teljesen légből kapott, mely annál szenvtelenebb, amennyiben tudható, hogy a még élő orvostól minden pillanatban megcáfoltathatik. Másodszor: hogy az irgalmas szüzek teljes „önkényileg“ követtek el egy aljas, lelketlen tettet a börtönablak befalazásával. Végül pedig, hogy az állítólagos beteghez évek hosszú során át (legalább egy évtizedig) orvos nem bocsátatott, mivel az 1861 -től háziorvosként működő dr. Bobrzynski Ubryk Barb. egyetlen egyszer sem látta. Mind e következtetések szép világítóba helyezik a szent szüzek hitelét a bezárás iránt, kik a keresztény szeretet és az emberiségellen elkövetett emez iszonyú galád tettet még ferdítések , csalátak által is menteni igyekeznek Pedig e bűnhöz - hir szerint - egymásik a gyermek gyilkosság vére is csatlakozik. Ubryk B. szikességi fogadalmát megszegve, mint mondják terhes álapotban záratott el. Itt az a kérdés támad tehát, hogy hova tették ezen állapotnak eredményét, melynek eddig semmi nyoma sincsen? A törvvizsgálatok, melyek a ezernyi karmelita zárda s a verolai irgalmasnénék klastroma ellen tartattak, mi eredményre sem vezettek, pedig különösen az előbbinél oly szigorral hajtatott végre, hogy még a zárda főnöke pater Kocubski mátéi lakára is kiterjesztetett. Az utóbbiban tartott hivatalos eljárásokat, a főnöknő „gyengélkedvén, maga helyett Kosierkiewicz Teréziát delegálta. Ez alkalommal tette K. T. ama nyilatkozatot, mely dr. Wroblewski fennebb kivonatban közlött levelére alkalmat adott. Végül megemlítjük még, a bécsi lapok („Dej”, ama közleményét, mely szerint az ottani zárdák közül több megkeresést intézett a rendőrséghez az iránt, hogy helyiségeik átvizsgálását szívesen megengedik. Úgy látszik , teszi hozzá Katte, hogy a minden oldalról történt zárdatitkok leleplezése miatt támadt általános izgatottság bírta az illetéket lépésre, olyó hó 30 órát kelt sürgönyök szerint pedig a lajtántúli belügyminiszter a krakói karmelita női zárdának subventio képen járó 2000 írt évi díjat beállította, úgy szintén Ubryk Borbála életrajzára vonatkozó legújabb közlemények megerősítik lapunk előbbi számaiban közzétett adatokat. (Weszelényi Mikld. kőnyomdája.) A kolozsvári régi gubernialis (jelenleg királyi biztosi) épületben a migapában adták el Wesselényi Miklós kőnyomdáj ist potom áron. Az M - es következőket írja e nyomdáról feladata alkalmából : E nyomda a kolozsvári országgyűlés történetében fontos szerepet játszott. A kormány az Eszter Ferdinánd főherczeg által megnyitott országgyűlésen tanúsított reactionariu . csakhamar lázas ingerültségbe, kitör elégületlenségbe hajtotta az erdélyi rendeket. Az ország felterjesztett sérelmeit nem bocsátó tárgyalásra, Nopcsa Elek választott elnököt nem engedte a rendek által készített minta szerint megesküdni, tanácskozásaikat újabb s ujabb önkénykedésekkel bénította, s hogy a szabad a szó terjedését meggátolja, az addig vitt országgyűlési naplónak nyomatását is betiltá. Wesseelényi Miklós, az ellenzék vezére, nem sokat got az ország törvényeiből nem indokolható ,tilalommal. Hidutczai lakásán saját költségén köznyomdát állított, és maga nyomta ezen a naplót, annak első éveit be is mutatta az országgyűlésnél i A® ingerültség nőttön nőtt az országgyűlésen; hivatalnokok választásának, a regalisták, papok választási jogának nagy hévvel vitatott kérdése magasbra szították a tüzet. A kormány nem hajlott, az ellenzék nem engedett, s mind nyiltabb,aki szenvedélyesben támadott a kormányra. Kemény Dénes,b. Wesselényi Miklós, sőt a kezelebbről elhunyt,különben kevésbé heves b. Huszt Károly is kíméletlenül fakadtak ki a kormány ellen. „Mit itt egy szabad nép képviselőiként jele meg — mondá a többi közt Huszár Kárály b. , ki áll fölöttünk ? senki. Velünk szén közt ismerek egy valakit, a fejedelmet, de fölöttem mit sem látok.“ Eszter Ferdinánd fensége ’ fülei nem igen szoktak ily hangokhoz. Lázit szavainak vette, s nem tűrhető tovább, hogy Wesselényi kőnyomdája, a sajtószabadságot kö ,vetelmi országgyűlés oltalma mellett ily beszéd. mert08zszen* Zár alá vetette Wesselényi mint helyét és kőnyomdáját, így került az utóbbi a guberniális épület zára alá. A nyomda lefoglaltatása után a főherczeg katonasággal rakatta meg Kolozsvár utczáit, az országgyűlést egy, a nemzet szellemét kárhoztató leirat felolvasásával szétoszlatta. Ez 1835. febr. 5-dikén történt. Nagy volt a városban az ingerültség, s más részről a félelem. Az előbbit az országgyűlést szétoszlató leirat okozta; ez a nemzet ellen szórt vádak közben az alkotmányt felfüggeszti, minden politikai hatalmat Eszter Ferdinánd kezébe öszpontosít, a képviselőket békés hazatakarodásra hívja fel. A félelmet az őrség okozta, mely Kolozsvár kijárásait gondos zár alatt tartá. Sokan tartottak Wesselényi elfogatásától. Wesselényi az őrizet nélkül hagyott szappangutczai torony mellett menekült ki a városból. Muszka történetnyomozók Velenczében Mintegy két év óta - írja a „Triester Zig — több orosz tudós tartózkodik Velenczében, s kormányuk meghagyásából a délszlávok történelmére vonatkozó adatokat kutatnak SrUJSSVSI““ ^iMban, de csakhamar azon meggyőződésre kellő jutni mindenkinek hogy ez nem egyé b egy uj pánszláv propagam nje ."SS °ztrák"ma^az m°narchia s zláv népeit a történelem meghamisítása által isrvekszik a russificatio ■■ 7*1 ‘gyen.Az RT'1*4“ -5SA5 lenczeF emltett orosz tudósok a rev* n áltólag okmányokat tolónak, melyekből kitűnik : 1) hogy a XVII