Pesti Napló, 1869. augusztus (20. évfolyam, 175–199. szám)

1869-08-05 / 178. szám

consulságnál az indítványozott összeg megtagadtatok.­­ A kir. tanács delegátiójának budget­­bizottsága ma a cseh- és morvaországi nagy­iparosoknak a Skene-féle szállítási szerződés ellen beadott kérelmet tárgyald. A vita folytában azt mondá a hadügymi­niszter, hogy a mostani rendszer lehetővé teszi, hogy háború esetében a felszerelésre szükséges minden kellék előállíttathassék. A kérelem kiadatik a kormánynak mél­tánylás végett. Erre a vonat­felszerelés­nél 60,000 frt törültetek. Két dunai hadi­gőzös megrendelési költségeit az előadó végképen kiterültetni inditványozó. Beust pártold a kormánynak ebbeli követelését, mivel e hajók készíttetése Magyarország részéről élénken kívántatik; másrészt pe­dig ezen követelést mint a viszonyok ál­tal alaposan indokoltat kell elismerni. Az előadó indítványa fogadtatott el. Az előadó továbbá a kartács- és vár­ágyuk beszerzési költségeit töröltetni ja­vasolja. A vita folytán oda nyilatkozik Beust, hogy bajos dolog a békés lét évei­ről kezeskedni, de azon nézetben van, hogy ha a béke még 4 évig eltart, azt valószínűleg még aztán is hosszabb időre biztosítottnak lehet tekinteni. Nekie — u. m. Beust — más országok eljárása szerint pártolnia kell a kormány követelését. Erre a kartács-ágyukra kért összeg elfogadtatott; a várágyukra nézve elvettetett. A vár­épitkezésekből 100,000 főt töröltetett. A krakói erőditési mű épí­tési költségei egészen kitöröltettek ; több egyéb tételekben is jelentékeny törléseket eszközölt a bizottság. Bécs, aug. 4. (Esti zárlat.) Hitel részv 309.90, éjsz. vasút 2330—, állam­vasút —.—. 1860-ki sorsj. 102.50, 1864-ki sorsj. 123.30, Na­­poleonh'oz 9.93’b, adómentes kölcsön.—, lom­bardi vasút 272.70, magyar hitel részv. 111 'A. Fr. József v. —, pécsi v. —, anglo-hungarian —, alföldi v. —, zálogkölcs., tramway 199.— Anglo-austrian 394.—, galicziai vasút 261.— Bankrészv. ■—, francob. 139314. Pardubitzi —. Ált. bank 78.—. Építészeti bank —. Meglehetős szilárd. Berlin, aug. 4. Cseh nyug. vasút 9442. Galicziai vasút 109’p. Állam­vasút 23142. Ön­kényt köles. 152'/2.Metaliques 513­9.Nemz. köl­csön 5944 Hitelsj. 89'14.1860.sorsj. 8431g. 1864. sorsj.68'14. Ezüst köles. 64’p. Hit. részv. 128 de Bécs —. — (A pest-terézvárosi iparbank) július 29-én tartotta meg, zajos jelenetekben nem szűkölködő alakító közgyűlését Horn Ede elnöklete alatt. Megnyitó beszédében kijelente ez, hogy e bank feladata kiválóan politikai szí­nezetű. Az alapszabályok felolvasása előtt heves vita támadt, miután a jelenlevők egy része azok­nak kiosztását és a közgyűlés elnapolását kíván­­ta. E kérdés zajos tárgyalása csak az elnök erélyes fellépése által ért véget. Az alapszabá­lyok végül elfogadtattak, azonban azoknak új­bóli átvizsgálására bizottmány küldetett ki. A választások megejtetvén, az igazgatóságba a következők választottak : Adler Antal , Bau­­mann Zsigmond, Domány Zsiga, Gruber Samu, Herczog Péter, Herz László, Horn Ede, Kanicz Gábor, Mosch Károly, Politzer Zsigmond, Schön József és Sik József. A képviselő bizottság 48 tagból áll. Miután Horn a reá esett választást el nem fogadja, he­lyébe a legtöbb szavazatot nyert Jókai Mór lé­pett volna. De miután ez sokoldalú elfoglaltsága miatt functiót el nem vállalhatna, s miután vég­re a gyűlés többszörösen azon egyhagy óhajnak (Engedélyezése­k.) A közgazdasági minisztérium a temesvári papír és keményítő gyárnak és a kassai keményítőgyár alapsza­bályait a bemutatási záradékkal látta el.­­ (Aratási kilátások.) Spanyolor­szágban kitűnő termést várnak. Oroszország éj­­szaki és nyugati tartományaiban szintén kedve­zők a kilátások, a déli tartományokban pedig szárazságról panaszkodnak, hogy szeretné Horn Edét az elnöklő a rá esett súlyba kerülnek. Azokra térvén át, kik türel­metlenséget vagy kik aggodalmat tanúsítanak, az állítja, hogy ezek igazságtalanok. Azon óhaj­tás, mondá továbbá, hogy Francziaország a ma­radásé legyen, mig a szabadság eszméi egész Európában megtelepedtek, azt jelentené, hogy sok, Temes megyébe kebelezett Buzias° mezövá- t nem fogtuk fel a világra szóló befolyásunk for­rásában pedig évenkint január 23-án és april vényét és hogy a napóleoni dynastia és a fran- 24-én még két országos vásár fog tartatni. I ezt a nemzet közötti szent frigyet lazítani akar • • TX„ ^-r* -rv»co*mr»rl o+l­enni arrrw adott kifejezést, igazgatóságnak megtartani, választást elfogadja. — (Vásárok.) Somogymegyei Kaposmérő községben évenkint ápril hó 1-én, május 18-án, június 14-én és September 30-án országos vásá­rok. Ha azonban másrészről gondatlanul azon meredekre lépnénk, mely az örvénybe sodorna, úgy felednék, hogy a franczia nemzetnek jogá­ban áll a kormánytól utalmat várni a heves szenvedély, a balga remények és a kiolthatatlan gyűlölet ellen. A senatus az alkotmányváltozás munkájához haszontalan aggodalom és meggon­dolatlan buzgalom nélkül, azon erős szándékkal fog, hogy a­­nemzet akaratának kifejezést ad­jon és azt szentesítse. A kormány és a senatus törekvései őszinte összhangzást és termékeny solidaritást fognak a közhatalmak között létesí­teni, és a császári intézményeknek fényt, erőt és népszerűséget szerezni. Berlini lapok következő távsürgönyt hoznak­­ Bukarestből: „Körülbelül száz magyarból álló­­ fegyveres csapat egy vezér alatt erőszakosan­­ betört Romániába Buzeu helység mellett. Köve­­­­telték, hogy a váraház távolíttassék el, és az őr­­i házat szétrombolták. A kormány azonnal fel­­■ szólalt a bécsi udvarnál, és csapatokat küldött a netaláni új betörés megakadályozására.“ A lárma valószínűleg arra fog visszavezettetni, hogy a határon verekedés történt, melynek semminemű politikai jelentőséget nem lehet tu­lajdonítani. A karlista mozgalom elnyomatásáról folyton kedvező hírek érkeznek. Az olvasóra bizo­nyára nem fogja eltéveszteni a hatást azon hír, mintha Isabella hajlandó lemondani fia részére. Bizony kár a távírdát ilyen hírek terjesztésére felhasználni. Kairóból sürgönyzik. A miniszterváltozási hírek megc­áfoltatnak, csak a közmunkaügyi miniszter fog, hír szerint, helyettesíttetni más egyéniség által. A beteg Gladstone annyira felépült, hogy az alsóház aug. 3-iki ülésében megjelenhetett.Az alsóház egyik utolsó üléséről egy londoni le­vél a következő furcsaságot közli: Egy rendkí­vüli munkaszünetelésnek voltunk ma tanúi. Az alsóház utóbbi ülései, melyek délutáni 4 órától egész késő reggelig húzódtak, annyira kifárasz­tották a gyorsírókat, hogy az utolsó ülésben há­rom órakor hajnalban valamennyien felkereked­tek és ott hagyták az ülést, ámbár még három tárgy volt napirenden. Egy képviselő figyel­­meztette az elnököt, hogy a journalisták padjai üresek, mire az elnök azt felelte, hogy az az ő dolguk. Az ülés azután folyt tudósítók nélkül, de azért, így végzi a levél, alig veszett el valami nagyfontosságú beszéd a közönségre nézve.“ Mint tegnap jeleztük a távirda meghozta a senatus consultum tartalmát, mely a Patrie sze­rint 22 miniszteri tanácskozásra adott alkalmat. Ugyanazon lap írja, hogy a reactionarius párt mindent megkísértett az engedmények meghiú­sítására. A császár azonban egy túlbuzgó hívé­nek reactionarius tanácsára ezt válaszolta: „je vous répondrai, Monsieur, ce qu£on a si souvent dit aux chefs d'Etat, il est trop tard." Rouher beszéddel indította meg a senatust, melyről egy távirati kivonat a következőket jelenti : Rouher nyitotta meg a senatus ülését és be­szédében arra utal, hogy a senatus azért ült össze, hogy a császárság alkotmányának fontos változásait megvizsgálja és a kormány és tör­vényhozó testület között szerencsés egyetértést teremtsen. Egy fejedelem sem követi annyira a közvéleményt, mint a császár, a­ki a hatalmat mindenkor a nemzet tulajdonának tekinti. Rou­cer felemlíti, mikép alakult át a korlátlan csá­szárság, a császár kezdeményezése folytán, foly­tonos feljelentés által, szabadelvű császársággá és megjegyzi, hogy az 1860, 1803 és 1867 iki reformok az uj változtatás folytán teljes egyén­ Külföld. Pest, aug. 4. Árverezése­k. Keszegfalu, aug. 9—szept 9. d. e. 9. 6. Csury Irma fekvőségei. Farkasd, aug. 28—oct. 10. d. e. 10. Wartensleben grófné fekvőségei Pesten a megyeháznál. Kassán : aug. 10—okt. 19-ig, d. e. 9 ó. rétek és szántóföldek (11,330 frt) a telekkönyvi hivatalban. Tétény­ien: aug. 26—szept. 27. d. e. 10. fekvőségek, a községházban. — Rajkán: földek és gőzmalom (56,963 frt) a községházban. Megsemmisítések. Egy pozsonyi takarékpénztári 610 sz. könyv, (170 frt 77 krról) egy év alatt a pozsonyi város, törvényszéknél. Egy elveszett 967. sz. 80 frtról szóló első bánáti keresk. és iparbankj. 1 év alatt a temesvári tör­vényszéknél. Pesti gabnatőzsde, aug. 4. A hangulat b­uzába­n szilárdabb lett. Árak : 89—90 fitos áru 5.20 kr, 88—89 fonto 5.15. Rozs kevés forgalommal. Kukoricza, határidőre lany­hább. Pesti értéktőzsde, aug. 4. Jelentékeny forgalom nélkül. Omnibusz-részvények némi élénkséggel. Bécsi értéktőzsde, aug. 3. Jövedék- és sorsjegyek lanyhábbak. Földtehermentesítési kötvények T/s —1 % nyereség és veszteség közt ingadoznak. Iparvállalati részvények mind lany­hábbak. Bankrészvények általában 1/5—2 írttal alábbszálltak, csak az angol-osztrák bank emel­kedett 3 fttal. Leszámítolási részvények 5 frttal magasultak. Szállítmányi részvények közt csak a Károly­ Lajos pálya emelkedett 6 fttal, a töb­biek ’ha 1 fttal estek, az államvasp­­épen 4 fttal. Ezüst elsőbbségek részint w5i10°í0-tel estek, ré­szint ugyanannyival emelkedtek. Idegen váltók és leszámítolások változatlanul. Korlátolt üzlet. A közzsinat. A „Liberté“ tanulmányt közöl a közzsinatról, melynek kivonatát adni, azt hiszszük, nem lesz érdektelen. A közzsinat eszméje általános érdekeltséget keltett. Katholikusok, protestánsok, Poroszor­szág, Olaszország, Francziaország, Belgium, Por­tugál, Ausztria egyformán feszült várakozással tekintenek a conciliumra. Csak Anglia maradt flegmatikus, azon oknál fogva hogy Gladstone oly szabadságot szerzett az angol királyság ka­­tholikusainak, milyet semmi zsinat va­gy concor­­datum nem adhatott volna meg. Egyelőre azon kérdés körül öszpontosul a zsinati iránti érdekeltség, mi lesz a concilium tendentiája, fegyelmi vagy dogmai ? Lesz e be­­befolyása a laikus világnak ? lesz-e a püspö­köknek joguk opponálni s elvetni? a pápai ha­talom subordinált vagy coordinált lesz a zsi­nattal ? Milyen egy zsinat ? oly kérdés, mely minden esetre sokakat fog érdekelni. A zsinatok története, története magának a ke­reszténységnek, a katholicismusnak. E gyüleke­zet registrálja a változtatásokat, új dogmákat, új liturgiát, a tett concessiókat, szóval jelzője egy-egy uj phasisnak, melybe az egyház lépett. A kath. világ e korai és rendei néha consti­­tuáló gyűlések, de még többször registráló ka­marák. Vannak különféle nemű zsinatok: tartomá­nyi, nemzeti, egyházmegyei és általános közzsi­natok. A nem általános conciliumot rendesen zsinatoknak nevezik. E zsinatok számáról nincs biztos tudomásunk; 339-ről tudunk, ide nem ért­ve az apostolok két-három gyülekezetét s a leg­utóbbi rómait, mely a szent szűz szeplőtlen fo­gantatását emelte dogmává. A zsinatok történetei rendje ez: Tartatott a II. században 3, III. század 11, IV. század 12, V. század 12, VI. század 37, VII. század 25, VIII. század 15, IX. század 47, X. század 11, XI. század 34, XII. század 25, XIII. század 40, XIV. század 26, XV. század 18, XVI. század 15, XVII. század 1, XVIII. század 5, XIX szá­zad 5. E zsinatok közt az egyház szerint 20 közsi­­nat volt. A három első század közzsinata inkább a cul­­tust tárgyalta semmint a dogmákat. A keresz­tény dogmák a harmadik század közepéből ve­szik eredetöket az alexandriai iskolában, midőn a platói philosophia egybegyűlt az apostolok ta­naival. E dogmák tanítása szülte a szakadársá­­got, s ezek állapították meg a dogmákat. E szakadárságok, dogmák nagy ingerültsé­get idéztek elő s megingatták Konstantint, ki fellépett a keresztények érdekében, vetélytársa Licinius ellő. Ekkor működött Arius. Azt ta­nította, hogy a fiú az atyától származik, külön állagú az örök atyától, változható és alá van vetve a véteknek. — A nép e tant pártolta, de nem a császár. Elhatározta véget vetni az oppo­­siónak s 325-ben közzsinatot hivatott össze Ni­­kaaba, Bithyniában. Különös futárok mentek a püspökökhöz az Osius által fogalmazott meghí­vókkal. Mindenütt kocsi, ló, pénz várakozott a prelatusokra, 2048 püspök fogadta el a meghí­vót. Egy részük nős volt. Sylvester pápa nem jött el. Socrates történetíró azt mondja: „Ez atyák tudatlanok és poczkosak (grossier) való­nak.“ A császár sophistákkal és ügyvédekkel vezettető őket. Formulázva lévén a dogma, megkezdődött a vita. 1730 püspök visszavetette és nem vett részt a zsinatban; 318 elfogadta. A közülés meg lön állapítva. A császári palotában tartatott. A püspökök­nek rendes üléseik voltak; a főhelyen a császár arany trónja állott. A püspökök a terembe léptek s állva marad­tak. Konstantin, bíborban, aranyban s drága kövekben megjelent s ünnepélyesen végig halad­va a soron, trónjánál megállt s jelt adott a le­ülésre. Elnök, jegyzők nem voltak. A tanács­kozást a­ császár vezette. Sajátságos orgánuma a Szentléleknek, mert Konstantin ekkor még nem volt keresztény, s roszul beszélte a görö­göt. Az iratokat Valesius szerkesztette. Mihelyt a gyülekezet leült, cesareai Eusebius üdvözölte a császárt. Erre ez mintegy megnyitó beszédet tartott, s az atyákat mérsékletre és egyetértésre intette. De alig nyílt meg az ülés, vihar keletke­zett. Minden püspök egyszerre beszélt, s hango­san vádolta egymást. Konstantin nyíltan egy véleményhez sem csatlakozott. A zsinat határozatához tartotta ma­gát. A zsinatba becsúszott 22 arián püspök. Ezeknek propositióját a többség széttépte. Ek­kor, talán Konstantin nővére, az ariánus Con­stantia sugallatára, húszan az omousios (ugyanazon állagú) helyébe az omoiusios szót indítványozták, mi hasonló állagút jelent. Két arianus püspök azonban semmi transactiót sem akart, daczára Konstantin fenyegeté­seinek. A niceai zsinat az omousiost fogadta el. A császár kihirdette a határozatot, és szám­űzte Ariust, kit később azonban visszahiva­tott. A pesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzései A bécsi tőzsde hivatalos árjegyzései. Aug. 3-án. . 80 font után a,malátának 72 abi­ahn] 72 . . 50 coricza bán.­lásnemü . . . 86 ett . ¡ 80­­«re fékét« 75 bánáti 75 n n „ mérő­­n után bfabont'­trak. •F ► O 3 &s fí vámmáz­sán­­kint vámmázsán­­kint f ft. kr.« ft. kr. Búzai bí-Jeásk­ó szilárd 83 [3.80--39584405—4.20« n a 864 35--44586460—470n uj 854.30--44086455-456 | 874.76--48688490-495 tiiem­­.ó 833.90-40684416--430 uj 854.40--46086465-475 ! 874.80--49088495-5— pestió 833.90--40584416—430 uj 851.40--460864.65-475 ui ^ 874.80--48088495-5— feherm.ó 833.90--40584416-430 • 1uj 8j4.40--45086465-476 . 874.80--49088495--5— bácskaió 833.80--39684406--420 . 01 864.30--44586456--4.65 Hangu*­lat lanyha­n csendes szilárdul üzl.nél szilárd frt kr. 3.06—3.10 1.86—1. »5 2.25—2.30 2 10—2.20 2.80—3.— 7.37'/2 7.60 7.26— .— “5 . 1* 8 5 Értékpapírok. ee¡ '■0 › Ce £03 fi-fi g 0 . 2 * «e X ›Ja 0 D « Állampapírok.H ■K 6­­5 s Mag­yar vasúti kölcsön 120 frt ezüstben 108.£0108.90 Biztosítások. 816 76 I. Magyar bizt. társ. . 610 615— 150 27 Haza életbizt. bank 197 200 2105 Pannónia viszontbizt. . 220 225— 300 32 Pesti bizt. int. . 280 285— 800—Unió v szontbizt. bank 302 305— 80— Nemzeti biztosító­sai­k— Vasutak. 200­ Pécs-barcsi 192 194— 200 42 Pesti közút . . . 495 498— 10 S . M 0 ■oü ■13 ** N 0 — 200 200 200 200 16 L. 8 S. 4— 0.81 80S.6 S. 60— 100— 201— 303 200 16 500Boy, 200 25 80— 40 10— 40 63 180 100— 30— 40— 500 40 500 60 500_ 500 66 500 45 500 66 160 18 200_ 200_ 1000 60 500_ 300 12 600220 500 35 100_ 200_ 1000 60 Budai „ Alföldi ... Észak-keleti Magy. keleti Bank és takarékpénz­tári részvények. Angol magy. bank . Bánáti keresk. és iparb. Magyar ált. hitelbank Franczia magy. bank Pozsonyi hitelbank „ iparbank . Pesti népbank Budai keresk. b. , Pesti kereskedelmi bank Pesti iparbank Debreczeni keresk. b. Ó-budai tak. p. Budai „ Pesti takarékpénztár . Pest-budai takarékpazt. Pest-Terézvárosi tkpt. Újpesti „ Malmok. Árpádmalom Aradi gőzmalom Blum „ . Concordia malom , Miskolczi „ Királymalom Luusa­n * * Molnár és sütő m Szarvasi malom Szegedi kiviteli malom Unió . . „ Victoriamalom Hengermalom . I. buda­pesti malom Budai gyártelep Felföldi József m. . Pannónia malom . Egyéb részvények. I. Magyar serfőződe Királyserfőzöde c►"TJ ◄ Tartva tffl « ■ ¥• a §■ i| ¥. «a9 . M 0 11 ♦f N a -600 90 200 17 200 Aug. 4 kén. set. ¡ «8 08 co * X» Q 1 • a §■ il a­«® Utolsó I osztalék 1 Hivatalosan be nem jegyzett érték­«0 II c3 «e H N­ 13» m a -9 2 -1 2 papírok árkerete. 272 275— 200— Sertésbizlaló 200 205— 182. 183.— 200 16 Deutsch nyomda— — — Pesti közút Ill.kib.falfiz.225. 226. —1 171.50172.50­­V« 600 Pesti nyomda .— — — — Temesvári közút „ 21 22.­— 102.75103.75 100 **V. Pécsi Briquette 8— — 120— Tramway .... 200. 200.50 +1 200 X. magy. gőzhajó társ. 207.50 208­­2‘A Athenaeum nyomda p.a 20 15 200— Flora szappanf. 180 182— — Bodnárgyár . . „1 2 — 117. 117.50—u/z 210— Keresked. épület. . 440 450— Gschwindt szeszgy. felf. 195 187— 200— I. magy. fördőr&pur­t.— — — — Belga gépgyár „— 26— 113.50113.75_ 2001 --­Fésű fonflgy. 198 200 +1 K­u­koriéra-kömény isz felf. 19 20— 79.2679.75_ 6262 IV. Lánc­hid . 683 685 - 4— Vonalzó-intézet p. a.— — — 156 160__ 200— Bőrgyár . . ■ •— — — Vaggongyár „ p.a.— — — 200_ _ 200— I. m. vontató „ 179 181— — Spiering . . p. a.— — — 40. 41_ 200— Losoncai posztó gyár .— — — — Gyapjumosás 145 148 — 3 266. 258.— 200 10 I. m. gépgyár „ . 166 168— — Gyufagyár ... 107­­3 706 708_ 61— Mátrai Kut . 13 13.50— 200 Vendéglő . . p. a.5 4 — 420 425-200 30 Bátor közmézet ISO 195 — 7— Erzsébetmalom . p.a.— — — 105 110 200 11 Cetl szokr. gyár— — — — Securitásviazok.rtbl K.t. . 357 358 +1 185 190— 200— Társkocsi társulat 138. 139.­­372— Hunnia . . . p.a. 16 14 710 715 •— 200— Petroleumgyár . . .— — 300— Dräsche tégla . . felf. 51. 62.— 21202 140— 200— Gyógy telep— 120— — Magyar téglagyár . „— — — 143. 144. — *1 — R.­Murányi bánya 4200— — — Ó­budai téglagyár— — — 47.7548. +‘A 1001.16 Salgó­tarjáni bánya . 98. 99.— — Pannónia téglagyár— — — 73 75 200 20 Pest-Fium. hajóépítő t. 207 208— — Magy. köszöntárs. p.a.— — — 100— Soda és vegy-árugyár— — — — Hajózálog II. kib. felf. 4.6 +1 200 24 Spodiumgyár . 200 205— — Gőzsikló . ..p. a. __ 470 475— 600 600 65 I. S­ossonomitó . Újpesti „ - - • 490 545 495 650— Üveggyár p. a. Országos gőzh­ajózás p.a. 20 181 415 450 100 3.10 Alagút . • 108 109— — Aradi kereskedelmi bank . —— — 580 585— 200 200 4.86 15.60 Magy.svarczi ipar Zarzetzky gyufagyár 138 140 — 17 __ Szt.-Endrei v feli­pari6 485 490 ... 200— Sz. Endrei téglagyár „ 200 205— — Győri keresked. bank „— — — 183 209 185 211­­2 Záloglevelek.— Magyar jelz. bank „ Épitőbank . . . felf.2­5 — — _ _ 100 57,7» “ügy­­földhitel. 92. 42.75 __— Pest-bécsi vontató p.a.— — — 460 480— 100— 6% jövedékjegy „ ___ S.­tarjáni vashámor n— — — 460 465 —— 100 Kereskedelmi bank 97.2597 60 - V2 Nagyváradi „ „ 76— * 288 290— Pénznemek és Ganz-vasgyár . . „— 10 1355 610 1376 615— 3 havi váltók.— Zugligeti villák . „ Enitő anyag 190 26 198— 98 100— — Arany ......................... 5.91 5.92— — Ó­budai mészégető rés — — — Napoleondor 9.95 9.97— téglavető . •— — 1115 1120— — Porosz tallér •­­ • 1.827*1.837*— Victoria óbudai téglav.— — — — Ezüst......................... 121.60122 —■­— Frankfurt 100 dém­. frt.103.25103,50— 800 — Hamburg „ M. B. 91. 91 50— 805 —5— London 10 L. Sterling 124.25124.75_ —­218. 218.60-‘A— Páris 100 frank . . 49.50 49.60_ 213 213 +1 “* 1Bécs.........................— “““ Államadósság 100 frt után. Jövedék máj.—nov. sziv. bankj. 5°/, „ „ . „ ezüst „ Metalliquea penge-pénz 41/,0/, 1839-diki sorsj. egész (250 pp.) — 1854-diki sorsj. (250 frt pp.) 4­/, 1860-diki sorsj. egész (500 frt o. é.) 5 /, 1864-diki (100 frt o. é.) — Magy. vasúti köles. (300 frt) 5 /, darabkint.......................• ............................... Comó-jövedékjegy (42 líra) darabkint. Földtehermentesitési kötvények (100 frt pp. után. Magyarországi ............................ o /, „ 1867-ki záradékkal Erdélyi............................................. Temes-bánsági ............................ Horvát- és tótországi . . . • Alsó-Ausztriai Részvények. Angol-osztrák bank befiz. 75 frt ez. Osztr. földhitelint. befiz. 80 frt ez. Hitelintézet 200 frt. .­­ • • •..................... Alsó-austr. leszámítoló társ. 500 frt. Francz.-osztr. bank befiz. 60 frt ez. Nemzeti bank ..................................................... Dunagőzhajótársulat 500 frt o. é. Erzsébet pálya 200 frt pp. Ferdinand északi pálya 1000 frt pp. Ferencz József p. 200 frt o. é. ez. Graz koflachi op. 200 frt o. é. ez. Triesti Lloyd 500 frt pp.­­f Erdélyi pálya 200 frt ez. Államvaspálya pp. 200 frt ez. Déli vaspálya o. é. 200 frt ez. Tiszamelléki vp. befiz. 140 frt pp* Tramvay befiz. 120 frt o. é. (darabonként.) Prágai vasipar 200 frt ez- Innerbergi bánya befiz. 60 frt o. é. Záloglevelek :100 frt után.) Osztr. földhitel intézet ezüst 50­, 33 évben visszafizetendő o. é. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei op. 200 frt ez. 57, Dunagőzh. társ. pp. n I. érd. pálya ez. 5•/# 10® frt utÁn. Allfl.mvfl.snt 500 frt után. „ 1867. n n n Déli vasút n n n „ 6°/. bonnes 1869 „ „ „ n n 11 1870­ 74,, „ „ n ti ti 1875 76,, „ „ n ii ii 1877 78,, ,, ,, Tiszamelléki vasút ez. „ Jf }. Magy. keleti pálya „ „ „ „ Magánsorsjegyek (darabonként.) Un elintézet ........................................100 o. é H1s 7 . .............................................pp. 40 frt. Dunagőzh. társ....................................... 100 Keglevich.............................................. 10 Budai ......................... "40 Pálffy .................................... * ; ” 1ó ” Rudolf-sorsjegy.........................oh. 10 Salm............................................................... 81. Greno­s.............................. Adott | Tartó ár ár 63.15 1­ , 72.6000K —-•H 251.-93.g ily 103.fi J 124.6&Va­pp. 40 40 108., 23.56 82.25 81.50 79.26 82.­ 82.76 92.75 403.25 29.5.— 113.— 923.— 139.25 758.— 630.— 200.50 2338.— 189.— 239.— 890.— 180.25 427.— 279 70 273.25 193.50 841.— 119.60 109.50 91.50 91.76 96.— 92.30 141.50 140.— 122.25 247*.— 1244.50 88.15 163.— 35.50 97.— 14.50 35.— 35.60 15.— 41.— 33.75 X­­83.— 98.25 403.76 298.— 113.50 925— 139.75 759— 632 — 201— 2342— 189.50 241 — 395— 180.75 428— 279.90 273.75 193.— 343— 126— 110— 91.75 92— 92^60 .142.50 141.--122.50 248*.— 245— 83.43 163.50 36.50 98— 15— 35.50 36.60 15.50 42— 34.25 Két ariánus atya nem irta alá a határozatot. Visszatolásul tehát két más atya, ki az ülés alatt halt meg, nem akart hibát elkövetni. Az okmányt éjjel sírjaikra tették, s reggel már alá voltak irva. A zsinat julius 24-én fejeztetett be. Konstan­tin fényes banquette-t rendezett a szent atyák­nak, melyen Eusebius pompás toasztot mondott a császárra. A püspökök szállítási költségeit a császár fedezte, s fényes ajándékokkal halmozta el őket. Nemzeti színház. Csütört. augustus 5-én „Borgia Lucretia“ Opera 4 felv. Vízállás. 0 fölött Aug. 3 Pesten ....6 0 esős Aug. n Posssonyban . .6 2 esős Aug- VMáramaros Szigeten1 9 száraz Aug- „ Tokajban . .4 7 esős Aug. „ Szolnokon . . .4 8 felhős Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond. 1310 Nyilt-tér. BUTORTEREM. Díszes bútorok, bámulatos olcsó árakon, a kishíd ulc­ai 4. számú bútor-teremben, Pesten, a „vadász kürt“ szálloda átellenében. Mayer J. 1481. 1—* Figyelmeztetjük, a t. ez. hirdető kö­zönséget, hogy az „ATHENAEUM“ lágy képes laptára (ezelőtt Ernich Gusztávé) jövő 1870 ik évi folyamára is, mint már számos év óta m­i­n­d­e­n­n­e­m­ű hirdeté­seket elfogadunk közlés vé­gett a következő árak szerint: A 4 rét alakú egész oldal 20 frt „ „ „ fél oldal 12 frt „ harmad oldal 8 frt „ negyed oldal 6 frt 11 n n­n­­t „Naptárunk évről évre nagyobb kelen­dőségnek örvend, s bátran állíthatjuk, hogy pár év óta a magyaorszá­­gi naptárak legdiszesb­­bike, mely mind olvasmányainak bő tartalma, mind metszvényeinek szépsé­ge, s Tiszti czimtárának nélkülözhetlen­­sége miatt úgy a hivatalok, mint magán­házaknál naponként kézben forog, s pedig a vagyonos­ közönség kezei közt, melynek ezer­féle szükségletei lévén, legtöbbet vásárol, miben hirdetési ro­vatunk legjobb útmutatója egész éven át.“ A hirdetéseket addig is, míg azok sok évi rendes gyűjtője Schu­kowitz J. ur betegségéből fellobbad­­hatna : az „Athenaeum Nagy­ké­pes Naptára“ kiadóhivata­lának Pesten, Barátok tere 7. sz. kér­jük a megrendelő aláírásá­val együtt legkésőbb folyó é. augusztus 10-ig beküldeni. Pesten, 1869. augustus 1 én. Az Athenaeum könyvkiadó hivatalában.

Next