Pesti Napló, 1869. augusztus (20. évfolyam, 175–199. szám)

1869-08-14 / 186. szám

kivált regényeiben, él-eltéveszti az arányt, hol nyúlik, hol rövidül, kapkodóvá lesz, de ez ren­desen compositiói hibás voltától származik. Könnyelműsége, bizarrsága, művészeti tévedései visszahatnak ugyan elbeszélés­módjára, styljére is, de egészen meg nem ronthatják. Egy szóval Jókai kitűnő elbeszélő és stylista, csak kár, hogy aránylag kevés elbeszélni valója van. Phantasiápa nem az alapos műveltség és világismeret forrá­sából merít, hanem az öt földrész minden tájáról, a történelem, természet és társadalmi élet világá­ból összeszedi mindazt, a­mi különös, kivételes bizarr s a drága aranyat, mint a vad ember, Bök színben csillogó üveggyöngyökért cseréli be. A valóság iránt kevés érzéke van, a költészet lényegét nem annyira a valóság eszményítésé­ben keresi, mint inkább meghamisításában vagy túlzásában egész a képtelenségig. Szerencsésen kezdeti meséjét vagy alakjait hamar elrontja, mintha nem tűrné a természetest, az igaz emberit; csak ördögökben, angyalok­ és csodákban tennék kedve s a költészet czélját a képtelenségek elhi­­tetésében keresné. Tiszta elbeszélő styljét soha­sem rontja meg lélektani fejtegetésekkel, de ma­gában a rajzban, a cselekvény szövésében leg­kevesebb súlyt helyez a lélektani fejlődésre. Személyei nem annyira jellemrajzok, mint in­kább középszerű színészek szereplései. Sajátsá­gos, bizarr jelmezekbe öltözteti őket, erősen ki­tömve, vastagon kifestve. A­melyik szép a szebb­nél szebb akar lenni, a rut rútabbnál rútabb, a béna bénánál bénább, a vitéz vitéznél vitézebb, a bohó bohónál bohóbb. Phantasztikus díszlet veszi őket körül, sok szinti tűz fényétől megvi­lágítva. Tetszetős csoportozatokat látunk, zajos jeleneteknek vagyunk tanúi s meglepő látvá­­ványok tárulnak ki előttünk. A költő oly ügyes, annyira ismeri közönsége gyöngéit, oly lelemé­nyes rendező, oly szemkápráztató diszmester, hogy majd mindig tud valami hatást előidézni s a nagy tömeg obuigát tapsai sohasem maradnak el. Azonban néha kifárasztják e látványok, meg­unja a komédiázást, elejti a költői képmutatás álarczát, meghatja egy-eg­r igaz érzés, egy-egy gyermek- vagy ifjúkori emlék, egy-egy ember, kit ismert, egy-egy esemény, melyet tapasztalt, egy-egy eszme, mely valóban szivén fekszik. Eltűnik a színpad festett világa s a valódi élet képe ringatózik a költészet fényhomályán. De az ily lucidum intervallumok ritkák. Néhány szakasz,néhány lap nagyobb regényeiben,néhány kisebb elbeszélése, kivált a hazai életből. Talán mindezt maga Jókai becsüli legkevesebbre, mert mi hamar, s mi újabb erővel veti magát, a csinált lelkesülés, a beteg phantasia karjai közé s vadászsza a különöst, kivételest, bizarrt vagy épen a képtelent.“ Bírálatát a következő szavakkal fejezi be Gyulai: „Ha a költő nem hisz művészetében, képtelen hitetni, ha csak félig érzett s nem lel­kesült igazán, olvasójára sem hathat valódian. Tudjuk, hogy a remekművek ritkák s a legna­gyobb költő is alig néhányat képes alkotni. A többé-kevésbbé sikerült művek sem mindenna­piak, de annyit mégis megvárhatni minden köl­tőtől, hogy tehetsége szerint megérlelje concep­­tióit s az industrialismus csábítási között se en­gedje szivében kialulni a művészet kultusát. Az út,melyen Jókai annyi öntetszéssel s a nagy tömeg tapsai közt jár, nem az igaz művészeté.[Nemcsak a gyümölcsnek, hanem a költeménynek is meg kell érni, a gyorsaság még nem termékenység, s a­mire kevés időt és gondot fordít a költő, azt se idő nem kíméli, se gond nem vilasztja.“ Külföld, Pest, aug. 13. A porosz hivatalos „Provinzial-Corresp.“ a bécsi „Tagblatt“ azon megjegyzését közli, mi­szerint B­e­u­s­t kötelessége mindazon okmá­nyokat közzé tenni, melyek bizonyítékul szol­gálhatnak arra, hogy Ausztria-Magyarország csakugyan azon volt, hogy Poroszország irá­nyában barátságos viszony létesüljön, zen tö­rekvése azonban a porosz kormány magatartása folytán meghiúsult A jelentéktelen bécsi lap ezen megjegyzése alapján kijelenti a porosz közlöny, hogy kormánya „félre nem érthető közléseket in­tézett a bécsi kormányhoz, melyek az okmányok közzétételét követelik.“ A közös kormány erre csak azt felelheti, hogy álljon elő a porosz kor­mány okmányaival, melyek a bécsi kormány tartózkodását, vagy a berlini körök előzékeny­ségét tanúsítanák. A szultán és az aegyptusi alkirály közötti vi­szonyra vonatkozólag az angol „Corresp.“ a kö­vetkezőket írja: „Azon közlemények szerint, melyek az angol külügyi hivatalból kiszivárog­nak, a Konstantinápoly és Cairo közötti feszült­ség nem olyan veszélyes, mint első tekintetre látszik. Clarendon lord búcsúlátogatá­­sokat tesz, és legköze­lbb a wiesbadeni fürdőbe megy egészsége helyreállítására. Ausztria-Ma­gyarország és Poroszország nagy­követei, A­p­­p­o­n­y­i gróf és Bernstorff gróf több hónapra elhagyták Angliát, és Lavalette, az új franczia nagykövet csak addig ipsesidt London­ban, a­míg megbízó levelét átadta. Mindez azt mutatja, hogy a szultán és a khedive közötti feszültség az európai diplomatiának nem igen sok gondot szerez.“ A franczia császár némi gyöngélkedést érez, s ezért az utazás a chalonsi táborba keddre ha­lasztatott. Niel tábornagy állapota remény­telen. A belgiumi kormány elhatározta, hogy a par­lament közelgő ülésszakát trónbeszéddel fogja megnyitni. Az ülésszak kiválóan érdekes fog lenni, miután B­a­r­a az állam és egyház teljes különválasztása iránt fog törvényjavaslatot elő­terjeszteni. A spanyol püspökök kedvező értelemben fe­leltek a miniszter körözvényére, melyet olvasó­ink alantabb találnak meg. A Daily News sem tartja a differentiát túl­ságosnak. „ Azon bolond hit, mondja a nevezett lap, mintha a szultán az 1841-iki fermánt vissza akarná vonni, nem tarthat hitelre igényt. Épen oly kevéssé hihető, hogy a khedive a Suez csa­torna ünnepélyes megnyitása után Aegyptust független országnak fogja proclamálni. Gyakor­latilag véve, Aegyptus már most is független ország, azért a khediven nem lesz oly­eszélytelen kihívó fellépése által a keleti kérdést kigyulasz­­tani, mikor egész Európa béke után sóvárog. A „Pesti Napid" magántáviratai. Bécs, aug. 13. A kir. tanács delegá­­tiójának mai ülésében a hadi-budget fe­letti vitákat folytatták. Az általános vitá­ban a majoritás részéről Banhaus, a mi­noritás részéről Rechbauer volt az előadó. Dietrichstein a kormány kiadási tételeit mint szükségeseteket pártolja, Wächter a száinfeletti tiszteket is részeltetni kíván­ja a fizetés­emelésben. Figuly védi a mi­noritás indítványait; kimutatja, hogy a minoritás által indítványozott törlések nem csorbítják a sereg harczképességét. Mertens pártolja Wächter indítványát. Spiegel — a törzstisztek fizetésének eme­lését ellenezvén — az alsóbb katonák illetékét kívánja emeltetni, mihelyt azt az állam pénzereje megengedi. Neumann — tekintettel az Ausztriát környező számos ellenekre, — pártolja a hadügyminiszter által indítványozott álló létszámot. Sturm a kisebbségi javaslat mellett szól; szónok nem fél háború kitörésétől, mivel Európa helyzete nem arra való. Wüllersdorf a kormány előterjesztéseit támogatja Kaiser minden áron az egyen­súly helyreállítását kívánja a háztartás­ban. Az általános vita befejezésénél gr. Beust, a hazafiságra apellált, s ezt mondja: a béke fentartása megkönnyíttetik, ha a birodalom védképessége változatlan ma­rad ; ő Napoleon fölemlített mondatát, mely szerint az halottal nem szövetkezik, apogryphnek nyilatkoztatja. Rechbauer ismételve védi a kisebbségi javaslatot. Legközelebbi ülés holnap. P­á­r­i­s, aug. 13. A „Constitutionnel“ jelenti : A senatoroknak az államtaná­csosok által való választása iránti törvény­­javaslat nem nyert többséget. A császár am­nestia-rendeletet írt alá politikai és sajtóvétségek miatt fogva lévők részére. — Niel tábornagy egészségi helyzetében semmi javulás sem állt be. Madrid, aug. 13. Valencia tarto­mányban két kisebb banda merült fel. A lakosság erélyesen visszautasíta őket. Konstantinápoly, aug. 13. A kormány egy 6°/é-tes 12 milliónyi köl­csönt kötött. A papírok később fognak kibocsáttatni. A „Turquie“ egy közle­ményt kapott a kormánytól, mely valót­lannak mondja, hogy a nagyvezérnek egy irata küldetett volna khedivehez. Szen­t­ P­é­t­e­r­v­á­r, aug. 13. Egy itteni lapnak azon híre, mintha a porta az egyiptomi alkirálynak az orosz czárhoz intézett compromittáló iratáról bírna tu­domással, jól értesült helyről megc­áfol­­tatik. Efféle irat nem is létezik; a leve­lező csupán az alkirálynak az orosz ud­varnál teendő látogatása iránt osztrák részről tett jelzésre és az orosz czárnak erre adott szívélyes válasziratára szorít­kozott. Madrid, aug. 13. Az „Imparcial“ szerint Malagában izgatás uralkodik; köztársasági mozgalomtól tartanak. Athene, aug. 7. Konstantin nagy­­herczeg egyenesen Szent-Pétervárra uta­zik vissza. Acarnaniában a brigantiság igen lábra kapott. Az 1870-ki budget 34 millió bevételt és 331/1 millió kiadást mu­tat ki. Smyrna, aug. 7. A „Hum“ ágyú­­naszád a Pyraeusba ment el, honnan he­lyébe a „Streiter“ ágyúnaszád jön ide. A Poek ellen­tengernagy parancsnoksága alatt levő „Ferdinand Max“ és „Sala­mander“ pánczél-fregátok előbb az Ar­­chipelagusban, később Syriában és Egyip­tomban teendő közútra indultak el. A „Kerka“ csavarhajó itt marad. A „Hel­goland“ corvette Port-Saidba ment el. Konstantinápoly, aug. 7. Scheriff pasa az egyiptomi alkirálytól való küldetésben ide váratik. Hobart basa külön­ megbizatással Londonba utazott. Triest, aug. 13. Az alexandriai gőzös tegnapelőtt reggel Corfuból el­indult. B­é­c­s, aug. 13. (Esti zárlat.) Hitel részv. 306.50, éjsz. vasút 2297'a, államvasut 410—. 1860-ki sorsj. 100.50, 1864-ki sorsj. 123.50, Na­­poleonh­oz 9.921/2, adómentes kölcsön —.—, lom­bardi vasút 271.50, magyar hitel részv. 109.— Fr. József v. —, pécsi v. —, anglo-hungarian —, alföldi v. —, zálogkölcs., tramway 189.25 Anglo-austrian 401.—, galicziai vasút 265.— Bankrészv. —, francob. 144.50. Pardubitzi —. Ált. bank —.—. Építészeti bank —. Bécsi bank —.—. Szilárd. Berlin aug. 13. Cseh nyug. vasút 94. Vs Galicziai vasút lIoVs. Állam­vasút 227*/». ön­kényt köles. 1501/« . Metaliques 5178. Nemz. köl­csön 59—. Hitelsj. 897a-1860.sorsj. 83—. 1864. sorsj. 687». Ezüst köles.—.— Hit. részv. 127 */«. Bécs 82. '/a. Frankfurt, aug. 13. Váltóárfolyam 9678 1859-ki E. metalliques 67­7s, uj ezüst köles. —. Nemzeti köles. 7:1'14. Régi metaliques----­Uj adómentes 52­­8 , Amerikai 1882-ig 88.3/s osztr. hitel részv. 297, osztr. államv. 397, 1854-ki sorj. 74—, 1860-ki 837s, 1864-ki 119.50 Fr. József vasút 17950. osztr. bankrészv. 736 lombardi v. 261.—. Közgazdaság. Pesti gabnatőzsde, aug. 13. A hangulat búzában kedvező volt. Az árfolyam 5 krral emelkedett. Forgalom : 25,000 mérő. Árak: tiszavidéki 84—85 fontos búza 4.95 3 hóra, 86 fntos 5.40 3 hóra, 87 fntos 5.55—60 3 hóra, bán­sági 873/4 fotós 5.37­/ 3 hóra, pesti 877» fntos 5.50, fehérvári 857» fntos 5.25, 867» fntos 5.35, 87 fntos 5.50, mind 3 hóra s­zámmázsálva. Min­den más gabnanem üzlet nélkül. Pesti értéktőzsde, aug. 13. Hetek óta már inkább a bécsi tőzsde felé fordul a pénzvi­lág figyelme, mint saját tőzsdénkre. A hangulat azért nem lesz általán élénk. A forgalom főtár­gyát a pesti közút IH. kib. képezi, mely 257 forinton kelt. Egyéb értékpapírok kevés válto­zással. Esti zárlat. Kevés üzlet. Pesti közút foly­vást kedvelve, 575, IH. kib. 252. Bécsi értéktőzsde, aug. 12. Jöve­dék és sorsjegyek jelentékeny változás nélkül. Iparvállalati jegyek általában lanyhábbak. A bankrészvények közt a nemzeti bank 24, a föld­­hitelbank 17 írttal emelkedtek. Szállítmány vál­lalati részvények közt : gőzhajózás 10, állam­vaspálya 4, s a többiek is—1 frt emelkedést tüntetnek föl. Ezüst elsőbbségi kötvények ol­csóbbak. Idegen váltók és leszámítolások a teg­napi árfolyamon. Korlátolt forgalom. Levelezések. K a r c z a g, aug. 10. [Ered. tud.) Vidékünkön az aratás eredménye silánynak mondható. Főleg a búzára áll ez, mely mint mondják, a bevetett magnak még kétszeresét sem adja meg. Sociális veszély azért távolról sem fenyeget bennünket. Népünk ugyanis a 63 és 66-iki évekből okulva, óvatosabb lett, s nem adja el gabnakészletét, hanem gondoskodik házi szükségleteiről. Romanshorn, (Schweicz) [Ered. tud.] Bajor , Francziaország­ és Schweicz aratása Va­dai roszabbul ütött ki, mint egyelőre hittük. A búza már­is l’/s frankkal emelkedett. Az emel­kedés még inkább várható.­­ „Az „Ország“ biztosító-intézet f. hó 8-án tartotta utolsó közgyűlését, melyben hatá­rozatba ment, miszerint a társaság a „Victoria“ biztosító-intézetbe olvad át, azon okból, mivel az aláírt 7000 rész­vény után nem folyt be a kí­vánt 30% befizetés. E beolvadás különben már előre látható volt, s jeleztük is bekövetkezésének szükségességét, bár jövendölésünk több oldalról akkor nem nagy örömmel fogadtatott. Nemzeti színház. Szombaton augustus 14-én: „Az afrikai nő.“ Opera 3 felv. Vizállás. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond. 0 fölött Aug. 13 Pesten ....7 6 felhős Aug. „ Pozsonyban . . 100 V Aug.12. Máramaros-Szigeten 2 1 esős Aug. „ Tokajban . .2 11 száraz Aug. „ Szolnokon . . .1 9 n A pesti áru- és értéktőzsde hivatalos árj­egyzései A bécsi tőzsde hivatalos árjegyzései. Aug. 12-én. ttubofti tmk. Bnsa,bA'i0ági­n ti ti t) n n ti n n n n Pe8ti VI ti " tehárm. n bácskai ► •O ó ó aj aj ó aj « ó aj w ó aj c l § szilárd vámmázsáu­kint ft. kr. 05 8 05 8 4.40— 4.65 4 95—5. 4.80 4.95 5.26—6 35 4.60- 4.65 4.96-6 6.35— 6.46 4.60— 4 65 6 06—6.15 6.36— 5.45 4.50—4.66 4 95—6.05 6.85—6.46 4.40- 4.65 4 85—4.95 vámmáz sán­­kint ft. kr. |84 6 86 88 84 6 88 84 86 88 84 86 88 84 86 6 65—4.80 20—5 30 10—6.20 40—6.60 75—4.90 20—5 30 6C—5 55 75—4.90 30—5.40 50—5 65 .75-4.90 ,20-5.30 60—5.65 .65—4.80 ,10—6.20 Póza • Árpa,malátának V 2 . abrakni 72 Rab . . 80 tinhob­oza bán. másnemű Bab . . 86 KBree . . 80 80 font után Banga. Ut n n . mérő. n után •ilUrdul n­oundea •riUrdzs üzl.nél szilárd frt kr. 3.15—3.20 2.36—2.60 2.20—2.30 1.85—1.96 2.25—2.30 2 10—2.20 2.80—8.— 7.37— 7.50 71 bánáti 75 . nn 726—•---10­te • © 0tt11­0 S 1 Értékpapírok. állam tapiroS. 18­0 -«3£ 13 H 1 tO « fi at 2 * fi -Ss Magyar vasúti kölcsön ISO frt oztiatben 108.25108 60 Biztosítások. 316 76 1. Magyar bizt. tára. . 600 610— 150 27 Hasa életbift. bank 197 200 2106 Pannónia vazontbiet. . 222 226— 300 82 Pesti bist. int. . 280 286— 800 Unió v.8*ontbizt. bánt! 302 304— 80— Nemzeti biztositó bat k— — Vasutat­. 200-­Pécs-barcsi 189 191— 200 42 Pesti kőset • • 612 516 +4 P ■s* la aou'a eo 0 35 200 16Bruiai „ 265 •200 Alföldi . . 178.50 200 Észak keleti 170.60 200 Magy. keleti bank és takarékpénz­tári részvények. 101.50 L.8 S. 4Angol magy. bank 116. 1 — 0 81Bánáti keresk. és iparb.— 80S.6 Magyar ált. hitelbank . 110.25 S.60— Franczia magy. bank . 77.76!' 100— Pozsonyi hitelbank 160 200— „ iparbank . 200 30 3Pesti népbank 36. 200 16Budai keresk. b. „ 267. ■ 60060'/,Pesti kereskedelmi bank 70'. 200 26 Pesti iparbank 415 80 ___ Debreczeni keresk. b. 105 40 100­ budai tak. p. 190 — 40 Budai „ 708 63 130Pesti takarékpénztár 2150 100 —Pest- budai takarékpuet. 142.69 30— Pest-Terézvárosi tkpt. 48. 40—Újpesti „ Malmok. 66 600 40Árpádmalom 480 600 60Aradi gőzmalom 600 —Blum „ . 440 500 66Concordia malom . 690 600 45Miskolciéi n 500 66 Királymalom 480 160 18Luiza n . . . . 188 200 —Molnár és sütő m. 206 200 —Szarvasi malom 1000 60 Szegedi kiviteli malom 466 600 —*Unió . . . 465 300 12Victoria malom­ 295 600 220 Hengermalom . 1360 500 35 I. buda­pesti malom 606 100 —Budai gyártelep 98 200 Felföldi Jóeset m. ._ 1000 60 Pannónia malom . Egyéb részvények. 1120 600 901. Magyar serfőzöde 800 200 17Királyserfőzöde 219.60 200 Hajózálog társ. 209 ► $H 260 117. 170 710 420 110 712 175 143. 48.26 68 482 465 695 485 190 210 480 465 296 1366 610 100 1125 805 210 11 f­­ -V» -V« % -IV» +2 -V« +1 —6 +5 -5 +5 1- 5 « 0 SS« 1l D| «0 »*TJ » § aEh n 11 -32 11200 — Sortéshizlaló 200 205— 200 16 Deutsch nyomd» •— — 600— Pesti nyomda . ----— — 5 too Pécsi Brignettos— — — | 20014 7. I. magy gőzhajó társ. 207. 207.60— 200— Flóra szappant­. . 178 180— 210— Keresked. épület. ■ 440 460— 1 200— I. magy. fürdőrészv­­.— — — 200— Féeü fonalgy. 196 198— 5262 gg. Lánczhid . • 686 687— 1 200 Bőrgyár .— — — 200— I. m. vontató „ • 178 180 —2 200— Losonc­i posztó gyár .— — — 200 10 I. m. gépgyár „ . 166 168— 61— Mátrai Knx . • 12.60 13.­­70 200 30 Bátor kézmotet 190 196 200 11 Cetl szekr. gyár .— — — 200— Társkocsi társulat 138. 189. — 1 200— Petroleumgyár . . .— — — 200— Gyógytelep . .— — — ~ — B.-Murányi bánya 4200— — 1001.16 Salgó­tarjáni bánya . 99. 99.60 +V2 ! 200 20 Pest-Fium. hajóépítő t. 205 208— 100 Soda és vegy­árugyár 80 85— 200 24 Spodiumgyár . 206— — 600 66 I. szeszfinomitó 490 496— 600 Újpesti „ . . • • 476 480— 1003.10 Alagút .... 109 110—­­ 2004.86 Magy.svajczi ipar— — — 20016.60 Zarzetzky gyufagyár . 166 160— 200— 81.. Endrei téglagyár . 176 185 +6 100 Záloglevél«*- 67,70 magy. földhitel. 92.26»2.60 100 67, jövedékjegy „— — — 100 Kereskedelmi bank­­ «7. 97 26— Pénznemek és 3 havi váltók. Arany .......................... 6.89 6.90 — Napoleondor 9.89 9.91— — Porosz tallér . 1.81 1.81*/—— — Ezüst.......................... Frankfurt 100 déln. frt. Hamburg n M. B. 120.25 102.50 90.20 121. 102,76 90 60 — London 10 L. Sterling 123.30123.60— — Páris 100 frank 49. 49.20— — Bécs...........................— — — 11 11 120 200 30 Hivatalosan be nem jegyzett érték­papírok árkelete. Pesti közút Ill.kib.felfiz. 261 Temesvári közút „ 18 Tramway . . . .188. Athenaeum nyomda p.s Bodnárgyár . . „ Gschwindt szeszgy. felf. Belga gépgyár „ Kukoricza-ker­ényit.telf Vonalzó-intézet p. a Waggongyár „ p.a. Spiering . . p. a Gyapjúmosás Gyufagyár . Vendéglő . p. a. Erzsébetmalom ■ p.a. Sekuritás viszontbizt. . Hunnia . . . p.a Dräsche tégla . . felf. Magyar téglagyár . „ Ó­budai téglagyár Pannónia téglagyár Magy. kőszéntárs. p.a Hajózálog II. kib. felf. Gőzsikló . . p. a. Üveggyár p. a Országos gőzhaj­ózás p.a. Aradi kereskedelmi bank Szt.-Endrei , felf. Gödöllői. . . . p.a. Győri keresked. bank „ Magyar tele. bank „ Épitőbank . . . felf. Pest-bécsi vontató p.a 8.­tarjáni vashámor „ Nagyváradi „ „ Ganz-vasgyár . . . Zugligeti villák „ Énitőanyag Ó­budai mészégető és téglavető Victoria óbudai téglav. 16 136 135 357 8 50.50 3. 20 253. 19. 188.50 18 140 104 358 6 61. 18 4-» —1 +V* — 3 +10 2 u 1l -31 Adott 1Tartott Államadósság 100 frt után. ár ár »•/. Jövedék máj.—nov. szív. bankj. 5#/g Bonn ezüst „ Metalliques pengő-pénz 4*/* /# 1839-diki sorsj. egész (250 pp.) — 1854-diki sorsj. (250 frt pp.) 4®/# 1860-diki sorsj. egész (500 frt o. é.) 5*/# 1864-diki (100 frt o. é.)­­Magy. vasúti köles. (800 frt) 5*/# darabkint........................................................... Domó-jövedékjegy (42 líra) darabkint. Földtehermentesítési kötvények (100 frt pp. után. Magyarországi ............................... „ 1867-ki záradékkal .... „ Erdélyi............................................................................... Temes­ bánsági ............................................................. Horvát- és tótországi................................................ Alsó-Ausztriai...................................................................... Részvények. Angol-osztrák bank benz. 75 frt ez. Osztr. földhitelint. befiz. 80 frt ez. Hitelintézet 200 frt. .­­....................................... Alsó-austr. leszámítoló társ. 600 frt. Francz.-osztr. bank befiz. 60 frt ez. Nemzetibank ................................................................ Dunagőzhajótársulat 500 frt o. é. Erzsébet pálya 200 frt pp. Ferdinand északi pálya 1000 frt pp. Ferencz József p. 200 frt o. ó. ez. Graz koflachi op. 200 frt o. ó. ez. Triesti Lloyd 500 frt pp. I. Erdélyi pálya 200 frt ez. Államvaspálya pp. 200 frt ez. Déli vaspálya o. é. 200 frt ez. Tiszamelléki op. befiz. 140 frt pp. Tramvay befiz. 120 frt o. é. (darabonként.) Prágai vasipar 200 frt ez. Innerbergi bánya befiz. 60 frt o. é. Záloglevelek (100 frt után.) Outr. földhitel Intézet ezüst 6*/, „ SS évben visszafizetendő o. é. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei op. 100 frt ez. 5*/, Dunagdzh. társ. pp. „ I. érd. pálya ez. 5°/# 100 frt után. Államvasut 500 frt után. ” 1867. n n n Déli vasút * n „ , 6*/, bonnes 1869 „ „ ff 1870-74,, „ " r „ „ 1875-76,, „ , „ „ 1877-78,, ,; Tiszamelléki vasút ez. ,, Meg,, keleti pil.. ” » Magansorsjegyek (darabonként.) .............................100 o.o. DmSgozh. tira. * '***•• PP' 40 frt' Keglevich .... ' Budai . ***•*»» Pilfly . . I.......................................» Rudolf­.or.legy '• *• '• '• . '• '.A Bt. OanoU *. *. * ‘ ”, 100 10 40 40 10 40 *0 62.60 71.90 247.— 92.50 100.90 124.— 108.10 23.50 81.80 81.— 80.— 81.25 82.75 92.75 418.— 818.— 110.75 918.— 148— 775— 686— 194— 2898— 187.85 236— 876— 178.25 418— »77 80 *78.25 188.60 838__ 117— 109— .91.25 91— »6— 91— 143— 142.60 120.25 244.60 »43 — 86.90 182.50 85.50 97— 14.50 85— 85.60 16— 41— 81.76 82.70 72__ 248— 98— 101.10 124.20 108.80 *4— 81.80 81.50 80.50 82.25 88.25 88.25 418.50 320 — 111.85 9­0.— 148.60 777— 6*7— 195— 2302.— 187.75 *38— 818_ 178.— 420— 278— *72.75 189.50 888— 118.60 109.25 91.50 81.69 91­t6 148.50 143.50 1*0.75 2­45­. 60 *44— 87.10 168. 36.60 98— 15— 86.50 86.50 15.60 42— 84.25 Nyílt tér, i—* Figyelmeztetjük, a t. ez. hirdető kö­zönséget, hogy az „ATHENAEUM Nagy Képes fajtára (ezelőtt Emich Gusztávé) jövő 1870 ik évi folyamára is, mint már számos év óta mindennemű hirdeté­seket elfogadunk közlés vé­g­e 11 a következő árak szerint : A 4-rét alakú egész oldal 20 frt n n­õ fél oldal 12 frt „ „ „ harmad oldal 8 frt „ „ „ negyed oldal 6 frt „Naptárunk évről évre nagyobb kelen­dőségnek örvend, s bátran állíthatjuk, hogy pár év óta a magyaorszá­­gi naptárak legdiszese­­b­i­k­e, mely mind olvasmányainak bő tartalma, mind metszvényeinek szépsé­ge, s Tiszti czimtárának nélkülözhetlen­­sége miatt úgy a hivatalok, mint magán­házaknál naponként kézben forog, s pedig a vagyonos­ közönség kezei közt, melynek ezer­féle szükségletei lévén, legtöbbet vásárol, miben hirdetési ro­vatunk legjobb útmutatója egész éven át.“ A hirdetéseket addig is, míg azok sok évi rendes gyűjtője Schu­kowitz J. ur betegségéből fellábbad­­hatna: az „A t­h e n a e u m Nagy Ké­pes Naptára“ kiadóhivata­lának Pesten, Barátok tere 7. sz. kér­jük a megrendelő aláírásá­val együtt legkésőbb folyó é. augusztus 10 ig beküldeni. Pesten, 1869. augustus 1 én. Az Athenaeum könyvkiadó hivatalában. Vasúti közlekedés.­ e. (Indulási órák szerint, I. Pest-Kassa és vissza. Pest Czegléd Szolnok P.-Lad. Debrecz. 1. és 6.1» „ és 8. 4 S.81 9.3» 10.37 „ ég 9.17 1.33 dn.„ 1. 3­6 3. 6 „ „ 8.48 r. Kassa érk. 9.66 e. 1.61 dn. Kassa 5.41 r. II. 1 d. Debrecz. IS. 8 C 10.98 éj . P.Lad. 1.48 dn. 18.89 „ Szolnok 4.24 . 4.396 r. Czegl.érk 6. 9 „ 8.66 „ Pest érk. 8.46 n .66 „ II. Czegléd-Arad-Károly fehér Tár és vissza. és Czegl 9.24 de. Szobr. 9.16 „ „ Csaba 1. 9 dn. n Arad érk. 6.12 e. Károlyfeh. érk. 8.19 e. 9.47 e. 2.36 és. 1.45 d. Károlyfehérv. 4.41 r. Arad 12.26 d. és 8.47 r. Csaba 2. 7 dn. „11.23 és Szolnok 6. „ „ 4.18 r. Czegl.érk. 6.48 „ „ 6.48 „ Ill. P.­Ladány-Nagyvárad és Tissza. P.Ladány . . 2. 7 dn. I­I.Várad . ind. 10.20 de. NI.Várad . 4.31 „­­ P.Ladány érk. 12.66 dn. IV. Bécs-Bazias és vissza. 7.80 r. és 8. e. 10. 6 dn. Bécs Póza Pest 6.23 „ „ Szeged 12.29 d. „ Temesv. 6.24 dn. „ Bazias 8.10 de. 10.61 és. 7. 3 e. 2.28 dn Pest—Bécs. Naponként 7.14 r. Érk. Bécsre 1.60 dn. Pest—Bazias. Hétfő és péntek 9­64 p. este. Bazias 6.36 e. Temesv. 10.43 e. Szeged 2.33 r. „ Pest 9. 6 „ „ Pozsony 4.46 dn.„ Bécs érk. 6.39 nyersTOrszok.­­ Bécs—Pest. Naponként 2.80 dn. Érkezik Pestre 9.16 de. Szeged-Pest. Kedd és szombat 2.20 éjjel. V. Buda-Fehérvár-Uj Szőny-Bécs és vissza. Buda . . • 6.36 reg. Bécs 7.42 e. Sz.-Fehérvár 10. de. Uj-Szőny 8.10 dn. Uj-Szőny . . 8.86 r. 87.­Pehérv. 6.66 dn. Bécs érk. . . 3. 2 r. Buda érk. 7.68 e. VI. Buda-Kanizsa-Triest és rissza. Buda 6.20 e. 6.36 e.­­ Triest 6.46 e. Kanizsa 1.60 d.n. 6.6 r. Kanizsa 1.22.d.n. 9.e. Trieszt érk. 8.14 e.­­ Buda érk. 7.68 e. 8.12 r. VII. Kanizsa-Mohács és rissza. Kanizsa 3.66 r. 2. dn. I Mohács 7.46 r. Mohács érk. 8. r. 2. „ | Kanizsa érk. 7.20 e. 12.44 és 7.86 r. 12.40 d. 7.34 e. 4.23 r. 6.14 r.

Next