Pesti Napló, 1869. augusztus (20. évfolyam, 175–199. szám)

1869-08-17 / 188. szám

is, melynek egyik pontja szerint a bevádolt csak is kiállott büntetés után védheti magát, s ha igaza van, a büntetés érvénytelennek nyilvá­níttatik. Ezzel a v­ita véget ért. Kulin hadügyminiszter megjegyzi, hogy már a múlt évben megtette a takarításokat, a papságot és az igazságszolgáltatást illetőleg, úgy, hogy további megtakarítások magát a szervezést tennék lehetlenné. A hadbíráknak számát nem látja leszállíthatónak, valamint a térparancsnokokét sem. Ha követné azok taná­csát, kik az illető helyőrségek törzstisztjei közül akarják a térparancsnokokat kineveztetni, akkor ép a törzstiszteket vonná el tulajdonképeni ren­deltetésüktől. Tagadja továbbá, hogy a katonai hivatalnokok száma nagy lenne. A folytonos levonások a szervezésnek örökös változásával járnak, s ez vajmi könnyen ingathatná meg a seregnek a legfi­lsebb igazgatásba és a hadi vezérletbe helyzeti bizalmát. A minisztertől Frith osztályfőnök veszi át a szót, s adatokkal törekszik igazolni a hadügy­minisztérium tevékenységi körének nagyobbo­dását. A szavazás eredménye, hogy a bizottság ja­vaslatai és előterjesztett határozatai egyig elfo­gadtattak. A II. czim alatt „a legm. udvarnál szol­gálatot tevő tábornokok és törzs­tisztek“ illeté­keire előirányzott összeg 158,599 főnyi törléssel szavaztatott meg. A törlött összeg a bizottság javaslatára a legf. udvartartás költségei közé tétetett át. A „főbb parancsnokságokról és törzsekről“ szóló III. czimnél a bizottság 280-403 ft. törlés­sel 1.300.000 ft megszavazását javasolja. W e i­c­h s b. indítványozza, hogy „a hadfel­ügyelőségre előirányzott költség az extraordi­­náriumba tétessék át. Mertens b. sokalja az ez által okozandó törlést s e czim alatt 1.500.000 ft megszava­zását tartja méltányosnak. Dr. Rechbauer a hadfelügyelői állás megszüntetését óhajtja. Kuhn, hadügyminiszter, megjegyzi, hogy a javasolt 280.000 ftnyi törlés a tábornokok és törzstisztek létszámának reducálását és többek nyugdíjba helyezését vonná maga után. Ezt annál kevésbé tartja lehetőnek, mert a törzs­tisztek létszáma tetemesen kisebb nálunk mint Európa többi államaiban s ezt statis­­tikailag, a különféle államok törzstiszti lét­számának kimutatásával igazolja. A tiszti létszám nagyobb leszállításával a többi hadse­regekkel szemben roppant kisebbségben len­nénk, mi háború esetén rendkívüli veszélyekkel jár. Az ajánlott törlések elfogadása háború ese­tén oly előléptetéseket tenne szükségessé, melyek mint a tábornokok és ezredesek elhagynák ál­lásukat. Vegyük csak az őrnagyokat: 1859-ben 500 at, 1866-ban pedig 600-at teremtettek egy­szerre. E folytonos változandóság okozta, hogy a katonák és őrnagyok egymást nem ismerék. A megtakarításokat a fizetésekben sem lehet eszközölni. A bizottság maga elismerte, hogy az ezredesek fizetése rangjuknak meg nem felel; a tábornokok, tábornagyok fizetése is tetemesen roszabb, mint a világ bármely hadseregében. Törzstisztjeink közt kevés lesz, ki, hogy rang­jához illőleg felléphessen, sajátjához nyúlni nem kénytelenül. Az illetékekbeni levonásokról tehát szó sem lehet. A miniszter kéri ennélfogva Mertens b. indítványának mint egyedül lehetőnek elfoga­dását. 18%-nyi levonás nézete szerint minden jogosultságot kizár. Dr. B­a n­h­a­u­s előadó kijelenti, hogy épen a bizottság akarja a levonásokat lassanként esz­közölni ; a múlt évben e czim alatt 1.350.000 ft szavaztatott meg, s most a bizottság 1.300,000 ft megszavazását javasolja A szavazás eredménye Mertens K. indítványá­nak elvetése, s a bizottsági javaslatnak elfoga­dása jön. A IV. czim (csapattestek és általános csapat­költségek) tárgyalása előtt az előadó indítvá­nyozza, hogy e czim a 20 (terménybeli ellátás), 21 (legénység élelmezése) és 22-ik (ruházat és ágy­neműek) czimekkel együtt tárgy­altassék. A bizottság ebben megnyugodván, az előadó a négy czim alatt összesen 48 millió, és ugyan a 4-ik alatt : 2.183,384 ft, a 20-ik a. 11.600,000, a 21-dik a. : 8.600,000 és végül a 22-ik a. : 6.000,000 ft megszavazását indítványozza.­­ E szerint az említett négy czím alatt összesen 2.150,196 ft vonatnék le. Az előadó megjegyzi, hogy a többség véle­ménye szerint a századok 70 főnyi állandó lét­száma szükséges és jogosult, a kisebbség azon­ban a legénység gyorsabb betanítása által vél még megtakarításokat eszközölhetni. Dr. Rechbauer kisebbségi előadó fel­említi, hogy valahányszor törlésről volt szó, mindig azt mondták, hogy ez új szervezést és így az államnak nyugdíjakkal való terhelését teszi szükségessé. 1868-ban a törzstisztek száma 160-nal szaporíttatott. A létszám kisebbítését különösen a lovasságnál tartja kivihetőnek, mint mely jelentőségét az új fegyverrel szemben nagyrészt elveszti. A századokat 50 emberrel akarja állandósítani. A kisebbség 858,810 fttal több levonást hoz javaslatba. Wächter K. azon okból indulva ki, hogy a legénység kellő betanítása hosszabb szolgálati időt követel, indítványozza, hogy a bizottság a négy czim alatt összesen 49.200,000 szavazzon meg. Dr. Demel különféle módozatok elfoga­dását ajánlja, melyek 6 millió ft megtakarítást eredményeznének. Dietrichstein hg szerint a többség javaslata a létszám fentartásával össze nem fért a kormány által előirányzott összeg megszava­zását indítványozza. Dr. Sturm a kisebbség, — Handel hg. Dietrichstein javaslatát pártolja. Kuhn hadügyminiszter nem oszthatja a csa­patlétszám leszállítása és a tanítási és szolgálati időnek megrövidítése iránt fölmerült nézeteket. E tekintetben a végső határig ment el a kor­mány. A javasolt törlések egész csapattestek fel­oszlatására vezetnének. Ajánlja a bizottságnak, hogy a kormány, vagy legalább Wachter javas­latát elfogadja. Rövid vita után elnök­i kérdéseket föltevén Die­trichstein javaslata mellőztetek, — a W­achter által e czím alatt indítványozott 49.200.000 ftot azonban a bizottság megsza­vazta. Ülés vége V 1­4 órakor. Belföld, Pest, aug. 16. Pest, aug. 16. (Jókai és a delegátió.) Jókai német lapjában „Mór. Jókai“ aláírással egy czikket közöl és egy adomát. A czikk azt mondja, hogy a közös hadügyminiszter többet költött tavaly, mint mennyit megszavaztak, és most meg azt követeli, hogy szavazzuk meg mindazt, a­mit követel, mert ő ab­ból le nem en­ged. Hozzá teszi Mór. Jókai, hogy Kerkápolyi K. mohamedán megnyugvással azt mondja erre: szavazzuk meg neki urak, a­mit kér, akkor leg­alább nem költ el többet, mint mennyit megsza­vaztunk neki. Ezt nevezi Mór. Jókai az absolutismus meg­­fejelésének, és az „absolute spitze“-nek, a­mi annyit jelentene, hogy a delegatió hiába szavaz, vagy nem szavaz meg akármennyit, a közös mi­nisztérium mégis csak azt cselekszi, a­mi neki tetszik. — Várjon ha ez így van, akkor mi czél­­ból követeli Jókai mégis, hogy a delegátió ne engedjen a miniszternek. Ígérvén ezért, (Jókai) hogy „tapsolni fog az eredménynek ?“ Látszik, hogy mennyire nem hiszi Jókai ma­ga sem azt, a­mit másokkal akar elhitetni. A dolog érdemére, melyhez a „N. Fr. Lloyd“ fo­­gründerje szintén nem szól, mi sem térünk reá, csak még az adomát közöljük, és applikálni is fogjuk, ha Jókai megengedi. Az adoma azon esetre szól, ha delegátusaink engedni találnak a minisztériumnak, és így szól: „Mikor az orosz trónörökös azt mondta egy­szer , hogy nagyot köp az orosz nemességre ; a nemesség marshhallja azt felelte a trónörökös­nek, ki egyúttal admirális: „ne kezdje el a köp­­ködést fenséges úr, mert azután, ha mi is elkez­dünk köpködni, abból olyan tenger lesz, hogy fenséged egész flottájával elúszhatik rajta.“ Hogy ez miként applicálható a delegátusokra, azt nem látjuk, hanem azt látjuk, hogy Jókai ezen czikkel megkezdte a köpködést; hogy azonban nem talált eléggé meghajolni, s nem oda köpött, a­hová szánta, hanem kívána­tos lesz, hogy hova hamarabb elővegye zseb­kendőjét, és letörölje kabátját, azt látjuk. Pest, aug. 16. (A határőrvidéki erdőkről) az „Agramer Zeitungéban egy czikket olvasunk,mely a N. Fr. Presse azon köz­leménye ellen fordul, mely szerint Bécsben egy határőrvidéki küldöttség jár ő Felségétől kiesz­­közlendő, hogy a határőrvidéki erdők ne adas­sanak másnak, mint a „sziszeki consor­­tiumnak“, mely a határőrvidéki fa eladása végett alakult. A dolog ezzel a consortiummal az Agr. Ztg. szerint úgy áll, hogy két bécsi ke­reskedő ház több nemzeti-oppositionalistát meg­nyert a maga czéljainak s ezek a bécsi keres­kedő házak pénzével megalakították a consor­­tiumot. „Ha a bécsi kereskedők — így is az A. Z. saját nevökkel léptek volna elő, melyek bécsi bankári körökben jó hangzásunk lehetnek ugyan, de a szegénység kunyhóiba még be nem hatoltak, akkor ellenszenvvel és bizalmatlan­sággal találkoztak volna a lakosság körében és számításuk leglényegesebb része, a lakosság hi­székenységére épített speculátiójuk szégyent vallott volna.­­ De most már nem az idegenek­kel s könnyen megmagyarázható vágyaikkal egy hasznot ígérő ügylet után áll szemben a la­kosság, hanem egy, derék hazafiakból álló be- I­­sületes consortiummal, s egy bizonyos pontig legalább meg volt nyugtatva. Avagy fölteheti-e a derék határőr, hogy azon férfiak, kik minden alkalmas és nem alkalmas időben annyira he­­vültek az ő javáért, oly tervek kiviteléhez nyújt­sanak segédkezet, melyeket nem kárhoztathat­tak eléggé ,­ míg más oldalról származtak ?“ E játékkal még azonban nem érik be az illető urak , hogy az ügylet annál inkább biztosíttas­­sa a sziszeki consortium részére, a határőrvi­déki lakosság az A. Z. értesülése szerint min­d a féle ürügy alatt felizgattatik a többi concur­­rens ellen, ésannyira, hogy a tettleges erősza­koskodás csak természetes corolláriuma lesz e kárhozatos eljárásnak, ha a szerencse netán még nem kedvezne a sziszeki consortium háta mögött rejtőző bécsi bankároknak. Pest, aug. 16. (A határőrvidéki pos­­tatávirda- és vámügy) mint egy bécsi pánszláv lap írja, melyen a hit valódiságáért a felelősséget meghagyni kívánjuk , tegnapelőtt Bécsben miniszter­tanács tárgya volt. A kérdés a körül forgott, hogy alájat rendeltessenek-e most már a nevezett ügyek a magyar kormány­nak a magyar miniszterek kívánsá­gához képest, avagy egyelőre még meghagyassanak az eddigi állapotban. A „fö­lötte heves“ ülésben hír szerint egyelőre még ellentálltak a magyar minisztérium óhajainak. Albrecht főherczeg határozottan a határőrvidék érdekeiben lépett fel, mint a nevezett lap mond­ja, a nélkül azonban, hogy bővebben megmagya­rázná, mi a határőrvidék érdeke. Különfélék- Pest, aug. 16. Személyi hírek. Ő Felsége szomba­ton gyorsvonattal Ischlbe utazott. — Metter­nich­iy párisi nagy­követ e hó végével Kö­­nigswartra érkezik nejével és számos társasággal a párisi előkelő világból; oda fog menni B­e­u s­­ gr. is, ki addig Reichenhallt látogatja meg. — Gr. Lamberg Fülöp cs. kir. kamarás és őrnagy e hó 19-ben veszi nőül W­enkheim Mária bárónőt, b. Wenkheim László köztisz­­teletü hazánkfia bájos leányát. Az esküvő Po­zsonyban fog történni. — Dr. F­e­­­d­e­r, Bécs városa főpolgármestere, hir szerint, a lajthántúli urak házának tagjává fog kineveztetni. — B. Herrig Schöller lovag és O-Rausznitz és Slawhkovitz községek elöljárói szombaton meg­jelentek Ő Felsége előtt, hogy II. József császár emlékünnepére meghívják. A király nyájasan fogadta a küldöttséget, és sajnálattal fejezte ki, hogy személyesen meg nem jelenhet, de megígérte, hogy az uralkodó család egy tagja által képviseltetni fogja magát.­­ Ma­­sierivics Sámuel szerb patriarcha Mari­­enbadba érkezett a fürdő használatára. — O­r­­b­á­n Balázs, a „Székelyföld“ beirója és I­z­s­ó Miklós jeles szobrászunk Erdélybe utaztak, s a Székelyföldet járják be. *) Tudvalevőleg némely nemzeti-ellenzéki (antiu­­nionista) a határőrvidék ügyében „ad hoc ország­gyűlésről is beszélt. Fővárosi hírek. Pestmegye köz­ponti választmánya e hó 18 kán délután 5 órakor ülést tart.­­ A katonai temetkezésekre nézve új szabályzat lépett életbe, e szerint ő Felsége megengedte, hogy a tettleges szolgá­latban levő honvédtisztek, altisztek és közlegé­nyek is sorhadi katonai kísérettel temettessenek azon esetben, ha a honvédség ki nem vonulhat, s általában a rendes és a honvédcsapatok közt e tekintetben teljes viszonosság uralkodjék. Az activitásban nem levő honvédek temetéséhez a keresztvivő, a halottas kocsi és a zenekar ada­tik. A pánczélos ember és a gyászoló ló, a had­ügyminiszter javaslata ellenére meghagyattak, ellenben a katonai kiséret tetemesen leszállítta­­tott, s csak a tábornagy vagy parancsnokló tá­bornok halála esetén vonul ki az egész helyőr­ség, tiszteletlövés csak egy történhetik. Ha va­lamely katona halálos ágyán azt nyilvánítja, hogy ily kiséret nélkül kíván eltemettetni, óha­jának eleget kell tenni. — Ubryk Borbála részére, to­vábbá a titok felfedezőjének, mint említettük, Zsámbokréthy hazánkfia hozzánk tetemes­ összeget küldött be, melyet rendeltetése helyére elküldtünk. Most Gostorovsky A. levelet intéz hozzánk, melyben kérdi, való-e ezen hir, melyet hírlapokból olvasott, s ha való, tudatja, hogy ő a felfedező, s kéri annak tudatását, hol veheti fel a neki ajánlott 50 irtot. Épen ma vet­tük Krakó városa polgármesterének levelét, melyben értesit, hogy küldeményünket meg­kapta, s az adományozó szándékához képest való fordításról már gondoskodott. Ha tehát Go­storovsky A. a felfedező, eddig alkalmasint már kezeihez vette a jutalmat.­­ Az oláh-magyar határvil­longás alkalmából, egy a kedélyek csende­­sítésére czélzó czikk jelent meg közelebbről a bukaresti hivatalos lapban; e szerint a magya­rok beütéséről eddig terjengett hírek alaptala­nok,­­ biztosíttatnak a románok, hogy a lehető erőszak visszautasítással fogna találkozni, eddig azonban semmi nyugtalanító sem történt.­­ A császárfürdőedó 18-tól mint szálloda is rendelkezésére áll különösen a vidék­ről bejövő vendégeknek, kik sokszor órákat bo­lyongnak egyik pesti vendéglőtől a másikhoz, míg szobát kapnak. A császárfürdőben 200 szo­ba áll rendelkezésre a nevezett naptól kezdve, s a fürdő igazgatóság társaskocsikat fog járatni a pesti és budai indóházakhoz, hogy a vendégek egyenesen oda juthassanak. Ez is valamicske a mai szállásszűk világban. — Vallási furcsaságokkal van tele a levegő prózai napjainkban. Tegnap az Orczy­­kertben egy kikeresztelkedett zsidó, Goldberger, most már Hegyey kath. népgyülést tartott, melyre számos alsóbb osztályú népen kívül né­hány intelligensebb ember is megjelent. A buz­gó összehívó aztán szólni kezdett s fanatikus dühvel, épen nem keresztényies stylusban ir­galmatlanul szidta Ronget, a szabadelvűeket ott, azaz inkább csak akarta, mert a közönség nagy zúgással megszakította szónoklatát, az előtte levő zászlót letépte s a vége nagy botrány lett, sőt egy jelen voltnak elfogatása.­­ A zsidók meg a messiást várják, legalább Pakson, hova Jeruzsálemből ez ügyben tudósítás érkezett; egyelőre csak a próféta jelent még meg, ki tu­datja a messiás közel megjövetelét, miről is hogy teljesb bizonyosságot szerezzenek, Paksról két zsidó e héten Jeruzsálembe utazik. — Azon nép egy ü­l­és, melyet mint emlí­tettünk , Sassy Árpád egybehívott, főként a munkások lakásszükségével foglalkozott; bi­zottság választatott, mely megtegye az előmun­kálatokat egy jövő vasárnap tartandó népgyü­­lés iránt; ezen aztán tanácskozni fognak, mily módon lehet az említett bajon segíteni. — A gróf Ráday Gedeon, szegedi kir. biztos által elfogatott gonosztevőkről hozott hírünkre nézve bővebben úgy értesülünk, hogy az igazságügyminiszter Pest megye törvényszék­­ét nem a bűnösök elleni vizsgálat eszközlése, hanem a nagyrészt már Szegeden a kir. biztos vezetése alatt befejezett vizsgálatok alapján íté­lethozatal végett küldötte ki.­­ Ravassy Mihály bajai ügyvéd ré­széről minap egy felhívást közöltünk a szántó­vas kerület szolgabirájához, mely ellen egyik ellenzéki lap a nála szokott gorombáskodások kíséretében felel nekünk és a felhívás írójának. Ezekre válaszolnunk semmi szükség, csak azt jegyezzük meg Ravassy ügyvéd úr újabb érte­sítése nyomán, hogy közleményünknek volt né­mi sikere, mert a szolgabíró úr a kérdéses 158 forintnyi összeget e hó 13-bián a felhí­­vónak postán megküldötte. A­mi azt illeti, hogy Ravassy ügyvédnek kellett volna érte menni Szántovára, ezt megc­áfolja a bírói egyesség szövege, mely szerint nem a szolgabíró volt jo­gosítva a kérdéses összeg felvételére, hanem a vesztes fél bírájának azt a felperesi ügyvédnél kellett volna letenni. Ezzel az ügyet befejezett­nek nyilvánítjuk. Vidéki hírek. M­­­­­n a határőrségi törzs­­székhely roppant tűzvészéről már emlékeztünk. Mint a szerencsétlenség részleteiről írják, a tűz éjjeli 1 órakor ütött ki egy szabó házánál, s ed­dig még nem tudható, véletlenség vagy szándé­kos gyújtás folytán. A dühöngő szélvésztől kor­bácsolva a lángok rémítő gyorsasággal harapóz­­tak, és rövid idő alatt 56 lakház és 30 mellék­­épület égett porrá, az álmából felriasztott lakos­ság alig tudta életét menteni. A kár 242,000 írtra van becsülve. A határőrezred parancsnoksága felterjesztést intézett a hadügyminiszterhez, hogy a károsultaknak az állampénztárból 150,000 írt kölcsön adassék 15 évi törlesztésre.­­ A nagyvárad-kolozsvári vasút első mozdonya „Hector,“ mely már próbamenetet is tartott, nagy viszontagsá­gok között érkezett volt rendeltetése helyére. Maros-Portusról tudniillik hajón akarták „Hec­­tort“ Felvinczig szállítani, kímélni akarván a sok költséget és a szétbontani fáradságot; 16 pár ökör 2 napig vonszolta szegényt a só paj­táktól a Marospart azon helyéig,a­hol számára a hajó készen állott; a nagy és fárasztó két napi munka után rendeltetése helyére, t. i. a Maros­partra érkezett, a honnan nagy fáradsággal be­­görditették a hajóba; de súlyát a hajó el nem bírván ketté tört, s a mi nevezetes, „Hector” gőzösünk a hajóval együtt a vízbe alá sülyedt. A kihúzása megint egy pár napi munkába és nem csekély költségbe kerülvén, elvégre mégis szétbontatott, s több szekerekre tétetve vitetett rendeltetése helyére Kolozsvárra.­­ A pozsonyi takarékpénz­tár 200 tallért ajándékozott azon szerencsét­len munkás családoknak, kik Szászországban a Burgk-féle bányában történt fellobbanásnál el­vesztették kenyérkereső tagjaikat. Megemlítjük, hogy Bécsben ugyanezek felsegélésére egy bi­zottság gyűjt adományokat, s az ügy élén gróf B­e­u­s­t külügyminiszter áll. — A Bem tábornoknak Marosvásárhelytt eme­lendő szobor javára múlt hó utolsó napjáig ösz­­szesen 6585 frt folyt be. — Az uj képviselőválasztás folytán azt írták Kecskemét városa köz­ponti választmányáról, hogy baloldali pártosko­­dá­sól a választást oly napra tűzte ki, melyen a zsidók ünnepelnek, s igy ezek, mint a jobbolda­liak, részt nem vehetnek. Mint mi értesülünk, ez nem egészen igy áll, mert a választás napjára eső zsidó ünnepről az épen nem pártoskodó közp. bizottságnak nem volt tudomása, s midőn erről a rabbinus által felvilágosittatott, egész készséggel áttette a választást sept. utolsó nap­jaira.­ A jelöltekre nézve úgy halljuk, hogy a baloldal még mindig hasztalan keresgél csak némileg is győzelmet remélhető jelöltet; most Bogyó N.­kátai plébánost léptették fel, hanem a jobb­oldal jelöltje, a köztiszteletű Horváth Döme ellenében az is keresztet vethet a do­logra. — Nagykanizsa városához a minisztérium leiratot intézett volt, várjon az oda elhelyezni szándékolt honvédzászlóalj miként találhatna alkalmas helyiségeket, mire a tanács oly felterjesztést küldött fel, hogy az ott átvo­nuló és állomásozó katonaság minden további elszállásolást lehetetlenné tesz. Ennek folytán a polgárság attól tartván, hogy most már nem fog Kanizsára honvédtörzs és zászlóalj küldetni, erélyes folyamodást intéztek a városi tanácshoz, hogy a városi képviselőtestet egybahiván, ez mindenesetre intézkedjék, hogy a város el ne essék azon sokféle előnyöktől, melyekkel úgy a lakosság, valamint különösen a honvédköteles ifjúság tekintetében jár a törzs odahelyezése. — Egy községi basa hatalmaskodásáról irja Szabó László, mezőteregdi plébános a következő esetet: E napokban, midőn reggeli 7 órakor is­kolás gyermekeink sz. mise hallgatására jött k, közülök Várady József helybeli lakatos és vá­lasztó polgárnak 10 éves figyermekét, Józsefet, egyik város szolga által a közs­ég bírája Her­­bály István, botrányosan a templom előtt kifo­gatta, s a föl­öni rugdalás, hajának meg fülének rángatása és egyéb testi sérelmezések mellett a városházához vitette, hol délelőtt 6 és délután ismét 6 virgácsot adatott neki. Azután vissza­tartva a tanulástól, egész napra a gonosztevők börtönébe záratta el, azon szándékkal, hogy e műtétet másnap is folytatni fogja, és csak is estve akkor bocsátotta el, midőn ez eljárás ellen a plébános mint iskolaigazgató tiltakozott. S mindezen bünhődés azért történt, hogy gyermeki dulakodás közben e tanoncz a bíró fiának kar­jára ütött. A szenvedő gyermek, mint áldozata egy embertelen bírónak, még ma is összedagad­va ott feküdt. A védelmező atyát pedig egy persekutorral verette agyba főbe. Gyönyörű al­kotmányos eljárás! Színház és művészet.— A nemzeti színház műsorozata : aug. 17-én „Észak csil­laga“ (a színlapon már „Fekete dominó“ áll) . Felsége születésnapja ünnepére a színház kivi­lágításával: august. 18-án „Békerontó“ 19-én „Zampa“, 20-án „Faust,“ a gyermekkórház ja­vára; 21-én „Afrikai nő“, 22-én „Csikós“, 23-n „Békerontó.“ — Jövő hétre ki vannak tűzve többek közt „Tell Vilmos“ és 29-én „Szökött katona“ 100-dik előadása. —­ Debreczenben műkedvelő elő­adás fog tartatni e hó 29-én és September 5-én a Csokonay-szobor alaptőkéje javára. Előadják a „Gyöngéd rokonok“ és „Szövetségesek“ for­dított műveket. — K­örösmezei Gusztáv a conserva­­torium egyik tehetséges volt növendéke, s ked­velt vidéki színész szülei házánál hátgerinczsor­­vadásban meghalt. E betegséget egy vigyázat­lan tett idézte elő, hogy t. i. Aradon a színház­épület első emeletéről, az elkeseredettség egy pillanatában leugrott az udvarra, és ez ugrás által előidézett megrázkódás oly kártékonyan hatott szervezetére, hogy nemsokára azután ha­lálosan beteg lett. A fiatal tehetséges színész jö­­vőjéhez sok szép reményt lehetett pedig fűzni. — Rabatinszky Mari jelenleg Baden- Badenben időz, s ott nagy feltűnést okoz. Köze­lebb Schwend színigazgató által Wiesbadenbe hivatott, hogy a porosz király előtt énekeljen, kinek tetszését nagy mértékben meg is nyerte. — Ubrykiádok a színpadon. Fővá­rosi közönségünknek bő alkalma volt már eddig is megcsömörleni azon izetlen üzérkedéstől, me­lyet a szerencsétlen krakói áldozat történetével űz Pesten a német, és sajnos a magyar „színmű­vészet“ is a városligeti bódékban. Tegnap a ma­gyar színkörben ismét „Pater Ubryk“ czímmel adtak egy izetlen és szellemtelen férezelményt, melynek még az a tulajdona is van, hogy csak is reclamnak van a czime, mert benne ugyan semmi Ubrikiad sincs, ha vigasztalást nyújthat, ide jegyezzük, hogy Pest nem áll e szerencsét­lenségben egyedül, s Augsburgban szintén fel­dolgozták és színre hozták, mint „erkölcsi és k­orrajz“-ot, 6 felvonásban. A „Pesti Napló“ magántáviratai. Bécs, aug. 16. A reichsrathi dele­gátió a haci budget több fejezetét a bi­zottság javaslata szerint fogadta el, csak az ágy­raktárakról szóló pont fogadtatott el a kisebbség javaslata szerint. Több fejezetnél, nevezetesen a szeke­­részeti költségnél tett javaslatok , hogy a kormány tételei fogadtassanak, elvet­tettek. A hadügyminiszter akadályoztatván az ülésen jelen lenni, a hadi-budget tárgya­lásának folytatása megszakasztatott. Holnap a tengerészeti budget feletti vitákat kezdik meg. Bécs, aug. 16. A „Wiener Abp.“ megc­áfolja a brucki táborban a forróság miatt állítólag előfordult halálozásokról elter­jedt túlzott híreket. A katonai ható­ságok megtevék, a­mi csak lehetséges volt, és így mindössze csak ké történt. Bécs, aug. 16. (Esti zárlat.) Hitel részv. 308.50, éjsz. vasút 2310—, államvasut —• 1860-ki sorsj. 101.20, 1864-ki sorsj. 124. 20, Na­poleond'or 9.93—, adómentes kölcsön —, lom­bardi vasút 273.20, magyar hitel részv. 11.— Fr. József v. —, pécsi v. —, anglo-hunganan —, alföldi v. —, zálogkölcs., tramway 189.% Anglo-austrian 397 Vs, galicziai vasút 272.Zs. Bankrészv. —, francob. 147.—. Ingadozó. Bornin aug. 16. Cseh nyug. vasút 94.’A Galicziai vasút 112—. Állam­vasút 226V2. Ön­kényt kölcs. 1501A • Metaliques 51V». Nemz. köl­csön 59­. Hitelsj. 89­/,. 1860. sorsj. 837*. 1864. sorsj. 68%. Ezüst köles. 64 — Hit. részv- 127.— Bécs—.—, Rumánia 7472. Pária, aug. 16. délb. 3% járadék, 73.32­4 ll6% járad. —, Olasz járadék 55.75, Állam vasút 830, Credit mobilier —, Lombardi vas­ut 552. oszt. napra —, oszt. időre —, consol -----, magyar v. kölcsön —■.«—, magyar keleti vasút —, Amerikai-----­Berlin, aug. 16. Búza 7.1, sept. 7.1­­/s, rozs aug. 5.4%, sept. 5.4%, okt. 5.27%, zab aug. 3.0, 2.9%, árpa 40—52, olaj aug. 12­3b­,4, sept. 12­13/14, okt. 1271,B, szesz aug. 163/t, sept. 16%, okt. 163ls. Köln, aug. 16. Az idő borult. Búza lany­ha , rozs lassan kél. Búza aug. 7.15—18, sept. 6.27, őszre 7. Rozs aug. 6, sept. 5.21, őszre hi­ányzik. Olaj javult, aug. 137io, sept. 1313/26, őszre 13 V*. Szesz helyben 21. B o r o s z 1 ó, aug. 16. Búza 93, roes 65, zab 40, olaj aug. ll*/6, őszre llu/i*. Szesz aug. 16Ve, sept. 16s/’s, őszre 165/6. ttm mww—wiiii ttb Külföld, Pest, aug. 16. A „Spenersche Zeitung“ közli a porosz kor­mány egy jegyzékét, melyet bécsi követségéhez intézett, és mely Beust grófnak a delegátió al­­bizottsági üléseiben ejtett nyilatkozataira vonat­kozik. Az albizottsági ülések nem nyilváno­sak, gyorsírók nem jegyzik az ott mondott be­szédeket, és így ingatag alapra fekteti a porosz kormány jegyzékét. Két pontot érint a jegyzék különösen, ugyanis először azt igyekszik iga­zolni, hogy a prágai békeinstrumentum nem tiltja a dél­német államok véd és daczszövetsé­­gét az észak-német szövetséges ál­ammal, hanem ellenkezőleg egyenesen megengedi. A második pont Beust azon nyilatkozatát illeti, miszerint a magyar-osztrák közös kormány bensőbb vi­szonyba akart lépni Poroszországgal, ezen tö­rekvése azonban az utóbbi részéről nem viszo­­noztatott. E pontra nézve a jegyzék kijelenti, hogy nincs tudomása a közös kormány ilyen tö­rekvéséről. Az utóbbira vonatkozólag a jegyzék szó szerint így nyilatkozik : „Meg kell vallanom, hogy ezen állítás ám­u­­lással töltött el. Ámbár ezen állítást minden tu­dósításban ismételve találtuk, mégis lehetetlen­nek tartom, hogy Beust gróf ily értelemben nyilatkozott volna, mert nincs előttem tudva, hogy a császári kabinet csak érintette is azon szándékát, melyből azt következtethettük volna hogy irályunkban előzékeny akar lenni; annál kevésbé tanúsított tettleg előzékenységet. Nem hivatásunk, okait keresni azon tartózkodásnak, melyet Ausztria politikája Beust vezénylete alatt Éjszak-Németország irányában tanúsít, és me­lyet leginkább jellemez azon tény, miszerint Wimpflen gróf 1868 tavasza óta egyetlenegy­szer sem nyilvánította azon óhajtását, hogy Bismarck gróffal érintkezni akar és azóta tényleg nem is érintkezett. Fel nem tehe­tő, hogy ezen körülmény nem Beust gróf egyenes utasítása folytán történt. Ha Beust gróf előzékeny közléseket szándékozott hozzánk jut­tatni, melyek hozzánk el nem érkeztek, vagy ha szándékának nyilatkozata nem jutott el hozzánk hamisítatlanul, úgy szívesen fog­­ alkalmat venni, hogy vagy jóakaró előzékenységének nyilatkozatát ön által hozzánk eljuttassa, vagy hogy constatálja, hogy a delegációban tett nyi­latkozatának közlése valótlan, így kiderülne, hogy ezen közlések, azon a kanczellár úr által épen úgy, mint általunk rászólt törekvések egy részét képezik, melyek békében és barátságban élő két nemzet között gyanúsításokat és bizal­matlanságot akarnak hintegetni.“ A szultán és a khedive között szent a békes­ség , egy bécsi levél erről a következőt írja : „Megbízható közlések szerint a porta és az egyptoai alkirály közötti conflictus kiegyenlí­tettnek tekinthető. Néhány alárendeltebb pont felett utólagos határozat tartatott fenn, a többire nézve minden eddigi fermán, melyek az alki­­­rály előnyére kiadattak, érvényben marad ; az alkirály pedig újabban el fogja ismerni a szul­tán iránti hűbéresi viszonyát.“ A görög­ király trónbeszéde ildomosan kike­rülte a krétai felkelés és Görögország viszonyát újabban megérinteni. A nemzeti párt ezzel nincs megelégedve, Komondoros tehát a felirati vitában a következő módosítványnyal állott elő: „Görögország mély fájdalommal nézte, hogy Felséged kormánya kénytelen volt a nagy ha­talmasságok conferentiájához járulni, mely Gö­rögországnak egy szent és hős harcz mellett ro­­konszenvét és segélyezését elitélte. A nemzet képviselői a görög nép jogos felháborodásának kifejezői, csak gáncsolhatják az előbbi kormányt mely a nemzetet azon helyzetbe hozta hogy hallgatag nézze, mikép jutnak testvérei ismét az iga alá. Görögország azon bizalomban él hogy „nagy hatalmasságok a gartgskn.fc­l,el@e­sz­é­kelőtTM fontolóra vevéo, jövendőre oMeeeoit­»off tokb­’b«” kedveecbu/fog. f­oly­tatás a mellékleten.

Next