Pesti Napló, 1869. szeptember (20. évfolyam, 200–224. szám)

1869-09-08 / 206. szám

Privigye, sept. 5. [Ered. tud.] (Törvény­szék orvos és telekkönyvi osztály­­l­y­a­l P­r­i­v­i­g­y­é­n.) Nyitravármegyének f. hó 14-én és következő napjain tartandó bizottmányi ülésében folyamodványilag fog a bizottmány pártolása az iránt kéretni, miszerint az 186­5/8. LIV. törvényczikkely l-fő §-a végpontja értel­mében egy törvényszéknek árvás és telekkönyvi osztálylyal való felállítását elhatározza, és a belügy- és igazságügyminisztériumoknak jóvá­hagyás végett felterjeszsze. A folyamodványt az aláírt városok és helységek ,közönségei, elöl­járói és földbirtokosai“ adják be ,35.000 lakos érdekében.“ Azt, hogy a törvényszéket Pri­­v­i­g­y­é­n kérik felállíttetni, a következő indo­kokkal támogatják a folyamodók: „a­ Szabadalmas Privigye város körülötte fekvő handlovai, németprónai, rudno-bellai és novaki völgyek közepébe esik, tehát ezen négy völgy félreismerhetlen centrumát képezi. b) Ezen nevezett völgyet 35,591 lakos 71 községben fel­osztva, lakja, c) Mindezen 71 község, melyben négy mezőváros foglaltatik, kereskedelmi össze­köttetésben áll Privigye városával, és minden heti és nagy vásáron azok lakosai szükségletük­höz képest Privigyén megjelennek, termesztmé­­nyüket eladás végett a piaczra hozzák, és ismét itt élelmi­szereiket, ruházatukat és egyéb szük­ségleteiket­ vásárolják. d) Privigye városában vannak a törvényszékre megkívántató biztos helyiségek, t. i. az 1853-dik évben a volt cs. kir. társas bíróság által használt, a kegyesrendiek há­zában üresen álló kellő mennyiségű szobák és termek, melyek nemcsak kényelmük és nagysá­guk, de biztosságuk tekintetében is a megyében páratlanok. e) Privigye városa már cs. kir. tár­sas bíróságok által használt b­etoni helyiségeket a törvényszék rendelkezésére ingyen átengedni kész. f) Van a városban elegendő és olcsó lakás a törvényszéki tagok részére, és az ügyvédek és felek részére két vendégfogadó és több étkezde, van azonkívül a városban 104 tagból álló ka­szinó-egylet, mely a törvényszéki tagoknak és feleknek szellemi tápot nyújt, g) Az élelmi­sze­rek nagy bőségben és olcsóságban kaphatók úgy, hogy a törvényszéki tagok családjai élel­mezése sokkal könnyebben, előnyösebben és ol­csóbban történhetik, mint bárhol a megyében. h) Vannak helyben elemi iskolák, a­hol a tör­vényszék tagjai gyermekeiket iskoláztathatják, és kilátásba helyezve van nagyobb iskolák fel­állítása is. i) A közlekedés a várossal igen olcsó és könnyű, mert Nyitrától Privigyéig egy sze­mély szállítása a mindennap közlekedő gyors­kocsival csak két forintba kerül, j) Van helyben posta, 12 kereskedés és adóhivatal, mely utób­biba minden évben többször az egész környék, 100.000 forinton felüli adóját behozza, tehát ez alkalommal teendőit a törvényszéknél is költség szaporítása nélkül elvégezheti. k) Egészségi szempontból a törvényszéknek jobb helyet alig lehet választani, mint Privigye, mert nemcsak hogy igen egészséges a környék, hanem a város is széles utczákkal, tág és szellős lakásokkal, nagy és kikövezett piaczc­al és utczákkal és egészséges vízzel bír, és azonkívül az 1/1 órá­nyira eső bajmóczi fürdő, a helyben lakó 3 orvos és gyógyszertár a város lakosságának kedvező használatára szolgál.“ A­kit ezen pontok meg nem győznek, annak számára külön pont alatt van megemlítve, hogy a­­ privigyei kerület népe a legszegényebb az egész­­ottani kerület lakossága közt, s igy mindenki­­ könnyebben mehet távolabb eső törvényszékre, mint a privigyei kerület peres népe. Megemlít­hetem még, hogy a folyamodvány több ezer alá­­zással van ellátva. Különfélék. Pest, sept. 7. Személyi hírek. — Mária Immacu­lata főherczegné, Károly Salvator főherczeg neje vasárnap reggel 3 órako szerencsésen leány­­gyermeket szült; úgy az anya, mint az újszülött egészségesek. -- Fogarassy Mihály er­délyi püspök Alsó-Fehér megye utolsó közgyű­lésén tiszteletbeli bizottmányi taggá választatott. — Gr. Castellane franczia consul a nagy­szebeni keresztelő alkalmával a keresztapa, Na­póleon császár nevében Schober keresztelő ple- i Jánosnak 500, a városi szegények számára 1000 fra­nkot ajándékozott. — Vilmos főherczeg tegnap este Erdélyből visszaérkezett, s azonnal tovább utazott Bécsbe. — Karagyorgye­­v­i­c­s Sándor bgy fia kíséretében tegnap Aradra ment, onnan Bükszegre utazandó. — Szent- I­v­á­n­y­i Károly érdemes hazánkfia, ki tudva­­­levőleg nehány hét előtt egy társaskocsi által elgázoltatott, bajából még mindeddig nem épült fel, de felgyógyulása rövid idő alatt várható, habár még ágyát el nem hagyhatja. Ez utóbbi némileg sajnos körülményre figyelmeztetjük a „Hon“-t, mely érdemes hazánkfiát balesete után harmadnapra már az utczán sétáltatta. — Kra­­n­i­t­z János nyugalmazott főhadnagy a magyar honvédséghez főhadnagygyá kineveztetett. Fővárosi hírek. Gr. Andrássy Gyula miniszterelnöknél számos tagból álló küldöttség jelent meg, átnyújtandó egy több száz aláírással ellátott emlékiratot, melyben a miniszterelnök kéretik, irányozná figyelmét arra, hogy a Szerbiában tartózkodó magyaror­szági zsidók ott teljes jogoltalomban részesülje­nek. A miniszterelnök legnyájasabban fogadta e küldöttséget, s miután dr. Grosz Lajos az ügyet röviden előadta­ vele s a­­küldöttség több tagjával társalgott és kijelenté, hogy teljes figyelmére fogj­a méltatni az emlékiratban elő­adottakat, midőn majd a consuli bíráskodás megszüntetése szőnyegre kerül. — A budai Dunapart kiépítése is­mét, az ég tudja hányadszor, szőnyegre került a városi közgyűlésen. A kiküldött bizottság jelen­tése azt mondja, hogy ez ügy tulajdonképen or­szágos érdekű, s igy a kormánynak kellene azt intézni, de mivel Buda városára is nagy fontos­­ságú e kérdés, viselje lehetőleg a költségeket, s építtessék ki a part a császárfürdőtől a sáros­­fürdőig a pesti rakparthoz hasonló módon. Mivel pedig a város elegendő pénzerővel nem rendel­kezik, előlegezze a költségeket az állam, 25 évi törlesztésre. E bizottsági jelentés folytán az ha­­tároztatott, hogy engedtessék a képviselőknek be az ügy tanulmányozására,­­ majd a jövő ülésben hozassék határozat­t.P­est városa számára a nép­­számlálás ügyében külön utasítás dolgoztatott ki, s a ministerium által a tanácshoz már lekül­detett. — A munkások­ gyűlése által kiküldött bizottság holnap szerdán terjeszti elő javaslatát a munkaidő beosztása, főként pedig a munkás házak építése iránt a lévő idő helyiségeiben reg­gel 9 és fél órakor tartandó gyűlésnek. — A pesti esküdtszék előtt ma tár­gyaltatott Ozorai Árpád, igazi néven Nimcsics sajtópere Nándor, a „Szegedi Híradó“ szerkesz­tője ellen, ki a választások idejében azt írta a Szegeden izgató vádlóról, hogy a szélsőbal emis­­sariusa, egy gézengúz stb. A vádlott nem jelent meg személyesen, hanem Lamberg Imre ügyvéd mondta a védbeszédet, igyekezvén kimutatni, hogy e szó „gézengúz“ nem valami sértés, míg a ellenben személyesen megjelent vádlott elővette az akadémia szótárát, s kimutta, hogy a „gézen­gúz“ czím bizony nem valami nagy megtisztel­tetés. A tárgyalás befejeztetvén, az esküdtek ki­mondták, hogy a vádlott nem bűnös, s ennél fogva Ozd­­ay 27 ft perköltség megtérítésében elmarasztal­tatott. — Curiozumok egy „legelterjedtebb“ ellenzéki lapban és lapról. A fiumei ünnepélyről a „legelterjedtebb“ ellenzéki napi­lapban szóról szóra következő, hazafias hangon írt távirat ol­vasható: „A bankét nagy tánczmulatsággal vég­ződött, Matkovics adta a taktust, Ciotta cancant, Verneda Kállai-kettőst tánczoltak- Martinuzzi furiosa, Vécsey garde des dames volt. Matko­­vich toasztja miatt, ki egyszerűen az igazságot mondta, Fiume aristokratái letevék álarczukat és bebizonyiták, hogyan kell a vendégszeretetet nem gyakorolni. Csoda, hogy az urak egymással bajba nem kaptak. — Ugyanezen távirat szomszédságában van egy másik, mely boszuló nemesisként ül a mun­katársak nyakára, kik hónapok óta megátalko­­dottan igyekeztek a honvédséget elnépszerűtlení­­teni. éjjel, midőn a boldogtalanok boldog álmok közt ringatóznak, belefut a lapba egy sürgöny, mely szerint a honvédek Kolozsvárit a nép által kitörő lelkesedéssel fogad­tatták.“­­ Van továbbá e lapnak egy tudós tanárból publicistává lett munkatársa, ki ma bölcsen kisüti, hogy Francziaországban kíván­ják a „bírák“ választását, így fordítván le olva­sói számára a „maire“-t, ki eddig minden nyelv­tudós és szótárcsináló szerint — polgármester. Végül még az is megesett a „legelterjedtebb“ lapon, hogy polémiát kezdett egy hivatalos de­­menti ellen, s egyenesen meghazudtolta azt,mint­ha a pesti pénzügyigazgatóság egy levelét meg­kapta volna. —­s ime ma a hivatalos lap kisüti, hogy a pénzügyigazgatóság engedelmes hivatal­­szolgája ártatlan, mert az ő kézbesítő könyve bizonyítja, hogy a levelet „egy Illési nevű egyén“ átvette, ki ezt már másszor is tevén, erre ez al­kalommal is jogosítottnak tartatott. (Illési t. i. nem más, mint Kunsági, a ki annak idején mint György deák irta a 13 próbás deákpárti verseket.) — A képviselőház termeinek fűtésére össze­sen 80 öl fa fog vásároltatni, és pedig 30 öl cser, tölgy és bükk 50 öl. — Szállításra vállalko­zók e hó 18-ig forduljanak a háznagyi hiva­talhoz. — Meg vannak akadva a jó bécsiek az ott lakó magyarok honossága iránt, nem tud­ják ki hova illetékes. A bécsi községtanács ez ügyben közelebb felért a lajtántúli belügyminisz­terhez, de ez sem volt bölcsebb, s átirt­er Feste­­tich magyar miniszterhez, ki aztán azt felelte, hogy addig is, míg a törvényhozás e tekintetben intézkednék, használtassanak a Magyarország­ban fennálló szokásjogok és általános jogelvek. Ha pedig vitás kérdés­­merülne fel, a miniszer készséggel felajánlá szolgálatait, kifejezve remé­nyét, hogy ilyesmi nem fog okot adni a két or­szág közti huzavonára. — Az építendő bécsi új városházra eddig 69 terv érkezett be. — Arany János akad. titkár figyelmez­tetést tesz közzé, miszerint „Magyar Höl­gyek“ alapítványából kitűzött jutalomra pályázó Aesthetikai kézikönyv beküldési ha­tárideje, f. é. september 30-án fog lejárni. Vidéki hírek. Baranya megye kül­döttsége a horvát báni beiktatás ünnepélyé­re tegnap útnak­ indult s következő tagokból áll ■" Perczel Miklós baranyamegyei főispán, Jeszensz­ky Fer. 1­ső alispán, Szláby Ferencz és Feszti Károly kanonok, Nádosy Kálmán, Goócs Gyula, Raden­ich János és Siskovich Tamás bizottmányi tagok, Bánffay Simon főügyész, Forray Iván és Szily László főszolgabirák, Förster Béla urad. képviselő, Kisfaludy István ügyvéd. — Majláth István orsz. képv. s a képvise­lőház jegyzőjét súlyos családi csapás érte ; neje szül. Dubraviczky Mária e hó 5-én meghalt; a szerető férjen kívül két kis gyermek gyászolja a jó anyát, kinek hűlt tetemei szerdán, f. hó 8. fognak a kis­ kereskényi sírkertben eltakarit­­tatni.­­ A bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvény ellen sokat declamálnak czopfos ellenzékiek, de úgy látszik a megyék még sem mindnyájan találják abban végveszedelmüket. Alsófehérmegye közelebbi közgyűlésén­­. Ke­mény István emelkedett szónoklata után meleg éljenzések közt elismerő felirat szavaztatott Hor­váth Boldizsár igazságügyminiszternek a törvény indítványozásáért és keresztülviteléért. — A kerületi honvédtanosztályok mindenfelé lakosság meleg üdvözlései között fog­lalják el állomásaikat. Az erdélyi tanosztály, egy század gyalogság, s egy huszárszakasz, Kál­mán Frigyes honvédfőhadaő vezetése alatt Bánfi- Hunyadon nagy néptömeg által zenével fogad­tatott, a nők koszorúkkal és bokrétazáporral bo­­b­ták el. Kolozsvárra érkezvén a csapat, ott szin­tén zenével, virágokkal üdvözöltetett, s a város a legénységet megvendégelé. — A pered zs­i­g­ár­di h­o­n­v­é­d e­m­lé­k a pozsonyi honvédegylet értesítése szerint octó­­ber 3-án fog lelepleztetni. — A pozsonyi munkásegylet alap­szabályai felsőbb helyen megerősíttettek; sokat emlegetett zászlószentelését azonban az egylet mai napig sem vitte véghez.­­ Szilassy Sándor úr, a lévai casino igazgatója néhai Sebes Emil honvédőrnagy árvája részére szerkesztőségünkhöz 22 ft 70 kr­­nyi összeget küldött be, mint felhívás folytán eszközlött gyűjtés eredményét. Az adakozók nevei következők : Lipthay Gusztáv 1 ft, Kóssa Károly 1 ft, Vály Béla 1 ft, Belcsák Károly 1 ft, Büttner Emil 1 ft, Boleman Ede 1 ft, Szak­­máry András 1 ft, 56 honvéd zászlóalji tiszt 1 ft, Kuti Rezső 50 kr, Perleperg Victor 1 ft, Dom­­bay Vilmos 1 ft, Várady János 50 kr, Katona Gyula 1 ft, Rónay Kamil 1 ft, Leporcs Lajos 1 ft, Pólya Lajos 20 kr, Heinrich Ferencz 50 kr, Pólya József 1 ft, Szilassy Sándor 1 ft, Kon­­kolyi Pál 3 ft, Simonyi Géza 1 ft, Golián György 1 ft, Kóvoda Pál 1 ft. A N­a­g­y-K­őrösről Fleischer József egy közleményt küldött be hozzánk, mely határo­zottan megc­áfolja a „M. U.“ 197. számában foglalt azon állítást, mintha Steiner Mór izr. is­kolai gondnok a jobboldal intrigyái folytán hagyta volna el állását. Ez legfőként azon okból történt, mert Sz. M. kénytelen volt lakhelyét el­hagyni, de voltak még más okok is, úgy hogy ha St. M. le nem köszön, a szülök nagy része nem járatta volna gyermekét iskolába. A Fiuméből j­ött távsürgöny sze­rint a diszlakoma, melynél 1300 vendég vett rész, eleinte igen szépen folyt, majd azonban sajnos fordulatot vett. A legelső felköszöntést I. Vécsey elnök mondta a királyi párra és az al­kotmányra, utána Kubinyi József főherczegre, Verneda a természettudósokra, Bódog Fiume vá­rosára stb., s mind nagy éljenzéssel fogadtatott, midőn felállott Matkovich, az öreg ellenzék i s insultálni kezdte a jobboldaliakat; erre roppant felháborodás következett, úgy hogy az elnök­nek kellett mindenkép csillapítani a társaságot, mi azonban csak akkor sikerült némileg, miután Matkovich a teremből eltávozott Máskülönben minden a legszebben megy; a vendégek elszál­lásolásáról lehetőleg gondoskodva van; a szín­házban egy ez alkalomra meghívott ballettársa­­ság is szerepel, Fiume lakossága pedig fényes serenadeot rendezett be Vécsey elnöknek. Ver­­nedának a tegnapi ünnepélyes közgyűlésen mondott üdvözlő szavai, melyek előttünk fek­szenek, a legmelegebb vonzalomról tanúskod­nak, s Magyarország, a magyar vendégek él­tetésével végződnek.­­ Annál nagyobb a panasz a triesti Lloyd-társulat ellen, mely minden kikö­tések daczára e hó 4-én 400 Triestbe érkezett magyarnak vonakodott gőzöst adni, mert nem voltak 600-an ; készek voltak 600 helyett meg­fizetni, de mégis csak másnap post festa érkez­hettek meg.­­ Eredeti szökési kísérletről tu­dósítanak Nyitráról. Egy a megyeházában fogva volt rabnak sikerült az örök figyelmét elkerülni, s az udvarban levő csatornába bújni, melyen végig jutott a vár­osi csatornáig, hol azonban nagy mélyedés volt ásva épen a megyeházi csa­torna beömlésénél. Mikorra ide jutott, már ész­revették szökését, s ő nem tétovázva beleugrott az undok mélységbe, s az üldözők nem tudtak mit tenni; feltörték a csatornaboltozatot, de senkinek sem volt kedve leszállani a „mene­dék“ helybe, sőt már azt is gondolták, hogy a szerencsétlen szökevény megfult a szörnyű gö­dörben, midőn köhentése az ellenkezőt bizonyi­­tá. Az volt tehát a kérdés, hogy kell kihúzni, senki sem akarván hozzá menni, biztatták, jönne ki, mert megful stb., de ő nem jött, hanem kíván­ta, hogy büntetlenségét biztosítsák; az ott volt pandúrok ígérték is, de nem hitte, végül az al­ispán személyesen jelent meg és ígérte, hogy nem lesz büntetve, s ekkor szépen kimászott nem épen essbouquete illatú bondok­jából. — Vásári intermezzo. Szombathelyen múlt hó utolsó napján az országos vásár alkal­mával egy felbőszült bival vágtatott az utczá­­kon és a néptömeg között fel és alá; egy embert feltaszitott s hasán a szarvával jelentékenyen megsértett; egy nőnek kötényét kapta szarvaira, s csak sok látás-futás után sikerült öt a városból kiterelni; a város végén azonban újra megfor­dult, és sebes vágtatva befelé igyekezett. Egy pandúr, ki vele épen szemközt jött, hogy továb­bi szerencsétlenségnek eleje vétessék . Szita Ká­roly főbiztos ur utasítása folytán az állatot czél­­ba vette, s épen szügyön találta. A bival egy darabig még futott, azután futása lassult, el­kezdett remegni, s végre nagy robajjal a földre zuhant. Egyház és iskola.­­ A pozsonyi jog­­akadémia ,a múlt tanévben volt összesen 328 joghallgató és pedig 318 magyar, 3 német, 3 tót, 2 román, és 2 szerb; vallásra nézve 231 kath., 54 ágost. h., 36 ref., 6 görög kel. és 1 zsidó.­­ A pesti egyetemen az 186819-diki tanévben következő tudori szigorlatok, vitatko­zások és avatások történtek: I. Államtudományi (észjog, politikai tudományok és statistika) szi­gorlat a téli félévben volt 23, a nyáriban 22, összesen 45; pótvizsga (egy vagy más tantárgy­ból) mind a két félévben volt 3. H. Jogtörté­nelmi (római, egyházi és magyar magánjog) szigorlat a téli félévben volt 32, a nyáriban 18, összesen 50; pótvizsga 4. Hl. Bírósági (ausztriai magánjog, polgári törvénykezés, büntetőjog és váltó­s kereskedelmi jog) szigorlat a téli félév­ben volt 19, a nyáriban 25, összesen 44; pót­vizsga 1. IV. Kánonjogtudori szigorlat volt­­. V. Tudori vitatkozás a téli félévben volt 17, a nyáriban 16, összesen 33. VI. Tudori felavatás a téli félévben volt 18, a nyáriban 16, össze­sen 34. — Népiskolai adoma. Egy bécsi nép­iskolában a fitanoda főtanítóját Wustinger­nek — a leánytanodáét Nikodemusnak hivják. A próbatét alkalmával a hitelemző egy második osztálybeli fiútól kérdi : „Mely jámbor férfiak temették el Jézust ?“ A fiú felelte : „Arimathiai József temette el.“ No — mondja a tisztelendő gonoszul mosolyogva — a másik jámbor férfiú neve is eszedbe jut, az egyik fótanító úrról. Te­hát mely jámbor férfiak temették el Jézust?“ Egész határozottan válaszolt most a fiú : „Jé­zust Arimathiai József és Wüstinger fótanitó temették el.“ Ezen feleletre a hallgatók közt ál­talános derültség következett; a tanfelügyelő ur azonban a vallási próbatér berekesztését indít­ványozta.­­ A debreczeni convent szellemé­hez hiven a tiszántúli belv. hitv. felekezet nem vett részt a biharmegyei iskolatanács alakuló gyűlésén, valamint a görög keletiek sem. Ennek folytán dr. F­ö­l­dy János elnök és Teleszky István jegyző aláírásával következő felterjesztés intéztetett a közoktatási ministerhez : Nagyméltóságú magyar királyi vallás és közoktatási miniszter úr! A népnevelési törvény 125 ik §. s az utasítás 1. §. a) pontja határozot­tan, és kötelezőleg rendeli, hogy minden vallás­felek­zet, melynek a vármegye területén egy­házközségei vannak, a tankerületi iskolatanács­ba egy-egy tagot választ.­­ Kellemetlenül ha­tott ezen tankerületi iskolatanácsra az, hogy az elnöki előterjesztésből arról kell­ értesülnie, mi­szerint a megyebeli vallásfelekezetek közül a helvét és gör.­keleti hitvallásúak az elnöki fel­szólítás daczára küldötteik megválasztása iránt nem intézkedtek, s az e tárgyban hozzájuk inté­zett elnöki felhívásra nem is válaszoltak. — A vallásfelekezetek autonóm jogait — mint tör­vény által biztosítottakat a törvény korlátai kö­zött sértetlenül tiszteli ezen iskolatanács ; de aggasztólag hat reá annak szomorú észrevétele, hogy némely vallásfelekezetek harczot indítva a magasztos czélu s a hitfelekezetek jogait nem érintő népnevelési törvény ellen — annak üd­vös czélzatát veszélyeztetik, óhajtott sikerét ké­tessé teszik, s a hitfelekezeti autonom jogokhoz való merev s a törvény ferde magy­ar­ázatán ala­puló ragaszkodás által magukat a törvényhozás­sal, a feltétlenül kötelező törvénynyel kívánják ellentétbe helyezni, nem véve figyelembe azon államtani igazságot, hogy alakszerűen alkotott egyik vagy másik törvény közt a kötelező erő tekintetében válogatni nem lehet; hogy épen olyan törvény biztosítja a hitfelekezetek auto­nom jogait, mint a népnevelés szent ügyét, s az utóbbira vonatkozó törvény feltétlen kötelező erejének megtámadása által azon alap ingattatik meg, melyen a hitfelekezetek autonom jogait biztositó törvények is nyugosznak. Az 1868. évi XXXVII. t. ez. nem vette el, sőt világosan fentartotta a hitfelekezetek azon jogait, hogy hitfelekezeti iskoláikat továbbra is fentarthassák, s e mellett a vallásfelekezeteknek még a hitfelekezetességi jelleg nélküli községi iskolák igazgatására vonatkozólag is nem kis jelentőségű befolyást engedett az által, hogy minden hitfelekezetek lelkészeit a községi isko­laszék választási esély alá nem is eshető tagjá­nak mondotta ki, s a tankerületi iskolatanácsba minden vallásfelekezet egy-egy tagjának adott helyet Midőn az egyes vallásfelekezetek e törvény engedte befolyást mintegy visszautasítják, a népnevelés fejlesztése tárgyában hozott törvény­nyel látszanak magukat ellentétbe helyezni, miért is ezen tankerületi iskolatanács azon szo­morú tudomásul vett fényt, hogy a fent írt val­lásfelekezetek a tankerületi iskolatanácsba kül­dötteket nem neveztek, s e tárgyban semmi in­tézkedést nem tettek, törvényszerű intézkedés végett felterjesztés utján Nagyméltóságodnak tudomására juttatni mulaszthatlan kötelességé­nek ismeri. Kelt a biharmegyei tankerületi iskolatanács­nak 1869. évi augusztus hó 31-én tartott élé­séből. — Kőszeg városa szép egy­etértésben nyilatkozott a — felekezeti iskolák megtartása mellett. Hanem igaz is, hogy nagyon félre esik a civilisáczió országútjától. Mint onnan írják, ott még most sincs befejezve a­­ harmincz éves háború a protestánsok és katholikusok között. — A pesti reform, gymnasiumban és lyceumban a lefolyt 1868—69. iskolai év I. felében a tanulók száma volt 400. Ezek közül rendes tanuló volt 361, magántanuló 39. Nemze­tiségre nézve: magyar — ide számítva a Mózes vallásuakat is, kik a beiratás alkalmával határo­zottan követelték, magokat a magyarok sorába jegyeztetni — 394, szerb 4, orosz 1, román 1. Vallásra nézve : reform. 219, ágostai 28, rom. kath. 19, görög keleti 10, mózesvallásu 124. Elő­menetelükre nézve: kitűnő osztályzatú volt 39, jeles 85, jó 114, középszerű 117, gyenge 38, összesen 393 , a hiányzó 7 egyén közbe­­j­ött betegség miatt nem volt osztályozható. Életkorukat tekintve: 9 éves volt 1, 10 éves 19, 11 éves 26, 12 éves 39, 13 éves 38, 14 éves 38, 15 éves 45, 16 éves 66, 17 éves 66, 18 éves 36, 19 éves 11, 20 éves 5, 21 éves 2, 22 éves 1, 26 éves 4, 27 éves 1, 28 éves 2. Tandijat fizetett 362, tandíjmentes volt 38.­­ A II. félévben a tanulók száma volt 369, kik közül rendes tanuló volt 347, magántanuló 22. Nemzetiségre nézve, a mózesvallásuakkal együtt magyar volt 362, szerb 4, orosz 1, román 2. Vallásra nézve: ref. volt 210, ágostai 27, rom. cath. 16, görög-keleti 11, mózes vallásu 105. Előmenetelükre nézve: kitűnő osztályzatú volt 32, jeles 73, jó 102, kö­zépszerű 119, gyenge 29. Ezen számokból össze­sen 355 szám jön ki; a hiányzó 14 egyén időköz­ben kilépvén az iskolából, nem voltak osztá­lyozhatók. Életkort tekintve: 10 éves volt 2, 11 éves 17, 12 éves 31, 13 éves 34, 14 éves 39, 15 éves 35, 16 éves 47, 17 éves 69, 18 éves 66, 19 éves 14, 20 éves 10, 22 éves 3, 24 éves 1, 27 éves 1. Tandíjfizető volt 334, tandíjmentes 35. Színház és művészet. Mikor valakinek oly marqueírozottan kijelölt működési köre van, mint nemzeti színházunknál Paulaynénak, s kivált, midőn az illető szorgalma és munkás­sága oly sűrűen is van igénybe véve mint az övé, akkor mind a színháznak, mind az illetőnek magának nem lehet érdekében oly experimen­­tatiókat koc­káztatni meg, mint a tegnapi coup volt. Előadták Essex grófot s Er­zsébet királyasszony szerepét Paulayné ját­­szá. Paulayné oly érdemes és hasznos tagja a kerepesi-uti köztársaságnak, szorgalmával oly kevés collegájáé vetekedik, hogy tartozni vé­lünk neki azzal, ha ily extravagancziákra nem alkalmazzuk a kritika mértékét. Az, a­ki ő min­dig, ha színpadra lép : a szorgalmas, a buzgó és lelkiismeretes színész, az volt Paulayné tegnap is. — Ő nem tehet róla, hogy több nem volt, mi sem tehetünk róla. Erzsébet szerepe, mely E­s­­s­e­x­b­e­n a darabot dominálja, tegnap harmad rangra sülyedt. Az érdeket R­u­t­l­a­n­d Anna sorsa tartotta fenn, illetőleg Felekinének ihletett játéka. F­e­l­e­k­i monoton volt, a­meny­nyiben az indulat kifejezésére csak egy hang áll rendelkezésére, s ezzel pazarul bánik.­­— A se­géd szerepek valamint a rendezés hallatlan ha­nyag kezelésnek örvendettek. Az elsők közül kiveszszük Paulayt, Várföldyt, mint a­kik correcte szavaltak, továbbá Hirtling Mária asszonyt, ki lelkiismeretesen és az utolsó felvonásban melegen játszott. A rendezésből ki­emeljük a királyi belső termek kopott, műhelyi ablakokra való silány szövetű függönyeit, egyik díszlet botlását, és a játék s a jelenetek héza­gosságát, pauzáit. Az sem az utolsó, hogy olyan emberrel küldenek be Essex termébe gyertyát, a­ki a tartót úgy teszi a kandallóra, hogy az onnan nyomban leesik, alig várván be, hogy a csatlós hátat fordítson neki, de ez még nem elég, a csatlós visszafordul, a törött gyertyákat s a tartót felszedi, a második színfalhoz megy, és ott beszélgetve vagy dörmögve darabonként k­i­a­­dogatja, s aztán maga, re quasi bene gest­a, egész phlegmaticusan a főajtón sompolyog ki Ugyan nem lett volna e kényelmesebb m­indjárt ott távoznia, a­hol a gyertyákat adogatta ki ? — Ifjú Tóth József, a conservatorium volt növendéke, kit viszonyai egy időre eltereltek a szinművészettel, újabban ismét visszafordult Thaliához, s mint halljuk lépéseket is tett, hogy a nemzeti színpadon néhány szerepben bemu­tathassa magát a fővárosi közönségnek. — A nemzeti színház intendánsa megérkezett, s mint halljuk azon hírrel, hogy Bulyovszkyné is meg fog jönni. — Sardou „Seraphine“ czímű színmű­vére már folynak az előkészületek. A czímsze­­rep Prielle Cornelia asszony kezében van. — Felicitá V­estvali­k­­a. még csak egyszer játsza Hamletet Bécsben, azután a „Maki­an­ez 0 3 hölgyében — Petru­­c­h­i­o­t. —A „R­h­e­i­n g­o­l­d“ még­sem merült el vég­képen, a mennyiben tulajdon­joga nem szerzőjét illeti, hanem a müncheni színházat, mely 80,000 frtért megvette Wagner minden kész és nem kész operáit. Ha „W óta­u“-ra találkozik éne­kes, akkor mégis „megy“ ez a zenei csoda.­­ A Csokonai szobor javára­ rendezett második műkedvelői előadás Debreczenben teg­napelőtt ismét nagy sikerrel ment ment véghez. „A szövetségesek“ czímű eleven franczia vígjá­ték adatott elő, s a szereplők mindnyájan any­­nyira megfeleltek feladatuknak, hogy a közön­ség hangosan kivánja az előadás ismétlését, ki­vált miután a szorongásig telt színházban igen sokan nem kaptak helyet. Csak azon hibát kö­vették el, hogy egy kisasszony német dalt éne­kelt, mi visszatetszést okozott a közönségnél ily tözsgyökeres magyar városban. A szereplők különben virágzáporral és koszorúkkal fogad­tattak, mit meg is érdemeltek, mert e második előadás az említett czélra 586 frt tiszta jövedel­met eredményezett. A Patti Adeline amerikai hangverseny utazása most már bizonyosnak mondatik, csak­hogy a feltételek, melyeket Strakosch igazga­tóval kötött, még­sem oly mértéktelenek, mint eleinte hirlett. Százszor fog fellépni, de egy fel­lépésért nem 10,000, hanem 4,000 frtot kap, s így összesen 400,000 frtot, mi ugyan szintén tisztességes sommácska. Külföld, Pest, sept. 7. A senatus befejezte tegnap a senatus consul­­tum tárgyalását és mint előre látható, volt vál­tozatlanul elfogadta az előterjesztést. 134 Sena­tor ellen csak hárman szavaztak nemmel. Az egész vita csak annak felderítésére szolgált, hogy még a senatorok sincsenek megelégedve, mennyivel kevésbé lesznek az országban meg­elégedve. A senatus befejezvén munkálkodását, azon­nal el is napoltatott. Ezzel előáll már most an­nak szüksége, hogy a törvényhozó testület hi­vassák egybe. A kormánynak annál nehezebb lesz e tárgy­ban határozni, miután a császár javulása csak lassan halad. Egy hivatalos körökből eredő sürgöny erről ezt jelenti: Pár­is, sept. 7. A tegnapi börzén elterjedt hírek a császár állapotáról­­ alaptalanok. A császár tegnap szokása szerint dolgozott Conti­­val. A lapok megerősítik a császár állapotának folytonos javulását. A romániai kamarák a miniszterelnök által egy fejedelmi izenettel sept. - án nyittattak meg. Az izenet bejelenti a fejedelem utazását, melynek czélja a védhatalmaknál látogatást tenni és tudatja a fejedelem kedvező fogadta­tását Livadiában. Florenczben igen el van azon hít terjedve, mintha a kormányba parliamentet október kö­zepére szándékoznék egybelesni. Miután a le­folyt ülésszak bezárással és nem elnapolással ért véget, az új ülésszak trónbeszéddel fog meg­nyittatni. Frigyes Vilmos, hohenzollern-hechingeni fe­jedelem (szül 1801. febr. 16.) sept. 3-án hunyt el sziléziai birtokán szélhüdés következtében Vele kihalt a hohenzollern-hechingeni ág. Az elhunyt 1849-ben decz. 7-én köszönt le az ural­kodásról a poroszországi király javára. A po­rosz udvar háladatosságból 14 napi gyászt öltött! A concilium. IX. A baseli zsinat 1431-ben tartatott meg a hus­­siták hóhérja, Cesarini bibornok elnöklete alatt, ki IV. Jenőnek volt követe. Ez, félve az atyák demokratikus szellemétől és támogatva Zsigmond által, elrendelte a zsinat áttételét Bo­lognába. De ez nem történt meg, és az atyák ki­mondták, hogy a zsinat felette áll a pápának, s kánoni büntetéssel fenyegették IV. Jenőt, ha ellenállna vagy át merné helyezni a zsinatot, az­után felszólították a conciliumban való megje­lenésre, és oly határozatokat hoztak, melyek megrövidítették a főpásztori hatalmat. Erre Jenő egy más zsinatot hívott össze Baselben. Az atyák azonban megalakultaknak nyilatkoztatták ki magukat. Zsigmond, ki Rómába jött magát ko­ronáztatni, mint közvetítő lépett fel. A pápa megadást színlelt, közzé tett egy az atyák által diétáit bullát, mert Sforza megfosztotta a terü­let egy részétől, s a római nép futni kényszerité, ostorral üldözvén­­. Ez a nép már egy pápát kövekkel ütött agyon. Egyébiránt 262 pápa kö­zül 64 erőszakos halállal múlt ki. A zsinat foly­tatta reformjait. Jenőt meghívták az atyák, hogy magát alávesse az egyház reformjainak. A pápai legátusok visszavonultak. IV. Jenő Ferrarában hívta össze a zsinatot, felszólítván ide az elsza­kadt görögöket. Néhány atya engedelmeskedett a pápának, s azon olasz prelatusok, kik azt gon­dolták, hogy az egyház nem öszszavazat által kormányzott demokratia, hanem representativ Jenõ Ferrtba ment, kittkosta , ba»li nei-

Next