Pesti Napló, 1869. október (20. évfolyam, 225–251. szám)

1869-10-14 / 236. szám

­rt jogait csorbítani. E mellett kötelezte magát a kormány arra is, hogy a reichsrathban is ke­resztülvisz egy törvényt, mely a landtag com­­petencziáját iskola-és igazságügyi törvényhozás dolgában tágítja; az országa­­dministráczió természetesen önállóbban szerveztetik, végre Csehország számára külön minister adatik a császár tanácsába.­ Ennyi az egész. A kérdés csak az, hogy eny­­nyivel beéri-e Bukovina is, avagy a hitegység országa, nem külömben a többi 14 „királyság és ország“ landtagjai. — És ha még legalább ezt is ,a cseh vezérek mondták volna ! Ha egyébiránt az „Isten“ közleménye mégis több, mint a kérdés érlelésére szánt másokra tukmált „egyéni vélemény,“ akkor nem megve­tendő azon pontja, hogy alkotmányfelfüggesztés és a d­rog által vélik az illetők a kérdést meg­oldhatónak. Ily megoldásra meg van az alkalom az egye­nes választásokban. Csakhogy mindenekfelett be kell menni a landtagba, mert ha a csehek csak bizonyos feltételek alatt mennek be, meg lehet, hogy aztán bizonyos feltételek miatt a németek mennek ki. Akkor azután megoldották a cseh kérdést, és következik a német kérdés megoldása. felföld. Pest, oct 13. Pest , oct. 13. (A lakáshiány el­­­­e­n.) Reich Ármin ur a Sz. szerkesztőjének figyelmét újólag a lakás szükségre hivja fel s egyetlen óvszerül az önsegélyt jelöli meg, a kö­vetkező tervet alálván a nagy közönség figyel­mébe : Nyújtsunk módot polgártársainknak, hogy mentül többen lehessenek ház­tulajdono­sokká, mit az által tehetünk, ha id több házépítő társulatot iparkodunk alakítani. Az egyes társu­latok tíz családra terjednének, fokozatosan 500 főtól 5000-ig való családonkénti részvét mellett, így azután közös erővel építenék a házat és mindenki magának a lakást. Két feltételt köt Reich Armin úr a terv való­­síthatásához. Az első az, hogy a jelenleg uralgó pénzválságon segély nyujtassék annyiban, hogy szaporítsák a pénzjegyeket, s így hitelintézeteink ingatlanokra, amortisatio mellett, elegendő mérv­ben kölcsönöket adhassanak. A második pedig az, hogy a közúti vasút hálózata kiterjedhessen a külvárosok minél több részére, s fővárosi ha­tóságunk e hálózat terjedése elé ne csak ne ves­sen méltánytalanul akadályokat, hanem azt a lehetőleg elősegítse. Az első föltételt , a­mennyiben azt hiszszük, hogy valamint a crisisnek nem pénzhiány az oka, úgy másrészt meg vagyunk győződve, hogy a pénzjegy szaporítása nem segítne rajtunk, elengedhetőnek, sőt mellőzendőnek tartjuk. A másodikat minden körülmények közt pártoljuk. „A terv előnyei, írja Reich A. úr, oly szem­betűnők, hogy alig kell azokat bővebben meg­világítanom. 5000 frt töke, ha S'Y-kal számít­juk, képvisel évenként 400 frtot, s ha valaki e 400 frtért ellakhatik oly 1-an vagy 2-ik emeleti lakásban, melyért most legalább is 1000 frtot fizetne, azt hiszem, reá nézve nem igen nehéz lesz a válogatás. S így megy az fokozatosan le­felé­­ az udvari lakásokért, számítva a lakást a befektetett tőke arányához, s tekintve még azt is, hogy a tőkét csak részletenként kell majd befizetni.“ Különben tervét Reich A­­ur bővebben fogja részletezni az egyenlőségi­­ őrben, s mi ezennel felhivjuk reá a tagok figyelmét. Pozsony, oct. 10. lEred. tudósítás.] (b. J­e­­szenák János síremlékének leleplezése.) Mai nap ment végbe b. Je­­szenák síremléke leleplezésének ünnepélye. A gyász­szertartást az evang. templomban tartott isteni tisztelet előztte meg, melynél az elhunyt özvegye, rokonai, barátai és nagyszámú tisztelői voltak jelen. A nemzeti kör és a honvédegylet is képviselve volt. Isteni tisztelet után R­a­a­b­e lelkész úr meghizta a kecskekapui temetőbe a jelenlevő közönséget, hol a gyász szertartást volt végbeviendő. A felhívást megelőzőleg már roppant néptömeg vonult ki a temetőbe. A le­leplezendő síremléket a gyászszertartás alatt beláthatlan néptömeg vette körül. A síremlék közvetlen közelében a megboldogult rokonai s barátai álltak; ez utóbbiak közt Vetter tábor­nok is. A dalegylet magasztos gyász­éneke után Geduly Lajos superintendens megható em­lékbeszédet tartott az elhunyt hamvai felett. Ra­gyogó színekkel festette nemes lelkét s hazasze­retetét, melynek ép 20 évvel, az igaz ügy sok más harczosaival együtt áldozatul esett. Meg­emlékezett az elhunyt hamvainak 1867. évi decz. 2-án történt áthelyezéséről, s meghatólag festette a gyászü­nnepély benső vallásos értelmét. Fenk­ölt vallásos lelkesedéssel tü­nteté fel az ég­boltozatát legszebb templom gyanánt, melyben a mai napon oltár, a lelepzett síremlék, melyen a megdicsőült emlékének áldoznak. Beszéde tár­gyát s részleteit, a síremlékre irt vers szavaiból ragadta ki, melyeket egyenkint fejtegette. Ki­emelte a megdicsőült jellemének egyes megra­­gadóbb vonását. Festő hazája s a közügy iránti munkás szeretetét, s e mellett páratlan szerény­ségét, kinek nemes törekvését a nagyravágyás soha sem szenyezte be. A gyászbeszéd után a dalárda Kölcsey hymnusát énekelte. A nagy néptömeg megindulva hagyta el a gyásztartás után a megdicsőült hamvait fedő hantokat. Még késő este is tolongott ki s de a temetőka­pun a kiváncsi nép látni a diszes síremléket. Hazajövet az elhunytnak gyászoló özvegye, Székács József superintendenstől, ki a di­csőültet 20 év előtt Pesten, az új épület mögött levő vesztőhelyre kisérte, következő táviratot kapott : „Húsz év előtt sirattuk le. Jeszenák Já­nost, mint haldoklót, ma dicsőítjük, mint halha­tatlant.“ S.-A.-Ujhely, (Zemplénmegye) october 6. [Ered. tud ] (Bizottmányi gyűlés.— Bihari levél. _ Torna-egylet megnyitó­j­a, torna-egyleti bál.) A tegnapi és mai nap ismét emlékezetes marad Zemplénmegye évkönyveiben. Főispánunk gr. Andrássy Aladár éljenzések között elfoglalván elnöki székét, rövid átnézetét adta a júniusi gyűlés óta történteknek, kiemel­vén, hogy a megyék rendezése még sem történ­vén meg, a bizottmánynak terhes teendői van­nak, melyeknek szerencsés megoldása végett a bizottmány bölcseségéhez, kitartásához és hig­gadtságához fordul. — Említi, hogy Zemplén­­megyét négy vasút hasítván, ezen szerencsés helyzet által kereskedelme a fővároséval fog versenyezni. Említi, hogy a honvédség haza és király védelmére szervezkedik és fegyverke­zik, stb. Ezen rövid, de tartalom­dús megnyitó beszédre Juhász Antal főjegyzőnk felelt. Olvastatott ezután a megye alispánjának év­­negyedes jelentése a megye belügyeiről, mely jelentés sajnos sebeket tüntet fel. Ilyen az, hogy az új perrendtartás által rendkívül megszaporo­dott szolgabirói teendők elintézhetésére a szol­­gabirák az esküdti állomások szaporítását kérik, mert lehetetlen megfelelni köz­­igazgatási és törvénykezési teendőiknek; — ilyen az utak lehető legrosszabb állapotban léte; — a temérdek megromlott hidak stb. Örvendetes volt a jelentésben a véderőnek a sorhad és honvédséghez a legjobb rendben tör­tént kiállítása. A jelentésben feltüntetett sebek mikénti orvos­lása felett sok vita volt , felolvastatott a belügy­miniszter leirata, hogy új tiszti fizetésekre pénzt nem adhatván, a megye utaltatik az ez évre ka­pott pénzösszegre;­­ a pénztárnok pedig je­lenté, hogy a képviselő választási költségek és a pertár felszerelése az előre nem látható kiadások czimén kapott összeget felemésztő, kilátás ez évre nincs miből fedezni az új állomásokat, azonban mégis négy szbrró mellé, kiknek leg­több teendőik vannak, egy egy irnoki állomás létesíttetett saját budgetünkre. A járhatatlan utak miatt a mérnök támadta­­tott meg, ez azonban a szolgabirákra háríta a felelősséget, az övé csak a munka­ kivetés és kiszámítás, a végrehajtás a szbiráké. Egy megüresült szkirói állomás mikénti betöl­tésénél erős küzdelem támadt, a baloldal azt követelte, hogy a főispán candidáljon hármat, a bizo­tmány válaszszon ; a jobb­oldal pedig azt, hogy a 48-diki törvények értelmében a bizott­mány­ candidáljon, a főispán pedig helyette­sítsen. És így is történt, helyettesíttetvén a Mar­­schalkó Tamás, honvédőrnag­gyá kinevezett hegyaljai főbíró állomására áthelyezett Nagy Gyula, szerencsi szolgabíró helyébe Spilenberg Barna. Ezután Szakácsi Dániel országgyűlési képvi­selő beadja írásbeli jelentését a megye június 1-én hozott azon határozatára vonatkozólag, melyhez képest feliratilag kérelmeztetett a bí­rósági szervezet kapcsolatos tárgyalása a me­gyerendezés kérdésével. Az országgyűlési több­ség másként cselekedett, Szakácsi kéri jelentése felolvasását. Oláh Dániel Szakácsi eljárását jegyző­könyvileg elismeréssel megörökíteni kéri. Hosz­­szas vita után, az eljárás elismeréssel tudomásul vétetik. E kérdésben tehát a jobb­oldal egy kis vere­séget szenvedett, de nem csoda, mikor saját párt­hívei, mint Diószeghy, Bessenyey, Barthos az ellenzékkel szavaznak! Azonban, mint minden rosznak, úgy ennek is azon jó következménye jön, hogy a Deák-kör gyűlést tartván este, és azon absurditásra utal­ván, hogy daczára nagy többségének, mégis megveretett ez egy kérdésben, a kör erélyes el­nöke Szirmay Ödön nagyobb összetartásra hivta fel a tagokat, s másnap új csatára felkészülve jelent meg a jobb oldal a gyűlésen, s a bihari levél, melynek pártolására a megyéket Jókai a , Hon­­­bán felszólitó, Zemplén megye gyűlésén nem pártoltatott Hegedűs László: az egyszerű tudomásul vétel ellenkezik e megye júniusi határozatával­ (lám, lám, a veszélyes praecedena) indítványozza tehát, hogy örvendetes tudomásul vetessék a bihari levél. Két szónok a bihari levél ellen szólván, egy mellette, 18 ellene lévén felírva, mellette pedig csak 6, az ellenzék jónak látta a csatát jóformán meg sem kezdeni : a feliratak a szótól elállottak, és kimondatott az egyszerű tudomásul vétel. A megyénk némely derék fiának hitelén épült tornacsarnokot is megnyitottuk ezúttal. A meg­nyitásra a pesti tornaegylet Matolay Eleket küldé le testvéri üdvözletével. A megnyitást diszebéd, este tánczmulatság követte. A hegy­aljai bor volt az elsőnek, Zemplén megye bájos nővilága a másodiknak fűszere. Megemlíthetem még, hogy a miniszterelnök honvédezredesi ruhában jelent meg a bálban, hol szívélyes ovácziókkal fogadtatott. Zágráb, okt. 11. (Országgyűlési tu­dósítás.) Elnök­­:Vakanovics d. e. 10 órakor nyitván meg az ülést, több kisebb jelen­tőségű ügy elintézése után a választási törvé­nyek megalkotására kiküldött bizottság jelenté­se kerül szőnyegre. A bizottmány indítványozza, hogy javaslata a kormánynak adassék át. Ziv­­kovics és Zlatarovics az indítvány vé­delmére kelnek, míg B­r­­­i­c­s ellene szónokol. Szavazattöbbséggel a bizottság indítványa fo­­gadtatik el. Erre olvastatik a kérvénybizottság jelentése Szerémség azon petícziója fölött, hogy közigaz­gatási nyelvül a latin hozassák be az eddigi Cy­­rillféle helyett. Hosszú vita támad, mely név sze­rinti szavazással, a kérvénybizottság indítvá­nyára, a kérvény értelmében döntetett el. A házközösség szabályozásáról szóló törvény­­javaslat harmadszor kerül olvasás alá. Erre ismét a kérvénybizottság jelentése ol­vastatik több rendbeli kérvény fölött, mire az ülés d. u. 2 órakor befejeztetik. A kath. congressus ülése, okt. 13. A kath. autonómiát előkészítő gyűlés ma tar­totta zárülését. A gyülésterem ma is, mint min­dig nagy közönség által látogattatok, mi kétség kívül a mellett tesz tanúságot, hogy e nagy fon­tosságú ügy iránt a közönség tágas körben ér­deklődni kezd. Elnök : S­i­m­o­r J. fél 12 órakor nyit­a meg az ülést. A múlt ülés jegyzőkönyve olvastatva, kevés módosítással helybenhagyatik. A képviselőválasztási kerületeknek a hívek lélekszáma szerinti felosztásával megbízott bi­zottság elnöke, B­i­r­ó szatmári püspök, előter­jeszti a bizottság elaboratorcát, mely olvastatva általában helyeseltetik. Az egyes eseteknél elő­forduló ellenvéleményeket Deák F. azon ész­­revételével igazítja helyre, hogy a politikai me­gyék fogalmát korántsem kell összezavarni az autonomikus választó­kerületekével. Az erdélyi választókerületeknél fenforgó ne­hézségek, az elnök azon kijelentése által oszlat­­tatnak el, hogy az erdélyi kath. egyházról még különben kétséges, ha váljon beolvad-e a magy. kath. egyház autonómiájába. Igenlő esetben az illető egyházkormányzók úgyis fel fognak szó­lalni a netalán helytelen felosztások ellen. Erre Zichy A. a mai ülés jegyzőkönyvét olvasva a hg­pi imás meleg szavakban vett bú­csút a gyűlés tagjaitól. Hangsúlyozza beszédében az autonómiának fontosságát, s ama kedvező eredményeket, melyeket a hazánkban megindult autonomikus mozgalmaktól várnunk lehet. Az elnök zárbeszédére Somssich Pál felelt. Kö­szönetet szavaz az elnöknek tapintatos eljárása és ügybuzgalmáért, hosszú életet kiván­ó her­­czegségének, mely kivonatát a tagok lelkes él­­jenekkel visszhangozzák. Pestváros közgyűlése, okt. 9. Elnök : G a­m p­e­r 1­1. d. u. 4 órakor nyit­va meg az ülést, olvastatik s hitelesíttetik a múlt ülés jegyzőkönyve. Több kisebb fontossá­gú ügy jelentetik be, intéztetik el, vagy utasit­­tatik az illető bizottságokhoz. A napirenden levő tárgyak közt, első­sorban a dunaparti csatorna átmetszések építésének el­lenőrzésére kiküldött bizottság jelentése olvas­tatik. Élénk vita támad a szerződés kikötésé­nek, miszerint a csatorna átmetszetek köböl és óvásalakban építessenek,a vállalkozó által történt megváltoztatása felett, melyet a kiküldött bi­zottság jelentésében helyeselt. Ugyanezen ügy Tavaszi és Simon F. képviselők közt élénk szó­váltásra szolgáltatott alkalmat. Második helyen a múlt hó 22-én tartott nép­­gyűlés által beadott kérvény tárgyalására kikül­dött bizottság véleményes jelentése idézett elő élénk vitatkozást. A bizottság jelentése oly szabatosan válaszol a lakásszükség enyhítése miatt beadott kérvény minden pontjára, hogy Királyi Pál kép­viselő indítványára, a lapok által is egész terje­delmében közzé fog tétetni. A bizottság egyéb­iránt indítványozta, hogy a lakásszükség eny­hítésére miután telkeket a város e czélra nem adhat, terjeszsze ki a közgyűlés azon előbbi en­gedélyét, miszerint Kőbányán vályogból is lehet építkezni, a város több megnevezett részére is. A kérvények a laktanyák ideiglenes átenge­dése iránti részét pedig pártolólag ajánlja felter­jesztetni a honvédelmi minisztériumhoz. El­­fogadtatik. Az ülés 3/4 7 órakor ér véget. Törvénykezés A m. kir. semmisitőszéknek közelebbi nyil­vános üléseiben leendő előadás végett újabban kitüzettek : Ciurea Nikolae semm. panasza, az ellene Steinhau­­sen Tivadar által 209 frt iránt folytatott ügyben kelt ítélet ellen. — Ugyanannak, ugyanazon ügyben a visszahelyezési kérvény iránt hozott végzés elleni sem. panasza. — Ugyanannak ugyanazon ügyben a végrehajtási végzés ellen beadott semm. panasza. — Less Vaszilikának Daubner Dénes ellen becsületsértés miatt fenforgó sommás perében a bírói illetőséget le­szállító végzés elleni semm. panasza. — Sletus­ián Ruzsa semm. panasza, az ellene Krám­er András által 40 frt kártérítés iránt folytatott perben. — Robb Vas­­ilikának az ellene Szalovecz Izsák által 35 frt 54 kr iránt folytatott ügyből eredt semm. panasza.— Pálfi Albertnek Butyka Elek elleni 18 forint iránti ügyében igénybe vett perújítás kérdésében hozott íté­let elleni semm. panasza. — Tompa Károly semm. panasza, a n.-szebeni stearin-gyertyagyár ellen ügy­védi költségek iránt folytatott ügyében. — Angy­alo­si Gazda Albertnek semm. panasza, az ellene Incze szül. Gazda Ágnes által 1600 frt iránt folytatott végrehajtási ügyben.—Ugyanannak, ugyanazon végre­hajtási ügyben az árverési végzés ellen emelt semm. panasza. — Herseh Rebeka semm. panasza az ellene Tóma Indrej által egy föld kibocsátása iránt folyta­tott ügyben. — Vo­jsza Rózsi semm. panasza a Vojsza Juliánna utáni hagyatéki ügyben. — Szász Todor semm. panasza Thékár György ellen 40 frt iránt fennforgó ügyében. — Steerns György semm. pana­sza, Worák János elleni végrehajtási ügyében. — Wermescher Edmund semm. panasza Fleischer János és Mária elleni biztositási ügyében.— Özv. Kiing Al­­bertné semm. panasza Haas János elleni igénykerese­­tében. — Steiner József és neje Horváth Reginának semm. panasza, az ellene Grünsberger Lázár által inditott adóssági ügyben. — Galamb István semm. panasza az ellene Boros István s neje által inditott adóssági ügyben. — Koczianovich Józsefnek Dankó János elleni sommás perében, alperes semm. panasza. — Binder Jánosnak, a kir. kincstár elleni perében, alperes semm. panasza. — Vizsi Dánielnek Horváth Pál elleni biztosítási ügyében, alperes semm. pana­sza. — Schaeffer Annának Eckel Venczel elleni végrehajtási ügyében, alperes semm. panasza. — Koppel Samu­s nejének, Stancsel Géza és Skodák József elleni perében, alperesek semm. panasza. — A kincstári ügyészség semm. panasza Boczkó Dániel elleni végrehajtási ügyében. — Éliás Samunak Bran­­stein Eizik elleni biztosítási ügyében, alperes semm. panasza. — Bengyák Péter semm. panasza, özv. Tá­­by szül. Kostyál Katalin elleni perében. — Vilcsek Miklósnak Mager György, Lesák Ferenci s Rády Mi­hály elleni sajtóperében, vádlottak sem. panasza. — Hagymássy Erzsébet semm panasza, Sárközy Sándor elleni perében. — Busó Lajosné semm. panasza, Mosovszki Mihály s neje elleni perében. — Borazuk Mihálynak Jurenka Pál el. perében alp. semm. panasza. Andre Alajos s társainak Molnár Sándor elleni vég­rehajtási ügyében alperes semm. panasza. — Kolonay Samunak, Kiss János s neje elleni végrehajtás ügyé­ben, alperesek semm. panasza. — Cseh Ágnes semm. panasza, Farkas István elleni biztosítási ügyében. — Matis Zsuzsánna semm. panasza, Sluba Márton el­len hagyaték biztosítási ügyében. — Schatsch Sára bírság elleni semm. panasza. — Schatsch Sára s­ér­­dektársainak semm. panasza az ellenük Gehánn Sára részére elrendelt végrehajtás ellen. — Telyász Anna s társainak, Korovszki Jurkó s neje elleni telek­­könyvi ügyében utóbbiak semm panasza. — Varga Bencze semm. panasza ügyvédkedésének beszüntetését rendelő végzés ellen. —­­— Somogyi János­nak Somogyi József elleni sommás ügyében, alperes semm panasza. — Somogyi Ferencinek birság iránti semm. panasza. — — Hertschka Mór semm. panasza, Gábor István elleni végrehajtási ügyében. — Pollák Katalin semm. panasza, Blazskó József ellen gyermektartás iránt inditott perében. — Gergely Fe­renc­ semm. panasza, Lang Henrik ellen perében. Kohn Johannának Alm­ási Rudits Mór elleni rendes szóbeli perében, alperes semmiségi panasza. Placsintár Lőrincsné semm. panasza, az ellene Császár Sámuel által elöleges birói szemle és zárlat iránt inditott ügy­ben. __ Patkós Zsigmond semm. panasza, a néhai Patkós Ábrahám hagyatékára vonatkozólag fogana­tosított biztosítási intézkedés ellen. — Goldberger S. semmiség! panasza, Benczúr Imre elleni sommás pe­rében. — Csirák József és Bontya Sándor semm. panasza, Kaufmann Ignácz elleni végrehajtási ügyek­ben. — Tafferner Keresztély és Richer Francziska semm. panasza, Leipolder Józsefnek ellenük intézett végrehajtási ügyében. — Fecsó János semm. panasza, Szabó Zubrik András és Kondás Istvánnak, Restyánsz­­ky András elleni sommás szóbeli perében. — Persián Mártonná Nuricsán Rebekának, férje Persián Márton csődtömege ellen elrendelt árverésre vonatkozó semm. panasza. — Svartz Manó és özv. Svartz Albertné semm. panasza, Polacsek Áronnak Svartz Móriczné elleni biztosítási ügyében. — Pehokker Mária semm. panasza, Ferenczy Gyula és László ellen 350 ft s járuléka iránt fenforgó sommás perében. — Komsa Avrám semm. panasza az ellene Rotbach községe által 80 ft 8 járulékai iránt folytatott perben. — A cs. kir. szab. állam-vasuttársulat semm panasza, Kóka János ellen fenforgó perében. — Szénásy Miklós ügyvéd semm. panasza, felszámított költségeinek megállapítá­sát megtagadó végzés ellen. — Miskey Ferencz semm. panasza, Tolnay János elleni szavatossági keresetét visszautasító végzés ellen. — Róth Pinkász semm. panasza, Polák Emil, Polák Mózes egyenes adósok és sz­ivatosok ellen fenforgó sommás perében. — Bur­ger János semm. panasza, az ellen Schöne József által inditott sommás perben. — Tretyina Pál és Zsuzsánca semm. panasza, Tretyina György elleni igazolási ügyek­ben. — Koronka Antal s társai semm. panasza, Szé­kely szül. br. Thoroczkay Róza s társai elleni végre­hajtási ügyében. —• Mezei Albert semm. panasza, Rab Gáborné elleni igazolási ügyében. — Poor Anná­nak Zsenin Józsefné elleni birói megintési ügyében, alperes semm. panaza. — Rajkovits Bertalannak, Elek Móricz elleni perében, alperes semm. panasza. Gál La­josnak, Styevák György elleni végrehajtási ügyében, alperes semm. panasza. — Luppa Krisztina semm. panasza, Olaj Szilárd mint Czifra Józsika meghatal­mazottja elleni perében. — Özv. id. Ladányi Ist­vánná semm. panasza, Kern S­ánochnak ifj. Ladányi István elleni végrehajtási ügyében. — Kapián Kon­stantin semm. panasza, Tolcs Színiedre elleni végre­hajtási ügyében. — Cary János és Francziskának, gr. Stahrenberg Amália s társai elleni ügyében, mindkét fél felebbezése. —• Ugyanazon ügyben felperesek semm. panasza. — Draskóczy Sándor és Regina semm. panasza, Draskóczy szül. Koncz Klára hagyatéki ügyé­ben. — Kárász Mária semm. panasza, Lukács István elleni becsületsértési perében. — Weisz Dánielnek, Kohn Mihály elleni perében,alperes semm. panasza. — Kása Annának, Snatter Mária ellen 200 ft iránt fenforgó perében, alperes semmiségi panasza. — Rigó Józsefnek, Uj (Neu) József elleni végrehajtási ügyé­ben, alperes semm. panasza. — Engländer Hermannak semm. panasza, Klinczer Ottó ellen 100 ft iránt indí­tott keresetében. — Jeney Józsefnének, Halász András elleni szóperében, alperes semm. panasza. Különfélék. Pest, oct. 13. Személyi hírek. — Őfelsége holnap, csütörtökön érkezik vissza a szász koronaörökös kíséretében Ischlből s a keleti út részletei ekkor fognak megállapittatni véglegesen. Mint egye­lőre hírlik, az elutazás e hó 25-én fog történni s pedig két gőzösön , a „Griff“ yachton ő felsége, gr. Bellegarde főhadsegéd,Beck cabinetfőnök és Tegethoff admirál, „Erzsébet“ gőzösön pedig gr Beust, gr. Andrássy, s a többi kiséret. Az utazás mintegy negyven napig tartana; egyébiránt mint említettük, vegállapodás a részletekre nézve még nem történt. Konstantinápolyból távirják, hogy ő felsége fogadására ott már is nagy­szerű készületek léteznek. — Viviani marquis Nápolyból és gr. Re­­deru Berlinből fővárosunkban mulatnak.— Gr. B o­­­z a Péter Kürthről és gr. B o­­­z a István Kassáról, b. O r c­z­i Elek Pétervásárról Pestre érkeztek. — H­o­l­­­ó­s­y János pesti ügyvéd tegnap Budán az ördögárokban halva találta­tott. — Deák Ferencznek e napokban fogja át­nyújtani Versecz városa küldöttsége a diszpolgár­­ságról szóló okmányt. — Metternich hg. párisi nagykövet Bécsbe érkezett, hova Beust gr. által hivatott meg. Fővárosi hírek.­­ A belügymi­­n­i­s­t­e­r­i­u­m részéről a hivatalos lap mai száma körrendeletet tesz közzé, melyben figyel­meztet, hogy Magyarországból és Ausztriából Keletindiába utazók azon reményükben, hogy ott jó keresetet találnak, rendesen keserűen csa­lódnak , mert az európai kereskedő-segédek, iparosok, pinctérek, szolgák, sőt, még ha az an­gol nyelvet tudják is, Kelet-Indiában általában, nevezetesen Bombayban is igen nehezen juthat­nak keresethez, sőt a hajós­legényeknek is hó­napokon át kell várakozniok, míg alkalmazást nyerhetnek ; ennek következménye az, hogy az oda menő európai munkakeresők, a reménylett jó kereset helyett ott csak nyomort találnak, mely annál nyomasztóbb, mert a visszatérés, az ahhoz szükséges jelentékeny utazási költség miatt, fölötte nehéz, az ottani magyar-osztrák consul a hatósága alá tartozókat folytonosan se­gélyezni nem képes, különben is oly mérvű ado­mány, minőt Európában szokás a szegényeknek nyújtani, ott az illetőn keveset segít, az ott lakó európaiak rendszerint csak a saját nemzetisé­­gekbeli szegényeket segítik, a gazdag benszü­­löttektől pedig az európai szegények csak vaj­mi ritka esetben várhatnak támogatást. — A királyt keleti útjában, mint ér­tesülünk, gr. Andrássy Gyula miniszter­­elnök kisérni fogja, mi iránt a megállapodás Bécsben már megtörtént. — A közös hadügyminisztérium­­ban tanácskozások folynak a tüzérségi admi­­nistratió és számvevőség reformja iránt. — Újkori tragoedia hősnő. Egy csinos fiatal franczia hölgy megtudja, hogy az, ki örök hűséget,szerelmet stb. esküdött neki, egy más választottal az oltár elé készül lépni. Dühösen rohan rokonaihoz, kik a dolog prakti­kus oldalát fogván fel, kárpótlásul 2000 frankot ajánlanak. „Mit 2000 frank ? összetört szivem­ért ! — kiált fel a bús hölgy méltatlankodva, mondjunk — 3000-et s vége lesz.“ Gyilok, halál stb. elavult eszközök. — A pesti szegény gyermekkór­ház évnegyedes kimutatása szerint júl. 1-től Vidéki hírek. — Mensdorf­f-D­­­e­­­richstein herczeg zágrábi hadparancsnok ismét körútra indult hétfőn a felső határőrvidék­re, és pedig vasúton megy Károly­városig, onnan aztán Ogulin, Otocan, Zengg, Novi, Portore és Fiuméba. Fiuméból Szent Péteren és Stein­­brückön át tér vissza Zágrábba. — A pere­d-z­sigárdi honvéd emlék leleplezése vasárnap fog megtörténni, s ez alkalomból oda Pozsonyból leszállított áron fog közlekedni a vasút. Pozsonyból, s a kör­nyékről nagy számmal készülnek megjelenni e kegyeletes ünnepen. — A miniszterelnök múlt szom­baton Debreczenen átutazván családjával, mint a „Don“ említi, a miniszterelnökné kalácsot vásárolt az ismert „Kis Tamás“tól, s az egész család jóizűnek látszott találni a debreczeni kalácsot. Debreczenben is akad tehát mégis va­lami a miniszterelnök szája íze szerint. — A gyorsírás­zat vidéken is talál lassanként méltánylásra; tegnap jelentettünk sikeres kísérletekről M.-Szigetről és Eperjesről; ma olvassuk, hogy Pozsonyban is nyittatik kö­zelebb gyorsírászati tanfolyam felnőttek számára Gabelsberger rendszere szerint. — Zágrábból, mint említettük, folya­modtak a keresk.­minisztériumhoz, hogy a tőzs­dei tudósítások Bécsből egyenesen intéztessenek oda, s pedig ne magyar-horvát, hanem német­­horvát nyomtatvány mintán, okul adván többek közt, hogy a jegyzések eddig hibásak voltak. Ez ellen most maga a kérvényező iparkamara kénytelen kijelenteni, hogy ama panasz felhoza­tott ugyan, de szigorúbb vizsgálat után teljesen alaptalannak derült ki. — Mah­mud dervisről írtuk, hogy panaszkodott, miszerint egy alföldi helységben durván bántak vele. Most Debreczenből írják, hogy a török szent atya ott oly módon zsarolt, hogy bizony onnan is kitették a szűrét, hivata­losan kivezették a városból.­­ Az adófizetéskészség Deb­reczenben, a kihirdetett végrehajtástól való fé­­­lelem folytán nagy mérvet öltött. Mint az ottani lap írja, százanként tódulnak az adókötelesek a pénztárakhoz, úgy hogy a hivatalnokok képte­lenek az ostromlók pénzeit elfogadni és nyug­tatni, s a helyiség nem elég a tódulók befogadá­sára. Ilyesmi is rég történhetett — Debreczen­ben. — Mátyás király emlékszob­ája Te­mesvár városa tegnapi közgyűlésében 100 frtot szavazott meg, s elhatározta gyűjtések rendezé­sét is e czélra. September 30-ig a bevétel volt 2,808 ft 24 kr, a kiadás 2,665 ft 56 kr, s igy készpénz maradt 142 ft 68 kr. — Jókai Mór áldásdús működésének örö­mére, hogy t. i. a pest-váczi országút kiépítését eszközölte, a minek érdeme persze kizárólag övé s nem holmi hanyag közi­ minisztériumoké, tegnap Új­pesten mint halljuk, nagy bankett tartatott, melynél felköszöntették az ünnep hő­sét, továbbá Kossuthot stb.­­ Garibaldi mint regényíró fog közelebb fellépni, legalább egy angol lap azt je­lenti, hogy a Cassell londoni könyvkiadó ezég­­nél fog a caprerai remetétől egy regény megje­­lenni, mely főként Olaszország jelen politikai és egyházi viszonyait rajzolja. — Byron szive. Kevesen fogják tudni a nagy britt költő szivének sorsát. Halála után (1822) Missolounghiban a görögök bebalzsamoz­ták holttestét s Angliába küldték, szivét azon­ban mint egy angol lap közli, megtartották s ezüst szekrénybe zárták. Négy évvel később Missolounghi ostrománál egy kitörő csapat ma­gával vitte az ereklyét s nagy áldozatokkal utat tört a török hadakon; midőn azonban már meg­menekült az üldözök elől, kitűnt, hogy az erek­­lye — elveszett az átgázolt mocsárak valame­lyikében. — Fontos találmány. Klosterneu­burgban közelebb kísérletet tettek egy uj talál­mánynyal, melynek czélja a hajótörést lehetlen­né tenni. Midőn a kísérletre szánt hajó az illető anyaggal megrakatott, azon meglepő tünemény állott elő, hogy a hajó a víz felett lebegett a nél­kül, hogy érintette volna ; az anyag tudniillik sokkal nagyobb hajóra volt számítva, s csak midőn a legénység­i hajóteher rakatott a kísér­let­tevő hajóba, akkor ereszkedett vízre. A ta­lálmány nagy sikerét az eléggé bizonyítja, egy­szersmind annak nagy fontosságát is,miután ez­ál­tal a legnagyobb folyamok, a tengerszorosok, sőt az óceán áthidalása is a lehetőség körében van. a Magyar-osztrák munkás congressust szándékozott összehívni jö­vő évre a bécsi munkásegylet; a bécsi rendőri hivatal azonban megtagadta az engedélyt. — Az Albrecht főherczeg által ala­pított katonai segély alapítványhoz közelebb gr. Wimpffen corvett kapitány 1,000, Lobkovicz herczegné 3,000 ftot ajándékoztak. — Újabb alapítványok az or­­szágos-erdészeti-egyesület számára. Gróf An­drássy Manóné alapított 300 frt; gróf Andrássy Gyula 100 frt; Asztalos Albert főerdőmester 100 frt; Balázs Pál erdész 100 frt; gróf Bat­thyány Elemér 200 frt; Blascheck Frigyes főer­dőmester 100 frt; Campione Károly m. k. pénz­ügyi tanácsos 100 frt; Diner Mór fakereskedő 100 frt; Forberger János erdőbecslő 100 frt; Görgey Géza állam javakigazgatója 100 frt; Il­lés Nándor helyett, segédtmár 100 frt; Ivász Alajos m. k. erdész 100 frtot; Kaczvinszky Vic­tor jászói prépost 100 frt; Kohn Nátán fakeres­kedő 100 frt; Laczkó Elek m. k. számtiszt 100 frt; Láng Gábor m. k. erdész 100 frt; Laitner Elek városi erdőtanácsos 100 frt; Malcsek Gusz­táv államjavak igazgatója 100 frt; Marschan Jó­zsef igazg. titkár 100 frt; Mikó Béla helyett, segédtanár 100 frt; Mikó Péter fakereskedő 100 frt; Récsei Pap Albert városi erdész 100 frt; Scheinz Adolf m. k. erdőmester 100 frt; Schusselka Gusztáv üveggyáros 100 frt; Solcz Gyula m. k. erdőmester 100 frt; Stern Jakab fakereskedő 200 frt; Szászváros közönsége 100 frt; Szmrecsányi Nátán irodafőnök 100 frt; b. Eötvös közoktatási miniszter 200 frt. Az alapí­tóknak hazafias áldozataikért az egyesület kö­szönetét fejezi ki.­­ Az utazók forgalma tegnap Pes­ten: az államvaspálya felső vonalán érkezett 600, elutazott 569; az alsó vonalon érkezett, 780, elutazott 710. Az éjszaki vaspályán érke­zett 241, elutazott 231. A szállodákban 17 kül­földi mulatott. F­oly­tatása a mellékleten.

Next