Pesti Napló, 1869. december (20. évfolyam, 276–300. szám)
1869-12-01 / 276. szám
Melléklet a Pesti Napló 276. számához. ......................................................... - ki befolyását az országos pénzügyek ellenőrzésnek kérdésénél. Vodjáner Béla : Nem tartja még a számalati fölülvizsgálást sem igen nehéznek, mivel itt az ú. n. stich-próbák által lehet segíteni, mi abban áll, hogy itt is, ott is egy-egy tétel az egészben kijelöltetvén, az eredetivel összehasonlíttatik, minek ha minden esetben a számadatok összhangzása leend eredménye, úgy ebből az egész számösszeállítás helyességére bizton lehet következtetni. Ő is hálára kötelezettnek hiszi az országot Ghyczy irányában azért, mert a 67-ki számadásban 51 millió hiányát tudta kimutatni, ha Ghyczyhez hasonló hét bátor férfiú választatnék majd meg a ház által, úgy könnyen megtörténhetnek, miszerint ezek 350 millió hiányát csakhamar képesek volnának kimutatni. (Derültség.) Juszth javaslatát fogadja el. Kömendy: Gáncsolja azt, hogy már három év folyt le s az államszámadásokra nézve meg sem történt ellenőrzés. Feltűnőnek tartja ezután, hogy sem Lónyay, sem a jobboldal szónokai meg nem cáfolák azon számadati különbözőségeket, melyekre Ghyczy beszédjében hivatkozott. Végül a nép milliói előtti felelősségre figyelmezteti a Juszth jav. pártolóit. (Fölkiáltások a jobboldalon: magunkra vállaljuk!) Buday Sándor Ghyczy beszédje azon részére tesz megjegyzést, melyben azon kérdést intézi a házhoz: mi alkotmányos eljárás, egy alkotmányos jóváhagyást nélkülöző előirányzat tételei fölött számolni, vagy minden számadást egyátalán elmellőzni ? s azt feleli, hogy Lónyay még eddig sohsem állt rá egy szóval sem, miszerint az 1867-ki kezelésről nem akar felelni. Ami pedig azon számtételi különbözőséget illeti, mely az iSuT-ki kimutatás s ennek az 1868-ki zárszámadásba fölvett tételei közt mutatkozik, azt tökéletesen helyén találja, sőt ép az volna rész, ha azok megegyeznének, mert az 1867-ki kimutatásban csak az év végéig fölmaradt hitelmaradványok és kiadások jegyezték fel, mig az 1868-kiban azon összegek is amazokhoz advák, melyek a múlt évi előirányzat számlájára ez évben utalványoztattak. Ami pedig azon megtámadást illeti, miszerint a közös kiadások az 1867-iki számadásba nincsenek bevezetve, erre csak azt feleli, miszerint az mindeddig lehetlen volt, mert a 67-es közös kiadásokra, hogy mennyit kelljen a magyar koronaországok terhére fölróni, ez mindeddig elintézetlen s csak jövendő egyezmény tárgya. Kijelenti továbbá, miszerint különösnek találja, hogy az adóhátralékoknak a zárszámadásbai fölvétele az ellenzék részéről rászaltatott, hát várjon azt akarták-e, hogy Lónyay nem is tudva, ezeknek mely hányada be- vagy be nem , hajtható, azokat egyszerűen onnan kihagyja? Ő úgy látja, hogy a szerepek megcseréltettek, mert míg az ellenzék a vizsgálat elhalasztását, addig a kormánypárt a legszigorúbb vizsgálat elrendelését sürgeti. A tárgyalásban már igen kimerült ház egy része kívánja a vita folytatását holnapra halasztatni. Elnök: Nem érzi magát a feloszlatásra hivatottnak, mivel e részben a ház egy határozata által van megkötve, mely délután 2 óráig rendeli az ülés folytatását. Ghyczy és Nyárynak a feloszlatást kivánó nyilatkozataira s Zsedényinek a ház e kérdés fölötti megszavaztatását sürgető előterjesztésére elnök szavazást rendel el, melynek következtében az ülés föloszlatása határozatilag kimondatik, és vita folytatására a holnapi ülés tűzetik ki. Különfélék Pest, nov. 30. (Udvari hrek.) Királynő Ő Felsége holnap szerdán d. u. 4 ó. az déli vasút különvonatján elindul Triesztbe. Ő felségét Nopcsa b. főudvarmester, Hunyady grófnő palotahölgy, Ferenczy kisasszony és még csak a legszükségesebb irodai személyzet fogja kísérni. — (A „Pesti Napló“) decz. 15-dikétől, kezdve egészen uj nyomdai kiállításban is fog megjelenni. A jelen börzei s közlekedési rovatot is akkor uj szerkezetű fogja felváltani. (Katonai ügyek) A közös hadügyminisztérium takarékossági szempontból az évenkénti nagy hadgyakorlatokat nem csak a brucki táborban szándékozik megtartatni, hanem azonkívül Váczott és Eperjesen is. Ez által tetemes összegeket takarít meg, melyek a csapatoknak szállítására fordítottak. (A gőzsiklót tegnap d. u. 3 és 4 órakor a vállalkozók és több szakférfiú jelenlétében megpróbálták. A felvonás és lesiklás körülbelül egy pereznyi időt vesz igénybe. (A pesti és budai honvédzászlóaljak) kiképeztetésekben már annyira előrehaladtak, hogy a legénységet nyolcz hét múlva szabadságra bocsájtják és helyettük ujonczokat hívnak be. (Az államvasuttársaság) 1869. decz. -étől kezdve a vonalain fenálló díjszabály pótlékot 22 és fél százalékban állapította meg. (Laudis Lőrincz) fehérmegyei szaári plébános mint magánvádló, dr. Peller Ödön székesfehérvári plébános s esperes vádlott ellen indított sajtóperének nyilvános esküdtszéki tárgyalása decz. 21-én d. e. 9 órakor fog megtartatni. (Az Oraviczától jövő vonat) tegnapelőtt Jam mellett elgázolt egy lovat s ennek folytán kisiklott a sínekből. A vonat személyzetének s az utasoknak semmi bajok. Három vasúti kocsiban azonban kár esett s a vonat ennek folytán háromnegyed órával elkésett. (L e 1 e n c z.) A fehérhajó utcza 6. sz. házának kapualjában tegnap este 5 és 6 óra között egy körülbelöl két éves csecsemőt találtak. A gyermeket egyelőre a Rókusba szállítók. Az anyát nyomozzák. (Pesti rendőri jelentés.) No Trethy Ferencz napszámos a Barber féle serfőzde pinczéjében dolgozott. Köveket rakott egydeszkára, melyet társai csiga segélyével felvontattak. Egy 25—30 fontos kő leesett a deszkáról Nowotny fejére, ki eszméletlenül lerogyott, de később annyira magához tért, hogy haza is mehetett. Másnap reggel azonban halva találták szobájában. — Artmann Konrad ismeretes fiatal tolvaj tanoncznak beállt Náthán Ignácz böröndöshez és f. hó 27. és 28-a közötti éjjel onnan megszökött, s elvitt magával 17 frt 50 kr. készpénzt és 100 frt áru ruhaneműt, mit a böröndössegédek ládáiból lopott. Másnap reggel már megfogták. (A belügyminisztérium) jóváhagyta a „korcsolyázó egylet“ alapszabályait s a „kereskedők tornaegylete“ alapszabályait áttette Pest városához vélemény adás végett. (Megjelent.) „Általános növénytan középiskolák és magántanulók számára. Irta Dapsy László.“ Pest Eggenbergernél 1869. — „Nevelés és tanitástan. Irta Mennyei József. III. kötet. — „Paedagogiai tanulmányok. Irta dr. Pauer Imre.“ Pest Eggenbergernél, 1869. ” Stein József az angol-magyar bank eddigi ügyvezetője a bank igazgatójává választatott meg annak angol választmánya által. „ Kis-Pestünk is lesz nem sokára. Rósa Lajos és társai a szt.-lőrinczi pusztán tereket és széles utczákat tűzettek ki,áruba bocsátják a 3—300 ölnyi háztelkeket és az elhagyott vadonból valami Westendfélét akarnak alakítani, melynek nyaralóiba visszavonulhat a nagyvárosiassággal tullakott,és hol olcsóbb lakásra találhat mindenki kinek húsz perez nem a világ. Ennyire fekszik t. i. ez uj telep, melytől pompás kilátás nyílik a budai hegyekre, az üllői vámházról. (A pesti kath. iskolák ügyében) a következő sorok közlésére kerestettünk meg : A pesti kath. iskolaügyben mind az öt városrészből kiküldött központi választmány f. hó 29-kén tartott ülésében elhatározta a pesti kath. polgároknak pontos és lelkiismeretes öszszehatását, nehogy mulasztások folytán , az ügyhöz nem tartozó illetéktelen elemek bevegyülése jogos és szabadelvű (?) czéljainkat akadályozhassa. Minthogy pedig ezen eljárás a lakosság nagy száma miatt nehézkes és fáradságos, mindenekelőtt az összeírási szükséges előkészületek és előzmények haladéktalan eszközlését rendelte el. (A pesti korcsolyázó egylet) a következő jelentés közlésére keresett meg : Az egylet decz. hó 3-kán azaz pénteken esti 6 órakor a redoatban tartja végleges alakító közgyűlését. Ennélfogva fölhivatnak mindazok, kiknél aláírási ívek vannak,valamint azok is, kik a díjakat le nem fizették, hogy a gyűlésen tagsági jogukkal élhessenek, az alapítók legalább alapítási (5 frt) a részvevők pedig beiratási dijukat (2 frt) ugyanazon napon délig. Patits ékszerész mnál mint az egylet ideiglenes pénztárnokánál, (régi színház épület) letételezni, illetőleg lefizetni szíveskedjenek. — A gyűlés tárgya : az ideiglenes tisztviselők számadástétele, és újak választása. (A „kereskedő ifjak társulata“) helyiségeiben f. hó 24. Keleti Károly társulati elnök úr egy igen érdekes felolvasást tartott a „népszámlálásról“, melynek küszöbén épen állunk és melynek czéljával és fontosságával megismerkedni és oly érdekes mint tanulságos. Szerdán deczember 1-én ezen tárgyról egy folytató felolvasás fog következni; pénteken pedig deczember 3-án Vadnay Károly úr a „Fővárosi Lapok“ szerkesztője ugyanazon helyiségekben „a nőképzés ügye hazánkban“ czímű tárgyról fog felolvasást tartani , mely amennyire fontos kérdést képez hazánkban, és annyira érdekes és tanulságos teend, amiről a felolvasó úr ismert eleven és szakavatott tolla kezeskedik. (b.) Nemzeti színház. A „szentivánéji álom“ Lehman támogatása mellett bérletszünettel és rendkívüli előadásképen került színre. Lehman csakugyan — jól játszott, ő fogta fel legköltőibb módon e tündérmesét s palota-díszletein kívül kivált tündér-ligete megragadó képet nyújtott. Azonban hagyjuk el a kedves völgyet, csörgő csermelyeivel, nyári félhomályával és (bár kissé drastice) nyiló virágaival — lássuk — a rendkivüli előadást. Az darab a színház mostani személyzetéhez képest is gyöngén volt kiosztva általános bérletszünet mellett. Hermia és Helena előbbi személyesítői Lendvayné és Prielle C. páholyból nézték utódjaik kísérleteit. Miért kellett Bogdanovics Krisztin és Hirtling M. k. a.-kat épen ez este, ily kiváló alkalommal fölléptetni — nem érthető. Az előadásuk csak szöveg volt Lehman tableauihoz. Bogdanov és k. a. szorgalmas és tehetséges kezdő, kiben még a conservatoriumi növendék színésznővé ki nem fejlődhetett, ki recitál deklamál vagy pathetizál, de természetesen beszélni sem életet önteni alakjába pedig épen nem képes. Hirtling M. k. a. gyakorlottabb színésznő, ő játszott is, de annyi szint kölcsönözni szerepének, amennyit egy shakespearei alak megkövetel , képtelen. Ehhez tehetség kell, csak az tudja e jellemeket megmagyarázni és kiaknázni, enélkül az előadás olyan, mintha az ügyes festő valamely nagy mester képét másolja. A mester lelkét hiába keressük ott. Ezért enyészett el hatástalanul Hermia és Helena féltékenységi jelenete, mely máskor kacagásra indított mindenkit.Feleky csak ott volt gyönge,hol érzelmet kell kifejteni. Midőn Helénát — álmábólserkenve — meglátja, úgy rákiáltott, hogy a szegény nő méltán megijedhetett Szigligeti Anna, Niczkyné igyekeztek. Elég-e ez?Szigetié az elsőség az előadásban, az ő Zubolya tette azt életteljessé, kedélyessége néha ki is csapott a mederből, de nem bántuk — jogosult volt, hiszen legalább mulattatott. Sántha rövid pár szavát jóízűen mondta el és Náday a drastikusabb helyeken ügyesnek mutatkozott, egyebütt sajnosan tapasztaltuk nála a humor hiányát — Szathmáry sokkal jobb volt Tisbében, miért nem szerződtetik ? Benedek Tóth József felejthetlen alakját lelkiismeretesen utánozta. Hol a színész teremtő szellemére volna szükség, megakad. Szerdahelyi elvállalhatná egyik — másik kézműves szerepét, miért pihentetik ily „rendkívüli“ alkalommal? Tamássy a rendezőnek rövid szerepét sem tudta, ami vétkes hanyagság. Szigeti Imre, Szilágyi, Komáromy természeti képességeik szűk határai között küzködtek. Szigligeti Jolán a női szereplők sorában az egyetlen, ki felfogta volt jellemét s Puck pajkosságát néha eltalálta. (A „B. P. K.“-ből.) „A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter Simon Mátyást a pesti, Jackl Ferenczet a nagyszebeni, Szendey Jánost, a kassai, Aranyossy Károlyt, a nagyváradi, Luger Mórt a pozsonyi, Breinfolk Ferenczet a temesvári és Kraetschmer Ferenczet a zágrábi postakerületbe posta felügyelőkké nevezte ki. Haas Péter Jakab bezi lakos saját és gyermekei neveinek „Hazaidra , Winkler Antal, apatini lakos nevének „Szathmári“ ra való átváltoztatása a belügyminisztérium által megengedtetett. A magy. tud. akadémia ülése, nov. 29. (Ered. tud.) A tud. akadémia mai ülésén csak egy felolvasás tartatott, Henszlmann Imre 1. t. által, ki Rossinak: „A katakombákról“ szóló munkáját ismertette. — Értekező szerint, Rossinak e világhírű munkája, mely mintegy két évvel ezelőtt jelent meg, uj világítást vetett a kereszténység első századaira, s sok téves nézetet semmisített meg, vagy igazított helyre. Rossi állítása szerint, már e régi temetkezési telepeknek újkori elnevezése is hibás. Az első keresztények nem katakombáknak nevezték nagyszerű temetkezési helyeiket, hanem cemeteriumoknak, mely utóbbi a kereszténység szelleme szerint, oly helyet jelentett, hol a hívők, az elköltözés után, álmukat aludták, hogy egy túlvilági létre ébredjenek fel. Ezen megjegyzés után értekező ismerteti Rossinak a katakombák, — vagy szerinte az ókori cemeteriumokról szóló leírásait. Ezen nagyszerű temetkezési telepek nem labyrinthszerűek voltak, melynek tekervényes portikusai és anteumai soha le nem gombolyítható fonal gyanánt, egy földalatti haosba olvadtak össze, hanem inkább az ókori architektúra legrendszeresebb és bámulatosabb alkotmányai gyanánt tekintendők azok. A földalatt, kerülő utakon, hihetetlen messzeségbe nyúló antrumok és portikusok akként támadtak, hogy az emeletszerűen elhelyezett koporsók sorai közt közök hagyattak. E földalatti üregekben tartották az első keresztények isteni tiszteleteiket. A római katakombák a város keleti részén voltak. Ezek között legnagyobb szerv a „Cemeterium Calixtinum volt, melybe Rossi szerint, mintegy 6.000.000 halott temettetett el. — Értekező ezután Rossi, Marchi et Rosio életrajzát és jelesebb munkáit ismerteti, melyek mind tüzetesebben foglalkoznak a katakombákkal. Felolvasása véget érve, Arany János titkár többrendbeli, az akadémia javára tett adományokat jelent be. Ezek közt kiemeljük Aczélné, szül. 011 kB. végrendeleti hagyományát, Greguss Ágoston adományát, az első 500 írtot, az utóbbi elhunyt öcscse könyvtárából 60 kötet könyvet adományozott a tud. akadémiának. A titkári jelentés után az ügyrend módosítására kiküldött akad. bizottság jelentésének tárgyalása volt kitűzve napirendre. A tárgyalás azonban, tekintve az ügy többoldalú meghányást igénylő fontosságát, jövő hétfőre halasztatik. A jelentés kinyomatni rendeltetik, a tagok közt tanulmányozás végett kiosztatik. Az ülés fél 7 órakor ér véget. Apróságok. A suezi csatorna részvényei feltartózhatlanul alábbszállnak, daczára a nagy kitüntetéseknek, melyek Lesseps urat minden oldalról érik. A spanyol kormány az emberiség jótevőjének deklarálja őt. A részvényeseknek ez ellen ugyan nincs kifogása, de mindenesetre áll, hogy a részvényesek nem tartoznak azok közé, kiknek Lesseps úr jótevője. Még a becsületrend nagy keresztje sem vigasztalja a részvényeseket veszteségeik felett. A pária pénzpiacz kezdi belátni, hogy az osztrák vállalatokat kivéve, minden külföldi vállalatban veszít * * * Az öreg Kinek holtteste is megkerült. Csellel és íigéretekkel kicsalták Tropmanntól a titkot, miként ölte meg és hol temette el. Tropmann elbeszélte, hogy az öreg Kineket Elsassba csalta, ott leszálltak a mühlhausi állomásnál s elmentek egy erdőbe. A herrenfluchi kastély romjainak közelében az öreg Kinek fáradtnak és szomjasnak érezte magát. Tropmann felszolgált neki egy edény vízzel, melybe acidum prussicumot tett. Kinek a méregtől rögtön meghalt s Tropmann elásta őt a bokrok közt a homokban. A rendőrség Tropman utasítása nyomán csakugyan ráakadt az öreg Kinek holttestére, mely természetesen már csak fehérneműjéről ismertek meg. Tropmann pere most mielőbb tárgyalás alá kerül a bünfenyítő törvényszék előtt. A vizsgálatok Kinek holttestének felfedezésével be vannak fejezve.* * * Női erény. Egy déli departement főnöke azt írja egy falusi maire-nek: Legyen oly szíves, és küldje meg községéből a természetes gyermekek kimutatását. A maire igy válaszol ■ Uram ! a leányok nálunk erényesek s azért a gyermekek községünkben mind természetesek. * * * „Miként van az, kérdi egy kritikus barátjától egy uj színmű előadásakor, hogy e férezelményt ki nem fütyülték.“ „Barátom — válaszol a másik — ön csak nem kívánhatja a közönségtől, hogy egyidőben fütyüljön is és ásítson is. „ * * * Lesseps ur megnősült. Mondják, hogy a dolog így történt. Lesseps ur egy estélyre ment és sok ferikói rózsát vitt magával. E rózsa egyik legkedvesebb virágja a nőknek, mert nem csak szép, hanem azt is tartják róla, hogy ha vízbe tétetik és abban kinyílik, annak óhajtása teljesül, ki a vízbe tette. A társaság nő tagjai azonnal megkisérlették és a kísérlet mindnyájuknál sikerült, kivéve egy fiatal creol hölgyet, kinek rózsája nem nyílt ki a vízben. Lesseps az ifjúi tűzzel így szólt erre a hölgyhöz: „Nem eszközölhetem ugyan, hogy rózsája kinyíljék, de kívánjon olyat, mit teljesíthetek és esküszöm, hogy teljesíteni fogom.“ A szende hölgy erre szerényen azt válaszolta: „Uram, én azt kívánom... amit ön akar.“ „Akkor én azt akarom, hogy nem legyen“ szólt Lesseps s a szép ereol hölgy nem vonakodott szivét és kezét átengedni a caatorna halhatatlan teremtőjének. Külföld. Pest, nov. 30. Pária nov. 29. (Napoleon császár trónbeszéde).A császár mai nap következő beszéddel nyitotta meg a kamrákat: Uraim! senatorok és képviselők! Nem könnyű dolog Francziaországba behozni a szabadság rendes és békés élvezetét. Néhány hónap óta a társadalom felforgató szenvedélyek által fenyegettetik, a szabadság a sajtó s a nyilvános gyülekezetek féktelenségei által kockáztatva van. Mindenki, azt kérdezi, meddig fog a kormány elnézése tartani? Az egészséges közvélemény visszahatása e kihágások ellen már megindult. A tehetetlen támadások csak arra szolgáltak, hogy bebizonyítsák a nemzet szavazatára alapított épület szilárdságát. A nyugtalanság és bizonytalanság, mely a kedélyeket elfoglalja, nem tarthatnak sokáig s a helyzet most inkább, mint valaha, nyíltságot s elhatározást követel. Egyenesen kell szólani s érthetően megmondani, mi az országakarata. Francziaország szabadságot akar, de renddel párosulva. A rendért, azért kezeskedem én! Önök, uraim, segítsenek a szabadság megmentésében. Hogy e czért elérjük, tartsuk magunkat egyaránt távol a reactiotól s a forradalmi theóriáktól, álljunk azok közt, kik mindent úgy akarnak fentartani, amint van, s azok közt, kik mindent fel akarnak forgatni. Dicsőségteljes állást kell elfoglalnunk! Midőn a múlt szeptember havi senatus-consultumot javasoltam, mint logikai következményét az előbbi reformoknak s az államminiszer által nevemben adott nyilatkozatnak, szándékom volt, határozottan megnyitni a békülékenység s a haladás korszakát. Önök, midőn engem e pályán támogattak, nem akarták megtagadni a múltat, lefegyverezni a kormányhatalmat, sem megrendíteni a császárságot. Feladatunk most tehát az, hogy a felállított elveket alkalmazzuk, bevezetvén azokat a törvényekbe s a nyilvános életbe. A rendszabályok, melyeket a ministérium önök jóváhagyása végett előterjesztene, őszintén szabadelvűek. Ha önök elfogadják, következő javítások fognak létesülni: A mairek a községtanácsban fognak választatni, a törvényben megszabott kivételekkel. Lyonban, valamint Páris elővárosaiban a községtanács általános szavazás által fognak alakíttatni. Párisban, hol a város érdekei Francziaországéihoz fűződnek, a községtanács a törvényhozó testület által fog választatni, mely utóbbi már bírja a jogot a főváros költségvetésének szabályozására. Kerületi tanácsok fognak felállittatni, főként, hogy a községi erők egyesíttessenek s működésük irányoztassék. A gyarmatok szintén részt veendnek e decentralisáló mozgalomban. Végül egy törvény, tágítván a kört, melyben az általános szavazatjog mozog, meghatározandja azon közhivatalokat, melyek a képviselő-mandátummal összeférnek. Ezen közigazgatási és politikai reformokhoz fognak járulni törvényhozási rendszabályok a nép közvetlen érdekében. Az ingyen elemi iskoláztatás gyorsabb fejlesztése, a törvénykezési költségek csökkentése, a hagyatékok bejegyzését terhelő hadi pótléknak megszüntetése, a gyermekek munkájának méltányos szabályozása gyárműhelyekben, a csekély fizetések felemelése s más fontos kérdések, melyek megoldásra még nem készek, tanácskozás alá vetettek. A földmivelést illető enquéte befejeztetett s hasznos javaslatok fognak létrejönni, mihelyt a felsőbb bizottság megtette jelentését. Egy másik enquéte a városi adók ügyében megkezdetett. Tárgyalni fognak egy vámtörvényjavaslatot, mely előadja azon általános vámtételeket, melyek komoly megtámadásnak alig lehetnek kitéve. Ami azon vámtételeket illeti, melyek élénk felszólalásokat idéznek elő némely iparág részéről, a kormány nem fog javaslatokat önök elé terjeszteni mindaddig, míg nem lesz birtokában azon felvilágosító adatoknak, melyek önök tanácskozásaihoz szükségesek. A császárság helyzetéről szóló exposé kielégítő eredményeket mutat. Az üzlet fenn nem akadt, s a közvetett bevételek, melyeknek természetes emelkedése a jólét és bizalom jele,eddig 30 millióval múlták felül a múlt évieket. A folyó budget tetemes felesleget mutat, s az 1871-iki budget lehetővé teendi több szolgálati ág javitását s a közmunkaügy kellő dotálását. Nem elég azonban reformokat javasolni, megtakarításokat eszközölni a pénzügyekben s jó kormányzatot létesíteni ; szükséges, hogy a közhatóságok, összhangzóan a kormánynyal, nyilt és szilárd maguk tartása által mutassák, miszerint minél inkább tágítjuk a szabadelvű pályát, annál inkább el vagyunk határozva a társadalom érdekeinek s az alkotmány elveinek sértetlen megőrzésére minden erőszak ellenében. Oly kormány, mely a nemzeti akarat törvényes kifejezése, azon kötelességgel és hatalommal bír, hogy tiszteletet szerezzen az alkotmánynak , mert mellette van a jog és hatalom. Ha tekintetemet az ország határain kívül irányozom, szerencsésnek mondom magamat, hogy az idegen hatalmak barátságos viszonyban állanak velünk. Fejedelmek és népek békét óhajtanak, s a polgárisodás haladásával foglalkoznak. Bármily szemrehányással is illessék korunkat, van mégis okunk, büszkén tekinteni reá. Az új világ elnyomja a rabszolgaságot, Oroszország felszabadítja a jobbágyokat, Anglia igazságot szolgáltat Izlandnak, a földközi tenger visszanyerni látszik hajdani fényét s a kath. püspökök gyűlésétől Rómában csak a bölcsesség és békülékenység műveit várhatjuk. A tudományok előhaladása közelebb hozza a népeket egymáshoz. Amerika összeköti a csendes óceánt az Atlantitengerrel egy ezer mérföldnyi vasút által. A tőke és az emberi értelem mindenütt fáradozik a föld legtávolabbi partjait villanyos összeköttetés által egymással öszszekapcsolni. Franczia és Olaszország egy, az alpokon átfúródó alagút által kezet nyújtanak egymásnak. A közép és vörös tenger hullámai a suezi csatornán keresztül egymásba olvadnak. Egész Európa képviselve volt ezen óriási vállalat beszerelésénél, s ha ma nincs jelen a császárné a kamarák megnyitásánál,ez épen az okból történik , mivel súlyt fektetett arra, hogy azon országban, hol egykor fegyvereink annyira tündököltek, jelezze Francziaország rokonszenvét oly mű iránt, mely létét egy franczia állhatatosságának és lángeszének köszöni. Uraim ! Önök ismét folytatni fogják a senatus consultum behozatala által megszakított rendkívüli ülésüket. A választási verifikálások befejezése után a rendes ülések nyomban kezdeteket veendik. Nem kételkedem, hogy ezeknek kedvező eredménye leend. A nagy államtestületek, bensőbben egyesülve, meg fognak egyezni az iránt,hogy az alkotmányban szándékolt legújabb változásokat, legális módon alkalmazásba fogják venni. Az országnak saját ügyei szerint való közvetlen felosztása a császári államnak új erőt fog kölcsönözni. A képviselő testületekre jövőben nagyobb felelősségi teher fog nehezedni. Fordítsák ezt a nemzet javára és nagyságára. Tűnjenek el a véleménykülönbségek, midőn a közérdek kívánja s bizonyítsák be a kamrák bölcsességök és hazafiságuk által, hogy Francziaország képes anélkül hogy a sajnos túlkapások ismétlődjenek, azon szabad intézményeket elviselni, melyek a polgáriasult országoknak dicsőségükre válnak. A „P. L.“ reggeli lapjában azon nagy zajt ütött hírt közli, hogy 19-ken Konstantinápolyban lefoglalták az osztrák Lloyd egy gőzösét, melyen 152 zsák volt lőporral. A kapitány azt hitte, hogy déli gyümölcsöt szállít, mert mint ezt tartalmazókat adták fel a zsákokat Mityleneben. A zsákok a katonai határőrvidékre voltak adressálva. A „Pesti NI “ magánytársürgönye. C o r f u, nov. 30. A magyar király ő Felsége jó egészségben ma ide érkezett. Páris, nov. 30. A kamara mai ülésében Favre Gryula a következő tárgyakban terjesztett elő interpellatio iránti kívánalmat : A kamara elnapolása; a megyefőnököknek a választásoknál való beavatkozása ; a Párisban júniusban végbe ment zavargások és a Loire és Aveyron melletti kőszénbányákban a zavargásoknak véres elnyomása tárgyában. Végül egy törvényjavaslatot terjesztett elő az alkotmányozó hatalom szakadékának kijzárólag a kamarákhoz utalása végett. / I I Madrid, nov. 25. (A genuai herczeg jelöltsége. A republikánusok manifestuma.) Rapallo gróf levele a „Times“-ben, melyről már emlékeztünk, s melynek hire gyorsan Madridba érkezett, nagy gondot okoz a kormánynak és a többségnek. A kormány azon lapokban, melyek a genuyi herczeg jelöltségét támogatják, azt hirdette, hogy Rapallo gróf levele daczára semmi nem változott, s egyedül Victor Emanuel, mint a genuai herczeg gyámja, döntheti el a kérdést. Ellenzéki részről viszont természetesen semmit sem mulasztanak el, hogy gyűlésekben és lapokban hangoztassák, miszerint a genuai herczeg forma szerint jelentette a terv elejtését. A progressisták ezek folytán egyenesen Prímhez fordultak, hogy határozott felvilágosítást adjon az ügyalásáról. Prim pedig azt válaszolá, hogy a tárgyalások felfüggesztettek Victor Emanuel betegsége miatt, azonban semmi sem jogosít azon feltevésre, hogy a savoye-i ház feje megváltoztatta volna véleményét, mióta író egyezését adta ahhoz, hogy unokaöcscse elfogadja a spanyol koronát. A republikánusok nyilatkozványa, Castelar tollából, ma reggel látott napvilágot. A republikánusok kivágják a cortestől az alkotmány 33-ik §-nak megváltoztatását, vádolják a kormányt az októberi felkelés okozásával s keserű reeriminatiokba bocsátkoznak. Mindamellett csak elveik terjesztése s a közvélemény által akarják győzelemre juttatni pártjukat. A havannai pöspök fogságban ül Madridban ; vádolva van, hogy egy milliónál többet sikkasztott el egyik szerzet vagyonából. Konstantinápoly, nov. 26. (A szultán és a Khedive közti viszály.) A szultán és az egyiptomi alkirály közti viszály még mindig nem fordult határozottan békés irányba s alexandriai tudósítások szerint az alkirály háború fenyegetésekkel akarja megtörni Ali pasa szilárdságát, arra számítván, hogy ha a szultán látja az erős harczi készülete,K.ót,ajol megontoladja, várjon kezdjen e háborút ezen egy pénzügyi kérdés miatt. Az alkirály pánczélos hajókat rendelt meg Francziaországban s Alexandriát védelmi állapotba helyezteti, több száz munkás dolgozik már is különféle erődítvényeken. A fegyvertárakban jókora mennyiségű fegyver van felhalmozva s rövid idő alatt, 40,000 ember kiállhat a síkra. A porta azonban egyelőre nem látszik e készületektől meghökkenni, s mint így mai távsürgöny jelenti, nov. 28-án ultimátum küldetett Kairób , melyben felhivatik a khedire, hogy 10 nap alatt tegyen eleget a szultán akaratának, ellenkező esetben le fog tétetni s helyét Mehemed Fazyl pasa foglalandja el. Az ultimátum támogatásául hitelt érdemlő tudósítások szerint, a porta Hobbart pasa vezénylete alatt a pánczélos hajórajt Alexandria felé indította. Elliot, konstantinápolyi angol követ, kormánya meghagyása folytán Egyiptomba utazott s ha netalán míg komolyabb alakot öltene a viszály, azt hiszik, hogy Anglia aligha közbe nem veti magát, mert Milne ellentengernagy parancsnoksága alatt 5 első rendű pánczélos hajó jelent meg a földközi tengeren. München, nov. 29. (A minister válság) Az ultramontánok győzelme folytán, mint a táviró már jelentette, az összes minisztérium beadta lemondását. Eleinte azon hit szárnyat, hogy a király nem fogadta el a lemondást, újabb távirati tudósítások azonban e hirt alaptalannak mondják, sőt már az új miniszterek neveit is emlegetik ; köztök van Bomhardt, Schrenck és Thuengen. Az ország minden táján nagy tüntetések rendeztetnek a minisztérium mellett, Münchenben a népszínházba hivatott össze nagy népgyűlése végett. "1