Pesti Napló, 1870. február (21. évfolyam, 24-47. szám)
1870-02-01 / 25. szám
írók, kik nem a bejelentett helyen és időben tartják meg a gyűlést, vagy ha ez a bejelentett tárgytól eltér, ezt feloszlatás végett be nem jelentik ; a gyülekezők, kik bejelentés nélkül tartanak gyűlést; az elnökök, kik a gyűlésben a rendet fentartani nem akarják; végre kik a rendőri feltételeket megszegik, fejenkint 50 írtig terjedhető bírsággal, s ha ezt 8 nap alatt le nem fizetik, megfelelő fogsággal büntetendők. Ki a feloszlatás után is a gyűlés helyén marad, lázadónak tekintetik, s 5 évre terjedhető börtönnel fenyíthető. Hasonló büntetés éri azt, ki a hatóság képviselőjét bántalmazza. Ki a hatóság felszólítására le nem csendesül, hat hóig terjedhető fogsággal büntethető. Lázadóknak tekintetnek azok is, kik a gyűlés által megállapított kérvényeknek több, mint tíz tag által eszközlött átnyujtásában részt vesznek vagy kik az átnyujtás alkalmával szét nem oszlottak. A jelen törvény alá nem esnek a nyilvános vigalmak, nászmenetek, szokott népünnepek s menetek, temetési gyászmenetek, processiók, búcsúk s a törvényesen bevett vallásfelekezetek szertartásain alapuló gyűlések, ha azok az egyházi törvények s az eddigi szokás korlátai közt maradnak végre az egyházi és iskolai autonómiára vonatkozó jogok gyakorlása. Végül a törvényjavaslat általános határozatai, némi jelentéktelenebb intézkedések között, a következőket tartalmazzák: Háború vagy lázadás idején, vagy a köznyugalmat és rendet veszélyeztető nagyobb fokú izgatottság eseteiben joga van a minisztériumnak saját felelősségére a jelen törvényt egészben vagy részben, az egész országra vagy annak egyes részére nézve felfüggeszteni. A minisztériumnak kötelességében áll ezen intézkedését, ha a törvényhozás együtt van , azonnal, ha együtt nincs , annak legközelebbi ülésszakában bejelenteni. Felesleges hozzátennünk, hogy e javaslat több illiberalív pontja a Deák-pártban a legkedvezőtlenebbül fogadtatott. ___ Pest, jan. 31. (A képviselőház osztályainak központi bizottsága) ma esti 5—8 óra között tárgyalta az ipartörvényjavaslatot az 53 §-tól kezdve a 61. §-ig bezárólag. E §§. rendelkezései a munkáskérdéssel levén szorolt összefüggésben, a közp.bizottságban való tárgyaltatásuk különös érdeket kelt. Legelőbb is elhatároztatott, Gorove miniszter előterjesztésére, hogy a budapesti munkás-egylet küldöttei a holnapi ülésben kihallgattassanak. Az 53 §. annyiban módosíttatott, hogy a tanviszony 2 heti felmondással felbontható legyen a mester részéről, ha a) a tanoncz 2 (nem 3) hónapnál tovább tartó vagy ragályos avagy undorító betegségben szenved, és kölcsönösen felbontható, hab)a mester üzletével felhagy. Az 58. §-ban kimondatott, hogy a mester a tanoncztartási jogtól ideiglenesen az iparhatóság, és véglegesen csak bírói ítélet által fosztható meg. Az 59. §. bevezetése oly szerkezettel fogadtatott el, hogy: „az iparos és segédei közti viszony a szabad egyezkedés tárgya“; a második bekezdde pedig, mely a szerződés főtárgyait elősorolja, kihagyatott. Élénkebb eszmecserére szolgáltatott alkalmat a 60. § , melyre nézve vitattatott egyrészről, hogy annak határozmányai az előbbeni §-ban elfogadott elvvel ellentétben állanak, másrészről viszonozuatott, hogy a törvényhozónak szükséges gondoskodást tenni a viszony lényegesebb pontjairól, ha a felek, mint az ez esetben mindennap előfordulhat, arról különösen intézkedni elmulasztanák. Végre is az egész szakasz azon hozzátétellel: „ha a felek másként nem egyezkedtek,“ meghagyatott. (A bécsi Generalbank) kezdeményezése folytán, mint halljuk, több szakférfi s üzletember a Pesten székelő több dunai hajózási társulatokat egyesíteni akarják, hogy eme társaságok a cs. kir. gszab. Dunagőzhajózási társulattal annál sikeresebben versenyezhessenek.Különösen négy társulatot neveznek meg, mint melyeknek fusiója valószinünek tekinthető. Ezek : az első magyar gőzhajózási társulat, az országos gőzhajó-társaság, a Pest-Wiener-Remorquirungs társulat és végre a pest-fiumei hajógyár. (A száztagú jászberényi küldöttség köréből, mely fellépésével Pesten némi sessatiót keltett fel, a következő nyilatkozat közlésére kerestettünk meg. Az „Esti Lap“ folyó évi január 28-ai számában, állítólagosan egy deákpárti által aláírt közlemény foglaltatik, melyben az van mondva, hogy bizonyos előzmények után a jászberényi vasúti száz tagú küldöttségben egy valódi deákpárti sem vehet részt. Ezen közlemény ellenében kényszerítve érezzük magunkat kijelenteni, miszerint a jászberényi Deákpárt a vasútügyből pártkérdést sem ezelőtt sem most nem formált, s nem is fog formálni, és alulírottak, számos elvbarátaikkal, kik a száztagú vasúti küldöttségben részt vettek, magukat valódi deákpártiaknak tartják. Kelt Pesten, jan. 30. 1870. Farkas Péter, prépost és jászberényi plébános, Visontay János főgymnas. igazgató. Sismis József h. ügyvéd Anvander János, Biau Farkas Deutsch Miksa. Országgyűlés. A képviselőház jan. 31-ki ülése. (Esti kiadásunk folytatása.) Krajcsik János: Tisztelt képviselőház! Kötelességemnél fogva mint Trencsén m megye egyik képviselője, s különben is Trencsén vármegye bizottmányi közgyűlése által megkerestetvén, bátor vagyok felszólalni a Vág-folyó szabályozási ügyében. Ugyanis Trencsénmegye közönsége az 1868. évi márczius 30-án mélyen tisztelt közmunka s közlekedési miniszter úrhoz intézett feliratában, eleven színekkel ecsetelve azon pusztításokat, melyeket a Vág vize a menetében fekvő községek határainak épen legtermékenyebb térségein okoz. Szabályozatlan állapota miatt, medrének gyakoribb megváltoztatása által legjobb szántóföldeket elsodorva, azok helyei köves, kavicsos hegy, és a Vág-völgynek lapályos helyeit egészen terméketlenné teszi. A múlt évi ápril hó 5 én tartott bizottmányi ülésben első alispán örömének nyilvánítása mellett, jelentésében különösen kiemelte, miszerint általam említett felterjesztés folytán mélyen. miniszter úr ezen ügy fontosságától áthatva, a Vág szabályozásán szükséges költségeknek, a költség legközelebbi irányzatába felvételét kilátásba tenni méltóztatott. Azonban hiába keressük az előttünk fekvő előirányzatban a Vág vize szabályozására kivetett költséget. Ez levetőleg fog hatni a munkás, erkölcsös Szencsén megyei adózó népre. Amennyire Trencsén megye lakosait ismerem, biztosan reményem és felteszem,hogy a közterhek viselésében, és az országos adó fizetésében pontosak és talán sokkal pontosabbak, mint boldogabb fekvésű némely megyék. Méltányos, sőt igazságos, hogy ők is valami kedvezményben részesüljenek. Ezek után azon alázatos kéréssel fordulok a t. miniszter úrhoz, s illetőleg t. képviselőházhoz, miszerint a Vág vize szabályozására is kegyes figyelmüket kiterjeszteni méltóztassanak.Egyébiránt pártolom Kvassay képviselő indítványát, és azt tárgyalás alá vétetni kérem. Eördögh Békés megye déli részének a Körös áradásai ellen való védelmére gátak felállítását, szóval, szabályozást óhajt. Turcsányi Ede Nyitra megye közlekedésügye érdekében egy költségvetési összeget 100-ról 200,600-re kíván emeltetni. Ivánka Imre rendkívüli áremelkedést lát azon földeknél, hol a gátrendszer kívánalmai szeint történt a vizek szabályozása; ez okból oda kívánná utasíttatni a kormányt, miszerint ezt nálunk is meghonosítsa. Hieronymi Károly, mint hely, nyomban adott felelete alkalmával kifejti, miszerint a gátrendszer koránt sincs még gyakorlatilag annyira kisés létezve, miszerint minden meggondolás nélkül nálunk is meghonosíttathatnék. Ha az előtte szólott képviselő úr csupán e rendszer tanulmányozása szükségét emelte volna ki , úgy ő készséggel járulna nézetéhez. Különben e gátrendszer, mely abból áll, hogy egy völgyben nagy falazat által tavat képezve, torlaszoltatik el a víz, nem is felelt meg eddig a Szajna mellett (hol ez egyedül van kivitelben, és nem— mint múlt alkalommal itt említék— a Loknál) azon hivatásnak, hogy az áradást fölfogja, mivel a víz ezekben rendesen annyira meggyűl, miszerint a fal fölött folyna le, ha a gázzavarokat meg nem nyitnák, hanem csak azon egy gyakorlati hasznot mutatok fel, hogy a nyárban rendkívül apadásnak induló Szajnát azokból táplálni lehet. A maga részéről tehát, mint áradást akadályzó rendszert, nem merné ajánlani. Paczolay János Tisza ellen kel ki, hogy ő a Berettyó-szabályozást, ily kis provinciális érdeket az ország gyűlése elé hoz, és ezáltal háttérbe szorítja a felvidék nagyobb folyamai és a Duna országos fontosságú szabályozásának ügyét. Tisza K. szavai félremagyarázása miatt szól és kinyilatkoztatja, hoy nem a Berettyó-, hanem a Körös-szabályozást említi, mely folyamba szakad a Berettyó. Máttyus Aristid kéri a minisztert, miszerint adjon felvilágosítást, illetőleg feleletet múltkori előadására a Pestbuda közti Dunarész szabályzása tekintetében, hogy így a testvérfőváros lakossága e nagyfontosságú kérdésben meg legyen nyugtatva. Mikó Imre, közlekedési miniszter (Halljuk ! Halljuk !) : A t. képviselő úr megnyugtatást kíván a testvérfőváros lakossága részére. A testvér-főváros lakossága tudja, hogy ezen tárgy épen most tárgyalás alatt van, és hogy a tervet közöltette a városok közönségével, hogy azoknak véleménye kitudassék. Ezen ügy, mondom, tárgyalás alatt van, de ezek egyéb fontos kérdésekkel szoros kapcsolatban vannak, és én egyebet nem nem ígérhetek, mint hogy a kormány igyekezni fog ezen tárgyban minél előbb törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé. Azonban a t. ház azon utasítást adta a minisztériumnak, hogy ily nagyobb kiadásokat igénybe vevő munkálatok ne a költségvetéssel, hanem külön törvényjavaslatban terjesztessenek elő, és ezen esetben is így fog történni. (Általános helyeslés.) Andrássy Gyula gr., miniszterelnök : T. ház ! Nem lévén jelen, midőn egy t. képviselő úr interpellátiót intézett t. collegámhoz, a közlekedésügyi miniszterhez, bátor vagyok előbb kérdezni, várjon a fővárosról általában, vagy pedig a Duna szabályozásról különösen méltóztatott e szólni ? Máttyus Aristid : A Duna-szabályozásról Buda-Pest között! Andrássy Gyula gr. miniszterelnök: Kérem, bátor vagyok pótlólag ahhoz, mit. barátom mondott, még hozzátenni azt, hogy miután ezen kérdés a rakpartok kiépítésével szoros öszszeköttetésben van s e két tárgyat egymástól kár nélkül elválasztani nem lehet, — ez pedig ismét azon tervekkel van összeköttetésben, melyeket felfogásunk szerint az országnak ezen két város irányában,mint főváros irányában bizonyos tekintetben pártolni kell. Mindezekre a kormány figyelmét már rég fordította és készen is vannak már a tervek, de természetesen miután ezek az ügy financiális oldalával szoros összeköttetésben vannak, s e tekintetben a költségvetés még tökéletesen be nem fejeztetett, csak annyit mondhatok, hogy rövid idő alatt a tervek elő fognak terjesztetni. Vass Samu gr. beszédének alapeszméje az volt, hogy Magyarországnak, nyersterményeket kivivő ország lévén, nem a vaspályák, hanem a vízi utak szaporítására kell törekednie., Ez teszi lehetségessé többek közt az Egyesült Államoknak azt , hogy bár néha búzájuk ára a pesti piacénál sokkal magasabb,mégis Londonban a mi szárazföldön szállított és ezáltal megdrágított búzánkat olcsóság tekintetében leszorítja a versenytérről. Nekünk, mint nyerstermény-kivitellel foglalkozó országnak, legközelebbi érdekünk vizen érintkezni a tengerekkel és e részben sajnosan tapasztaljuk, hogy legalább még most e közlekedési vonalak teljesen hiányzanak. A Dunát a Rajnával egybekötő csatorna nem sikerült, de még egyáltalán nem oly mérvekben építtetett, mely a dunai forgalmas, közvetíthetné, s így a német tengerbe egyenes vizi-uton nem szállíthatjuk nyers terményeinket. Adriával vasút által kell ugyan majd érintkeznünk, de azért a Száva és Kulpa szabályozása által igen hosszú vizi-utat nyerhetnénk feléje, míg a suezi csatorna által nevezetessé lett Fekete tengerhez sem akadályozatlan vszi-utunk, mert ott van a Vaskapu, s ezen lényeges akadályok elhárítására hívja fel a házat és egy határozati javaslatot is nyújt be, melynek értelmében utasíttatnék a minisztérium a Száva és Kulpa haladéktalan szabályozására, és a közös külügyőrségnél oly lépések tételére, melyek egy nemzetközi Dunatársaságnak a Vaskapu kitisztítása érdekébeni alakulását eredményeznék. Ordódy Pál igazságosnak tartja azon elvet, mely országos segélyben csakis azon vidéki közlekedési eszközöket akarja részesítni, melyek több megye forgalmát közvetítik; de ha ezt elismerjük, úgy nem lehet figyelmen kívül hagynunk a Vágót,mely egy iparra termett vidéket szel át, és melynek szabályozása politikai tekintetből is kívánatos, miután a Bach-rendszer alatt e nép Bécshez való édesgetése érdekében minden elkövettetett, míg Pest részéről eddig úgyszólván mi sem történt ez irányban. Kéri ez okból a házat, hogy azon rovat alatti összeg egy részét, mely „Megyei közlekedési eszközök építésének segélyzése“ czím alatt van alatt az előirányzatban, határozottan a Vágszabályozásra jelölje ki. Hogán teljesen helyesli előtte szóló nézetét, maga is azt kívánván, miszerint ez általános czím alatti tételből elégíttessenek ki hason igények. Felvastatik most Kvassay László hat. javaslata, mely a Vágszabályozás tervei elkészítésére 100.000 forintot kíván megszavaztatni. Zsedényi Ede osztja a Vágszabályzás fontosságát, mely hazánk egész nyugati felét érdekli, de nem tartozik azok közé, kik a százezereket oly könnyen szavaznák meg, főleg egy terv elkészítésére, mi lehetlen, hogy ily összegbe kerülhetne. Azért ő csekélyebb összeg megszavazását ajánlja. Elnök ismételve figyelmeztetti a házat, hogy ez egész vitának csak az illető pontnál van helye. Erre átmegy a ház a részletezés pontonkénti tárgyalására. A Duna szabályozás számára vita nélkül szavaztatik meg az előirányott 195,292 írt, csak Simonyi Ernő lát alkotmánysértést abban, hogy itt kétszer fordul elő a Felség jóváhagyása, mi a költségvetésben a költségmegszavazási jog anticipálása, mi több, megsemmisítése volna. Mikó azonban kijelenti, hogy ez csak tévedésből jött bele az előirányzatba. A Tiszaszabályozás számára igényelt 247,600 főt is megszavaztatott. A pénz. biz. jelentésének azon részével együtt fogadtatott az el, melyben az átmetszésnek sürgős készítése a minisztériumnak utasításul adatik. Az e feletti vita alkalmával benyújt Majoros egy hat. javaslatot, melyben a tiszaszabályozási állammérnökök elbocsátását kívánja. A részletezés e helyén tétetik be a bodrogközi és felső-szabolcsi átmetszések számára külön megajánlott 600.000 frtnyi tétel a költségvetésbe. A Maros vízmunkálataira megszavaztatott 55.000 frt. A Száva szabályozására előirányzott 250.000 ftot a bizottság töröltetni javasja, miután még nincsenek meg a tervek, melyek alapján ily összeget meg lehetne szavazni. Anker Hugo: Horvát-szlavon-dalmátországi képviselőtársaim nevében a pénzügyi bizottság által felhozott ok ellen akarok szólani és a t. házat egész bizalommal felkérni, hogy a bizottság véleményét mellőzni méltóztassék. Méltóztassék tekintetbe venni, hogy Horvát- Szlavónországban a közlekedési eszközök oly csekély mérvűek, hogy Horvátországban csekély . Szlavóniában pedig semmi vasutaink nincsenek, országutaink a roszabbnál is roszabbak, így tehát csak egy közlekedési eszközünk van, ez pedig a vizét. i. a Dráva és Szávai Ennélfogva felkérem a t. házat, méltóztassék a pénzügyi bizottság által kitörölt összeget a Száva szabályozására nézve a költségvetésben benne hagyni és a munkálatra vonatkozó terveket, a szerint a 250.000 frtot megszavazni; annyival is inkább, miután annak megszavazása által mi közlekedési előmenetelben nyernénk, holott pedg ha ismét egy évre visszavettetnék, ismét nagy kárt váltanánk a nélkül is sajnálattal kellett tapasztalnunk, hogy az eszék-zimonyi vasút építésére kívánt 30.000 frtot a pénzügyi bizottság törölte , hogy ezt tette, indokolva volt, mert, mint a jelentés mondja, nem lévén még törvényhozásilag megállapítva, mely utak tekintendők Horvát Szlavón és Magyarország közös államotainak; az eszék-zimonyi útvonalnak ily közös természete sem tekinthető kétségtelennek. Kérem tehát a t. házat, miután ennek törlési oka elengedőleg indokolva nincs, hogy a közlekedési minisztérium által előterjesztett 250.000 frtot megszavazni méltóztassék. (Felkiáltások : „De nincs kész tervezet!“) Simonyi Ernő véleménye szerint a helyes államháztartás igényeinek egyedül a pénz. biz. jelentése felel meg, és ezért ő ezt pártolja, és nem látja okát, hogy mért ne várhatna Horvátország még néhány hónapig, míg a tervek elkészülnek, és ezek alapján egy határozott terven alapuló Szávaszabályozási törvényjavaslat fog a ház elé terjesztetni. Somssich Pál: T. ház! Nem osztozom Simonyi J. képviselőtársam nézetében. Ő ez alkalommal többet próbált, mint amennyit bizonyítani akart. Mert ha egyáltalában addig nem lehetne megszavazni az összegeket a szabályozások czéljaira, míg a kívánt és beadandó tervek ez iránt általánosságban készek lesznek, akkor egy tételre se szavazhattunk volna semmit; mert ha áll az, hogy a többi tételek a részletes tervek szerint vizetnek és nem azon általános terv szerint, amely el fog készülni,akkor sem a Dunára, sem a Tiszára, sem a Drávára, sem a Marosra nem szavazhatnánk meg költséget, ha a Szávára megtagadjuk. Én e részben nagyon méltányosnak tartom, hogy Horvátország a Száva szabályozására részesíttessék azon kedvezményekben, amelyek Magyarország folyóinak nyujtatnak, annál is inkább, mert a hajókázható folyók azon tervre mindenesetre felveendők lesznek; márpedig hogy a Száva hajókázható, kivált a Kulpa befolyásától kezdve, azt tagadni senki sem fogja. Kérem a tisztelt házat, méltóztassék ezen összeget megszavazni, valamint ha jelen lettem volna, az eszék-zimonyi közútra is megszavaztam volna a kívánt összeget. (felénk s általános helyeslés.) Erre az egész ház feláll,kivétel nélkül, a Szávaszabályozásra kért 250,000 frtnyi összeg megszavazásánál. A Dráva számára 60,000, a Kulpának 5000 frt szavaztatott meg. A megyei közlekedési eszközök segélyzése számára előirányzott 147,000 frtnál a vágszabályozási kérdés ismét szőnyegre kerül. Madocsányi P. erélyesen felszólal Simonyi azon múltkori feltevése ellen,mintha ők,felvidéki képviselők, vidékük érdekeiről elfeledkeznének. Nem feledkeztek, ők és hanem csak háttérbe szobták e vidéki érdekeket, miután a legfontosb országos érdekek vették igénybe a törvényhozás figyelmét. De most, miután helyén van, ő is felszólal a Vágszabályzás érdekében, mely felvidékünk közgazdászati életének egyik legfőbb életere. Simonyi menti magát múltkor mondott szavai miatt, melyeket nem vádként kívánt elmondani. Örül azonban most, hogy felszólalása alkalmat nyújtott a Vágszabályzás érdekébeni ily élénk demonstratióra. Puszky tervekre csak 50,000 frtot akar 100 ezer helyett megajánlani. Zsedényi ezt elegendőnek tartja. Mikó I. a 147,000 frtnyi tételt és a fenforgó tervkészítés-ügy iránti tekintetből 200,000 re kéri fölemeltetni, ennek határain belül teljes átruházási jogot adva meg. Vukovits Sebő kész ebbe beleegyezni, ha ez összegből a Béga és Temes is segélyeztetni fog. Tisza szintén a min. ajánlatát tartja elfogadhatóbbnak. Erre Kvassay saját határozati javaslatát visszavonja és csatlakozik a min. ajánlatához, melyet a ház is elfogad. Különfélék* Pest, jan. 31 (Udvari hírek). A toskánai nagyherczeg bekövetkezett halála, valamint több politikai oknál fogva, melyek őfelségét sürgősen Bécsbe szábták, a király már el is utazott. Egyébként is nagy változás történt az udvar programmjában. Gizella főherczegnő és Rudolf koronaherczeg kedden délelőtt visszamennek Bécsbe, a legfőbb udvari személyzet már szintén visszautazott. Királyné őfelsége a kis főherczegnővel egyelőre még Budán marad. A király a hét végén néhány napra visszatér Budára. Az udvari gyász miatt a farsangi idény alatt nem lesz udvari bál. (Rudolf koronaherczeg) tegnap délben meglátogatá Schrecker pesti fényképész műtermét és ott több állásban levéteté magát. A koronaherczeg bejegyző nevét azon könyvbe is, melybe már király őfelsége is beírta nevét. (A m. k. államvasút) hivatalnokai számára az indóházon kívül lakházat szándékozván a közlekedési minisztérium építtetni, a kőbányai vámház megött a temető utra nyiló városi telekből 595 □8 területet kér eladás végett Pest városától. A gazdasági bizottmány Pfeffer János, Staffenberger István, Steindl Károly, Zelenka Ferencz és a főmérnökből álló albizottmányt küldötte ki véleményadás végett. (Több pestvárosi lakos panaszoskodott a városi alpolgármesternél, hogy a háziszemét kihordásáért a mostani bérlők a szerződésben kikötött díjnál nagyobbat követelnek s aláírási íveket köröztetnek az egyes házak lakói közt, melyben ezek felszólittatnak, hogy írják alá, mennyivel kötelezik magukat az eddigi áraknál többet fizetni. A befolyt panaszok következtében a városi hatóság falragaszok utján értesíteni fogja a közönséget ezen visszaélésről s közlendi a bérlők által szerződésileg beszedhető dijakat, melyek következők: az 1—3 lakóféllel biró ház tartozik fizetni évnegyedenként 90 krt, a 4—6 lakóféllel biró 1 ft 20, a 7-10 lakóféllel 1 ft 80, a 11—15 tel 2 ft 40, a 16—20 pedig 3 fcot. A 20 lakóféren felül biró házak tulajdonosaival a bérlők külön szerződésre léphetnek. (Adatok a népszámlálásról.) Mosonymegye népessége, a jelenleges népszámítás szerint, 75,220. Ezek közül 37,284 fő- és 37,936 nő nembeli. A régiebb összeírások e megye népességét 1780-ban 40,875, 1805-ben 53,621, 1815-ben 57,829, 1850-ben 67,473, és 1857-ben 71,802-vel tüntetik ki. A népnövekedés viszonya, tekintve azt, hogy 1857-ben a szentmiklósi és mosonyi czukorgyáraknál és tőzegtelepeknél több, mint 2000 főre menő oly külhoni napszámosok, illetőleg ezek családtagjai írattak össze, kik e helyütt csak a gyári munkaidény alatt tartózkodtak, holott jelenleg az összeírás az első gyárt zárva, az utóbbit a munkaidényen kívül találta, s tekintve azt, hogy a megye évenkint több, mint 200 újonczot állít a hadsereghez , kielégítő ugyan, de a születés általi szaporulatot, mely e megyében 0,8 % -tólira rúg, felül nem haladja. A bevándorlás általi népnövekedésre megyénkben alig számíthatunk; hiányzik nálunk a terjedelmes kézi- és gyári ipar vonzereje, a birodalom, sőt világrészünk egyik legnagyobb czukorgyára, a szent-miklósi, mely évenkint több, mint 20 ezer mázsa czukrot állított ki, s kimerithetlen tőzeg-telepével együtt több, mint kétezer egyénnek nyújtott keresetet s foglalkozást, a nyersanyagot terhe-ő, mintegy 120 ezer fára rúgott adónak súlya miatt beszüntetett, a mosonyit bérlője elhagyá s a gyártást jelenleg az uradalom folytatja bizonytalan, sőt kétes eredménynyel, ezenkívül négy bezárt szeszgyár s ugyanannyi sörfőzde az adóreform napkeltére vár; ipar és kereskedelmi viszonyaink jobbra fordultával népnövekedési viszonyaink is kedvezőbbek lesznek. (A „Népnevelők pesti egylete“) tegnap Zichy Antal elnöklete alatt tartott közgyűlésén számos érdekes tárgy elintézése után megválasztatott az országos tanítói gyűlés érdekében a közoktatási szak, minisztériumhoz menesztendő küldöttség. Szóba jött és elhatároztatott — ha ugyan még nincs későn — egy zártkörű egyleti bál rendezése, főleg azon t. pártolók — különösen pedig a lelkes hölgy-tagok kedvéért — kik az egyletnek eddig csak terheit viselők a népnevelés iránti buzgalomból, anélkül, hogy az egylet által valami kedvezményben részeltettek volna. Végül a Zichy A. által pályakérdésül kitűzött „Pestalozzi élete és hatása“ czímű tanirodalmi pályanyertes műnek egy kis részét olvasá fel Szetvizer Lajos, a tagok és megjelent vendégek éber figyelme és osztatlan helyeslése között. Az idő későre járván, egyik tag indítványára elhatároztatott, hogy ezen érdekes dolgozat a jövő közgyűlésen egész terjedelmében fel fog olvastatni. Az orsz. m. iparegyesület V. nemzetgazdasági szakosztálya január 28-án Horn Ede úr elnöklete alatt rendkívüli ülést tartott, melyen egy mezőgazdasági congressus szüksége és az iparegyesület részéről a bank-enquetenek adandó véleménynyilatkozat tárgyaltattak. Az igen látogatott ülés elnök álta azon nyilatkozattal nyittatott meg, hogy ezen ülést az alapszabályok értelmében 8 tag kivánatára annál készségesebben hívta egybe, minthogy kívánatos, hogy az első mezőgazdasági congressus a legalkalmasabb időben, t. i. májns havában tartassák. Máday Izidor úr, mint a véleményezés végett kiküldött hármas bizottság előadója, felolvassa az általa szerkesztett munkálatot, melyben a congressus szükségességét hangsúlyozza, s javaslatba hozza, hogy a congressus egybehivására alkotandó vegyes bizottság az országos gazdasági egyesület és az orsz. m. iparegyesület küldöttségeiből alakíttassék. Beható eszmecsere után, melyben Morócz István, Garay Dezső, Mudrony Pál, Érti Károly, Máday Izidor, Cadrinelli Hector, Kun Gyula, Dobner Rezső, Királyi Pál, Péterffy József, Weisz Berthold és b. Bánffy Endre vettek részt, egyhangú határozatképen Kimondatott, hogy a szakosztály a congressusnak május hónapbani megtartását óhajtja. Az ezen határozat kivitelére kiküldött hármas bizottságba Catinelli, Érti és Horn urak választottak. E bizottság magát az orsz. m. iparegyesület mezőgazdasági szakosztályával érintkezésbe teendi s az utóbbit hasonlag egy hármas bizottság választására fölszólítandja. A két egyesült bizottság az egylet nevében az igazgatóság útján lépend érintkezésbe az orosz m. gazdasági egyesülettel, az egybehívandó congressus legczélszerűbb módozatai fölött tanácskozandó. A bank-enquéte-re vonatkozólag azon föltevés alapján, hogy az e kérdésben véleményezés végett fölkérendő testületek között az orsz. m. iparegyesület, illetőleg annak nemzetgazdasági szakosztálya is leend, az elnök javaslatára határoztatok, hogy mihelyt a bank-enquête kérdései véleményezés végett kiadatnak, e miatt egy rendkívüli ülés össze lesz hívandó. (A budapesti kereskedelmi kamara folyamodott az adóhivatalhoz, hogy a jövedelmi adórovatokból a kereskedők és iparosok neveit összeírhassa, valamint az általuk fizetett jövedelmi adót is, hogy azután e szerint a kamarai illeték kulcsát megállapíthassa . Nehogy pedig olyanok is összehassanak, kik nem kereskedők, a kamara a következőket tudatja az adóhivatallal: kereskedő az, ki valamely üzletet önállóan kezel, így : bankárok, pénzváltók, nagykereskedők, kereskedők, sátoros kereskedők és szatócsok, bizományosok, kézügynökök és alkuszok; végre a részvénytársaságok, tankok stb. Iparos az, ki kézmű vagy gyáripart folytat. A lajstromozásra 200 rovatos iv szükséges. (Ingyenes gyorsírászati tanfolyamot) nyit meg a pesti egyetemen Markovics Iván úr e hó 31-dikén. A tanfolyam négy hónapig tart, s hetenkint háromszor, este 6—7 óra között van előadás. Jelentkezhetni a nagy egyetemi épület 3. emeletén is a sz. alatti teremben. (Az országos magyar köznevelési egyesület) f. é. febr. hó 2-án a magyar tudományos akadémiai épület Kisfaludy - termében fog közgyűlést tartani, melyre a t. oz. tagok és ügybarátok ezennel tiszteletteljesen meghivatnak. Schwarz Gyula elnök meghagyásából, a főjegyző. (Egy csendbiztos, mint rabló.) Nógrádból a következő tudósítást vettük: Valamint több lapban, úgy a Naplóban is közölve volt azon botrányos eset, hogy M. A., Nógrád megye csendbiztosa, a múlt decz. 9-én Münz Adolf Josoncz tugári lakos házába rablási czélból betört, és a megyehatóság ennek megtorlása végett semmi intézkedést nem tett volna. Amint az eset pár nap múlva a megye első alispánjának áldomására jött : egy bizottmányi tag, tiszügyész és szolgabíróból álló bizottságot küldött ki a panasz megvizsgálására. A vizsgálat a múlt évi decz. 16—21. napjain foganatosíttatott, s annak eredményeként a tényállás a következőkben állapítható meg.A kérdéses napon Losonczon vásár lévén, nagyobbszerü pénztolvajlás követtetett el. A csendbiztos az orgazda megmotozása s esetleges elfogatása végett székhelyéről, Gácsról Fülek-Püspökibe volt utazandó, s útközben, mint állítja, Lesorcz-Tugáron egy gyanús korcsmát kívánván megmotozni, kocsiját a pandúrokkal együtt a korona-vendéglő előtt megállította. A korcsmából a szomszédos házba egy embert látván beosonni, s ugyanakkor a gyertyát is eloltatni, ez okból bebocsáttatását sürgette, a mi sok kopogásra meg is történt. Ez Münzháza volt, melyet midőn kikutatott volna, az utcza felőli ajtón neje a szomszédos kávéházban mulató férje, leánya pedig az istállóba a kocsisok után szaladtak, lármázván, hogy rablók törtek a házba. Az összecsoportosult nép, a közt főleg Münz cselédei tettleges bántalmakkal illeték a csendbiztost, ki csak egy katonatiszt barátjának erélyes föllépése folytán szabadult meg a legnagyobb veszélytől. Csaknem eszmélet nélkül kocsijára föltették, s a pandúrokkal együtt útnak indult; de magához térvén, meggyaláztatását megboszulandó, Münz házához visszahajtatott, a bebocsáttatván, Münz homlokát kardjával megsebesítette, azután megkösztelte, de a nép csoportosulni kezdvén, szabadon bocsátotta. A legközelebbi megyegyűlés föladata lesz a csendbiztos eljárása fölött határozni. Semmi kétségem, hogy mindenki ellenében a törvény egész szigorával fog eljárni. Ezúttal csak azt kívántam fölvilágosítni, hogy rablási vagy lopási szándékról szó sem lehet. Hamarább hiszem, hogy a csendbiztos nem volt öntudatos állapotban. Mi pedig a megyehatóságot illeti, elnök első alispánunk, nemcsak a vizsgálatot foganosíttatta, de sőt a csendbiztos fizetésének kiszolgáltatását is betiltotta. (Pécsett) — mint nekünk írják — a népszámlálás eredménye következő: A belvárosban van 4071 férfi, 3829 nő,összesen 7900 , 758 ház és 1575 lakófél. A vasúti menetben 52 férfi, 38 nő összesen 90, 19 ház és 24 lakófél. A budai külvárosban 3591 férfi, 3602 nő, összesen 7198 ház 1100 és 1875 lakófél. A szigeti külvárosban 2343 férfi, 2378 nő, összesen 4721; 702 ház , 1218 lakófél. A siklósi külvárosban 511 férfi, 500 nő; összesen 1011; van e városrészben 146 ház, 222 lakófél. A bányatelepen 1137 férfi és 869 nő, összesen 2006; 116 ház, 251 lakófél. A ráczvárosban 65 férfi, 69 nő, összesen 134; 20 ház 42 lakóféllel. A mező és szőlőkben 175 férfi 434 nő, összesen 909; 102 házban 255 lakóféllel. Van tehát Pécsett 12245 férfi, 11724 nő, összesen 23969; 2963 ház 5454 lakóféllel. (Álcázottt útonállók.) A budai városkapitányság előtt ma két útonálló állott : egy férfi, ki nőruhába, s egy nő, ki férfiruhába volt öltözve. Egy őrjárat épen akkor fogta el őket, midőn egy férfit megtámadtak. A nőnek