Pesti Napló, 1870. február (21. évfolyam, 24-47. szám)

1870-02-11 / 33. szám

33. szám. Szerkesztési iroda : 's­erencziek­ tere 7. szám. I. emelet. E lap szellemi részét illető mindó­­közlemény A szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közle­mények (előfizetési pénz , kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó­hivathoz intézendők. Péntek, február 11. 1970 REGGELI KIADÁS. Előfizetési föltételek: Vidékre, postán, helyü­őt, házhoz hordva. Ejrész évre . • . frt. Két évre . . • • • 11 frt. Negyed évre • • • 5-50 kr. Két hóra. . • • * 3 „ 70 kr. Egy hóra . . • • 1 „­85 kr. 21. évi folyam Hirdetmények díja: 9 hasábos petitsor egyszeri hir­detésnél 9 n­­kr. Bélyegdij külön 30 nj kr. Nyilt-tér : 5 hasábos petit­sor 25 nj kr*. Pest, február 1­. Tárcza-körök. Ha idegennek mondanám : Hálunk (a határőrvidéki és horvátszlavón köz­javakon kívül) közel kétszáz mértföldre terjedő koronás és kincstári jószágok vannak, de ezeket korántsem kezeltetjük kizárólag közgazdasági ügyérünk által, hanem kívüle a közoktatási és pénzügyér is igazgatja nagy részét, sőt túlnyomó részét; nálunk a városi közjavak (azon javak, a­me­lyekhez egyeseknek semmi követelésük) kerek­számmal száz mértföldre terjednek, és ezek va­lahogy (úgy a­hogy) a belügyér felügyelete alatt állnak, a földmivelési s ipari ügyérnek pedig semmi szólása sincs azokhoz; nálunk a posta és távirat nem tartozik a köz­lekedési tárc­a köréhez. Nálunk a legjelentékenyebb csatorna a pénz­ügyér alatt áll, nem ám a közlekedési alatt. Ha ezeket idegennek mondanám, kétségkívül felvilágosítást kérne az iránt: hogyan jutottunk a tárc­akörök ily rendkívüli rendezéséhez? Megvallom, nem igen volnék kész a felelet­tel. Ötölve-hatolva mondhatnék valamit a nagy sietségről, a justitia hirhedett novercajáról, a­melylyel 1848-ban reformáltunk. Mondhatnám: régi kormányszékeink csodálatosan voltak ren­dezve; a közigazgatás és törvénykezés ágai nem voltak elválasztva; helytartótanácsunk felügyelt (felsőbb jóváhagyás fen­tartásával) a törvényhatóságokr­a, de a városok más kormány szék alatt álltak, mint peculium regium, azaz mint közjövedelmi ág; a tanügy szintén a hely­tartó­tanács alatt állt, s így ez körébe vonta a studiorum fundust, azaz az országos javak egyik részét; a hirtelen átalakuláskor ennek teendőit elosztottuk, de hosszasabb tanulmányozásra nem volt érkezésünk. De az idegen méltán ellenvethetné . Bár körülményes tudományom nincs belmoz­­galmaitokról, annyit mégis tudok Horváthnak rövid históriájából, hogy már 1841-ben demo­crat chartával léptetek fel, népkormányt indít­ványoztatok. Mikép történhetett, hogy nem készültetek rá elő. Erre talán még valamely választ lehetne ad­ni, nem ugyan igazolót, de mentegetőt. Azonban alig tudnék valamit felelni, ha idegenem továb­bá azon kérdést vetné föl. Négy éve már, hogy újra parl­amenti kormánytok van. Honnan le­het, hogy azóta a rendezés elmaradt ? Még különösebb volna ha a kérdezősködés ily alakban folyna tovább . t Talán a közoktatási vagy pénzügyér ragaszkodnak ahhoz, hogy a közjavak részét ők igazgassák ? Vagy talán a gazdasági ügyér vonakodik az összes terhet el­vállalni ? E kérdésekre teljességgel lehetetlen volna igennel felelni. Hisz köztudomásra van, hogy mind a közoktatási mind a pénzügyér (általában) a haszonbérbe adást kívánják; hogy mind a kettőt hajlama egészen más kör felé vonja; a földmi­velési ügyét pedig egyenesen, határozottan nyi­latkoztatta ki, hogy valamennyi országos jószág egységes kezelése az egyedül czélszerű. A nehézség tehát másutt keresendő. A megszokott ügymenet átváltoztatása min­denkor pillanatnyi megakadásokat idéz elő. Azonban e nehézségen előbb utóbb át kell mennünk. Minél továbbra halasztjuk a megol­dást, annál több akadályt fog előgördíteni a ha­ladás örök ellene, a megszokottság. Azon ellenvetés, hogy újabb költség lesz szük­séges, aligha tehető komolyan. Mert a személy­zet, a­mely most három ügyérségben viszi a közgazdaságot (a bányákat, aknákat és erdőket is e rovathoz számítván) elégséges lesz akkor is, ha a földmivelési hivatalban öszpontosíttatik; ugyanazon személyzet, a­mely most kezeli a postát és táviratot, akkor sem fog többe kerülni, ha a közlekedési ügyérségbe kebeleztetik. Legfölebb az okozhatna költségszaporítást, ha a kereskedés és ipar, a­mely minden esetre elesnék az új rendezés folytán a közgazdasági körtől, külön ügyérséget képezne. Ez esetben 12.000 forinttal szaporodnék a költség. Részemről korántsem sokalnám ezen áldoza­tot, tekintve, hogy a kereskedés és ipar külön főnököt igényel nagy fontosságánál fogva, a­mely napról napra növekedik kereskedésünk és iparunk szembeötlő emelkedésével, s igényli annyival inkább, mert még az elméletileg leg­képzettebb egyének közül is alig lehetne nevez­ni egyet bár, a­ki e szak gyakorlata minden részletét teljesen ismeri. Ha azonban az országgyűlés ezen aránylag kis költséget is megtagadná, a­melylyel pedig a szakok lehető legjobb igazgatása volna elérhető, az esetben a kereskedési ügyeket inkább a köz­lekedési tárczához kellene áttenni; a gazdasá­ginál meghagyni lehetetlen volna, ha ez minden országos jószág kezelésével, s gazdasági, bányá­szati, erdészeti tanodák igazgatóságával ruház­­tatnék föl. (Azon héttagú bizottság), mely a zárszámlák megvizsgálására az országgyűlés által kiküldetett, befejezte munkálkodását, s ma délután tartja utolsó ülését a jelentés szövegének végleges megállapítása ügyében. Mint halljuk, a jelentés a zárszámadásokat helyeseknek ta­lálja, s az országgyűlési absolutórium megadá­sát javasolja. Mihelyest Lónyay pénzügyminisz­ter Bécsből visszatér, a jelentés a ház elé kerül. Előadónak Ordódy Pál van kiszemelve. Pest, február 10. A képviselőház mai ülésében a belügy­minisztérium költségvetésének részletes tárgya­lása folytattatok. A megyék, székek, kerületek és vidékek költségeinek cziménél azon indítvány létetett, hogy a minisztériumnak a virement meg ne engedtessék. Azonban Rajner, Szlávy, Tóth Vilmos urak felvilágosításai folytán, me­lyekből kiderült, hogy a virement jogának leg­alább még ez évre leendő megadása mélhatla­­nul szükséges, miután municipális viszonyaink bonyolultsága lehetetlenné téve a belügyminisz­tériumnak, hogy a megyék kiadásait egészen szabatosan állapítsa meg, a fentebbi indítvány nagy szótöbbséggel elvettetett. Érdekes vita ke­­etkezett ezután Irányi Dániel úr azon indítvá­nya felett, hogy a főispáni fizetések maximuma három­ezer forintban állapíttassák meg. A sza­vazás alkalmával egy fontos elvi kérdést is el­döntött a ház.Miután a horvátországi képviselők is részt vettek a szavazásban, azon kérdés me­rült fel, váljon szavazhatnak-e a horvátok is a budgetnek minden egyes szavazás alá kerülő tételei felett. A ház azon határozatot hozta, hogy a törvény világos szavai szerint a horvát képvi­selők csak a közöseknek elismert ügyekben sza­vazhatnak. Miután pedig a horvát képviselők Irányi indi­tánya felett is szavaztak,mely ugyan a pénzügyet, de nem ennek közös részét illeti, a szavazás érvénytelennek jön kijelentve s az uj szavazás holnapra kitűzve. A szabad kir. városok költségeire 706,500 ft, a rendezett tanácsú városokéira 112,500 frt, a közigazgatás egyes ágaira úgymint : az egész­­ségügyre 555,655 frt, szülházi költségekre 20,000 frt, telenczházakra 8000, tébolydákra 181,345 ft, közbiztossági ügyekre 150,000 ft, tolonczozási kiadásokra 20,000,rablók elfogatá­­sára 15.000, ragadozó állatok kiirtására 3000 ft, életmentési díjakra 1000 frt jön megszavaz­va. Holnap a részletes tárgyalás folytattatni fog. Országgyűlés. A képviselőház febr. 10-iki ülése. (Esti kiadásunk folytatása). Napirendre kerül az erdélyi közigazgatás költ­ségvetése. Szilágyi Lajos kérdi a bel­­ügyért,hogy­ a megyék és székek előirányzata mi­ért nem osztatott szét a házban, holott ez fonto­sabb a magyar megyékénél, miután a valódi szükségletnél sokkal kevesebb az előirányzott összeg. A belügy mind e kérdésre fölvilá­­gosításul azt mondja , hogy ez előirányzat ki­­nyomatása megkésett; a mi pedig a múlt előirány­­zat csekély voltát illeti, azt e készséggel elis­­meré, minek tanúsága azon 80000 frtnyi fizetés fölemelés, melyet az előirányzatba fölvett.—Az erdélyi főispánok fizetésemelését czélzó rovat­nál Irányi nyújt be egy irat. sav, melynek értelmében a főispáni fizetéseket 3000 írtra kel­lene állítni, megrója folytatólag az ez állások be­töltése körüli eljárást is, melynél fogva legin­kább aristocratáknak osztogatják a helyeket, holott a polgári osztálynak, hála az előhaladás­­nak—sokkal jobban és nagyobb diszszel képesek ez állásokat betölteni. Henszlmann azon nézetből indul ki, hogy democratikus államban minden fizetést a tanárokéhoz kell arányosítni; már pedig ha mi egy egyetemi tanár fizetését — kinek működé­sét többre becsüli egy főispánénál — ez utób­biéval egybevetjük , úgy azt fogjuk találni, hogy ha elég a tudomány s­ínvonalán álló ta­nárnak 1800—2000 frt, úgy egy főispánnak bi­zonnyal untig elég 3000 írt. Szilágyi L. azon véleményben van, hogy a fizetés­emelés kulcsául a megyék népszáma szolgált, mi ha áll, úgy nem foghatja föl, hogy Küküllő megye fő­ispánja fizetése mi okból nem emeltetett ? R­a­j­­­n­e­r belügyér röviden megjegyzi, hogy nem a lélekszám, hanem a főispáni székhelyen az élet­­fentartás olcsósága vagy drágasága szolgált e­melésemelésnél irányadóul. Zsedényi Ede előadó pedig nyomdahibának nyilvánítja azt, hogy itt a fizetés­emelés elmaradt. S­z­o­n­­t­a­g­h Pál azon nézetből indul ki e kérdés megítélésénél, hogy ha ez állás csupán méltóság, úgy adassék a vagyon, gazdagság által kitűnő egyéneknek , de minden díjazás nélkül ; ha azonban hivatal, úgy miért nem tartatik meg an­nak kiszabásánál a régi területnagyság szerinti osztályozási rendszer. Ha a megyék 3 osztály­zatba soroztatnának és a fizetés maximuma 3000 írtban megállapítva,ezen alul 3 fokozatban álla­píttatnék meg, úgy ez a legigazságosabb eljárás volna. T­óth Vilmos államtitkár megjegy­zi, hogy Iványi nézete és javaslata egymással ellentétben áll , miután a democraticus elv érde­kében vagyontalan, de tehetséges állampolgárt óhajt e helyeken látni, míg más oldalon az erre szükséges díjazást elvonatni ajánlja, holott mai időben még representational kiadásai is vannak e tisztviselőnek. Az osztályozási rendszer beho­zatalára nézve megjegyzi, hogy mért nem kí­vánják ezt az alispáni állásnál is. (Szontagh : ott is jó lesz !). Kis János a hiánylat által látja Iványi javaslata helyességét indokoltnak. Ivánka Imre csodálkozik, hogy 3 évet f­elhagyott múlni a kormány, és az ariszoenták, örökös főispánok törvényhozási, illetőleg köz­­igazgatási születésjogai megszüntetését c­élzó törvényjavaslat beterjesztésére időt még nem talált. C­s­i­k­y a főispáni méltóság egyenes eltörlését indítványozza. Staneszky Lá­zár a fizetés­csökkentést hasonlag indokoltnak tartja, de e mellett szeretné már egyszer azt is látni, hogy e főispánok rendesen a megye szék­helyén, mint az alispánok, foglalkoznának a közigazgatás ügyeivel. A pénzügyi bizottság által ajánlott fizetés­eme­lések most szavazás alá bocsáttatnak és a sza­vazás eredménye 127 mellette és 118 szavazatot ellene mutat fel. De e szavazateredmény adta határozat, miután két horvát képviselő is sza­vazott, holott ezeknek Csenge­ry fölvi­lágosító megjegyzése értelmében törvény szerint csakis a horvát-magyar közös kiadási té­telt a szabad szavazatok, elnök által megsem­­misíttetik, és 20 tag kértére holnapra e tétel fölött névszerinti szavazás rendeltetik el. A szabad királyi városok igényleti czime 706,500 ft. Kollár ennél határozati javas­latot nyújt be a törvénykezési kiadások orszá­gos arányosítása érdemében. A rendezett tanács­osal ellátott városok számára 112,500 frt s igy a ta­valinál 40,500 fttal több szavaztatik meg. Általános közigazgatási költségek czime ki­tesz 1.080,000 frtot, a tavalinál 7200 frttal ke­­reshet. Az egészségügyre 555,655 frt szavaztatott meg. E czimnél a pénz. biz.-nak azon megjegy­zése is van, hogy utasíttassék a belügyét egy részletes egészségügyi törvény mielőbbi beter­jesztésére. Patrubány elismeréssel nyilat­kozik e bizottsági határozati javaslatról, de ő abban azon irányt akarja kijelöltetni, mely­ből a belügyér szervezetének ki kellene­ indul­nia., E tekintetben az angol dece­ntralizált rend­szert javalja, mely minden helyhatóság körében alakul autonomice. Ez okból határozati javas­latot nyújt be, melynek értelmében utasíttatnék a belügyér,hogy az egészségügyi tanács vélemé­nye alapján az angol rendszer szem előtt tartá­sával készíttesse az egészségügyi törvényt.­ A belügyér azonban, minthogy sokkal nagyobb szabadságot biztosít számára a pénz. biz. fogal­mazványa, mely nem kötelezi őt kizárólagosan az egészségügyi tanács meghallgatására, mely­nek tevékenységét különben nem tudja eléggé méltányolni—a pénz.biz. javaslatának határozat­tá emelését kéri, mit a ház meg is tett. — Ugyane czimnél C­s­i­k­y tévedésnek tartja azt, hogy a Királyhágón inneni terület bujafenyves betegjei ingyenes gyógyítására 13000 frt van csak előirányozva, mig az erdélyi terület hason betegjei részére 42.000 frt van ajánlva. E rész­ben a ház nagy derültsége közt azon fölvilágo­­sítást adja a belügyér, hogy valóban a magyar területen többre eddig szükség nem mutatko­zott, mi ha bekövetkeznék, úgy ő az előirány­­zási összeg emelését jövőre majd sürgetni fogja. A lelenetek számára 8000, a tébolyda föntar­­tására 187,345 ft, közbiztonságra 150,000, rab­lók elfogására 15,000, tolonczozásra 20,000, ra­gadozó állatok pusztítására 3000, életmentésre 1000 frt akadálytalanul szavaztatik meg. Csak a nemzeti színház javára előirányzott 62.000 írtnál kezd Borb­a, ki e tét egyenes törlését kí­vánja, egy hat. javaslatba. E tétel fölötti vita holnapra halasztatik. London, febr. 5. (Saját levelezőnktől.) (2.) A folyó hó 3-án tartott minisztertanács­ban lett véglegesen megállapítva a törvényjavas­lat, melyet Gladstone az izlandi földbirtok-­vi­szonyok rendezésének ügyében a jövő héten összejövendő parl­ament elé fog terjeszteni. Az említett tanácskozások tárgyát titkon tartják az illetők s így azokról tüzetesen nem írhatok, ha csak úgy nem akarnék tenni, mint a római új­­ságlevelezők, kik körülményes relatiókat adnak oly zsinat ülésekről, melyeken ők jelen nem vol­tak és melyeknek tagjai nem köztik avatatla­nokkal összejöveteleik eredményét. A mennyit a behozandó „Irish Land-Billről“ hallhattam, a kérdéses törvényjavaslat békülékeny és igazsá­gos szellemben látszik szerkesztve; czélja a sze­gény földbérlőket védeni a birtokosok önkénye ellen és csaknem minden jogtól megfosztott ál­lapotukon enyhíteni,­­ a magán­jogok lehető kímélete mellett. Gladstone mérsékelt eljárása és méltányos, jó szándéka elismerést érdemel, és valóban szép a czél, melyet a jelen kormány, Bright néhány hét előtt tartott ismeretes man­chesteri beszéde szerint, maga elé tűzött: „Izland százados sérelmeit orvosolni, egyensúlyt hozni a bonyolult bérlő és birtokviszonyokba, helyre­állítani a személy- és vagyonbiztonságot s a köz­bizalmat, kivételes rendszabályok és jogsértés nélkül.­ Egy nagy nemzet kormányához méltó feladat ez; kérdés azonban, nem jö-e későn az orvosság a rég elhanyagolt bajhoz. A helyzet Izlandban mindinkább aggasztó lesz. A féni moz­galom vezetői, úgy látszik, felhagynak a czélta­­lan és barbár attentátumokkal egyes földbir­tokosok, rendőrök és fegyvertárak ellen; kato­nai szervezetük pénzhiányból felbomlott, de azért a sajtó útján nagy befolyást gyakorolnak a tömegekre. A földnép hangulata ez izgatások következtében olyan, hogy bármi méltányos törvényes rendszabályok a földviszonyok rende­zésének ügyében ellenséges indulattal fognak fogadtatni. A szegény kis­jószág bárlók, kik Iz­land földnépének tetemes részét teszik, azt hi­szik már izgatóik beszédeinek következtében, hogy nekik tulajdoni jogaik vannak az általuk bérlett telkekre, így tehát az új Land-Bill-ben csak a régi igazságtalanság folytatását fogják látni, s az engedmény — mint minden későn ér­kezett orvosság — a bajt csak mérgesítni fogja. Mily anarchia uralkodik Izlandban, arról a következő statistikai adatok nyújthatnak némi ugalmat.Múlt évben 33 merénylet történt politi­kai okból az agraris mozgalmak alatt egyes remélyek ellen. Megjegyzendő, hogy itt csak ily attentatumokról szólok,melyeknek halál vagy­úlyos sebesülésre volt következménye. Mindezen esetek alkalmával a tettes büntetlen maradt,bár a hatóságok tudták, kik a vétkesek, de a tör­vény nem sújthatta ezeket tanúbizonyságok nél­­kül, ellenük vallani azonban senki sem mert. A terrorismus, melyet a fént párt az egész szigeten gyakorol, csaknem hihetlen. Ha bárhol meeting ,aztatik a földbirtok kérdésének ügyében, s a gyülés határozatai azon pártnak nincsenek nyere,­­ azonnal, mint egy a föld alól kibújt csőcselék támadja meg az ülés helyét és bántal­mazza a tanácskozókat. A rendőrség vagy épen sem lép közbe, vagy csak post festum érkezik, mint az ismeretes carabinier-k Offenbach „Rab­biban.“ Ez­által a kormány tekintélye mindin­kább hanyatlik és ugyanazon mértékben növek­szik a mozgalmi párt merészsége. A socia­­listicus tanok Izlandban rémítő gyorsasággal terjednek, annyira, hogy a föld népénél min­denki, ki mérsékeltebb irányban akar hatni, azonnal gyanús egyénként tekintetik. A kath. papság, mely eddig oly nagy befolyást gyako­rolt a népre, most tekintélyében hanyatlani kezd, mióta a féni mozgalom irányában ellensé­ges állást foglalt. A kath. papság népszerűségé­nek egyik fő-emeltyűje volt Izlandban a buzga­lom, melylyel az előtt­e rend az ellenzéket gyá­molította a" nemzetet és vallását elnyomó angol kormány ellen. Sajátságos tünemény azonban, hogy most — midőn a kath. vallás elnyomatása megszűnt — épen a lakosság protestáns része legelkeseredettebb ellensége a kormánynak és egyrészt a féni párthoz csatlakozik. Az angol származású vagyonost bérlők csaknem mind az elégületlenek ez új osztályához tartoznak. Még be sem láthatni, mennyi nehézséggel fog talál­kozni a reorganisatio nagy munkája Izlandban hol a helyzet mind komolyabbá válik. A törvényjavaslatok közé, melyek — ha idő marad — még ez ülésszakban fognak tárgyal­tatni, a szegény­segélyzési ügy reorganisatiója is tartozik. Tudva levő dolog, hogy eddig a köz­ségek dolga volt a jövedelmi adóhoz néhány aránylagos percentet, az úgynevezett 'Poor-tag- ot toldani a szegények segélyzésére. Az ar­ány melyben e toldalék az adóhoz rovatott, igez egyenlőtlen az ország különböző vidékein, sőt London város különféle városrészeiben is. Az adó igazságos­ felosztása és czélszerűebb alkal­mazása csak az ügy kezelésének centralisatiója által lesz elérhető. Ez által a községi autonómia hatáskörébe nyúl be a centrális kormány , képzelhetőig már most is a conservativ párt­­ tervezett rendszabályt forradalmi természetűnél és az angol institutiók szellemével homlokegye­nest ellenkezőnek állítja. Figyelemre méltó tü­nemény, hogy nemcsak ez ügyben, hanem tanrendszerre vonatkozó törvényjavaslatban, va­lamint a törvényhatóságok rendezésének kérdé­sében a régi angol szellemtől eltérő, centralizál irány mutatkozik. A conservativ Anglia is el­­meri tehát, hogy a locális autonómia, bár ige hasznos és czélszerű intézmény, helyt engedi kénytelen a központi hatalom működésének közérdekű kérdésekhez. Szép a ragaszkodás százados intézményekben , de azért tudni be azoknak némi részét a közjó érdekében a kői szellemnek feláldozni. Különfélék. Pest, febr 10 (Udvari hírek.) Gizella főherczegnő, kinek elutazása Rudolf koronaherczeg vissza­utazásával egy időre volt kitűzve,akkor gyengél­­kedése miatt nem mehetett Bécsbe. Most jobban van ugyan, de az orvosok nem engedik meg, hogy útra keljen, mielőtt a kemény hideg nem enged. (Rauch Levin horvát bán.) Pest­re érkezett. (A bécsi keres­k. minisztéri­umban) a vasúti üzletkezelés szabályozása ügyében enquete fog tartatni. Magyar részről Nyí­ri min. tanácsos , Langer osztálytanácsos és Stampf vasutigazgató fognak részt venni a tanácskozásban. (Néhai Dessewffy Emil leá­nyának esküvője) Windischgräll­ her­­czeggel Pozsonyban f. hó 8-án ment végbe. A főúri világból igen sokan voltak jelen az ünne­pélyes szertartáson. (V a 1 a h á r a!) F. hó 13-án tartják meg a hivatalos próbamenetet a budai gözsiklón. A bi­zottság Rauschman építészeti felügyelő, per­­mérnök, a vasút és gőzhajózási felügyelőség két képviselőjéből, a katonai mérnök igazgatóság­a a budavárosi kiküldöttekből fog állani. (A természettudományi tár­sulat­ tegnap esti szakgyűlésén Balogh Kál­mán „Az éghajlat és a talaj befolyása az ember művelődésére“ czímű czikksorozatának 3-ik ré­szét olvasta fel, melyben különösen Chináról és az ottani viszonyokról értekezett. — D­a­p­s­y László olvassa fel „A szaporodás törvényei tekintettel a társadalomra“ czimű értekezését. Különösen hangsúlyozta benne azon viszonyo­kat, melyek az egyesek és a nemzetek szaporo­dására és életére vonatkoznak. Számos példával illustrálta állításait melyekből kitűnt, hogy ha eredeti csírájában akarjuk kikutatni a szaporo­dás és halálozás okait ; régi, századok óta elfo­gadott nézetek ellen kell küzdenünk, hogy tisz­ta képet alkothassunk magunknak ama viszo­nyok eredeti állapotáról. Darwin, Hux­ley és mások példáit idézvén, áttér különösen a magyar nemzetre és szaporasági viszonyaira, melyek korántsem oly kedvezők mint más a czivilizáczió magaslatán álló népe­kéi.­­ Nagy tetszéssel fogadott értekezésének végét jövő szerdán fogja felolvasni. (V­a­d d i­s­z­n­ó-v­a­d á s z a t.) Eredményre nézve nemcsak Magyarországon, de alkalmasint a külföldön is ritkítja párját a vadászat, melyet mint a „Vadász és Versenylapból“ olvassuk, Károlyi Tibor és Victor grófok még más­­ er­dészükkel, január utolsó napjaiban, Nagy-Ká­­roly környékén tartottak, négy napig tartó va­dászaton 42 darab vaddisznót ejtettek el, me­­lyek százával járnak az ottani erdőségek­ben. (Servita zárda ügy.) Folyó hé­­­l­ten délután 6 órakor az „Egyenlőségi kör“ helyisé­geiben a városi közgyűlés által a Szervita kolos­tor tekintetében­­ hozott határozat tárgyában, választmányi ülés fog tartatni. (Nemzeti színház.) Sardou „Jó falusiak“ jaiban Boér Emma játszta elő­ször Margitot.Nóra fogta fel helyesen a szerepet, vagy tán szándékosan el akart térni az eddigi felfogástól, midőn azt csak naiv nőnek jellemző. Ez a 3. felvonás drámai helyzeteinek nem volt hasznára. Da az utolsó felvonás nagy jelenetét oly sikerrel vitte keresztül, hogy ez egy jele­netért érdemes volna Margitot többször rábízni. A kellem, ártatlanság és pajkosságnak annyi humorisztikus árnyalatával rendelkezett, hogy a közönséget valóban meglepte. Boér Emma ed­dig háttérbe volt szorítva s nevét az elbocsátot­tak lajstromán is láttuk, de ha még néhány ,­­a tegnapihoz hasonló sikerült szerepet lesz ké­pes felmutatni, ki kell e lajstromból törölni,mert akkor tehetsége oly fejlődésnek indult, melynek csak útmutató kell, és az, hogy el ne hanya­golják. (Helyi eset.) Kossai Henrik csavargó pinczért tegnap délután a hajószéri csendőrbiz­tos egy értékes kabát árulása miatt a kapitány­sági hivatal elé vezette, ki is itt kérdőre vonat­ván, azt állítá, hogy a kabátot Pécsett 22 frt 80 krért vásárolta. Nevezett személyiségét tekint­ve könnyen lehetett következtetni, hogy nem igaz után jutott a kabát birtokába, s a hivatal által nyomban eszközölt vizsgálatból csakugyan kiderült, hogy a kabát melyet Szabó József helybeli szabómester 60 írtért készített Szilvá­­sy László ügyvédnek, ennek előszobájából teg­nap délután 3—4 óra­­közt lopatott el. Sz. L. a kabátot még tegnap délelőtt is felölté s ezt a tolvaj szemébe mondotta, mindazáltal ez előbbi állitásánál megmaradt. A kabát tulajdo­nosának átadatván, K­it a fenyitő törvényszék elé állitatott. A „Pesti Napló 44 magántáviratai. Flórencz, febr. 10. Lissabon-i hirek sze­rint a portugalli királyné egészségi helyzete re­ménytelen. B­é­c­s, febr. 10. A mai »Presse“ szerint a ro­mániai cabinet elbocsátását igen heves kamarai ülés előzte meg, melyben a kormány ellen bizal­matlansági szavazatot indítványoztak és a mi­­nisterelnök Ghika, izgatottságában a csengetyűt a kamara­elnök kezéből forma szerint kirán­totta. B­é­c­s, febr. 10. Az „Oest. Corr.“ szerint a ministerelnöknek a rendőri ügyletek felosztása iránti előterjesztése legfelsőbb megerősítés alá terjesztetett. P­á­r­i­s, febr. 10- Biztos hallomás szerint az egész zavargások alatt csak egy halál­eset adta magát elő, szurony-döfés következtében. Az első éjjel 165, a 2-bik éjjel 102 elfogatás történt. Florens Belgiumba menekült. P­á­ri­s, febr. 10. A „Mem. dipl.“ megc­áfol­­ja azon hírt, mintha a berlini franczia követhez a prágai béke tárgyában jegyzék küldetett vol­na. A bajorországi események mindenesetre előállíthatnának oly helyzetet, hogy Porosz- és Francziaország nézetei eltérnének egymástól. A nevezett lap szerint a franczia ministérium egyetért abban, hogy a pápai csalhatatlanság kimondása csupán didaktikus jellemmel bir­hat. Közgazdaság. Pesti gabonatőzsde, febr. 10. A gabonaüzletről semmi változást nem jelezhetünk. Búza ma is gyéren kináltatott. Malmaink nagyon visszatartók voltak s a forgalom mintegy 8000 mérőre tehető. Az árak változatlanul maradtak. Kukoricza szilárdan állott s 2 és krral jobban fizettetett mázsáként.Más gabnanemüekből na­gyon kevés volt az üzlet s az árak jegyzék szerint maradtak. Eladatott búza tiszai 1500 m. 87 fon­tos 5. ftr. 500 m. 861/2 frtos 4 frt. 95 kr. pesti 1000 m. 861/2 fontos 4 ft. 95 kr. árpa 1100 m. 72 fntos 2 frt. 65 kr. Kukoricza 2000 vm. 2 frt 60 kr. k. p. Pesti értéktőzsde, febr. 10. Az es­ti tőzsde magasb bécsi jegyzékek következtében az ottani tőzsdével forgalmi viszonyban lévő ér­tékpapírok árkeletére nem téveszd el hatását. Osztr. hitelb. 264. 30—265. 30; magy. hitelb. 88—SS­/t kelt zárt. franco magy. h. 49 kereste­tett, magy. keleti p. kedvező hangulat mellett 35-t fizettek. Tramvay 1483/1 kelt zár­. m. gép­gyár 50’/2 vétetett; király serfőzde 154 keres­tetett. Nemzeti színház. Pénteken, 11-én „Lukánusz.“ Számorujáték 5 felv. Vízállás. Főszerkesztő: B. Kemény Zsigmony?. Felelős szerkesztő : Ujváry Lajos febr. Február 0 fölött. Időjárás 10 Pesten 7 2 jeges 10 Pozsonyban 1 10 zajlás 9 Máramaros-Szigteten 9 7 száraz 9 Szathmáron 2 6­­ 9 Tokajban 9 1­­ 9 Szolnokon 16 0­0

Next