Pesti Napló, 1870. április (21. évfolyam, 74-98. szám)

1870-04-05 / 77. szám

Jelentés az 1869. évi Karácsonyi pályázatról. Felolvasta az akadémia ápril 4-diki összes ülésében Gyulai Pál. (Gyorsírói feljegyzés után.) A Karácsonyi-dijra 1869-ben vígjátékok pá­lyáztak. Tizennégy vígjátékot vettünk át a főtit­kári hivataltól. E művek közül kettő: a 10. és 14 sz. inkább szoros­ értelemben vett dráma, mint vígjáték. A 11 amysterium régi formáját igyek­szik felderíteni, a tehetség némi nyomaival ugyan de épen oly kevés biztossággal, mint ízléssel. A 3 és 12-ik a történelemből vette tárgyát. A többiek a jelenkorban játszanak, a legtöbb köztük bohózat, vagy a fele hajlik, de nem hi­ányzik a tulajdonképi, sőt felsőbb vígjáték felé törekvés is. Ennyi különböző fajú és értékű, ennyi külön­böző egyéniségű költő miatt bajos néhány általános vonással jellemezni a pályázatot. De mégis, ha van valami jellemző a­mi a pályamű­vek legtöbbjén átvonul, az a jellemrajz elhanya­golása, a cselekvény bonyolítására majdnem ki­zárólag fordított gond; inkább a színpad és színművek, mint az emberi szív és társadalmi élet tanulmánya. Nincs ok kicsinelni vagy épen hibáztatni a cselekvényre fordított gondot mert épen az egységes, gyors és erős összeütközések között fejlődő cselekmény a drámai költészet fő jellemvonása. De hathat- e reánk mélyebben bármily ügye­sen szőtt cselekmény,mely a jellem és szenvedély rajzából szívja éltető nedvét, ringathat-e bennün­ket illusióba a fordulatok és helyzetek bármi vál­tozatossága, ha minden nyomon érezzük hogy mindebben kevés e költői igazságj emberek helyett bármily ügyesen mozgatott bábok kielégithetik-e az emberi szivet, mely fájdalmai s örömei gyarlói s tévedései rajzát keresi a költészetben. Régi vita tárgya­i sok egyoldalúsággal vi­tatták a mi irodalmunkban is, hogy melyik főbb a drámai költészetben; a jellemrajz e , vagy a cselekmény, úgy hiszszük egyik félnek sincs igazsága. Minél nyomósabb okok hozatnak fel akár a jellemrajz, akár a cselekmény védel­mére, annál inkább meggyőződünk annak igaz­ságáról, hogy a jellemrajz­i cselekmény össz­hangja alkotja a valódi drámát, s ezen összhang alsóbb, vagy felsőbb fokától függ valamely drá­mai mű csekélyebb vagy nagyobb értéke. A színpad és színművek tanulmányozásáról sem akarjuk lebeszélni dráma­iróinkat. A drá­mában fő a színpad s az épen nem véletlen szüleménye, hogy az újkor legnagyobb dráma­költői Shakspeare és Moliére színészek voltak.A­ki tanulmányozta a színpad természetét s a kü­lönböző osztályokból egy nagy tömegbe gyűlt hallgatóság hajlamait, tulajdonképen a drámai forma titkait tanulmányozta. A valódi dráma a színpadon és olvasva egyiránt hat és épen úgy megragadja a nagy tömeget, mint kielégíti a mélyebben gondolkozót, ha nem is mindig ugyanazon okból. Bizonyára, ha a drámaíró minél több dráma közvetlen hatását vizsgálja, saját művészete hatásának annál több eszközét ismeri. De mindez nagy­részt csak a forma ta­nulmánya. A drámát nem a színpad, hanem az élet tanulmánya adja, s ha a költő mellőzve e tanulmányt, a színpadtól vesz tárgyat és lelkese­dést, csak a színpadot fogja csinálni a színpad­­nak s nem a színpadnak az életet. A színpad és élet tanulmányozásának össze­olvadása épen oly nagy befolyással van a dráma sikerére mint a jellemrajz és cselekmény össz­­hangzata Tulajdonkép egymást táplálják, de meghasonolva egyszersmind egymást teszik tönkre. A bíráló bizottság a 14 pályamű közt ötöt ta­lált kiválóbb figyelemre méltónak. Az 5 között a maga nemében legkitűnőbb a 3. sz. „U­d­v­a­r­i bolond“ történelmi vígjáték, mely hajlik e bohózat felé. A 14-ik század elején játszik III. Endre özvegyének udvarában. Az ifjú Brebir gróf álruhában belopódzik az ud­varba, hogy az udvarhölgyek egyikét Jusz­tint, kit szeret, s kitől szerettetik, kivívja magá­nak. Az ifjú cseh Venczel választott magyar király magyar ruhában jön az udvarhoz, hogy megnyerje a király leányának, Erzsébetnek sze­relmét és kez­ét, de Jusztinba szere­t épen az ál Brebir grófra bízza Jusztinhoz írott szerelmes le­vele átadását. Brebir gr. kijátsza a királyidé ez is visszaadja neki a kölcsönt, mert midőn mint Erzsébet leendő férje felfedi kilétét, Brebir gró­fot udvari bolonddá teszi. Ez megtartja a csörgő sipkát, hogy ellenőriz­hesse kedvesét s kijátszhassa a királyt. Csak­ugyan sikerül megnyernie bizalmát s elhiteti vele, hogy Jusztin légyottra hívja. Arra is rá­veszi, hogy a gyanú elkerülése végett az ő bo­lond ruháját öltse fel a légyottra. A légyotton Jusztin helyett egy vén udvar­hölgy jelen meg, majd az egész udvar s az ifjú Cseh Venczel csúf­fá téve, elesik Erzsébet kezétől, Brebir gr. pe­dig megnyeri Jusztinét. A cselekvény bonyodalma méltánylatot és dicséretet érdemel; folyvást ul meg új fordulat­tal emelkedik, a fejlődés gyors és érdekfeszítő egész a kifejlésig. A helyzetek mulatságosak, a pár­beszédek élénkek, nyelve és verselése szab­batos s ízlést árul el. Azonban a jellemzés cse­kély becsű, a színpad ismert s meglehetősen el­kopott alakjaival találkozunk minduntalan. Ke­vés bennök az élet, elevenség melege, a jelme­zek kirívó piperéjébe öltöztetvék, és érzeni raj­tuk a színpadi festék szagát. A 12-ik számú: „Színre szin­t“, mely szintén történelmi vígjáték,magasabb törekvést, költői irányt és tehetséget árul el, de minden egyébben jóval hátrább marad. Szerzője Mátyás király és Bánffy mondáját dolgozta fel, melylyel már többször megküzdöttek vígjáték íróink, de kevés sikerrel. Szerzőnek sem sikerül ez. Azt nem tagadhatni, hogy mind komikaibban, mind több lélektani tapintattal fogta fel a tárgyat, mint elődei. A jellemrajz szembetűnő hibákat mutat fel. Méltánylattal kell különösen kiemel­nünk, hogy Bánffy jellemrajzában nem esett szerző elődei hibájába, kik általában csaknem a monomániáig féltékenyen festették Bánffyt, s ennélfogva ki sem gyógyíthatták bajából csak azzal, hogy többé nem volt oka Mátyás­tól félteni nejét. A szerző Bánffyja csak a királytól félti nejét, s így ha a gyanúja el­­oszlik, hihetünk kigyógyulásában. Általában a 3 fő jellem között a Bánffyé legkevésbbé sikerült. Bajosan tudunk tisztába jönni ve­le, s néha a szerző olyasmit ad szájába, mi mind a józan ész, mind a szenvedély logi­kájával ellenkezik. Margit, Bánffynénak jelleme már sikerültebb. Helyenként sok szeretetreméltóság és kellem nyilatkozik benne, de a jellem expositiója nem igen van öszhangzásban a további fejlődéssel. A király érdekes alak s nem hiányzik benne valami királyi , de a mű végén egy kissé együ­­gyüvé törpül, midőn Margit férje börtönének előszobájában légyottat ad neki s ő semmit sem gyanítva egy eléggé durván szőtt csel hálójába esik. Egy eszes, tapasztalt, sőt galant királyt nem lehet ily durva módon rászedni.Ál­talán véve szerző keveset gondol cselekvénye valószínűsé­­gével. Előtte a fő, hogy a kínálkozó helyzetet, melybe a cselekvény belezökkent,kibányászsza. Ekkor azután valóban sok költői erőt fejt ki. Ha olyan volna egész műve, mint egyes jelene­tei, ha e jeleneteket oly következetesen tudná rajzolni, mint azt egyes mozzanatai feltüntetik, kitűnő drámai irót üdvözölhetnénk benne. A 6-ik számú: Ne fújd a mi meleg és az 5-ik a Kortes nők a jelen időben játszanak. Egyes jelenetei mulatságosak, jellemrajzai felületesek. Ugyanaz áll a Kortesnőkről is. Alapeszméje jó, tárgya szintén, sőt a cselekmény szövésében gyakorlottság is mutatkozik, de jellemrajza még felületesebb az előbbinél. E művek valamelyikét kellett a bírálóbizott­ságnak a Karácsonyi pályadíj 400 aranyával megkoszorúzni. Két bíráló arra szavazott, hogy a díj ne adassék ki,­­ hogy kiadassák, de meg­osztva a két mű között. De abban, hogy melyik két mű részesüljön 200—200 arányban, a 3 sza­vazatból álló többség nem tudott megegyezni s igy egyhangúlag a pályadij­ ki nem adásának ajánlása határoztatott el. A bíráló bizottság tiszte csak a bírálatig ter­jedvén, az akadémia bölcseségétől fog függni, hogy a dij az 1871-iki karácsonyi pályadijhoz csatoltassék-e vagy ez évben még külön tűzes­sék ki. A biráló bizottság nem kívánt engedé­keny lenni, de túl szigoruan nem járt el. Tekin­tetbe vette viszonyainkat. Maga a pályázat mu­tatja, hogy a tehetségek nem hiányzanak, de gyakran szunyad magasabb becs­vágy s könnyen megfeledkeznek az eszményről. A bí­ráló bizottság ezen eszmény és magas becsvágy cultusát hiszi éleszteni, midőn a pályadij kiada­tását nem ajánlja, közgyűlések elé emlékiratot terjeszt, melyben kifejtessék ,­ hogy a szándékolt vállalat köz­­gazdasági fejlődésünk legfontosabb szüleménye 1) hogy ha az állami biztosítás valamikor al­kalmaztathatnék czélszerűn és jogosan a jelen vállalatnál alkalmazandó; 3) hogy az illető köz­gyűlések a most kifejtett elvek keresztülvitelére mindenkép törekedjenek. (Az első hazai pesti takarékpénz­tár­ ápril 4-én tartott közgyűlésén előterjesz­tett igazgatói jelentés szerint a lefolyt év üzleti eredménye következő. A forgalmi tőke 56 mil­­a kezelési tőke 29 millióra emelkedett, 48768 fél 25.5 millió ftot tett be, és 45822 fél 24,2 millió forintot vett ki, s így a forgalom 1868-hoz képest 11,8 millióval, a betevők száma 7462 és a kivevőké 13.079-czel szaporodott. Az 1869-ks év üzletforgalma 382.520 frt 62 kv tiszta jö­vedelmet eredményezett. A takarékpénztár igazgatóság már 2965 ftotot fizetett ki a közgy. utólagos jóváhagyása reményében különféle jó­­tékony czélokra, azonkívül még 26,100 ftot in­dítványoz jótékony czélokra-Minden egyes rész­vény után 240 ftnyi osztalék esik. (Az osztrák hitelintézet) mart. 31. tartotta ez évi rendes közgyűlését. A felolvasott igazgatói jelentésből kitűnik, hogy mily sok magyar vállalatban van ez intézet érdekelve. A tiszai vasútrész­vények legnagyobb része és az erdélyi vasútra az összes elsőbbségi kötvények birtokában vannak, a pesti tégla és szénipartár­­sulat, az alföldi, az arad-temesvári vasút, az első­ magyar-galicziai összekötő vonal, a székes­­fehérvár-győr-gráczi vasút, a magyar vasúti kölcsön, a pesti börze épületnél tetemes össze­gekkel vett részt pesti filiálja által, mely után a múlt évben 375,583 frt tiszta nyereséget con­­statál az igazgatóság, az összes évi nyereség pedig 8,506,515 frt volt. — A „Haza“ m. életbiztosító­ba­n­k martius havi kimutatása: Benyujtatott 549 drb bevallás 539,610 ft tőkére, függőben maradt a múlt hónapból 844,693 ft tőkére, ösz­­szesen 1,384,303 ft. Ebből kiállíttatott 451 drb 479,640 ft tőke, függőben maradt 802,263 ft tőke, elutasittatott 105,400 ft tőke, összesen 1.384,303. A bank működésének kezdete óta t. i. 1867. septbr 1-től 1870. m rt. hó végéig az összes benyújtott bevallások összege 28.450,263 forint. „Az első magyar általános biztositó társaság­­nál martius vé­gével életbiztosítások 21,556,036 frt 52 kr. erejeig voltak érvényben. Újabb életbiztosi­tások ezen hó folyama alatt 399,380 frt erejeig köttettek, s ezen osztály díjbevétele 1870-dik év január hó 1-től 223,056 forint 92 krajczárra rúg. Közgazdaság. (Magyar közraktárak.) Legközelebb — a­mint értesülünk — Pozsonyban a község képviselői, a gazdasági egyesület s a kereske­delmi kamara küldötteiből alakult gyűlés tarta­zott, melyen a Schmidtmann Ármin által előter­jesztett terv a magyar közraktárak létesítése tekintetében képezte a tárgyalás anyagát. Schmidtmann úr , kit az ülésre személyesen meghívtak, hosszabban fejtegette tervének lé­nyegét, s előadta azon előnyöket, melyek tervé­nek valósítása által a hazára nézve keletkeznél­nek. A gyülekezet a figyelemmel hallgatott elő­adás befejezte után egyhangúlag oda nyilatko­zott: „A most egybegyűlt bizottság az illető Heti jelentés a pesti értéktőzsdéről. Pest, ápril. 4. A hét elején a speculat­io ismét tevékeny volt, a Bécsből jövő hírek következtében lanyhaság állt be. Az ultimumi különös behatással sem volt üzletre­­szilagy. vasúti kölcsön a lanyhaság mellett is A­lárd, habár ,mi­nttal olcsóbb, a zárlatnál 10 8 3/4 forint. Uj magyar pályák az egész hét folytán nagy forgalomnak örvendtek. Pécsbarcz­i 180-ról 1751­­-re alföldi 176 V2-ről 17472-re — észak­keleti 166 Va-ról 16472-re, — keleti pálya 98 V- ról 96 F- re csökkent, valamennyi lanyha a zárlatnál. Pesti közúti p. részvényekben az üzlet vala­mivel élénkebb volt, a folyama megszilárdult, és 354 frt Tramway­ban élénk üzlet mutatkozott, 205—200 közt változott folyamuk a zárlatnál 208.— Budai pálya részvények lanyhábbak és 203 fton keltek. Biztosítási papírok állandóan szilárdak. Els­ő magyar 638, — Pannónia 246, — Haza kere­sett 134 — kivételt képez a pesti , mely 5 írt­tal lanyhább. Bankpapírok közül a Bécscsel összekötte­tésben levők élénk forgalmat mutatnak és ked­veltek, a­ zárlatnál lanyhábbak. Magy. hitelbank 90y4-ről 94-re emelkedett, utóbb 91-re csökkent, franczia magy. bank 57 éi 60y2-re emelkedett, utóbb 58y*-re csökkent; — angol m. b.102’/2 — pesti keresk. bank 670 — budai 202 — pesti népb. 42, — iparb. 32 ‘/2 — pesti iparb. szel­vény nélkül 400 — valamennyi szilárd. Takarékpénztárak állandóan kedveltek — pesti 3250, — budapesti fővárosi szelvény nél­kül 134, — terézvárosi 36, — valamennyi kedvelt. Malompa­pírokban újabb kedv mutatkozik Pannónia 695 — hengermalom 995 — Luiza 141 — Concordia 420 —­ Blumféle 230 — Vic­toria 195 budai gyártelep 63. Serfőzdei részvények közül első magy. szi­lárd és 670— királyserfőzde 3 ital meglany­hult és szelvény nélkül 146 fton kelt. Gőzhajózási részvények lanyhábbak első mag­gyár 95 röl 81-re csökkent, a zárlatnál 95 1/2 szilárd, — magy. Lloyd szelvény nélkül 113— hajóteherkölés I kib. 150 — II. kib. 145 — Országos gőzh. 62, valamennyi csak névszerinti. Lánczhid részvények 690. — Salgótarjáni kőszénb. kedvelt 110-ről 112-re emelkedett, a folyam szilárd. Drascheféle téglavető valamivel szilárdab 143 fton kelt. Papiraink értékhullám­zását mutatja táb­lázatunk ? ! Gabnaüzlet. Pest apr. 4. A gabnaüzlet ma minden irányban változatlan maradt. A kí­nálat és forgalom csekély volt, az árak szilár­­­dak.A forgalom megütötte a 12.000 mérőt. Rozs szilárdabb és 5 krral jobban fizettetik. Árpa nem igen jött forgalomba. Tengeri szilárd, Zab 5 kr­ral alább adatik. Eladatott többek közt: búza pestmegyei 400 m. 96 V2 fns 5.35; 500 m. 7.271/,, 1400 m. 86 fns 5.20; 600 m. 85’/■ 2 fns 5.20y2; 330 m. 84 fns 4.90; tiszavidéki 1500 m. 86y2 fns 5.32‘/2 ; 860 m. 5.32 'l,; 1000 m. 86 fns 5.25; 1200 m. 86 fns 5.30; 500 m. 83’/2 fns 4.80; he­vesmegyei 400 m. 88 fns 5.45 ; 750 m. 86’/, fns 5.27’/,. Rozs 800 m. 78- 80 fns3.22V2 kp. 1000 m. 78—80 fns 3.30. Árpa 600 m. 72 fns 2.70; 800 m. 72 fns 2.32 312. Zab 2000 m. 50 fontos 2.27 ’/2. 600 m. 50 fns 2 .20. A pesti tőzsdéről. Este 7 órakor, april 4 Nagy üzlet mellett osztrák hitelbank 255.60 és 258.20 közt változott, a zárlatnál az utóbbi folyampénz — Tramway 207. tH -+-S íj Márczius April §­­ , Je r­­2 Részvények «'S ----------------------------------------- -§ | 'S 28 29 30 31 1 2 f ^ iá ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Magyar vasúti kölcsön................................... 109 109 109 109 109 109 1093 14 1/4 ft Pécs-barcsi vasút ........................................ 180 181 181 181 181 180 175­|2 44/2 „ Alföldi vasút....................................................176',a 1761/2 175‘|2 175y2 176l/a 175V2 174»/* — 2 „ Magyar éjszak-keleti vasút............................. 1663/4 166y2 166*/2 166V2 166 165Va 161'/2 — 2*/4 , Magyar keleti vasút......................................... 981, 98 98 97­/2 97 96 92 96 y2 — 13/1 „ Pesti közúti vasút régi..................................410 '* 408 412 415 416 415 414 -(- 4 „ „ „ „ uj ................................... 349 349 351 356 356 355 354 + 5 „ Budai közúti vasút......................................... 218 218 215 212 212 213 213 — 5 „ Tramvay.......................................................... — — — — — — — — „ Magyar biztositó.............................................. 610 640 640 640 638 640 638 — 2 „ Pannónia viszontbiztositó ............................. 245 247 243 248 247 247 246 + 1 „ Haza életbiztositó ........................................ — — —■ — — — — — „ A­nio viszontbiztositó ................................... — — — — — — — — „ Anglo-magyar bank........................................ 103 1034|2 103‘|2 103Ü2 1031!* 103 102*|2 — ‘|2 „ Magyar hitelbank ........................................ 90,, 94y2 94 93»/4 933|« 92y2 91 + 3/4 „ Franco-magyar bank ................................... 57A4 69*/4 60 59*|4 59 583/4 584|4 +1 „ Népbank....................................... 43 43 43 43 42­­ 2 42 42 — 1 „ Budai kereskedelmi bank................................. 204 203 203 203 202 202 202 — 2 „ Pesti iparbank .....................................................425 425 425 428 425 395 400 -}- 5 „ Ó­budai takarékpénztár.................................. — — — — — — — — „ Budapesti takarékpénztár............................. 143 143 1421/1 124y2 142y2 134y2 1343/2 y2 „ Terézvárosi takarékpénztár ............ 37 37 37 37 37 36 36 — 1 „ Új­pesti takarékpénztár ....... 41 40 42 42 42 40 43 1­­2 „ Concordia malom ......................................... 425 425 420 420 420 420 420 — 5 „ Luiza malom.................................................... 144 142 142 142 138 141 1­2 141 — 3 „ Budapesti malom.............................................. — — — — — — — — „ Budai gyárudvar 62 63 63 63 63 63’|2 68‘|* +iy2 „ Pannónia malom.............................................. 695 695 690 696 11695 695 695 — „ Hengermalom ................................................. 1000 1000 1000 1000 995 995 995 — 5 „ Kőbányai serfőzde........................................ 668 665 665 670 680 670 670 + 2 „ Király serfőzde .............................................. 158 158 158 158 155 145 145 — 3 „ Haj­ó rak. .. kib..................................................... — — — — — — — — „ Első magyar gőzhajó-társaság ..... 96 81 89 92 91 95 953/2 -1- */2 „ Lánczhíd.......................................................... 689 689 689 689 689 689 689 — „ Magyar Lloyd .............................................. — — — — — — — — „ Flora gyertya- és szappangyár....................... —­­ — — — — — — — „ Salgó­tarjáni.................................................... — — — — — — — — „ Omnibus .......................................................... — — — — — — — — „ Pest-fiumei hajógyár......................................... — — — — — — — — „ Első magyar szeszfinomító............................. 276 280 282 282 1282 282 270 -1-10 n Új­pesti szeszfinomító................................... 320 320 320 320­­ 330 345 345 -1-25 „ Alagút............................................ — — — —­­ — — — — 5 „ Drasche-féle téglagyár................................... — — — — 1 — — — — „ Magyar svájezi gyártársulat ....................... — — — — — — — — „ Szálloda............................ — — — — — — — — „ Gyáratott fonál.............................................. — — — — — — — „ Geschwindt-féle .............................................. 188 188 188 188 188 162 162 — 1 „ Kivonat a Bp. Közlönyből./ Árverések: Alistályon (Pozsonym­.) a köz­ségházánál máj. 30 d. e. 10 ó. Nemesi birtok.— Óbudán a m. k. jószágigazgatóságnál apr. 25 d. e. 11 ó. 4761 hold haszonbérbeadására. — Hra­­chowistyén apr. 28 és máj. 30. d. e. 9 ó. Ház és telek. — Albert községházánál (Bihar.) apr. 28. és máj. 28. d­e. 10 ó. Ház. — Porgány helység­házánál (Toronnál.) apr. 27 és máj. 27. d. e. 10 ó. Ingatlanok. — Puszta-Mesterszállására apr. 12. d. e. 10 ó. Pécsett a városi telekkönyvi hi­vatalban april 30. és május 30. d. e. 0­6. — Szőllő. Pályázatok: Öt tiszti állomásra, april 25-éig a beszterczebányai p. v. igazgatóságnál — Bányaesküdti állomásra, april közepéig a zalathnai bányakapitánysághoz. — Két adósze­dői és két ellenőrző állomásra. April 20-ig az ungvári p. n. igazgatósághoz. Nemzeti színház április 5-én 1870. „Hamlet“ opera 5 felvonásban. Főszerkesztő : B. Kemény Zsigmond. Felelős szerkesztő : Ujváry Lajos Nyílt tér. mt A legelegánsabb férfi- és gyermek, disz és utazó ruhák Magyarország 3 legnagyobb férfiruha raktárában Grünbaum és Weiner magy. kir. udvari szabók Pesten. I. Deák­ téren az evang. templom átel­­lenében. II. A hatvani utcza és országút szög­letén a „Zrínyi“ kávéház átellenében. III. A régi színház-épületben,“ a „m. kir.“ czimzett szálloda átellenében. 350 Tekintetes Török úr! Fogadja legszivélyesebb köszönetemet az ön kitűnő találmányáért, a fogfájdalmat enyhitő szivarokért, mely egyedül volt képes engem a legkeservesebb fájdalmaktól megmenteni, miu­tán minden más szer hatástalan maradt. Ezért minden fogfájásban szenvedőnek bátran ajánl­hatom ön szerét. Még egyszer köszönetemet is­mételve, maradok tisztelettel. Szeged, dec. 1868. Wutka Mária, cs. k. százados neje. Vízállás. Április 0 fölött. Időjárás 4 Pesten 6 7 felhős 4 Pozsonyban 5 0 száraz 4 Máramaros-Szigeten 13 „ 4 Szathmáron 3 2 „ 4 Tokajban 7 6 2 Szolnokon 7 6 „ 3 Aradon 0 7 felhős 1 Nagybecskereken 9 8 „ 4 Szegeden 12 8 „ 1 Bezdánban 5 7 4 Eszéken 6 3 3 Sziszeken 16 5 „ 3 Mitrovitzon 14 0 esős 3 Zimonyban 14 6 „ Orgonista művészeknek, kik egyúttal énektanítási képességgel bírnak, kedvező alkalom nyilik a pesti magyar-német ág, hitv. egyház által a Vasárnapi Újság f.­éri 13-ik számában hirdetett pályázatnál­­. évi má­jus 1-jéig jelentkezhetni. A pesti tőzsde és gabnacsarnok hivatalos jegyzése április 4-én. Közlekedés. .......... .......................Xftfytft&UM*! r«Mfc f * Jf * . M- » font- Ár vám- ki a f* S ** t x « f 0 * 4* W P« *• ® i Wjl jil JMtl TMPt nyi mázsánként Értékpapír jjj Adva Tartva , !­• m • t B^rck • k é* 80 p, r. 6 e. - I-.- — bLXL ^ *-- ** »*. 4 **-*—--** T T:::: S M g- - ^ ^ W** T jjS|: T U.IS ****-«1«. . tu»i II «0^.6* S 4.75—ess „ etetés*...................... 7S 2.35-m S.80-S.»0 - _ S-Jerjta-Feet nuiSoJ: 3. 1« i. »6 5. (Gyorsvonat.) stXbrftt u é ^**1 u éV' ’ST .... 85 4.95 - 5.05 86 5.10-5.25 Zab................................. 50 2.10-2.2 0 44/48 8.75-8.95 derest, bank eilogl. . - 98 5« 98 75 . 1 .a- l 1 ö 6714«. ia 6 89 p. ■ F<*t-Bées B *9—Vert Steinbrüft U 4 - » P; «­:j- g HSg | ‘Hl ST :::: - í|St* jíí&aatóSti atSsfctó*“ *•“**“«* » » • • • • ll J'IJjlJeS It 4Í5ZJI5 K818*........................... » 2.80-9.90 80 8.10-8.20 Bud»pe8ÜP gízm^ . . 150 140 142 8«?.'” OÓ.Up.'w 8 <8*fc ek »eet-Biltá. MtlU-TM fttat-iuUuNl ” e m­egy . . . • • • Repcze káposztás . . 75 7.50—7.75 __ 8.90—9.10 • .. nétf.­é» pánt. 9 Piaiak és hétfff 8. Triefteél kad. 7 1. 10 p. f. 7 6. — p. wt. »» » • • It A pesti tőzsdén nem Hstvan-Atakole* Bé*fc-P«*t-N«sy.Vár*1. 54 p. «t. ért b£ érki»Lt£ Steinbrtok 8 ó. fio 6. án. 3 6. 14 p. és­” bácskai . . i '. 83 4140—4*.55 84 4165-4.75 ” ' * jegyzett értékpapírok. ggwyfcti tad. p­i. «5 p.d.le.»t. ja p. r. 08t- «ulUked^castomb. ,tonj^ten­e*' keid. P«e«r8«t l­i. 7 *.­p. Mt. 9 6. ........................... 85 4.85-4 95 86 5.10-4.20 ób.<Ul téglavető . . _ _ - i*- *L. Ä " # 4 P-..tv. TÍ. 1 P- r. ÍStS^ " t S» t ftS ftSl ............ ■■■■ T-, 7 S S S " ' »4 «Ä ^.6*.4.1t7A58Pp..!l Értékpapír 11 a4t» t* tv« Értékpapír || Adva Tan,. Értékpapír ^ | Adva m. . ! t - = .................*!**r?*~.............. K"Yg=‰ IPP-' d. Vi. *.» PP’ Brta-fa^Sm­ita. — = = W ^ =x-.!IL=. ■ --X-------Ha^uhOTk»lce.'n.'klb.‘ *• Z I ul.uíü4'*' ’iAmÍ Nagj-Viradtod. 10 i."»”. d. e. P^t M. ti. lap.d.a.l'é. »pt'r“ I.' »o£ r. ^ fi MM*' Magyar vasúti karcs5a. — 108 50 108 75 Pesti takarékpénztár . 63 3250 8275 Első magy. gízhaj. . 200 95 50 96 50 Drasche-féle téglavet«.’ — U2 50 143 50 UmS*dl*'. fi A ff p.‘ ] 2 e'. SS pl ’’ B f 14 p‘ f sieved ^ 12 éé*20 Pn *éi­­i' íí !' Kívá T* ” 16 p' X. 86 «8 pir tói fl ple. Első magyar biztositó te. 315 638 640 Budapesti fővár. Ukp. 100 138 50 134­­ Elei magy. hordágy. . 200 166 167 Era nébotgramatom .. » 13« uo _ P P.-Vadány­iak. 19 4. 55 p. u. m. a* 1' P' d' U,' Sopron v e 1«4 18»j *4 15d da. Haza életbietoaitóbank 150 134 136 Terézvárosi takarékp. 80 35 50 36­­ Flora szappangyár . . 900 118­­ 120 Gancz-féle vanönt. . . / ^5* 320° ZAgráb — TMíiay. Caegléd , 5­4. »3 p. . .6x6'.„Ap' 6 * *• 58 * * *­­■ «»*• LilaOp­.d­e. 26.24 p.du. 80. ‘1p.«' Pannónia viBZonbiztositó 205 246 247 — Kőbányai takarékp. . 40 —­­ Gschwindt-féle gyár . 200 166 168 Üveg­gyár ....­­ 7n 55 ■■­­ a * . « 1 est » 8 é. 89 p. este. Hmmal ért. 8 ó. 3? p. d. e. P P **» Pesti biztositó. . . . 300 — — Újpesti takarékpénztár 40 41 42 Kereskedelmi épület . 210 445 — Nagyv. ker. és iparb * co B9 0­» « a 1* ? a *7 ^ Bács • 6 •• 14 p. reg. Bbilis-Bécs. Unió biztositó. ... 800 215 250 Árpád gőzmalom . . 500 290 295 Magyar gyógyint. . . 200­­ _ Részvényszálloda • 145 ^ « b ^ 4 *. II p. k­. R... e nemzeti biztositó . . 80 — — Aradi gőzmalom . . 500 — — Gyáratott fonálgyár . 200 188 180 Kukoriczakeménystőg^ 1* 52­8 ZákácY—Zág rAb. Béc«—Pest—Arad Temesvér 10 ó 43 n é?* f 6 8 d i n r«ir Béc«—Sopron lUnizia-Buda Pécabarcsi vasút . . . 260 178 30 179 50 Blumféle gSzmalom . 500 280 235 Budapesti lánczhid. . 525 683 690 IPannouia géptégl. _ _ _ ____ . T. . BécsWB l»d. 8 6. - p. est. 7 6. 30 p. reg. "T1 ” ^ T ?■ ” p' Bécsbíl ind. 76.10p.r. Uó.80p.d.c. 6i.80p.da. Pesti közúti „.. . 200 412 414 Concordia gőzmalom . 500 420 425 Első magy. bérgyár . 200­­ _ Pesti közúti ID. kib . _ 355 _ fr* 1*1 Pert „ 6 i. M p. reg. 5 ó. *8 p. «1. SSéd in’á. lé 40»r Bt. Sopron^ . 8 é.18 p.V. M Budai „ „... 200 214 216 Borsodmiskolczi gőzm. 500 - - Magy. Lloyd gézhaj. . 200 113 _ 114 - Győri keresk. bank. . _ 35L 1 K.» A * p.d*V A. t p. sete. CzegUSd” 9 4. 84 p. „ 8 o. 19p. „ Sért # 4 « H­íd­ sfA'« ! 1*6 421 du WG.18, . 40 10! “ Alföld-fiumei „ . . 200 173 50 174 60 Király gézmalom . . 500 340 350 Losonczi gyapjugy. . 200 - - Securitas .... 1­00 175 Szolnok “ 10 6. 16 p. d.’e. 9 5. 47 f. " Pestről tud 9 DM n je" | , P Kanizsa . lé.X. 10 é A 7 p. 0. 6 A.—íjl r. Magyar-keleti,. ... 200 96 - 96 50 Luiza gőzmalom . . 260 141 - 142 - Első magy. gépgyár . 200 61 52­­ Spiering-féle ... . 4_ _ IMUJ nA|_. M.-Tur „ 11 6. 89 p. „ 11 6. 40 p. „ | l i 5/, dj 1­ó^néi Budira érk. 76.58 p. e. 56.49 p. r. 40.ifc.du. Észak-keleti,, . . . 80 164 50 165 50 Molnárok és pékek g.m. 200 160 16­5 Má.ral­­ux .... 61 -------Szentendrei takar . 7 ■_ AHWO-IPWliel plUy*. Csaba ,, 16. 9 p.d.n.2­6. 86 p. „ poz.dv ácáladn­i 4 V.ÁL r Angol-magzar­ bank. . L. 8 101 . . 101 — Szarvasi gőzmalom. . 200 — — Budapesti kézműzet 200 — - Kőszénbánya . . 1 158 ktetá-babar lomber—Seened Arad­ék­. 9­6. 58 p. „5 A 11 p. „ Bécsbeéri Ga's9 run fid linf'ed finr' Pelabaus. ker. és iparb. _ ----- - Szegedi gézmalom . . 120 - - Cetl-féle pénztárgyi­. 200 - _ Temesvári közúti . . _ ■ .TT! -T^ ■' - T* , Bécsbe érk. 60.39 p.e. 6é. 14 p.r. 9­6.55.p.r. Buda S­ékesfehérv&r Béc. Magyar általános hitel. 80 90 — 91 — Temesvári gézmalom . 500 — — Országos gézhajózás . 100 60 — 60 50 Magy.-belg. gépgy. . • 1B0 fcSCiS*’ **•*■“■*• Ar*«—Pest—Bécs, „ Franczia-magyar bank. 60 58 — 58 50 Unió gézmalom . . . 500 285 290 Első mag .petroleum. 200 — - Magy. géptéglagyér *• 156 _ *. Sí*b*k­V.1.??'18p'r- Arad ind 12 6 26 p d. tt. 8 ó 47 p. eet EISO erdélyi T.8Ut. Budáról ind. 7­6.­­ p. r. 96. 81 p. 0. Magyar jelzálogbank . 50 - - Victoria gézmalom. . 800 195 200 Gyógys . és vegy. int. 200 - - Wa/gongjir . . . - ~6 115 0^érLlló.áOp.d. 9 é. 7 p. d. u.» ó. 23 p.és. Arml-Király. Károlyfehérvir- ’ t « P'/- v“' 14 P' ^ Posonyi kér. pank . . 100 — — Hengermalom . . . 500 995 1000 Rima-Muranyi bánya . — 4880 — Bécs-pesti hajóvont. . *• 05 M..Tur „ 8 ó. 48 p. „ 8 ó. 15 p. „ fehérvár Arad Uj-Szény „ 9 é. 25 p.du. 80. 87 p. r. „ Iparbank . 200 — — Első budap. gőzmalom 500 415 470 Salgótarjáni kőszénb. 100 111- 112 — Bécsi Tramway ... *•­­,„ — 208 — Trital TSSUt. Szolnok , Só.­ p. , 4 ó. 18 p.rog. . . , , Bécsbe érk. 8 ó. 2 p. s. 8ó. 44 p. r„ Pesti népbank 50 42 - 42 50 Budai gyártelep . . . 100 63 50 64 60 Pertflumei-hajóvg. . . 200 116 118 Gyapjumosó . .­­ “L76 iu0 11»« Ceglédért- 5 ó.48 p. es*t. 5­6 88 p. , glSua ? 6­T, fllZ | AeP'T Budai keresk. bank. . 200 202 204 Felsőmagy. gőzmalom 200 _ _ Lóda- .. . egy gyár. . 120­­ _ Gyufa-gyár .... - 90 _ Km-Fert-Kassa. S , 8 ó. 89 p. , 9 ó. 5 p. ! snw’ .Alvmoz , 6é.la p.'„ Pesti keresk. bank . . 560 670 672 Pannónia gőz­malom . 1000 695 705 Spodiumgyár . ... 200­­ — Hunnia........................... a. “ _ ff.­"- iud. 86. — p. est. 7­6. 80 P reg Bécs , 6. 6 14 p. reg. 6 6. 39 p. est. fiiTM TM A *7£ mi"'” ír y ’ ’ Bézs - Székesfehérvár-Emia. „Iparbank...« 300 400 - Első magy. serfézde . 500 670 675 Első ma£. szeszfln. . 500 290 295 Victoria ó-budai légi. . »• 30 ib Part . • 6. 90 m ng. 6 6 28 p.^i l' á ■ ' , p' ■ , -Debreczeni kor. bank . 80 - - Király serfézde . . . 200 145 - 147 - Első újpesti szeszfln. . 500 345 355 _ - 25 » a L S pl Sí S t Mohács-Barcs -Zákány. Rz á.zv ” 1í ó li n X ’ S í ,®,S obí* tad' 11' «P­ f' í' .* p‘ *• Temezv. kér. és jolz. b. 80 - - Hajó hitel..................... 200 152 - 154 Alagút ...................... 100 92 - 94 - m13» SS­S 7. M»kípe w „ . . . „ s „ “siszv., 12 ó. 21 p.d. Sebera­„ »6.12 p.de. Ifj Szény „ 8 6. 15 p. r. 11 ó. 15 p. e. Első erdélyi bank . . 200 — — Sertésbiztaló . ... 200 212 215 Magy.­sverczi gyár. . 200 — — P -Ladder” 16 y«' d'l lé’ Inéi’ Pécs ’ e­s ín«'­/’« a 1’ P- ■ B- Mv.Inéis,„ ló. 2­5 p.dn. Radna , 10­6. 47 p. „ Sz. Fehérv. „ 6­6. 55 p.dp. 8 ó. 45 p. r. Óbudai takarékpénztár 40 135 140 Deutsch-féle könyvny. 200 — — Zarzetzky-féle gyász. . 200 — — PahfMfcsL” »á,' u n ' ’ s é 48 if‘ ríi Barcs ' s cíi n 1 ? t' P’ él K410‘lf­,h-1 &- i!i 5-« árad . 11 ó. 50 p. „ Budára érk. 7 ó. 58 p.du. 6 ó. 46 p. s. Gödöllői . „ 40 - - Pesti könyvnyomda. . 500 - _ Sz.-End Á, «A . 200 - - 4 6. »8 Pp. ÍV 6 ó.14 p Zákány érk. 11 ó 29 p. d!«. 2 é.'tó p.'r J' |Anita Ill Z^S^,Uko 2 Sk. P 7

Next