Pesti Napló, 1870. augusztus, esti kiadás (21. évfolyam, 150-172. szám)
1870-07-04 / 150. szám
csak nagyon félszeg rendszabályokra készülhetnénk el. De hinni akarjuk, hogy ez aggodalmunk alaptalan s hogy a kormánykörök helyesen fogják fölfogni a helyzet komolyságát e messzeható horderejét s hogy e szerint fognak cselekedni is. Egyébiránt igénytelen véleményünk szerint, máris tisztán ki van jelölve azon út, melyet Budán követni kell, hogy az itteni szélsők törekvései megsemmisíttessenek a nélkül, hogy a kormányt a részrehajlás vagy türelmetlenség ódiuma sújthatná. A szervezési javaslat — úgy amint van — elfogadásáról és szentesítéséről természetesen szó sem lehet, de azért a kormány némely pontjait mégis bátran jóváhagyhatja, azokra nézve pedig, melyek absolute el nem fogadhatók, maga a szerb nemzet kebeléből támadt tiltakozások, nem csak célszerű, de cáfolhatlan ürügyet nyújthatnak, hogy azok revistó végett egy jövő újra összehívandó kongressushoz utaltassanak. E másik kongressust minden esetre meg kellene a patriarchs választásának előzni és e czélból egy úgynevezett „választási kongressus* összehívandó, melynek csupán e választás keresztül vitele lenne feladata. Hogy ily választási kongressus semmi esetre sem fogná a mostaninak jellegét magán hordozni, arról már azon körülmény is kezeskedik, hogy a határőrvidéknek 25 képviselője, kik most mandátumokat letévén hiányoznak az akkori helyeiket el fogják foglalni s igy a 25 egyházi képviselővel együtt a kongressusban a konservatív többséget biztosítaná. Ez volna az egyetlen helyes és korrekt eljárás a kormány részéről, minden más spekuláció nézetem szerint csak ép oly határozott kudarczot vonna maga után, mint jelenleg oly keservesen idugába dőlt kísérlet a szélső párttal alkura lépni s vele paktálni. Országgyűlés. A képviselőház ülése jul. 4-én. Elnök : Somsbhich Pál, jegyzők Bujanovics S., Széll K., Jámbor P. A kormány részéről jelen vannak : Kerkápoly K., Szlávy József és Rajner Pál miniszterek. Elnök d. e. 9 órakor megnyitja az ülést. A szombati ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök bejelenti Komárom megye, Heves megye, Háromszék kérvényét. A kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Onofsy Mátyás öt heti szabadságidőt kér. Megadatik: Szalay Sándor benyújtja a körmendi szr. hitközség kérvényét, melyben tudomásul vétetni kéri, hogy nem protestált az izr. congressus határozatai ellen. Csíky Sándor benyújtja egy magyar születésű konstantinápolyi lakos kérvényét, melyben a legutóbbi nagy égés alkalmával szenvedett kára megtérítését kéri. A köztörvényhatóságokról szóló törvényjavaslat tárgyában kérvényeket nyújtanak be : Csanády Sándor egy csanádmegyei község részéről, Majorosi, Gonda László Békés városa képviselő testülete részéről, Körmendy Sándor több somogymegyei község részéről, Paszt Vilmos Versecz városa részéről. Hőgyészi Gyula benyújtja több sopron megyei község kérvényét az"ezen községeket Sopronynyal összekötő útvonalak államúttá leendő emelése tárgyában. Mindezek a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Gubody Sándor tekintettel arra, hogy a külföld az idén nagy gabnakivitelre szorul, mely részben Magyarországból fog fedeztetni a következő tartalmú interpellate intézi a közlekedési miniszterhez : Van-e tudomása a ministernek azon számos bajokról, melyeknek a magyar gabnakivitel 1867 és 1868-ban az osztrák államvasuttársaság s a tiszai vaspályatársaság hanyagsága és mulasztásai folytán ki volt téve és melyek még ma is fenállanak; ilyenek hogy kevés a raktár, hogy a szállítás lassú s hogy a társaságok a gabona épségben maradásáért nem vállalnak felelősséget ? 2. Ha van tudomása, fog-e ezen bajok elhárítása iránt intézkedni ? Ez alkalommal kérdi szónok, mért nem tett az osztrák állam vasúttársaság eleget a kettős vágány kiépítése iránti kötelességének és mért van a kettős vágány még csak Váczig kiépítve. 3. Fog-e intézkedni az iránt, hogy az árszabály azon aránytalansága, melynél fogva a szállítmányok ugyanazon vonalon Pesttől Czeglédig többet fizetnek, mint Czeglédtől Pestig, megszűnjék. 4. Végül szándékozik-e a ministérium a többi vasúttársaságnál is kieszközölni, hogy mindazon intézkedéseket megtegyék,melyek az őszszel várható erős gabnakivitelt megkönnyebbítsék. Kiadatik a miniszternek. Simonyi Ernő tekintettel arra, hogy őszszel nagyobb gabnakivitelt várhatunk, mely nagyobb pénzforgalmat tesz szükségessé és tekintettel, arra, hogy a pénzforgalom könyebbítésének tehetsége privilégiumánál fogva jobbára az osztrák nemzeti banktól függ s végül tekintettel a napokban a nemzeti bank határozatai körül keringő hírekre, a következő interpellátiót intézi a pénzügyminiszterhez: Van-e tudomása arról, hogy a nemzeti bank igazgatósága a temesvári Lloyd társaság azon kérelmét, hogy a bank temesvári fiókjának dotatióját 1.200.000 forintról 2 millióra emelje , — megtagadta s ezt azzal indokolta volna, — hogy mig a bank törvényes állása Magyarországon elismerve nem tesz, addig üzletét Magyarországon ki nem terjeszti és fiókjai dotatióját fel nem emeli. 2. Van-e tudomása arról, hogy a bank igazgatósága legújabban azt határozta volna, hogy a magyar sorsjegy kölcsön kötvényeire Magyarországon kívül épen nem ad előleget, Magyarországon is csak oly arányban, mely a fiókjainak az értékpapírokra való előlegezés czéljából adott dotatióját meg nem haladja. 3. Ha ezen hírek valók és a miniszternek erről van tudomása tette a pénzügyminiszter és minő intézkedéseket tett, hogy az őszszel remélhetőleg megindulandó gabnakivitel idején a bank ezen intézkedései folytán pénzkrízisbe ne jussunk. (Helyeslés.) Az interpelláló kiadatik a pénzügyminiszternek. Ürményi Miksa előadó beterjeszti a kérvényi bizottság jelentését a népnevelők pesti egyletének azon kérvénye iránt, melyben a képviselőház termét az országos tanítógyűlés számára átengedtetni kéri. A bizottság tekintettel arra , hogy ez precendens volna, melynélfogva ezentúl minden egylet hasonló kérelemmel járulna a ház elé és tekintettel arra, hogy a képviselőházban oly tatarozások szükségesek, melyek 2 hónapot vesznek igénybe, úgy hogy a tanítógyűlés úgy sem ülésezhetne itt, a kérelmet megtagadtatni véleményezi. Irányi Dániel a nemes czélra való tekintettel és tekintettel arra, hogy a tatarozásokat azon néhány napra fel lehet függeszteni, a kérvényi bizottság véleményezésével szemben a kérdem teljesítését indítványozza. (Helyeslés.) Kovách László képviselő és háznagy előterjeszti, hogy a légiütő kelljenczék, melyek épen az ülésterem alatt vannak, megrepedtek , helyreállításuk pedig több pinczefal lebontását teszi szükségessé. Ha a tanítógyűlés miat e kijavításokat nem lehet eszközölni, akkor a képviselőház őszszel nem ülhet össze a teremben. Különben szónoknak nincs ellenére, hogy e kérelem feltétesen teljesítessék, azaz hogy a terem átengedtessék ha netalán a pinczefalak lebontása mégsem lenne szükséges. Justh József azt tartja, hogy a háznagynak szakértőket kellene kihallgatni, mert szónok azt még sohasem hallotta, hogy a légfűtés javítása miatt falakat kell lebontani. Megadandónak véli a kérelmet. Halász Boldizsár szintén a kérelem megadása mellett nyilatkozik. A ház majdnem egyhangúlag elveti a kérvényi bizottság véleményét és a népnevelők pesti egyletének kérelmére átengedi a képviselőház termét az országos tanítógyűlés számára. A ház napirendre tér s folytatja az általános vitát a municipális javaslat felett. A szónoklatok sorát megnyitja: Huszár István: A jelen Allas tarthatlan s rajta okvetlenül változtatni kell Választanunk kell felelős kormányrendszer és a municipiusok jelen szervezése között. Más itt nincs Epen ezért fogadja el szónok a kormány törvényjavaslatát, mert ebben az önkormányzat elve meg van róva. Az ellenzék téved, midőn azt állítja, hogy a törvényjavaslat megsemmisíti a megyéket. Ha a megye megsemmisíttetik, akkor nem a szőnyegen levő javaslat, hanem az 1848-iki törvények s az általános közönyösség semmisíti meg. Megtevék ezt az 1848-ai törvények, midőn megfoszták a törvényhatóságokat a törvényhozásban való részvételtől, midőn megfoszták a követ utasítási jogtól. Megmaradt a közigazgatás joga, de ezt a törvéyhatóságok nem gyakorolhaták a közügyek iránti nagy közönyösségnél fogva. A megye test volt életerő nélkül. Szónok elfogadja a törvényjavaslatot, mert ez gondoskodik arról, hogy a szomorú helyzet véget érjen, s a megyék új életerőre ébredjenek. (Helyeslés.) Simonyi Lajos b. Nézete szerint a törvényjavaslat olyan mint egy iv, mely két oszlopon nyugszik. Ezen oszlopok egyike a virilis szavazat, a másik pedig a főispánok hatásköre. Tudja jól, hogy mind a magán, mind az államéletben nem létezhetnek megállapított pontok, melyen túl haladni nem szabadna és az 1867-iki kiegyezés mégis tartalmaz egy ily tarthatlan megállapodási pontot. S Tóth Vilmos képviselő úr mégis úgy tekinti az államot mintegy részvénytársulatot, melyben mindenki csak élvezni kíván. Hogy az ifjabb kor, mely az absolutizmus befolyása alatt növekedett, ekként gondolkozik nem csodálja, de nem gondolkozhatik így a régibb kor, melynek tagjai híven szolgálták a megyét. Azt mondják, a megyék megtették kötelességeit, most elmehetnek. Ez mindenesetre kényelmes politika, de veszedelmessé válhatik. Veszedelmes volna a házat legerősebb támaszaitól megfosztani, épen akkor, midőn válságok államnak küszöbön. A jobboldal azon állítása, hogy a megyék már túlérettek, egy adomát juttat eszébe. Bizonyos kannibáloknál szokásban volt az öregeket megenni. Hogy azonban ennek a jog látszatát adják, az öregeknek fára keltett mászatok. Mihelyt gyenge erejüknél fogva leestek róla, a fiatalok azt mondták, hogy az öregek túlérettek, már csak terhére vannak családjaiknak és megették az öregeket, így akarnak tenni most a megyékkel. Bajok fogják, hogy erőtlenek már, hogy terhére vannak a felelős kormányrendszernek. Nézete szerint nagy tévedés azt hinni, hogy erős önkormányzat nélkül fennállhat a felelős kormány, mert e kettő egymásnak kiegészítő része, csakis akkor állhat fenn az állam biztosan, ha önkormányzat és kormányrendszer karöltve jár. Alkotmányos érzelmű honpolgár nem elégedhetik meg azon csekély joggal, hogy a képviselők választásában részt vehessen kell, hogy annak nagyobb befolyás biztosíttassák. A törvényjavaslatot illetőleg legjobbnak tartja, ha teljes őszinteséggel bevalljuk minő titkos indokok vezérelték a kormányt annak beadására. Szónok azt tartja, hogy főleg azon titkos indok, miszerint több megyében a nem magyar ajkú faj van a többségben és így a magyar suprematia nem állhatna fenn. Ő sújtani kívánja ugyan mindazokat, kik a magyar egységet megtámadni ráereszlik, de oly eszközökkel, melyek az egyenjogúságot csorbítják nem akarja fenntartani a magyar suprematiát. Azt hiszi hogy e törvényjavaslat így a létező bajokat csak növelnifogja. Utal Csehország példájára, ott is meg vannak a virilis szavazatok ott sincs önkormányzat. A kiváltások által, melyek a vagyonosokat illetik, a törvényjavaslatban biztosítani kívánják a befolyást azok részére, ki azt főleg eddig tanúsított visszavonultságuknál fogva éppen nem érdemlik meg. A virilis szavazat egy száraz ág az alkotmány fáján, de mely nem fog ott maradhatni, letépi azt előbb-utóbb a nemzet maga. E törvényjavaslat által a belügyminiszer csak a régi rendi korszakot akarja visszaidézni. Szónok ezek után észrevételeket tesz Tóth Vilmos, Bánó, gróf Bethlen, gróf Szirmay és Éber képviselők által felemlítettekre. Ezeknek indokolásait nem tartván helyesnek, úgy azokat sem, melyek a közp. bizottság részéről felhosattak, a törvényjavaslatot nem fogadhatja el még a részletes tárgyalás alapjául sem, hanem hozzájárul Tisza K. kat. javaslatához (Helyeslés balfelöl.) Ezután Kerkápoly Károly pénzügyminisemnelt szót, szükséges póthitelről szóló törvénycikk, mely a t. évre még 270.758 forintot vesz igénybe az igazságyi tárcza javára, de csak aránylag azon időponttól kezdve, a melyben a felebbviteli bíróságoknál alkalmazott itélőbirák létszámát meghatározó 1870. XVI. tcz. téttleg életbe lép, csak ma fog a legfelsőbb szentesítés alá terjesztetni. Minthogy pedig az 1869. IV. tcz. 14. §. második bekezdése értelmében a hivatalbalépés és a bírói fizetés kezdete az eskületételtől számittatik, ennélfogva első tekintetre igen könnyen azon értelmezés támadhatna hogy az újonnan szervezett birói állomásokra kinevezettek a hivatalos esküt mindaddig te nem tehetik s hivatalba nem léphetnek, mig a legelül érintett törvényczikk a legfelsőbb szentesítéssel ellátva nem tesz. Ezen értelmezés megczáfolására azonban szolgáljon a póthitel iránti törvény 2. §-a, mely szerint az igazságügy miniszter a póthitelt azonnal igénybe veheti, mihelyest az 1870: XVI. törvényczikket tettleg életbelépteti. Ez pedig a tegnapi hivatalos lapban foglalt kinevezések által már megtörténvén, a póthitel iránti törvénynek visszaható ereje leend. — rr. Pótlék. (Szentesítendő törvény.) Az 1870. évi XVI. törvényczikk életbeléptetésére Bécsi dolgok. (Miniszteri kinevezések.) A bécsi hivatalos lap több rendbeli kéziratot közöl melyek miniszteri kinevezéseket tárgyalnak. Az első a miniszterelnökhöz van intézve s igy hangzik: Kedves Potocki gróf! Javaslatai folytán Holzgethan Lajos báró minisztert és a pénzügyminisztérium vezetőjét pénzügyminiszteremmé, Petrino Sándor báró minisztert és a földmivelési minisztérium vezetőjét, földmivelési miniszteremmé, Stremayr Károly legfelsőbb törvényszéki udvari tanácsost vallás- és közoktatásügyi miniszteremmé neveztem ki, Tschabusnigg Adolff lovag igazságügyi miniszteremet a vallás- és közoktatásügyi minisztérium vezetésétől felmentem. Ischl 1870. június 30. Ferencz József s. k. Potocki s. k. A többi kézirat az illető miniszterekhez van intézve s Holzgethant, Petrinot, Stremayert az illető minisztérium élére miniszterekké nevezi ki. S végén az ötödik kézirat Tschabuschnigg miniszterhez van intézve, mely Stremayer kineveztetéséről értesítvén az igazságügyi minisztert, őt a vallás s közoktatásügyi minisztérium „ideiglenes vezetésében tea szolgáltatás elismerésével“ e minisztérium vezetésétől felmenti. Különfélék. Pest, jul. 4. (Legfőbb ítél. birói kinevezések.) Ő felsége az igazságügyi miniszter előterjesztésére a kúria legfőbb itélőszéki osztályához tanácselnökké Bónis Sámuel semmitőszéki bírót, — rendes birákká. Somossy Ignácz országgyűlési képviselőt, továbbá Monaszterly Sándor és Bovánkovits József pesti kir. táblai bírákat, Topler Károly igazságügyminisztériumi osztálytanácsost, —végre Marchalkó Leó, Beöthy Zsigmond és Wettstein Antal pesti kir. táblai birákat nevezte ki. Ő felsége a pesti királyi táblához alelnökká Kiss András váltótörvényszéki elnököt tanácselnökké pedig Széll Kristóf legfőbb itélőszéki bírót és Szalay Ágoston pesti e. b. váltótörvényszéki elnököt nevezte ki. Ő felsége a m. k. kúria semmitőszéki osztályához rendesbirákká : Pápay Károly, Masimevics Samu és Meisics Miklós pesti kir. táblai bírákat nevezte ki. (A mezei munkáknál) netalán ez évben is mutatkozható munkás-kéz hiányon a munkások tovaszállitásának könnyítése is lényegesen segíthetvén, a földm. minisztérium a hazai közlekedési vállalatoknál fennálló következő viteldíj-kedvezményekre figyelmezteti a közönséget: a) az osztrák államvaspálya pestérsekujvári, érsekujvári-pozsonyi, pest-czeglédi, czegléd-szegedi és szeged-temesvári részvonalain, b) a déli vaspálya buda-kanizsai vonalán vegyes tehervonatok közlekednek , melyeken harmadik osztályú kocsikon mértföldenkint és fejenkint 12 kr fizettetik, minden agró vagy egyéb pótlék kizárásával. Ha a munkások csapatonkint vagy nagyobb számmal szándékoltatnának szállíttatni, ez esetben, ha az osztrák államvaspálya valamely állomásán legalábbaz egyén jelentkezendik tovaszállítás végett, kik hatósági bizonyítványnyal igazolják azt, hogy mezei munkák vállalása végett utaznak hazulról, vagy ily munkák teljesítése után kívánnak hazatérni, fejenkint és mértföldenkint 10 krért szállíttatnak ; c) az állam apályán, d) a tiszai vaspályán folyó évi július 1-től fogva IV-ed osztályú kocsik vannak berendezve, melyeken mértföldenkint és fejenkint 10 kr fizettetik, ezen felül az agro és bélyegilleték ; e) az első erdélyi, f) az alföldi, g) a mohács-pécsi és h) a pécs-barcsi vaspályák vonalain szintén IV. osztályú kocsik közlekednek, melyeken mértföldenkint és fejenkint 9 ki fizettetik, ezenfelül az agró és bélyegilleték. Ezen dijak úgy egyesekre mint csoportokra nézve egyaránt állanak. (Jutalomdij.) A komló termelési kézikönyvre hirdetett pályázat befejeztetett. A beérkezett pályamunkák közül a 300 frtos dij Papi Balogh Péter pályamüvének ítéltetett oda. A többi pályamüveket az illetők visszavehetik a földmiv. minisztériumnál. (Báró és tolvaj.) Báró Riedesel Károly, szabadságos katona, aristocratikus neve daczára a társadalmi legalsó fokra sülyedt mezítlábas csavargó a múlt hóban a 2 szivutera 43. sz. alatt Huick Josefa napszámosnőtől bírt szállást. Június 30-án délelőtt felhasználva azon néhány perczét, mialatt Huick Josefa a szobából távol volt, feltörte ennek szekrényét s abból szállaadójának a bekövetkezendő házbérfizetésre gyűjtött 37 írtját ellopta s megszökött. A báró azonban már tegnap kézre került s kihallgatása alkalmával a tolvajlást tüstént beismerte s bevallotta, hogy a lopott pénzen kártyázott, nyert is rajta vagy 60 frtot, azután divatos öltözetet vásárolt, de szenvedélye nem hagyta nyugton s újra kártyázván, nemcsak a maradék pénzt, de az öltözetet is elkártyázá, úgy hogy most valóban szánandó állapotban van A szerencsétlen kártyást még szombaton a fsnyitó törvényszék elé álliták. (A városligeti tóba fult.) Kriesz Ignácz 16 éves gyerkócz nehézkórban szenvedett s már hat hét előtt egy ízben betegségi rohamában a városligeti tóba esett, de akkor az ottani őrség által megmentetett. Szombaton délután hasonló állapotban ismét beleesett és bele is fuladt. Hullája a Rókus-kórházba szállíttatott. (A debreczen-szathmár - szigeti vasút) debreczen-szathmári része mint a „Márm.“nak Írják f. év október 1-én, a szathmár bustyaházi rész jövő év máj. 1-én, a bustyaház- szigeti rész pedig 1871 október 1-én fog megnyittatni. A fővállalkozó már folyamodott is, hogy az első rész a közlekedésnek f. évi október elsején átadható legyen. (V b a r.) F. július hó 2-án délután 3—4 óra közt Nagy Kanizsán oly erős zivatar vonult keresztül, hogy a városi templom tetejét felszakgatta, több emeletes épület tetején a cserepeket felfeszítette, sőt erős élőfákat tört szét; a vihar előtt rekkenő hőség, utánna pedig őszies hideg állt be ; valószínűleg jelentékeny kárt okozott több helyütt. (Gyilkosság.)Zalaeger az égen,az úgynevezett jankai szőlőhegyen nemrég egy fej nélküli női holttetemet találtak s azonnal a sirkerti halottkamrába hozták s mivel a főt legnagyobb keresés daczára nem sikerült megtalálni, el is temették. Utána öt napra a csendbiztos erélyes buzgalmának sikerült a tetteseket fölfedezni kik hegyi lakosok, egyik 14, másik 18 éves ifjak. Vallatáskor egyik kivallotta a bűnt s az elásott fej meg is találtatott. A szerencsétlen néólai lakos, férjezett és anya volt; a hegyeni kapáláskor hátramaradván, megtámadtatott s fejét kapával vágták le. (Ritka örökösödési eset.) Egervárott egy telkes gazda közelebb elhalván, összes ingatlanait végrendeletig volt földesurának, Széchenyi János grófnak hagyta. (Minden napfényre kerül.) Torontálmegyéből tudósítják a „Szegedi H.“ t. Neuste szerb község g. n. o. templomatyja a múlt junius hó 19-én Csákovára vásárra menvén, ugyanaznap éjjel az ablakon keresztül rablók törtek házába s a felügyelete alatt állott templom pénzét (mintegy 760—70 frtot) elrabolták. A hivatalos nyomozás csakhamar megindult, azonban a befogott gyanús egyénekből napokig semmit sem lehetett kicsikarni (mint később kisült, nem is azok voltak a tettesek.) A megyei biztosnak ekkor egy jó gondolata támad. A rablók ugyanis a rablás szikén egy bunkósbotot hagytak: fogja tehát e corpus delictit s megy vele egyenesen az iskolába, hol az apró szerb muzsasereg egybegyülve volt. Ott fölmutatja a botot a igy szól a gyermekekhez: „Aki meg tudja nevezni ennek a botnak a gazdáját, kap egy krajcárt !“ — Rögtön találkozott nem egy, hanem három, aki jelenté, hogy ismeri a botot, s mind egyformán azt mondák, hogy az az árendás kocsisáé. Megvolt a fonál, mert amint a megnevezett kocsist vallatás alá vették, mindjárt kimondta, hogy ő is ott volt. Ezenkívül még sógorát vallotta be, mint akinél a pénz van. Ennek nyomán aztán most tovább folyik a vizsgálat a helyes irányban. Az előbb gyanúba vetteket természetesen szabadon bocsátok. A„ Pesti Napló“ magántáviratai. Lemberg, jul. 2. A tágabb városi választóbizottság ma este határozott a szűkebb bizottság által indítványba hozott képviselőjelöltek fölött. 71 szavazat közül Smolka 60-at, Czererinski 42-őt, Frenkl 34-et, Dombrowsky 13 at, Ziemialkowsky 26-ot nyert. E szerint Smolka, Czemerinski, Frenke és Dombrowsky (a két utóbbi relatív szótöbbséggel) a szűkebb bizottság határozataihoz képest választottaknak jelentkeznek. Egyidejűleg a Ziemialkowsky-párt gyűlést tartott, melyben Ziemialkowsky még egyszer kifejtette programmját. A fennebbi határozatok tudomásra jutván, hosszabb vita támadt, melyben elhatároztatott, hogy a foederalistákkal való minden compromisstól eltekintenek. Justleb ügyvéd kinyilatkoztatta, hogy az izraeliták azon kívánathoz, miszerint Smolka oda csatoltassék nem ragaszkodnak, mire következő követjelöltek választottak Ziemialkowsky, Kabard, Frenke és Dombrowsky. A gyűlés igen látogatott volt. Ziemialkowskynak sok kilátáa van. Brüszel, jul. 3. A „Moniteur beige közzéteszi a már tegnap jelzett miniszter kinevezéseket. Madrid julius 2. Egy carlista cassino megnyitása alkalmából összeütközés történt a carlisták és a lakosság között, melynek azonban komoly következményei nem lettek. A kormány intézkedett, hogy a zavarok ismétlését megakadályozza. Több lap azt mondja, hogy a kormány egy újabb trónjelölttel áll alkudozásban Prim és Zorilla azért hagytak volna fel tervezett útjukkal, hogy az alkudozásokat erélyesen folytathassák-Washington, július 2. (Hazai távirat.) A képviselőház Schenk consolidáló bilijét 129 szavazattal 41 ellenében elfogadta. A bili 1000 millió négyperczedes boud kiadását rendeli el, melyek 30 év múlva készpénzben visszafizetendők és adómentesek, ellenben a forgalomban levő boudok alpali aranyáért becserélhetők. Ezen boudokért befolyó összeg az esedékessé váló 5—20 boudok beváltására fordítandó. A törvény keresztülvitele a kincstári titkár belátására bízandó mim mondják, akiknek elfogadása a senatus részéről valószínűtlen.A képviselőház továbbá egy Buttler által indítványozott határozatot fogadott el. Az elnök felszólíítandó, hogy Nagybritániához kérdést intézzen, várjon mily joggal és kinek parancsára tartóztatják fel az amerikai halászhajókat a kanadai vizekbe intézett útjukban ? Róma, jul. 3. A zsinat megszavazta tegnap a primátusról szóló schéma bevezetését és két első fejezetét, a 4. fejezet a csalhatatlanságról folytattatott. A szenvedélyes infallibilisták minden közvetítő formula visszautasítását követelik és a vita befejezését kívánják. Nyomatott az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvény társulat nyomdájában, (ezelőtt Emich G.) Barátok tere 7. szám, 1870. Madrid, jul. 3. Tegnap este uj zavarok fordultak elő a parriota cassino környékén 7 személy megsebesült, és úgy megöleted, többen elfogattak. Azon követség, mely a hohenzollerni herczeget a spanyol koronával meg fogja kínálni, már Poroszországba utazott. A jelöltség a cortesek minden részvevője nélkül állítatott fel. Bécs, julius 4. (Előbörze ) Hitelr. 265.20, lombardok203.70, anglo-osztr. 2702, fr.nko 1153/4, tramway 1871/2. Igen szilárd. A pesti gabona- és értéktőzsdere julius 4-én a búza erősen kínáltatott és meglehetős forgalom mellett 10 krral olcsóbban kelt a múlt hét zárjához képest. A többi gabonaneműek változatlanok maradtak. Az értékpiaca ma általában lanyha volt, a forgalom korlátolt és a legtöbb érték árfolyama alacsony volt. A tegnapi magánüzletben osztr. hiter. 263.20—26420 fizetve, tramway eleinte 183 adva, végül 185, francob. 68 adva, I. magy. b. 655 zárva. Magy. vaspálya köles. ICO1/* véve, pesti k. 324 V* adva, francob. 681/2 kínálva, pest-budai főv. 165 adva, ferencz-józsefvárosi 43 fizetve. Iparbank 28 V* véve, malompapirok igen lanyhák. Concordia 500,1. budapesti 500, Pannónia 670, hengermalom 980 kínálva. I. magy. gözh. 108, magy. Lloyd 117, orsz. gőzh. 50 véve. Salgó tárj. 103 *12 zárva. Drascheféte téglagyár 112 kínálva. Kőbányai téglagy. 110 kérve. Valuták és devisek szilárdabbak voltak. Napoleond’or 9.61—9.64, cs. arany 5.75— 5.76 Vs. tallér 1.78—1.78*/*, Frankfurt 1001/« — 1003/*, London 1201/*—121, Páris 47.75— 47.80. Pesti keresk. bank 880.685, fccdMiherrsk. b. 193.105 népb. 35.86, pesti t*ke rékpeaster 3700.3750, «* per.t-1 udai föv. 166.50—166.60, paat-toréev. 631/»--fel petit.th»»,germaloa) 1010.1020, Pannonia 670.690, első ped-pesti 510.515, Concordia 500.610, Árpid 337.830, király 436.440, budai gyártelep 79.80, Louisa 163.155, Victoria 240.245, pesti köseti p. , 328 330 elad magyar bi*to*-i- 640.645, Pannónia 942.245, Haxs 218.225 Salgótarjá- 106.106, B lagat 93.94 alsó m. saessgyár 295.300 újpesti sstsrfincmitA 383.390, dlec m.gffrhajó 100.109 CJjabft 4 vállalatok. Athanaeum 155.160 Draseh-féle téglagyár 156.117, SB&lloda.rétitvénye 140141 Securitas 400.—406, magyar-belga gépfy£r 50.55, bécsi Trajavay 190—191 Hunnia 120.125, Oriutféle vasgyár £80 391 gyapjrmo-'S — — KÜHKonbánya-------peat-bécsi —.— Bécsi tőzsde. Julius 1. ... . .. w Adt* T»rtv. _ ,, , Adva :2!JL_ Által, iliimadóa. - ------ Yae^ny& rés*?.----5*', buxujeiff kau**. 60.10 «0.80 • , ______ 4,. earlst „ 69 — 69.10 ««« (pre.r.). 8145. i'/t’L MetalUqnes . . í AlUua ,....................^77.— ríiiíW-... .................................... 1-6« erdélyi .. 174.26., WJ 75 ilUmuAvaiacrvAk KolOfflvAri „ . . 91.251, *,ív AUameorqegyoK. Barcs-péMi „ . . 174.50 15 — httt ki BorsJ. teye». . 257 50 838.5' Alf8l,u -» • • 173 50 10 ~ „ „ ötödr. .337.- 838 - 1854-ki „ .........88 - 8 j;- „ . 18«0-ki „ teyea . 96. 85 86.50 SorejegVK. „ „ Ktödr. . 105 - 106.- 1804-W „ 100fiUU 16.50 lll7.25 Hlletot.8ortj te0fk.» 167.-i l£a- ' Dnnagoth. . 100 „ 100.6 f »01. Pöldtehermente sit. Trteeu.. . • 100 „ isz. »*3-aitelintéze:..........864.-‘884 82 Ha-L. hitelbank. . 87— 87.50 Asanv «« 8*081 Hsat. Duma. bankr. . 728 — 724— Al’a auaat. esc. bank 872 875- ,, , L ., K. Földhitelle.5VA 90 801 81— ^ '“J,..................( 7''~! ’ 7‘7 Lloyd »5N — 361 Napoleondor...........9.63, 9 «4 DuasfcWtefa : : : sae.-W. «.Wcb^or. . 10.50 -75 Által. forgalmi baoV . 114.50 115— Baflsi..........................113.85118 60 Pesti láncahid .... — — I — Főszerkesztő: B. Kemény Zsigmond. Felelős szerkesztő: UFVftry Lajos. $.ii. t *r 923 3—1 A t. ez. gazfeltözönstnek tudtuk adatik, hogy f. hó 7-én Hevesmegyében, Csányon (Gyöngyös mellett) Halász Mózes ur tanyáján, a Samuelson-féle arató-géppé próba létetik. greftyecsül nálam iS kaphatók Fortuna-igévények az 1870. évi magy. kir. ki-kiÉiBWII (Festi sorsjegyek) következő 7 szerencsetejes sorozatává: 507,598, 100,893,896,1061,1223. Egy nyervény ára 2 frt 51 tor és bélyegdij 50 kr. Húzás f. évi augusztus 15-én lesz. Főnyeremény * 4 millió frt. Vidékről bárminemű tudakozódásra a legpontosabb és legyorsabb válasz adatik. 887 1014 Fischer M. L. váltóüzlete a „Fortunához“ hatvani utcza 16. sz. Minden tőlem vett ígérvényt húzás után, azon esetben se, ha semmi nyereményben sem részesült, a bélyegdíj árán, ugyanis 50 kron visszavágtak. Mindenkinek szabadságában áll sorozatát és számát a következő november 18-án történő húzásra is megtartani, ha az ígérvény árát újra lefizeti. LuCy' ‘ Ha hét ígérvény a fentebbi 7 sorozatból egyszerre vétetik meg, 21 frt helyett csak 20 frt. Ugyan e sorsjegyek havonkinti részletfizetésre is kaphatók és pedig: 24 részlet .... 5 írttal, vagy 11 ... 10 írttal. . . SO 61.—! S — kötvénytk. Helm , , , , 80 „ *0.50 u 3« PAlffv .... 40 . 30.50 31.60 magyarodig* ... 80 - 80.50 . 1 . * „ 36.1 Sz bánsági............79.—. 79.50 o. «mola 40 ! 80.60 Su60 horlát é» slavotial 38.- M75 Budai .. . ’ 53.60 84.60 erdélyi............78- 80 . 80.50 «0 ... ... Waldeteln . . 80 „ 82.- 83.filiaODbg. kotV. Keglerieb . . 10 „ 17 50 »? A0 adóment. kamat et. Rudolf kor.hg 10 „ 15.85 «75 )*1, áll ara vaspálya . . 143.50 144.— _ , „ ., 1367-kl lor. 143.50 144. - 3 hiTl viltok. »•/, déli vasút .... 117.- 117.50 l-se erdélyi..............91 701 Angab. 100 dn. ft.4* , 100 80 »00 8» Barcs-pént .............91.3'ij 21 Ft^ktm ^ ft, 8v 100 80 101.— D , . . . London 10 f. et. 8*., 180.651120 85 B&nk- es iparreszv. Parlp 106 frCs. . s. ( ‘.7 90 *7 95