Pesti Napló, 1870. augusztus, esti kiadás (21. évfolyam, 150-172. szám)

1870-07-04 / 150. szám

csak nagyon félszeg rendszabályokra készülhet­nénk el. De hinni akarjuk, hogy ez aggodal­munk alaptalan s hogy a kormánykörök helye­sen fogják fölfogni a helyzet komolyságát e messzeható horderejét s hogy e szerint fognak cselekedni is. Egyébiránt igénytelen véleményünk szerint, már­is tisztán ki van jelölve azon út, melyet Budán követni kell, hogy az itteni szélsők tö­rekvései megsemmisíttessenek a nélkül, hogy a kormányt a részrehajlás vagy türelmetlenség ódiuma sújthatná. A szervezési javaslat — úgy a­mint van — elfogadásáról és szentesítéséről természetesen szó sem lehet, de azért a kormány némely pont­jait még­is bátran jóvá­hagyhatja, azokra nézve pedig, melyek absolute el nem fogadhatók, ma­ga a szerb nemzet kebeléből támadt tiltakozá­sok, nem csak c­élszerű, de c­áfolhatlan ürü­gyet nyújthatnak, hogy azok revistó végett egy jövő újra összehívandó kongressushoz utaltassa­nak. E másik kongressust minden esetre meg kellene a patriarchs választás­ának előzni és e czélból egy úgynevezett „választási kongressus*­ összehívandó, melynek csupán e választás ke­­resztül vitele lenne feladata. Hogy ily választá­si kongressus semmi esetre sem fogná a mosta­ninak jellegét magán hordozni, arról már azon körülmény is kezeskedik, hogy a határőrvidék­nek 25 képviselője, kik most mandátumokat le­­tévén hiányoznak az akkori helyeiket el fogják foglalni s igy a 25 egyházi képviselővel együtt a kongressusban a konservatív többséget bizto­sítaná. Ez volna az egyetlen helyes és korrekt eljá­rás a kormány részéről, minden más spekuláció nézetem szerint csak ép oly határozott kudar­­czot vonna maga után, mint jelenleg oly keserve­sen idugába dőlt kísérlet a szélső párttal alkura lépni s vele paktálni. Országgyűlés. A­ képviselőház ülése jul. 4-én. Elnök : S­o­m­s­bh­i­c­h Pál, jegyzők Bujano­­v­i­c­s S., S­z­é­ll K., J­á­m­b­o­r P. A kormány részéről jelen vannak : Ker­­kápoly K., Szlávy J­ózsef és R­a­j­n­e­r Pál miniszterek. Elnök d. e. 9 órakor megnyitja az ülést. A szombati ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök bejelenti Komárom megye, Heves megye, Háromszék kérvényét. A kérvényi bizottság­hoz utasíttatnak. Onofsy Mátyás öt heti szabadságidőt kér. Megadatik: Szalay Sándor benyújtja a körmendi szr. hitközség kérvényét, melyben tudomásul vétet­ni kéri, hogy nem protestált az izr. congressus határozatai ellen. Csíky Sándor benyújtja egy magyar szüle­tésű konstantinápolyi lakos kérvényét, mely­ben a legutóbbi nagy égés alkalmával szenve­dett kára megtérítését kéri. A köztörvényhatóságokról szóló törvényja­vaslat tárgyában kérvényeket nyújtanak be : C­s­a­n­á­d­y Sándor egy csanádmegyei község részéről, Majorosi­, Gonda László Békés városa képviselő testülete részéről, Körmen­­d­y Sándor több somogymegyei község részéről, P­a­s­z­t Vilmos Versecz városa részéről. Hőgyészi Gyula benyújtja több sopron me­­gyei község kérvényét az"ezen községeket So­­pronynyal összekötő útvonalak államúttá leen­dő emelése tárgyában. Mindezek a kérvényi bizottsághoz utasíttat­nak. Gubody Sándor tekintettel arra, hogy a kül­föld az idén nagy gabnakivitelre szorul, mely részben Magyarországból fog fedeztetni a kö­vetkező tartalmú interpellate intézi a közleke­dési miniszterhez : Van-e tudomása a minister­­nek azon számos bajokról, melyeknek a ma­gyar ga­bnakivitel 1867 és 1868-ban az osztrák állam­vasuttársaság s a tiszai vaspályatársaság hanyagsága és mulasztásai folytán ki volt téve és melyek még ma is fenállanak; ilyenek hogy kevés a raktár, hogy a szállítás lassú s hogy a társaságok a gabona épségben maradásáért nem vállalnak felelősséget ? 2. Ha van tudomása, fog-e ezen bajok elhárítása iránt intézkedni ? Ez alkalommal kérdi szónok, mért nem tett az osz­trák ál­lam vasúttársaság eleget a kettős vágány kiépítése iránti kötelességének és mért van a kettős vágány még csak Váczig kiépítve. 3. Fog-e intézkedni az iránt, hogy az árszabály azon aránytalansága, melynél fogva a szállítmányok ugyanazon vonalon Pesttől Czeglédig többet fizetnek, mint Czeglédtől Pestig,­­ megszűnjék. 4. Végül szán­dékozik-e a ministérium a többi vasúttársaságnál is kieszközölni, hogy mindazon intézkedéseket megtegyék,melyek az őszszel vár­ható erős gabnakivitelt megkönnyebbítsék. Kiadatik a miniszternek. Simonyi Ernő tekintettel arra, hogy őszszel nagyobb gabnakivitelt várhatunk, mely nagyobb pénzforgalmat tesz szükségessé és tekintettel, arra, hogy a pénzforgalom könyebbítésének te­hetsége privilégiumánál fogva jobbára az oszt­rák nemzeti banktól függ s végül tekintettel a napokban a nemzeti bank határozatai körül ke­ringő hírekre, a következő interpellátiót intézi a pénzügyminiszterhez: Van-e tudomása arról, hogy a nemzeti bank igazgatósága a temesvári Lloyd társaság azon kérelmét, hogy a bank temesvári fiókjának dotatióját 1.200.000 fo­rintról 2 millióra emelje , — megtagadta s ezt azzal indokolta volna, — hogy mig a bank törvényes állása Magyarországon elis­merve nem tesz, addig üzletét Magyarorszá­gon ki nem terjeszti és fiókjai dotatióját fel nem emeli. 2. Van-e tudomása arról, hogy a bank igazgatósága legújabban azt határozta volna, hogy a magyar sorsjegy kölcsön kötvényeire Magyarországon kívül épen nem ad előleget, Magyarországon is csak oly arányban, mely a fiókjainak az értékpapírokra való előlegezés czéljából adott dotatióját meg nem haladja. 3. Ha ezen hírek valók és a miniszternek erről van tudomása tett­e a pénzügyminiszter és mi­nő intézkedéseket tett, hogy az őszszel remél­hetőleg megindulandó gabnakivitel idején a bank ezen intézkedései folytán pénzkrízisbe ne jussunk. (Helyeslés.) Az interpelláló kiadatik a pénzügyminisz­­ternek. Ürményi Miksa előadó beterjeszti a kérvé­nyi bizottság jelentését a népnevelők pesti egy­letének azon kérvénye iránt, m­elyben a képvi­selőház termét az országos tanítógyűlés számára átengedtetni kéri. A bizottság tekintettel arra , hogy ez pr­ecendens volna, melynélfogva ezen­túl minden egylet hasonló kérelemmel járulna a ház elé és tekintettel arra, hogy a képviselőház­­ban oly tatarozások szükségesek, melyek 2 hó­napot vesznek igénybe, úgy hogy a tanítógyű­­lés úgy sem ülésezhetne itt, a kérelmet megta­­gadtatni véleményezi. Irányi Dániel a nemes czélra való tekintet­tel és tekintettel arra, hogy a tatarozásokat azon néhány napra fel lehet függeszteni, a kérvé­nyi bizottság véleményezésével szemben a ké­rdem teljesítését indítványozza. (Helyeslés.) Kovách László képviselő és háznagy előter­jeszti, hogy a légi­ütő kelljenczék, melyek épen az ülésterem alatt vannak, megrepedtek , helyre­állításuk pedig több pinczefal lebontását teszi szükségessé. Ha a tanítógyűlés miat e kijavítá­sokat nem lehet eszközölni, akkor a képviselő­ház őszszel nem ülhet össze a teremben. Külön­ben szónoknak nincs ellenére, hogy e kérelem feltétesen teljesítessék, azaz hogy a terem átengedtessék ha netalán a pinczefalak lebon­tása mégsem lenne szükséges. Justh József azt tartja, hogy a háznagynak szakértőket kellene kihallgatni, mert szónok azt még sohasem hallotta, hogy a légfűtés javítása miatt falakat kell lebontani. Megadandónak véli a kérelmet. Halász Boldizsár szintén a kérelem mega­dása mellett nyilatkozik. A ház majdnem egyhangúlag elveti a kérvé­nyi bizottság véleményét és a népnevelők pesti egyletének kérelmére átengedi a képviselő­ház termét az országos tanító­gyűlés számára. A ház napirendre tér s folytatja az általános vitát a municipális javaslat felett. A szónoklatok sorát megnyitja: Huszár István: A jelen Allas tarthatlan s rajta okvetlenül változtatni kell Választanunk kell felelős kormányrendszer és a municipiu­­s­­ok jelen szervezése között. Más itt nincs Epen ezért fogadja el szónok a kormány törvényja­vaslatát, mert ebben az önkormányzat elve meg van róva. Az ellenzék téved, midőn azt állítja, hogy a törvényjavaslat megsemmisíti a megyé­ket. Ha a megye megsemmisíttetik, akkor nem a szőnyegen levő javaslat, hanem az 1848-iki törvények s az általános közönyösség semmisí­­ti meg. Megtevék ezt az 1848-ai törvények, midőn megfoszták a törvényhatóságokat a törvényhozásban való részvételtől, midőn meg­foszták a követ utasítási jogtól. Megmaradt a közigazgatás joga, de ezt a törv­éyhatóságok nem gyakorolhaták a közügyek iránti nagy kö­zönyösségnél fogva. A megye test volt életerő nélkül. Szónok elfogadja a törvényjavaslatot, mert ez gondoskodik arról, hogy a szomorú helyzet véget érjen, s a megyék új életerőre éb­redjenek. (Helyeslés.) Simonyi Lajos b. Nézete szerint a törvény­­javaslat olyan mint egy iv, mely két oszlopon nyugszik. Ezen oszlopok egyike a virilis szava­zat, a másik pedig a főispánok hatásköre. Tudja jól, hogy mind a magán, mind az állam­életben nem létezhetnek megállapított pontok, melyen túl haladni nem szabadna és az 1867-iki kiegye­zés mégis tartalmaz egy ily tarthatlan megálla­podási pontot. S Tóth Vilmos képviselő úr mégis úgy tekinti az államot mintegy részvénytársula­tot, melyben mindenki csak élvezni kíván. Hogy az ifjabb kor, mely az absolutizmus befolyása alatt növekedett, ekként gondolkozik nem cso­dálja, de nem gondolkozhatik így a régibb kor, melynek tagjai híven szolgálták a megyét. Azt mondják, a megyék megtették kötelességeit, most elmehetnek. Ez mindenesetre kényelmes politika, de veszedelmessé válhatik. Veszedelmes volna a házat legerősebb támaszaitól megfosz­tani, épen akkor, midőn válságok államnak kü­szöbön. A jobboldal azon állítása, hogy a megyék már túlérettek, egy adomát juttat eszébe. Bizo­nyos kannibáloknál szokásban volt az öregeket megenni. Hogy azonban ennek a jog látszatát ad­ják, az öregeknek fára keltett mászatok. Mihelyt gyenge erejüknél fogva leestek róla, a fiatalok azt mondták, hogy az öregek túlérettek, már csak terhére vannak családjaiknak és­­ meg­ették az öregeket, így akarnak tenni most a megyékkel. Bajok fogják, hogy erőtlenek már, hogy terhére vannak a felelős kormányrendszer­nek. Nézete szerint nagy tévedés azt hinni, hogy erős önkormányzat nélkül fennállhat a felelős kormány, mert e kettő egymásnak kiegészítő része, csakis akkor állhat fenn az állam biz­tosan, ha önkormányzat és kormányrendszer karöltve jár. Alkotmányos érzelmű honpolgár nem elégedhetik meg azon csekély joggal, hogy a képviselők választásában részt vehessen kell, hogy annak nagyobb befolyás biztosíttassák. A törvényjavaslatot illetőleg legjobbnak tart­ja, ha teljes őszinteséggel bevalljuk minő titkos indokok vezérelték a kormányt annak beadásá­ra. Szónok azt tartja, hogy főleg azon titkos in­dok, miszerint több megyében a nem magyar ajkú faj van a többségben és így a magyar sup­­rematia nem állhatna fenn. Ő sújtani kívánja ugyan mindazokat, kik a magyar egységet meg­támadni ráereszlik, de oly eszközökkel, melyek az egyenjogúságot csorbítják nem akarja fenn­tartani a magyar suprematiát. Azt hiszi hogy e törvényjavaslat így a létező bajokat csak nö­velni­­fogja. Utal Csehország példájára, ott is meg vannak a virilis szavazatok ott sincs ön­­kormányzat. A kiváltások által, melyek a vagyonosokat illetik, a törvényjavaslatban biztosítani kíván­ják a befolyást azok részére, ki azt főleg eddig tanúsított visszavonultságuknál fogva éppen nem érdemlik meg. A virilis szavazat egy száraz ág az alkotmány fáján, de mely nem fog ott maradhatni, letépi azt előbb-utóbb a nemzet maga. E törvényjavaslat által a belügyminiszer csak a régi rendi korszakot akarja vissza­idézni. Szónok ezek után észrevételeket tesz Tóth Vilmos, Bánó, gróf Bethlen, gróf Szirmay és Éber képviselők által felemlítettekre. Ezeknek indokolásait nem tartván helyesnek, úgy azokat sem, melyek a közp. bizottság részéről felhosat­­tak, a törvényjavaslatot nem fogadhatja el még a részletes tárgyalás alapjául sem, hanem hoz­zájárul Tisza K. kat. javaslatához (Helyeslés balfelöl.) Ezután Kerkápoly Károly pénzügyminis­­emnelt szót, szükséges póthitelről sz­óló törvénycikk, mely a t. évre még 270.758 forintot vesz igénybe az igazságyi tárcza javára, de csak aránylag azon időponttól kezdve, a melyben a felebbviteli bíró­ságoknál alkalmazott itélőbirák létszámát meg­határozó 1870. XVI. tcz. tét­tl­eg életbe lép, csak ma fog a legfelsőbb szentesítés alá terjesztetni. Minthogy pedig az 1869. IV. tcz. 14. §. má­sodik bekezdése értelmében a hivatalbalé­­pés és a bírói fizetés kezdete az eskületé­­teltől számittatik, ennélfogva első tekintetre igen könnyen azon értelmezés támadhatna hogy az újonnan szervezett birói állomásokra kinevezettek a hivatalos esküt mindaddig te nem tehetik s hivatalba nem léphetnek, mig a legelül érintett törvényczikk a legfelsőbb szente­sítéssel ellátva nem tesz. Ezen értelmezés meg­­czáfolásár­a azonban szolgáljon a póthitel iránti törvény 2. §-a, mely szerint az igazságügy mi­niszter a póthitelt azonnal igénybe veheti, mi­helyest az 1870: XVI. törvényczikket tettleg életbelépteti. Ez pedig a tegnapi hivatalos lap­ban foglalt kinevezések által már megtörténvén, a póthitel iránti törvénynek visszaható ereje leend. — rr. Pótlék. (Szentesítendő törvény.) Az 1870. évi XVI. törvényczikk életbeléptetésére Bécsi dolgok. (Miniszteri kinev­ezések.) A bécsi hivatalos lap több rendbeli kéziratot közöl melyek miniszteri kinevezéseket tárgyalnak. Az első a miniszterelnökhöz van intézve s igy hangzik: Kedves P­o­t­o­c­k­i gróf! Javaslatai folytán Holzgethan Lajos báró minisztert és a pénz­ügyminisztérium vezetőjét pénzügyminiszterem­mé­, Petrino Sándor báró minisztert és a földmivelési minisztérium vezetőjét, földmivelési miniszteremmé­, Stremayr Káro­l­y legfel­sőbb törvényszéki udvari tanácsost vallás- és közoktatásügyi miniszteremmé neveztem ki, Tschabusnigg Adolff lovag igazságügyi miniszteremet a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium vezetésétől felmentem. Ischl 1870. június 30. Ferencz József s. k. Potocki s. k. A többi kézirat az illető miniszterekhez van intézve s Holzgethant, Petrinot, Stremayert az illető minisztérium élére miniszterekké nevezi ki. S végén az ötödik kézirat Tschabusch­­n­i­g­g miniszterhez van intézve, mely Strema­­yer kineveztetéséről értesítvén az igazságügyi minisztert, őt a vallás s közoktatásügyi miniszté­rium „ideiglenes vezetésében tea szolgáltatás elismerésével“ e minisztérium vezetésétől fel­menti. Különfélék. Pest, jul. 4. (Legfőbb ítél. birói kinevezések.) Ő felsége az igazságügyi miniszter előterjeszté­sére a kúria legfőbb itélőszéki osztályához ta­nácselnökké Bónis Sámuel semmitőszéki bírót, — rendes birákká. Somossy Ignácz országgyű­lési képviselőt, továbbá Monaszterly Sándor és Bovánkovits József pesti kir. táblai bírákat, Topler Károly igazságügyminisztériumi osztály­­tanácsost, —végre Marchalkó Leó, Beöthy Zsig­­mond és Wettstein Antal pesti kir. táblai birá­­kat nevezte ki. Ő felsége a pesti királyi táblá­hoz alelnökká Kiss András váltótörvényszéki elnököt tanácselnökké pedig Széll Kristóf legfőbb itélőszéki bírót és Szalay Ágoston pesti e. b. váltótörvényszéki elnököt nevezte ki. Ő felsége a m. k. kúria semmitőszéki osztályához rendesbirákká : Pápay Károly, Masim­evics Samu és Meisics Miklós pesti kir. táblai bírá­kat nevezte ki. (A mezei munkáknál) netalán ez évben is mutatkozható munkás-kéz hiányon a munkások tovaszállitásának könnyítése is lé­nyegesen segíthetvén, a földm. minisztérium a hazai közlekedési vállalatoknál fennálló követ­kező viteldíj-kedvezményekre figyelmezteti a közönséget: a) az osztrák államvaspálya pest­­érsekujvári, érsekuj­vári-pozsonyi, pest-czeglédi, czegléd-szegedi és szeged-temesvári részvona­lain, b) a déli vaspálya buda-kanizsai vonalán vegyes tehervonatok közlekednek , melyeken harmadik osztályú kocsikon mértföldenkint és fejenkint 12 kr fizettetik, minden agró vagy egyéb pótlék kizárásával. Ha a munkások csa­­patonkint vagy nagyobb számmal szándékoltat­nának szállíttatni, ez esetben, ha az osztrák államvaspálya valamely állomásán legalább­­az egyén jelentkezendik tovaszállítás végett, kik hatósági bizonyítványnyal igazolják azt, hogy mezei munkák vállalása végett utaznak hazul­ról, vagy ily munkák teljesítése után kívánnak hazatérni, fejenkint és mértföldenkint 10 krért szállíttatnak ; c) az állam­­ apályán, d) a tiszai vaspályán folyó évi július 1-től fogva IV-ed osztályú kocsik vannak berendezve, melyeken mértföldenkint és fejenkint 10 kr fizettetik, ezen felül az agro és bélyegilleték ; e) az első erdélyi, f) az alföldi, g) a mohács-pécsi és h) a pécs-barcsi vaspályák vonalain szintén IV. osz­tályú kocsik közlekednek, melyeken mértföl­denkint és fejenkint 9 ki fizettetik, ezenfelül az agró és bélyegilleték. Ezen dijak úgy egyesekre mint csoportokra nézve egyaránt állanak. (Jutalomdij.) A komló termelési kézi­könyvre hirdetett pályázat befejeztetett. A be­érkezett pályamunkák közül a 300 frtos dij Pa­pi Balogh Péter pályamüvének ítéltetett oda. A többi pályamüveket az illetők visszavehetik a földmiv. minisztériumnál. (Báró és tolvaj.) Báró Riedesel Ká­roly, szabadságos katona, aristocratikus neve daczára a társadalmi legalsó fokra sülyedt me­­zítlábas csavargó a múlt hóban a 2 sziv­utera 43. sz. alatt Huick Josefa napszámosnőtől bírt szállást. Június 30-án délelőtt felhasználva azon néhány perczét, mialatt Huick­ Josefa a szobából távol volt, feltörte ennek szekrényét s abból szállaadójának a bekövetkezendő házbérfize­tésre gyűjtött 37 írtját ellopta s megszökött.­­ A báró azonban már tegnap kézre került s ki­hallgatása alkalmával a tolvajlást tüstént beis­merte s bevallotta, hogy a lopott pénzen kár­tyázott, nyert is rajta vagy 60 frtot, azután di­vatos öltözetet vásárolt, de szenvedélye nem hagyta nyugton s újra kártyázván, nemcsak a maradék pénzt, de az öltözetet is elkártyázá, úgy hogy most valóban szánandó állapotban van A szerencsétlen kártyást még szombaton a fs­­nyitó törvényszék elé álliták. (A városligeti tóba fult.) Kriesz Ignácz 16 éves gyerkócz nehézkórban szenve­dett s már hat hét előtt egy ízben betegségi ro­hamában a városligeti tóba esett, de akkor az ottani őrség által megmentetett. Szombaton dél­után hasonló állapotban ismét beleesett és bele is fuladt. Hullája a Rókus-kórházba szállítta­tott. (A debreczen-szath­már - szi­geti vasút) debreczen-szathmári része mint a „Márm.­“nak Írják f. év október 1-én, a szathmár bustyaházi rész jövő év máj. 1-én, a bustyaház- szigeti rész pedig 1871 október 1-én fog m­egnyittatni. A fővállalkozó már folyamo­dott is, hogy az első rész a közlekedésnek f. évi október elsején átadható legyen. (V­­ b a r.) F. július hó 2-án délután 3—4 óra közt Nagy Kanizsán oly erős zivatar vonult keresztül, hogy a városi templom tetejét felszak­­gatta, több emeletes épület tetején a cserepeket felfeszítette, sőt erős élőfákat tört szét; a vihar előtt rekkenő hőség, utánna pedig őszies hideg állt be ; valószínűleg jelentékeny kárt okozott több helyütt. (Gyilkossá­g.)Zala­ege­r az égen,az úgynevezett jankai szőlőhegyen nem­rég egy fej nélküli női holttetemet találtak s azonnal a sirkerti halottkamrába hozták s mivel a főt legnagyobb keresés daczára nem sikerült meg­találni, el is temették. Utána öt napra a csend­­biztos erélyes buzgalmának sikerült a tetteseket fölfedezni kik hegyi lakosok, egyik 14, másik 18 éves ifjak. Vallatáskor egyik kivallotta a bűnt s az elásott fej meg is találtatott. A szeren­csétlen né­ólai lakos, férjezett és anya volt; a hegyeni kapáláskor hátramaradván, megtámad­­tatott s fejét kapával vágták le. (Ritka örökösödési eset.) Egervárott egy telkes gazda közelebb elhalván, összes in­gatlanait végrendeletig volt földesurának, Széchenyi János grófnak hagyta. (Minden napfényre kerül.) Toron­­tálmegyéből tudósítják a „Szegedi H.“ t. Neu­ste szerb község g. n. o. templomatyja a múlt junius hó 19-én Csákovára vásárra menvén, ugyanaznap éjjel az ablakon keresztül rablók törtek házába s a felügyelete alatt állott temp­lom pénzét (mintegy 760—70 frtot) elrabolták. A hivatalos nyomozás csakhamar megindult, azonban a befogott gyanús egyénekből napokig semmit sem lehetett kicsikarni (mint később kisült, nem is azok voltak a tettesek.) A megyei biztosnak ekkor egy jó gondolata támad. A rab­lók ugyanis a rablás szik­én egy bunkósbotot hagytak: fogja tehát e corpus delictit s megy vele egyenesen az iskolába, hol az apró­­ szerb muzsasereg egybegyülve volt. Ott fölmu­tatja a botot a igy szól a gyermekekhez: „Aki meg tudja nevezni ennek a botnak a gazdáját, kap egy krajcárt !“ — Rögtön találkozott nem egy, hanem három, aki jelenté, hogy ismeri a botot, s mind egyformán azt mondák, hogy az az árendás kocsisáé. Megvolt a fonál, mert amint a megnevezett kocsist vallatás alá vették, mindjárt kimondta, hogy ő is ott volt. Ezenkívül még sógorát vallotta be, mint akinél a pénz van. Ennek nyomán aztán most tovább folyik a vizsgálat a helyes irányban. Az előbb gyanúba vetteket természetesen szabadon bo­­csátok. A„ Pesti Napló“ magántáviratai. Lemberg, jul. 2. A tágabb városi válasz­tóbizottság ma este határozott a szűkebb bizott­ság által indítványba hozott képviselőjelöltek fölött. 71 szavazat közül Smolka 60-at, Czer­e­­rinski 42-őt, Frenkl 34-et, Dombrowsky 13 at, Ziemialkowsky 26-ot nyert. E szerint Smolka, Czemerinski, Frenke és Dombrowsky (a két utóbbi relatív szótöbbséggel) a szűkebb bizott­ság határozataihoz képest választottaknak jelent­keznek. Egyidejűleg a Ziemialkowsky-párt gyű­lést tartott, melyben Ziemialkowsky még egy­szer kifejtette programmját. A fennebbi határo­zatok tudomásra jutván, hosszabb vita támadt, melyben elhatároztatott, hogy a foederalistákkal való minden compromisstól eltekintenek. Just­­l­eb ügyvéd kinyilatkoztatta, hogy az izraeliták azon kívánathoz, miszerint Smolka oda csatol­­tassék nem ragaszkodnak, mire következő kö­vetjelöltek választottak Ziemialkowsky, Ka­­bard, Frenke és Dombrowsky. A gyűlés igen látogatott volt. Ziemialkowskynak sok kilátá­­a van. Br­üsz­el, jul. 3. A „Moniteur beige közzé­teszi a már tegnap jelzett miniszter kinevezé­seket. Madrid julius 2. Egy carlista cassino meg­nyitása alkalmából összeütközés történt a car­­listák és a lakosság között, melynek azonban komoly következményei nem lettek. A kormány intézkedett, hogy a zavarok ismétlését megaka­dályozza. Több lap azt mondja, hogy a kormány egy újabb trónjelölttel áll alkudozásban Prim és Zorilla azért hagytak volna fel tervezett út­­jukkal, hogy az alkudozásokat erélyesen foly­tathassák-Washington, július 2. (Hazai távirat.) A képviselőház Schenk consolidáló bilijét 129 szavazattal 41 ellenében elfogadta. A bili 1000 millió négyperczed­es boud kiadását rendeli el, melyek 30 év múlva készpénzben visszafize­tendők és adómentesek, ellenben a forgalomban levő boudok al­pali aranyáért becserélhetők. Ezen boudokért befolyó összeg az esedékessé váló 5—20 boudok beváltására fordítandó. A törvény keresztülvitele a kincstári titkár belátá­sára bízandó mim mondják, a­kik­nek elfogadása a senatus részéről valószínűtlen.­­­A képviselőház továbbá egy Buttler által in­dítványozott határozatot fogadott el. Az elnök felszólíítandó, hogy Nagybritániához kérdést in­tézzen, várjon mily joggal és kinek parancsára tartóztatják fel az amerikai halászhajókat a ka­nadai vizekbe intézett útjukban ? Róma, jul. 3. A zsinat megszavazta tegnap a primátusról szóló schéma bevezetését és két első fejezetét, a 4. fejezet a csalhatatlanságról folytattatott. A szenvedélyes infallibilisták min­den közvetítő formula visszautasítását követelik és a vita befejezését kívánják. Nyomatott az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvény társulat nyomdájában, (ezelőtt Emich G.) Barátok tere 7. szám, 1870. Madri­d, jul. 3. Tegnap este uj zavarok fordultak elő a parriota cassino környékén 7 személy megsebesült, és úgy megöleted, többen elfogattak. Azon követség, mely a hohenzoller­ni herczeget a spanyol koronával meg fogja kínál­ni, már Poroszországba utazott. A jelöltség a cortesek minden részvevője nélkül állítatott fel. Bécs, julius 4. (Előbörze ) Hitelr. 265.20, lombardok203.70, anglo-osztr. 270­2, fr­.nko 1153/4, tramway 1871/2. Igen szilárd. A pesti gabona- és értéktőzs­de­r­e­­ julius 4-én a búza erősen kínáltatott és meglehetős forgalom mellett 10 krral olcsób­ban kelt a múlt hét zárjához képest. A többi gabonanem­űek változatlanok maradtak. Az ér­tékpiaca ma általában lanyha volt, a forgalom korlátolt és a legtöbb érték árfolyama alacsony volt. A tegnapi magánüzletben osztr. hite­r. 263.20—26420 fizetve, tramway eleinte 183 adva, végül 185, francob. 68 adva, I. magy. b. 655 zárva. Magy. vaspálya köles. ICO1/* véve, pesti k. 324 V* adva, francob. 681/2 kínálva, pest-budai főv. 165 adva, ferencz-józsefvárosi 43 fizetve. Iparbank 28 V* véve, malompapirok igen lanyhák. Concordia 500,1. buda­pesti 500, Pannónia 670, hengermalom 980 kínálva. I. magy. gözh. 108, magy. Lloyd 117, orsz. gőzh. 50 véve. Salgó tárj. 103 *12 zárva. Drascheféte téglagyár 112 kínálva. Kőbányai téglagy. 110 kérve. Valuták és devisek szilárdabbak voltak. Napoleond’or 9.61—9.64, cs. arany 5.75— 5.76 Vs. tallér 1.78—1.78*/*, Frankfurt 1001/« — 1003/*, London 1201/*—121, Páris 47.75— 47.80. Pesti keresk. bank 880.685, fccdMiherrsk. b. 193.105 népb. 35.86, pesti t*ke rékpeaster 3700.3750, «* per.t-1 u­­dai föv. 166.50—166.60, paat-toréev. 631/»--fel petit.th»»,­­germaloa) 1010.1020, Pannonia 670.690, első ped-pesti 510.515, Concordia 500.610, Árpid 337.830, király 436.440, budai gyártelep 79.80, Louisa 163.155, Victoria 240.245, pesti köseti p. , 328 330 elad magyar bi*to*-i- 640.645, Pannónia 942.245, Haxs 218.225 Salgótarjá- 106.106­­, B­ lagat 93.94 alsó m. saessgyár 295.300 új­pesti sstsrfincmitA 383.390, dlec m.gffrhajó 100.109 CJjabft 4 vállalatok. Athanaeum 155.160 Draseh-féle téglagyár 156.117, SB&lloda.rétitvénye 140141 Securitas 400.—406, magyar-belga gépfy£r 50.55, bécsi Trajavay 190—191 Hunnia 120.125, Oriutféle vasgyár £80 391 gyapjrm­o-'S — — KÜHKonbánya-------peat-bécsi —.— Bécsi tőzsde. Julius 1. ... . .. w Adt* T»rtv. _ ,, , Adva :2!JL_ Által, iliimadóa. - ------ Yae^ny& rés*?.----5*', buxujeiff kau**. 60.10 «0.80 • , ______ 4,. earlst „ 69 — 69.10 ««« (pre.r.). 8145. i'/t’L MetalUqnes . . í AlUua ,....................^77.— ríiiíW-... .................................... 1-6« erdélyi .. 174.26., WJ 75 ilUmuAvaiacrvAk KolOfflvAri „ . . 91.251, *,ív AUameorqegyoK. Barcs-péMi „ . . 174.50 1­­5 — h­ttt­ ki BorsJ. teye». . 257 50 838.5' Alf8l,u -» • • 173 50 10 ~ „ „ ötödr. .337.- 838 - 1854-ki „ .........88 - 8 j;- „ . 18«0-ki „ teyea . 96. 85 86.50 SorejegVK. „ „ Ktödr. . 105 - 106.- 1804-W „ 100fiUU 16.50 lll7.25 Hlletot.8ortj te0fk.» 167.-i l£a- ' Dnnagoth. . 100 „ 100.6 f »01. Pöldtehermen­te sit. Trteeu.. . • 100 „ isz. »*3-aitelintéze:..........864.-‘884 82 Ha-L. hitelbank. . 87— 87.50 Asanv «« 8*081 Hsat. Duma. bankr. . 728 — 724— Al’a auaat. esc. bank 872 875- ,, , L ., K. Földhitelle.5VA 90 801 81— ^ '“J,..................( 7''~! ’ 7‘7 Lloyd »5N — 361 Napoleondor...........9.63­, 9 «4 DuasfcWtefa : : : sae.-W. «.Wcb^or. . 10.50 -75 Által. forgalmi­ baoV . 114.50 115— Baflsi..........................113.85118 60 Pesti láncahid .... — — I — Főszerkesztő: B. Kemény Zsigmond­. Felelős szerkesztő: UFVftry Lajos. $.ii. t *r 923 3—1 A t. ez. gazfe­ltözönstnek tudtuk adatik, hogy f. hó 7-én Hevesmegyében, Csányon (Gyöngyös mellett) Halász Mózes ur tanyáján, a Samuelson-féle arató-géppé­ próba létetik. gr­eftyecsül nálam iS kaphatók Fortuna-igév­ények az 1870. évi magy. kir. k­i-k­iÉ­iBWII (Festi sorsjegyek) következő 7 szerencsetejes sorozatává: 507,598, 1­00,893,896,1061,1223. Egy n­yervény ára 2 frt 51­ tor és bélyegdij 50 kr. Húzás f. évi augusztus 15-én lesz. Főnyeremény * 4 millió frt. Vidékről bárminemű tudakozódásra a legpontosabb és l­egyorsabb válasz adatik. 887 1014 Fischer M. L. váltó­üzlete a „Fortunához“ hatvani utcza 16. sz. Minden tőlem vett ígérvényt húzás után, azon esetben se, ha semmi nyereményben sem részesült,­­ a bélyegdíj árán, ugyanis 50 kron visszavágtak. Mindenkinek szabadságában áll sorozatát és szá­mát a következő november 18-án történő húzásra is megtartani, ha az ígérvény árát újra lefizeti. LuCy' ‘ Ha hét ígérvény a fentebbi 7 sorozatból egyszerre vétetik meg, 21 frt helyett csak 20 frt. Ugyan e sorsjegyek havonkinti részletfizetésre is kaphatók és pedig: 24 részlet .... 5 írttal, vagy 11 ... 10 írttal. . . SO 61.—!­­ S — kötvénytk. Helm , , , , 80 „ *0.50 u 3« PAlffv .... 40 . 30.50 31.60 magyarodig* ... 80 - 80.50 . 1 . * „ 36.­1 Sz bánsági............79.—. 79.50 o. «m­ola 40 ! 80.60 Su60 horlát é» slavotial 38.- M75 Budai .. . ’ 53.60 84.60 erdélyi............78- 80 .­ 80.50 «0 ... ... Waldeteln . . 80 „ 82.- 83.­filiaODbg. kotV. Keglerieb . . 10 „ 17­ 50 »? A0 adóment. kamat et. Rudolf kor.­hg 10 „ 15.85 «75 )*1, áll ara vaspálya . . 143.50 144.— _ , „ ., 1367-kl lor. 143.50 144. - 3 hiTl viltok. »•/, déli vasút .... 117.- 117.50 l-se erdélyi..............91 701 Angab. 100 dn. ft.4* , 100 80 »00 8» Barcs-pént .............91.3'ij 21 Ft^ktm ^ ft, 8v 100 80 101.— D , . . . London 10 f. et. 8*., 180.651120 85 B&nk- es iparreszv. Parlp 106 frCs. . s. ( ‘.7 90 *7 95

Next