Pesti Napló, 1870. szeptember (21. évfolyam, 207-236. szám)

1870-09-01 / 207. szám

Hadi hírek. M­a­c-M­a­h­o­n és hadseregének holléte ké­pezi jelenleg a nap főkérdését. Úgy látszik, hogy a magentai győző oly helyen fog feltűnni, hol a mindentudó poroszok nem is sejtik s nem le­­hetetlen, miszerint a háború sorsának eldöntése vagy soha, vagy csak hetek múlva fog Páris alá kerülni. Körülbelől kétségtelen, hogy Mac-Mahon 150,000 csatakész gyakorolt katonával Sedan- Montmedy környékén áll, három napi járásra Metztől. Ezt nemcsak a különböző sürgönyök, hanem a porosz csapatok előnyomulásának meg­szakítása is bizonyítja. A porosz koronaherczeg hadai már 23-án Troyeshez értek s azóta nem haladtak előre. A szász koronaherczeg hada pedig már Rheims előtt állt, de nem vonult be oda. Mihelyt Vilmos király főhadiszállása érte­sült Mac-Mahon oldalm­ozdulatáról, azonnal meg­szüntető az előnyomulást. A francziákra nézve már ez egyszerű tény is kis győzelemnek ne­vezhető, mert minden attól függ, hogy mikor érkezik az ellenség Páris alá. Ha Trochu tábor­noknak ideje marad készülődéseit megtenni, úgy megmentheti Francziaországot. Azonban nem titkolható el, hogy Mac-Mahon terve igen veszélyes, sőt könnyen válságos is lehet. Ha si­kerül, úgy a poroszok azonnal egész a Saarig kénytelenek hátrálni , ha nem , úgy Fran­­cziaország elveszti egyetlen létező hadsere­gét. A Buzancy mellett történt összeütközés is megerősíti Mac-Mahon előnyomulásának hírét.Az ottan küzdött franczia lovas ezred Mac-Mahon utó csapataihoz tartozott. A 12. vadász­ezred vett részt a küzdelemben s a porosz ál­lítások szerint a szász 12. hadtest által teljesen szétveretett, vezetője, La­por­te alezredes megsebesült s elfogatott.----------­A németek barbarism­usának örök emléke lesz Strassbourg. E virágzó ősrégi város teljesen áldozatául esett az ostromlók dühének. Tegnapelőtt éjjel iszonyúan bombáztatott s gyű­löletekkel lövetett, melyek egész lángtengerbe bob­ták a várost. Porosz hírek szerint a fran­­c­iák kitörést te­tek, de visszaverettek, mire a vár ágyúi elhallgattak. Berlini sürgönyök sze­rint mára várják a vár capitulatióját. A be­nyomuló ellenség csak romhalmazt találand­ott.­­ a­­­z ostroma nem oly könnyen fog menni. A porosz hivatalos sürgönyök megbízhatóságá­ról következő tény tanúskodik. Huszonhatodi­kén a francziák Metzből két helyen kirohantak, s a porosz csapatokat sánczaikba kergették vissza. Ezt egy német szemtanú el­ismeri s az eset leírását esti lapunkban kö­­zö­tük is. Ma, öt nappal az esemény után, a po­roszok azt mondják, hogy mindkét kirohanás nem sikerült. Öt napig kelle várniok, mig a ha­zugságot megsürgönyözék. Még egyezer a porosz vandalis­­m­u­s. 22-én Allecheimban 12 parasztot lőttek agyon, mert állítólag bántották a sebesült kato­nákat. Egy Lastix nevű grófnak pedig kasté­lyát kirabolták s iszonyú módon elpusztiták. És ez a barbár faj beszél a civilisatióról­­ Páris védelméhez. Egy porosz ér­zelmű lap, az „I. B.“ következőket ír 27-én Páris erődéiről: „A védművek pár nap múlva el­készülnek. Minden hid a Szajnán és Mam­eon alá van aknázva, s bármikor légbe röpíthető. Minden azt sejteti, hogy Páris ellenállása legyőz­­hetlen lesz. Fr­anziaország fővárosának ostroma lehetetlenség. Egy millió embert vesz igénybe.“ Az élelmezésről következő sürgöny van előttünk. A környék lakosa termésükkel tömegesen jönek Párisba. Páris töm­ve van ren­des katonasággal. Azt hiszik, hogy az os­trom még nem áll közvetlenül küszöbön, de az előkészületek azért megtétetnek. A Szajnán Thomasset parancsnoksága alatt ágyúnaszádok állíttatnak fel. A kamra tagjai közül többen, főleg Gambetta és Laurier, kész­nek nyilatkoztak Páris védelmében részt venni. A nevezett képviselők önkénytes csapatokat alakítanak, melyekhez már eddig 10—12.000 munkás jelentkezett s Páris d­éli részén levő Bicêtre-erődöt védelmezendik. Legközelebb Párisban azon hír terjedt el, hogy Amerikából 20 német rablóhajó fog jönni, mely a jelenleg védtelen franczia kikötő­ket támadja meg. A kormány már megtette a védelmi intézkedéseket, midőn Washburne ame­rikai követ azon bizalmas ért­éitést adta, hogy kormánya ilynemű vállalatot idejekorán meg­fog akadályozni. — — — A németeknek is lesznek mitrail­­­e - s­e­­­k. A „Fr. Z.“szerint az augsburgi ágyú­öntödéből az utóbbi hetekben számos golyószóró került ki. Szerkezetüket a szórónak nagyobbítá­­sa által annyiban megjavíták, hogy a lö­veteknek ezután nem oly egyenlő irányuk lesz. Valószínű, mondja­ a lap, hogy az iszonyú gyilkoló esz­köz még a jelen háborúban alkalmaztatni fog a francziák ellen. Toul ostroma. Ecrouves (Tóul mellett) aug. 22. Elválva a főhadiszállástól, Ecrouvesbe men­tem, hogy lehetőleg közelről láthassam Toul ostromlá­st,mely remélhetőleg nem sokára meg­adja magát. Az első benyomás után ítélve, nem lesz okom megbánni ezen elhatározásomat, mert le­sz alkalmam ezen fontos város ostromát és megvételét leírhatni. Ecrouves 4 kilométernyire fekszik nyugat felé Metztől, kissé északra a vasúttól, mely Frouri­d-ról Toul Comeroyt és Bar le Duc-on keresztül Chalonsba vezet. Észak felé Ecrouves mögött, melynek körülbelül 600 lakosa van, halomlánczolat húzódik Toulon keresztül kelet felé, és két meredek hegygyé emelkedik, me­lyeknek csúcsáról körülbelül 2000 lépésnyi tá­volságban az egész várat láthatni. Ezen két hegy közül a nyugatinak neve Mont-Barine, a keletnek Mont-Michel. Az utóbbinak délnyugott lejtője, mely legközelebb fekszik Toulhoz nagy r­észben szőlőtökkel van benőve és alól a Toul és Ecrouvest összekötő, fákkal beszegett útnál egy nagy majorral végződik. Ezen úttól délre több komlokért fekszik, melyek mögött a vasút és a mély Rajna-Marne csatorna vonul el. Maga Toul minden o­dalról bástyákká­ van körülvéve, melyek részint a csatorna, részint a Mosel, majd mesterségesen előállított árkok á­tól vannak­­védve. A várat tehát nehezen lehetne nagy erőlködés nélkül bevenni, ha előbb jól c­élzó, erős ágyutüzelés nem készítené elő a teret a megrohanásra, illetőleg egy híd építésére. Az ostromot úgy látszik a szükséges lövegek meg­érkezése után azonnal elkezdik, és a város leve­tésével nem fognak soká késni. Eddig napon­ként csak kisebb előőrsi csatározások for­ultak elő. Az általam emlí­ett major a keleti oldalon fekvő hegy alján színhelye volt ma egy ily csetepaténak, melynél egy katonánk megsebe­­síttetett, míg az ellenség részéről 7 halott, ille­­tőleg sebesült volt. Két órával később kimentem a csetepaté színhelyére, és két bajor tiszt kíséretében szemügyre vettem e gyanús ma­jort. — Az országút nyugoti oldala felé ezen majornak egy 100 lábnyi hosszú fala van, mely Présekkel van ellátva. — Igen sok gyanús népet lehet látni a vár és a falvak közt gyakran kisérik a­­várbeli előőrsöket civil­ em­berek felfegyverezve és mondják, hogy Toulban minden férfi el van látva fegyverekkel, hogy megrohanás esetére szolgálatokat tehessenek. Ma egy kém­ kinézésű egyént hoztak be Ecrou­­vesre. Később kitűnt, hogy ez Toulban lakó olasz, ki a várat csak azért hagyta el, hogy hí­reket vigyen be. A Rajna-Marne-csatornán teg­nap egy hajót állíttottak meg, mely a franczia hadsereg számára Nancyba 100,000 litres bor­­deaux-i bort szállított. A bajor csapatok száraz­ra hozták ezen kedves vendéget, és jól mulat­tak vele. Itt Tournál e pillanatban mindennemű postai összeköttetés nélkül vagyunk. Aug. 23. Gyorsabban mint hittem, folytathatom leve­lemet. Midőn ma reggel felébredtem, megtud­tam, hogy az éjjel több löveg érkezett. Kimen­tem és hallottam, hogy az ágyak már fel is van­nak állítva, és már ma el fog kezdődni a löve­­tés. Nem soká tartott és már villogott és dör­­gött Toultól délfelé a hegyen. A Mosel délkeleti partján hat üteg volt felállítva, ezeknek által­­ellenben a St.-Michel-hegy tetején szintén kettő. Mindegyik hat ágyúból állott Az észak- és dél­ről jövő gránátok nem sokára meggyújták a házakat, de egy erős eső csakhamar elolta a tüzet. Felmentem, hogy jobban lássak mindent, a St.-Michelre. Hosszas küzdelem után tudtam csak feljutni. De nem bántam meg, mert leirhat­­lan szép látványnak lettem tanúja. Épen lá­baim alatt feküdt az égő város,erős füstfellegek kanyarodtak fel, és kelet felé hajtattak a szél által. Az eső megszűnt, és oltani kezdették az ismét kigyuladt házakat, de sikertelenül. A város déli részén egy nagy szénaraktár égett. Mellette egy épen ily épület állott, mely azonban nem égett. Meglehet, hogy azért nem lőttek reá, mivel mellette egy ház állott, mely három fehér vörös zászló által kórháznak volt jelölve. A templom tornyaira kénytelenek voltak lőni, mivel ez az ellenség által Observatorium gyanánt használtatott. De csak háromszor lőttek reá, mivel aztán a távcsöves urak nem mutat­­koz­tak rajta. Nem is sérült meg nagyon a to­rony, csak néhány diszítmény hullott le róla. A francziák eleintén meglehetős erősen viszo­­­nozták a tüzet, de kárt nem okozik. Az egész vár lenn a völgyben fekszik, és a körülötte fek­vő halmok uralkodnak felette, melyek egyikén sincs erősség építve, mint például Pfalzburgnál. Nem használt tehát a francziáknak semmit, hogy egyik lövegük igen jól czélzott, félóra alatt el­­némíttatott. És midőn nem sokára még két ágyú jutott ugyanezen sorsra, megszüntették a tüzelést. Oly tisztán beláttunk a várba, hogy nem csak a há­zakat, sőt ablakokat is megkülönböztettük, de azt is láttuk jó csöveinkkel, midőn a beállott szünetekben az asszonyok kijöttek a sánczokra, és kötésükkel leültek a katonák mellé. A porosz tisztek közt, daczára a fáradalmár szolgálatnak, a legjobb hangulat uralkodik. Toul, aug. 26. A koronaherczeg serege három ha­d Resttel,meg­­erősittetett. Steinmetz tábornok, ki eddig az északi hadsereget vezérelte," súlyosan megbete­gedett és letette a parancsnokságot, mivel agg kora nem engedi meg neki ezen háború fára­dalmait viselni. Auenheim aug. 22. A parasztmozgalom a Vogesekben, mely né­hány nap előtt jelentetett, fájdalom még akkor nem ért véget, hanem még azután is hatnál több agyonlövetett. Fővezetőjük azonban, Lastix gr., megmenekült. Csak a ki szemtanúja volt azon embertelenségeknek, melyeket a parasztok a gróf által felbujtatva szegény sebesülteinken elkövettek , ítélheti meg csapataink dühét; azért nem is lehetett a katonákat a pompás grófi kastély kifosztásától visszatartóztatni. Mi­kor tegnap reggel a kastély előtt (Theunweiler táján) megérkeztem, azonnal láttam, hogy itt különösen gazdálkodtak; egy ablaktábla sem volt ép, majd mind be volt zúzva; a pinczében sok katona azzal foglalkozott, hogy a kitűnő bort részint azonnal megitták, részint tábori kulacsokba és palac­kokba töltötték. Az első emeleten a kályhák szét voltak zúzva, a leg­finomabb öltönydarabok a padlón szét vol­tak szórva, a bútor összetörve, a pompás, 10 láb magas és több, mint egy láb széles tükrök tökéletesen szétzúzva, a második emeleten a dragonyosok, kik a gyalogság előtt értek oda, azzal mulattak, hogy évszázados gob­belineket kardjaikkal egész hosszukban felha­­sítottak. A tornáczon egy mozaiklapu asztal ál­lott azt késeikkel egészen összetörték. A por­­czellán, ezüst és üvegnemű megérkezésemkor nagyrészt ugyan megvolt még, de a kész­let szemlátomást apadt. Egy kis pompás pa­­lac­kban finom likőr volt, ezt kiitták, a palacz­­kot összetörték. Egy törzsorvos elegáns hintót ta­lált a gróf kocsiszínjében és most Rosinanteját fogta eléje. A harmadik emeleten a könyvtár és a grófné öltöző szobája volt , előbbiben az üveg­­szekrényeket széttörve, a könyveket kihányva és többnyire egyes lapokat kitépve találtam; a bútoron a legfinomabb márványlapok töre­dékeit láttam; egy kitűnő zongora szintén össze volt zúzva, egyes billentyűk az öltöző­szo­bában elszórva, különféle szelenczék és üvegcsék között feküdtek; egy szép fegyvergyűjtemény­ből csak még egy régi lándzsát és új fegyverek tokjait találtam. A katonák a legértékesebb férfi - és női ruhadarabokon járkáltak és kikeresték, a­mit használhattak. Egy válogatott rézmetszet­­gyűjtemény a padlón hevert,azóta már régen ösz­­szetaposhatták.Különben e sorok írója is követett el tulajdonsértést, mikor t. i. a kastélynak egy kis fényképét veszélyben láttam forogni, hogy a katonák csizmaszögei által össze fog tapodtat­ni, felvettem és magammal vittem, hogy legalább későbbre még nyoma maradjon a valóban pom­pás kastélynak, melyet akkor el akartak ham­vasztani, mi azonban meg sem történt. Belföld. A tervezett gazdasági szakoktatás a polgári és felsőbb népiskolákban. Valamint egyfelől őszinte örömmel üdvözöl­tem a m. k. közoktatási minisztérium ama tö­rekvését, melynek czélja: a mezei gazdaság okszerű gyakorlását már a nép-és polgári iskolákban előkészíteni, úgy másfe­lől némi aggodalommal nézek az erre c­élzó kormányi­­ntézkedések életbeléptetése elé, nem szabadulhatván meg azon nézettől, misze­rint a tervezett szakoktatás nem fog czélra ve­zetni , hanem költséges és talán az ügyre hát­rányos experimentum marad. Bármily intézkedésnél a jószándék csak egyik garanciája a kívánt eredménynek; m­á­­s­i­k biztosíték abban keresendő: váljon a kér­déses intézmény idő-, hely- és czélszerű-e;har­ma­d­ik : van e kellőleg szervezve, támogatva és keresztülvezetve? Bátor leszek a czímben foglalt kérdésre néz­ve véleményemet bővebben indokolni, és e tárgy­ra az érdeklettek figyelmét felkérni. Az ügy ér­dekében óhajtanám, bár valaki arról fogna meggyőzni, hogy e részbeni aggodalmaim hi­úk s nézeteim hibásak.­­ Kételyeim — a nép és polgári iskolával kap­csolandó gazd. szakoktatás eredményei és c­élszerűségére nézve — főleg ezen oktatás h­e­l­y­e és m­ó­d­j­a, valamint a tanulók k­o­r­á­r­a vonatkoznak. Ezen lényeges mozza­­mokra nézve a legilletékesebb gazd. tanférfiak által következő elvek vannak elfogadva és al­kalmazva : 1- szer. A gazdasági oktatás, mint s­z­a­k­b­e­l­i oktatás — csak szakintézetekbe való nem pedig népiskolákba, sem bármi más előké­szítő tanintézetekbe, a minő péld.­a polgári is­kola is. Ha ezen elvi megkülönböztetés bár­mely oktatási ág szervezésénél szigoran szem előtt nem tartatik , kész a zavar s elkerülhe­tetlen a kár az oktatásra nézve. 2- szor. A gazdasági szakoktatás hogy sike­res legyen, a gondolkozó, ítélő és összevető te­­hetségnek oly fokú érettségét igényli mellőzhetlenül, mint 13—15 éves ifjaknál ren­desen fel nem tehető. 3- szor. A gazdasági szakoktatásnál — főleg az állattenyésztésben — oly tárgyak és tanok fordulnak elő, minőket a fentebbi gyen­géd korban mutatni vagy előadni igen idét­len lenne. — E tekintet és okokból eredt azon általános szabály, mely szerint betöltött 17 éves kor előtt, rendes gazd.­tanintézetekbe, nem történik felvétel. 4- szer- A gazdasági szakoktatás hogy gyümöl­csöző legyen, legalább egy éves u. n. elő­­leges gyakorlatot tételez fel valamely oly gazdaságban, hol a tanuló a mezei üzlet mi­nél több ága, tényezője és viszonylatával szemé­lyesen megismerkedhetett. Ezen előleges tapasz­talást, tulajdonképen tájékozást, sem az elméleti szakoktatássa­l párhuzamosan, sem ezen oktatás után járó gazda­gyakorlat által oly czélszerűen megszerezni nem lehet, mintha ezen gyakorlati beavatás az elméleti szakoktatást megelőzőleg történhetett. Ezen fontos kö­vetelménynek pedig, a polgári vagy felső nép­iskolával összekötendő gazd. szakoktatásnál, nem lesz czélhoz képest megfelelve. Eltekintve minden más, itt még nem említett nehézségektől, u. m. a szakavatott tanerők, költséges taneszközök s egyéb kellékek nem könnyű beszerzésétől, várjon mit ígérhe­tünk magunkat a szakoktatás oly módozatától, mely az illetékes tanférfiak eddigi tapasztalatai­ból és meggyőződéseiből merített s­arka­­latos elvekkel egyenes ellentétben van? Távol legyen tőlem, mintha jelen soraimmal lejebb akarnám értékében szállítani a m. k. köz­oktatási minisztérium azon nemes szándékát: a hazai mezőiparnak a polgári és felső népisko­lákban ügyes és értelmes egyéneket nevelni. Sőt nagy méltánylással és hálás elismeréssel látom ezen intézkedésből, hogy a magyar alkotmányos kormány ama meggyőződésben van, miszerint: „a mezőgazdaság jövője az iskolában fek­szik; hogy a munkának a tudomá­nyon kell támaszkodnia; hogy az üzlet alapjainak ismerete nélkül nem létezik si­­keres gyakorlat; hgy a gazdának ta­­nu­l­ni­a kell, ha helyesen dolgozn­i akar hogy a mostani kor a mezőgazdaságnál nem csupán beidomított, a meglevő szokáshoz mere­ven ragaszkodó munkásokat, hanem szelle­mileg is tevékeny, fontolva dolgo­zó és működésük okait kutató férfia­kat keres.“ Azt sem akarom állítani, mintha a polgári és felső népiskola, czélirányos szervezet mellett, az általa adandó oktatás anyaga és módja által a hazai mezőipar szerencsés fejlesztésé­hez üdvösen nem járulhatna. Elismerem, miszerint a nevezett iskolák, mint általában a népiskolák — czélszerű berendezés és vezetés mellett — igen sokat járulhatnak közvetve a mezei gazdászat emeléséhez, a­nélkül mégis, hogy akár az egyik, akár a má­sik nevezett tanintézet a mezőgazdasági szakoktatást tankörébe felvegye. A nevezett tanintézeteknek ugyanis nem le­het más feladatuk, mint „a fiatalságnak egy, az erkölcsi és értelmi életet egyaránt átkaroló á­l­­talános képzettségi alapot adni.“ Ezen intézeteknek tehát nem lehet egyúttal fel­adatuk , különleges hivatási czélok­­nak is szolgálni,­­ ha csak nem akarjuk, hogy leglényegesebb elveikben ferde irányt kapjanak. Ezen nézetet kitűnő szakférfiak osztják Német- és Francziaországban, ő ehhez képest nyilatkozott a franczia nagygazdasági enquéte is. A gazdasági szakoktatás tehát már azért nem le­het helyén a nép- és polgári iskolában, mert ezeknek növendékei még nem bírnak oly értel­mi érettséggel, az ítélő­ tehetség oly fokával, a felfogás oly élével és tisztaságával, sem annyi munkakomolysággal, mint a­mennyi okvet­lenül szükséges arra, hogy valamely szaktan­­tárgy kellen felismerve, teljesen áthatva és elég­gé feldolgozva legyen. Már­pedig ama tulajdo­nok és kellékek nélkül a gazda tananyag csak az emlékezetet terhelő, de az élet­re értéktelen szabályhalmazzá vál­nék , nem is tekintve azt, hogy a szóban levő intézetekbe tulajdonkép és szigorúan tartozó alap és előkészítő számos tantárgyaktól — a gazd. szakoktatás hozzáadása által — a szükséges idő, erő és költség károsan elvo­natnék. Bátor leszek már most arra nézve kifejezői véleményemet: mikép szolgálhatna a nép- és polgári iskola a mezőgazdaság érdekeinek a­k­­k­o­r i­s, ha abból a szoros gazdasági szak­oktatás kirekesztve marad. Nézetem sz­erint a következő berendezés mellett: 1- szer. A szám-és mértani előadások, valamint a rajzgyakorlatok történ­jenek folytonos és szigorú tekintetbevételével a mezőgazdasági szükségleteknek. 2- szor. A természetrajzi előadás leg­kiválóbb figyelmet azon terménytárgyakra for­dítson, melyek a gyakorlati életben — illetőleg a mezőiparban — fontossággal bírnak. 3- szor.A természet- ésvegytani oktatás főfeladatának ismerte: azon jelensége­ket alaposan értelmezni, mik a mindennapi élet­ben, s oly nagy mértékben a mezőgazdaságnál, előfordulnak , és melyeket közelebbről ismerni a gazdának legnagyobb hasznára válik. 4 szer. A felsőbb­­nép- és polgári iskolákban — természetesen, a felső osztályokban — rendes tantárgyat a nemzetgazdaságtan vetessék fel, ismét főtekintettel a mezőiparra. Ez egyike a leghasznosabb előkészítő tantár­gyaknak úgy az életre, mint a mezőgazda­ságra nézve. Ha a nevezett tantárgyaknak érintett szempontbóli kezelése következe­tesen és szakszerűen keresztülve­zettetik , ez által a növendékek oly alapot és észbeli iskoláztatást nyer­­nek, mely jövő pályájukra sokkal nagyobb ér­tékkel fog bírni, mintha e helyett rendszeres gazda szakelőadásokat hallgattak volna, 5- ször. A mezőgazdaságtan ne adassék elő úgy, mint szaktantárgy, hanem legfeljebb fővonásai­ és elveiben; és­pedig a polgári iskolára szóló közoktatási miniszteri utasítás szerint, csupán a VI. osztályban, de­tenkinti 2 órában. Hogy az olvasás­, írás és iránybani gyakorlatok, már az a­l­s­ó­b­b osz­tályokban, mezőgazdasági tárgyakra vonatkozhatnak, önkényt értetődik, 6- szor. Az u. n. g­a­z­d. g­y­a­k­o­r­l­a­t, mi­után az alapos és kimerítő úgy sem lehet, és egy előkészítő intézet szervezetébe nem való, abba czélszerűen nem is illeszthető , végkép el­maradjon. Ezzel tehát önkényt elesik azon szükség: a nevezett isk­­olákkal 40 holdnyi gazdaságot kap­csolatba hozni. Ezen 40 holdnyi gazdaság az egész indítványnak leggyengébb és legköny­­nyebben megtámadható pontja, melybe azon­ban itt tovább bocsátkozni szükségtelen. Csak annyit vagyok bátor e tárgyra megjegyezni, hogy a minisztérium által kitűzött czél sokkal jobban fog megközelíttetni, ha az elejtett gaz­daságra különben fordítandott tetemes felszere­lési költség , a nép- és polgári iskolák telje­sen megfelelő kiállítására, a tanítók kellő ké­­peztetésére és jobb fizetésére fog alkalmaz­tatni. 7- szer. Egészen más szempontból — mint a mezőgazdasági oktatást és gyakorlatot — fogom fel a kertészeti oktatást és gya­­korlatot. Ennek az alsóbb és felsőbb nép­iskolákban, tehát a polgáriskolákban is, m­i­­nél terjedtebb felvételét leg­melegebben pártolom és ajánl­­­o­m. Ebben nem fekszik sem következetlenség, sem ellenmondás, a gazdasági oktatás és gyakorlatról tett fentebbi nyilatkozatommal szemközt. Mert én a kertészeti oktatást és gyakorlatot —­jelen esetben — nem annyira szakbeli avatás gyanánt tekintem, hanem mint sok tekintetben hasznos előkészítési eszközt és nevelési tényezőt fogom fel. Előkészítési eszköz a kertészet, és­pedig a legczélszerűbbek egyike a mezőgazdaságra néz­ve. Ezt bővebben bizonyítani alig szükséges. Hogy pedig a kertészet mily jótékony befolyást képes a test egészséges fejlő­désére, az ízlés nemesbítésére, magára az erkölcsre gyakorolni, és mennyi alkalmat szolgáltat egyfelől veszély nélküli szórakozásra, másfelől számos, a ter­mészetrajz, természettan és vegytanban előa­dott törvények és jelenségek bővebb és világo­sabb magyarázatára: ezt minden gondolkozó tanférfi első tekintetre fogja átlátni. Pedig még nem is említettem ama közvetlen gyakorlati hasznot, mit a kertészettel való megismerkedés az élet csaknem minden hivatásában­­ nyúj­tani képes, főkép ha a kert­érni gyakorlat avatott kéz vezetése mellett történik, s a kertipar minden ágára, a gyü­mölcstenyésztésre, sőt mennyire lehet, a szőlé­szetre is kiterjed.*) Ezen rendbeli gyakorlatot egyszersmind az erkölcsre félhető minden hátrány nélkül, már a legalsóbb osztályokban lehet kezdeni, sőt minél előbb, annál jobb. Ez, rövid pontokba foglalva, igénytelen véle­ményem arra né­zve: miként kellene a polgári­ és felsőbb népiskolákban az oktatást úgy szer­vezni, hogy ez intézetek a tanulókban az életre­valóságnak biztos alapját megvessék, s őket egyúttal a mezőipar egykori sikeres gyakorla­tára czélirányosan előkészítsék. Maga a gazdasági szakoktatás már s­z­a­k­­intézetekbe való, s csakis itt adható kívánt eredménynyel. Keszthely, 1870. aug. hóban. S­p­o­r­z­o­n Pál, fels. gazd. tanintézeti igazgató. Pestmegye évnegyedes közgyűlése. Második nap aug. 31. A közgyűlés végig tárgyalja a cselédrendszabályokat s azt csekély módosításokkal elfogadván, megbízza a kis gyűlést, hogy e rendszabályok életbelépteté­se iránt a kellő intézkedéseket megtegye. A közgyűlés ezután a választásokhoz fog. A váczi járás főszolgabirájává véglegesen megvá­­lasztatik gr. Ráday Pál. Alszolgabirónak Jánosi és Lipovniczky van kijelölve. Az alispán melegen ajánlja Jánosit. Mártonffy György helyettes esküdt, mindenféle panaszokkal jő Jánosi ellen és azt mondja, hogy nem érti, miként lehet egy ily embert megválasztani. A többség azonban ezen panaszt kortesfogás­nak tartja . Ján­o­s­­­t kiáltja ki aljegyzőnek. Az alispán felszólítja Mártoffyt, hogy vádjait írásban adja be. Esküdtnek Mártonffy György helyébe Va­l­­k­ó Ferencz választaták meg. Következik a Zl­i­n­s­z­k­y Imre­ ülnöknek sem­­mitőszéki segédelőadóvá történt kinevezése ál­tal megürült czeglédi törvényszéki ülnöki állo­más rendszeres betöltése, mely állomást a kis­­gyűlés ideiglenesen Theodorovics aljegyzővel töltött­e be. A közgyűlésben több rászóló hang emelke­dik e kisgyülési intézkedés, mint felesleges és elsiettetett ellen, mert a kisgyülés már jul. 16-án helyettesített, belőtt Zlinszky csak jul. 30-án mondott le. Elnök végül kijelöli ez állomásra Theodoro­­vicsot és Szalontay aljegyzőt. A felkiáltásból nem tűnvén ki a többség, el­nök szavazásra bocsátja a dolgot. A szavazásnál Szalontay Elek 68 szava­zattal Theodorovics 30 szavazata ellenében tör­vényszéki ülnöknek választatik. Az ez által üresedésbe jött czeglédi jegyzői állomásra S­z­a­b­ó­k­y Károly helyettesíttetik Beniczky F. ellenében. Az Oroszy alcsendbiztos lemondása által meg­ürült állomás egyelőre nem töltetik be, hanem a helyett a solti járási főcsendbiztosnak egy lótar­tási átalány adatik ki. H­ö­r­c­h­e­r János a váczi járásba útbiztosnak választatik. A kereskedelm és közgazdászati minisztérium leirata a marhavész tárgyában tett felterjesztés­re tudomásul vétetik. Újvidék városának felterjesztése egy esküdt­széknek Újvidéken leendő felállítása iránt, pár­­tolólag tudomásul vétetik. Szepes megyének az országgyűléshez intézett felterjesztése az udvartelki birtokosok tárgyá­ban, tudomásul vétetik. Komárommegye átirata a lótaknyosság terje­désének meggátlása tárgyában. Egyszerűen tu­domásul vétetik. A kereak. minisztérium leirati ugyane tárgy­ban, költség hiányában ki nem vihetőnek tartat­ván, a megye fel fog írni a minisztériumhoz: ad­ja meg a szükséges költségeket, s akkor a me­gye örömest végrehajtja a rendeletit. Saiklay letéti pénztárnok jelentése az Alpá­­ron csendbiztosi lakul megvett ház tárgyában, tudomásul vétetik. Ráday Pál gr. főszolgabírónak a nagy-száli és cselőtei puszták visszacsatolása ügyében tett je­lentése folytán bizottság küldetik ki vélemény­­adás végett. Ráday Pál főszolgabíró jelentése az úti bizott­sági értekezletekről tudomásul vétetik: a váci­­járási utak kengerezése, mint nagyon költséges, egyelőre elhalasztatik. G­u­b­o­d­y Sándor ez alkalommal visszaélé­sek elkerülése czéljából indítványozza: adjanak az úti bizottságoknak nagyobb hatáskört, a uta­sítsák a főszolgabírákat, hogy ne csak azt jelent­sék be : mennyi utat építettek, hanem hogy mennyivel több vagy kevesebb tényleges nap­szám szolgáltatott ki, mint a­mennyi a terv sze­rint szükséges volt. Valóságos scandalum, hogy néz ki némely ut. Podmaniczky Géza b. és legifj. Ráday Gedeon gr. lemondása az úti bizottsági tagságról, tudo­másul vétetik. A tanácskozás folytatása holnapra halasztat­­ván, az ülés d. u. 1 órakor eloszlik. Orosz és lengyel lapokból. A „Szt. Feterburgskija Vjedomosti“ közli, hogy a jelen háború alkalmával az orosz lakosság közt két vélemény uralkodik: az egyik a kormányt a poroszok ellen minden más tekin­­tetek nélkül fölingerelni iparkodik, és a fran­cziák segítségére akar sietni; a másik oly sem­legességet kiván, mely Oroszországot sem köz­vetlenül, sem közvetve a hadviselő hatalmakkal érintésbe nem hozza: „hadd avatkozzanak abba más európai hatalmak, ha arra való pénzük és emberük van.“ A nevezett lap egyikkel sem tart, mert „Fran­­cziaország saját hibájáért szenved önmaga és Európa előtt, miért viselnők mi az ő vétkének súlyát ?“ De oly semlegességet sem akar, mely Oroszországot egészen s minden befolyástól elzár­­ná, igy szólván: „Oroszország beavatkozásának *) A helyi viszonyokhoz képest: méhészet és selyemtéyesztés szintén czélszerűen fel­vehetők a kérdés alatti iskolák gyakorlati tárgyai közé.

Next