Pesti Napló, 1870. szeptember (21. évfolyam, 207-236. szám)
1870-09-12 / 218. szám
218. szám. Hétfő, September 12 1870 21. évi folyam. Szerkesztési iroda: F. rendiek-tere 7. szám. I. emalet. A lap Sellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bémentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak eL_____ Kiadóhivatal: Ferencziek-tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. REGGELI KIADÁS. Előfizetési föltételek: Vidékre, postán, vagy fél helyben, házhoz hordva« Egész évre ... 22 frt. Félévre .... 11 frt. Negyedévre ... 6 , 60 kr. Két hóra .... 8 , 70 kr. Egy hóra ... 1 , 86 kr. Hirdetmények dija: 9 hMábos petitsor egyszo-. hírdetésnél 9 ujkr. Bélyegdij külön 80 ujkr. Nyilttér: 5 hasábos petitsor éj cjkr. FEST. SEPTEMBER 11. A háború. Mig a porosz hadseregár fennakadás nélkül Szötlik Pária felé, a levegő békehírekkel van telve. A legkalandosabb tudósítások szárnyalnak ez ügyben. Némelyek állása szerint Vilmos király és Napóleon császár már megkötik a békét , perfectiójához csak az szükséges, hogy a poroszok elfoglalják. Páriát s a wilhelmi héhei foglyot trónjára visszaültessék. A legújabb versió szerint a franczia köztársaság egy hatalmas szövetségest nyert amerikai testvérében. Az amerikai követ határozott előterjesztéseket tön Berlinben, melyek a porosz politikára nem maradhatnak döntő befolyás nélkül. Bizonyosnak tartjuk ugyan, hogy az amerikai egyesült államok minden rokonszenve a franczia nemzet részén van, de ép oly kétségtelen, hogy e tényből a távolabbi consequentiákat vonni nem szabad. Az amerikaiak bőven osztogatják rokonszenvüket — ha pénzekbe nem kerül, de sokkal gyakorlatibb politikát követnek, mintsem hogy csupa simpathiából oly aptióba fognának bocsátkozni, melyet érdekeik nem tesznek szükségessé. Amerika rokonszenve minden esetre ér valamit,de a porosz légiók előnyomulásását föl nem tartóztathatja.Amerika nem harczias állam,nincs hadserge, s míg csak ötvenezer embert küldhet Francziaországba, az ellenség ennek minden részét rég megszálhatta már. Általában úgy látszik hogy positív, kézzelfogható alappal a békehírek nem bírnak, noha a tőzsde már escomptálta őket, mint a papírok árfolyama mutatja. A békebarátok egyetlen remény sugarát csak az képezi hogy az ifjú franczia köztársaság hőn óhajtja a békét, de ne feledjük, hogy csak tisztességes föltétel mellett. Sohasem bocsátaná meg a nemzet a köztársaságnak, ha ma, midőn Francziaország óriási segélyforrásai még nagyobbára igénybe sincsenek véve, az ország területéből csak egy talpalatnyi földet is átengedne az ellenségnek. Pedig e nélkül ma még a jövendő német császár hallani sem akar e békéről. Eközben ez európai közvélemény hangulatában nagy változás kezd végbemenni, melynek fontos következményei kimaradhatlanok. Az olasz, angol nemzet, majdnem egész Európa a caesarismus ellen s Poroszország mellett foglalt eddig pártállást. Ma,midőn látni kezdik a porosz politika czéljait, fölismerik az absolutismuson és bigottságon alapulandó új német császárság veszélyeit — rokonszenvük a szerencsétlen,de balsorsában is dicső Francziaország részére fordult. Sőt magában Németországban is, melynek különben minden körét megmételyezte Bismarck politikája, oly szavak hangzanak, melyek azt mondják: a háború czélja eléretett, véget kell vetni a mészárlásnak. E hangok még ugyan nagyon sporadicusak, de a német nemzet sokkal értelmesebb, mintsem, hogy előbb-utóbb ne csatlakoznék hozzájuk. A „poroszok“ a szó valódi értelmében irtó barczot akarnak, sőta N. A. Z. már azt is mondja, hogy Berlinből Páriát és égési Francziaomágot is kormányozhatni, de az ily őrjöngő tervek bizonyosan épen a pangermán eszmék discreditorozására szolgálandnak. A barettér eseményeire vonatkozólag új híreink nincsenek. Bazsine nem akar capitulálni. A sedani esemény hírére a porosz fölhívásra következőleg válaszolt: „A császárral a legkevesebbet sem törődöm. Metzben én magam parancsolok.“ A sedani catastrophára vonatkozólag Berlinből következő hivatalos jelentés érkezett: A sedani csatában elfogott 25,000 franczián kívül a capitulatió folytán 79,000 katona s 4000 tiszt jutott a poroszok hatalmába. További 14 ezer sebesültet találtak. 400 ágyú és mitrailleuse, 150 várágyú, 10,000 ló és óriási hadszerek vétettek el. Magát a capitulatiót Winpffen tábornok csak hosszú vonakodás után írta alá. A szerencsétlen tábornok iszonyú helyzetben volt. Két nap előtt érkezett Algierból s egyszerre váratlanul a már megvert hadsereg parancsnokságát kelle átvennie. Mac Mahon délelőtt megsebesült, Wimpffen lépett helyére a nélkül,hogy a tábornagy terveit, vagy csak a hadtestek positióit Sedan körül ismerné. Visszaijedt a szégyenteljes capitulatiótól, de a helyzet olyan volt, hogy a haszontalan vérontás kikerülése végett el kellezt elfogadnia. Különben ő és számos franczia főtiszt egyénileg nem veté magát alá a capitulatiónak s igy közönséges hadifogolynak tekintetik. Danam,Detavier,Besson tábornokok s ő, továbbá Clemeur ezredes s még néhány főtiszt ennélfogva nem nyerték vissza szabadságaikat, hanem hadi fogságba szállíttattak. Wimpffer, Cannstadtba belebbeztetett. Steinmetz tábornoktól csakugyan elvétetett az első porosz hadsereg főparancsnoksága. A hírneves hadvezér azután a nagy főhadiszálláson lesz alkalmazva. Ily módon édesítők meg elbocsátásának keserű piluláját adani, ő azon nézetben van, hogy a törvényhozótest szórobbantása a vidéken igen rosz hatással lesz. Én magam tanúja voltam annak, midőn a parlament néhány tagja hívta a nemzetőröket az ülésterembe. Azután történt azon jelenet, hogy a nemzetőrök berohantak. Délután 5 órakor a republikánus vezérek közt minden el volt végezve. Rochefort csak utolsó pillanatban, és utólagosan vétetett fel a kormány tagjai közé. Senki sem tartja őt komoly embernek, de azt hitték, hogy a köztársasági kormányon kívül többet árthat, mintha annak tagjai közé felvétetik. Az aggodalmak a poroszok előnyomulása miatt utolsó időben ismét emelkedtek. A kormány forma változásával járó ittassága a kedélyeknek már megszűnt, és most már a katonai helyzetről kezdenek ismét tűnődni. A roppant veszteségek, melyekbe a sedani katastrófa úgy lőszerekben, mint minden más anyagban, került, igen érzékenyen hatottak itt minden körökben. De T r och u mégis úgy nyilatkozott bizalmas körben, hogy ő meg fogja óvhatni Páriát a bevételtől, és hiszi, hogy végtére az ellenség le fog győzetni. Francziaország katonai helyzete. Pár 1 8. sept. 5. Pária ma nyugodt, mintha tegnap nem is történt volna semmi különös. A falakat proklamatiók fedik, a nemzetőrség őrt áll, valamennyi császári jelvény eltűnt Különben minden nyugodtan tovább megy. Az új miniszterek már átvették hivatalaikat, és el vannak temetve munkáikban. Miután a törvényhozó test szétugrasztatott, semmiféle ülés nem a lehetséges hanem addig a detatura bizonyos nme uralkodik. Én az imént a baloldal egyik követével beszéltem, ki nagyon sajnálta, hogy tegnap nem lehetett a dynastia letételét egész szabályosan kimon ó köztársaság s a hadsereg. A franczia köztársasági kormány táviratilag már említett proclamatiója a hadsereghez következőleg hangzik: A hadsereghez ! Ha a tábornok compromittálta hivatalát, elveszik azt tőle. Ha a kormány a hazát veszélybe helyezte hibái által, akkor letétetik. Ez az, amit Francziaország az imént tett Midőn leteszi a dynastiát, mely szerencsétlenségünkért felelős, igazságos tettet követ el a világ színe előtt. Azon rendelkezést tette, mely mindnyájatok lelkiismeretének helyeslésével találkozott. Mi több, üdvös cselekedetet is vitt véghez. Hogy magát megmentse, szükséges volt a nemzetre nézve, hogy csak önmagától függjön, és hogy ezentúl csak két dologra számítson, elhatározottságára, mely legyőzhetlen, és a ti hősiességtekre, melynek nincs párja, és mely meg nem érdemlett szerencsétlenség közepette az egész világot csodálkozásra ragadja. Katonák ! Midőn ezen iszonyú válságban átveszszük a kormányhatalmat, akkor nem pártcselekvényt vittünk véghez. Mi nem a kormányban, hanem a harctban vagyunk. Mi nem egy párt kormánya vagyunk, hanem a nemzeti védelem kormánya. Nekünk csak egy czélunk, csak egy akaratunk van : a haza üdve a sereg által, mely gyülekezni fog a dicstelt zászlók körül, melyek 80 év előtt Európát visszanyomták. De úgy, mint akkor, e szó ,A köztársaság, azt akarja mondani: A sereg és a nép szövetsége a haza védesére! (Következnek a nemzeti kormány tagjainak nevei.) Francziaország és a Schweicz. A franczia külügyminiszter notificatiójának tudomásul vétele után a köztársaság kikiáltása iránt, a szövetségi tanács a schweizi követnek Páriában utasítást adott, hogy közölje a kormánynyal, miszerint a Schweiz mindig elismerte minden nemzet szabad rendelkezési jogát. Miután Francziaország az ország általános helyeslése mellett köztársasággá alakult, a szövetségi tanács egy pillanatig sem késik az említett elv alkalmazása mellett a franczia kormánynyal hivatalos érintkezésbe lépni. A szövetség-tanács meg van győződve, hogy a régi időktől fogva Schiveitz és Francziaország közt fennállott barátságos viszonyok a franczia köztársaság által is fenn fognak tartatni. A schweiezi szövetség hatóságai szívesen közre fognak ez iránt működni. A szabadság közös szeretete és az állami intézmények azonossága a két állam közti rokonszenvet nagy mértékben fogják erősíteni. A szövetségtanács legélénkebb kívánsága, hogy az új, nehéz gondok közt keletkezett testvér köztársaság oda jusson hogy Francziaországnak tisztességes békét szerezzen, és majdan az országot a béke és a szabadság áldásaival hosszú időre boldogítsa. Anglia és Francziaország. A „Tompa” következő igen érdekes levelet közöl, a melyet Louis Blanc, ki a köztársaság kikiáltása hírére sietett Páriába, intéze hozzá: Angliából jövök írja a híres forradalmár, s oly benyomást hozok magammal, melyet a közönség előtt el nem titkolhatok. Fájdalom nagyon is igaz, hogy az angol közvélemény pillanatig ellenünk s Poroszország mellett foglalt, kevés kivételt leszámítva, pártállást. S ezen utolsó órákban, még a köztársaság kihirdetése előtt az angoloknál a hangulat oly változása ment végbe, melynek én is mint választó, ki szinte pártoskodással vádoltam a britt népet, számos bizonyítékot nyertem. Azon levelekben, melyeket ez alkalommal kaptam, a csodálat nyilatkozik azon állhatatosság iránt, melylyel Francziaország szerencsétlenségét elviseli s számos levél adományokat tartalmazott betegeink és sebesültjeink számára. Sőt a politikusok Angliában belátni kezdik, mely követeléseket érvényesít mint győzelmeinek törvényes következményeit PoroszországVisszaemlékeznek azon bánásmódra, melybenOroszország Dániát a dühtől remegő Angliával szemben eszesíté. Visszaemlékeznek arra, hogy Hannoveri bekebelezését a porosz kamrában a hódítás jogával indokoták körülbelül következő kifejezésekkel: A hódítás joga a modern nemzetközi jog szerint jogos igényt támaszt idegen területek elfoglalására s a nemzeteket e bekebelés iránt megkérdezni szükségtelen. Az angol politikusok most tehát azt kérdik maguktól: váljon a hatalmas német birodalom ily elméletek uralma alatt szükségképen nem folytonos fenyegetés lesz-e Európa s így Angliára is ? Ama perezben, midőn Londont el akartam hagyni, a felsőház egy előkelő szabadelvű tagjától, ki mindig Francziaország barátjának mutatkozott, levelet kaptam, melyben keserűen panaszkodott azon részakaratú megítélés felett, melyet honfitársai Francziaország különböző vidékein tapasztalnak. A köztársasági kormány jól teend, ha a hangulatot bátorítani nem fogja. Egyik fő oka az angol nép izgatott hangulatának Francziaország irányában a Napóleon által kezdett háború aggressív jellege volt. Ezért Angolországban a liberális párt nyilatkozott ellenünk. A lelkesedés, melylyel a köztársaság fogadtatott, feltárta most Anglia előtt a mélységet mely a császárság és Francziaország között létezett. Most megérkezett a pillanat, melyben a köztársasági kormány Angliának, Európának, az egész világnak megmondhatja, hogy Francziaország nem akarta a háborút, hogy egy hódításokra törekvő támadó háború lehetetlen vala, ha Francziaország szabad lett volna, és hogy mi mindnyájan a hódítási jog elvét tartózkodás nélkül kárhoztatjuk — e gyűlöletes elvet, mely minden érzelmeinkkel és gondolatunkkal, és forradalmaink hagyományaival ellenkezik. A hódítás jogát átengedjük a zsarnokoknak. A népjog, mint mi értjük, véget vet a nemzetközi gyűlöletnek és legfőbb jogelvként a népek önrendelkezési jogát állítja fel. A harcz ennélfogva megváltoztatta most jellegét. A császárság megbukott és Francziaország újra feltámadt. Francziaország ma azon helyzetben van, hogy védenie kell magát. Ma a porosz király, ki oly ünnepélyesen kinyilatkoztatta, hogy csak Napóleon eben, és nem a franczia nép ellen visel háborút, ma az a támadó. Mi harczolunk, hogy oly emberek, kik a mi vérünkből valók, erőszakkal idegenekké ne tétessenek ; nekünk meg kell mentenünk hazánkat, Európa nem fogja közönyös szívvel nézni, miként halnak meg a gyermekek, midőn anyjukat védik !“ Látogatás Sedanban. Sedan léptem be Sedan , sept. 4. d. u. 5 óra. Alig léptem be Sedan erődítvényei közé, éreztem hogy a levegő mesiatól leüzhedt gőzzel van telve. Mindenfelé rothadásnak indult lóhullák fekszenek. Azt hinné az ember hogy egy városban van, mely több hónapra terjedő ostromot állt ki. A képet, melyet a különben csinosan épült város mutat, lehetetlen leírni. Soha nem láttam várost annyira úgyszólván sárba és piszokba merítve- Egy öreg úrral beszélgetésbe bocsátkoztam. „Hála Istennek mondám, hogy az önök seregei megszabadítottak bennünket ezen vadállatoktól, kik a várost 5 nap óta kifosztották, és minden erőszakot elkövettek, melyet a képzelet csak kigondolhat, és kik előtt ezen szó „f o g y e l e m“— egy semmit mondó üres fogalom volt.“ A porosz parancsnok mindenek előtt kitisztítaná a várost és környékét, és élelmiszerek beszerzése által a fenyegető éhhalálnak vetett gátat Nagy tüzet gyújtottak minden utczában, hogy a büdös gőzt eltávolítsák. Összesöpörtek minden szemetet, rothadt szalmát, lószerszámot, nyergeket, csákókat stb. és mindezt felgyújtották, másrészt pedig amit lehetett, kihordtak a város elé. Harmadi látogatásomnál már máskép nézett ki Sedan. A lakosok igen barátságosoknak mutatkoztak. Az úgynevezett franctizeur-ökkel úgy bánnak mint rablókkal, mert minden, amit ezek eddig véghez vittek, abban áll, hogy az egyedül lovagoló ordonanzokra, sebesültekre lőttek. Ma délelőtt láttam Mac Mahont, kételkednek azon, hogy felgyógyul. Egy magánházban fekszik Sedanban, Napoleon Wilhelmhöheben. A „N. W. Abendbl.“-nak írják Kásáéiból, sept. 8-áról . Tegnap, szerdán, mint oly napon, melyen a wilhelmshöhei vizimüvek a nyári hónapok alatt szokás szerint megeresztetek, sok kiváncsi ment ki oda, hogy a franczia császárt láthassa. A franczia urak egész fesztelenséggel mozognak és ha az őröket nem látná az ember, azt hinné, hogy Jérome király udvara feltámadt halottaiból. A dús hímzésű franczia tábornoki egyenruhák, a nadrágok kirívó vörös színe, a szolgák gazdag öltözetet, sajátságos képet nyújtanak. A császár és közvetlen kísérete sokat szivaroz. A császár, mint hallottuk, már reggeli 7 óra óta sétált a parkban és többször felkiáltott: Superbe, superbe! Délután egy bérkocsiban három tábornokkal a vaspályához és vissza kocsizott. Minden szolgájának szabadságára hagyta Francziaországba visszatérhetni. Kik az engedéllyel élnek, egy évi bért kapnak. A sok szolga valószínüleg terhére van. A Berlinből érkezett lakásokon kívül még az itteni bér- szolgákat is a királyi libériába öltöztették. Hogy a magas vendég semmiben sem szenved szűkséget, már abból is láthatni, hogy Berlinből még 25 tkó bot is szállíttatott Wilhalmshöhébe. Murat herczeg neje, ki a császár kiséreté-ben van, épen mostWilhelmshöhébe érkezett, de nem a kastélyba, hanem a vendéglőbe szállt. Napoleon császár igen otthonosnak látszik magát érezni Wilhelm ölökében. A nap legnagyobb részét részintegyfastk részét egy kisérő társaságában a parkban tő lőtte. Általában csak azon megszorításnak van alávetve, hogy négy mértföldnyi kerületet Kassel közül nem szabad átlépnie. Sétáit polgári ruhában teszi. A kisérétében levő katonai személyek szintén már megrendeléseket tettek itten polgári ruhára. Mint olyanoktól hallottuk, kiknek már többször volt alkalmuk a császárt láthatni, külseje, azt lehet mondani, minden órán más. Arcza majd a legmélyebb komolyság, majd a legnagyobb derültség kifejezését mutatja. Rendszerint éles tekintetet vet azokra, kik vele talkoznak és többnyire ő köszönt először. Különösen az iskolás gyermekekre irányozza figyelmét és már sokszor megszólította az iskolába vagy onnan menő gyermekeket és tantárgyaik után tudakozódott. Jelentékeny traint hozott magával. De ez egészen használaalan állapotban van, és a hadjárat alatt, úgy látszik, Bök elveszett. Van ugyan 85 lova, de egyetlen jó szerszám sincs hozzá. Negyvenkét kocsi közül, melyekkel Pártból elindult, csak ló érkezett ide. A hiányzók a vaspályák gyors használata alkalmával, mivel elegendő szállító eszközök nem voltak, lassan kint hátrahagyattak. . -i„. ■■■— , t............. i ■ i . Hugo Victor Párisban. A nagy költő 5-én estve érkezett meg Pázisba. Az éjszaki vaspálya udvarába a tisztelgők beláthatlan serege gyűlt egybe, hogy üdvkiállágsaikkal fogadják a számüzöttet, ki 19 évi távollét után a szabadság legelső napjaiban visszatért Párisba. A nép a várakozás közben forradalmi énekeket zengett. Tíz órakor a vonat megérkezett. Hugo Victor kocsiba akart lépni, de a nép nem engedte, minden áron látni akarta őt, s szavát hallani. Egy kávéház ablakából azután a nagy költő következő szavakat intézett a néphez : „Nem bírok szavakkal, hogy elmondhassam önöknek, mennyire megindít e nagyszerű, váratlan fogadtatás. Polgárok, sok év előtt azt mondtam : az nap, melyen visszatér a köztársaság, én is visszatérek. Íme, itt vagyok. Két nagy ügy hív vissza: a köztársaság és a veszély. Azért jöttem, hogy ezek iránt kötelességemet teljesítsem. Mi az én kötelességem ? Az én kötelességem a tietek is, mindnyájunké. Páris védelme, Páris oltalma, Pária megmentése. Mi nem csak Párist mentjük meg, mi megmentjük az emberiséget. Páris az emberiség központja, Páris szentelt város. Aki Párist megtámadja, megtámadja egyszersmind az emberi nevet. Páris a polgárosodás fővárosa, mely nem császárság, nem is királyság, hanem az egész emberi nem múltjában úgy mint jövőjében. S tudják-e önök, hogy Páris miért a polgárosodás fővárosa ? Azért, mert a forradalmak fővárosa. Ily város, ily főhely, a világosság ily tűzhelye, a szellemek, a szívek és lelkek ily központja — vájjon meg lehet-e azt törni, be lehet-e venni rohammal ? És kik által ? Egy vad invasio által. Az nem lehet Nam, nem, soha! Polgárok, Páris diadalmaskodni fog, mert Pária az emberi eszmét, s a népek ösztönét képviseli. Ez ösztön mindig öszthangzatban van a polgárosodás eszményeivel. Páris diadalmaskodni fog, de csak egy föltétel alatt, haönök mindnyájan, ha egész Páris csak egy lélek leend, ha mindnyájunk csak egy polgár, csak egy katona leendőnk, Párist szeretni és Párist megvédeni. E föltétel alatt az egyik oldal a köztársaság, a másikon a nép, Páris győzedelmeskedni fog. Ami engem illet, én önök üdvözleteit megköszönöm, de átviszem azokat azon egy nagy félelemre, mely bensőnket összeszorítja, a haza veszedelmének gondolatára. És csak egyet kérek önöktől : összetartást, összetartás által győzni fogunk. Fojtsanak el minden gyűlöletet, távolítsanak el minden érzékenykedést,legyenek egyek, s legyőzhetlenek leentenek. Az invasóval szemben csoportosuljunk a köztársaság körül, s legyünk testvérek. Mi győzni fogunk. A testvériség segélyével megmentjük a szabadságot !“ Óriási tetszés követte a költőnek e szavait. Páris, sept. 11. Trecíu megparancsolta, hogy amint az ellenség kezéig, gyújtsák fel a Páris környékén levő erdőket. Páris, sept. 11. Olozaga a spanyol követ azt irta Favrenak, hogy Spanyolország elismeri a franczia köztársaságot s vele a jó viszonyt fenn akarja tartani. Favre így felelt: A barátság eme bizonyítéka azon ország képviselője részéről, mely csak az imént mutató meg a szabadság útját, igen drága előtte. Reménye, hogy ezen együttesen fognak előhaladni. Most tűnik ki azon politika bölcsessége, mely három derék tedvérnemzetet köt,és szövetségbe fogan egybeolvasztani. Pétervár, Sept. 11. A „Journal de Petersbourg“ elutasítja a franczia socialdemokraták közbenjárását s a népek föderatióját utópiának nevezi. Ám tegyen Francziaország maga a köztársasággal kísérletet — úgymond a „J. d. P.“ — de ne akarja a szomszédnépeket is ebbe belerántani. • Páris, sept. 10. * A ministerium közlé, hogy Chateau-Thierry-Montmirailban porosz csapatok jeleztetnek, továbbá Forte-Jouarin és Vally sur Aisneben is ellenséges előőrsök vannak. A poroszok szigorú fegyelmet tartanak és a pusztításokat meggátolják. A vasúti összeköttetés Páriából a Szajnán át Nogentbe, és Chaumont-Mühlhausen-Basel között szabad. Páris, sept. 10.* A Voges departement főnöke jelenti, hogy a helyzet az ő kerületében javult, és semmiféle csapat mozgalmat sem jelez. Toul vára folyvást erélyes ellenállást fejt ki. A helyőrségi csapatok gyakori kirohanásokat tesznek, melyek mindig győzelemteljesek. Egy hír jelenti, hogy Bazaine Metz alatt folyvást zavarja a poroszokat, amennyiben gyakori ál-manővereket rendez Pont - Mousson bányában. A Strassburgnál összpontosított poroszok az összes szomszéd falvakat odahagyták , és egy Strassburgba szánt lőszer-szállítmányt vettek el. Páris, sept. 10.* A minisztériumhoz Epinalból érkezett tudósítások jelentik Nancyban azon bír van elterjedve, hogy Bazaine, Pont a Mousson felé intézett legutóbbi ál-manővere alkalmával a szász landwehrekben tetemes pusztítást vitt végbe. Egy távirat Couloniersből jelenti. Tegnap a porosz csapatok átlépték Montmirailt és Sezannet. Két porosz hadtest, mindeniko 10,000 emberből álló — a mondott városok közelébe hatolt. A távírdai összeköttetés Soissonnál meg van szatírtva. Az ellenség Chaumayhoz közeledik. Párisba érkezett laoni lakosok állják, hogy tegnap délután, a mint a piorosz táborkar a várba bevonult,, a vár a levegőbe repült. Hamburg, sept 10. Búza 156, 146, pang. Rozs pang, 103, 103. Olaj szilárd 28, 27*/*. övesz 20% '20 V«, 203/*. Antwerpen, sept 10. Petroleum 52 V»L i n d,a n, sept. 10,. Beviteli forgalom jelentéktelen. Arab Szilárdak Príma előbb magasabb, 32—323/*- v Köln, sept. 10. Búza szilárd 820, 718. Rozs bágyadtabb 6, 572'/s- Olaj szilárd lő?/»» 1413/», 14‘A? • Berlin, sept. 10. Feldes Búza 73‘A, 723/t. Rozs 50, 50/*, 50’A, 26V. Olaj 14, 13SA, 13sA- Szesz IS19/,«. Oct. 17 tallér 19 e. garas. 73*/., 26 */8, 17 V*. #) Reggeli lapunk egy részéből ismételve. Főszerkesztő: B. Kemény Zsigmond. Felelős szerkesztő is Ujváry Lajos. BOCZKÓ DÁNIEL . A képviselőház legidősb tagja,181 éves Boczkó Dániel Békés-Csaba városa ország. képviselője folyó hó 9-én csabacsüdi birtokán végelgyengülésben meghalt. Tetemei Pestre szállittatattak s itt fognak f. hó 12-én d. u. 2 órakor az elhunyt lakásából (szövetség-utcza 14. sz.) örök nyugalomra tétetni. Az elhunyt a képviselőház baloldalához tartozott, Békés Csaba városa, valamint a békési ág. hitv. esperesség a temetésen külön küldöttség által képviseltetik magukat. Béke hamvaira! A „Pesti Napló“ magántáviratai. Florencz, sept. 11.. A pápai csapatok előkészületeket tesznek Róma védelmére, de azt hiszik, hogy a pápai hatóságok az ellentállási parancsot nem fogják fenntartani. Garibaldi ezt táviratozta a franczia kormánynak: Ami belőlem még fenn van, szolgálatotokra áll, rendelkezzetek. Páris, sept. 11. Tegnap 600 porosz jelent meg Chateau-Thierryben és megszállották Laferte-Gauchert is. A laonsi parancsnok átadta a czitadellát, hogy a várost kímélje. DélidélZOIlbítlitt lőporkamra a czitadella egy része, a porosz tábori törzskar, néhány száz porosz és néhány mobilgárdával a légbe röpíttetett. — Montmirailben elfogták a poroszok a katonai összeírásra megjelent fialembereket. — A madridi franczia követ visszahivatott. — Tiionville parancsnoka megtagadta a vár átadását. A vár eleséggel bőven el van látva. Nfiktér. Beküldetett. Ficzamodás altal tudvalevőleg a lovak sokszor, hosszabb időre használhatlanokká válnak, és csekélyebb gondu gyógyítás, vagy alkalmatlan szerekhasználata folytán, a bajokban visszaeséstől is tarthatni, — hogy ily esetekben is Kwindának cs. kir. szabad, iditő nedvével lovak számára, a lovak kívánt helyreállítása gyorsan és alaposan bekövetkezik, kiderül a következő iratból: Kwirda F. J. gyógy MZ. urna: Korneuburgban. Kérek 12 palaczkkal, ennek ca. kir. szab. inditőnedvéből küldeni, mely kitűnő gyógyszerrel, én a következő esetben egy szembeötlő sikert eredményeztem: nekem t. 1. egy vállfrizsmnodásban siülödő beteg lovam volt, egy omtom ajánlata folytán, ennek üditőnedvét minden palackhoz csatolt útmutatása szerint haszna vár,, a lovam állapota napról-napra, oly módon jartot, hogy az legrövidebb idő alatt tökéletesen használhatóvá lett. Hernals, 1870. ápril 2-án. Bári Hor,onins Ette: A brrom-gyógyszerek megszerzési forrásai a mai hirdetésben foglalvák. 762 1—1