Pesti Napló, 1871. február (22. évfolyam, 26-48. szám)
1871-02-05 / 29. szám
29. szám. Szerkesztési iroda: Ferencziek-tere 7. szám. I. emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivataal Ferencziek-tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. ESTI KIADÁS. Hétfő, február 6.1871. 22. évi folyam. Hirdetmények dija: Előfizetési föltételek: Vidékre, postán, vagy helyben, házhoz hordva. Egész évre . . 22 írt. Félévre .... 11 frt. Negyedévre ... 6 , 50 kr. Két hóra .... 8 , 70 kr Egy hóra ... 1 , 86 kr 9 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 9 ujkr. Bélyegdij külön 30 ajk. Nyílttéri 6 hasábos petitsor 25 ujkr. PEST, FEBRUÁR 6. Eötvös József holttetemének beszentelése. A tegnapi napon a közgyászba borult fővárosi lakosság számos kegyeletes jelét adta a nagy halott iránti ragaszkodásának. Már reggel a halottas ház formaszerű ostromnak volt kitéve, százan kint jöttek uj és uj csapatok, hogy a kiterített holttestet megnézzék. Hogy nem kíváncsiság volt az, mely a gyászoló népet ide hívta, azt a mély meghatottságnak, az együttérző fájdalomnak mindenki arczán látható nyomai bizonyiták. Egy gyászszőnyegekkel bevont szobában égő gyertyák közt állott a ravatal, melyen Magyarország legnagyobb gondolkozójának tetemei nyugodtak. B. Eötvös arcza fölismerhetlenül összeesett volt, még alapvonásait is összedúlta a küzdelmes halál, és az azt megelőző kínos betegség. Fájdalmas típus volt azokon mindenkor észrevehető, de a végső gyötrelmek még ezt is eltörölték, arcza egy egyszerű bőrhártya által bevont kifejezés nélküli csontvázhoz volt hasonló. A gyászszobába belépésünkkor egy kínos jelenetnek voltunk tanúi. B. Eötvös Dénes, a halott fivérén, ki reszkető lábakkal közelgett a ravatal felé, midőn a fátyolt, mely a halottat egyik oldalról elfödte, félrevonta, hogy még egyszer megpillantsa a fivér ábrázatát, erőt vett rajta a fájdalom. Roskadozva esett össze, s csak közbejött gyámolító segély hozta őt ismét lábaira. De nemcsak családbeli hozzátartozói látszott meg a gyász, s gyászolt mindenki, és a szomorú látogatók nagy része kénybe lábadt szemekkel hagyta el a termet, hol a boldogult munkáin, örök dicsősége alapjain, fáradozott, az emlékezetes kis könyvtárszobát, mely a gyászterembe vezetett. A beszentelés délután 2 órakor ment véghez. A programmszerűleg megállapított rend szerint gyűltek össze a gyásztiszteletben résztvevő testületek és hatóságok. A főrendiház és a képviselőház tagjai s a városi képviselőtestület az akadémiából páronkint jöttek a halottas házhoz, akülönféle testületek, a minisztériumok, a honvédség és a közös katonaság tisztikara, az akadémia, a magy.egyetem, József műegyetem, középtanodák, elemi iskolák, az izraelita hitközség, a pesti polgári kör s mások jobbára gyászlobogókkal az Erzsébet térnek a gyászlak felé eső részét és a Fürdő-utczát egészen elfoglalták. A boldogult által alapított budai nőtanító képezde növendékei mindannyian gyászruhában jelentek meg, benne mintegy atyjukat gyászolván. Háttérben a megszámlálhatlan néptömeg, mely a viz és lucsokban órákig elállt. A résztvevő közönség sőt a testületek legnagyobb része csak a ház előtt maradt és itt várta meg a beszentelési szertartást, mely a boldogult lakásán ment véghez. A közönség közül igen kevesen, mindössze vagy százan juthattak be roppant tolongás közt ezen helyiségekbe, hogy résztvegyenek a beszentelési szertartáson. A résztvevők között ott volt József főherczeg, ki nemzeti örömeinkben és fájdalmainkban egyaránt osztozik, gr. Bellegarde, Ő Felsége személyének képviselője, Beust gr. Lónyay és Kuln közös miniszterek, gróf Andrássy s az összes miniszterek,a főrendiház elnöke Majláth, alelnöke gr. Cziráky, a képviselőház elnöke Somssich, alelnöke Perczel, a főrendiház előkelő tagjai, Haynad érsek, Peitler, Pankovics, Kovács Zsigmond püspökök, gróf Károlyi György, b. Vay Miklós, b. Sennyey, stb., a képviselőház több kitűnő tagja. Az egyetemi tanári kar jelesljei, Pauler, Hoffmann, Kőnek stb. Itt volt továbbá Török Pál superintendens és Gamperl főpolgármester stb. A szertartást főt. Simon lipótvárosi plébábános teljesítette. A szertartáson megjelent a gyászba borult özvegy három leányával és fiával, Trefort a boldogult sógora családjával és más családbeli tagok, hölgyek és férfiak, több résztvevő meghittek nagy számban. Szívszaggató kép volt e megrendült és vigasztalhatlan családtagok bánatát látni, kik a komoly egyházi szertartás kínos hatása alatt el nem fojthatták hangos és megrázó falaik kitöréseit. A beszentelési jelenet megrendítő volt, könny gördült le a jelenlevők arczán, a főherczeg, a miniaterek könnybe borult .Arczczal hallgatták végig a szertartást végző lelkésznek áldását, és akik a kitörő könnyeket elnyomták, azokon meglátszott a néma keserv, a legmélyebbre ható fájdalom. A beszentelés bevégeztetett. Becsukódva állott előttünk a márvány koporsó, mely aranyozott ékítményekkel és diademákkal volt díszítve. A koporsó alsó részét gyönyörű tölgykoszoru fedte, melynek lelógó selyemszalagain e felírás volt aranybetűkkel olvasható : „A bécsi egyetemi magyar dlubb.“ A roppant néptömeg minden tagja óhajtotta a szertartást látni, a tolongás a halottas ház körül kimondhatlan volt. A példás összhang és rend csak a felügyelő közegek buzgalmának köszönhető, főleg pedig G h y cz e y Samu ügyvéd úr tapintatos felügyeletének, ki barátilag átvette e tisztet, és a szomorú ünnepély zavartalan lefolyása felett őrködött. A kívül levő nép, mely még mindig roppant számmal állta körül az épületet, 4 óra után osztani kezdett, a család meghittjei visszavonultak, hogy megvigasztalják azokat, kik legközvetlenebbül jujtattak a férjnek, az atyának, a sógornak elvesztése által. Teste, melyből a nemesebb rész elszállt, még az esti vonattal elszállttatott Ercsibe, hol ma lesz a temetés, melyre Pestről számosan kivonultak. Vidékről több küldöttség jött Pestre, igy Szeged városa, a n. váradi izr. hitközség sb.t képviselteték magukat a temetésnél. * * A Deákkör helyiségeiben ma reggel volt kitéve aláírásra ama részvétirat, melyet a párt tagjai Eötvös özvegyéhez intéznek. A részvétirat kiemeli, hogy az elhunyt kor és kortársai, elves nézetrokonai adnak abban kifejezést a közös mély bánatnak, melyet Eötvös elhunyta felett az egész haza érez, s a legmelegebb hangon szól a „vezér, barát és kialudt lángészről. A részvétirat szövegét közölni fogjuk, a mint az átnyujtatott. * * A magyar gazdasszonyok egylete e hó 4 kivál. ülésében Eötvös özvegyéhez a következő részvét iratot intézte: Mély fájdalommal érezzük azon veszteséget, mely családját úgy, mint az egész hazát érte. Elvesztve látjuk a haza, a tudomány egyik főtámaszát, a leggyöngédebb férjet és legjobb atyát. Ha azon általános veszteségi fájdalmat a közös részvét némileg enyhíteni képe , úgy vegye részünkről is szívből fakadt óhajunkat: adja az ég ura, hogy mély fájdalmait enyhítse gyermekeinek szeretete, kiknek boldogságában találja fel földi nyugalmát. Pest, február 6. (A fiumei e. f. királyi törvényszék) elhelyezésére a Terzi Ödön fiumei háztulajdonos házának egész első emelete béreltetett ki a kormányzó által 5 évre, évenkint 2000 forint bérért. —rt. (Kereskedelmi és hajózási szerződés.) E napokban érkeztek az osztrák-magyar birodalom és az argentini köztársaság között kötendő kereskedelmi és hajózási szerződés szövege, valamint az erre vonatkozó tárgyalási iratok a magyar kir. igazságügyminisztériumhoz jogi szempontból való megbirálás végett. —zr. Pest, február 6. (A kath. congressus 27-es bizottsága) febr. 3. ülésében folytatólagosan tárgyalta a 9-es albizottság munkálatának 34. §-át. Az ellenzék közül Vészeli főesperesnek e lapokban már közlött módosítványa mellett szót emelt Horváth és Babics kanonok— kijelentvén,hogy bár a tett módosítvány sokkal kevesebbet ezéroz, mint a mennyit a kisebbség tagjai óhajtanak , mindazonáltal — amennyiben a kisebbségnek erre vonatkozó előbbi módosítványát, a többség már 14. §-nál elvetette , a kisebbség kötelességének tartja minden oly módosítványt, mely az eredeti szerkezetnél többet czéloz pártolni. A kisebbségnek erre vonatkozó módosítvány a következő volt: „Az országos igazgató tanács hatáskörébe tartozik. a) A latin szertartásu megyék és püspöki székek megüresedése esetében úgy a püspöki kart, mint az illető egyházmegyei gyűlést ajánlataik megtételére felszólítani, s azok nyilatkozatait az országos kath. gyűlés elé terjeszti. b) Az egyesült görög kath. megyés püspöki szék, valamint c) a javadalmas apátság, prépostság és kanonoki állások betöltésénél az illető egyházmegyei gyűlésnek. d) A javadalmas szerzetes rendek apátságainak, prépostságainak betöltésénél pedig ezek rendi gyűlésének hármas kijelölése, és végre e) az egyházi czimek adományozásánál az illető megyei püspökök meghallgatása mellett saját ajánló véleményét terjeszti ő felsége elé. A kisebbség e módosítványa már előbb megbukván, az jelenleg szavazásra sem került, azonban Veszély módosítványa is 12 szavazattal 10 ellen hasonlólag megbukott. E szakasz után Barta 1 indítványára következő új szakasz fogadtatott el. „Összeállítja az igazgató osztályfőnökök által előkészített költségvetést, és azt saját véleményes jelentésével, valamint a megelőzött évre szóló zárszámadásokat megvizsgálja, illetőleg megállapítás végett az országos kath. gyűlés elé terjeszti. A 35. §. az eredeti szöveg szerint ez: „A kegyúri viszonyból felmerülő kérdések esetében, azoknak a fennálló törvények és gyakorlat értelmében elintéztetéséről gondoskodik. Oly esetekben pedig, midőn akár valamely kegyúr, akár valamely község részéről a kegyúri terhek megváltása, vagy a kegyúri terheknek és jogoknak egyébkénti átruházása iránt kezdeményező bejelentés történik, az igazgatótanács a maga kebeléből megbízottat nevez a végre, hogy a megváltás, illetőleg átruházás kérdésének szabályozását, a kegyur és község közt az illető püspöki hatóság befolyásával létrehozandó egyesség útján eszközölje.„ 36. §. Rendkívüli esetekben az országos kath. gyűlés egybehivása végett annak elnökségét felhivja, mire a rendkívüli gyűlés egybehívásának hat hét alatt meg kell történnie. 37. §. Az igazgató tanács a folyó ügyek elintézése végett minden hónapban ülést tart. Rendkívüli esetekben saját elnöksége által időközben is összehívandó. 38. §. Érvényes határozat hozatalára hét tag jelenléte szükséges. 39. §. Az igazgató tanács tagjai mindazon határozatokért, melyekhez szavazataikkal járultak, egyenként felelősek. A tanácsülés jegyzőkönyvében tehát, midőn véleménykülönbségek forognak fenn, az egyes szavazatok mindenkor névszerint kiteendők. 40. §. Az igazgató tanács jegyzőkönyvei az országos katholikus gyűlésnek évenként bemutatandók. c.) Igazgató osztályfőnökök. 41. §. Az országos katholikus gyűlés hivatalnoki személyzetének élén, egymástól elkülönzött három, azaz személyi, tanügyi és vagyonkezelési hivatal osztály szerint, állanak ezen osztályok főnökei.“ E szakaszok csekély stiláris módosításokkal elfogadtattak. 42 §. eredeti szövege. Az igazgató osztály főnökök, az igazgató tanács által állandóul neveztetnek ki. Működésükért megfelelő évi fizetést húznak. E szakasz ellenében az ellenzék következő módosítványt nyújtott be : „Az igazgató osztályfőnököket az igazgató tanács meghallgatásával az országos kath. gyűlés választja, hivatalos állásuk állandó stb. E módosítvány azonban 15 szavazattal 8 ellen elvettetett és az eredeti szöveg elfogadtatott. 43. §. eredeti szövege : Az igazgatótanácsra ruházott teendők korlátain belül, az igazgató osztályfőnökök önállóan és saját felelősségök mellett eszközük az országos kath. gyűlés határozatainak végrehajtását, és a központi közigazgatásnak megállapított, vagy később megállapítandó hatáskörében az ügyeket szintén ily módon kezelik. Ez elfogadtatott. E szakasz után Babics kanonok következő új szakaszt kért felvétetni: „Végkép határoznak az egyházmegyei tanácsok által másodfokúlag elintézett panaszos ügyekben. “ E módosítvány 15 szavazattal 7 ellen elesett. A 44. §. eredeti szövege. Az osztályfőnökök, illető osztályaik ügykezelésének főbb mozzanatairól, és a függőben lévő fontosabb kérdések állásáról az igazgatótanács havi üléseiben előterjesztést tenni tartoznak. A 45. §. eredeti szövege. Oly tárgyakban, melyeknek az országos kath. gyűlés általi eldöntését szükségesnek és czélszerűnek tartják, vagy amelyeket az igazgató tanács ilyeneküt ismer fel — javaslatokat készítenek és azokat véleményes jelentés kíséretében az országos kath. gyűlés elé vitel végett az igazgatótanács elé terjesztetik. A 46. §. eredeti szövege: Azon felügyeleti kötelességnél fogva, mely az összes önkormányzati ügyekre nézve elsősorban az osztályfőnökök által fog gyakoroltatni, feljogosittatnak, hogy az egyházmegyei, esperesi s egyházközségi gyűlések és tanácsok jegyzőkönyveit s ügyiratait előforduló esetekben felkivánhassák, s mindezen hatóságoktól úgy a személyi mint a tanügyi s vagyonkezelési állapotok iránt időnkénti szabályszerű kimutatásokat is kívánhassanak.“ Mindhárom szakasz vita nélkül elfogadtatott; ez utóbbihoz Szilágyi indítványára még következő új kikezdés tolhatott „az ezek alapján felmerülésszükséghez képest vagy maguk intézkednek, vagy további intézkedés végett az igazgató tanácsnak előterjesztést tesznek.“ Ezután Bartál Györgynek következő két uj szakasza fogadtatott el: „Minden osztályfőnök elkészíti saját osztályának költségvetését s azt az igazgató tanácsnak benyújtja.“ A másik uj szakasz pedig következő : „A zárszámadások az egyes osztályok által elkészíttetvén, a vagyonkezelési osztálynál öszszeállíttatnak, s az igazgatótanács elé terjesztetnek.“ A 47. §. eredeti szövege. Az első ízben kinevezendő osztályfőnökök mindenekelőtt elkészítik : a) saját osztályaik szervezetét, és azoknak egymásközti érintkezésére, valamint az igazgatótanács csal viszonyukra nézve megállapítandó ügyrend iránti javaslatot. b) a tisztviselők kinevezése, fizetése, nyugdíjazása, illetőleg fegyelmi, után történendő elbocsátására vonatkozó szabályzat tervét, amely munkálatok a megfelelő költségvetéssel együtt az igazgatótanácsnak, ez által viszont saját véleményes jelentésével, végleges megállapítás végett, az országos kath. gyűlésnek lesznek felterjesztendők. E szakasz is egészben elfogadtatott, valamint a 48. és 49. §. is következő szerkezetben: Harmadik fejezet. Az egyházmegyékről. 48. §. Az egyházmegyék önkormányzati hatóságát az egyházmegyei gyűlés és az általa választott egyházmegyei tanács képezi. 49. §. Mindkét önkormányzati hatóságnak rendes székhelye ugyanaz, mely a megyés püspöké. A) Az egyházmegyei gyűlés. 50. §. Az egyházmegyei gyűlésnek tagjai: a) a megyés püspök, ki egyszersmind az egyházmegyei gyűlésnek egyes elnöke; ezen elnökség akkor, midőn a püspöki szék betöltve nincs, a káptalani helynököt illetvén: b) a székeskáptalanok valóságos kanonokjai; c) a társaskáptalanok egy-egy követe; d) a főesperesek és minden esperesi kerületből egy, s pedig a tényleg működő alesperes; e) a megye körében székhelylyel biró szerzetesrendek tartományi főnökei ; f) a birtokos apátok és prépostok, amennyiben székhelyök a megye területén van; g) az esperesi kerület papsága által kerületenkint választott egy-egy papi követ. (85. §. a) pont); h) a püspöki ideologiai intézetnek egy küldötte. i) az egyházmegye területén levő s az egyházmegyei gyűlés hatósága alatt álló kath. jogakadémiák, fő-s algymnasiumok, tanitóképezdák és kath. reáliskoláknak az illető intézet tanárai által választott egy-egy követe; — végre k) az espereskerületekben az egyházmegyei gyűlés által megállapitandó számban választandó világi képviselők. (53. és 86. §. b. pont.) E szakasznak 1) pontja után Schlauch esperes következő módosítványt kérte felvétetni. „ A megye területén lévő kath. elemi tanodák 4 követe. “ A néptanítóknak, mint ilyeneknek a megyei gyűlésen részt vehetését czélzó módositványt védelmezte Pados, Biró és Hrabár Manó, azonban szavazatnál e módositvány 16 tal 6 ellen elbukott. Szóba hozatott, ezen kívül a szerzetes rendeknek a megyei gyűlésen képviseltetése is, ez azonban a világiaknál visszhangra nem talált, s igy az 50. szakasz a fenti szerkezetben elfogadtatott. A 51. §. eredeti szövege : A választott papi s világi képviselők megbízatása (50. §. e. g. h. i. k.) három évre terjed. Ha ily választott tag időközben meghalna, vagy választhatási képességét (101. §. és 102. §. a. pont) elvesztené, az egyházmegyei gyűlés új választást rendel. Miután Bartal György e szakasz felolvasása után a kisebbség részéről kinyilatkoztatta, miszerint úgy az előbbi, valamint az ezután következő szakaszoknál feljegyzett, oly módosítványokat, melyek a többség által már előbb elvben megbuktattattak, ismételni nem fogja, ennek következtében úgy ezen,valamint az alább következő szakaszok csekély stiláris módosításokkal minden ellenvetés nélkül elfogadtattak. 52. §. Az egyházmegyei gyűlés, saját kebeléből világi alelnökét, és jegyzőit maga választja. Tanácskozásaira s teendőinek kezelésére nézve szabályszerű ügyrendről gondoskodik. 53. §. Az egyházmegyei gyűlés állapítja meg, s időnként kiigazítja azon számot, mely szerint az egyes kerületekből az egyházmegyei gyűlésbe világi képviselők választatnak. §(50. §. B. pont.) ) Ezen eljárásnál azonban: a) az összes világi képviselők száma megállapítása akkor történik, hogy az egyházmegyei gyűlés ezen választott világi tagjainak száma mindenkor két annyi legyen, mint az 50. §. a b. pontjaiban elősorolt papi tagok száma; b) a világi képviselők száma a megyebeli esperesi kerületek között akkér osztatik fel, hogy ennek alapjául az esperes kerületekben lakó kath. hívek lélekszám aránya szolgáljon. (86. §, b. pont.) 54. §. Az egyházmegyei gyűlés választja az országos katholikus gyűlésbe az egyházmegyei papis világi képviselőit, titkos szavazattal, általános szótöbbséggel (9. §, c. és d. pont.) 55. §. Az egyházmegye tanügyi viszonyaiból merített tapasztalatok alapján, az egyházmegyei tanács meghallgatása folytán, a tanrendszer javítása iránt az országos katholikus igazgató tanácshoz felterjesztéseket tesz. 56. §. Az egyházmegye területén levő kath. középiskolák, akadémiák, lyceumok, gymnasiumok, tanítóképezdák és reáliskolák fölött, az országos kath. gyűlés által megállapított tanrendszer alkalmazásával (15. §.) az országos igazgató tanács felügyelete alatt intézkedik; ezen intézkedés a hittani oktatásra és vallásgyakorlatra azonban ki nem terjedhet. 57. §. A népnevelés ügyét folytonosan előmozdítani törekszik , minélfogva gondoskodik: a) új elemi iskolái, s más népnevelési intézetek felállításáról, illetőleg a meglevők netán szükséges segélyzéséről; b a népnevelők ellátásának javításáról; c) a tanítói pályán kitűnőbb érdemeket szerzett népnevelők jutalmazásáról; d) az elaggott, vagy saját hibájukon kívül a tanításra alkt látatlanokká vált néptanítók, illetőleg özvegyeik és árváik sorsának biztosításáról; 58. §. Gondoskodik a szegényebb sorsú plébánosok és káplánoknak hivatalos állásukhoz illő ellátásáról és a szolgálatképtelenek nyugdíjazásáról ; az országos kath. igazgató tanácsnak előterjesztéseket tesz. 59. §. Intézkedik az egyházmegyét illető mindazon vagyonnak és alapítványnak kezeléséről s illetékes czélokra fordításáról, amely javak és alapítványok kezelése iránt az alapítók másként nem rendelkeztek. Azon vagyonokra s alapítványokra nézve pedig melyek kezelése az alapítók kifejezett rendelkezése szerint valamely még mindig létező egyházi testületre vagy hivatalra bízatott, az alapítók rendelkezésének szellemében való kezeltetésről gondoskodik. Ez utóbbi szakasznál Hrabár Manó egy módosítványt tett, melyet azonban itt közölni anynyiból feleslegesnek tartunk, amennyiben a tett módosítványt elvileg már a 17. szakasznál a többség elvetette. 60. §. Az 59. §-ban jelölt vagyonok és alapítványok nyilvántartását s ellenőrzését, valamint a róluk vezetett számadások évenkénti megvizsgálását eszközli. (75. §.) E szakasz az eredeti szöveg szerint elfogadtatott. A 61. §. eredeti szövege : A közvetlen egyházmegyei jövedelmek fölött, melyek saját pénztárába folynak — rendelkezik, az évi költségvetést megállapítja. E szakasznál a többség Bartalnak még következő módosítványát fogadta el „és a megelőzött évi zárszámadásokat megvizsgálja. 75. §.“ E szakasz tárgyalása alkalmával Abonyi bizottsági tag — ki távolléte miatt most először vett részt az ülésben — azon óhajának adott kifejezést, hogy mondassák ki, miszerint a gazdagabb püspöki megyék jövedelmeik feleslege, különösen a szegényebb püspöki megyék felsegélésére fordíttassék. Abonyi e kérelmének Haynald érsek és Szilágyi Virgil a többi között azon indokból is ellene voltak, mert nem óhajtanak alkalmat nyújtani a veszélyes communismus elvének, miután minden eddigi egyházi jövedelmeknek meg van saját rendeltetésük. Megemlítendő még, hogy e szakasznál Babies kanonok következő módosítványt tett, mely azonban a többség által el nem fogadtatott. „A mennyiben pedig az 58. §. szerint az orsz. katholikus pénztárból segélyezést igényelhet, úgy költségvetését mint zárszámadásait helybenhagyás végett felterjeszti.“ A 62. §. Babics és Bartalnak a d) és e) pontnál tett módosítványai elfogadásával, hosszabb vita folytán következő szerkezetben lett elfogadva : 62. §. Az egyházmegyei pénztár jövedelmi forrásait képezik : a) az egyházmegyei önkormányzati hatóság kezelése alatt álló alapítványok (59. §, első pont) jövedelme, amennyiben ez az alapítványhoz képest külön célra nem fordítandó; b) az üresedésben lévő kanonoki javadalmak jövedelme; c) a kanonoki javadalmat élvezők részéről fizetendő évi járulék, mely a 19. §. c) pontjában meghatározott módozat szerint fog megállapíttatni; d) a lelkészi javadalmaknak az egyházmegyei gyűlés által megállapitandó járuléka. E járulék a javadalomnak csak azon része után számittatik, mely túlhaladja azon pongruát, a püspöki hatósággal egyetértőleg fog megállapittatni, mely szintén az egyházmegyei gyűlés által fog megállapittatni; e) az egyházi s iskolai czélok tekintetéből az országos kath. gyűlés által helybenhagyandó kulcs szerint kivetett egyházmegyei adó öszszegei. 63. §. Az egyházmegyei gyűlés évenkint egyszer tartja gyűléseit, melyek napjait az elnökkel egyetértőleg maga határozza meg. Szükség esetében az egyházmegyei tanács kivonatára az elnökség üléseit rendkívüli ülés tartása végett egybehívja. (81. §.) 64. §. A folyó ügyek vezetésére állandó egyházmegyei tanácsot alakít, és ezt kellő utasításokkal ellátja. Mindkét szakasz az eredeti szöveg szerint elfogadtatott, és ezzel a febr. 3. ülés berekesztetett. A magyar delegátió ülése febr. 6-án. Elnök Bittó István, jegyzők Bujanovics L., V é c s e y J. b. A közös kormány részéről jelen vannak: Benedek tábornok és osztályfőnök, Kuhn hadügyminiszter , Lónyay pénzügyminiszter, Beust hadügyminiszter, Orczy B. b. osztályfőnök, Tegethoff admiral. Elnök d. e. 3/ 11 órakor megnyitja az ülést. A legutóbbi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Elnök jelenti, hogy a birodalmi tanács delegatiójától két rendbeli üzenet érkezett. Ezen üzenetek, melyek a delegatió múltkor hozott határozata értelmében a hetes bizottság által már tárgyaltattak, felolvastatnak. Elnök: A közös hadügyminiszter képviselője néhány interpellációra kiván válaszolni. Benedek Sándor tábornok és a hadügyminiszter képviselője válaszol Éber Nándornak a honvédség s a tüzérség iránt a hadügyminiszterhez intézett interpellációjára. Ami azt illeti, gondoskodott-e a hadügyminiszter arról, hogy a honvédség szervezete a közös hadsereg szervezetével oly összhangzásba hozassák, hogy a honvédség is harczképes legyen ? — a hadügyminiszter azt válaszolja, hogy eziránt a tanácskozások a a birodalom két felének honvédelmi minisztériumaival már megindíttattak és még most is folyamatban vannak. Ami azt illeti, hogy a Magyarországon elhelyezendő 6 hadtestnek rendelkezésére csak három tüzérezred álland:ó hadügyminiszter azt válaszolja, hogy a hadügyminiszter kötelezettségének fogja tartani gondoskodni, miszerint minden egyes csapattest elegendő tüzérséggel legyen ellátva. Éber Nándor kijelenti, hogy a miniszter válaszával megelégszik. A delegáció tudomásul veszi a miniszter válaszát. Benedek S. tábornok válaszol Ernuszt Kelemennek a szolgálaton kívüli fegyverviselés tárgyában a hadügyminiszerhez intézett interpellátiójára. E czélból felolvassa azon leirat, illetőleg átiratnak kivonatát, melyet a hadügyministerium, Pest város ebbeli felterjesztésére Pest városához, illetőleg a honvédelmi ministériumhoz intézett. Ezen átirat utal arra, hogy a fegyver a katonára nézve nemcsak hadieszköz, hanem egyszersmind állásának jelvénye is, mely nem csekély mérvben járul ahhoz, hogy a katonában meglegyen a szükséges öntudat, mely a bátorságot is fokozza. Hivatkozik arra, hogy a birodalom több részében a polgárok is feljogosítják fegyver viselésére. Miért lenne tehát épen a ka-