Pesti Napló, 1871. február (22. évfolyam, 26-48. szám)

1871-02-05 / 29. szám

29. szám. Szerkesztési iroda: Ferencziek-tere 7. szám. I. emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivataal Feren­cziek-tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közle­mények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. ESTI KIADÁS. Hétfő, február 6.1871. 22. évi folyam. Hirdetmények dija: Előfizetési föltételek: Vidékre, postán, vagy helyben, házhoz hordva. Egész évre . . 22 írt. Félévre .... 11 frt. Negyedévre ... 6 , 50 kr. Két hóra .... 8 , 70 kr­ Egy hóra ... 1 , 86 kr 9 hasábos petitsor egyszeri hir­detésnél 9 ujkr. Bélyegdij külön 30 ajk. Nyílttéri 6 hasábos petitsor 25 ujkr. PEST, FEBRUÁR 6. Eötvös József holttetemének beszentelése. A tegnapi napon a közgyászba borult fővá­rosi lakosság számos kegyeletes jelét adta a nagy halott iránti ragaszkodásának. Már reggel a halottas ház formaszerű ostromnak volt ki­téve, százan kint jöttek uj és uj csapatok, hogy a kiterített holttestet megnézzék. Hogy nem kíváncsiság volt az, mely a gyászoló népet ide hívta, azt a mély meghatottságnak, az együtt­érző fájdalomnak mindenki arczán látható nyomai bizonyiták. Egy gyászszőnyegekkel bevont szo­bában égő gyertyák közt állott a ravatal, melyen Magyarország legnagyobb gondolkozójának te­temei nyugodtak. B. Eötvös arcza fölismerhet­­lenül összeesett volt, még alapvonásait is össze­­dúlta a küzdelmes halál, és az azt megelőző kí­nos betegség. Fájdalmas típus volt azokon min­denkor észrevehető, de a végső gyötrelmek még ezt is eltörölték, arcza egy egyszerű bőrhártya által bevont kifejezés nélküli csontvázhoz volt hasonló. A gyászszobába belépésünkkor egy kínos je­lenetnek voltunk tanúi. B. Eötvös Dénes, a halott fivérén, ki reszkető lábakkal közelgett a ravatal felé, midőn a fátyolt, mely a halottat egyik oldalról elfödte, félrevonta, hogy még egy­szer megpillantsa a fivér ábrázatát, erőt vett rajta a fájdalom. Roskadozva esett össze, s csak közbejött gyámolító segély hozta őt ismét lá­baira. De nemcsak családbeli hozzátartozói lát­szott meg a gyász, s gyászolt mindenki, és a szomorú látogatók nagy része kénybe lábadt szemekkel hagyta el a termet, hol a boldogult munkáin, örök dicsősége alapjain, fáradozott, az emlékezetes kis könyvtárszobát, mely a gyászterembe vezetett. A beszentelés délután 2 órakor ment véghez. A programmszerűleg megállapított rend sze­rint gyűltek össze a gyásztiszteletben résztvevő testületek és hatóságok. A főrendiház és a kép­viselőház tagjai s a városi képviselőtestület az akadémiából páronkint jöttek a halottas házhoz, a­­különféle testületek, a minisztériumok, a hon­védség és a közös katonaság tisztikara, az aka­démia, a magy.­egyetem, József műegyetem, kö­­zéptanodák, elemi iskolák, az izraelita hitközség, a pesti polgári kör s mások jobbára gyászlobo­gókkal az Erzsébet térnek a gyászlak felé eső részét és a Fürdő-utczát egészen elfoglalták. A boldogult által alapított budai nőtanító képezde növendékei mindannyian gyászruhában jelentek meg, benne mintegy atyjukat gyászolván. Hát­térben a megszámlálhatlan néptömeg, mely a viz és lucsokban órákig elállt. A résztvevő közönség sőt a testületek legna­gyobb része csak a ház előtt maradt és itt várta meg a beszentelési szertartást, mely a boldogult lakásán ment véghez. A közönség közül igen kevesen, mindössze vagy százan juthattak be roppant tolongás közt ezen helyiségekbe, hogy résztvegyenek a be­szentelési szertartáson. A résztvevők között ott volt József főher­­czeg, ki nemzeti örömeinkben és fájdalmaink­ban egyaránt osztozik, gr. Bell­e­g­a­r­d­e, Ő Felsége személyének képviselője, Beust gr. Lónyay és Kuln közös miniszterek, gróf Andrássy s az összes miniszterek,a főrendiház elnöke M­a­j­l­á­t­h, alelnöke gr. Czi­­r­á­k­y, a képviselőház elnöke S­o­m­s­s­i­c­h, al­elnöke Perczel, a főrendiház előkelő tagjai, H­a­y­n­a­­­d érsek, Peitler, Pankovics, Kovács Zsigmond püspökök, gróf Károlyi György, b. Vay Miklós, b. Sennyey, stb., a kép­­viselőház több kitűnő tagja. Az egyetemi tanári kar jelesljei, Pauler, Hoffmann, Kőnek stb. Itt volt továbbá Török Pál superinten­­dens és G­amperl főpolgármester stb. A szertartást főt. S­i­m­o­n lipótvárosi plébá­­bános teljesítette. A szertartáson megjelent a gyászba borult öz­vegy három leányával és fiával, Trefort a bol­dogult sógora családjával és más családbeli ta­gok, hölgyek és férfiak, több résztvevő meg­hittek nagy számban. Szívszaggató kép volt e megrendült és vigasztalhatlan családtagok bá­natát látni, kik a komoly egyházi szertartás kínos hatása alatt el nem fojthatták hangos és megrázó falaik kitöréseit. A beszentelési jelenet megrendítő volt, könny gördült le a jelenlevők arczán, a főherczeg, a miniaterek könnybe borult .Arczczal hallgatták végig a szertartást végző lelkésznek áldását, és a­kik a kitörő könnyeket elnyomták, azokon meglátszott a néma keserv, a legmélyebbre ható fájdalom. A beszentelés bevégeztetett. Becsukódva ál­lott előttünk a márvány koporsó, mely aranyo­zott ékítményekkel és diademákkal volt díszít­ve. A koporsó alsó részét gyönyörű tölgyko­szoru fedte, melynek lelógó selyemszalagain e felírás volt aranybetűkkel olvasható : „A bécsi egyetemi magyar dlubb.“ A roppant néptömeg minden tagja óhajtotta a szertartást látni, a tolongás a halottas ház kö­rül kimondhatlan volt. A példás összhang és rend csak a felügyelő közegek buzgalmának köszönhető, főleg pedig G h y c­z e y Samu ügyvéd úr tapintatos felügye­letének, ki barátilag átvette e tisztet, és a szo­morú ünnepély zavartalan lefolyása felett őr­ködött. A kívül levő nép, mely még mindig roppant számmal állta körül az épületet, 4 óra után osz­tani kezdett, a család meghittjei visszavonultak, hogy megvigasztalják azokat, kik legközvetle­nebbül jujtattak a férjnek, az atyának, a sógor­nak elvesztése által. Teste, melyből a nemesebb rész elszállt, még az esti vonattal elszállttatott Ercsibe, hol ma lesz a temetés, melyre Pestről számosan kivo­nultak. Vidékről több küldöttség jött Pestre, igy Szeged városa, a n. váradi izr. hitközség sb.t képviselteték magukat a temetésnél. * * A Deákkör helyiségeiben ma reggel volt ki­téve aláírásra ama részvét­irat, melyet a párt tagjai Eötvös özvegyéhez intéznek. A részvétirat kiemeli, hogy az elhunyt kor­ és kortársai, elv­es nézetrokonai adnak abban kifejezést a közös mély bánatnak, melyet Eötvös elhunyta felett az egész haza érez, s a legmelegebb hangon szól a „vezér, barát és kialudt lángészről.­ A részvétirat szövegét közölni fogjuk, a mint az átnyujtatott. * * A magyar gazdasszonyok egylete e hó 4­ ki­vál. ülésében Eötvös özvegyéhez a következő részvét iratot intézte: Mély fájdalommal érezzük azon veszteséget, mely családját úgy, mint az egész hazát érte. Elvesztve látjuk a haza, a tu­­domány egyik főtámaszát, a leggyöngédebb fér­jet és legjobb atyát. Ha azon általános vesztesé­gi fájdalmat a közös részvét némileg enyhíteni képe , úgy vegye részünkről is szívből fakadt óhajunkat: adja az ég ura, hogy mély fájdalmait enyhítse gyermekeinek szeretete, kiknek boldog­ságában találja fel földi nyugalmát. Pest, február 6. (A fiumei e. f. királyi törvényszék) elhelyezésére a Terzi Ödön fiumei háztulajdo­nos házának egész első emelete béreltetett ki a kormányzó által 5 évre, évenkint 2000 forint bérért. —rt. (Kereskedelmi és hajózási szerző­­d­é­s.) E napokban érkeztek az osztrák-magyar birodalom és az argentini köztársaság között kötendő kereskedelmi és hajózási szerződés szövege, valamint az erre vonatkozó tárgyalási iratok a magyar kir. igazságügyminisztérium­­hoz jogi szempontból való megbirálás végett. —zr. Pest, február 6. (A kath. congressus 27-es bizott­sága) febr. 3. ülésében folytatólagosan tár­gyalta a 9-es albizottság munkálatának 34. §-át. Az ellenzék közül Vészeli főesperesnek e lapok­ban már közlött módosítványa mellett szót emelt Horváth és Babics kanonok— kijelentvén,hogy bár a tett módosítvány sokkal kevesebbet ezé­­roz, mint a mennyit a kisebbség tagjai óhajta­nak , mindazonáltal — a­mennyiben a kisebb­ségnek erre vonatkozó előbbi módosítványát, a többség már 14. §-nál elvetette , a kisebbség kötelességének tartja minden oly módosítványt, mely az eredeti szerkezetnél többet czéloz pár­tolni. A kisebbségnek erre vonatkozó módosítvá­ny a következő volt: „Az országos igazgató tanács hatáskörébe tartozik. a) A latin szertartásu megyék és püspöki szé­kek megüresedése esetében úgy a püspöki kart, mint az illető egyház­megyei gyűlést ajánlataik megtételére felszólítani, s azok nyilatkozatait az országos kath. gyűlés elé terjeszti. b) Az egyesült görög kath. megyés püspöki szék, valamint c) a javadalmas apátság, prépostság és ka­­nonoki állások betöltésénél az illető egyházme­­gyei gyűlésnek. d) A javadalmas szerzetes rendek apátságai­nak, prépostságainak betöltésénél pedig ezek rendi gyűlésének hármas kijelölése, és végre e) az egyházi czimek adományozásánál az illető megyei püspökök meghallgatása mellett saját ajánló véleményét terjeszti ő felsége elé. A kisebbség e módosítványa már előbb meg­bukván, az jelenleg szavazásra sem került, azon­ban Veszély módosítványa is 12 szavazattal 10 ellen hasonlólag megbukott. E szakasz után B­a­r­t­a 1 indítványára követ­­kező új szakasz fogadtatott el. „Összeállítja az igazgató osztályfőnökök által előkészített költségvetést, és azt saját vélemé­­nyes jelentésével, valamint a megelőzött évre szóló zárszámadásokat megvizsgálja, illetőleg megállapítás végett az országos kath. gyűlés elé terjeszti. A 35. §. az eredeti szöveg szerint ez: „A kegyúri viszonyból felmerülő kérdések esetében, azoknak a fennálló törvények és gya­korlat értelmében elintéztetéséről gondoskodik. Oly esetekben pedig, midőn akár valamely kegyúr, akár valamely község részéről a kegy­úri terhek megváltása, vagy a kegyúri terhek­nek és jogoknak egyébkén­ti átruházása iránt kezdeményező bejelentés történik, az igazgató­tanács a maga kebeléből megbízottat nevez a végre, hogy a megváltás, illetőleg átruházás kérdésének szabályozását, a kegyur és köz­ség közt az illető püspöki hatóság befolyá­sával létrehozandó egyesség útján eszközölje.„ 36. §. Rendkívüli esetekben az országos kath. gyűlés egybehivása végett annak elnökségét felhivja, mire a rendkívüli gyűlés egybehívásá­­nak hat hét alatt meg kell történnie. 37. §. Az igazgató tanács a folyó ügyek elin­tézése végett minden hónapban ülést tart. Rend­kívüli esetekben saját elnöksége által időközben is összehívandó. 38. §. Érvényes határozat hozatalára hét tag jelenléte szükséges. 39. §. Az igazgató tanács tagjai mindazon ha­tározatokért, melyekhez szavazataikkal járultak, egyenként felelősek. A tanácsülés jegyzőkönyvé­ben tehát, midőn véleménykülönbségek forog­nak fenn, az egyes szavazatok mindenkor név­­szerint kiteendők. 40. §. Az igazgató tanács jegyzőkönyvei az országos katholikus gyűlésnek évenként bemu­­tatandók. c.) Igazgató osztályfőnökök. 41. §. Az országos katholikus gyűlés hivatal­noki személyzetének élén, egymástól elkülön­­zött három, azaz személyi, tanügyi és vagyon­kezelési hivatal osztály szerint, állanak ezen osztályok főnökei.“ E szakaszok csekély stiláris módosításokkal elfogadtattak. 42­ §. eredeti szövege. Az igazgató osztály fő­nökök, az igazgató tanács által állandóul nevez­­tetnek ki. Működésükért megfelelő évi fizetést húznak. E szakasz ellenében az ellenzék következő módosítványt nyújtott be : „Az igazgató osztály­főnököket az igazgató tanács meghallgatásával az országos kath. gyűlés választja, hivatalos ál­lásuk állandó stb. E módosítvány azonban 15 szavazattal 8 el­len elvettetett és az eredeti szöveg elfogadtatott. 43. §. eredeti szövege : Az igazgató­tanácsra ruházott teendők korlátain belül, az igazgató osztályfőnökök önállóan és saját felelősségök mellett eszközük az országos kath. gyűlés hatá­rozatainak végrehajtását, és a központi közigaz­gatásnak megállapított, vagy később megállapí­tandó hatáskörében az ügyeket szintén ily mó­don kezelik. Ez elfogadtatott. E szakasz után Babics kanonok következő új szakaszt kért felvétetni: „Végkép határoznak az egyházmegyei taná­csok által másodfokúlag elintézett panaszos ügyekben. “ E módosítvány 15 szavazattal 7 ellen elesett. A 44. §. eredeti szövege. Az osztályfőnökök, illető osztályaik ügykezelésének főbb mozza­natairól, és a függőben lévő fontosabb kérdések állásáról az igazgató­tanács havi üléseiben elő­terjesztést tenni tartoznak. A 45. §. eredeti szövege. Oly tárgyakban, melyeknek az országos kath. gyűlés általi el­döntését szükségesnek és czélszerűnek tartják, vagy a­melyeket az igazgató tanács ilyeneküt ismer fel — javaslatokat készítenek és azokat vélemény­es jelentés kíséretében az országos kath. gyűlés elé vitel végett az igazgató­tanács elé terjesztetik. A 46. §. eredeti szövege: Azon felügyeleti kö­­telességnél fogva, mely az összes önkormány­zati ügyekre nézve első­sorban az osztályfőnö­kök által fog gyakoroltatni, feljogosittatnak, hogy az egyházmegyei, esperesi s egyház­­községi gyűlések és tanácsok jegyzőkönyveit s ügyiratait előforduló esetekben felkivánhassák, s mindezen hatóságoktól úgy a személyi mint a tanügyi s vagyonkezelési állapotok iránt időn­­kénti szabályszerű kimutatásokat is kívánhassa­nak.“ Mind­három szakasz vita nélkül elfogadtatott; ez utóbbihoz Szilágyi indítványára még követ­kező új kikezdés tolhatott „az ezek alapján fel­­merülésszükséghez­ képest vagy maguk intézked­nek, vagy további intézkedés végett az igazgató tanácsnak előterjesztést tesznek.“ Ezután Bar­tál Györgynek következő két uj szakasza fogadtatott el: „Minden osztályfőnök elkészíti saját osztályá­nak költségvetését s azt az igazgató tanácsnak benyújtja.“ A másik uj szakasz pedig következő : „A zárszámadások az egyes osztályok által elkészíttetvén, a vagyonkezelési osztálynál ösz­­szeállíttatnak, s az igazgatótanács elé terjesz­tetnek.“ A 47. §. eredeti szövege. Az első ízben kine­vezendő osztályfőnökök mindenekelőtt elké­szítik : a) saját osztályaik szervezetét, és azoknak egymásközti érintkezésére, valamint az igazgató­­tanács csal­ viszonyukra nézve megállapítandó ügyrend iránti javaslatot. b) a tisztviselők kinevezése, fizetése, nyugdí­jazása, illetőleg fegyelmi, után történendő elbo­csátására vonatkozó szabályzat tervét, a­mely munkálatok a megfelelő költségvetéssel együtt az igazgatótanácsnak, ez által viszont saját véle­­ményes jelentésével, végleges megállapítás vé­gett, az országos kath. gyűlésnek lesznek felter­­j­esztendők. E szakasz is egészben elfogadtatott, valamint a 48. és 49. §. is következő szerkezetben: Harmadik fejezet. Az egyházmegyékről. 48. §. Az egyházmegyék önkormányzati ható­­ságát az egyházmegyei gyűlés és az általa vá­lasztott egyházmegyei tanács képezi. 49. §. Mindkét önkormányzati hatóságnak rendes székhelye ugyanaz, mely a megyés püs­pöké. A) Az egyházmegyei gyűlés. 50. §. Az egyházmegyei gyűlésnek tagjai: a) a megyés püspök, ki egyszersmind az egy­házmegyei gyűlésnek egyes elnöke; ezen elnök­ség akkor, midőn a püspöki szék betöltve nincs, a káptalani helynököt illetvén: b) a székeskáptalanok valóságos kanonokjai; c) a társaskáptalanok egy-egy követe; d) a főesperesek és minden esperesi kerület­ből egy, s pedig a tényleg működő alesperes; e) a megye körében székhelylyel biró szerze­tesrendek tartományi főnökei ; f) a birtokos apátok és prépostok, a­mennyi­ben székhelyök a megye területén van; g) az esperesi kerület papsága által kerüle­­tenkint választott egy-egy papi követ. (85. §. a) pont); h) a püspöki ideologiai intézetnek egy kül­­dötte. i) az egyházmegye területén levő s az egyház­­megyei gyűlés hatósága alatt álló kath. jogaka­démiák, fő-­s algymnasiumok, tanitóképezdák és kath. reáliskoláknak az illető intézet tanárai által választott egy-egy követe; — végre k) az espereskerületekben az egyházmegyei gyűlés által megállapitandó számban választandó világi képviselők. (53. és 86. §. b. pont.) E szakasznak 1) pontja után Schlauch espe­res következő módosítványt kérte felvétetni. „ A megye területén lévő kath. elemi tanodák 4 kö­vete. “ A néptanítóknak, mint ilyeneknek a megyei gyűlésen részt vehetését czélzó módositványt védelmezte Pados, Biró és Hrabár Manó, azon­ban szavazatnál e módositvány 16 tal 6 ellen elbukott. Szóba hozatott, ezen kívül a szerzetes rendek­nek a megyei gyűlésen képviseltetése is, ez azon­ban a világiaknál visszhangra nem talált, s igy az 50. szakasz a fenti szerkezetben elfogad­tatott. A 51. §. eredeti szövege : A választott papi s világi képviselők megbízatása (50. §. e. g. h. i. k.) három évre terjed. Ha ily választott tag időközben meghalna, vagy választhatási képességét (101. §. és 102. §. a. pont) elvesztené, az egyház­megyei gyűlés új választást rendel. Miután Bartal György e szakasz felol­vasása után a kisebbség részéről kinyilatkoztat­ta, miszerint úgy az előbbi, valamint az ezután következő szakaszoknál feljegyzett, oly módo­­sítványokat, melyek a többség által már előbb elvben megbuktattattak, ismételni nem fogja, ennek következtében úgy ezen,valamint az alább következő szakaszok csekély stiláris módosítá­sokkal minden ellenvetés nélkül elfogadtattak. 52. §. Az egyházmegyei gyűlés, saját kebelé­ből világi alelnökét, és jegyzőit maga választja. Tanácskozásaira s teendőinek kezelésére nézve szabályszerű ügyrendről gondoskodik. 53. §. Az egyházmegyei gyűlés állapítja meg, s időnként kiigazítja azon számot, mely szerint az egyes kerületekből az egyházmegyei gyűlés­be világi képviselők választatnak. §(50. §. B. pont.) ) Ezen eljárásnál azonban: a) az összes világi képviselők száma megálla­pítása akkor történik, hogy az egyházmegyei gyűlés ezen választott világi tagjainak száma mindenkor két annyi legyen, mint az 50. §. a b. pontjaiban elősorolt papi tagok száma; b) a világi képviselők száma a megyebeli es­peresi kerületek között akkér osztatik fel, hogy ennek alapjául az esperes kerületekben lakó kath. hívek lélekszám aránya szolgáljon. (86. §, b. pont.) 54. §. Az egyházmegyei gyűlés választja az országos katholikus gyűlésbe az egyházmegyei papi­s világi képviselőit, titkos szavazattal, álta­lános szótöbbséggel (9. §, c. és d. pont.) 55. §. Az egyházmegye tanügyi viszonyaiból merített tapasztalatok alapján, az egyházmegyei tanács meghallgatása folytán, a tanrendszer ja­vítása iránt az országos katholikus igazgató ta­nácshoz felterjesztéseket tesz. 56. §. Az egyházmegye területén levő kath. középiskolák, akadémiák, lyceumok, gymnasiu­­mok, tanítóképezdák és reáliskolák fölött, az or­szágos kath. gyűlés által megállapított tanrend­szer alkalmazásával (15. §.) az országos igazga­tó tanács felügyelete alatt intézkedik; ezen in­tézkedés a hittani oktatásra és vallásgyakorlat­ra azonban ki nem terjedhet. 57. §. A népnevelés ügyét folytonosan elő­mozdítani törekszik , minélfogva gondoskodik: a) új elemi iskolái, s más népnevelési intéze­tek felállításáról, illetőleg a meglevők netán szükséges segély­zéséről; b­­ a népnevelők ellátásának javításáról; c) a tanítói pályán kitűnőbb érdemeket szer­zett népnevelők jutalmazásáról; d) az elaggott, vagy saját hibájukon kívül a tanításra alkt látatlanokká vált néptanítók, ille­tőleg özvegyeik és árváik sorsának biztosításá­ról; 58. §. Gondoskodik a szegényebb sorsú plébá­nosok és káplánoknak hivatalos állásukhoz illő ellátásáról és a szolgálatképtelenek nyugdíja­zásáról ; az országos kath. igazgató tanácsnak előterjesztéseket tesz. 59. §. Intézkedik az egyházmegyét illető mind­azon vagyonnak és alapítványnak kezeléséről s illetékes czélokra fordításáról, a­mely javak és alapítványok kezelése iránt az alapítók másként nem rendelkeztek. Azon vagyonokra s alapítványokra nézve pedig melyek kezelése az alapítók kifejezett rendelke­zése szerint valamely még mindig létező egyházi testületre vagy hivatalra bízatott, az alapítók rendelkezésének szellemében való kezeltetésről gondoskodik. Ez utóbbi szakasznál Hrabár Manó egy mó­dosítványt tett, melyet azonban itt közölni any­­nyiból feleslegesnek tartunk, a­mennyiben a tett módosítványt elvileg már a 17. szakasznál a többség elvetette. 60. §. Az 59. §-ban jelölt vagyonok és alapít­ványok nyilvántartását s ellenőrzését, valamint a róluk vezetett számadások évenkénti megvizs­gálását eszközli. (75. §.) E szakasz az eredeti szöveg szerint elfogad­tatott. A 61. §. eredeti szövege : A közvetlen egy­házmegyei jövedelmek fölött, melyek saját pénz­tárába folynak — rendelkezik, az évi költségve­tést megállapítja. E szakasznál a többség Bartalnak még következő módosítványát fogadta el „és a meg­előzött évi zárszámadásokat megvizsgálja. 75. §.“ E szakasz tárgyalása alkalmával A­b­o­n­y­i bizottsági tag — ki távolléte miatt most először vett részt az ülésben — azon óhajának adott kifejezést, hogy mondassák ki, miszerint a gaz­dagabb püspöki megyék jövedelmeik feleslege, különösen a szegényebb püspöki megyék felse­­gélésére fordíttassék. Abonyi e kérelmének Haynald érsek és Szilágyi Virgil a többi között azon indokból is ellene voltak, mert nem óhajtanak alkalmat nyújtani a veszélyes com­­munismus elvének, miután minden eddigi egy­házi jövedelmeknek meg van saját rendelte­tésük. Megemlítendő még, hogy e szakasznál Babies kanonok következő módosítványt tett, mely azonban a többség által el nem fogadtatott. „A mennyiben pedig az 58. §. szerint az orsz. katholikus pénztárból segélyezést igényelhet, úgy költségvetését mint zárszámadásait hely­benhagyás végett felterjeszti.“ A 62. §. Babics és Bartalnak a d) és e) pont­­nál tett módosítványai elfogadásával, hosszabb vita folytán következő szerkezetben lett elfo­gadva : 62. §. Az egyházmegyei pénztár jövedelmi forrásait képezik : a) az egyházmegyei önkormányzati hatóság kezelése alatt álló alapítványok (59. §, első pont) jövedelme, a­mennyiben ez az alapítványhoz képest külön c­élra nem fordítandó; b) az üresedésben lévő kanonoki javadalmak jövedelme; c) a kanonoki javadalmat élvezők részéről fizetendő évi járulék, mely a 19. §. c) pontjá­ban meghatározott módozat szerint fog megál­­lapíttatni; d) a lelkészi javadalmaknak az egyházme­­gyei gyűlés által megállapitandó járuléka. E já­rulék a javadalomnak csak azon része után szá­­mittatik, mely túlhaladja azon pongruát, a püs­pöki hatósággal egyetértőleg fog megállapittatni, mely szintén az egyházmegyei gyűlés által fog megállapittatni; e) az egyházi s iskolai czélok tekintetéből az országos kath. gyűlés által helybenhagyandó kulcs szerint kivetett egyházmegyei adó ösz­­szegei. 63. §. Az egyházmegyei gyűlés évenkint egy­szer tartja gyűléseit, melyek napjait az elnök­kel egyetértőleg maga határozza meg. Szükség esetében az egyházmegyei tanács kivonatára az elnökség üléseit rendkívüli ülés tartása végett egybehívja. (81. §.) 64. §. A folyó ügyek vezetésére állandó egy­házmegyei tanácsot alakít, és ezt kellő utasítá­sokkal ellátja. Mindkét szakasz az eredeti szöveg szerint elfogadtatott, és ezzel a febr. 3. ülés berekesz­­tetett. A magyar delegátió ülése febr. 6-án. Elnök Bittó István, jegyzők Bujanovics L., V é c s e y J. b. A közös kormány részéről jelen vannak: B­e­­nedek tábornok és osztályfőnök, Kuhn had­ügyminiszter , Lónyay pénzügyminiszter, Beust hadügyminiszter, O­r­c­z­y B. b. osztály­főnök, Tegethoff admiral. Elnök d. e. 3/­ 11 órakor megnyitja az ülést. A legutóbbi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Elnök jelenti, hogy a birodalmi tanács dele­­gatiójától két rendbeli üzenet érkezett. Ezen üzenetek, melyek a delegatió múltkor hozott határozata értelmében a hetes bizottság által már tárgyaltattak, felolvastatnak. Elnök: A közös hadügyminiszter képvise­lője néhány interpellációra kiván válaszolni. Benedek Sándor tábornok és a hadügymi­­niszter képviselője válaszol Éber Nándornak a honvédség s a tüzérség iránt a hadügyminisz­terhez intézett interpellációjára. A­mi azt illeti, gondoskodott-e a hadügyminiszter arról, hogy a honvédség szervezete a közös hadsereg szerveze­tével oly összhangzásba hozassák, hogy a hon­védség is harczképes legyen ? — a hadügymi­niszter azt válaszolja, hogy eziránt a tanácsko­zások a a birodalom két felének honvédelmi mi­nisztériumaival már megindíttattak és még most is folyamatban vannak. A­mi azt illeti, hogy a Magyarországon elhelyezendő 6 hadtestnek ren­delkezésére csak három tüzérezred áll­and:­ó hadügyminiszter azt válaszolja, hogy a hadügy­miniszter kötelezettségének fogja tartani gondos­kodni, miszerint minden egyes csapattest elegen­dő tüzérséggel legyen ellátva. Éber Nándor kijelenti, hogy a miniszter vá­laszával megelégszik. A delegáció tudomásul veszi a miniszter vá­laszát. Benedek S. tábornok válaszol Ernuszt Ke­lemennek a szolgálaton kívüli fegyverviselés tárgyában a hadügyminiszerhez intézett inter­pellátiójára. E czélból felolvassa azon leirat, ille­tőleg átiratnak kivonatát, melyet a hadügyminis­­terium, Pest város ebbeli felterjesztésére Pest vá­rosához, illetőleg a honvédelmi ministériumhoz intézett. Ezen átirat utal arra, hogy a fegyver a katonára nézve nemcsak hadieszköz, hanem egy­szersmind állásának jelvénye is, mely nem cse­kély mérvben járul ahhoz, hogy a katonában meg­legyen a szükséges öntudat, mely a bátor­­ságot is fokozza. Hivatkozik arra, hogy a biro­dalom több részében a polgárok is feljogosítják fegyver viselésére. Miért lenne tehát épen a ka-

Next