Pesti Napló, 1871. február (22. évfolyam, 26-48. szám)

1871-02-05 / 29. szám

tonáktól elvonva e jog és rakonczátlan kato­nák hibáiért nem volna jó mindjárt az egész osztályt sújtani, a­mint a közönséges életben is egyesek hibájáért egész osztályokat büntet­ni. Igaz hogy történnek összeütközések a pol­gárok és katonák között,­­ de váljon ha elveszszük a katonától a fegyvert, keve­sebb lesz-e azért az összeütközés, és nem tör­ténnek-e polgárok közt is összeütközések, me­lyek szintén elég véresek, és a­hol szintén hasz­nálnak egy vagy más fegyvert. A hadügymi­niszter végül hivatkozik Anglia kivételével va­lamennyi európai országra, a­hol a katonák mindenütt fegyverrel járnak. Ernuszt Kelemen úgy látja, hogy a hadügy­miniszter okoskodását egyenesen csak a kato­nai öntudatra alapítja. Szónok még ezen szem­pontból sem helyeselheti az okoskodást, mert mióta nem egy kasztra, hanem az egész népre van alapítva a honvédelem, ennek nincs többé helye. A rendes hadsereg tényleges létszáma alig teszi a valóságos véderő­jó részét. Miért növel­jük épp­n ezen egyhatodrészben a katonai öntu­datot, és ezért nem fogadhatja el a kormány vá­laszát. A delegáció többsége nem veszi tudomásul a kormány válaszát, s Ernuszt Kelemen ezért be­jelenti, hogy e tárgyban határozati javaslatot nyújt be. Ezután a kérvényi bizo­ttság referál: Paris capitulatiója. A párisi franczia kormány következő procla­­matióban tudatta Páris capitulatióját : Polgártársak! A megállapodás, mely Páris ellenállásának határt szabott, még nem történt meg, de néhány óra múlva alá lesz írva. Az alapelvek a tegnap bejelentettek: az ellenség a város falát nem fogja átlépni, a nemzetőrség megtartja szervezetét valamint fegyvereit, egy 12.000-nyi hadosztály érintetlen marad, a többi csapatok közöttünk maradnak Párisban, a tisz­tek megtartják kardjaikat. A megállapodás czikkeit közölni fogjuk, mihelyt az aláírás meg­történik , vele egyidejűleg segélyforrásaink pon­tos megvizsgálása is folyik. Páris biztosítva akar lenni, hogy az ellenállás a lehetőnek legvégső határáig tartott. Mailjeink ennek megdönthet­­len bizonyítékát fogják szolgáltatni, s mi min­denkit felhívunk, hogy megc­áfolja azokat. Be fogjuk bizonyítani, hogy még épen annyi kenye­rünk maradt, hogy az élelemmel való ellátást bevárjuk, s hogy a harczot meghosszabbítani nem volt szabad a­nélkül, hogy két millió férfit, nőt és gyermeket a biztos halálra nem kárhoz­tattunk volna. Páris ostroma négy hóig és 12 napig tartott, a bombázás egy teljes hónapig. Január 15. óta egy adag kenyér 300, decz. 15 óta egy adag lóhús 30 grammra volt leszállítva. A halandóság meg­­háromszorosodott s mind­ezen baj közepett egy napig sem csüggedtünk el. Az ellenség a párisi lakosság bátorságának és erkölcsi reményének a legmagasb elismerést szolgáltatja. Páris sokat szenvedett, de a köztársaságnak ezen hosza ne­mesen elviselt szenvedések használni fognak. Ama harczból mely ma véget ér magunkhoz tér­ve nézünk a jövendők elé. A jelen óra fájdalmai daczára teljes becsületünkkel, vezéreinkkel lé­pünk ki belőle; inkább mint valaha bízunk a haza sorsában. Páris 1871. jan. 28. A kormány : Trochu, Favre, Arago, Ferry, Glarnier, Pages, Pelletan, Pi­card, Simon, Le Flé, Dorian, Magnin, Gambetta és Bismarck. Bordeauxban február 3-dikán következő ok­­mányok tétettek közzé: Gambettának Bordeauxban. A választások számára a fegyverszünetben megállapított szabadság nevében tiltakozom az ön nevében kiindult intézkedések ellen, mely a franczia polgárok számos osztályát azon jogtól megfosztotta, miszerint a nemzetgyűlésbe vá­lasztathassanak. Az önkényes elnyomás kormá­nya alatt történt választások nem fogják azon jogokat nyújthatni, melyeket a fegyverszüneti egyezmény a szabadon választott képviselőknek biztosít. Bismarck­ Gambetta e sürgönyt kinyomatta, s hozzá következő jegyzéket ten : „Mi azt mondjuk, hogy Poroszország, hogy dicsvágyát kielégítse, oly nemzetgyűlésre számított, melybe az idő rövidsége, s a tényleges nehézségek folytán, a bukott uralkodócsaládnak és Bismarck szövet­ségeseinek minden bűntársa és bérencze belép­hetett volna. A jan. 31-én kiadott kizárási ren­delet e reményeket, s a porosz miniszter azon szemtelen követeléseit meghiúsítja, hogy egy franczia nemzetgyűlés szervezésébe avat­­kozhassék, mi a köztársasági kormány által tett rendszabályok helyességének legkétségtelenebb bizonyságát képezi. Ennek tanúsága azokra néz­ve nem fog kárba menni, kik a nemzeti becsület érzetével bírnak. Gambetta: A versaillesi egyezmény melléklete. Az 1871. január 28-án kelt versaillesi egyez­ményt Páris capitulatiója s a fegyverszünet ügyében már esti kiadásunkban közöltük. Ez okmányhoz következő pótokmány sorakozik : 1. czikk. Határvonalak Páris körül. A határvonalakat franczia részre a város kör­fala képezi, német részre : 1. A déli oldalon, azaz a Szajnától St.Germain sziget legszélsőbb északi végének magaslatáig az Issy-csatorna hosszában vonuland­ó a körfal és Issy, Vauves, Montrouge, Bicéire és Ivry erő­dök közt folytatódik, az erődök homlokzatától az azon utak találkozásáig mintegy 500 métre távolságban maradván, melyek Páriából Port á­­l’Anglais és Alfortba vezetnek. 2. A keleti oldalon az utóbbi jelzett pontnál a vonal a Marne és Szajna összefolyásán át, Cla­­renton helység nyugati és északi hosszában megy, hogy közvetlenül egy félkörben az Obe­­liszk körül Fontenay kapujához forduljon. Az­után a vonal északra oly ponthoz fog fordulni, mely nyugotra Rosny erődhöz, és délre Noisy és Romainville erődhöz 500 méternyi távolságban van és pedig azon helyig, hol a pautini út az Oury csatorna partját érinti. A Vincennes-erőd helyőrsége 200 emberből álland, s a fegyverszü­net alatt fel nem változik. 3. Az északi oldalon a vonal Aubervillers erőd­höz nyugatra fekvő pontig, Aubervillers helyein és a St.-Denis csatorna déli határa hosszában folytatódik, ez utóbbit déli fordulatától 500 mé­ternyire átvágván, hasonló távolságban marad délen a csatorna hídjaitól, s egyenes irányban a Szajnáig kiterjed. 4. A nyugati oldalon azon ponttól, hol a jel­zett vonal a Szajnát érinti, a folyamtól fölfelé a balpart hosszában Issy csatorna árkáig vonul. Ezen határvonaltól csekély eltérések a német csapatoknak meg lesznek engedve, a­mennyiben szükségessé válnának, hogy előőrseiket oly mó­don, mint a hadsereg biztonsága megkívánja, felállítsák. 2. czikk: Köztek­be­ és a határvonalon. Azon személyek, kik engedélyt nyertek a német előőrsökön át menni, csak a Calais, Metz, Strassburg, Lille, Basel, Antibes­utig, azután a Szajna-hidakon, beértve a sevresit, melynek helyreállítása megengedtetik, mehetnek. 3. czikk: Az erődök és sánczművek­­ átadása. Az átadás jan. 29-én reggel tíz óráig fog a következő módon végbemenni. A franczia csapatok elhagyják az erődöket és a semleges területet, s minden erődben a tér­­parancsnokot, a tüzér és utászmestert s előművi előőrsöt visszahagyják.Minden egyes erőd kiürí­tése után csakhamar a franczia táborkar egy tiszt­je az előőrsökhöz megy, hogy azon felvilágosítá­sokat megadja, melyek netalán az erődről, vala­mint azon útról,mely oda vezet,­ kivánhatók lenné­nek. Miután minden birtokba vétetett, s a kö­vetelhető felvilágosítások megadattak, a neve­zett tisztek és katonák is az erőd helyőrségéhez csatlakoznak. A felszerelés és anyag átadása. A fegyverek, tábori ágyuk, zászlók és hadiszer a német katonai hatóságoknak 14 nap lefolyta alatt, mely a jelen szerződés aláírásának tapjá­tól számittatik, kiszolgáltatnak s a franczia ha­tóságok által Leveauban tétetnek le. A felszere­lés és hadianyag leltárát a franczia hatóságok a legközelebbi február 4-ig a németeknek átadják. Az ágyufaffetták, melyek a sánczokon vannak, ezen idő előtt szintén eltávolítandók. 4. czikk. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, febr. 6. Király Őfelsége­ vasárnap este fél 6 órakor a személy­vonaton gr. Bellegarde kísé­retében Bécsbe utazott. (Személyi d­­­r.) Rajner Pál, volt bel­ügyminiszter ur tegnap délelőtt Szobbra és on­nét Lonthóra utazott. (A haza nagy halottjának) temetésé­re Kecskemétről, mely hazafi lelkű városnak az elhunyt díszpolgára volt , több rendbeli küldöttségek érkeztek föl. Kecskemét város kö­zönsége népes küldöttséggel, azontúl a kecske­­keméti casinói egyesület, az ottani deákkör , a kath. népes egyházközség, s a kath. főgym­­­nasium szinte küldötteik által képviselteték magukat a gyászünnepélynél. Közelebb a la­kosság hazafi fájdalmát requiems az elhunyt családjához intézendő részvétirattal kí­vánja kifejeztetni. (Eötvös báró halála alkalmából) gróf Andrássy Gyula miniszterelnök e hé - én a következő táviratot vette : „Meghatottan vette e megye közönsége a leverő hirt,hogy báró Eöt­vös József megszűnt élni. A midőn e megye kö­zönsége részéről az országos veszteség feletti mély fájdalmat tolmácsolnám, egyidejűleg tudo­mására kívánom hozni, miként a megye gyász­érzelmeit az egyházak harangjai és a székház gyászlobogója hirdetik.“ Lázár János s. k., Kraszna megye 1-ső alispánja. (Eötvös haláláról) Jókai az „Üstö­kösében a következő emléksorokat írja : Mint költö, szónok, államférfi magas volt-Eddig is oly közelállt éghez, a­hol hona van. Honfi-szerelmétől melegednek az ifjú szivek majd; Költö-hire egyik nappali csillaga lesz. Szelleme élni fog ott, hol imádnak még szabad eszmét! És koszorút terem ott, hol pora nyugszik, a föld. Nem földben! Szerető szivekben lesz temetése. Semmi se lesz hamuvá! Mindene fénybe megy át. (Kitüntetések.) Scheich József nyug. kincstári mérnök ötven évet meghaladó szolgá­latai elismeréséül a koronás arany érdemkeresz­tet nyerte. Ugyancsak a koronás arany érdem­keresztet nyerte el Aradszky Radosláv zombori városi alkapitány is, négy veszélyes rabló elfo­­gatásáért. Dudinszky Imre lehóczi görög kat­­tholikus lelkésznek a csertészi tűzvész alkalmá­val kifejtett működéséért ő felsége legfőbb elis­merését nyilvánittatá. (T­o­l­d­y F­e­r­e­n­c­z.) Említettük, hogy Tol­­dy 50 éves írói pályájának megünneplését Ko­lozsvárott Toldy kör van alakulóban, mely Er­dély irodalom­történetét akarja kidolgozni. Tol­dy erről értesittetvén, hosszabb levélben felelt, melyet most több lap közöl. A levélből, mely jan. 28 róla kelt, a következő helyek általános­ érdekűek. Önök — úgymond Toldy — egy nagy és főlő fontosságú terület tanulmányozását vet­ték czélba. Mert Erdély egy nevezetes időszak­ban, élén állt irodalmi mozgalmainknak, egy,­másban lényegesen kiegészítette azokat. Élén állt a XVI. században, midőn Heltai egy új ma­gyar irodalom megteremtésére öntudatosan szán­ta életét, és részint saját munkáival s az általa felhívott társaikéval, részint az általa alapított nyomda segélyével mint kiadó, tört e czélra. A theologiában akkor Erdély önálló működést mu­tatott fel. Dávid Ferencz az egyetemes dogma­történetben nyomot hagyott. A hazai történet­írás, nagyobb mérvben, ott indult meg. Átvette Erdély Magyarországtól a jogtudomány művelé­sét. Bomnelis és Decsi irányukkal e téren ragyo­gó tünemények voltak! A magyar nyelvet, a törvény és kormány nyelvévé akkor már, Erdély tette s a tudomány Erdély udvarában menedéket és oltalmat talált. De a tizenhete­dik században hatalmasan versenyzett az anya­országgal minden téren, s fejedelmeinek vezeté­se alatt. Erdély Nagy-Magyarországnak, a pol­gári vallási és nemzeti szabadság védelmében fő­társa lett. S nem akkor, nem itt, állt e bölcsője az oláh irodalomnak is? A XVIII. század végén részt vett nemzeti irodalmunk feltámasztásában a magyar eszméket felkarolva, némelyeket ko­rábban valósított meg mint az anyaország. Önök teljes fénybe fogják állítani a testvér háza, a ka­lauz segéd tetteit, e téren, s példát fognak nyúj­tani a Királyhágón innen is a mieinknek, mint kelljen egy nagy és teljes irodalom­történetet lehetővé tenni. Én nem fogom ez időt megérni, s az uj fény az én hajnalszerű működésemet ho­mályba fogja borítani; első lépéseim nyomait dús virágzás el fogja takarni. De a­mit mind­nyájan oly buzgón óhajtunk, el sg lesz érve el jó részben Önök által, s igy az Önök működése által marad fenn a tudomány férfiainál emléke­zetem is. S e kép ismételve kettős hálámat, aján­lom magamat jövőre is Önöknek, tisztelt férfiak, szíves jó akaratukba. (A magyar gazdasszonyok­ egyleté­nek febr­ 4-diki vál.­ülésében bejelentették, hogy a jan. 22-diki álarczosbál tiszta jövedelme 3049 frt 49 krt tesz. — Új tagokat ez alkalom­mal bejelentettek: Alapitanak Kajtár-Bodonyi Kálmánná 200 frt, Wirsbítzk­y Longini 100 frt; rendes tagun­k 10 frtos kötelezettséggel: Samue­­li Teréz, rendes tagsági díjjal Pauler Gyuláné, Károlyi Sándorné, Magyary Istvánná és László Miklósné. (Magyarok Garibaldinál.) A „Zala- Somogyi Közlöny“ egy garibaldianustól, Dijón­ból, jan. 26-ról kelt levelet közöl, melyből föl­említjük a következő adatokat: A levél írója, Schneder Adolf, n.-kanizsai születésű, és zászló­­aljánál még három magyar volt. Első hadnagy Szőcs Károly, 2-dik Ajtay István nagyvá­radi, 3-dik, b. Podmaniczky Elemér (Armin fia.) Mind a négyen 21-dikén ott harczoltak Ta­­launál. Ajtay István elesett, feje és melle keresz­tül lövetett. Podmaniczkyt levélíró látta hátra vitetni. Mire a poroszok födöző helyét elérték, a zászlóaljból csak 20—25 ember volt. Másnap aztán megújították a támadást, el is foglalták Dijont, de azóta, mint tudva van, a koczka ro­­szabbra dőlt. (Talált tárgy.­ Tegnap délután a gyár­­utczában egy értékes női köpenygallér találta­tott és Juhász Mihály rendbiztos által a főkapi­tány hivatalban (városház, földszint 20. ajtó) letétetett, honnét a tulajdonos­nő kellő igazolás után bármikor kiveheti. (Hirtelen h­a­tár­o­zá­s­ok.) A 3 mozsár­­utcza 12. sz. alatt testvérjénél lakó Spaniel Nán­dor asztalossegéd, tegnap éjjel 3 órakor hirtelen roszul lett, és mire orvosi segély érkezhetett vol­na, kimúlt.­­• Tegnap délután pedig Kaszanicz­­ki Zsuzsanna favágó napszámosnő a Teleky-té­ren hirtelen összerogyott, és pár percz múlva meghalt. Mindkettőnek hullája orvosrendőri bon­­czolás végett, mely a halál valódi belső okát fel­deritendi, a Rókus-kórházba szállíttatott. A P. Napló magánf‘1912’atai. (Ered. sürg.) Szeged, febr. 6. Az iskolaszék által ma a város mind a négy részében báró Eötvös miniszterért a főreáltanoda, tanitóképezde és az összes városi elemi tanuló ifjúság valamint a magánnevelőintézetek és nagy közönség jelen­létében gyászmise tartatott. A hatóság és az is­kolaszék az elhunyt nagy hazafi családjának részvétiratát is küldeni elhatározta. (Ered. sürg.) Kaposvár, febr. 6. Mai bizott­­mányi gyűlésében Somogy megyének elnöklő főispán indítványára elhatároztatott: 1. Eötvös József érdemei jegyzőkönyvileg örökítessenek meg. 2. kegyeletünk jeléül 7-én gyászisteni tisz­­telet tartassák. 3. az elhunyt özvegyének Somogy megye közönsége táviratilag küldje meg a vesz­teség feletti nagy fájdalmát. A gymnasiumon gyászlobogó leng. Bordeaux, febr. 2. Favrenak Versailleaból 2-kán kelt s Gambettához intézett következő sürgönye tétetett közzé: A fegyverszünet vég­rehajtása ügyében nehézségek merültek fel, mi­után rendes közlekedés lehetetlen volt; az egyez­mény szövegét s a mellékelt térképen kijelölt határvonalakat el nem küldhettem önnek. Most kijavítom a szöveget s küldje el azokat a se­reg­parancsnokoknak. A már ismert szer­ződési pontok felsorolása után Favre a fegy­verszünet végrehajtását követeli s igy szólt: Tegnap Bismarck gróf beleegyezett Man­­teuffel tábornokhoz meghatalmazásokat küldeni, hogy parancsnokainkkal határvonalat állapítson meg. Adjon ön hason megbizást a mi főparancs­nokunknak s értesítsen engem, megtétette-e ezen intézkedéseket. Igazítsa helyre azt is, mit most írtam önnek,Matkóval tartott értekezletem után azt ajálják nekem, hogy Bitschet és Belfor­­tot átadjuk, akkor azután határvonalat fognának megállapítani. Én az ajálatot el nem fogadhatom, noha azt mondják, hogy Belfort nem sokáig tart­hatja magát. Én azon engedőimet verem, hogy tisztet küldhessek ki a valódi helyzet megisme­résére. Azt hiszem, hogy e kérelem meg fog tagad­tatni. Ezen körülmények közt a műveletek Bel­fort előtt a Jura, Cote d’or és Donbi három me­gyében ismét megkezdődnek, fentartva a két tábornok közt kötendő egyezményt. Azt mond­ják nekem, hogy Langres parancsnoka a fegy­verszünetet elismerni nem akarja, schiffrirozott sürgönyt követel. Nem vagyok jegyeinek birto­kában, küldjön tehát ön sürgönyt hozzá. Bordeaux, febr. 5. Következő okmány téte­tett közzé : Jules Simon úr, a párisi kormány tagja Bordeauxba egy választási decretum hírét hozta, mely állítólag egy pontban a bordeauxi kormány által kibocsátott rendelettel nem áll összhangzatban. A párisi kormány négy hó alatt ostrom alatt volt, s a közvéleménynyek­ minden összeköttetéstől el volt zárva, ezenkívül hadi­fogolynak helyzetében van. Az sem mondatik, hogy­­ ha jobban lett volna értesülve, a bor­deauxi kormánynyal egyetértésre nem jutott volna. Továbbá nem mondatik, hogy a Jules Simon urnak általános kifejezésekben adott megbízás­ban a választások végrehajtására, a választási korlátozások speciális esetét absolut és kihívó módon rendeztetni akarta. Ezen körülmények közt a bordeauxi kormány kötelességének isme­ri, decretumát fen­tartani. Fentartj­a azt Bismarck gróf kifogásainak és beavatkozásainak ellenére az ország ezen belügyébe. Fentartja azt Fran­­cziaország becsületének és érdekeinek nevében A bordeauxi kormány egy tagja már ma eluta­zott, hogy a tényállást a párisi kormány tudo­mására hozza. Kelt Bordeauxban, 1871. február 4-én. Aláírva : Cremieux Gambetta, Glais-Bizoin Fourichon, Versailles, febr. 5. Bismarck tiltakozásán kívül Gambetta választási okmánya ellen még Favrehoz is hoszabb jegyzéket intéze, melyre ez utóbbi avval válaszolt, hogy Gambetta vá­lasztási korlátolásait megszüntette. Versailles, febr. 5. A császár Berlinben victoria lövést rendelt el az utolsó döntő har­­crok miatt, melyekben a 80,000 főnyi ellensé­ges sereg svájczi területre lépése lett kierősza­­kolva, továbbá a párisi erődök végrehajtott meg­szállása alatt. A fegyverszünet alatt csak rend­kívüli eseményeknél fognak hivatalos katonai hírek közzététetni. Brüssel, febr. 4. Az „Ind. B.“ egy bordeauxi levelet közöl jan. 30-ról, melyben az mondatik, hogy noha a fegyverszünet feltételeit kemények­nek tartják, mégsem rászallják s nem ítélik el Favret. Gambetta egy napi parancsa felhívja a katonákat, hogy magukat gyakorolják. Ugyane lap egy 3-án kelt levelében­ azt mondja,hogy a né­metek Abbevillet megszállták, mi­ellen Villouvisy ezredes tiltakozott. Berlin, február 5. Bismarck és Favre egyik értekezleten már a fegyverszünet meghamisítá­sáról szóllottak, hogy a bordeauxi gyűlés komo­lyan foglalkozhattak a béke- és kormány kérdé­sével. Versaillesi katonai parancsok ismét csa­­patszállításokat rendelnek el, mint a háború ide­jén. Egy délnémet előkelő államférfit­ Bismarck­nak állítólag megígérte, hogy Ausztriának az 1866-ban fizetett 30 milliónyi hadiköltség visz­­szatéríttessék. London, február 5. Az Observer jelenti: Né­metország Pondvicheryt követeli, hogy azt az­után Helgolandért becserélje. Brüssel, febr. 4. (A képviselőház ülése.) Ana­­than miniszter azt mondja, hogy noha nincsenek hivatalos hírei mégis tudja, hogy Párisban nagy nyomor uralt, s szükségesnek tartja, hogy in­kább élelmi­szer, mint pénz küldessék oda. Egy ottani ínséges belgák számára a belga követség­nél hitel nyittatott. A senatorok s követekből alakult segélybizottság már lépéseket ten a mi­nisztériumnál, hogy a németektől, kik azt nem ellenzik, a vasutak helyreállítását követeljék. A válasz kedvező volt. Reménye, hogy a köz­vetlen utat legközelebb megnyitja. Az Ind. B. nem hiszi, hogy a Bourbaki haláláról elterjedt hír igaz lenne. Anyósa, mely Brüsselben lakik, állítólag tegnap sürgönyt kapott, mely állapo­tának javulását jelenti. B­é­c­s, febr. 6. (Előbörze) Hitelr. 250.60, államvaspálya 379, lombard 185.30, 1860-diki 94.50, 1864 k 121,napoleond’or 9.96, anglo-osz­­trák 206, franco 101.50, tramway 183.50. Bécs, febr. 6. (Megnyitás) Hitelr. 249.70, lombard 185, napoleond’or 9.95, anglo 205.50. Bágyadt,­­ Frankfurt, febr. 4. (Zárlat.) Váltó árf. Bécsre 95.25, osztr. hitelr. 240.25, osztr. állam­­vasp. részv. 360.75, amerikai 1882-re 95.50, 1854-diki 69.75, 1860-ki 77.25, 1864-diki 115 Fe­rencz­ József vasp. 183, lombard 176­ Al gali­­cziai 223 osztr. bankrészv. 692, Bankverein 106. Csendes. München, febr. 4 Búza 23.51, rozs 25.55, árpa 13.14, zab 9.35, repeze 33, lenmag 23.13. Forgalom 11,424 schöffl. Amsterdam, febr. 4. Rozs márciusra 206. Köln, febr. 4. Búza csendes 8Ve, rozs szi­lárd 6Ve, olaj keresett 1513/ao. Hamburg, febr. 4. Búza csendes 160, 163, rozs csendes 108.50, 112.50, olaj üzle­télén 30.75, szesz élénktelen 203/a, 203/4. BÉCSI TŐZSDE. Az áru-és értéktőzsdéről. Pest, feb­ruár 6. A búzaüzletben az árak 10 krral csők Nyílt tér. A legelegánsabb férfi- gyermek disz és utazó ruhák Magyarország 3 legnagyobb férfiruha-raktárában (KRÜNBAUM és WEINER m.gy. kir. udv. szabók Pesten, I. Deák-téren, az evang. templom átel­lenében. 1526 II. A hatvani utcza és országút szögletén a „Zrínyi“ kávéház átellenében. HL Régi színháztéren levő Bazárban, a Február 3. t tt E. Közlekedési vállalatok részvényei. Adva Ta­tva J A. va Tartva JljJYC—1)QjL a C iXS I f Pl. Alföld-fiumei pálya 200 frt. ezüst......................... 170.25 170.75 Osztrák Lloyd 100 frt..................................................... —' -*1. Osztrák Dunagőzh­ajózási társulat 500 frt. p. p. . 567— 509.— Első erdélyi pálya 200 frt. ezüst............................... 88.56 88.75 vj. i i Q Erzsébetpálya 200 frt. p. p...................................................224.75 224.25 Állampálya 500 frank....................................................... 135.— 130.— , Feoruar a. Ferdinánd-északi pálya 1000 frt. p. p....................... 2087 — 2092.— . 1867-diki................................................... 182.50 133.— , Ferencz­ József pálya 200 frt. ezüst ...... 190.25 19076 Déli pálya 500 frank.........................................................114.50 115.— 1 , a Pécs-barcsi pálya 200 frt. ezüst.............................. 163.— 163.55 „ „ 200 frt. 5 %.............................................. 89.— 89.25 A. Államadósság 100 frt. Adva Tartva Lajos-Károly pálya 200 frt. p. p................................... 244.25 244 25 Tiszai,, 100................................................................ —— •— .... " Kassa-oderbergi pálya 200 frt....................................... 92.— 92.50 Magyar keleti pálya 300 frt. ezüst........................... 83.70 83.90 Egységes járadék, jegyekben más.—nov. 5 °/° . . 58.80 58.90 Lemberg-czemowitzi pálya 200 frt. ezüst ... 190 — 180.50 . - j I n n » febr.—aug. 5 % • •-------“ Osztrák Lloyd 500 frt. p. p..........................................................33S.— 340.— I- MagállSOrSjegyek. * - " Füstben jan.-juL 5 % . . 67.70 67.80 kis8 erdélyi pálya 200 frt. ezüst............................... 167.25 167.75 Hitelintézet 100 frt........................................................... 161.75 162.25 ' n » n ápril oct 5 % • • • •“ * Állampálya 200 frt. p. p................................................ 373.— 374.— Clarv 40 frt d d .......................... 35 50 36.50 i Osztrák értékben vissza­fizetendő 5%. . ——.— Székesfehérvár-gyer­gráczi pálya 200 frt. ezüst . 134.30 164.60 nm­L­hajózás lofi frt . n­­ . 98— 98 — Sorsolással 1839-bíl egész sorsi p. p....................... *68—­­ Déli pálya 200 frt.............................................................. 188.­ 188.50 Kevertek 10 frt .................................. 15 17-1 " AiS4«»*«.?.........................1s« *«■- Stati AalWfct................................................... 22850 229. Buda* város* közs. *40* frt. . .' 1 1 • M- 34.-' „ 1854-bol 250 frtos 4 % .................... 88.75 89.7u Bécsi Tramway 200 frt................................................ 183.50 184 — Paiffv m frt n n . 20 30. : “ío°o° ; 5%::. : : : Ä5 io«:6-0 “ytÄt : : : £2 S :;::::::: : liíl 22< 'gomojíradékk­urlZan­ja' ::::::: : Ist!- It- - keleti pálya 200 frt. 83- 83.50 St GenoU 40 frt.^p. p......................................................,31.50 ,32.50 ( 'Állami dománius jelzáloglevél 120 frt........................ 120.75 121.25 F. Ipar Vállalatok részvényei. Twest var08 “JJ f“' *_ * - ' ‘ ' ‘ ’ ‘ j 1 B. Földtehermentes 100 frt. p. p. «? ^ '. '. '. j i5£ id­Sá 2*0 LPP.'r/ .' / .' .’ •' .’ •' ■' •’ SS 8d . Horvát-tótországi 5 %............................... 83.50­­.- Securitas viszontbizt. 300 frt......................................... — —- Váltok (három hóra).­­Erdélyországi 5 %......................* . . . • 75.25 75.50 (J. Zálogl606k­k. Amsterdamra 100 frt. hollandi 4 % . 104.10 104.20 .­­Temesi bánsági 5­0/0 . ■ • ■ .......................... l­TM Osztrák földhitelintézet sorsj. 5 % .... 106.75 107.­ Augsburgra 100 frt. délnémet 5 %.............................. 103.35 103.55 Temesi 1867-dikt sorsolási záradékkal .... 75.56 76. „ 33 évben visszafizetendő 5 %/. . . . 88.­ 88.50 Berta 100 fek­ét, 5 %................................................... —— T 1867-diki sorsolási záradékkal! ! ! ! ! 77.75 78*5 Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás......................... 97.60 97.75 iXh­ 6 »/„ ? .' .' .' ' ! .' .' ! !­­!­C. Más közkölcsönök. Magyar” földb,tetaW,t^/Ae.... ! ! ; 88.90 8^0 ‘ ^ ! ! ! ! 1 ’852 «52 Magyar vasúti kölcsön 120 írt. darabja .... 105.50 106.­ ” kereskedelmi bank 23 év alatt sors. . . —.— 1'“a5“ar,a„10^.„iTMt/t0®rUng 2V1 °/o................................123,90 ^ . sor^e^-kötvön 100frt .......................... 92 90 93.10 . jelzálogbank 5'/, % sors........................... 82.­ 82,50 Lyonra 100 frank 56 /.­ _ ■ sz606dézsmaváltság 100 frt........................... -.- —-­­j Elsőbbségi kötvények. Marseille 100 frank 6 %..............................................­­.­rv Tlfl­iknk reflKváTíVPl Páris 100 frank GVj­­/o.......................... • — 1 Alföld-fiumei pálya 200 frt. ezüst............................... 87.90 88.10 PÁnyok ár föl. A vi ft Angol-osztrák bank 200 frt., 75 % befizetés . . 213.­ 213.50 Osztrák Dunagőzhajózási társulat 100 frt. p. p. —.- —.- ** J !Angol-magyarbank 200 , 40 °/#­­ . , 80.50 81.50 Erzsébet pálya 5 °/0 100 frt. p. p...............................94.— —Arany . . . ............................................................... 5.84 6.86­­Osztrák földhitelintézet 200 frt. 40 °/p befizetéssel 236.— 237.— n « ezüst 100 frt......................................... 92.50 93.50 Napoleonsdor . . .................................................... 9.95 ».96­­ _ biteintézet 160 frt......................................... 251.10 251.30 „ „ 1862-diki..............................................KI.— —Orosz Imperiale................................................................... ——­Magyar­­ 200 „ 40 % defiz. .... 83.25 83.75 „ „ 1869-diki............................................. 95.75 96.— Mária-Terézia tallér........................................................ —-v­' Pesti kereskedelmi bank 500 frt. . *.................... —.— —.— » n 200 frtos . .................................... —.— —.— Egyleti tallér...........................*..................................7~"7~ Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt...................... 930 — 933.— Ferdinand északi palya 100 frt p. p.......................... 90.75 91.25 Ezüst ..................................................................................101.50 1 91.75 Osztrák-franczia bank 200 frt ezüst.................... 101.50 101.75 ,, ,,­­t 100 „ o. é.......................... 87.50 88.— Váltó leszámitolás......................................................... . Magyar n n 200 ..........................• . . ——•— ‹‹ ‹‹ 100 „ ezüst 5 ®/g • 103.50 103.75 V ü 1 U t ft Általános bank Bécsben 200 frt. 50 °/p befizetés . 88.— 89.­­ Ferencz­ József M 200 „ ............................. 94. 94 25 Nemzeti bank.................................................................. 720.-- 722.— Pécs-barcsi „ 200 „ „ . . . . 88.50 83.75 Arany al marka............................................................. —.— —.— Egyleti bank 200 frt. 40 % befizetés..................... 96.25 96.75 Károly Lajos „ 300 „............................... 103.— 103.50 Friedrichsd’or................................................... . —.— —.— Forgalmi bank 200 frt 60 % „ ..................... 169.50 170.50 „ „ „ U. klb.................................... 99.— 99.50 Louis d’or............................................................................ —— - ,|j Bécsi váltóbank 200 frt. 40 % ..................... 98-50 99.50 Lemberg-Gzern.-jasagi pálya 300 frt. ezüst . . . —.— —Angol sovereigne.............................................................. 12.45 1­­­0 ■ _ váltóüzleti társaság 200 frt! 40 •/» . . . . —__ —.— „ „ „ „ L kib. 1865 . . . 80.50 80.75 Porosz pénztári utalvány.................................... 1.83 1.84 | bank 200 frt. 40 % befizetés ..................... 81.— 93.— „ „ „ „ II. „ 1867 . . . 90.75 91.25 Ezüst szelvény 122.­­ 12245 g . bankegylet 200 frt. 40 % befizetés . . . 230.­ 231.— .. „ „ „ 0I. „ 1868 . . . 87-75 88.­ Orosz papirrubel......................................................... 1.56—­ 1.57— ■ iinniiiííriiiT-:rrrr-T~wSmSimMmjmSmiSmemmmmmKmä ^■tegguvr ..;smaH—tmímmima v Nyomatott az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában (ezelőtt Emich G.) Barátok tere 7. sz. 1871. kentek a múlt hetiekhez képest, a malmok tar­tózkodtak a vételtől, a vételi kedv egyáltalán csekély; minden egyéb gabnanem változatlan, forgalom jelentéktelen. Az értékbörzén ma álta­lán kedvezőbb hangulat uralkodott; tőkebefek­tetési papírokat magas­ árfolyamon kerestek, néhány iparpapír is emelkedett. Magyar vasúti kölcsön 105,60, dij sorsjegy 93­3/,, kereskedelmi zálogl. 88 % m. hitelbank 833/,, fran­nobank 64 fizettettik, pesti közúti vaspálya lanyha volt 296 kináltatott, budai 122, pest budai fővárosi taka­rékpénztár 161­*, iparbank 28’A fizettetett, Gschwind-féle 186, országos gőzhajó­társ. 40 kínáltatott. Valuták és devisek változatlanok s zárultak. Napoleond’or 9.95, arany 5.83, tallér 1.82%, ezüst 122. Államadósság. Főszerkesztő : B. KEMÉNY­­&MONB Felelős szerkesztő : UBVÁRY­­LABOS. Magyar vasaik....................................p. 105 60­0 105.70 Szőllőváltság. fcfitv...............................„ 72.50 „ 72.76 Magyar norgjegyk. ...... 93.26 „ 93.60 Biztosítási papírok. I. Magyar............................ . p. 766.- a 170— ?a?nonia......................................„ 295.- r 97.— £m° n *».- r * 0— B,zt- iut - • ■ - ■ „ 260.— p ö5.~ Vasutak. I. Magyar-kai. vp................................. 82 — 33,— Pécs barcsi.......................................p. ißi. ; 162— Budai közúti vp. ... 124.I 126— Pe80 n­r .......................I 295 - SS 7.— Hegyi vp.............................................. 186__„ 654— Alfod-Fiumra........................ „ 168 — „ 169 — Bankok. Anglo-Hungarian­...........................p. 82.—­ 82.50 Franco-magyar ............................ 63 50 „ 64.— Pesti népbank............................ 28. 29’ Pesti keresk. bank .......................650. 655. Szerb bank.......................................„ 64,50 * 66— Magyar hitelb....................................... 83 50, 84.— Magyar jelzálog ....................... _ Malmok. Árpád ....................................... 290.— a 300.— Concordia .............................*£­­ 450.— , 456— Luiza..................................................130.— „ 135.— Unic............................................. 320.— „ 336— Henger m........................................... 885.— . 900.-­Gyárudvar....................................... 14.— „ 65— Erzsébet....................................... 190— . 195— Blumféle..................................„ 220.— „ 230.- -Kir. ....................................... 415.— „ 420.-­Sütök ....................................... 185.— „ 137__ Victoria........................................ 220.— „ 226— I. Budapesti................................. 375.— „ 480.- -Pannonia ................................. 600.— „ 605.— Takarékká ,u, tárak. Ó­budai ..................................p. 95.— â 806.— Gödöllői ................................. —.— „ —.— Pesti .......................................... 3200.— , $250— Terézvárosi................................. 47.— „ 46.25 Külvárosi . . ... . „ 32.— „ 83.— Ferencz­ József­városi . . . „ 44.— „ 46.— Iparpank ............................... 28.— „ 29.— Fővárosi ................................. 16160 , 162.60 Kőbányai .............................„ 39.— „ 49.-­Uj­pesti ................................. 48— „ 49.­­Kü­lönféle. Hajórakm. köles. I. felb. . . p. 122.— a 128— „ „ II. „ • * • s —•— „ —**“* Bőrgyár............................................... 68— „ 76— Fiumei hajógyár .......................„ 80.— . 85. — Athenaeum.......................................„ 126.— „ 130.— Gschwindféle ................................, 185.— „ 186— Borszesz fiinom. ...........................B •­20.— „ 840— Orsz. gözhajóz......................................... 43.— „ 44— Záloglevelek. Magyar föláll. 6'/. . . . . t,.88.— a 3 9— «7.* ■ ... -- , Magyar jel*. ....... . 86.- „ 37— Kereskb. ............................. t 88.25 „ 88.50 Váltó folyam, Augsburg . ..... t , p. 102.60 â 1­2.75 Hamburg ....... „ 91.60 „ 1175 Majla ......... — „ Frankfurt. 103.60 „ 1'4— London ..............................................„ 12350 „ ISA— Paris ................................................—— „ —— Valuták. Arany..................................................p. 5.83 a —5.85 Napoleou . . i . . , , „ 9.95— v 9.S6 Ezüst .............................................. 122— ,122.50

Next