Pesti Napló, 1871. március (22. évfolyam, 49-75. szám)

1871-03-01 / 49. szám

Én­­. bát azt gondolom, erre kötelességem válaszolni, és­pedig határozottan azzal, hogy az én bensőmben nincs egy hang sem, mely ezen politikának helyességét elismerné. A t. képvi­selő úr constatálta azt, hogy a külügyekre néz­ve az ellenzék és a kormány közt az állás együttes volt; szívesen és örömmel constatkro­­zom és elismerem ezt, csak egy állítását legyen szabad rectifikálnom, t. i. mintha ez esetben a találkozás csak a kormány és a baloldal kö­zött lett volna. Ürményi J. képviselő úr, a­ki előttem szólott, igen helyesen fejezte ki, hogy nemcsak a baloldal, hanem az összes jobboldal is támogatta a kormány ezen álláspontját; töb­bek közt e pártnak köztiszteletű vezére, és már akkor kijelentetett itten, hogy ha egyes lapok más irányt követnek politikájukban, ez­által csak azt bizonyították, hogy nem a párt politi­káját képviselték, hanem maguk sugalatát. Elmondta a t. képviselő úr a baloldalon továb­bá azt, hogy tekintve azt, a­mi Olaszországban évek előtt történt és a­mi Németországban ké­szült, előrelátható volt, hogy ottan az egymástól különvált államok egybeforrni s a nagy nemze­tiségek tömörülni fognak. Hogy ezt előre lehe­tett látni, igenis elismerem és e nézetben voltam magam is, sőt tovább megyek, én ezen tömörü­lésekben a monarchiára és reánk nézve veszélyt nem láttam, és ma sem látok (Általános helyes­lés) hanem a­mi már az abból kivont következ­tetést illeti, itt merőben eltér az én politikai irályom attól, melyet ő kifejtett. (Helyeslés.) Én t. i. azt hittem, hogy azon körülményből, miszerint újabb időben a nagy fajok tömörülnek és óriási, mostanáig nem létezett államokat al­kotnak, hogy azon tényből, miszerint még oly állam is, mely nem régen Európában a legelsők és leghatalmasabbak közé soroztatott, ezen nem­zeti tömörülésekkel szemben saját határait sem tudja megvédeni; hogy mindezekből, mondom, azt fogja következtetni a t. képv. ar, hogy most már bekövetkezett tehát azon idő, midőn kisebb államok önmagukban egyáltalán nem állhatnak fenn, s azok,a­kiknek eddig nem volt, tartoznak keresni szövetségest; ha pedig szövetségesük volt, tartoznak hozzá annál inkább ragaszkodni; azt hittem, hogy ezekből azon meggyőződésre fog jutni, hogy e helyen, hol a monarchia és a mi országunk áll, csak a közös védelem alapján állhatnak fenn kisebb államok; — azt hit­tem , hogy azon meggyőződésre fog jönni, melyet nézetem szerint egész Európa oszt, hogy most inkább mint valaha, szükséges az osztrák­magyar monarchia fennállása európai tekinte­tekből is. (Élénk tetszés jobbfelől.­ De mind­ezekből a t. képviselő úr épen az ellenkezőt von­ta ki, csak hogy mily utón jutott hozzá, azt én felfogni nem bírom. Engem mindaz, a­mi leg­újabban történt, ha máig a képviselő úr nézetén lettem volna, az ellenkezőről győzött volna meg. És kérdem a t. képviselő urat, — s itt nem akarok részletekbe bocsátkozni, ámbár ez igen háladatos volna — kérdem, vájjon hiszi-e, hogy ha a századokon át fenállott osztrák-magyar bi­rodalmat bizonyos decomponáló eszmék követ­keztében fentartani nem lehetne, sok kilátás mu­tatkoznék arra, hogy Magyarország egymaga, an­nak helyébe újat alkotni képes legyen ? (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Képes legyen akkor, midőn hiányzik azon közös egységes nemzeti öntudat, mely a t. képviselő úr nézete szerint ma Euró­pában államokat alkotni a fentartani képes. (Élénk helyeslés jobbfelől). De bármi legyen, t. ház, a t. képviselő úrnak ez iránti nézete, egy az, a­mit én érzek, s ez az, hogy az én feladatom, és nem csupán az enyém, de a mi feladatunk : nem oly politikát csinálni, mely akkor jó, ha a monarchia feloszlik, hanem olyat, mely arra jó, hogy azt fentartsa. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ezt követeli tőlünk a pragmatica sanctio, ezt követeli tőlünk a kölcsö­nös védelem viszonossága, ez követeli tőlünk ab­beli kötelmünk, hogy midőn a fejedelem az or­szág integritását esküvel biztosítja, akkor mi viszont t­átozunk az ő birodalmának integritását híven a mi eskünkhöz, a mely törvényeinkban nyert kifejezést,fentartani.(Élénk tetszés jobbról.) De ha bekövetkeznék az, mit a. t. képv. ur mondott, és mitől isten mentsen meg, akkor Ma­gyarország, s ezt, haczára azon szemrehá­nyásnak, hogy mi a nemzet önérzetét le szok­tuk hangolni (Úgy van­­ balfelől), őszintén ki­mondom, mert a legújabb kor nem a mellett tanúskodik, hogy a nyugodt, biztos alapon hala­dó államok jövője kompromittáltatik, hanem hogy az elbizakodottság idézi elő a rögtöni és súlyos megpróbáltatásokkal járó veszélyeket, mondom, őszintén kijelentem azt, hogy ha a t. képv.­ár hite teljesülne,akkor szomorú helyzetbe fogna jönni az ország; azon helyzetbe, melybe néha egy-egy örökös jut, a­ki kapzsi örömmel várja a rokonától reá jövendő örökséget és elfe­­ledi megtapogatni saját üterét, a­miből pedig meggyőződnék, hogy a kór, mely a rokont meg­ölte, a közös elődről az ő vérébe is átment, s hogy közös sors fogja őt érni azzal, kinek örök­ségét várja, (ügy van­­ jobbfelől.) De ne tekintsük oly sötétnek a jövendőt; én nem is tekintem annak, hanem inkább áttérek a t. képv. ur beszédének egy másik részére. Ő igen szollemdúsan mondotta egy helyen, hogy háromféleképen lehet a politikát tekinteni : „avant, pendant és aprés.“ Hogy nézte a képvi­selő úr azelőtt, arra nézve constatáltam, hogy he­lyesen. De hogy helyesen gondolkozott-e a felől a­mi jelenleg van készülőben, azt nem tudom; tegnap nem fejtette ki. De en­gedje meg a t. képviselő úr, hogy egy remény­nek adjak kifejezést, és ez az, hogy mi­dőn a most készülő eseményeket majd „aprés,“ vagyis azok után fogja megítélni,meg fog győződ­ni arról,hogy azon politika, melyet mi követünk, jobb, mint az, melyet ő tart szükségesnek (Fel­kiáltások balfelől: Kérdés! ?) Ez teljes meggyő­ződésem, és igen örvendenék, ha ezen téren ama férfiassággal és lovagias erővel találkozhatnám, melyet a t. képviselő úrban oly örömmel üd­vözlök. Ezek után, t. ház, más mondani­valóm nincs, mint ismételve kijelenteni, hogy a­mi fenforog, az nem közjogi, hanem csupán czélszer­űségi kér­dés, hogy itt a kormányt egyéb nem vezeti, mint az hogy az ország erejét nem akarja czél­­szerűtlen irányban igénybe venni. Csak egyet kívánok még hozzáadni. (Halljuk !) Ha előállana azon eset, hogy az összes véderő bármely oknál fogva nem volna elegendő tüzérséggel ellátva, ak­kor azt következnék be, hogy a kormány köteles­ségének tartaná a ház elé lépni és azt mondani : „íme nincsen elegendő tüzérségünk, gondoskod­ni kell róla s akkor jobb hiányában a roszabb is­ebb lévén semminél, annyit, a­mennyi szüksé­ges volna, pótolni kellene a tüzérséghez. De míg a dolgok ellenkezőleg állanak, csak azért, mert azok előtt, kik — ismétlem — a dolgot nem ér­tik, népszerű volna, a kormánytól lehetetlen azt követelni, hogy a módosítványt elfogadja. (Hosz­­szas élénk helyeslés a jobb oldalon.) Győrffy Gyula, mint indítványozó végszó­val él. Az ellenzék oly honvédséget kíván, mely múltjának, nevének megfelel ; a többség ezek­kel szemben az 1868-diki védtörvényre hivat­kozik, de szónok nem hiszi, hogy a nemzet éle­tének kifejlődését e törvény paragraphusai nem korlátolhatják. Felel több jobboldali szónok ér­veire, ámbár a többség álláspontja szerinte olyan, hogy már előre kigyőzi a meggyőzés le­hetőségét. Ezután az előtte beszélt szónokok egyes állításaira hosszasan felel. A jelen vita csak arról nyújtott tanúságot, hogy a most ural­kodó politika csak névlegesen van 1848-ból át­véve, valósággal pedig az eltörpített intézmé­nyek közé akarja sorozni a honvédséget is. Éber Nándor bűnnek nevezte, ha végrehaj­tatnék az ellenzék e módosítványa. Szónok a többség eljárását mondja nem bűnnek, de a leg­nagyobb meggondolatlanságnak.. Ajánlja a kisebbség javaslatát. (Helyeslés jobbról.) Elnök: Holnap a központi előadó fog felelni, aztán következik a szavazás. A főrendiház üléése február 28-án. Elnök : C­z­i­r­á­k­y János gróf; jegyző : C­s­á­k­y Gyula gróf. A kormány részéről senki sincs jelen. Az ülés kezdődik déli 12 órakor. Bujanovics Sándor, a képviselőház jegyzője, áthozza az 1871. évi márczius havában viselendő közterhek és fedezendő kiadásokról szóló szentesített törvényczikket, mely kihirdet­­tetik. N­y­á­r­y Gyula b. a következő interpellációt terjeszti elő: „Jóllehet, a vízveszély Budapestre nézve meg­szűntnek tekinthető, de mivel a Duna mentén fekvő községek az árvíz veszélyétől még nem mentesítvék,sőt állítólag Tolna környéke már is víz alatt áll, bátor vagyok a magas kormány bár­mely jelenlevő tagját (mint mondjuk a kormány részéről senki sem volt jelen) sürgőleg kérdeni, várjon czélzólag minő előintézkedések, mentő és segélyező rendszabályokról jön felsőbbségileg gondoskodva. “ Az interpelláló kiadatik a belügyminisz­ternek. Egyéb tárgy nem lévén, az ülés 12 óra 30 perczkor eloszlik. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, febr. 28. (A vizveszélynek Pestre nézve vége v­a­n), de a Duna alsóbb vidékeiről szo­morú hirek érkeznek. Kalocsai hírek szerint az uszodi védtöltés átszakadt, s a víz az egész vidé­ket elönti. Foktő és Várszeg mellett a jég még mindig áll. Pakson ma a hajnali órákban a Duna átlépte partjait. A víz behatolt Paksba, s a város alsó részét elöntötte. A víz az utczákon 6 láb magas. A veszély igen nagy. A Dunavédtöltés öt helyen elszakadt. Gerje, Sz.­György, Fadd és Butár helységek víz alatt állanak.­­ A Baja felett álló jég ma,reggeli 7 órakor megindult, s igy ha a Tolna felett megtorlódott jég is meg­indul utána, akkor Paksra nézve is valószínűleg vége lesz a vizveszélynek. (Pozsegáról) távírják, hogy az ottani megyei gyűlés gr. Pejacsevics Péter urat horvát minisztert melegen üdvözlő, a­mint előbb Bedokovics urat a báni méltóságban üdvö­zölte volt. (A munkács-szry-i vasút­ ma­gyarországi részének kiépítése iránt a közleke­dési minisztériumhoz beadott ajánlatok ma déli 12 órakor bontattak ki egy külön küldöttség által. Miután a pályázati és építési feltételek fel­olvastattak, a franco osztrák bank megbízottja kijelente, hogy e bank a nevében beadott ajánla­tot még a felbontás előtt visszaveszi és előre is tiltakozik minden megterheltetés ellen, mely a bankra az által háromolhatna, hogy az ajánlat visszavonása meg nem engedtetik.­­ A minisz­térium által kiküldött bizottság nem érezte ma­gát arra felhatalmazva, hogy a tárgyalás ezen előhaladott stádiumában a bank kérelmének en­gedjen, hanem a bank nyilatkozatát jegyző­könyvbe foglalta, a bank bepecsételt ajánlatát sér­tetlenül hagyta, s a minisztériumnak tartotta fönn a további intézkedést. Ezután az aján­latok felbontattak.» Az 1. számú ajánlatban Dunin Borkovszky Szevér gróf és Kornitzer Ede egy consortium nevében 55,JjQCz írt államkamat biztosítás mellett 18 hó­nap alatt kiépíteni ígérik a vasutat. A 2. sz. ajánlatban­ a bécsi „Unionsbank“ 77.200 frt állampkámatbiztosítást követel mértföldenkint; a 3. sz. ajánlat a franco-o­sztr­ák banké­s igy felbon­atlanul marad; a 4. sz. ajánlatban az „O­e­u­t­e­r, a 11 g­e­m. Bank“ ugyanazon fel­tételeik alatt, mint az „Unionsbank“ 59.690 frt kamat­biztosítást követel; az i6. sz. ajánlatban végre a bécsi „Zentralbank“ ugyanezen feltételek mellett 49.400 frtot, tehát arány­lag legkevesebbet­ kér. Az engedély kiadása iránt most már a minisztérium fog ha­tározni. (Vasúti előmunkálati enge­dé­­­y o­k.) A közlekedési ministérium a követ­kező vasúti előmunkálatokat adta ki legújabban: Windischgrätz Afred herczeg tábornok és érdek­társainak egy buda-ujszőnyi s egy pozsony­­nagyszombati vasútra; d­ülővel A. mérnöknek egy beszterczebánya - esztergom - sz.- fehérvár­­paks-kalocsa-halas-szegedi vasútra, egy székes­­fehérvár-budai, egy halas-zombori, egy halas­­izsák-kecskeméti, s egy halas-mezőtúri szárny­vonallal. (A 42. sz. honvédzászlóalj szá­mára,­ mely jelenleg Nagy-Kállóban az egyes polgárok házainál van elhelyezve, Nagy-Kálló városa már márczius hóban laktanyát kezd épít­tetni. Az építéshez szükségelt összegeket a kor­mány adta kamat nélkül kölcsön a városnak. (Tartaléktisztekké kinevezett 1 évi önkénytesek.) Tartaléktisztekké 1.évi febr. 17-kén a következő egyévi önkénytesek ne­veztettek ki : Pulikovszky Micleslav, Stibál Ká­roly, Spiesz Leo, Karimn Márton, Szupayló Ká­­roly, Kozent Károly, Hoffmann Béla, Schwarcz Miksa. (A közvágóhíd tov­ábbépítéséhe már ismét erélyesen hozzáfogtak. Hennicke építész, az építkezés vezetője megérkezett, a még ki nem adott munkák elvállalása iránt az árlejtés mielőbb meg fog tartatni, úgy, hogy a közvágóhíd a közhasználatnak még ezen évben át fog adatni. (A belvárosi ipartanodában­ a má­­sodik félévi tanfolyamra felvétetni kívánó iparos segédek és tanulók beiratása márczius 20-ig történik, minden hétfőn, csütörtökön és szomba­ton esti 7 órától 8-ig. A fölveendő tanulók ipa­ros főnökeik által aláírandó nyilatkozatot tar­toznak bemutatni, s viszont az igazgatóság ré­széről fölvételi jegyet kapnak otthoni maguk igazolhatása végett. A beírottak szorosa­n köte­­leztetnek minden vasárnap d­lután s a kitűzött hétköznapi esti előadásokon való pontos megje­lenésre. Pest, 1871. február 27-én. Az igazga­tóság. (A magyar történelmi társulat) márczius 2-án csütörtökön délután 5 órakor a magyar tud. akadémia Kisfaludy-termében vá­lasztmányi ülést tart, mely alkalommal folyó ügyek tárgyalásán kívül.­­• Ipolyi Ar­nold fogja felolvasni Foltinyi János társulati tagnak értekezését Anonymus koráról és kilétéről uj adatok nyomán. Figyelmeztet­­­­jük ez érdekes felolvasásra a történelem min­den barátját. (Fényes megtiszteltetés.) Osvald Dá­niel pápai főbírót alaptalan vádak folytán hetek­kel ezelőtt, a pápaiak nagy csodálkozására fel­függesztettek hivatalától. A főbíró e hó 16-án az­­ ez ügyben Veszprémben tartott rendkívüli bi­­zottmányi gyűlés egyhangú határozatából előbbi állásába visszahelyeztetett. A közönség, hogy bizalmát, szeretetét még inkább kifejezze meg­sértett tisztviselője ir­ánt, mint a „Hon“ írja, tö­megesen sietett elébe s lovas bandériummal, vagy 120 fogat kíséretében, koszorúkkal elhal­mozva hozta be a Veszprémből hazajövő főbírót, külsőleg is elégtételt akarván szolgáltatni egy tisztviselőnek, ki több éven keresztül hivatalos teendőit kitűnő szorgalommal végezte. (Az első gőzhajó) ez idényben ma je­­lent meg Buda-Pest között a Dunán. Ez a „Wien“ volt, mely a kikötő vashajókat szállitá rendeltetésük helyére. Egy két nap múlva meg­indul a rendes gőzhajózás.­­*(Csapatszállítások szabályozása.) A közös hadügyminisztérium rendelete szerint Bécs és Pest között az 5. és 6. számú személy­­vonatokon e vonatok rendes túlteltsége miatt, ezentúl csapatok nem fognak szállíttatni. Csak a 3. és 4 sz. személyvonatokkal szállíttatnak az említett irányban csapatok s akkor is csak 150 fő erejéig. A csapatok különben csak a gyorste­­hervonatokkal szállíttatnak. (Egy öreg színész halála.) A követ­kező tartalmú gyászlapot vettük : Follinus Já­­nos színigazgató, maga és társulata nevében fáj­dalommal jelenti egyik legrégibb pályatársuk­nak s a magyar színészet buzgó úttörőjének, Kőrösy Ferencz agg színésznek folyó évi február hó 26-án élte 75. évében történt gyászos kimultát. A boldogult mint színész, igazgató s az utóbbi években az aradi színháznál mint pénztárnok közbecsülés és szeretetében része­sülve futotta át viszontagsággal teljes földi pá­­lyáját. A kiszenvedett hült tetemei hétfőn febr. 27-én délután 4 órakor fognak a szinház­ utczai lakásáról eltakarittatni. Áldás emlékezetének! Arad, 1871. február hó 26-án. (Egy bölcs és okos tanácsot) közöl a „Gyorsposta“ curiosumképen, melyet egy vi­déki levelezője irt meg. Kérjék fel a francziák — úgymond levélíró — Vilmos császárt a fran­­czia császárságra is, még pedig úgy, hogy fél­évet Berlinben, félévet pedig Párisban lakjon. Ha e terv hírét veszik a hatalmak, e nagy európai hatalmasság tömörülésétől bizonyára úgy megijednek, hogy beavatkozva, a francziák számára méltányos­ békét eszközölnek ki. A levélíró hozzáteszi, hogy e tervet a francziákkal tudatni kellene. (Szerencsétlenség a budai g­őzsikl­­­ó­n.) Tegnap Skrabanek M. napszámos ittas állapotban a budai gőzsikló sinei közé ugrott, épen midőn a vonat megindult. A szerencsétlen halálát lelte a kocsi alatt. A társaság különben a napszámos özvegyének jelentékeny pénzössze­get szolgáltatott ki. (Schneider kisasszonyról,­ a ked­velt párisi operette- énekesnőről, ki annyiszor tündökölt mint „gerolsteini nagyherczegnő,“ a minap azt írták a lapok, hogy Londonban meg­halt, holott a „Morning Post“ értesülése szerint, a kisasszony­ jelenleg Párisban van s a legjobb egészségének örvend. (Gy­i­l­k­o­s­­sági é­s­ öngy­i­l­ko­sság­i kí­sérlet.) Tomcsányi József ó-budai csizmadia mester és házbirtokos, egy 60 éves agg férfiú, már régibb idő óta gyöngéd viszonyban él Sd­........... . . . budai háztulajdonosnővel ki már meghaladta a 60 évet. Tegnap az öreg pár összeveszett s a czivakodás oly mérvet öltött, hogy Tomcsányi egy éles konyhakést vett Sch ... E . . . asszonyon több szúrást ejtett s végre önmagát hasba döfte s nyakát is megse­besítette. Mindkettőt a kórházba szálliták, de Tomcsányi még az odaszállitás ideje alatt meghalt. A franczia foglyok javára. (Huszonhatodik kimutatás.) Áthozatal a febr. 24. számából 739 ft 89 kr. Bonig Zsigmond...................172 „ — „ Szászvárosi déli szomszédság 5 „ — „ Mindszenti polgári kör . . 68 „ 70 „ Balassagyarmati febr. 18. bál 442 „ 26 „ 2 ft Paksi febr. 18. bál . . . . 234 „ — ,,_____ Összesen 1661 ft 85 kr és 2 fA * * * A részletes­ kimutatást csak közelebb adhat­juk. Az adományok rendeltetésük helyére adat­nak, a­mint érkeznek; de hogy ez minél gyor­sabban történhessék, kérjük azokat, ne a szerkesztők neve, hanem a szerkesztőségre czimezni. A szerkesztők közül néha ép az, kire a levél szól, nincs jelen s a pénz napokig a postán fekszik. A P. Napló magántáviratai. Brüssel, febr. 28. Az „Etoile Reige“ jelenti Párisból 27-ről. Ma éjjel általános marsot ver­tek ; a nemzetőrség tömegesen vonult ki fegyve­restül, hogy a németek bevonulásának ellensze­güljenek. Fájdalmas eseményeket várhatni. A poroszok valószínüleg szerdán mennek be Pá­­­­zisba. London, febr. 28. Az alsóház tegnapi ülésé­ben Gladstone­­— Otwaynak válaszolva — eze­ket mondá: Bernstorff tudata, hogy a békeelő­­zetek aláírattak, azonban a feltételekről nem volt hivatalos tudomása. A kormány nem fog megfeledkezni ígéretéről, és azon lesz, hogy a békefeltételek mérsékeltségére közreműködjék, de jelenleg nem mondhat ennél többet.­­ Az ál­talános szabály tiltja, hogy katonai eredmények alkalmából tartott ünnepélynél a katonai att­a­­ché jelen legyen ; a kormány ennélfogva utasí­tó a brit katonai attachét, hogy a németeket sem­­­miféle győzelmi diadal ünnepély alkalmából ne kísérje Párisba. Bordeaux, febr. 27. Egy, Victor Hugo, Louis Blanc, és még 30 republikánus követ által alá­írt kiáltványban ezek mondatnak : Mi előlege­­sen is semmisnek és érvénytelennek tartunk minden oly okmányt vagy szerződést, valamint minden szavazást és plebistitimot, melylyel bár­mely terület átengedés fogna létezni.­A köztársa­ság Elsass- és Lotharingiának azt ígéri, hogy szünetlenül fogja visszakövetelni. Gambetta és Rochefort nincsenek az aláírók közt. — A „France“ forma szerint megc­áfolja azon hírt, mintha németeknek Toursban rablás engedtetett volna. A republikánus lapok a nem­zetgyűlésben névszerinti szavazást kívánnak a békeszerződés felett. Bécs, febr. 28. „A „Neue Fr. Pr.“ jelenti Bordeauxból 27-ről. Thiers és kísérői holnap d. e. érkeznek ide. Megerősítik, hogy Cochin ne­veztetik ki római követté. Páris, febr. 27. A „Journal Officiels“ jelen­ti : Egy a Bastille- téren történt republikánus nyilvánulás folytán a rajongók megtámadtak egy rendőrségi ügynököt s beledobták a Szaj­nába, hová bele is veszett. Egy birósági hivatal­nok, ki meg akará menteni, kénytelen volt egyik laktanyába menekülni, hogy a vizbe dobatást kikerülhesse. Berlin, febr. 27. Daczára a nagy esőnek, nagy embertömeg járkál az utczákon, örömtől izgatottan. A cs. palota előtt a tömegek végte­len ovatiókban törnek ki a császár és hadse­­reg javára. Általános a lelkesedés. A város egy része fényesen ki van világítva. (Ered. sürg.) Bécs, febr. 28. A németek Pá­risba bevonulása megkezdődött. A porosz gárda mindkét bajor hadtest, a szászok és würtember­­giek vonulnak be. Az elisaes-i mezőkön nagy ünnepély fog tar­tatni. , BÉCS, febr. 28. (Esti zárt.) Hiteltv. 253.40. Éjsz. vasút 2110.75. Allamvasut 378.—. 1860-ki sorsj. 94.70. 1864-ki sorjegyek —.—. Napo­­leon d’or 9.87 Adómentes kölcsön —.—.Lom­bardi vasút 179.80. Magyar hitelrészv. 87.50. Ferencz­ József vasút —.—. Pécsi vasút —.—. Franco Hungarian—.—.Alföldi vasút —. —. Zálog kölcsön —.—. Tramvay 180.50. Anglo- Ausztrian 216.—. Galicziai vasút 247.50.Franco 102.75. Népbank —.—. Bécsi bank —.— Épí­tési bank —.—. Északkeleti —.—. Magy.­rulás, sorsj.93.80. KÖZGAZDASÁG. Az arad-temesvári vasút. Temesvár, febr. 27. Az arad-temesvári vaspálya legújabban nyert értesülés szerint, f. évi ápril hó 1-ső napján ada­tik át a közforgalomnak. Ezen vaspályavonal megnyitása által köze­lebb jut egymáshoz Magyarország délkeleti ré­szének tekintélyes kereskedelemmel biró két városa: Arad és Temesvár, melyek hivatvák e nagy vidéken a kereskedelmi forgalom és ipar öregbítésével egyszersmind a műveltséget is meghonosítani. Őszintén megvallva, mi azon kérdést már el­­döntöttnek hittük, hogy az arad temesvári vas­pálya vonalon a for­galom kire ruháztassék ; mi jelesül már úgy tudtuk, hogy az említett vona­lom forgalmat a tiszai vaspálya-társaság nyer­te meg, azonban a „Temesv. Zeit.“ febr­ 22-diki számában megjelent vezérczikk szerint ezen kérdés még mai napig sincs eldöntve. E szerint tehát még nem tudni, hogy a forga­lom melyik társaságra ruháztatik, a tiszai, avagy az államvaspályatársaságra. Szemben a hazai kereskedelemre és üzletre nézve annyira hátrányos intézkedésekkel, miket az államvaspálya-társaság részéről tapasztalunk, s melyek miatt a panaszok naponként általáno­sabbak ; őszintén megvalljuk, hogy sokkal örö­mestebb lennék, ha az érintett vonalon az üzleti forgalom a tiszai vaspályatársaságra ruháztat­­nék; mely esetben az állami és tiszai vaspálya­­tár­saság közt kétségtelenül létrejövő verseny által a közönség érdeke nyerne, melyet eddig kénye-kedve szerint monopolizált az államvas­­pályatársaság. Nem vagyunk ugyan feljogosítva mások ebbeli nézetének tolmácsaként fellépni, annyit azonban mégis őszintén mondhatunk, hogy az általunk fentebb érintett óhaj teljesedése iránt a közön­ségben észlelhető részvét, daczár­a a helyben német nyelven megjelenő közlönyök által tolmá­csolt ellennézeteknek igen nagy, sőt csaknem általánosnak mondható. A temesvár orsovai vaspályának többször sző­nyegre hozott ügyében e napokban volt fenn egy küldöttség sz. kir. Temesvár város, a ke­reskedelmi és iparkamara, továbbá pedig Temes- és Krassó megye részéről. A küldöttséget most is, mint már a többi kül­döttségeket biztatásokkal elvesztették útnak. Hogy az érintett temesvár-orsovai vaspálya­vonal kiépítése körüli megállapodás sok nehéz­ségekkel van egybekapcsolva, ez kétségtelen; ámde hogy ezen vonal kiépítése ir­ánti tárgyalá­sokra, tekintettel az óriási érdekekre s az egész országra kiható előnyökre, oly kevés figyelem fordíttatik, ezt értenünk alig lehet. A keletteli kereskedelem egyik főerét ké­pezné e vonal, melynek életképességét senki sem vonja kétségbe. Nagyon óhajtandó volna, hogy az ezen vas­pályavonal végett a romániai kormánynyal fo­lyamatba tett tárgyalások mielőbb befejeztet­vén, a vasútvonal kiépítése mielőbb megkezdes­sék, mert késlekedésünkkel csak hazai keres­kedelmünk és iparunk kifejlődése gátoltatik. Bessenyei Ferencz: Vidéki pénzintézeteink. (A komáromi takarékpénztár) 1870-dik évi kezelési eredményéről a követke­ző tételeket emeljük ki. Bevétel: Felek be­tételei 628,819 frt, előlegek 132,371 frt, váltók 1. 953,520 frt, váltóbeváltási díjak 48,319 frt, összes bevétel 2.933,446 frt. Kiadás: Felek betételeinek visszafizetése 595,070 frt, kölcsö­nök 84,060 frt, elő­lgezések 117,414 frt vál­tók 1.964,092 frt. — Vagyonmérleg: Vagyon. Magánkötvények 516,538 frt, ingóságok 63,755 frt, váltók 527,944 frt, földteherment. kötvé­nyek 56,117 frt, földhitelint. záloglevelek 92,649 frt, m. vasúti kötvények 21,269 frt, intézet há­za 30,000 frt, összes vagyon 1.469,106 frt. T­e­­h­e­r. Részvénytőke 42,000 frt, betétek 1.267,461 frt. Tartaléktőke 14,283 frt, nyugdíjtőke 14,569 frt, tiszta jövedelem 17,480 frt. Üzleti hirek. Gabnaüzlet. Pest, febr. 28. A búzaüzlet ma nyugodtabb , az áruk jó malomáruban, da­czára több malomvállalat tartózkodásának vál­tozatlanok. A csekélyebb minőségű ár­ukat a malmok nagyon elhanyagolják és ezek 5 krral olcsóbban is kelnek. Rozs szilárd és a jegyzett árakon készséges vevőkre talál. Minden egyéb gabnanem változatlan. Búzaforgalom 20.000 mérő. Eladatott többek közt: Búza tiszavidéki 2000 m. 82 fns 5.521/* 5 1000 m. 82112 fns 5.40; 700 m. 87 fns 6.45; 600 m. 85 fns 6.10; 1900 m. 85 fns 6.10; 1600 m. 853/4 fns 6.20; 1000 m. 85 fns 6.15; 400 m. 86 fns 6.25; 300 m. 84V2 fns 6.; 500 m. 83 V2 fns 5.92 V2; 400 m. 83 V/. fns 5.95; Rozs 800 m. 78—80 fns 3.45; 1200 m. 79—80 fns 3.50; 600 m. 79-80 fns 3.52V2 5 700 m. 78—80 fns 3.40. Zab 500 m. 50 fns 2.30; 110 m. 50 fns 2.27 V*. .600 m 50 fns 2.32 kp. Szombathelyen, febr. 21. Búza 89 fns 5 frt 65 kr, 86 fns 4 frt 80 kr, 84 fns 4 frt 45 kr­. — Rozs 81 fns 3 frt 70 kr, 76 fns 3 frt 25 kr. — Árpa 71 fns 2 frt 85 kr, 65 fns 2 frt 55 kr. — Zab 46 fns 2 frt — kr, 42 fns 1 frt 40 kr. — Kukoricza 2 frt 90 kr. Fehér bab 4 frt 50 krajczár. Sárvár­ott, febr. 20. Búza 82 fns 4.75 kr, 61—87 fns 5.60 kr. Rozs 82 fns 3.55 kr. Árpa 2.85 kr, 2.90 kr. Zab 1.80 kr, 2.20 kr. Kukori­cza 2.80 kr. Kivonat a „Bp. Közlönyéből. Árverések: Rácz-Almáson márcz. 27 . d. e. 9 ó. Ingóságok. — Rima-Szombatban a te­­lekkönyvi hivatalnál márcz. 20. d. e. 10 ó. Föl­dek. —• Szegszárdon a telekkvi hivatalban már­czius 22. és april 24. d. e. 10 ó. Földek. Pesten a városházánál april 12. és máj. 31. d. e. 10 ó. Az Orczy-féle ház egy nyolczadrésze, becsár 93,166 frt. — Győr-Szigetben márcz. 6. d. e. 10 ó. 105 ezer írtra becsült gőzmalom. — Hód- M.-Vásárhelyen az erzsébeti tanyán márcz. 17. d. e. 9 ó. Ingóságok. — Mácsa községházánál apr. 6. és máj. 6. d. e. 10 ó. Telek. B. K. Váral­ja községházánál márcz. 22. és april 12. d. e. 10 ó. Földek.­­ Pest Laudon utcza 6. sz. márcz. 10 d. u. 3 ó. Ingóságok. — Engelsbrunn (Temes) községházánál ápr. 3. és máj. 8. d. e. 10 ó. Ház. Pályázatok: Buda-Börsön egy személyes jogú gyógyszertár felállítása iránt. Foly. márcz. végéig :­ község elöljárósághoz. — Adóhiv. tiszti állomásra. Foly. 3 hét alatt a szegedi p. v. igaz­gatósághoz. — Szomolnokon erdőhiv. számve­vői állomásra. Foly. 3 hét alatt a soóvári jószág­igazgatósághoz. — Budán adóhiv. ellenőri állo­másra. Foly. márcz. 15 ig a budai pénzügyigaz­gatósághoz. Czégbejegyzések:A pesti váltótörvény­széknél „Herschier et Willner“ vászonkereske­dők Pesten; — „A zsilvölgyi kincstári kőszén bizománya“ Temesvárott; — „Pesti takarék­­pénztár egyesület“ ezég kitöröltetett és helyette „Pesti hazai első takarékpénztár egyesület“ je­gyeztetett be ; — „Klaisz Eduard“ czipész Pes­ten ; — „Érti Vilmos özvegye“ vőföskereskedő Selmeczen ;—­„Molnárét Kőrös“ kalapkeres­kedők Pesten; — „Stern József fiai“ termény­kereskedők Pesten. (Be kű Id­e tett.) A finom Revalesciere du Barry tápgyógyszer elhárit min­den kórt, mely gyógyszerekkel daczolt, nevezetesen a gyomor , ideg , mell, tüdő , máj , mirigy , lakhártya­­légzést, hólyag és vesebántalmat , gümőkórt , szede­­gést , szűkmellű­séget , köhögést, emésztési gyönge­­séget , szorulást , álarrhont , álmatlanságot , gyönge­­séget, aranyér , vízkórt , lázat, aszkórt, vértorlódást fülzugást és hányási ingert még terhesség idején is, diai hetest búskomorságot, soványkodást, csuzt, sárgaságot, a 72,000 felgyógyulásról szóló igazolvány, melyek min­den gyógyszerrel dictoltak; többi közt bizonyitványos pápa­i szentségétől r. Pluskow ndv. marsaltól, de Bre­­han marquisnőtől. — A húsnál táplálóbb lévén, a Reva­­lesciére felnőtteknél és gyermekeknél 50-szerte megkí­méli Sí gyógyszerek költségeit. Castle Nous, Alexandria, Egyptom, 1869. márt. 10. A finom Revalesciere du Barry engemet egy igen makacs dűlt béldugulásból, melyben 9 évig borzasztón szenved­tem, s mely minden orvosi kezelésnek ellenállt, kigyógyi­­tott, s ezennel forró köszönetemet küldöm önnek mint fel­fedezőnek a természet­e becses adományáért. Örüljön minden szenvedő. A mire semmi gyógyszer nem képes azt teszi Du Barry Royalesciérje, mely akkor sem volna feledrága, ha súlyát aranynyal mérnék. — Tiszteletté Cuadaro C. Pléhszelenczékben 12 font 1 ft. 50 kr, 1 font 2 ft. 50 kr, 2 font 4.50 k. 5 fnt 10 ft. 12 fnt 20 frt, 24 font 36 ft —Revalesc­ere Chocoladée táblákban 12 csészére 1 ft,5 kr; 24 csészére 2 frt 50 kr; 48 csészére 4 forint 50 kr; poralakban 12 csészére 1 ft. 50 kr, 21-re 2.50 kr, 18-ra 4.50 krra, 120-ra 10 ft, 288-ra 20 ft. 576-ra 36 ft. Kapható : Barry du Barry és t-nál Bécsben, Wallfisch­­nasse. 8, Pesten Török József gyógyszerésznél, Kolozsvárott Kronstadternél, Alsó-Kubinban Tyroler és Ch­lesingernél, Debreczenben Borsos Ferencznél, Duna-Földváron Nadhera Pálnál, Károlyfehérváron Briel K.-nél, Nagy-Kanizsán Lovak Károlynál, E­sek­­ujváron Sonlegner Ignácznál, Székes-Fehérváron Die­­balla Gy.-nél, Versetzen Fischer Mórnál, s minden vá­rosban a gyógy-, fűszer- és csemege árusoknál. ■" — 8 .Nemzeti színház Ma, szerdán, márcz­usén adatik: „EGMONT,“ szomorul. 1 felv. Vízállás. Főszerkesztő : B. KEMÉNY ZSIGMOND Felelős szerkesztő : URVÁRY Myfitter Bútorterem. Legnagyobb választékú bútorok legjutányo­­sabb árak mellett a bútor-teremben kis hiduteza 4. sz. a. a „Vdászkürt“ szállodával rézsut. 40 Február 28. Pesten . . 13' 5" 0 fölött Idős. felhős „ 27. Pozsonyban 7' 6" 0 „ „ zajlás „ 27. Mára.-Sziget 0' 9" 0 „ „ száraz „ 27. Szathmáron 8' 6“ 0 „ „ „ „ 27. Tokaj ... 12' 0" 0 „ „ „ 27. Szolnok . . 12' 7" 0 „ „ felhős „ 27. Szegeden . 17' 5" 0 „ „ „ „ 26. Aradon . . 0' 6" 0 „ „ „ „ 26. N.­Becsker 5' 5" 0 „ „ „ „ 27. Eszéken . . 4' 1" 0 „ „ száraz

Next