Pesti Napló, 1871. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

1871-04-20 / 91. szám

Melléklet a „Pesti Napló” 91-ik számához, az 123 írttal nagyobb összegbe kerül; magánál a szén beszerzésnél 44,895 írttal van több ki­adása a gyár­udvarnak, mint mennyi az 1868-ik évben volt. Vegyük most már, hogy Temesvár város gyá­rai és egyéb vállalatainak évi szénszükséglete 1.000.000 mázsára megy, kiderül, hogy ezen egy millió szén beszerzése mai napság 410.000 írttal kerül többe, mint 1868-dik évben. A szén rendkívüli magas árán kívül zsibbasz­­tólag hat vállalatainkra és gyáriparunkra — a pénz és illetőleg hitel rendkívüli drágasága is, továbbá útjaink roszasága és a gabonának fel­szökött ára, mely utóbbit illetőleg , ha a pesti és temesvári piaczi árakat többször összehason­lítjuk, nem ritkán fogjuk találni, hogy ugyan­azon ára van a gabonaneműeknek Pesten, mint Temesvárott. Nincs szerencsém ismerni a zsilpetrozséni kő­szén szállítására nézve a kormány és vállalko­zók közt létrejött szerződés pontjait, és csak hallomás után tudok annyit, hogy vállalkozók kötelezték magukat mázsánként 50 ktért annyi mennyiségű szén szállítására, mennyit a kőszén telepek termelni képesek; ezen kívül hallomás szerint vállalkozók minden mázsától provisio fejében 6 krt, s minden mázsára elporlás (Ver­staubung) czim alatt 4 font szenet kapnak, ezek­hez még hozzá­járul, mint halljuk, azon kedvez­mény is, hogy vállalkozóknak az állam 3 és eset­leg 6 hónapra fizetési halasztást ad a kiszolgál­tatott szén árára nézve. Köztudomás szerint a zsil-petrozséni kőszén szállítás vállalkozói elporlás czim alatt egy fon­tot sem adnak, csupán a zollmázsát szolgáltatják ki, holott ők, mint halljuk, e czimen mázsánként 5 fontot kapnak az államtól s habár alig van állam, melyben e czim alatt minden mázsára két sőt több font nem adatnék. Csekélységnek látszik ugyan első pillanatra körülmény, azonban ha felveszszü­k, hogy a zsi­petrozséni kőszén telepek 3,000,000 mázsa sze­net képe­ek évenként termelni, vállalkozók kincstár által elporlás czimen minden mázsa után nekik meg adott, de általok ki nem szolgáltatott 5 font után évenkint 75,000 irtot vesznek be. Számítva ehhez a provisio fejében minden mázsa után vállalkozók javára eső 6 krt 3 millió mázsa után azaz 180,000 frtot, ez együtt 255,000 írtra rúg. Fentebb megérinteni, hogy hallomás szerint vállalkozók azon előnyben is részesülnek, hogy a kiszolgáltatott szén árát 3 és esetleg 6 hónap múlva utólagosan fizetik meg az államnak min­den kamat felszámítás nélkül. Ez minden esetre igen nagy kedvezmény és főkép ezen ügyletnél, melynél nem csekély összeg forog kérdésben. Csak legalább az után ezen kedvezményt vállalkozók kiterjesztenék a fogyasztó közön­ségre is némi mértékben, hogy a vállalatok a hitel­ olcsósága mellett könnyebben tűrhetnék a szén drágaságát. Vállalkozók, illetőleg szállítók azonban ezer kedvezményben koránt sem részesítik a fogyasz­tó gyár és iparvállalatokat, de sőt biztos tudo­más szerint a szén árának fizetésére nézve egyes vállalatoknak három hóra kiállított váltás után 10% kamatot fizettetnek. Ha a három millió szén eladási ára után tisz­tán csak a 10% kamatot számítjuk, szállítók nyeresége 150,000 írtra rúg, nem számítva a vállalkozók által követett eljárás és az állam által adott kedvezmény előnyeit. Czélom azonban nem vállalkozók nyereségé­nek kimutatása, — mert ezzel semmi közöm — hanem czélom volt iparunk hátrányára szolgáló körülmények megvilágítása s a kormány figyel­mének felhívása. A bajon segíteni a kormány feladatai közé tartozik s nincs kétségem, hogy a kormány figyelembe véve azon nevezetes összeget, mely­­lyel Temesvár város iparvállalatai az állam jö­vedelmének szaporításához járulnak s fentarta­­ni kívánván a városunkban virágzásnak indult ipart, minden lehetőt elkövetend arra nézve, hogy az ipar és kereskedelmi kamara által tol­mácsolt méltányos kérelemnek eleget tegyen. Bessenyei L­erencz: Fővárosi ügyek. A pestvárosi közgyűlés elha­tározta, hogy a sugárútba eső házakra nézve az ereszcsatornáknak e hó végéig elkészítését ren­delő közgyűlési határozatot függőben tartja, mi­­után e házak leromboltatnak. A kerepesi köztemetőnek átellenében építen­dő munkáslakások ügyében kiküldött bizottmány felolvasott jelentésében újólag arra kéri a köz­gyűlést, hogy ezen 13.000 négyszögöl területnek felét engedje át a közmunkatanácsnak, mely ezen nem annyira a munkások, hanem azon kö­­zépsorsú lakosok számára építene lakásokat, kik a sugárútba eső házakból kiszorulnak; a térnek megmaradt másik felén pedig a város saját költ­ségén építene munkáslakásokat. Vécsey Sándor,­mint a bizottmány tagja melegen ajánlotta a javaslat elfogadását, míg ellenben Simon Florent határozottan ellenezte. Az átengedés mellett Forgó, Ságody, Tava­­szy,Thaisz, Grerlóczy,Aul,Sztupa és Csengery szó­lottak,ellene pedig Havas és Steiger. Szavazás út­ján nagy többséggel a bizottmány javaslatát fo­gadta el a közgyűlés, valamint az átengedés feltételeit is azon módosítással, hogy a közmun­katanács az építkezési terveket esetről esetre bemutassa, más vállalkozókra az építést át ne ruházhassa s a rendelkezést fölöttök a közmun­katanács közvetlenül gyakorolja. A redoute helyiséget gr. Csekonicsné asszony kérelmére az árviz károsultak javára rendezendő nőibazár czéljául átengedtettek. A honvédelmi minisztérium intézménye a Lu­­doviceumi alapnak honvédelmi oktatási czélokra fordítása ügyében tudomásul szolgált. A rakpart építési bizottmányi és tanácsi elő­terjesztést a lépcsőzetes rakpart mellett felállí­tandó pissok­ok minősége és költségei iránt a közgyűlés elfogadta. A poroszlói pénzek hováfordítása és kezelé­sének módozata tárgyában a közgyűlés nem lé­vén határozatképes, a tárgyalást Királyi Pál indítványára félben szakítá s eloszlott. Az ülés vége esti fél 7 órakor eloszlott. KÜLÖNFÉLÉK Pest, ápr. 19. (Szeretethá­z.) Somssich Pál úr, a kép­viselőház elnöke, az általa a balatonfüredi szere­tetházra ígért 500 frtos szőllőváltsági kötvényt az igazgatótanácsnak átadta. (A budapesti ügyvédegylet­ az első folyamodási bíróságok székhelyeinek meghatározására kiküldött 25-ös bizottság mun­kálatáról emlékiratot készített, s ezt az ország­gyűléshez beadta. Az egylet ez emlékiratában aggodalmát fejezi ki a felett, hogy a bizottság fontosabb ok nélkül eltávozik az újkori tudo­mány és a gyakorlat álláspontjáról és az egyes bírák intézményének túlsúlyt tulajdonít a társas bíróságok felett. Véleménye szerint sürgős és csekélyebb értékű tárgyak ám bízassanak az egyes bírákra, de viszonyaink s a rendelkezé­sünkre álló erők, valamint a behozandó szóbeli­ség kikerülhetően szükségessé teszi, hogy a tár­­sasbíróságok bírjanak nálunk túlsúlylyal. (A köztelket kiépítik.) Az orsz. gaz­dasági egyesület elhatározta egy közelebbi gyű­lésében a köztelek kiépítését. Ezen kiépítés az értékpapírok fölhasználása által eszközlendő első­sorban. További forrásnak tekintendő a tel­kek eladása. A köztelek 2 emelettel emeltessék föl s adassék bérbe. Az építés 220,000 frtba ke­rülne. Kölcsön által lenne fedezendő 120,000 frt. 11 (K­e­g­y c­s a­d­a k o z á s.) Az egri főkáptalan az egri egyházmegyi tanitóképezde fölszerelésére 1000 frtot ajánlott azon föltétel mellett, hogy a­mennyiben ez össz­eg a felszerelése teljesen igénybe nem vétetnék, az alaptőkéhez csatol­­tassék. (A fővárosi közmunkák tanácsa­ tegnap Tisza Lajos elnöklete alatt ülést tartott. Elnök bejelente, hogy Hollán Ernő államtitkár lemondott a tagságról. A m. kir. vasútépítészeti igazgatóság azon értesítése, hogy ezen igazga­tóságnál a dunai vasúti hid építése alkalmából külön hidépitési osztály szerveztetett — tudo­másul vétetik. — A műszaki és számvevő osz­tály utasittank, hogy az 1872-ben teljesítendő közmunkákról a költségvetést készitse el, hogy e költségek idejekorán befoglaltassanak a jövő évi áll­am költségvetésbe. A tanács ezután a fe­lett tanácskozott, mikép kellene a pénzt előte­remteni , mely az állam vasúttársaság in­­dóházától a mészáros utczáig, illetőleg a Dunáig terjedő körút létesítésére szükséges. Mert nem remélhető, hogy az országgyűlés ismét milliókat szavazzon meg e körútra, a közmunkatanács legalább annyi pénz megszavazását fogja kérni, hogy a körút létesítése jövőben lehetetlenné ne váljék. A körút költségeinek egy részét a szomszé­dos háztulajdonosokra akarja a közmunkata­nács róni. E körút vonalán történő építkezésekre nézve a közmunkatanács a követendő elveket következőleg állapította meg : A körút vonalán csakúgy építkezhetni, ha "az illető épület hom­lokzata a szabályozási vonalba hozatik. A tulaj­donosok az út széles­ítésére szükséges területet törvényes kárpótlás mellett átengedni tartoz­nak. Ha a megmaradt telek oly kicsi, hogy azon házat nem lehet építeni, az egész telek ki­­sajátíttatik : e telkeket a szomszédok a kisajá­títási áron megvehetik, ha nem akarják átven­ni, akkor saját telkükből ugyancsak a kisajátí­tási áron kötelesek annyit átengedni, hogy a csonka telek ismét használhatóvá váljék. Hasz­nálható telek az, mely 120 négyszög­öl terü­lettel, legalább 7 öl utczahomlokzattal és leg­alább 10 öl mélységgel bir. Azon kisajátítások eszközlésére, melyek a körút lehetségesítésére egyelőre szükségesek, 1871-re 600,000 frt irá­­nyoztatik elő és ezenkivüli a pénzügyminiszter fel volna hatalmazandó, hogy 300,000 frt köl­csönt adjon. Midőn az egész körút ki lesz sajá­títva, a háztulajdonosok kötelesek a kisajátítási költség egy negyedét elvállalni. A körúton épí­tendő házak, ha 10 év lefolyta előtt lakhatók­ká lesznek, 15 évig adómentesek. Ezen adómen­tesség kiterj­esztetik mindazon épületekre, melyek a közmunkatanács által más ut­­czákra nézve kitűzött szabályozási vonalak­ban épülnek.­­ A közmunkatanács ezen elve­ket törvényjavaslat alakjába foglalta és fel fog­ja terjeszteni a minisztériumhoz.­­ A régi né­met színháztér szabályozására nézve Pest váro­sa értesíttetik, hogy e tér szabályozásával a fő­város általános szabályozási tervének elkészíté­séig várni kell. Az Engelsfeld és Hampel-féle telkek tárgyában jelentés fog létetni a miniszté­riumhoz. Fischer Istvánnak az építési engedély nem adatik meg. Több kisajátítási szerződés jóváhagyatik. Az építési engedélyek kiadatnak : A magyar fegyvergyárnak, Wilp Jánosnak, At­lasz Samunak, Hahn Jakabnak, Leidenberger Lipótnak, Winkler Józsefnek, Benes Vinczének, Vogler József, Ilis János, Krausz János, Bara­bás Miklós, Kern István, Silmeider Ferencz, Mülick Lajos, Krumpholz Mihály, Moravetz József, Nyíri Józsa, Hollósy Gyula, Feren­­czy György, Schmied Mártonnak. — Stein Náthán és Turay fellebbezései elvet­tetnek. A czukor­gyár telkeinek kihasitása nem hagyatik jóvá. Lefkovics és Hirschl épitési engedélyei nem adatnak ki, mert telkeik a boulevard vonalába esnek. — Ezek voltak a közmunkatanács tegnapi tanácskozmányának föbb tárgyai. A tudósítást ismét kénytelenek voltunk a német lapokból lefordít­a­­n­i, mert a közmunkatanács, mely tudtunkkal magyarul tanácskozik, magyarul vezeti jegyző­­k­önyveit, a magyar lapokat nem érdemesíti tu­dósításai beküldésére. Ha a közmunkatanács ügyrendében a tudósítók megjelenhetését az ülésekben kizárta, azt hozván fel, hogy tudósí­tásait majd közlendi a lapokkal, s így elég lesz téve a nyilvánosságnak , a magyar lapok talán jogosan követelhetik, hogy a német lapokkal szemben háttérbe ne szoríttassanak. Nem kétk­­edün­k, hogy Tisza Lajos alelnök úr eddig dologról nem tudott, s hogy a magyar lapok mellőzése csak az illető megbízottak mu­­asztása volt s ezentúl helyre fog pótoltatni. (Oppolzer t­emetése.) Oppolzer tanár temetése Bécsben roppant részvét között ment tegnap délután végbe. A bécsi egyetemi ifjúság testületileg jelent meg. A halottas háznál egy­­begyűlt az egyetemi tanári kar, a rector magni­­ficus vezetése alatt, több egylet, a „Concordia“, az „Aeskulap,“ az orvosok egylete, a seborvo­sok egylete, több mint 40 katonai orvos, a Josephinum orvosi katonai tanintézet nö­vendékei, a bécsi kórházak igazgatói, a bé­csi térparancsnok Petting gróf tábornok. Fél háromkor megindult a menet az Alser külvá­­ros plébániájához. A koporsó egészen el volt te­metve a sok babérkoszorú alatt. A templomban a gyászszertartás egy fél óráig tartott s aztán tovább indult a menet roppant néptömeg kísé­rete mellett a temetőbe, a­hová fél ötkor érke­zett meg. Itt a sír felett Arit tanár tartott az el­hunyt halhatlan érdemeiről beszédet, mely min­den jelenlevőben a legfájdalmasabb érzetet kel­tötte. Mindenki érezte, hogy az orvostudomány pótolhatlan veszteséget szenvedett. (Az érdiószeghi vinczellérisko­­la.) Tormai Béla a debreczeni gazdasági iskola igazgatója Major Pál minisztertanácsossal Ér- Diószegbe utazott, hogy az ottani vinczellér-is­­kolában a vizsgálatot megtartsa. A vinczellér­­iskolának az idén 36 növendéke van, kik közül 12 az első és 24 a második évfolyamot hallgat­ják. Mindnyájan államköltségen élelmeztetnek. (Egy vádlottgrófné.) Duka Anasztázia bárónő, kit pár év előtt gr. Lobodetti vett nőül, egy ideig állítólag igen boldogan élt férjével. Nem sokára azonban a gróf más földi gyönyörök után is kacsintgatott, mi nem kis pénzébe került s daczára, hogy tetemes jövedelme volt, a sokra rugó váltókat nem volt képes fizetni. A hitele­zők türelmetlenkedni kezdtek s Lobodetti birto­kát zár alá helyezték. Nejének sikerült kieszkö­zölni, hogy férje birtokai neki adattak bérbe. E birtokhoz tartozik a sipeki községhez csatolt Rózsi Puszta, melyet a grófné Stampf Mihály ügyvédnek adott bérbe oly kikötéssel, hogy ha akármi adósság vagy követelésekkel terhelve volna, a grófné köteles hold és év után 10 mázsa tiszta búzát kiadni. A szerződés aláíratott, de eljővén az ősz, több földmives okmánynyal állt elő, melyben ki volt mutatva, hogy igényük van a pusztai termés felére. Stampf­e szerint 2000 írttal károsodott. A grófné a feltételeket nem akarta teljesíteni. Az ügyvéd a megyei törvény­széknél a grófnét csalás miatt vádolta be, de a vádlott azt állítá, hogy ő az ügyről csak annyit tud, hogy nevét a szerződés alá irta. Mirth Ig­­nácz tiszttartó állítja, miszerint ő adta ki a pusz­tát a feleseknek s nem tudhatta, hogy a grófné másnak is kiadta. A grófné bátyja pedig azt vallja, hogy ő adta Stampf ügyvédnek albérbe a birtokot, de hogy már ki van adva, arról nem volt tudomása. A grófnét a pesti bünfenyitő tör­vényszék a vád alól felmentette. (Egy tisztes házi ur.) Egy vagyonos embernek van a Terézvárosban egy ócska ba­­rakkszerü háza, melyben szegény emberek lak­­nak drága bérért. Roskatag házának jövedelme még­is nem látszott neki elegendőnek s hogy ne kelljen neki annyi házbéradót fizetni, rávette a lakókat, hogy házbér bevallási iveikben 132 frt bér helyett 60 frt bért írjanak csak be s azzal biztatta őket, hogy jutalmul majd leszállítja a lakbérösszeget. A lakosok ráálltak s a házi ur­a­steigerolta őket. Most a lakosok feljelentették a dolgot a törvényszéknél. (Négy kézzel.) Esti lapunk tározójában az áll, hogy Liszt négy kézzel játszott. Liszt nagy művész ugyan, de annyira még alig vitte, hogy négy kézzel játszok, s az olvasó e malitiosus sajtóhibán („n­é­g­y k­é­z­z­e­l“ e he­lyett „négy kézre“) bizonyára szintúgy el­mosolyodik, mint az, a­ki ama sorokat írta. (Színház és művészet.) Hauser J. L. vak zongoraművész második hangversenye f. hó 21-kén pénteken esti 7­/2 órakor az Euró­pa szálloda termében fog tartatni L­a­u­f­f­e­r- Oberländer assz.Roth Ida k. a. Tremann Károly és Rosner Ede urak közreműkö­dése mellett. Műsora: (D moll) Sonáta. Beetho­ven. 2. a.) Warum soll ich Andere fragen. Clara Schumann, b.) Der Aufenthalt Schubert énekli Roth Ida k. a. 3. a.) Etude Chopin , b.) Lied ohne Worte Hauser. 4. Humorisztikus előadás Treumann Károlytól. 5. a.) Aufschwang Schumann, b.) Walse caprice Liszt. 6. Tavaszi dal Gounodtól énekli Lauffer Oberländer assz. 7. Tannhäuser induló Liszt átiratában. Jegyek: (körszék 3 frt, számozott szék 2 frt, belépti jegy 1 frt.) Treichlinger, Rózsavölgyi, Táborszky és Porsch műkereskedésében kaphatók. — Csil­lag Róza asszonyról, ki pesti születésű s a fővárosi közönség előtt még az ötvenes években való szereplése folyton emlékezetében áll, a londoni „Athenaeum“ következőleg ir. A Royal Theatre idei olasz opera idényében Mad. Csillaggal is ismét találkozunk, ki egy ideig bécsi (?) színpadon a legmagasabb állást foglalta el, és Londonban is néhány év előtt a közönség bámulatát nyerte ki inkább játék mint hangja által. Don Juanban azelőtt mint Donna Elvirát láttuk, és midőn Mad. Csillag, fekete ru­hájában a színpadr­a lépett, valóban sötét árny­nak látszott, mely Don Juant életútjain fenye­getőn kiséri. Ezúttal mint Donna Annát láttuk. Várjon a húsvéti szél vitte el a művésznő hang­ját húsvéthétfőn, nem tudjuk, de annyi áll, hogy éneke igen gyönge volt. Talán jövő alkalommal kedvezőbb színben fogja bemutatni művészi ere­jét.“ Mint látjuk, nemcsak mi pestiek vagyunk olasz operával és több nemzedéket átélt stag­­gione-énekesnőkkel­­ boldogítva, hanem a lon­doniak is. (Schulz E. arczismei estélye) ma este fél 8 órakor tartatott meg a redoute kis termében. A terem nagy számú és elegáns kö­zönséggel egészen megtelt, mely Schulz arcz mutatványait nagy élvezettel szemlélte. Schulz arczizmai s szemei felett rendkívüli művészi ügyességgel rendelkezik, az élet legváltozato­sabb alakjait elkezdve a hetyke dandytól és az exultált szabólegénytől egész a mértékletes­séget prédikáló lutheránus papig természetben találó arcjátékokban tudja utánozni, különösen tetszett a holdvilágos szűz, mely alakot frap­páns humorral és a nő hangok ügyes utánzásá­­val tüntette elő. A szakálak természetrajzában is sok humorral utánozta a komikus alakokat, és előadásait elmés bevezetésekkel fűszerezte. Az élvezetes estély 9 és fél órakor végződött. (x)(A baltavári árverezés) ügyében mai számunk „Nyílt Terv-ében nyilatkozat fog­laltatik, melyre felhívjuk az olvasó figyelmét. (Vasúti forgalom megszüntetés Svájczba via Lindau.) Az államvas­pálya köztudomás szerint ápr. 13 -ától kezdve ismét megnyitotta áruforgalmát, a délnémet- és bajor-osztrák vaspálya társulat állomásai felé, de már néhány nap múlva a bajor állam­vaspálya az áruforgalmat Romanshorn­­ba és Svájcb­b­a (via Lindau) megszün­tette. Ebből az ezen vonalban való közlekedésre oly nehézségek hárulnak, melyek egyhamar megszüntethetők nem lesznek. KÖZGAZDASÁGI. Pest, apr. 19. (Az országos magyar gazdasági egyesület) apr. 18-án választmányi ülést tar­tott, Lónyay Gábor elnöklete alatt. Napirenden volt a köztelek kiépítésének kérdése, mire néz­­ve elhatároztatott, hogy a kiküldött bizottság a május 2-án tartandó választmányi ülésen jelen­tést teend. A raktárak ügyében kiküldött bizott­ság a forgalmi calamitások megszüntetése végett kívánatosnak tartja, hogy Pesten mielőbb köz­raktárak építtessenek. Ezután több miniszteri leirat került szőnyegre és pedig : 1. A gazdasá­gi kis tükör tárgyában két rendbeli. 2. A m.-óvá­­ri uradalomban 1870. folytán alkalmazott arató­gépekkel eszközlött munkák költségeinek kimu­tatásáról. 3. A Schoubert-féle alapítvány ügyé­ben. 4. A m.-óvári gazd. tanintézet gazdaságában az erfurti takarmányrépával tett kisérlet ered­ményéről. 5. A trágyakezelés előmozditása ügyé­ben. 6. Az 1871-ki terményállásról teendő beje­lentések iránt. Továbbá felolvastatott Kozma F. nyilt levele az állami lótenyésztés ügyében s a londoni gyapjukiállitás ügyében működött bi­zottságjelentése, végül pedig apróbb egyesületi ügyek intéztettek el. Üzleti hírek. Gabnaüzlet. Pest, april 19. A kínálat bú­zára nézve ma igen csekély volt, s mivel jobb kereslet állott be, a malmok hajlandók voltak a jó buzáért 5 krral többet is adni. — Rozs lany­ha. Minden egyéb gabnanem változatlan s a for­galom csekély. A buzaforgalom alig ment 20.000 vámmázsára. Eladatott többek közt búza tisza­­vidéki 1400 m. 85V2 fns 6.25; 2000 m. 85v* fns 6.27 V*; 1000 m. 85 fns 5­95; 1200 m. 85 fns 6.15; 800 m. 857a fns 6.20; 1500 m. 847* fns 6.06; fehérmegyei 400 m. 84 fns 5.95; 400 m. 84 fns 5.95; bánsági 1000 m. 85 fns 6.15. Rozs 2500 m. 78—­80 fns; májusban szállítandó 3.4272 ; 2000 m. 79—81 fns Mező­kövesdről 3.35. Árpa 500 m. 72 i­s 2.42. 500 m. 72 fns 2.42 Vm. Tengeri 500 vm. 2.921/2 kp. Kivonat a „B. Pesti Közlöny“ ből Árverések: Nagy-Berczellen a községhá­zánál máj. 15. és jun. 16. d. e. 10. Földek, becsár 25 ezer frt. — Pátka községházánál máj. 1. és jun. 1. d. e 10 ó. Szőllő. — Budán a te­lekkönyvi hivatalban apr. 24. d. e. 10 ó. Ház, téglaégető és szőllő. — Vaál községházánál apr. 26. és máj. 26. d. e. 10 ó. Ház. — Mokrin köz­ségházánál máj. 6. d. e. 9 ó. Ingatlanságok. — Lamport községházánál máj. 15. d. e. 9 ó. Föl­dek. — Pest Lázár­ utcza 11. sz. a. máj. 3. d. u. 3 ó. Ingóságok. — En minden máj. 2. d. e. 9 ó. Földek. — Boros-Jenő községházánál máj. 23. d. u. 4 ó. Földek. — Pesten kígyó utcza 6. sz. a. apr. 27. d. u. 3 ó. Órák. — Pesten kígyó ut­cza 1., Petőfi utcza 2. és nagymező utcza 17. sz. a. apr. 27. d. u. 2 ó. Ingóságok. A P. Napid magántáviratai. Páris, apr. 18. A versaillesi csapatok az el­foglalt hadállásokon táboroznak. Dombrowski tábornok csak csekély sebet kapott. A foederál­­tak veszteségei igen komolyak. A „Bien Public“ szerint az Antoine-, Belleville- és Montrougebeli zászlóaljaknál nagy csüggedés észlelhető. Versailles, apr. 19. Bordeauxban tegnap némi rendzavarások voltak, de már most helyre van a rend állítva. Frankfurt, apr. 19. A Rothschild-féle bank­üzletben nitro­glycerin-bombák segélyeivel be­törést kísérlettek meg. Egy ember megsebesült. Egy tettes elfogatott, míg egy másik megugrott. Florescz, ápr. 18. A követek kamarájában a romániai képviselő-kamarának az olasz parla­menthez intézett felirata olvastatott fel, mely a kormánynak és az olasz népnek, politikájához és Romának mint fővárosnak birtokbavételéhez szerencsét kíván. Az irat tetszéssel fogadtatott. Az elnök a kamara részéről élénk köszönetet fejez ki. Páris, ápr. 18. Az Asniéresnél tegnap folyt csatáról szóló tudósítások azt mondják, hogy egy hatalmas támadás kényszeríté a foederál­­takat állásaik odahagyására, melyeket a versail­­lesiek nem foglaltak ugyan el, de bombáztak. D. u. a foederáltak ismét elfoglalták a Szajna jobb partját, a­hol üteget állítottak fel, mely a Beconban elhelyezett golyószórókat hallgatásra kényszeríté. A genevilliersi védsánczokból Asniérest lő­­dözik. A versaillesiak előrehatoló mozdulatot tesznek s közelednek a Szajnához. A puskatü­­zelés folyvást tart. Az eredmény kedvezőtlen a foederalistákra, kik az ellenség által kifejtett haderővel szemben csak nagy nehézségekkel képesek magukat fenntartani. Versailles, apr. 18. A colombesi erdőkben elhelyezett franczia csapatok a felkelőket ma Colombesból elűzték és azoknak halottakban, sebesültekben és foglyokban tetemes veszteséget okoztak. Asniéres, mely két oldalról fenyegette­­tik, a felkelők által valószínűleg oda fog ha­gyatni. Porte-Maillot és a neuilly-i híd között folyvást nagy hévvel tart az ágyúzás. Valótlan azon hír, mintha a kormány a vas­úti összeköttetést Páris és a vidék közt elvágta volna, és a főváros élelmeztetése elé nagy ne­hézségeket gördítene. Az élelmiszerek árusai a commune requisitiói miatti félelemből és nem a versaillesi kormány rendszabályai folytán vona­kodnak a Párisba való szállításoktól. BOCS, apr. 19. A kir. tanács mai ülésében a közjegyzői rendtartás került vita alá, s a tvja­­vaslat — második olvasás után — a 40. §-ig el­intéztetek. Berlin, apr. 19. A „Prov. Corr.“ a versaillesi kormánynak nyilatkozatait, mintha német rész­ről a fegyveres beavatkozás még némi felerősza­­kolással is kínáltatott volna, alaptalannak nyil­vánítja. Ezen nyilatkozatok valószínűleg azon szándék által idéztettek elő, hogy Francziaor­­szág közvéleményére hatást lehessen gyako­rolni. A német kormány mindenesetre becsületbeli kötelességének ismerte, hogy a franczia kormá­nyon — Németország iránti kötelezettségei te­­kintetében — a netalán feltornyosuló bajok kö­zepette segítsen. Ezen szempontból a porosz kormány a versail­lesi kormánynak, a foglyok hazaszállításánál mu­tatott előzékenység által, valamint nagyobb csa­­pat-öszpontositásnak pénzügyi tekintetben meg­engedése által a lehető könnyebbséget engedte; — de ezen túl se nem kínálta a beavatkozást se azt tenni nem szándékozott; és ilyenre a kor­mány csak akkor határozná el magát, ha a né­met érdekek komolyan fenyegettetnének. (B e k a l d e t e 11.) Nagy betegség sem képes a fi­nom bevaleseiére du Barry­nak ellenáll­ni, mely gyógyszer és kétség nélkül elh­áruít minden gyomor , ideg , mell, tüdő , máj , mirigy , lakhártya­­légzési, hólyag és ve­sebán­tal­mat, gumókért , szede­­gést , szükmellűséget, köhögést, emésztési gyönge­­séget, szorulást, diarrhent , álmatlanságot, gyönge­­séget, aranyér , vízkört , lázat, aszkórt, vértorlódást fülzugást és hányási ingert még terhesség idején is, diai­betest búskomorságot, soványkodást, usuzt, sárgaságot, a 72,000 felgyógyulásról szóló igazolvány, melyek min­den gyógyszerrel dsczoltak; többi közt bizonyítványok pápa­i szentségétől r. Plustuvn udv. marsaltól, de Bie­­han marquisnőtől. — A húsnál táplálóbb lévén, a Reva­­lesciére felnőtteknél és gyermekeknél 60-szerte megkí­méli a gyógyszerek költségeit. Bizonyítvány dr. Vizslay Józseftől, Szeleven Magyarország,1867. máj. 27-én. Nem, ki több évi ét­vágytalanság­, álmatlanság­, általános gyengeség s más fájdalmakban szenvedett. Du Barry Revalescu­re-je álta egészen helyreállott, s én e kitűnő tápszert minden szén­védőnek jó lélekkel ajánlhatom. Legmélyebb köszönetem mellett maradok alázatos szolgája Vizslay József orvos. Pléhszelenczé­­ben V* font 1 ft. 50 kr, 1 font 2 ft. 50 kr, 2 font 4.50 k. 5 fut 10 ft. 12 fnt 20 frt, 24 font 86 ft —Revalesciére Chocoladée táblákban 12 csészére 1 ft.25 kr; 24 csészére 2 frt 50 kr ; 48 csészére 4 forint 50 kr; poralakban 12 csészére 1 ft. 50 kr, 24-re 2.50 kr, 48-ra 4.50 krra, 120-ra 10 ft, 288-ra 20 ft. 576-ra 36 ft. Kapható : Barry du Barry és­­ nál Bécsben, Wallfisch­­nasse. 8. P­sten Töröse József gyógyszevésznél, Kolozsvárott Kronsfrhternél, Alsó-Kubinban Tyroler és Ch­lesingernél, Debreczenben Borsos Ferencznél, Duna-Pöldváron Nadhera Pálnál, Károlyfehérvár­i Briel K.-nél, Nagy-Kanizsán Lovak Károlynál, Érsek­­ujváron Sonlegner Ignácznál, Székes-Fehérváron Die­­balla Gy.-nél, Versetzen Fischer Mórnál, s minden vá­rosban a gyógy-, fűszer- és csemege árusoknál. Nemzeti színház. Ma, csütörtökön ápril 20-án adatik: „Othello a velenczei szerecsen“, szomorú opera 3 felv. Főszerkesztő:­­­­EMÉNY ZSIGMOND. Felelős szerkesztő : URVÁRY LAJOS" NYILT TÉR SSF" Dr. Hofmeister vizgyógytani rendelő inté­­zete naponkint 7­11 —12 óráig áll nyitva. Nádor-utcza 1 szám, I. emelet. Ugyanott betegek felvétetnek fenn­­tebbinek a városligetben levő (azelőtt P­ischo­ff-féle) hideg­ viz-gyógyintézetében. 376 A legelegánsabb férfi- és gyermek-, disz- és utazó ruhák Magyyarország három legnagyobb férfiruha-raktárában GRÜNBAUM és WEINER magy. kir. udv. szabók Pesten. 1. Deák-téren, az evang. templom átellenében. 2. A hatvani utcza és országút szögletén a­­Zrí­nyi“ kávéház átellenében. 3. Régi színháztéren levő Bazarban, a „magyar királyhoz czimzett szálloda átellenében. 1626 Kifogások „a baltavári árverési ü­gy“-ben. A „Reform“ 69-dik számú mellékletén „több, az ügyben érdekelt jelzálogos hite­lező“ nevében a baltavári árverés meg­­semmisítése nem a jogász rostáján, hanem a „többek“ köpenye alatt az utcza során hurczoltatik keresztül, de a köpeny alól kilátszik a lóláb, s a jogszolgáltatáson ej­tett sérelem feletti könyük a krokodil könyei a nem jól végzett eljárás követ­kezésének visszahullása felett. A feldobott kő alól jó odább állni; ha pedig azt gondolja valaki, hogy a ferde előadás fügefalevelével saját hibáját el­takarhatja, a nagy közönséget valótlan előadással félrevezetheti, roszul számít, mert a több „hitelezőn“ kívül akadhat egy hitelező, a­ki az éles sophismák alól az igazságot kihúzva, az ámított közön­ségnek feltálalja. A tízhasábos értesítésen vörös fonal­ként húzódik végig az eljárás igazolásá­nak erőlködése, az idézetekből világos, hogy az író a mellékletekkel bőven ren­delkezett, ezekkel pedig ily bőven csak­is az rendelkezhetett, a­kinek érdekében volt, hogy a semmis eljárás leve ne édes maga alá dőljön. A baltavári árverésen megjelent Mar­­tonfalvy Lajos a bánatpénzt letette, s atyja nevében tett legtöbb ígérése folytán az árverésre kitűzött birtok leültetett. Mar­­tonfalvy Sándor ekkor a tepliczi fürdőben időzvén, a nevére tett vételtől roncsolt egészsége érzetében megijedett, s a fia ál­tal eszközölt vétel ellen semmiségi pa­­naszszal élt azon okból, mert fia megha­talmazás nélkül járt el, és a bánatpénzt az ő vagyonából tette le. Semmiségi pa­naszára a semmitőszék némely kérdések felderítésére tárgyalást rendelt, tárgyalás alkalmával a végrehajtó Beck Kálmán ügyvéde Lövegjártó János bemondásából kiderült, hogy Martonfalvy Lajos atyja, Martonfalvy Sándor nevében működött, s ezt az árverési napon „ő előtte a bíróság­nak két izben kijelentette,“ mely bemon­dást Bohrer László ügyvéd s a többi ér­deklőtt jelenlevő felek helyeseltek és iga­zoltak, minek következtében a semmitő­szék Martonfalvy Sándor által felhozott indokokból az árverést megsemmisítette; erre jelent meg a „Reform“ 69. sz. mel­lékletén a hivatkozott 10 hasábos megtá­madás, illetőleg igazolás. Az igazolásban meg van támadva a kir. semmitőszék, Mártonfalvy Lajos, és jogéletünk felett meg van húzva a lélek­harang. E sorok írója nincs hivatva a semmitő­szék védelmére kelni, azt igazolja a tény-

Next