Pesti Napló, 1871. május (22. évfolyam, 100-124. szám)
1871-05-05 / 104. szám
azon bűnügyekben, melyek a törvényszék hatásköréhez tartoznak, amennyiben a törvényszék ezen bűnvizsgálatok vezetését saját vizsgálóbíráira nem bízza. Halmossy Endre indítványozza, hogy e §-ban c) alatt tétessék: becsületsértési esetekben. Horváth Döme örömmel üdvözli a kormány részéről e módosítást, mely egy fennálló anomáliát szüntet meg. Ellene szól az előadó, mert a becsületsértési esetek bűnvádi ügyek alá nem tartoznak, szintúgy Vajda János, Irányi Dániel, Györffy Gyula. Szavazáskor az elvettetik, és a szöveg megtartatik. 18. §. Úrbéri, arányosítási és tagosítási ügyekben az összes előmunkálatok vezetése, a tárgyalás, az egyesség megkísérlése és felvétele a járásbíróságot illeti; az ítélethozás s a netalán kötött egyezségek jóváhagyása a törvényszék hatásköréhez tartozik. Vidliczkay József ezt kihagyatni indítványozza , mert e §. ellentétben áll az imént megállapított úrbéri törvényjavaslat rendelkezéseivel. Halmossy Endre: Hasonló módosítására figyelmezteti a házat. Szavazáskor e módosítvány elfogadtatik, e szerint e §. kimarad. 19. §. A járásbíróság hatásköréhez tartozó bűnvádi ügyekben is a kbr. ítélő tábla a másodbíróság. Hajdú Ignácz: E §-hoz következő módosítványt nyújt be: Az elsőfolyamodású bíróságok rendezéséről szóló törvény 19. és 20. §§ ai közé következő új §. lenne beiktatandó : Oly rendezett tanácsú városoknak, melyek eddig elsőfolyamodásu törvényszékkel birtak s melyek jövendőre járásbirósági székhelyül ki nem jelöltettek, indokolt kérelem folytán az igazságügyi miniszter megengedheti, hogy a járásbíróságok elébe utasitott ügyekben a bíráskodást gyakorolhassák, s egyéb birói teendőket végezzenek, ha ezen ügyek vitelére egy állambirói hivatalra képesített tisztviselőt saját pénztárukból fizetnek, kinek hivatala állandó leszen s abban az igazságügyi miniszter által megerősítendő. Az ily engedélyek megadását tartozik az igazságügyi miniszter a törvényhozásnak jóváhagyás végett bejelenteni. Hodossy Imre, előadó: El. ellentétben áll az 1869. IV- t. ez., el. azért ahhoz nem járulhat. Horváth Döme ugyanez okból nem fogadja el e módositványt. Ghyczy Kálmán: E módositványt összefüggésben levőnek tartja Simonyi Ernőével, kéri azt azzal együtt tárgyaltatni. (Helyeslés.) A ház Ghyczy ezen indítványát elfogadja, szintúgy a 19. §-t is. 20. §. A kir. törvényszékek hatásköréhez tartoznak : a) mindazon polgári peres és perenkivüli teendők, melyek a polg. törv. rendtartás (1868. LIV. t. sz.) szerint az eddig fennállott első folyamodású társasbíróságokhoz (városi, megyei, kerületi, széki és vidéki törvényszék) tartoztak ; b) a váltó- és kereskedelmi ügyek, melyekben a pesti kir. Ítélőtábla területén a kir. váltótörvényszékek jártak el, kivéve a pesti és budai kir. törvényszékeket; c) az 1868. XXI. t. ez. 79. §-ban érintett kártérítési keresetek; d) az 1868. XXI. t. ez. 100. §-ban érintett ügyek, melyek eddig a pénzügyi törvényszékek hatásköréhez tartoztak ; e) a polgári törv. rendtartás 25. §-ban érintett úrbéri, tagositási és arányositási ügyek ; f) mindazon bűnvádi ügyek, melyek a törvények és a törvényes gyakorlat szerint az eddig fennállott társas bíróságokhoz tartoztak. Az esküdtszékről külön törvény rendelkezik. Ghyczy Kálmán az e) pontot ekként indítványozza fogalmaztatni: e) „Az 1871. ...t. czikkben érintett úrbéri tagosítás s arányositási ügyek.“ Horváth Döme e módosítást következő szerkezetben hajlandó lenne a kormány részéről elfogadni : e nehány szó : „a polg. törv. rendtartás 25. §-ban érintett* egyszerűen kihagyatnék és helyettük ez mondatnék : „az úrbéri jogosítás- s arányosítás-ügyek“. A § e módosítás szerint elfogadtatott, szintúgy a következő §-ok, 21. §. A váltó-óvásokat Budapesten a váltójegyzők, — a többi törvényszékek székhelyein az eddig kinevezett váltójegyzők és a törvényszék jegyzői — egyéb helyeken a járásbíró vagy aljárásbiró teljesítik. 22. §. A bányabirói hatósággal felruházandó törvényszékeknek, mint bányabiróságoknak hatásköréhez tartoznak: 1) a birtokbíróság és a telekkönyvi hatóság a bányabirtokok tekintetében, 2) a bíráskodás bányajogosítmányok iránti peres ügyekben, jelesen: a) a bányák és azok tartozékaira vonatkozó dologi jogok felett, mik alatt nem csak a bányahatóság által engedélyezett mindennemű jogosítványok, hanem mindazon földfeletti épületek, telkek és építmények is értetendők, melyek az ásványok megszerzésére és elkészítésére szánvák vagy különben a müvet egy egészként öszszekötvek s együtt használtatnak ; b) az a) pont alatt érintett müvek és tartozékok használata felett ; c) a bányatelekben való elsőbbség felett bányaadományozásoknál ; d) a bányatelkek határai iránt felmerülő határ- és bányatelkekben történt birtokháborítási esetekben. Ezenfelül eljár és ítél a bányabíróság: 3) a bánya- és hazaművek nyereségei és pótlékai feletti vitás ügyekben; 4) az altárnai illeték vagy egyéb akna- és alaptartozások felett; 5) idegen bányatelkekbe vezetett segéd- és felnyitási művekért járó kártalanítás felett; 6) idegen bányák, épületek, vízeresztő, légvezető és kitakarító készületek közös használatáért járó kártalanítás felett; 7) bánya- vagy hutaműveken való rongálások esetében, amennyiben azok a bányatörvény rendeleteinek elhanyagolásából erednek; 8) a bányavizek tulajdona vagy használata feletti kérdésekben; 9) a társládák, azok kezelése, a hátralevő tárulmányok s a társládáknak a tagok iránti kötelezettségei felett; 10) a bányatársulatok s azok tagjai között a társulati viszonyból származó perlekedések esetében ; 11) a közös bánya- vagy huzaművek üzlete, használata vagy értékesítése felett, amennyiben a társaságok alapító szerződésében, vagy a társulatok alapszabályaiban más bíróság nincs kikötve ; 12) a bányabirtokosok s ezeknek tisztjei vagy meghatalmazottjai között a bányaművek s tartozékaikra vonatkozó üzlet és a számvitel felett fennforgó perlekedésekben. 23. §. A 25. §-ban elősorolt ügyeken kívül minden más polgáros ügyek, amelyekben eddig a bányabíróságok jártak el, jövőre a rendes polgári bíróságok hatásköréhez tartoznak. 24. §. Ha a bányabiróság előtti eljárásban oly birói cselekmények teljesítésének szüksége merül fel, melyek a biróság székhelyén kívül végzendők, a bányabiróságnak jogában áll ezen cselekményeket akár egy kiküldött birói tag által végeztetni, akár pedig azoknak teljesítésére a kerületében levő bíróságok vagy bányabirák bármelyikét megkeresni. Következik a 25. §., 25. §. Az 1868.1. t. sz. 2. §-ában érintett központi telekkönyvi hatósággal a pesti kir. törvényszék ruháztatik fel. A telekkönyvi hatóság teendői a kir. törvényszékek hatásköréhez tartoznak, és a telekkönyvek vezetését, úgy a kezelést rendszerint az azok mellett szervezett telekhival végezi. Azonban a sz. kir., a XVI. szepesi, a jász-kun és hajdú-, úgy a rendezett tanácsú városoknak, amennyiben kir. törvényszék székhelyét nem képezik, a községbeli telekkönyvek vezetése megengedtetik, ha ezt már eddig is gyakorolták. Kötelesek azonban : a) a telekkönyvek vezetését a minisztérium által megerősített telekkönyv-vezetőre bízni, b) a vezetés és kezelés költségeit viselni, c) a rendes vezetés és kezelésért jótállani, d) az ügydarabokat legalább hetenkint egy ízben elintézés végett az illetékes telekkönyvi hatósághoz beküldeni, e) a minisztérium által megállapítandó ellenőrzési s kezelési szabályoknak eleget tenni. Ezenkívül felhatalmaztatik az igazságügyi miniszter, hogy nagyobb telekkönyvi forgalommal bíró, vagy a törvényszék székhelyétől meszszebb eső járások községeinek telekkönyveit a járásbíró felügyelete alatt a járásbíróságnál szervezendő telekhivatal által vezettesse olykép, hogy az ügydarabok előadás és elintézés végett hetenkint legalább egy ízben a törvényszékhez küldessenek be. Ehhez Győrffy Gyula következő módosítást nyújt be: „A minisztérium legközelebb törvényjavaslatot fog az országgyűlés elé terjeszteni az iránt, hogy mely nagyobb telekkönyvi forgalommal bíró, vagy a törvényszék székhelyétől meszszebb fekvő járások községeinek telekkönyvei vezettessenek a járásbíróságnál szervezendő telekkkönyvi hivatal által olykép, hogy az ügydarabok előadás és elintézés végett hetenkint legalább egyszer a törvényszékhez küldessenek be.“ Ugyane szakaszhoz Halmossy Endre is adott be módosítványt, mely következő: Az első bekezdés marad. A telekkönyvi hatóság teendői a kir. törvényszékek hatásköréhez tartoznak, és a telekkönyvek vezetését és kezelését az ezek mellett szervezett telekhivatal végezi, azonban az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy nagyobb telekkönyvi forgalommal bíró vagy a törvényszék székhelyétől messzebb fekvő járásokban a járásbíróságot telekkönyvi hatósággal felruházza. Az ily járásbíróságoknál a telekkönyvi ügyek a járásbíró vagy helyettesének elnöklete alatt egyik albíró és a telekkönyv vezetőjéből összeállítandó tanácsülésben intéztetnek el. E módosítások felett vita támad, míg Ghyczy Kálmán indítványára e fontos módosítványok felett való határozás holnapra halasztatik, és a módosítványok kinyomatnak. Ülés vége 1 óra 55 perczkor. Esküdtszéki tárgyalás (Folytatás esti kiadásunkhoz.) (Biró Mihály megújított rágalmazási pere Orbán Balás ellen.) Pest, május 4. A Biró Mihály becsületességét igazoló ismert bizonyítványok felolvasása után olvastatik Vass József volt honvédtiszt bizonyítványa, melyben állítja, hogy a Biró Mihály ellenében felmerült kósza hírek csak egyesek hivatalbeli mellőzése folytán keletkezett gyűlöletből eredt. Vádló ügyvéde felolvastatni kíván a „Hermanstädter Zig“-ban megjelent egy czikket, mely bizonyítja, hogy Biró nem megvetett ember. A czikk nem lévén aláírva, a biróság elnöke kétségbe vonja még a szerkesztő felelőssége mellett is. Vádló ügyvéd ennélfogva visszavonja kérelmét. Ezzel a bizonyítási eljárás be van fejezve, s elnök a vádló ügyvédének adja a szót. Füzesséry Géza a vádló ügyvéde : Röviden kíván szólni, mert a múltkori tárgyalás alkalmával meggyőződött, hogy talán épen hoszszú vádbeszéde döntötte el az ügyet a vádló hátrányára, és ezért len szükséges a pert megújítani. Belátja ő maga is, hogy nehéz ezen ügyben az esküdtszéknek ítéletet hozni, mert a kérdés csakugyan nagyon szorosan összefügg azzal, várjon Bíró Mihályt joggal tartják-e árulónak vagy nem, de épen ezért ajánlott ő már az első sajtóper megindítása előtt más utat, a választott bíróság útját, amit azonban Orbán Balás nem fogadott el. Szóló megküldte az első pertárgyalás leírását Kossuthnak s kikérte Kossuth véleményét. Kossuth (L. ma reggeli kiadásunkat) azt válaszolta, hogy a legczélszerűbb választott biróság által dönteni fel e kérdést.Szóló erre újból megkinálta ezzel Orbán Balást, de ez ismét vonakodott azt elfogadni, úgy hogy Biró Mihálynak nem volt más útja, mint a sajtóvétségek felett ítélő esküdtszékhez fordulni. A vádlott állítása szerint az erdélyi közvélemény ítéli el vádlót és mondja árulónak. Mondjuk ki miben áll néha a közvélemény, abban, hogy egy bolond csinál százat. Egy ember részakarata néha elégséges ana, hogy a legbecsületesebb embert hírbe keverje. Szóló idézi a „Hermannst. Ztg.“ két czikkét, melyek akkor írattak, midőn még sajtóperről szó sem volt, s melyekben Orbán Balás vétkes könnyelműségről vádoltatik, hogy történész létére élő emberekről minden támogató adat nélkül nem átallja a legiszonyúbb vádakat írni. Szóló sorba szedi Orbán Balásnak Biró Mihályról szóló állításait, megtagad azoktól minden positivitást, és felhívja az esküdteket, hogy mondják vétkesnek vádlottat. Orbán Balás vádlott hitét fejezi ki, hogy a szabad polgárok, kik az esküdtszéket képezik, nem fognak máskép ítélni, mint az első alkalommal. Nézete szerint adatai, melyekre Biró Mihályra vonatkozó állításait alapítá, kiállják még a legszigorúbb ítészetet is. Lelkiismerete megnyugtatja őt, mert nem alap nélkül, hanem legjobb meggyőződése szerint irta ő azon dolgokat. Ő nem ismerte Biró Mihályt, reá nézve nem a személy volt mérvadó, hanem az ügy, a haza ügye. Ő hazafi kötelességét vélte teljesíteni midőn meg akarta bélyegezni az embert, ki árulója volt saját véreinek. Meg van győződve, hogy az esküdtszék nem kívánja letépni a hazáért kivégzett hősök sírjáról a babért s nem akarja megjutalmazni a hazaárulást. Bírót az erdélyi közvélemény egyhangúlag ítélte el. Szóló most is határozottan állítja, hogy Biró Mihály volt az áruló, hogy ő járt Heydténél, hogy összeköttetésben állt az akkori rendőrséggel. Állítja, hogy ő maga hallotta két haditörvényszéki tagtól, hogy Biró volt az áruló stb. Biró Mihály maga ítélte el magát azáltal, hogy évek hosszú során át nem mert felszólalni s most is idegen helyre jött, ahol őt és tetteit nem ismerik. Az esküdtszék nem akarhatja az osztrák haditörvényszék szerepét elvállalni. (Táncsics Mihály, ki a hallgatóság közt ül,közbekiált: Helyes! — mire birósági elnök rendreutasítja a közönséget.) Hogy menyire meg van győződve a székelyföld Biró Mihály árulásáról, bizonyítja az, hogy alig nyolcz nappal azután, hogy a pesti esküdtszék első ízben felment a vádlottat a rágalom vádja alól, 8000 székely vonult ki a postarétre, hol az árulás áldozatai nyugosznak, s az elhunyt hősök hantjain feküdt koszorút szólónak küldték el, ez által mintegy megerősítve az esküdtszék ítéletét. Még egy más újabban felmerült körülményre figyelmezteti az esküdteket s ez az, hogy Erdélyben azt kezdik hinni, hogy Biró Mihály nem annyira a maga érdekében működik, hanem csak boszúeszköz másnak kezében. A választott bíróságot azért nem fogadta el, mert választott bíróság csak ott illetékes, ahol két egyén személyes ügyéről van szó. Itt Biró Mihálynak nem Orbán Balással, hanem Erdély közvéleményével van dolga; szóló csak viszhangja volt a közvéleménynek. Továbbá azért nem fogadta el e bíróságot, mert Füzesséry nem erdélyi emberekből, hanem a legfőbb ítélőszék tagjaiból akarta összealkotni. Végül azért akarta bevárni az esküdtszék újabb ítéletét, mert ha most visszalép, talán visszarettentésnek tarthatták volna. Hiszi, hogy az esküdtszék, a szabad polgárok, a zsarnokság ellenei most is az ő javára döntik el a dolgot. A vádlott ügyvéde Funák Sándor . Szemére veti vádló ügyvédének, hogy az első tárgyalás alkalmával kijelenté, miszerint az esküdtek ítéletében meg fog nyugodni, s a nemzet kijelentésének fogja tekinteni, s aztán mégis semmiségi panaszt nyújtott be, oly dolgokat hozva fel indokul, melyekbe maga is beleegyezett. A semmitőszék ítélete szóló nézete szerint megfoghatatlan, és megköti a vádlottnak kezét. Ha van is törvény, mely megengedi, hogy egy vádlott — mint a jelen esetben — ne védhesse magát, szóló nem hiszi, hogy legyen esküdtszék a világon, és különösen, hogy Magyarországon legyen esküdtszék, mely meggyőződésével öszszeférhetőnek tartaná az ily védelem nélkül álló vádlottnak elítélését. Szóló jelzi azon téves felfogást, mely ezen perre nézve az egész országban fenforgott, t. i. mindenki, még maga Biró Mihály is, elég hibásan meg volt győződve, hogy itt nem Orbán Balás vétkességéről, vagy nem vétkességéről, hanem arról van szó, áruló-e Biró Mihály vagy nem ? Az esküdtszék első ítéletét is ezen értelemben fogták fel s azt vélte kiki, hogy az esküdtszék Bírót árulónak ismerte el, holott az esküdtszék csak azt mondta ki, hogy Orbán Balást mint történészt nem tartá rágalomban vétkesnek, mert méltányolta a körülményeket, melyeknél fogva Orbán jogosulva lehetett Bírót árulónak hinni. Úgy látszik, a semmitőszék is ezen téves felfogásban volt és mindenesetre nemes szándékkal nem akarván, hogy Biró Mihályon rajta száradjon a súlyos vád, megsemmisíté az ítéletet, s ezáltal figyelmeztetni akarta Biró Mihályt, hogy ügyét más térre vigye. Hiszi, hogy az esküdtek nem fognak most más szempontot követni, mint azt: irhatta-e Orbán Balás joggal azt, amit irt, vagy nem, azaz volt - e neki a hallottak s a tapasztaltak alapján joga történelmébe belefoglalni a vádakat. A marosvásárhelyi közgyűlés határozata, mely Biró Mihályt politikai halottnak mondta, mindenesetre oly terhelő, hogy ez ellen érvet felhozni alig lehet. Füzesséry Géza, a vádló ügyvéde : Különösnek tartja, hogy Funták egy marosvásárhelyi kortesgyűlés kijelentését kész bibliai mondásnak elismerni, ellenben a semmitőszék, az ország első bíróságának határozatát megfoghatatlannak mondja. Funták a védtelenül álló Orbán Balás ellen igazságtalannak tartanák az elmarasztaló ítéletet, míg a marosvásárhelyi kortesgyűlés határozatát, melylyel Biró Mihályt szintén kihallgatás nélkül kárhoztatta, igazságosnak tartja. Quod un justum, alteri aequum sit — mondja szóló. Orbán Balás költői hévvel, szépen beszélt, de a költő más színben lát sokat. A bírák, az esküdtek ne legyenek történészek, ne legyenek poéták, ne legyenek philosophák, ne legyenek törvényhozók, mert hová jutunk akkor ? Lesz-e igazság ? A 8000 székely, ki a postarétről Orbán Balásnak koszorút küldött, nehezen olvasta az incriminált közleményt, mert akkor nehezen küldtek volna koszorút. Orbán Balás műveivel kiérdemelte a nemzet elismerését, háláját, de épen nem érdemelt koszorút azért, amit egy becsületes emberre ráfogott, ez nem történelem, ez nem poesis, ez pasquili. Biró Mihály egyszerű szavakban cáfolja a Orbán Balás művében ellene felhozottakat. Funtsák Sándor még egyszer szót emel a hivatkozva Török tanár utolsó leveleire, Kenderesei Nina és több mások levelére, ezekben elég alapot lát arra nézve, hogy Orbán Balás mint történész ki legyen mentve a szándékos rágalom vádja alól. Ezzel a tárgyalásba lévén fejezve, elnök röviden reassumálja a tárgyalás folyamát és a következő kérdéseket ***tűzi az esküdtekhez: 1. Van e az incriminált közleményben rágalom vagy nem ? 2. Szerzője-e Orbán Balás ezen közleménynek, igen vagy nem ? 3. Vétkese tehát Orbán Balás a Biró Mihály ellen állítólag elkövetett rágalomban, igen vagy nem. Az esküdtek visszavonulván termükbe, negyedórás szünet után Szontagh Kálmán, az esküdtek elnöke, kihirdeti az esküdtszék ítéletét, mely szerint az esküdtek az első kérdésre 9 igen és 3 nemmel, a második kérdésre egyhangúlag igennel és a harmadik kérdésre 9 igen és 3 nemmel válaszoltak, tehát Orbán Balást 9 szavazattal 3 ellenében vétkesnek ítélte. Füzesséry Géza kijelenti, hogy az esküdtek ítéletével meg lévén elégedve, nem kér semmi büntetést, hanem csak a költségek megtérítését. A bíróság erre visszavonul és rövid tanácskozás után Sárkány József bírósági elnök kihirdeti a bíróság következő ítéletét. A pestkerületi sajtóbiróság az esküdtek ítélete nyomán. Orbán Balást a Biró Mihály ellen elkövetett rágalomban vétkesnek találván, könynyebbítő körülményül a vádlottnak tiszta előéletét véve tekintetbe, a büntetést csak 300 forint pénzbírságban és 211 frt perköltség megtérítésében állapítja meg. Mind vádló, mind vádlott megnyugodott az ítéletben. A tárgyalás délután 1 24 órakor véget ért Különfélék. Pest, máj. 4. (Mária Annunziata főherczegnő.) A betegség oly fordulatot vett, hogy minden órában várhatni a főherczegnő elhunytát. Tegnapelőtt este a vérkeringés igen lassú, a bőrszíne halvány, néha kékes lett, s a test hőmérséke gyorsan alászállott. A Bécsben levő főherczegek s más magas uraságok siettek a főherczegnő palotájába,hogy személyes meggyőződést szerezzenek a beteg állapotáról. Esti fél 8 órakor a főherczegnő magához vette a halott szentségeket, csupán férje Károly Lajos főherczeg jelenlétében. A mellékteremben voltak egybegyülve Albrecht, Lajos Viktor, Rainer, Ernő, Károly Ferdinánd és Lipót főherczegek, Mária és Erzsébet főherczegnők s több mások. Később eljöttek Ferencz Károly főherczeg és Zsófia főherczegnő is, kikkel a beteg főherczegnő nehány szót beszélgetett. Másnap reggel király ő felsége is, kit vadászatról hívtak haza, meglátogatta a beteget. Újabb hir nem érkezett. (A városi vigazdában) nagy sürgésforgás van. A női bazár számára folynak az előkészületek. 16 csinos sátor van a nagyteremben, vörös-fehér csikós vászonból aranyozott rudakon csínnal emelve, könnyedén, díszesen, melyekben a vízkárosultak javára mérik felnőink a finom italt, s adják el az eladó portékák minden faját a porczellántól a gyufatartóig. A sátor ormán az eladó czég neve olvasható, aristokrata nevek a polgáriak mellé párosítva; szép, sudár fenyő emelkedik a terem közepén a lámpák közé, közötte diszes virágágy foglal helyet kosárfonattal környezve. A kisteremben magas emelvényen a sorsjáték számára diszes vörös mennyezet emelkedik, aranyrojtokkal, melyen e biztató felirat csábit: „A kimer az nyer é s valószínűleg még csábítóbban hívogatják Fortuna asszony kegyeibe a látogatót,Fortuna bennülő szép kegyenczei. A csemegeterem diszkertté változott, melyben déli növények dús pompája mellett a szerény nefelejtstől fel a caméliáig díszült a sok szép virág, s kedves kis gyermek-lánykák fogjákkínálni kis bokrétáikat. Az egész igen jó ízléssel van rendezve s becsületére válik a Fleischmann és Wéber czég főnökeinek. (A történelmi társaság mai közülésén a tisztviselők az alapszabályokértelmében kisorsolt 17 választmányi tag helyeibe való választások eszközöltettek. Elnökül közfelkiáltással megválasztatott a társaság eddigi elnöke Mikó Imre gr. Alelnökül Horváth Mihály, titkárul Thaly Kálmán. Pénztárnokul a leköszönt Pesty Frigyes helyébe, kinek eddigi buzgó működéséért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott, dr. Fischer Kálmán. Az ügyészi teendők Pauler Gyula jegyzőre bízattak. Kisorsoltattak a következő választmányi tagok : Jakab Elek, Piry Czirjék, Gyárfás István, gr. Lázár Miklós, ifj. Kubinyi Ferencz, Hunfalvy János, Bottka Tivadar, Frankl Vilmos, Somhegyi Ferencz, Révész Imre, Henszlmann Imre, Pauler Gyula, Nagy Iván, Csengery Antal, báró Medanyszky Dénes, Lehóczky Tivadar, Hajnik Imre, Zichy Antal választ, tag leköszönt és nem is fogad el új választást. E szerint 18 új tagra történt szavazás. Negyvenhárom beadott szavazattal a következők választottak meg : Jakab Elek, Lázár Miklós gr., Bottka Tivadar, Nagy Iván, Frankl Vilmos, Henszlmann Imre, Lehóczczy Tivadar, ifj. Kubinyi Ferencz, Csengery Antal, Paulur Gyula, Hunfalvy János, K. Mednyánszky Dénes, Révész Imre, Hajnik Imre, Gyárfás István, Piry Czirjék, Somhegyi Ferencz, Foltinyi János. A rendkívüli hosszúra (5-ről 8 órán túlra) nyúlt ülésről részletesebb tudósítást holnap közlünk. (A nő képző egyet) ma délelőtt tartotta év közgyűlését az akadémia Kisfaludy termében. Veres-Beniczky Hermin elnök tartalmas és ünnepélyes hangú beszéddel nyitotta meg a gyűlést, örvendetes értesítést adván az egylet szellemi és anyagi gyarapodásáról. Fölolvastatott azután az igazgató választmány évi jelentése , majd számos hazai, valamint a lipcsei nőegylet üdvözlő levele. A hazai, nevezetesen a deési, miskolczi, váczi, körösi, szegedi, hevesi stb. nőegyletek részéről küldöttségek is jelentek meg a közgyűlésen s szóbeli előterjesztést tettek az egyes vidéki nőegyletek állapotáról. Eggloffstein Amália grófné pedig a Frőbelféle nevelőintézetekről tartott fölolvasást, meghiván a közgyűlés tagjait a pesti Frőbelféle gyermekkori meglátogatására. A tisztviselők hároméves megbízatása letelvén, Veres Beniczky Hornia elnökké, gr. Teleky Sándorné első, Jankovichné másod alelnökké, Gönczy Pálné pénztárnokká s Torkos László jegyzővé megválasztattak. Délután 3 órakor kedélyes közebéd rendeztetett a Margitszigeten, melyen a férfivilág is képviselve volt; számos képviselő, tanár és író ült a hölgyek sorában. A lakoma érdekes változatosságban telt le. Felköszöntötték a királynét, mint a legelső magyar asszonyt, aztán a nőképző egylet buzgó vezetőit s egyik vidéki egylet női képviselője a nős férfiakat. Esti nyolcz órakor szállította haza a hajó a társaság legnagyobb részét. (A hovédség köréből.) Több oldalról jött kérdések folytán a honvédelmi minisztérium a honvédjárás őrmesterekre nézve elrendelte, hogy a kórházakban fekvő beteg járásőrmesterek épen úgy húzzák illetékeiket, mintha tényleges szolgálatban volnának. Az ápolási költségeket azonban kötelesek megtéríteni. Ha a járás-őrmesterek lakásukon fekszenek betegen, a honvédorvosok díj nélkül kötelesek őket meglátogatni. (A Novotna-Szderkényi párja az-ügy.) A legfőbb ítélőszék tegnap tárgyalta a Novotna-Szederkényi-féle párbajügyet, és Szederkényi Nándort, a királyi tábla által felsorolt indokokból, három havi fogságra ítélte, a párbajsegédeket a bűnrészesség alól felmentette, de azért, mivel a párbajt elég erélylyel meg nem akadályozták, az eddigi perbefogatást büntetésnek számította be. A királyi tábla Szederkényit 6 havi és a párbajsegédeket egy havi fogságra ítélte volt. (Orvosi körökben) nagy elismeréssel említik Horváth György orvostudor, városi orvos jeles műtétét, melyet egy 9 éves kis leánykán hajtott végre e napokban a városi fiókkórházban az üllői utón. Ez úgynevezett plastica operatió, s abban áll, hogy a kis leánynak ügyes kézzel alsó ajakat domborított a jeles fiatal orvos, külső bőrt állkapczája alól, ajakszint szája belsejéből vonva. E műtétet szakértők a Balassa-féle nehéz műtétek némelyikével teszik egy sorba. (Az a gancs-kiálltás) Pesten május 10—14-én tartatik meg s igen sok részt vevőre talál. A szarvas — s őzagancsok,mint említettük, május 8-dikáig küldendők be a nemzetlovardába, hol a kiállítás lesz; — gyűjtemény megszemlélésére pedig 5 frtjával válthatni belépti jegyet a nemzeti kassino komornyikjánál. (A„Gömöri Lapok“) szerkesztősége lefordította s kiadja Herbert Lucziánnak „Nagy Páter végrendelete” czimü, sensatiót keltett művét. A mű 24 füzetben jelen megjaz írtjával május végéig előfizethetni a nevezett szerkesztőségnél Rimaszombatban. (A kereskedő ifjak társulata) legközelebb elhatározta, hogy még e hóban a pünkösdi ünnepek alatt Visegrádra egy kéjkirándulást, azaz majálist rendez, s a szép terv kivitele végett kérdést intéztek mind az osztrák szabadalmazott, mind a magyar egyesült gőzhajótársulatok igazgatóságaihoz, ha nem volnának-e hajlandók egy kitűzendő napon kellő szállítási eszközt rendelkezésük alá bocsátani. A gőzhajótársaságok azonban megfoghatlan indokból és egyetértéssel egy cathegoricus nemmel válaszoltak, miáltal a szép terv dugába dőlt. A kereskedő ifjak társulata szomorú szívvel tudatja ezt az ártatlan mulatságok kedvelőivel. (Stricke ólnak a szabósegédek.) A szabósegédek, mint említettük, fenyegetésüket beváltották és mivel a mesterek követeléseiknek eleget nem tettek, sőt az ápril 30-án hozzájuk intézett ultimátumot még csak feleletre sem méltatták : e hó 1-étől kezdve a szabósegédek nagy része a munkát beszüntette. A szabók a főkapitányi hivatalhoz fordultak, mely a főizgatók közöl 36-ot letartóztatott, mivel rájuk bizonyult, hogy társaikat erővel kényszerítették az ultimátum aláírására, melyben követeléseiket formulázták. Az ügy kimenetele mindazáltal kétséges. (Lőporrobbanás.) Felixdorf közelében Bécs-Ujhely mellett ismét légbe röpült egy lőpormalom. Május 3-án hajnalban 15 mázsa lőport szállítottak el onnan és 7 órakor a lőpormalom a benne maradt lőporral szétrobbant. Eddig 9 halottat és 2 súlyosan sebesültet húztak ki a romok alól. A szerencsétlenség oka eddigelé nincs kiderítve. (Karsten és Her 11.) A bécsi egyetemen az orvostanhallgatók a napokban nagyszerű zenebonát csináltak a szigorúsága miatt rendkívül népszerűtlen dr. Karsten növénytanár előadásán. Másnap ismételték e tüntetést, és a népszerű Hyrtlt, a hirneves boncztanárt nagyon kitüntették. Midőn belépett a terembe, tapsoltak s viharosan éljeneztek. A nagynevű tanár igy szólt : „Köszönöm, uraim, a figyelmet! Én nem is értem, mikép járhat el némely tanár úgy, hogy hallgatói ragaszkodását, szeretetét és háláját ki ne vívja magának? (Élénk helyeslés, Éljen Hyrtl), holott ez mindenesetre jobb, mintha megverik az embert.“ Karsten tanár ugyanis a megelőző napon keményebb összeütközésbe is jött tanítványaival. (Az orsz. magyar gazdasági egyesület) i. é. május 17-ik napján délutáni négy órakor a köztelken rendkívüli közgyűlést fog tartani a köztelek kiépítése tárgyában. Elnöki megbízásból: Morócz István titoknok. (Döllingert) a marburgi (hesseni választófejedelemségben) jogi facultás tiszteletbeli jogtudorává választás et propter praeclara de jure canonico merita jam ductum reportata et propter rei publicae non minus quam ecclesiae catholicae, jura animo integerrimo, fortissimo, constantissimo nuper defensa*úgy a kánonjog körül szerzett rég elismert érdemeiért, mint azon előitélet nélküli, bátor és állhatatos védelméért, melylyel az állam és a kath. egyház jogaiért legújabban síkra szállt. (Egy kis csodát tálal fel ma a „Magyar Állam“ hivő olvasóinak. A mese igy szól: Hosszú idő óta aszály pusztította Manapadam vidékét Indiában, s a vetés a legnagyobb veszélyben forgott. Az indusok minden babonás eszközhöz nyúltak, de hiába, az ég zárva maradt, és a föld terméketlen. Ekkor elhatározták, hogy a végső eszközhöz folyamodnak. Vevének 11 pálmalevelet és mindegyikre egy előkelő istenek nevét írták fel. Nehány indus azon javaslatot tette, csatoltassék még egy, a 12 dik levél, melyen Mária, a keresztények oltalmának neve legyen felírva. A javaslat elfogadtatott. Erre nyilvános téren nagy tüzet gyújtottak, és az egész nép jelenlétében a 12 pálmalevél azon nyilatkozattal dobatott be, hogy azon isten, melynek neve a lángoktól megkímélve marad, egyedül fog segítségül hivatni. Alig dobattak a levesek lángokba, máris hamuvá változtak. Egyetlen egy maradt a parázs közepén csodálatos módon sértetlen, a melyik Mária nevét viselé. Most már nincs többé kétség, kiáltanak, Máriát kell segítségül hívni, mert: „a keresztények Istene az egyedüli, és az ő anyja a mindenható.* Legott sz. Máriának kis szentélyébe siettek, hol mindegyik az ő módja szerint Máriát hivta segélyül. Ezen, mindenesetre