Pesti Napló, 1871. június (22. évfolyam, 125-148. szám)
1871-06-01 / 125. szám
kat terhelik ugyan, de ellenszolgáltatásokat is nyújtanak neki, melyek az előbbieket jóformán gyensúlyozzák. A gömöri iparvasutak hálózatának kiépítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál figyelmet keltett Kerkapoly pénzügyminiszter beszéde, melyben előadta, mily előnyök kínálkoznak a javasolt költségelőállítási módnál az államra s a vállalatra. IL (Folytatás esti kiadásunkhoz.) (Almássy Sándor interpellál a magyar k. államvasutakon használt német nyelv tárgyában. — Gorove közlekedésminiszter erre azonnal felel. Tóth Vilmos belügyminiszter felel Horn Ede interpellációjára a felekezeti ünnepnapok megülése tárgyában. Az első gácsországi vasútra, valamint a gömöri iparvasutakra vonatkozó törvényjavaslatok tárgyaltatnak. Kérvények.) Esti lapunkban foglalt tudósításunkat az első gácsországi vasútra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása kezdeténél zártuk be. Az előadó, Szilágyi Virgil után felszólal. Simonyi Ernő : Kérdi az előadót, várjon mennyiben mozditja elő a javasolt módosítást azon czél, melyet az 1869. VI. t. sz. kitűzött. Szilágyi Virgil előadó : A legfőbb momentum, mely a jelentésben is megemlítve van, s amely a módosítások fő tartalma, az, hogy ha az eredeti törvény szerint,, illetőleg emelkedéssel építtetik ezen vonal általában és sehol sem kevesebbel, a földréteg természeténél fogva, miután igen mély bevágásokra volna szükség, az eredmény oly mértékben volna veszélyeztetve, hogy a forgalom fennakadásától lehetne tartani. Ennek elhárítása végett tehát a czél elérése szempontjából okvetlenül szükséges volt az áto emelkedést megengedni. Móricz Pál: Valljuk meg őszintén, hogy itt a képviselőház rászedetett,mert midőn ezen családi vasút építése szőnyegre került, a közlekedési miniszter úr biztosította a központi bizottságot és az országgyűlést, hogy megvizsgált tervek folytán ,,yz, emelkedéssel készülhet e vasút; most azonban mégis kisül, hogy V,, emelkedéssel akarják építeni a vasutat. Ha így félrevezetik az országgyűlést, mely nem vizsgálhatja a dolgot technikai szempontból, ha egyszer azt mondják, hogy a vasút g6o emelkedéssel építhető, később pedig azt állítják, hogy ily emelkedéssel nem építhető, akkor ez rászedés. (Zaj.) Ezt akarta constatálni, és nem szavaz a törvényre. Irányi Dániel a vasúti bizottság elnökéhez intéz egy kérdést, mely ebből áll: mikép győződött meg a vasúti bizottság arról, hogy a 2-ik terv, melyet a kormány elébe terjeszt, csakugyan helyes. Nem találta-e szükségesnek ily két ellenkező állítással szemben maga küldeni ki egy független szakértőt a helyszínére, hogy tökéletes és tiszta meggyőződést szerezzen magának arról: vájjon hibás-e azon első terv és helyes-e a 2-ik terv ? Korizmics László mint a vasúti bizottság elnöke felel Irányi kérdésére. Arra nézve, hogy a vasúti bizottság küldött-e a helyszínére külön mérnöki orgánumokat, válasza az, hogy nem. Nem pedig azért, mert ezt megtette a kormány, és a vasúti bizottság azt hitte, hogy neki nem feladata a kormányt felülvizsgálni új orgánumokkal. Miután a kormány megvizsgáltatta a helyszínét mérnökök által és miután azt mondta, hogy a dolog valósággal úgy áll és nem máskép, a vasúti bizottságnak más orgánumok által nem kelle a dolgot megvizsgáltatnia. Az nyílt bizalmatlanság lettvolna a kormány irányában, amire az okot nem adott. (Helyeslés jobbról.) P. Szathmáry Károly: Kifogása van az ellen, hogy e vasút első gácsországi vasútnak neveztessék, pedig ha akár czélszerűségét, akár sokat hangsúlyozott stratégiai fontosságát veszszük,egy utolsónak kellene lenni. E vasút előtte már azért is gyanús, mert az illető consortium részéről nagy összegekkel létettek kísérletek a journalistica megvesztegetésére. A tett módosítások honvédelmi szempontból is hátrányosak, azért szónok ellene szavaz. Nyiry Józsa: A kormány eljárása ez ügyben nyilvános volt, a körülményekhez mért czél kivitele teljes meggondolásával, minden segédeszközök felhasználásával intézte el ez ügyet és nyíltan járt el. A legkitűnőbb mérnökök, a legnagyobb tekintélyek küldettek ki a helyszínére, megvizsgálták a tényállást és kiderült, hogy a kezdetben tervezett vonal nemcsak hogy folytonosan javításokat tett volna szükségessé, hanem gyakran megakadályoztatta volna a forgalmat, sőt midőn legszükségesebb lett volna e vonal használhatása, akkor a talaj csúszóssága és biztos alap hiánya miatt fennakadt volna a közlekedés és felszámíthatlan károkat, hátrányokat, elmaradásokat, veszélyeket idézhettek volna elő. Következőkép új vizsgálatok létettek, és ezek nyomán egy tökéletesebb, biztosabb alapon határoztatott el a szándékolt vonal kiépítése. Ez nem rászedés , mely kitételt visszautasítja. Beszéltek technicai akadályokról is az 1 : 40-szeri emelkedés tárgyában. A technicai tudomány napról napra előrehalad. Akik 40-es emelkedésről mint akadályokról beszélnek, tekintsenek a Szemeringre, mely szintén 40-es emelkedésnek van felvéve, de 38 emelkedéssel is bír helyenkint és mégis elég biztos, tekintsenek a Rigi-vasútra, melynek valamennyi lap tudatja megnyitását, és amelynek 25-ös emelkedése is van, mégis biztos, pedig ezer meg ezer lábnyi mélységek fölött halad el fennakadás nélkül. Szónok teljes meggyőződésből mondja, hogy ez a legelső, a legszükségesebb vonalak egyike. Az olyan argumentumoknak, mint „rászedés,“ nem fogja magát alávetni; teljes meggyőződéséből hiszi, hogy minden magyar embernek, ki hazáját szereti, óhajtani és kívánni kellene ezen vasút létesítését. (Derültség a baloldalon.) Móricz Pál kijelenti előtte szólónak, hogy neki, mint képviselőnek rendre utasítani nincs j°gn, erre csak az elnök van jogosítva. Gorove István, közlekedési miniszter: A kormányt ezen eljárásában az vezette, hogy oly nehézségek állanak elő az iQoad alkalmazása esetére, melyeket a vállalkozó társulat legyőzni és melyeknél fogva a kormány a pálya kiépítéséért a biztosítást elvállalni nem képes. A technika előtt ma nincs lehetetlenség az ily kérdésekben, lehetne tán az eredetileg megállapítottnál még kisebb emelkedéssel is keresztülvinni, de a pálya és az üzlet biztossága szenvedne általa, és e tekintetben az állam érdekei a társulatéival érintkeznek. Mert ha az üzleti akadályok a forgalom megzavarását és ezáltal a kiadások szaporodását idézik elő, akkor az állami kincstár érdeke szenved, minthogy a biztosíték fedezésének szüksége nagyobb mértékben áll elő. Ez volt az egyik ok, mely a kormányt ezen megváltoztatásra és annak a ház elé való terjesztésére bízta. A másik ok az volt, mert feladatának, kötelességének tartotta azt is, hogy e pálya kiépítése oly esélyektől ne tétessék függővé, melyek különben más után elkerülhetlenek. Ha a vállalkozó társulat nem lett volna képes ellensúlyozni azon előnyöket, melyeket ily változtatások következtében nyer, akkor a kormány nem érezte volna magát feljogosítva arra, hogy a tervhozást e változtatások elfogadására kérje. Szónok utal a jelentésre, melyben egyenként elősorolta mindazon viszonszolgálatokat, melyeket a társulat az államnak nyújt, számokban is ki van mutatva azon különbözet, mely ezen módosítással előáll; maga a kormány számokban fejezte ki azon visszatérítést, melyet a társulat az államnak nyújt. Miután még több ellenvetésre, válaszol, ajánlja a javaslatot elfogadásra. (Élénk helyeslés jobbról.) Beszéde közben b. Wenckheim Béla, ő felsége személye körüli minister a terembe lép és élénk éljenekkel fogadtatik. Huszár Imre: Ha kétségben lett volna az iránt, várjon hozzájáruljon-e a javaslathoz, Nyiry felszóllalása tökéletesen eloszlatta volna kételyét. (Derültség.) Azt mondta Nyiry, hogy azok, kik az 1 : 40-es emelkedést soknak tartják, tekintsék a Semering, tekintsék a Régi vaspályát. Nagyon sajnálja, hogy Nyiry még a Mont-Denisre vagy a budai gőzsiklóra nem hivatkozott (Derültség.) Ott kétségkívül még nagyobb az emelkedés. De Nyiry úr elfelejteni látszott jelesül a Rigi-pályára vonatkozólag, hogy annak nagy része a Feli-rendszer szerint van építve. Szónok nem tudja, hogy szándékozik-e a gácsországi vasutat is a Fel-rendszer szerint építtetni, különösen ha annak kiválólag stratégiai fontosságát említi fel, amelynek a sebesség is egyik fő követelménye. Ő legalább úgy tudja, hogy a nagyobb emelkedésű hegyi vasutak épen a sebességi követelménynek felelnek meg legkevésbé, és miután ez így van, és miután a Nyiry által felhozott érveket a lehető legszerencsétlenebbeknek tartja, nem helyez nagy súlyt azon nagy aplombbal elmondott megjegyzésére sem, hogy vannak dolgok, melyeket minden embernek kellene érteni, mert úgy gondolja, hogy specializer ezen dolgot, melyről beszélt, a Nyiry urnak sokkal jobban kellene értenie, mint a mennyire előadásából kivehette, hogy érti. (Elénk derültség és tetszés.) Szontagh Pál (csanádi): E vonal megszavazása azon lázas ingerültségről tanúskodik, mely a speculatio körül hazánkban kifejlődött, mely, fájdalom, a képviselőház többségében is viszhangra talált. (Zaj, jobbról ellentmondás.) Hivatkozik Thommenre ki,a „Pester Lloyd“ valamelyik számában azt bizonyítá, hogy ezen vasút igen is kiépíthető; Thommen pedig bizonyára oly tekintély, mint Nyiry Józsa. (Derültség.) Nem fogadja el a törvényjavaslatot. Madarász József Nyiry J.-ra czélozva azt mondja, hogy vannak emberek, kik mind a politikában, mind a technikában annyira kiképzettnek hiszik magukat, hogy 4, 5, 6 hivatalt is képesek viselni, csak hogy minél többet hajtson. (Derültség.) Ennek egyes állításai ellen polemizálva, kijelenti, hogy a tvjavaslatot nem fogadja el. Szapáry Gyula gr.: Hogy ezen törvényjavaslat, mely az 1869. VI. t. sz. módosítását czélozza, előnyöket nyújt, azt tagadni nem lehet Előny az, hogy e törvényjavaslat által biztosíttatik ezen vasútnak a kitűzött határidő alatt leendő kiépítése; előny az is, hogy ez által ezen pályának létesülése biztosítva marad az által, hogy elvezettetik azon terrénumról, melyen folyvást csuszamlásoknak és rongálásoknak lett volna kitéve ; előny, hogy az országnak nagyobb terheltetése és költsége nélkül 2 vágánynyal láttatik el, mely mellett a nagyobb emelkedés daczára is a szállítási képesség nagyobb lesz, mint a csekély emelkedés mellett az 1 vágányú vonalnál. Előny ezenkívül, hogy a társulat részéről 350,000 írttal több érték fektettetek be, mint ez a jelentésben részletesen előadatik, és hogy ezen vasút hosszát illetőleg rövidebb lesz, mint eredetileg terveztetett. Mindezek oly előnyök, melyeket figyelmen kívül hagyni nem lehet, és melyek létezése mellett azt állítani, hogy ezen törvényjavaslat semmi előnyt nem nyújt, bizonyára nem helyes. (Helyeslés jobbról.) Miután az előadó, Szilágyi Virgil válaszol a vita alatt mondottakra, a ház szótöbbséggel elfogadja. A részletes tárgyalás alkalmával Simonyi Ernő az 1. §. elvetése mellett szóllal fel. Beszédje folyamában azon reményét fejezi ki, hogy Nyiry Józsa azután, amit ma hallott, ezentúl mint egyszerű képviselő, nem pedig mint magasan kiképzett technikus fog felszóllalni. (Derültség.) Nyiry Józsa kijelenti, hogy ő itt nem mint közlekedés minister tisztviselő, hanem mint Újbánya képviselőjéül. Ő előbbi minőségében nem kapott semmi megbízást a felszólalásra. Ezen§ úgy a hátralevő 2—4 .§-ok a központi bizottság értelmében fogadtatnak el. Következik a gömöri iparvasutak hálózatának kiépítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Szilágyi Virgil előadó : Az 1868. 49. és 1870. 31. tvczikkek által a gömöri iparvasutak kiépítése elrendeltetvén, az ezen t.-czikkek végrehajtására irányzott tvjavaslatnak elfogadását, s a bemutatott szerződésnek beczikkelyezését általánosságban ajánlja a központi bizottság azon okoknál fogva, melyek a törvényjavaslathoz csatolt miniszteri előterjesztésben előadattak. A részletekre nézve azonban az állandó vasúti s pénzügyi bizottságok jelentésében kifejtett okok és körülmények alapján a központi bizottság az ezek által ajánlott változtatásokat tartja elfogadandóknak. Simonyi Ernő: a vasutak czélja a kormány indokolása szerint az országos fontosságú vasipar előmozdítása , hogy Salgó-Tarjánból kőszént szállítsanak a gömöri vasbányákhoz, miszerint ott a vas olcsóbban előállíttathassék és olcsón elszállíttathassék. De ezenjavaslat azt mondja, hogy szerződés köttetett az ottani birtokosokkal, kik az államtól megkívánt áldozatnak körülbelül örét magukra vállalják, de ezt is csak 10 évre és ezért megkövetelik, hogy ezen 10 év alatt ők állapítsák meg a tarifát s megállapítják ezen szállítási árszabályt oly magasra, hogy amellett egyes vashámorok tulajdonosainak jövedelme szaporodhatik ugyan, de országos szempontból a vasipart előmozdítani nem lehet. Szóló nincs ellenére annak, hogy az ipar felvirágoztatása érdekében vasutak építessenek, ha ezen érdek az ország általános érdekeivel összeesik, de oly vasutakra, melyek nem az ország, hanem csak egyes vasgyárosok érdekeit mozdítják elő, szóló egy krajcrárt sem hajlandó megszavazni. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter. Mindenekelőtt arra figyelmezteti a házat, hogy azon kérdés, vájjon a gömöri vidék vasipara méltó-e arra, hogy ott vasút építessék, nem most forog fenn, hanem fenforgott akkor, mikor annak érdekében először került a törvényhozás elé a vasútra vonatkozó engedélyokmány. A kérdés most az, hogy az ügy azon változott formában, melyben az a ház elé most kerül, nagyobb áldozattal jár-e, a mint járt volna előbb ? Szólai azt hiszi, nem, miután 311 ezer forintnyi elsőbbségi kötvény különben is ki lett volna bocsátva, igaz, azon különbséggel, hogy az állam nem vállalt volna a jövedelemért garanciát, most pedig vállal. Ez hát tovább terheltetés. De ez áron a 80 ezer frtnyi A betűs részvény elenyészik, és így a 80 ezer forintnak megfelelőleg a jövedelem már megtalálja magában a vasútban a fedezetet, s így ennek kamatoztatása nem előzi meg az állam részéről befektetendő összeg kamatozását, s az elsőbbségi kötvények kamatoztatása és törlesztése után fenmaradó jövedelmi többlet egészen az állam javára válik. Ide járul, hogy az állam 100.000 írtja még a jövedelem elégtelensége esetén is jövedelmezni fog 4 % -ot, miután ennyit az érdekeltek most annak biztosítanak. Kérdés csak az, vájjon az így mutatkozó előny megérdemli-e azon áldozatot, hogy az első kötvényekért a garantiákat elvállalja az állam. Szóló meggyőződése szerint az előny megérdemli ez áldozatot. A tarifát az illető vasipar érdekeltjei, miután maguk kívánták azt így megállapittatni, nem tartják olyannak mely a vasipart, megelőleg hasson, miután teljesen valószínűtlen az, hogy azon gyáriparosok úgy akarnák a tarifát megállapítani, hogy a mellett iparuk meg nem állhatna. E részben szóló őket illetékes bírónak tekinti mint bármely képviselőt. (Helyeslés.) Ami a forgalmat keletről nyugatra és nyugatról keletre illeti, szóló felolvassa az illetőknek hivatalos formában létező nyilatkozatát, kimutatván, hogy keletről nyugatra és megfordítva alacsony tarifa leend érvényben és csak a két diagonális vonalra lesznek magasabb tarifák. Egyúttal kifejti szóló, hogy a most foganatba vett eljárás által 2 rendszer egyesíttetik, mindkettőnek hibái kikerülésével és mindkettő előnyének szem előtt tartásával. (Helyeslés.) Mert a vasút, mely e módon épül, olcsóbb pénzzel s kevesebb kiadással hozatik létre s mégis az állam dispositiója alatt marad. Kevesebb pénzzel mint 100,000 írttal az állam részére egy pálya egész jövedelmét biztosítani alig lehet. (Élénk helyeslés.) Szontagh Pál, (gömöri): Nem osztja Simonyi Ernő azon nézetét, hogy kétséges, vájjon a vasipar valóban országos fontosságú-e, és hivatkozik Angliára, Szerbiára s a szomszéd osztrák tartományokra, hol ezen fontos iparág érdekében vasutak építettetnek. Különben e pálya fontossága jövőben még fokoztatni fog a kőszén szempontjából és az erdők faszénje is megközelíthető lesz a vasút által. A tarifta kérdése szerinte nem is annyira fontos itt, mert csak általánosságban rövid hat mértföldnyi távolságról van szó, míg másrészt az illetők, kik legkompetensebbek annak eldöntésére, hogy várjon fogja e ez a vasipart sújtani vagy nem, úgy találták, hogy nem fogja sújtani. Pártolja a központi bizottság javaslatát. Iványi Dániel nem fogadja el e törvényjavaslatot, de szívesen járul részéről a gömöri vasipar emeléséhez, mihelyest a kormány ennélkevésbé hátrányos tervvel fog előállani. Szavazásra kerülvén a dolog, a többség a javaslatot elfogadja. A részletes tárgyalás alkalmával Simonyi Ernő több rendbeli módosítást tesz, melyek elvettetnek s a javaslatai elfogadtatnak. Szintúgy elfogadtatik a szerződésokmány is. Elnök a törvényjavaslat 3-szori felolvasását a holnapi napirendjére tűzi. Andrássy Gyula gr. miniszterelnök bemutatja a tengeri hajók költözéséről és a vasúti összeköttetés további kiépítése tárgyában kötött szerződés 9. és 10. §§-ban foglalt vámmentességről szóló, ő felsége által szentesített törv. czikket, melyek kihirdetettén, hasonló czélból a főrendiházhoz átküldetni fognak. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter, törv. javaslatot terjeszt elő, Pest városa által területén létesítendő csatornázási és építkezési munkálatok befejezése végett, felvétetni szándékolt kölcsön bélyeg és adómentessége tárgyában, mely a pénzügyi bizottsághoz utasíttatott. Hajdu Ignácz: (Olvassa ezután a kérvényi bizottság jelentését a XLIII. sorjegyzékben foglalt kérvények iránt.) Pozsonyin, kéri, hogy a tankerületi iskolai tanácsosok is törvényes közegeknek jelentessenek ki. A körv. bizottság e kérvényt a közoktatási miniszterhez áttételni véleményezi. Szüllő Géza határozati javaslatot nyújt itt be, mely így hangzik: „A vallás és közokt. miniszter utasíttatik, minél előbb egy tvjavaslatot a ház elé terjeszteni, melyben az eddigi tapasztalatok folytán, tekintve az ügynek a közoktatás terén nagyfontosságú horderejét, az 1868. évi XXXVIII. t. ez. 14. §-a és a 124. §. akként módosíttatnék, hogy minden népoktatási tanintézetek felett az állami főfelügyeletnél a kormány közegei mellett a tankerületi iskolatanácsosok is törvényes közegeknek jelentessenek ki.“ A kérvényi bizottság jelentése elfogadtatik és Szüllő Kat. javaslata kinyomatik. Dr. Layer János a fővárosi közmunka tanács eljárása elleni panasza : Dr. Layer János pesti ügyvéd, mint a pesti terézvárosi sugárúton kisajátításban érdekelt 43 házbirtokos megbízottja, a fővárosi közmunkák tanácsának eljárása elleni panaszaik orvoslását olyképen kéri, hogy 1. a becsléseknek felülvizsgálata rendeltessék el. 2., hogy a kisajátításokra magasabb pénzalap szavaztassák meg. 3., hogy az esküdtszékek számára rendszabály állapíttassák meg. 4., hogy addig is a további kisajátítási munkájat függesztessék fel. A kérvény tanulmányozása, és a kormánytól is kért és tett felvilágosítások alapján a kérvényi bizottság meggyőződött, hogy a kérvényezők által panaszolt becslési eljárás és árak, a fővárosi közmunkák tanácsa által egyébnek nem tekintettek, mint egy kiegyezési ajánlat alapjának. Felmarad e szerint esetleg sérelmek esetére a törvény által az esetekre kiszabott út, minthogy ezen it, eddig még senki által sem kisérültetett meg és kérvényezők nem is jelzik a törvényes intézkedés állítólagos hiányait, ezen intézkedések módosítására okadatolt indokok nem mutatkoznak. Minthogy továbbá az országgyűlés által megszavazott kisajátítási alap mennyisége egyes esetekben a becslési árak megszabása körül a bírói ítéletre befolyást egyáltalában nem gyakorolhat: a kérvényi bizottság e kérvényt szabályszerű intézkedés, és az összes sérelmek orvoslása végett az összes ministériumhoz véli áttétetni. Jókay Mór előadván az ügy állását, szintén óhajtja, hogy a minisztériumhoz áttétessék, de úgy, hogy az utasításba bevétessék, miszerint a minisztérium gondoskodjék arról, hogy a magánvagyon ne károsítassék meg. A kérvénybizottság jelentése elfogadtatott, szintúgy elfogadtatott. Simonyi Ernő azon indítványa, hogy ezentúl a képviselőházhoz beadott kérvények mi módom elintézéséről szóló tárgyalás egész terjedelmében közöltessék a „Budapesti Közlönyében. Napirenden több tárgy nincs. A holnapi ülés napirendére a következő tárgyak tűzrek 1) vízszabályozás 2) gátrendőrségijavaslatok és 3) a számvizsgáló bizottság jelentése. Ülés vége 1 óra 10 perc. A főrendiház ülése május 31. Elnök : Majláth György. Jegyzők: Zichy Ferraris Victor gr., Nyáry Gyula dr., Csány Gy. gróf. A kormány részéről jelen voltak: Wenckheim, Pejacsevics miniszterek, Horváth Döme minisztertanácsos. Az ülés kezdődik d. e. 11 órakor. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Bujanovich Sándor képv.házi jegyző átadja a képv. ház határozatait az úrbéri viszonyok rendezéséről, az irtványokról és a telepítvényes községekről szóló tvjavaslatokon a főrendek által tett módosítások felett. Felolvastatnak és a jogügyi bizottsághoz utasíttatnak. Elnök: Jelenti, hogy a képv.ház elnökétől azon sürgős felhívást vette, miszerint a testi büntetések eltörléséről szóló tvjavaslat iránti képviselőházi üzenet minél előbb tárgyaltassék, és a hozandó határozatról a képv.ház értesítessék. Elnök kérdi ennek folytán, hogy a jogügyi bizottság mi okból nem tett még e tárgyban jelentést ? Cziráky János úr. mint a jogügyi bizottság elnöke előadja, hogy a m. é. november havában a bizottsághoz utasított üzenet, csak márc. elején tárgyaltathatott a bizottságban. Ekkor azonban a bizottság abban állapodott meg, hogy csak úgy adhat alapos véleményt a testi büntetések eltörléséről szóló 1.javaslat iránt, ha az utóbbi években elkövetett bűntények statistikai adatait tanulmányozhatja, s ő végre a kormánytól az adatokat bekérte. Az igazságügyminiszter megígérte azokat, de még eddig be nem érkeztek, és így a bizottság nem képes véleményét elkészíteni. Elnök: Miután márc. 1-től egész mostanig lefolyt idő teljesen elégséges volt a szükséges statistikai adatok beszerzésére, nem kétkedik, hogy az igazságügyminisztérium ezen adatokat a jogügyi bizottság rendelkezése alá fogja bocsátani. Apponyi György úr. felszólalására az elnök megbizatik, hogy a képviselőház elnökét a jogügyi bizottság elnökének jelentéséről értesítse. Ernuszt Kelemen és Rónay Lajos bemutatták kir. megbizó leveleiket, melyek az igazoló bizottsághoz utasíttatnak. Napirend folytán a magyar földhitelintézetről szóló törvényjavaslat észrevétel nélkül elfogadtatott. Az első folyamodású biróságok szervezéséről szóló törvényjavaslat hasonlólag elfogadtatott, csupán a 26. §-hoz ajánlotta a jogügyi bizottság a következő módosítást: Az 1840. évi XV. t. sz. II. részében az eddig fennállott váltótörvényszékekhez utasított ügyeken kívül vannak más ügyek is, melyeket például az áruszerzési s más ily természetű ügyeket az 1844. évi VI. törvényezik, utasított ugyanezen bíróságokhoz, a hivatkozás tehát ezen utóbb idézett törvényre is kívánatos, és ennélfogva a 26. szakasz a) pontját következőleg véli bővítendőnek . Az a) pont ezen szavai után : „az 1840. évi XV. t. czikk H. részében „létetnék“ és az 1844. évi VI. t. sz. által“, a további szöveg pedig megmaradna. Horváth Döme az igazságügyministerium nevében ezen módositást elfogadja, de nem azon indokból, melyből azt a bizottság elfogadtatni kívánja, hanem csupán bekövetkezhető anomáliák elkerülése végett. A módosítás elfogadtatik. « Wenckheim László dr. a 9. §-t kihagyatni indítványozza, minthogy a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvény 5. § a szerint a bíróságok fizetése az évi állam költségvetésbe fölveendő s ennélfogva a fizetéseknek ezen törvényjavaslatban megállapítása ellentétben van az említett t. czikkel. Eötvös Dénes dr. ellenzi, Miske Imre és Erdődy Sándor pártolják az indítványt. Horváth Döme nem ismerheti el, hogy a törvényjavaslat az 1869. 4. t. sz. 5. §-ával ellenmondásban lenne, s a szerkezetet elfogadtatni ajánlja. Szavazás folytán az indítvány elvettetett és a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatott. A kir. ügyészségről szóló tvjavaslat észrevétel nélkül elfogadtatott. Elnök jelenti, hogy a közlekedési minisztérium képviselésével a főrendiházban közelebb tárgyalandó közlekedésügyi tvjavaslatokra nézve Szapáry Gyula gróf államtitkár bízatott meg. Ezzel az ülés eloszlott. A legközelebbi ülés holnap Val órakor fog tartatni Fővárosi ügyek. Pest, máj. 31. A pestvárosi közgyűlésen Fodor képviselő felszólal az ellen, hogy a városi főreáltanodában e hó 3-án, 24, 25 és 30-án majáliskot tartottak s az ifjúságot a tanulástól elvonják. Ney igazgató úrtól az elnöklő főpolgármester felvilágosítást fog kérni, s egyszersmind felelt Haris képviselőnek a múlt közgyűlésen a Lloyd épület mellett levő kioszk ügyében. Szerinte a közgyűlés elhatározta ugyan, hogy a kioszk f. é. máj. 1-ig eltávolíttassák, azonban az érdekeltek folyamodására a belügyminisztérium a kioszk megmaradását 1872 évi szept. végéig meghagyatni rendelte. A plébánia tér és a Nemeshegyi-féle ház előtti mélység a főpolgármester biztosítása folytán még a jövő augusztus végéig szabályozva leendnek. Harisa főpolgármester válaszában megnyugszik s csak azon óhaját fejezi ki, hogy jövőben, ha közgyűlésnek határozatát a minisztérium megváltoztatja, azt a közgyűléssel közölje az elnökség. Tavasz nem nyugszik meg az adott válaszban, s a Haris által elejtett interpellate magáévá tevén,a közgyűlés határozatának megváltoztatására vonatkozó miniszteri rendeletet a jövő közgyűléssel közöltetni kéri, mit az elnök meg is ígért. Grün János képviselő bejelentette elutazását egészségének helyreállítása végett, mit tudomásul vettek. A minisztérium által az Eszterházy-féle képtár megvételéről szóló törvény hiteles másolata megküldetvén, tudomásul szolgál. Hogy a Ludoviceumot mielőbb életbe lehessen léptetni s rendeltetési céljának átadni, a közgyűlés a honvédelmi minisztérium felhívása folytán elhatározta az ideiglenes karakszerű kórház számára az üllői út baloldalán az Orczykert mögött 10 évre 6000 négyszegű élet átengedni. A telek a város tulajdona marad s a tiz év alatt az urijog elismerése fejében az állam egy magyar aranyat fizetene. Az állam köteles az építést még f. évben megkezdeni s jövő év aug. végéig befejezni s a Ludoviceum épületét October végéig kiüríteni, és az uj kórház csatornáját a nagy csatornával saját költségén összekötni. Tavaszi indítványára a város nem a katonai kincstárnak engedi át a 60000 területet, hanem a m. kir. honvédelmi minisztériumnak bocsátja rendelkezésére. Gyöngyösy Horváth Imre felfolyamodása alkalmából, a főkapitányi hivatal által ellene foganatosított rendőri eljárás miatt szolgáltatandó elégtétel iránt, a közgyűlés újólag kijelentette, hogy törvényeink ez ügyben nem rendelkezvén statutáriusi jogánál fogva ragaszkodik a minisztériumhoz felterjesztett s megállapított szabványokhoz, melyek szerint az önálló, adózó állandó lakosok a rendőri esetekben a birtokon belül felebbezhessék az ítéletet, a többiek pedig csak birtokon kívül. Egyszersmind a minisztériumnál meg fogják sürgetni a már rég felterjesztett rendőri szabványoknak mielőbbi helybenhagyását. A szegényház melletti városi telkekből ismét 24 telek, összesen 4040 □ öt adatott el egy □ öt átlagosan 39 írtjával. A közgyűlés az árverés eredményét helybenhagyta s jóváhagyás végett a minisztériumnak terjeszti fel. A fővárosi közmunkák tanácsának abbeli válaszát, hogy a város által könnyebb szerkezetű lakházak építési czéljára átengedendő telken az építésvállalkozók által létesíttessük, a közgyűlés azon megjegyzéssel tudomásul vette, hogy a városi hatóság közvetlenül maga is átadhatja vállalkozóknak az építést. A közmunkák tanácsa által megküldött külső körúti tervezet és törvényjavaslat annyira fontos,hogy a közgyűlés azt a jogügyi bizottmányhoz utalta s az ügy sürgősségénél fogva jövő szombaton d. u. 4 órakor e tárgyban rendkívüli közgyűlés fog tartatni. A közmunkatanács terve szerint az országúton épülő Luby-féle ház vonala tetemesen belebb létetett, s így az országút itt szélesebb leend. Tervezve van a múzeum kertjének rácsozatát, valamint az állatgyógyintézet épületének homlokzatát is 2 öllel hátrább belebbezni A főreáltanoda igazgatóságnak a minisztériummal való közvetlen levelezését, daczára, hogy ezt a tanügyi bizottság és a tanács javasolták — a közgyűlés a jogügyi bizottmány véleményzése nyomán nem engedte meg. Conrad Gusztáv — az absolut kormány alatt pesti polgármester — a Junek-féle sikkasztási ügyben egyességi egyenletül egyszer mindenkorra 3000 frtot ajánlott fel a városi leányárvaház számára. Ezt a közgyűlés elfogadta, fentartván magának az ajánlott pénzösszeg feletti szabad rendelkezést. Több terézvárosi lakos panasza Papp Lajos kapitányi tollnok eljárási modora ellen, semmi alappal nem bírván, elutasittatott. A panaszosok minden concret eset felemlitése nélkül csak általában léptek fel Papp ur ellen s helyébe más udvarias, qualificált s németül tudó embert kértek, ki őket megérthesse. Gold és Rosner, a Károly-laktanya bérlőinek a közgyűlés csak azon esetre engedi meg a pinczeablakok megnyitását a járdára, ha jmn 30 ig a minden pinczeablaktól évenkint fizetendő 5 írtnak megfelelő tőkét telekkönyvileg bekebeleztek. A napirendre kitűzött 17 tárgyból 8 a jövő közgyűlésre maradt. Az ülés vége esti 7 órakor. Különfélék. Pest, máj. 31. (Abaragyorgyevics Sándor herczeg) és társai bünperében ma délelőtt 9 órakor kezdte meg a m. kir. legfőbb itélőszék a tárgyalást. A bíróság a következő tagokból áll: Elnök Bónis Samu tanácselnök, bírák: Popovics Márk, Szucsics Károly, Mihályi Károly, Blaskovics Kálmán, Osztrovszky József, (előadó) Ferenczy János, és Herczeg Sándor. A tárgyalás több napot fog igénybe venni s az ítélet valószínűleg csak szombaton fog kihirdettetni (Székely Bertalan szép festményét) „V. Lászlót,amely a történelmi festészeti pályázaton annyi tetszéssel találkozott, a kormány megvásárolta múzeumunk számára 3000 írtért , az már ki is van állítva a képtárban. Az „EIL“ egyúttal megemlíti, hogy *