Pesti Napló, 1871. július (22. évfolyam, 149-174. szám)

1871-07-22 / 167. szám

R­e­i­z­ter Ferencz osztálytanácsos pedig min. tanácsosi czimet és rangot nyert. (J­ótékonys­ág.) Haj­na­­­d érsek az osztropataki tankárosultak, valamint a lefolyt háború alatt ínségre jutott be­annon-i lakosok javára 100—100 főt adományozott. Az érsek jelenleg (csehországi) Teplitzben időzik, s onnét augustus elején Emsbe tér. (Állami tanítóképezdék.)A köz­oktatási minisztérium pályázatot hirdet a K­o­­lozsvárott 1. évi oct. 1-jén megnyitandó állami tanítóképezde mellett egy rendes tanári, egy segédtanári, egy zene-énektanári, egy rajz­­szépírás tanítói, egy tornatanitói, a tanitóképezde melletti gyakorló iskolai tanítói állomásra; to­vábbá a Szabadkán I. évi oct. 1-jén megnyitandó állami tanítónőképezde mellett egy rendes tanári, egy segédtanitónői, egy zene­­énektanítói, egy rajz-szépirástanitói, egy gya­korló iskolai tanítói állomásra. (Irodalmi botrány.) A „Természettu­dományi Közlöny“ idei folyamának júniusi fü­zete Wartha Vincze budai műegyetemi tanár tollából Nendtvich Károly ugyanazon intézet ta­nárának vegytana fölött egy bírálatot közöl, melyből kétségtelenül az tűnik ki, hogy W. ur ellenséges indulattal viseltetik N. ur irányában. A bírálat hangja még a vegytanhoz nem értőt is arról győzte meg, hogy itt a szenvedélyesség s nem a higgadt gondolkozás vezette a tollat. Nem tudjuk, mily okok homályosították el any­­nyira W. ur szemeit, hogy egy jeles hazai tudó­sunkat, kinek harmincz éves működése, fárad­­hatlan ügybuzgalma a vegytan tanításában e tudományágnak terjesztésére kétségen kívül igen nagy befolyással volt, igy megtámadjon. Nendtwich úr tudományos hirnevében magát sértve érezvén, nem gondolta meg, hogy „igno­­tos fallit, notis est derisui“, hanem inkább a némettel tartott ki azt mondja: „auf einen gro­ben Klotz, passt ein grober heil“ és amúgy isten igazában neki tartott Wartha urnak ily czimű 13 oldalon terjedő iratban: „Wartha Vincze u­r heidelbergi doctor, zürichi vegyész és budai műegyetemi tanár, tudományos OS mo­rális értéke, valódi mértékére reducálva dr. Nendtwich Károly által. Ha előbb W. ur va­lóban méltatlanságot követett el egy jeles hazai tudóson, úgy N. ur ezen írásáról sem mondhatunk egyebet. Mindkettőt a szenvedélyesség diktálta mindkettő arra c­éloz, hogy íróik egymást köl­csönösen megsemmisítsék, mindkettő valóságos irodalmi botrány, mert egyikük sem válik írója dicsőségére. Ha tehát N. ur elmondhatja War­­thának: „Didicisse fideliter artes e m­o 11 i­t mo­res nec sinit esse feros“, úgy viszont W. ur elmondhatja Nendtwicknek: „­ Hugó! wärst du heim geblieben!“ (A papi rendből való kilépés most formálisan napirenden van.) Azt hall­juk, hogy egy kitűnő pesti pap-tanár az e­g­y­­házi rendből közelebb kilép s egy ifjú pesti hölgyet vesz nőül. — Bezdánból írják,hogy az ottani káplán K. M. kilép­­t a papi rendből, hogy megházasodjék. A káplán atyja ezért na­gyon dühös volt,s fiát agyonlövetéssel fenyeget­te, mire a fiú azt felelé, hogy istennek kedves­ szolgálatot tesz, ha becsületes családot alapít, mintha kétes értékű böjti prédikácziókat tart. (Az ország honvéd egyleteinek központi bizottmánya) e folyó július hó 28-án délutáni 4 órakor, Pesten a megyeház kisebb termében ülést tart, melyre a központi bizottmány tagjai — különösen a helyben vagy közel levők annál is inkább pontosan megjelenni keretnek, mert igen fontos tárgyak fognak tár­­tárgyaltatni, különösen a menház iránti szerző­dés fog a központi bizottmánynak bemutattatni. Pesten, 1871. julius 22-én. Kühner I. főjegyző. (M­erő ösztö­n-e ez?) kérdi a gráczi „Tagp.“, midőn a következő, Bruckban történt esetet beszéli el. Tavaly nyáron a brucki indó­­háznál egy utast megütött a szél, ki azután a városi kórházba vitetett és következő nap meghalt. Ez utas egy vadász kutya birto­kában volt, mely gazdáját a kórházba kí­sérte, és elhunytéig nem hagyta el. A hű állat a sírig kisérte gazdája tetemét, honnét erővel el kelle űzni. A sírról elhajtatva, visszatért azon helyre, hol gazdája elhalt. De a kórházi őrökben nem volt érzék a hü kutya ragaszkodása iránt; onnét is ütlegekkel elhajtották. S igy hónapo­kon át a sírtól a kórházba, kórházból a sirhoz bolygott a hü kutya, daczára az ütlegeknek. Végre egy helybeli polgár felvette, de bármily jó bánásmódban részesítette, az eb legalább is egyszer napjában kimenekszik elhunyt ura sír­jára, honnét már többé nem hajtják el. (Az orosz communista per.) Júl 13-án kezdődött a sz.-pétervári törvényszék előtt a Netschafew-féle monstreper, melynek adatai az 1869-iki évből egész Európában közfi­gyelmet ébresztenek. A vádlottak száma 87, ezek közül 63 a törvényszéki fogházban ül. A hivatalos lap júl. 13-án vázolta a főbb vádpon­tokat, melyekből a következőket veszszük át: Az összeesküvés felfedezéséhez azon rendetlensé­gek alkalmával jutottak, melyek 1869. febr. és márcziusban az or­vos-sebészetkar és a technológiai intézet növendékei közt felmerültek, részben pedig azon gyilkosság alkalmával, melyet Net­­schafew egy Sz.-Pétervár melletti egyháztanoda tanára a Petrowski-féle akadémia egykori nö­vendékén Iwawodon végrehajtott. A vizsgálat alkalmával kitűnt, hogy Usepenski Péter nemes Kuszenow Alexej, egy kereskedőnek fia, továbbá Pryshkow Iván, collegiumi titkár, és Nikolajew Miklós moszkvai polgár részt vettek e gyilkos­ságban. Egyidejűleg kinyomoztatott, hogy ezen személyek a genfi nemzetközi forradalmi bizott­mány Netschafeff által alapított moszkvai osz­tályának tagjai voltak. A vád első pontja ezek és még több társaik ellen van intézve; a továbi vizsgálatnál kitűnt, hogy Dolgoff Miklós, Riepmann Fedor és több társaik szintén részt vettek ezen összeesküvésben és gyilkosságban. Ezen kutatások alatt kitűnt továbbá, hogy a titkos társulat működése nemcsak Moszkvára terjedt ki, hanem többen közülök Sz.-Pétervárra is kirándulásokat tettek és itt a moszkvai osz­tálynak egy alosztályát megállapítani kívánták. A nyomozásokat tehát sz. Pétervárott foly­tatták. Kitűnt, hogy itt is több személy, köz­tök egy katonatiszt és több tanuló van bebo­­nyolítva. Az itt felfedezett személyek nagy ré­sze Szibériából való, az államügyészség a vádat ezekre nézve elkülönzötten adja elő, és ezeket olyanok gyanánt tünteti fel, mint kik összees­küvést terveztek Szibériának Oroszországtól való elszakítására. Végtére meg kell említenünk,hogy Tkatschew, a vádlottak egyike az összeesküvés bűntényén kívül még azzal is vádoltatik, hogy Becher Ernő „Die Arbeiterfrage“ czimü általa eszközölt fordításához néhány észrevételt csatolt, hogy továbbá az általa kiadott „Lutsch“ (csarnok) czimü folyóiratban hasontartalmu czikkeket közölt. Ezek a vádlevél főpontjai, melyek a törvény­szék elhatározása alá kerültnek, buzgalommal fáradozott a társulat érdekében. Maga ez a társulat nem tartozik ugyan a kitű­­­nőbb társulathoz, de van egy pár élvezhető tag­ja (mint Tóth Soma, Dálnoki, Párté­­nyiné, Dékány Róza,a kik föntartják a szükséges vonzerőt. Legtöbbnyire operetteket adnak s néha napján egy-egy franczia szín­művet. A színház kivülről-belülről egyaránt szánandó benyomást tesz. Emlékezteti az embert a színé­szet csecsemő korára, mikor pajtákban és marha istálóban deklamáltak Thalia első apostolai s olyan qui pro quok történtek, hogy Hamlet ap­jának a lelke helyett egy egy szórakozott bivaly bornya mártotta be magát a scénába. — Csodá­lom, hogy az igazgatóság nem ad rá tisztesége­­sebb ruhát, ha már újat nem építtet s legalább megmenti a külszínt, ha már a színművészet ügyét egészen ignorálja. Ráth ur „G i­z e t t­á­j­á­t“ már hetek óta várják, de úgy látszik, a nagyság nagyon aka­ratos s csak azért is megvárakoztatja a kiván­csiakat. Egyébiránt — ha szabad hitelt adnom a legújabb határidőnek — 23-ika körül csak­ugyan megérkeznék. Ekkor azután (körülbelül 28-án) ünnepélyesen átadják a közforgalomnak s nemsokára vitorlázunk Badacsony, Csobáncz és Tátika felé, hogy sorra nézzük a költészet ál­tal szentesült s a természet által gyönyörűnek alkotott vidékeket. Huszonnyolczadikán nagy hangverseny is lesz a szeretetház ja­vára, melyben J­ó­k­a­i­n­é, sőt maga Jókai is közreműködnének — az „on dit“ szerint. Jövő levelemben — ha még itt maradok s nem taposom Lausanne és Ferney talaját — ír­ni fogok a Füredhez egy kőhajításra fekvő „szeretetházról“, valamint bővebben meg fogok emlékezni a fördő kitűnőbb vendégeiről. Addig csak annyit, hogy Tóth Vilmos és S­z­­­á­v­y miniszterek is töltöttek itt pár napot s még itt időznek : Székács, Szerdahelyi, Priel­­le Cornélia, Molnár Aladár, Hiador D­ő­r­y, Á. E. Helyi hírek. (Talált csecsemő.) Peschl Ferencz rend­biztos a múlt éji őrjárat alkalmával a 3 pipa­­utczába a Vidacs-féle gyár mögött egy 3 vagy 4 napos fiúcsecsemőt talált. Az újszülött polgár, ki kitűnő egészéségnek örvend a Rókuskórház­ba szállíttatott. Nyílt válasz. Orvos és főorvos társaimtól, több oldalról in­­téztetvén hozzám az utóbbi napokban azon kér­dés, hogy Borsod megye szervezkedéséről a „P. Napló“-ban megjelent közleményben többször megemlített főorvosi emlékirat az én művem-e ? s annak alapján történt e olyan megállapo­dás, az egészségügyi személyzetet illetőleg a minő a közleményben le van írva ? nem mu­laszthatom el e pár sorban t. ügytársaimnak vá­laszolni, r " Én a szervező küldöttségnek, annak felhívá­sa folytán, adtam be egy jelentést, emlékiratnak nem nevezhető az, de a­mely jelentésemben csupán az egészségügyi személyzet teendői, kö­telességei vannak elősorolva és pedig egysze­rűen azért, mert a küldöttség nem is kívánt tő­lem egyebet; ő előre kijelentette előttem, hogy bizonyos kérdésekben főkép a főorvost és já­rási orvosokat illetőleg, már meghatározott ál­láspontot foglal el, s ettől eltérni nincs szándé­kában, a­melyet tehát nekem úgy kellett tekin­tenem mint adott helyzetet, a­melyhez szó töb­bé nem fér, s a­mit feszegetni nem lehet,­­ nem szabad. Ha még azt megjegyzem, hogy a küldöttség­nek tagja nem voltam, s a fentebbi jelentésem benyújtásán kívül az egész ügy tárgyalásában semmi részt nem vettem, azt hiszem, hogy a félreértés tisztázva van, a kérdéses megállapo­­dáshozi viszonyom fel lévén derítve, s remény­iem, hogy­ ez által a reám mért alaptalan vád és gáncs, s mindennemű megtámadás elhárítva leend. Miskolcz, jul. 19. Dr. Bódogh Albert, t. Borsodmegye főorvosa. A közönség köréből. *) Tisztelt szerkesztő ur! Lapom beszüntetése felett egyszerűen így méltóztatott nyilatkozni: A „M. Gazda“ szer­kesztője jelenti, hogy lapját pártolás hiány miatt beszüntető! Ez kérem nem más, nézetem szerint mint ban­­querottirozás, ez pedig nem adta magát elő, mi­után az előfizetéseket a postára tettem. Remény­­em, hogy t. szerkesztő úr e helyreigazítást közli. Vuchetich Endre, a „M. G.“ volt szerkesztője Perkáta, jul. 17. T. szerkesztő ur ? Legyen szives becses lapjában tért engedni soraimnak, hogy az adonyi postamester urat a küldemények pontosabb kiadására figyelmez­tethessem közönségünk érdekében. Ugyanis a sárbogárdi adóhivatal feladott egy pénzes leve­let f. hó 13-án, s ez már 14-én Adonyba érke­zett s onnét hozzánk Perkátára a naponkint át­járó gyalogpostástól ugyanaz napon küldethe­tett volna, de az adonyi postamester urnak csak 16-án méltóztatott az említett levelet kézbesíte­ni. S miután hasonló esetek többször előfordul­tak s az itteni postamester ur figyelmeztetései nem használván, kénytelen vagyok mint közön­ségünk, mind saját érdekemben­­. szerkesztő urat felkérni, hogy becses lapjában tért enged­*) E rovatban közérdekekkel összefüggő felszó­lalások díjtalanul közöltétnek. A felelősség a belül­­illeti. 4 P. Napló magántáviratai. Pária,jul. 21. A „Verité “ jelentése szerint Cissey hadügyminiszter felszólíta Rodolich ez­redest, a párisi osztrák-magyar követség kato­nai attachéját, hogy a Magyarországon felálló honvédségi szervezet szabályait franczia nyelv­re lefordítsa. Bécs, jul. 22. A „N. Fr. Pr.“ egy római táv­iratának jelentése szerint octóber hóban Flo­­renezben nemzetközi anti­infallibilista congres­­sus fog összeülni. E congressusban Hyacinth atya nevezetes állást fog elfoglalni. Flórencz, jul. 21. Hírlapi jelentések szerint Humbert koronaherczeg nej­ével nemcsak a spa­nyol, de a bécsi, berlini és londoni udvarokat is meg fogja látogatni. BÉCS, jul. 22. A „Vaterland“ arról értesül, hogy Beust a püspökök beadványára egy Rau­scher bibornokhoz intézett levélben válaszolt, melyben kijelenté, hogy az osztrák-magyar ka­binet az Olaszországgal szemben követett politi­káján nem tehet változtatást. London, júl. 21. A „Times“ a katonatiszti ál­lások vásárolhatóságának megszüntetésére azt mondja: a kormány eljárása erőszakos, megtá­madja az alkotmányt és öntudatosan a lordok tekintélyének megsemmisítésére c­éloz. A „Ti­mes“ reménye, hogy a lordok saját hajlamai­kat mellőzve, csak a tisztikar érdekeire fognak gondolni. A „Daily News“ helyesli a kormány eljárását s a nemzet nevében azon óhajnak ad kifejezést, hogy a peerkamra a bilit elfogadja. „Daily Telegraph“ örömnyilatkozatra fakad s mondja: Gladstone még népszerűbb lesz, mert ő megóvja az alsóház tekintélyét, szervezi a véderőt s védi a hadsereg érdekeit. „Morning Post“ a kormány eljárását kissé alkotmányel­lenesnek tartja. A „Standard“ haragszik s mond­ja : Gladstone nyíltan sérti a parlament jogait és veszteget. A lordok háza alkotmányos vál­ságot fog most felidézni. C­írk­ szerint Berlin­ben az európai hatalmak a vámárszabály egy­ségesítése tárgyában értekezletet kivánnak tar­tani. — Perzsiából érkezett hírek szerint ott cholera dühöng. Strassburg jul. 21. Az Elsass Lotharingiai hivatalos lap törvényt tesz közzé a német vám és adótörvényeknek Elsass Lotharingiára való kiterjesztése iránt és pedig a vámegyleti 1869. jul. 7. törvény, továbbá a czukor és sóadóra vonatkozó törvény s a vámegyleti árszabály a­mennyiben a dolog törvényben nem volna, a bi­rodalmi kanczellár által meghatározott napon lépene érvénybe. A nevezett lap további a tör­vénykezési rendtartás módosítására nézve tesz közzé egy törvényt, mely szerint ezentúl Elsass- Lotharingiában csak egy fellebezési törvényszék lesz s az első folyamodásu társasbiróságok he­lyébe újon szervezett társasbiróságok lesznek. A járásbíróságok, kereskedelmi és békebiró­­ságok számára új illetékességi területek jelöltet­nek ki. Egy végrehajtási rendelet a felebbezési törvény székhelyét Colmarba, a társas biróságok székhelyét Metz, Saargemünd, Zabora, Strass­burg, Colmar és Mühlhausenba teszi s ezek ille­tékességi hatáskörét szabályozza. Ugyan e lap az 1871 és 1872-i igazságügyi költségvetésről szóló törvényt is közli. B­é­c­s, július 22. (Előbörze.) Hitelr. 286.10, államvasut 420.75, lombard 182.20, 1860-i 102. 50, 1864-i 130.25, napoleond’or 9.81V2, anglo 253.80, franco 120.60, tramway­s.—, Magy. földhitlintézet 142.50. , B­é­c­s, jul. 22.(Megnyitás.) Hitel­részv. 285.60, Északvasp. —.—, Allamvasp. —.—, Lombard 182.—, 1860-ki —.—, 1864-ki —.—, Napoleon­­d’or 9.81%, M. hitelrészv.—.—,Galicziai —.—, Anglo-ausztriai 253.60, Franco-auszt. —.—, Tramway —.—, Magy. földh. int —.—, F­r­a­n­k­f­u­r­t, jul. 21. (Zárlat.) Váltóárf. Bécs­­re 95.24, Amerikai 1882-re 96.78,1854-es 75.—, 1864-es 124.—, Lombard 170.75, Évjáruléki papír —.—, Osztr. bank részv. 737.—, Osztr. hitelrészv. 272.—, Osztr. államvasp. részvény 401.50, 1860-ks 83.78, Ferencz­ József vaspálya 193.—, Galicziai 238.50, Évjárulék ezüst —.—, Győr-Gráczi 99.25, Frankfurt, julius 21. (Esti zárlat.) Váltó­­árf. Bécsre —.—, Amerikai 1882-re 96.18, 1854-ki —.—, 1864-ki —.—, Lombard 172.25, Évjáruléki papir —.—, Osztrák bank részvény —.—, Osztr. hitelrészv. 272.—, Osztr. államvas­pálya részv. —.—, 1860-ki 83.78. Fer. József vasp. —.—. Galicziai —. Évjáruléki ezüst 56.50. Szilárd. Berlin, jul. 20. Galicziai 100.75. Lombard 97.24. Nemzeti kölcsön 56.78.1860-i 84.—. Bécs 8,1.16. Romániai—.—. Csehország vasp. 102.—. Állam­vasút 226.50. Metalliques 48.08. Hitel sorsj. 94.75. 2864-­ 71.—. Hitelrészvény 154.16. Győr-Gráczi 79.—. Szilárd. Pár­is, jul. 21. (Megnyitás.) 3%­­járadék 55.95. 4% járadék —.—. Olasz járadék 58.— Államvasut 832.—. Credit mobilier —.—. Lombard 371.—. Koronajószági záloglevelek —.—. Amerikai —.—. Consol —.—. Páris, jul. 21.(Zárlat.) 3% járadék 56.12. 4% járadék 81.70. Olasz járadék 57.10. Állam­vasut 855.—. Credit mobilier 151.—. Lombard 378.—. Osztr. pr. Tag. —.—. Amerikai —.—. Consol —.—. Uj kölcsön 88.35. London, jul. 21. Gabnazárlat igen nyugodt. Búza beszállítás 28.400, árpa 840, zab 81,3.20 quarter. L­i­v­e r p 0­01, 21. Búza 1—2, liszt 6 pencé­­vel alacsonyabb, tengeri 3 pence­vel magasabb. Ha­mbur­g jul. 21. Búza fogyasztásra ke­resett 140,142, rozs szilárd 106, 104, olaj nyugodt 29, 27.58, szesz 20­4, 20'A, 203/4. P «51» t a­lal 91 T.is­zt 74, 44. 74, olaj 118.50, 118.25, 118.50,121.50; lenolaj 97, 97.50, 99.50; szesz 58, 58, 60; ezukor finomított 158. Stettin, jul. 21. Búza 60—72, 72.PL, rozs 46—50, 48 % olaj 28, 253/4; szesz 17, 16%. Köln jul. 21. Búza üzlet változatlan 6.29, 7.5­2 ; rozs szilárd 5.8%; olaj 14.80, 149.20. Zürich jul. 21. Búza nyugodt. Első r. magy. 32—32V2 ; silányabb 28—28.50. Amsterdam jul. 21. Gahnaüzlet nyugodt oct. 193, rozs őszre 81.50; olaj 46, 43, 46.50. Berlin, jul. 21. Búza 7.23/4, 7.272, 69; rozs 4.9­­4, 4.8 V.; zab 4.8%, 4.4; olaj 28%, 273/4 26%4; szesz 16, 26, 16.14, 16.17,16.19. Antwerpen jul. 21. Petroleum 49.50 franc. Az áru- és értéktőzsdéről. Pest,jul. 22-én. Gabnára nézve nem volt üzlet. Az árak szilárdak. Az értéktőzsde a bécsi áremelkedés folytán igen kedvező volt a hangulat és a be­fektetési és bankpapírok, valamint néhány ipar­­papír is drágábban kelt. M. vasúti köles. 107.60, m. sorsjegyek 93.75, magy. hitelek 109.25, francobank 83.50 keresett. Osztr. hitelr. a zár­latnál 286, magy. szeresk. bk 90.25. Pesti közúti 281.50 keresett. Északkeleti vasút 162 kel. pes­ti nepbk. 44 frton vétetik. Napoleon 9.82, arany 5.82, tallér 1.83 adatik. Magánjegyzések, melyek az árhullámzást mutatják. Pest, jul. 22. Államadósság. A megállapított hivatalos jegyzést reggeli kiadá­sunk közli. *) Szelvény nélkül. Főszerkesztő : B. KEMÉNY ZSIGMOND. Felelős szerkesztő : URVÁRY LAJOS. Magyar vasutak.................................p. 107.50 „ 107.60 Szöllőváltság kötv................................„ 76.78 „ 76.— Magyar sorsjegyek.......................... „ 93.76 „ 94.— Biztosítási papírok. I. Magyar............................................p. 755.—­­ 760.— Pannónia.......................................... 340.— „ 345._ Unió ....................................„ 205.— „ 210.— Haza „ 96.— „ 98.— Bizt. int.............................................„ 265.— „ 267.— Takarékpénztárak. Ó­budai.............................................­­ .— 4 —.— Gödöllői........................................... —.— „ — Pesti . „.......................„ 3400.­ „ 3500.­­Terézvárosi....................................„ 45.50 „ 45.75 Külvárosi..........................................„ 55.— „ 55,50 Ferencz-Józsefvárosi................................45.— „ 35.50 Iparbank.......................................... 21,50 „ 26.— Fővárosi..........................................„ 168.-- „168,60 Kőbányai ..................................... 35.— „ 35.53 Uj­pesti ...............................„ 36.— „ 38— Malmok. Árpád............................................p. 255.— „ 260.— Concordia*).....................................„ 43­­.— „ 435 — Lujza ... . . . . „ 125.— „ 130.— Unió...........................................„ 285.— „ 290.— Hengerm.*)..........................................„ 750.­- „ 765.— Gyárudvar.....................................„ 69.— „ 70.— Erzsébet..........................................„ 115.— „ 180. — Blum-rele..........................................„ 195.— „ 200. — Király . . 370.— „ 380. - Sütök*)..........................................„ 170.— „175.­Victoria..........................................„ 195.— „ 200. -I. Budapesti*)...............................„ 500.— „ 525. — Pannónia..........................................„ 555.— „ 560.— Vasutak. I. Magyar-kel. vp..................................„ 83.50 „ 84.50 Pécs-barcsi......................................p. —.— „ —.____ Budai közúti vp..............................„ 100.— „ 105.— Pesti „ 281.50 „ 282.— Hegyi „ 80.— „ 85.— Alföld-Fiumei „........................„ 176.50 „ 177.— Bankok. Anglo-Hungaria........................p. 87.— „ 88.— Franco-magyar ........................„ 83.50 „ 84.— Pesti népbank . .­­ . . „ 41.50 „ 42. Pesti keresk. bank.............................. 678.— „679 — Szerb bank . . . . . . „ 62.— „ 63.— Magyar hitelbank.............................„ 109.25 „ 199.50 Magyar jelzálog ... . „ —.— „ —.05 Különféle. Hajórakm. kötes I. kib. . . . „ 98.— a 100 — n n H. „ . . . „ —. „ — — Bőrgyár .......................................... 107.­ „ 108.— Fiumei hajógyár............................„ —.— „ —.— Athenaeum ...................................„ 170.— „ 180.— Gschwindféle . . . . „ 190.— „ 191.— Borszesz finom ... . „ —.— „ —.— Or­sz. gőzhajóz.................................... 41.50 „ 42.— Záloglevelek. Magyar földh. 5 '/2 89.26 „ 89.60 „ «V. • • • • „ Magyar jelz......................................... 84.— „ 85.— Kereskb............................................... 90.26 „ 90.50 Váltó folyam. Augsburg ....... p. 103.—­­ 103.04 Hamburg......................................... 90.60 „ 91.— Majla . . ............................. —.— „ —.1,0 Frankfurt......................................... 103.50 „ 103.24 London ................................ 123.50 „ 124.75 Paris............................................... 148.30 „ 148.40 Valuták. Arany . .. 5.82 â „5.83 Napóleon......................................... 6.82 „ 5.83 Ezüst............................................... 121.60 „ 121.75 ÉTKözlekedési vállalatok részvényei. Adva Tartva Adva Tartva -r-* /TH -"V, -tr mÁrvaTtTI Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst............................ 176.75 J”1" Osztrák Llyod 100 frt...................................................... — Ls. N.i­ll.I I I I I 1 lyi. Osztrák Dunagőzhajózási társulat............................ 576.­ 578. Elag erdélyi pálya 200 frt. ezüst........................... 89.70 89 90 JJJJVWA A Erzsébetpálya 200 frt. p. p............................................. 222-*5 222-75 Állampálya 500 frank ................................................ 139.50 no.— Ferdinand-ész­aki pálya 1000 frt. p. p..................... 2155.— 2160. — 1867-diki..................................................... 138.— 138.60 J­lius 21. Ferencz­ József pálya 200 frt. ezüst.............................. 202.50 203. pálya 500 frank..................................................... 109.60 109.80 Pécs-barcsi pálya 200 frt. ezüst..................................... 175.— 176.— ^ ^ 200 frt. 5%.................................................. 89.40 89.60 ...... ■ ..................... " 11 Lajos-Károly pálya 200 frt. p. p.................................. 247.25 Tiszai „ 100 „........................................................... —.— — , A a rí no Tartva Kassa-oderbergi pálya 200 frt........................................ 174 75 175.­ Magyar keleti pálya 800 frt. ezüst.............................. 86.60 86.80 A. Államadósság 100 frt. __________________Lembergi-czemowitzi pálya 200 frt............................... 171.25 174.75 t­riatronsorsjegyek. . .. ... ., K0/ cq qc eq ok Osztrák Llyod 500 frt. p. p............................................ 374. 376 ® J pJ Egységes járadék, jegyekben máj.­nov. 5% . . 59.85 Elsa erdélyi pilya 100 frt. ezüst............................ 170.­ 171.­ • Hitelintézet 100 frt............................................................. 175.75 176.25 ” ” -V iso/* • ■ 89 15 69.25 ÁHampályt 200 frt. p. p.................................................... 420 50 421.50 Clary 40 frt. p. ................................................. 38.- 39- „ „ ezüstben jan. ju . /o • ro 15 69 25 Székesfehérvár-györ­gráczi pálya 200 frt. ... 168.25 Dunagőzhajózás 100 frt. p. p........................................ —.— — .— .. . » apnl-oct. 50/0 . . 69.15 69.S5 ^ ^ ....................................... l80.- 180.2Í Kegkmch 10 frt................................................................... 15.- 17.­ Osztrák értékben: visszafizetendő ! -• Tiszai pálya 200 frt.............................................................. 044.25 244.75 Buda város közül. 40 frt................................................. 34.­ 35-Sorsolással 1889-M egész sorsj. p. p........................ 195.50 296.50 ^ 200 frt..................................................... *14.25 214.76 pilffy 40 frt. p. ................................................................. 32.50 35.50 " la?? Lít! vlín ” mi ” ' ' ' ' 9350 94 _ Magyar-gácsországi pálya............................................. 159.25 159.75 RUu­olf-alapitvány 10 frt.................................................... 15— 15.50 ” !???■?? f­­. 108 ” • • • • 101 Pt . észak-keleti „ 200 frt. ezüst .... 161.50 162.­ Saim 40 frt. p. ................................................................... — — ” 1860 ból 100 ” 5»/° ” ' • • ' ?5 112.25 n k­ülli pálya 200 frt............................................. 83.25 83.75 st. Qenois 40 frt. p. ........................................................ 32.— 33— ” ion » 5­0 . • ■ • • 129 75 130 — „ . . . Triest város 100 frt. p. p................................................ 119.— 121— Co^áradék^^rabja. '. '. '. ! ! i i wi- ^ F‘ IP^Vállalatok részvényei. _ 5CI 0p e........................................... 59- 60-Állami dománius jelzáloglevél 120 frt .... 123.50 124- °“/6\^ákö“én loo W° ! i£t l­uo Windischgrácz. 20 frt.P’ . I i . . . . 24- *5-B. Földtehermentes 100 frt p. p. jSecuritás viszontbszt 300 frt. . . . .... —.—I — •— I Váltók (három hóra). Horvát-tótországi 5%................................. 86.25 86.75 ft /ám­o­lfivelek. Amsterdamra 100 frt. hollandi 4%.......................... 103.10 103.20 JErdélyországi 5%....................................................... 75.75 76.50 6 in 1 10 Augsburgra 100 frt. délnémet 5%........................... 103 30 103.55 1Temesi bánsági 5%....................................................... 77.50 78— Osztrák földhitelintézet sorsa. 5%............................. 106.30 Berlin 100 tallér 50­0...................................................... ——— Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal .... 76.50 76.75 „ 33 éven visszfizetendő 5%............................. »7— Boroszló 100 frt. tallér 5% . ...................................... —— -------­Magyar 5%........................................................................ 79.40 79.80 Nemzeti bank p­p. 5% sorsolás................................. 96.50 »o.‘u Britgsel 56­0 ..................................................................... 48.25 48.30 „ 1867-diki sorsolási záradékkal .... 77.30 77.50 „ o. é. 5%.................................................. 91-90 Frankfurti 100 frt. délnémet 4% ..... . 103.60 103.70 . ... .... .. ... Magyar földhitelintézet 5Va° o ........ 81-25 _ Hamburgra 100 márk.­b. 3%..................................... —— — L. Más kOZKölCSONOK. „ „ járadékjegy 6% . . . — •— Londonra 100 font sterling 80/10/o............................ 123 05 123,15 Magyar vasúti kölcsön 120 frt darabja .... 107.40 107-70 n kereskedelmi bank 23 év alatt sors. . . . • 84.50 Lyonia 100 frank 6% . ........................................... —— „ sorsjegy-kölcsön 100 frt ... . . 93.80 94.10 s jelzálogbank 5%/1% sors........................................ 84. Milano 100 frank 5%................................................ „ szőllődézsma-váltság 100 frt . . . . —— —— „ .... , Marseille 100 frank 6%................................................ —— — ” H. Elsőbbségi kötvények. Páris 100 frank 6'/j°/o.......................................... • ———. D. Bankok részvényei. Aifaid-fiumei pálya 200 frt. ezüst........................... 91.20 91.40 Pénzek árfolyama. Angol-osztrák bank 200 frt. 75% befizetés . . . 253.40 253.80 Osztrák Dunagőzhajózási társulat 100 frt. p. p­ . —— —. R84 arts 'Angol-magyar bank 200 „ 40% » • • • 86— 87— Erzsébet pálya 200 frt. p. p............................................ 95.50 96— f““)’ , é..................................­ .......................... 9.82 9­.82 Osztrák földhitelintézet 200 frt 40% befizetéssel. 260— 262— „ „ ezast 100 frt............................................ 94.5/ 95— Napoleono­aor .... . _____________ I „ hitelintézet 160 frt......................................... 285.20 28..40 „ , 1862-diki................................................. 99 75 100.50 .A.......................................................... Magyar „ 200 „ 40% befizetéssel . . 108.25 108.75 . „ 1869-diki.................................................. 101— —— ' ' . _____________ Pesti kereskedelmi bank 500 frt............................. — — —— „ „ 200frtos................................................. — — __ Egyieu ...................................................................... ,*, R0 ,„'7R 1Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt .... 983.— 935— Ferdiánd északi pálya 100 frt. p. p............................. 91.50 92— „TM.Y ............................................................................. lOsztrák-franczia bank 200 frt ezüst....................... 120.25 120.50 „ „ „ 100 „ p. o............................ 88.50 89— Vált le ........................................................... Magyar­ „ „ 200 ........................................... 83.50 84.­­ „ „ „ 100 „ ezüst 5% . . . 105.75 106— Valuta. Általános bank Bécsben 200 frt, 50% befizetés . —Ferencz­ József , 200 , „...................... 98.90 97.10­­Nemzeti bank . . ................................................... 769— 770— Pécs-barcsi „ 200 „ „...................... 90.40 90.60 Arany al marka ........................................................... —— —— Egyleti bank 200 frt, 40% befizetés....................... 108.75 109— Károly Lajos „ 300 „ ............................ 106.75 107.50 Friedrich­er....................................................................... —— —— Forgalmi bank 200 frt 60% „ ....................... 170— 170.50 „ „ „ II. kib......................................... 101— 101.50 Louis d’or............................................................................ —— —— Bécsi váltóbank 200 frt 40% „ ....................... 136. 187— Lemberg-czem. lassyi pálya 300 frt. ezüst. . . . ——.— Angol sovereigne........................................................... 12.30 12.40 „ váltóüzleti társaság 200 frt 40% .... 91 — 92— „ „ „ . I. kib. 1865 . . 78.90 79.10 Porosz pénztári utalvány ...................................... 1.82­­.83 „ bank 200 frt 40% befizetés.............................. — — —­­ „ „ „ „ I. , 1867 . . 92.50 —.­ ■ Ezüst szelvény ...................................................... 121.50 121.75 „ bankegylet 200 frt 40% befizetés .... 223.51­ 223— „ „ , „ Hl. „ 1868 . ■ 84.90 85.13 Orosz papirrubel ................................................. 1­62 vén soraimnak, reménylhetjük, hogy a nyil­vános figyelmeztetés használni fog. Richter J. Pest, jul. 22. T. szerk. ur! A nőképző-egylet feladatul tűzte ki , hogy a nőképzés eszméjét nemcsak saját maga fogja egész erejéből előmozdítani, de minden, a nők javára c­élzó törekvést szívesen lát, és egész erejéből pártol. Örömmel üdvözölte a gazdasszonyok egyle­tének újabb törekvéseit a nevelési téren, annál inkább, mert indítványában ezt majdnem ugyan­azon értelemben igyekszik­­. Egloffstein Amália előadni, mint annak egyik tagja számtalanszor volt alkalma hallani. A tisztelt bárónő a gazdasszonyok egyletében folyó évi jul. 1-jén beadott indítványában, sza­vakban is csaknem ugyanazt mondotta, a­mit három hónappal ezelőtt a nőképző-egylet köz­gyűlésén annak elnöke, Veres Beniczky Hermin előadott, s a­mely beszéd az „Ellenőr“-ben egész terjedelemben megjelent. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül a bárónő azon eljárását, mely szerint ő a mi egyletünkben nyert eszméket, a forrás megnevezése nélkül hozza a világ elé, s a nőképző-egyletet, mely­nek tanodája két év óta fennáll és virágzik, még csak nem is említi akkor, midőn a nőnevelés át­alakítása nagy művének megkezdésére a gaz­­dasszonyi egyletet véli felhívandónak. Egloffstein bárónő ez alkalommal ugyan azt az indítványt is tette, hogy nyújtsanak a höl­gyek, ezrek aláírásával oly kérvényt az ország­gyűléshez, melyben egy országos nőtanoda lé­tesítését kérjék, ez eszme sem új, mert a nő­képző-egylet ezt nem csak indítványozta, de ezen kérvényét két évvel ezelőtt 9000 aláírással Deák Ferencz a törvényhozás asztalára le is tette. Úgy tudom, hogy a nőképző egylet minden­kit egyformán üdvözöl a nőnevelés azon terén, hol a nők alapos, hivatások tökéletes­ betöltésére c­élzó kiképezéséről van szó, nem pedig az úgy­nevezett emancipatió tanai hirdettetnek. Előbbi téren az egylet törekvéseit mindenki kész öröm­mel támogatandja. Egyletünk egyik választmá­nyi tagjától Egloffstein bárónőtől jogosan meg­várom azt, hogy ő ne feledkezzék meg a nő­képző-egyletről, mely e tekintetben úttörő volt hazánkban; — akkor, midőn azokat sorolja fel, kik hivatva vannak a nőnevelés átalakítása nagy művének megkezdésére. Ezen megkezdés a nőképző egyletnél eszméből már testté lett, mert női felsőbb tanodánk kitűnő tanárok veze­tése alatt most tette le második évi vizsgáját. Egy nőképző egyleti tag. Szliács, jul. 20. Tisztelt szerkesztő úr! Szliács Zólyomtól gyalog embernek vagy félórányi útjába kerül, kocsit pedig idáig 12 bankó forinton szokás fogadni. Igen keresztyén szekeres legyen az, a­ki egy ötösön alul mozdul. Ilyen a megérkezés. A mulatságról majd máskor panaszkodunk. Valami fiatal em­ber szokott innét levelezni, majd beszéljen he­lyettem. Magamféle öreg úr a kirándulásokban talál örömet; a tótatyafiak mértföldjétől zsarolt tíz osztrák forinttal hűtik le ezt a gyönyörűsé­gemet is. Ezen pedig nem lehet segíteni. Vagy igen, ha nagyrabecsült részvényes uraink, csak legalsó elemeit akarnák eltanulni az illendőségnek, és a kölcsönösség törvényes ará­nyának, így azonban csak jó ötletképen hozok fel egy fülhegyről fogott magános véleményt. „Miért nem tart a fürdő igazgatóság egy-két ko­csit, személyszállítót és podgyászosat, — persze jegyével láthatón jelezve, — a vasút mellett; egyet pedig a szliácsi bejáratnál, hogy ne min­dig ily barbár módon, s ilyen zsarolás szükség­szerű bünrészessége gyakorlatának keserüljük meg egyetlen mulatságunkat, a kirándulást?“ Bizony pedig volna miből, még lámpára is a lombos utaknak, nehogy mindig remegve men­jünk mi bentlakók haza felé, mikor sok kocsi jár. Cs. Nyomatik a kiadó-tulajdonos „Athenaeum“ irodalmi és­ nyomdai r­észvénytársulat nyomdájában (ezelőtt Emich G.) Barátok­ tere 7. sz. 1871.

Next