Pesti Napló, 1871. július (22. évfolyam, 149-174. szám)
1871-07-14 / 160. szám
Az osztrák delegatióból. Az osztrák delegatió szerdán, jul. 13-án tárgyalta a hadügyi költégvetést, igy e fontos ülésről bővebben kell megemlékeznünk. Az ülésben Beust gróf is beszédet tartott, mely azonban jelentéktelen és igy annak pusztán megemlítésére szorítkozhatunk. Miután a delegátió utólag megszavazta a berlini követségnek nagykövetséggé való emeltetése végett igényelt 18,600 frtot a külügyminisztérium részére, továbbá Tegetthoff anyjának nyugdíjazára 4000 frtot, dr. Banhans előadó e költségvetési bizottság részéről jelentést tett a közös hadügyminisztériumnak 1872. évi szükségleti előirányzatáról. A bizottság tudvalevőleg 7.040,524 frtnyi törlést indítványoz a rendes költségvetésben, a rendkívüliben pedig 7.754,057 frtot, így mindössze 14.794,581 frtot kíván töröltetni. Erre az ált. vita kezdetét vette. Falkenhaym gróf a jobboldal részéről kijelenti, hogy az egyes fejezetek és czímeknél pártja indítványokat fog benyújtani, és ezekhez egyhangúlag ragaszkodni fog . dr. Demel erre azt válaszolja, hogy ily nyilatkozatnak semmi értelme nincs, mert az minden vitát feleslegessé tenni látszik, de reménye, hogy a jobboldal nem fogja magát a meggyőző érvek elől elzárni. A jobboldal indítványait dr. Czerkowski nyújta be. Az általános vitában szólották még dr. Figuy, ki a békebudget szükségességét hangsúlyozva, azon reményének ad kifejezést, hogy Európa végre az általános lefegyverkezéshez, és a vitás nemzetközi kérdéseknek választott bíróságok által való eldöntéséhez fog folyamodni. Erre Beust gróf emelt szót. A helyzetet békés színekben látja, de ép azon pillanatban, melyben nyugtalanító jelenségeket és fekete pontokat nem látunk, szükség van arra, hogy hadseregünkben a talált hiányokat kipótoljuk A hadsereg el van határozva arra, hogy békepolitikánk daczára feltolt háborúban örömteljes határozottsággal venne részt, azért szükséges és kívánatos, hogy megmutassuk neki, mint tudjuk becsülni szolgálatait, mint tudjuk méltányolni feladatait. Azért kívánatos, hogy a hadseregnek az erre szükséges eszközök is megadassanak. Banhans kijelenti, hogy ő is tudja méltányolni a hadsereg feladatát és kész erre az eszközöket is megadni, de mindent egyszerre beszerezni nem lehet, és a hadsereg harcképesítését a pénztár kíméletével öszhangzásba kell hozni. Erre az általános vita bezáratott, és egy 13 ik tüzérezred felállítása iránt a vita elkezdődött. S moka itt szót emelve, a külügyminiszter békebiztosításainak ellentmond. Ausztria-Magyarország a kancellár békés nyilatkozatai daczára veszélyes helyzetben van. Ausztria- Magyarország két szomszéd államra nézve az osztozkodás tárgya és a két szomszéd nagy államnak érdekében van az, hogy a birodalomban oly állapotok teremtessenek és tartassanak fenn, melyek részökre a feladatot lehetőleg megkönynyítsék. Ezután a fentebbi czélra kért 451,477 frt iránt a vita az előadó, a hadügyminiszter, dr. Sturm, dr. Smolka, dr. Czerkowszky és dr. De 1t7 közt meglehetős ingerült hangon folytattatott. Kuhn báró felhozza, hogy 650,000 emberre 1456 ágyú szükséges, és így 1000 emberre 21/a ágyú jut. Dr. Sturm inkább azt óhajtotta volna, hogy a hadsereg reorganizatiója végre befejeztessék, ezen reorganizatiót jobban desorganisatiónak lehetne nevezni. Dr. B a n h a n 3 kimutatja, hogy a 13-dik tüzérezred felállítását most azért kérik, mivel a tavalyi delegátió a honvédségre kért ágyukat meg nem szavazta. Czerkowski, Smolka, Oeltz a kormány mellett szólanak. Szavazáskor a 13-dik tüzérezred felállítása 26 szóval 25 ellen elvettetik, a 13 keretnek a 13 ütegnél való felállítása azonban 28 szavazattal 26 ellen megszavaztatik. Az első szavazás alkalmával nagy zűrzavar uralkodott, miután mindkét párt maga részére kívánta igénybe venni a többséget, a baloldal padjain még nagyobb megütközést okozott az, hogy a szavazás után Unger, Hasner és Kuranda, kik Ladenburg bankárnál ebédre hivatalosak voltak, a termet odahagyták. A gyalogezred csapatparancsnokainak lóval való ellátására kért 366,690 frt egyhangúlag elvettetett, az ezredesek és alezredesek fizetés felemelésére kért 154,000 frt megszavaztatott. Élénk vita fejlődött ki az 1872-iki szökőévre rá, hogy a gyógyászat latin kezelése csak azért van, mert ezen a holt nyelven minden elnevezés egységes és változatlan marad. Ugyanarra kell törekednünk a műszavak és egyáltalában kerekded kereskedelmi kiejtések érdekében is. Az „érkezett és elküldött számlák könyve“ már jóval régibb és helyesebb kifejezés, mint a „jött és ment“ áruk számolati könyve, amelyen, őszintén mondva, tökéletesen eligazodni nem lehet, hogy mit jelentsen tulajdonképen. A 138. lapon ott találjuk a „lajstromokat.“Ezen szót épen úgy, mint például a „grádicsot,“ szeretnék a nyelvből tökéletesen kiküszöbölve látni, vagy legalább ha használják is, ne ott, hol tanításra kerül a dolog. A nevezett lapon van tehát a „követelések lajstroma“ és „adósságok lajstroma.“ Az eredeti német igy hangzik : „Scadenz für fällige Forderungen“ és Scadenz für fällige Zahlungen.“ A németnek van, még pedig tökéletes értelme, de a magyarnak nincs. Mikép hangzanék ez, ha például a fent kitett két elnevezést így fordítanék : „Követelések lejárati jegyzéke“ és „Adósságok lejárati jegyzéke.“ Remélem, mindenki be fogja látni, hogy ezen két utóbbi elnevezés jobban és helyesebben fejezi ki azt, ami alatta kifejezendő, mint az első. A 142. lapon a „málhakönyv“ áll, mely annyit jelent, mint „ColliBuch.“ A kereskedő soha sem szokott málhát kapni, vagy elküldeni és málha alatt egyedül csak azon podgyászt szoktuk érteni, mit az utazó magával visz. A málhakönyv helyett jobban illene oda „Gö n gy-könyv“, mely elnevezés sok helyütt használatban is van. „Végre a 130. lapon áll a „Küld vé ny, vagy küldime könyv.“ Ennek elnevezésénél Maár úr ártatlan, mert ez egy, talán 20 év óta a magyar akadémia által is elfogadott műszó. A „küldime“ olyannyira értelmetlen, ferde és semmitmondó szó, hogy azt még kritika alá sem lehet venni; azonban a küldvény kifejezésteljes szó, csak az a kérdés, hogy kifejezi-e azt, amit tulajdonképen kifejeznie kell. Mi legyen tehát a küldvény ? — A küldvény, — rimessa, és tovább folytatva a kérdést, mi most a rimessa ? A rimessa eredetileg olasz kifejezés, és annyit jelent,mint küldés.Kereskedelmi értelemben véve a rimessát, eddig olasz, német és magyar szótárak úgy értelmezik, hogy az készpénznek, vagy saját rendeletünkre kiállított váltónak, vagy más értékpapírnak fizetésképen való beküldése, és ezen értelmezésből lett a saját rendeletünkre kiállított váltónak magyarra fordítása , küldvény. Pedig ha a rimessát kereskedelmi tekintetben akarjuk értelmezni, a fentebbi kitételek közül egyik sem tökéletesen helyes. Mindenütt, hol a rimessa alatt küldést, Sendungot, említenek, tévednek, és viszont tévedésre szolgáltatnak okot. Nem tekintve a rimessa általános értelmét, szoros értelemben ezen szó csak a javunkra szóló váltót jelenti. Mint ilyen, „küldési“ értelmét tökéletesen elvesztette és nem jelent egyebet, mint egy értékpapírt, egy fizetési eszközt. Rimessával nem csak másutt, de helyben is lehet fizetni s akkor következetességnél fogva már nem küldvény, hanem hotvány volna. Ha az olasznál idők és használat folytán ez úgy kidomborult, hogy ott küldés alatt fizetési eszközt értenek, arról mi nem tehetünk, mert ez az ő nyelvük szellemének és hajlékonyságának tulajdonítható; abból egyébiránt nem következik, hogy ugyanazon szavat, ugyanazon értelemben a mi nyelvünkre is át lehet ültetni. A német nem fordította a rimessát sem Sendungra, sem Uebermachungra, — mert daczára annak, hogy ez a szó Riemesse, németben általános használatban van, német fordítás is létezik róla és pedig „Anschaff u n g,“ „D e c k ung“ elnevezések alatt, melyek kereskedelmi levelezésekben igen gyakran előfordulnak. Innen látható, hogy a német, midőn ezen szónak saját nyelvében keresett kifejezést, sokkal alaposabb felfogással járt el, mint a magyar. Nézetem szerint a rimessát inkább fedezvénynek, vagy fizetménynek lehetne nevezni, mely utóbbi elnevezés azért illetné meg, mert valóságos fizetéssé csak akkor válván, mikor beváltatik, eleinte egyrészt mint fizető, másrészt mint fizetendő tárgy tekintetik, mi fizetmény elnevezésben körülbelüli kifejezését találná. Egyébiránt vegyük a váltónak összes fordítását taglalás alá és lehet, hogy ott a rimessára már kész és helyes elnevezést találunk. Ezen szavak „Trassant, Remittent, Trassat és Tratta magyarul következőkép hangzanak: „intéző, intézvényes, intézvényezett és intézvény.“ Míg az idegen nyelven a váltótulajdonosnak a többiektől egészen eltérő elnevezése van, a magyarban az oly szép egyforma sorrendben megy, mintha egyik szó a másikat költötte volna ki. De nézzük meg, vájjon ezen egységes fordítás által nem kakuk-tojásokat költöttek-e ki ? Itt legelőször azon kérdést kell tenni. . . Ki intézkedik a váltóval tulajdonképen ? — Mindenesetre az, kinek javára vagy rendeletére a váltó szól, tehát a remittens vagyis magyarul az intézvényes, és midőn az intézvényes a váltóval rendelkezik és azt fizetésképen avagy beváltásra máshova küldi, akkor ő intézi illetőleg remittálja a váltót és az így általa beküldött váltó nem egyéb mint rimessa, illetőleg intézvény. Aki a váltót közelebbről ismeri, nem fogja tagadni, hogy a remittens és a rimessa között oly szoros, elválhatlan atyafiság van, hogy az egyik elnevezése természetszerűleg a másikból foly. Ha tehát a remittens magyarul intézvényes, akkor a rimessa intézvény, és ez esetben szükséges, hogy a trassant, trassat és tratta más elnevezést kapjanak, vagy pedig ha ez a három régi elnevezését megtartja, akkor a remittens nem intézvényes, hanem küldvényes vagy rendelkező. Kérdés volna most, hogy melyiket kellene megváltoztatni ? Véleményem szerint a remittenst nem, mert az Úr Isten maga nem teremthetne nekünk jobb szavat a rimessára mint ez a szó intézvény. A remittens intéző lenne, mert ez a szó intézvényes már egy kissé agyafúrt, melynek jelentését csak akkor érti az ember, ha megmagyarázzák, hogy micsoda. Jól fontolóra véve a dolgot, a kiállító sehogy sem nevezhető intézőnek. Hogyan lehet azt valakihez intézni, amit épen rajta akarunk megvenni? Minden nemzet, melynek kereskedelme van, húzni szokta a váltót másra és úgy hiszem nálunk sem volna legroszabb kifejezés az, ha szintén húznék a váltót és a mostani intézvény és küldvény helyett lenne a tratta ,vontváltó, a rimessa, intézett váltó. Egyébiránt a mi magyar nyelvünk nem oly szegény, hogy az említett kifejezésekre ne lehessen helyes és találó szavakat találni, és miután e sorokat nem azon czélból írtam, hogy új szavakkal álljak elő, hanem egyedül azon czélból, hogy most használatban levő sok szónok részint téves, részint helytelen kifejezésére figyelmeztessek, tisztelettel kérem fel mindazokat, kiket ez ügy közelebbről illet, szíveskedjenek a dolgot fontolóra venni s valamint nyelvünk úgy maga az ügy correctségénél fogva oly kifejezésekről gondoskodni, melyek minden igénynek megfelelnek. Magyar kereskedelmi nyelvünk most van alakulóban, kár volna, ha úgy járnánk vele, mint jártak a németek levelezési nyelvükkel, melyben ma is annyi szó és phrázis fordul elő és használtatik, mely nem csak helytelen, de sőt esztelennek mondható, de mivel szokásba jött és nem volt a ki tisztázza, annyira begyökerezett, hogy még sok idő fog kelleni reá, míg tökéletesen kiküszöbölhetik. Arra, hogy a keresk. terminológia mielőbb és helyesen legyen magyarra fordítva, kereskedelmi szaklap volna szükséges, oly lap, melynek munkatársai kereskedők és tudományos férfiak egyaránt lennének. Az ilyen lap, melynek fő feladata volna kereskedelmi ismereteket s szaktudományokat terjeszteni, a nyelv ügyében is hozhatna folytonos és tüzetes vitatásokat, ami más lapoknál lehetetlen. Legyenek tehát szívesek mindazok, kik az elnémetesedés ellen írnak és panaszkodnak, először arra inteni a magyart, hogy az ipar és kereskedelem elől ne vonuljon hátra. Továbbá ne csak a cég és a külirat legyen magyar, hanem a kereskedés belső vezetése is. Erre pedig a nyelv szükséges, mert bármennyire is legyen a magyar nyelv kiművelve, tökéletesnek még korántsem mondható. Menjen tehát e tekintetben is elől az irodalom, elől a magyar akadémias a kereskedelmi osztály bizonyára követni fogja. Hanzély Ferencz, kért 102,400 főt illeték érintő iránt. A bizottság ezt töröltetni kivánja. Czerkowski azt hiszi, hogy a törlés által a hadsereg részére böjtnap állapíttatnék meg. (Derültség.) E tétel csekély szótöbbséggel elvettetett. Ezután a rendes szükséglet első czime (központi vezetés, hatóságok: 2.536,543 frt) kerül vita alá. A bizottság 2.407,010 frtot kíván csak megszavaztatni, dr. Czerkawski a jobboldal részéről 2.427,972 frtot ajánl. Czerkawski indítványa elfogadtatott. A 2-ik czimnél (főbb parancsnokságok és törzskarok: (1.919,287 frt) a bizottság 1.550,000 frtot, Czerkawski 1.770,000 frtot indítványoz. A bizottság indítványa 26 szavazattal 25 ellenében elfogadtatik. Legközelebbi ülés csütörtök 10 órakor. Belföld, Sz.-Fehérvár, júl. 11. (Sz.Fehérmegye szerv. munkálata.) A f. hó 3—4-én megtartott évnegyedes megyei közgyűlés alkalmával beterjeszti a megyeszervezési előmunkálatokkal megbízott küldöttség kidolgozott tervezetét, mely a gyűlés által elfogadtatván, a belügyminisztériumhoz jóváhagyás végett fel fog terjesztetni. A tervezet érdemleges pontjai következők: Fehérmegyének népessége 173,551 lévén, az 1870. 42. t. sz. II. fejezete 21. §-a szerint a bizottmányi tagok száma 348, ebből virilis 174, ebből választott is 174. Választási helyekül kitűzettek: Aba, Ácsa, Adony, Alcsuth, Baracska, Bicske, Bodajk, Csákberény, Csákvár, Csősz, Csurgó, Csoór, Czecze, Duna-Pentele, Egres, Érd, Etytyek, Ercsi, Felcsuth, Herczegfalva, Isztimér, Iszka,Szt.-György, Kálóz, Keresztke, Lovasberény, Mány, Moór I. és II. kerület, Nyék, Ondód, Pátka, Pákozd, Perkáta, II.- és Kis-Polgárdi, Rácz-Almás, Sár-Keresztur, Sárbogárd, Sárosd, Sár-Szt.-Miklós, Seregélyes, Soponya, Szabad-Battyán, Szent-Mihály, Vaál, Zámoly. Járásbirósági székhelyül kijelöltettek: Sárkeresztur, Bodajk, Vaál, Rácz-Almás, Csákvár. r. 1. Különfélék, Pest, jul. 13. (Halálozások.) Dr. Altstädter Mór gyakorló nőorvos tegnap délután 5 órakor hoszszabb szenvedés után meghalt. A temetés pénteken jul. 14-én a halottas házból (József tér 11. sz. a.) megy végbe. — Selényi Gyula jogász élte virágjában, 24 éves korában szülei és ismerősei legnagyobb bánatára f. hó 12-én hosszas betegség után meghalt. (Üdvözlet Ausztriából a német császárhoz.) Weichs báró felső ausztriai tartományi képviselő maga és elvtársai nevében jan. 16-án a következő táviratot intézte Vilmos császárhoz: „Mély tisztelettel küldjük a németek menedékének, a német birodalom visszaállítójának és hasonlíthatlan hősi hadseregének lelkes üdvözletünket. Számos felső-ausztriai német nevében Weichs Frigyes báró.“ Erre a nemes báró Berlinből a császár saját névaláírásával a következő néhány válaszsort vette: „Szívesen vettem az öntől számos elvtársai nevében küldött üdvözletet s ezért őszinte szives köszönetet mondok önnek. Berlin, 1871. jun. 27.“ (Román színészet.)Pascali igazgató bukaresti román szintársasága Erdély több városában tetszés közt vendégszerepeit és most Nagy-Váradra érkezett, ahol több előadást fog rendezni. (A freudenaui idomitó istállók) Bécs mellett julius 2-án egészen 1e égtek, ez alkalommal az a drága csikó is, melyet alig pár hónappal ezelőtt vett Pallóson Baltazzi Sándor úr 7500 frtért — odaveszett. A tűz éjjel 11 és 12 óra közt ütött ki. Az idomár, Mr. Long, a kassai versenyeken távol volt a lovak egy részével, ellenben testvére és a lovasszemélyzet mindent elkövettek, hogy a könnyen épült és egyszerre lángban álló istálókból a bekötött lovakat kimentsék, mi elég küzdelembe került. Már jóformán sikerült valamennyit kivezetni, s köztük, Baltazzi S. ur és lovászai az említett csikót is kivitték, midőn e fiatal mén, megijedve az omló gerendáktól, kiszakita magát vezetői kezéből és az égő istálóba visszarohant — , honnan nem lehetett már kimenteni. (Az „angol s franczia nyelvl apok“), mely vállalatról az összes magyar sajtó dicsérő elismeréssel nyilatkozott, e hó 13-án indul meg. Mutatványszámok Bickel váczi utczai könyvkereskedésében ingyen kaphatók. Előfizetési ár: egész évre: 6 ft. Megrendelhető minden hiteles könyvárus, s minden postahivatalnál. (A honvédség központi szerlövész-tanosztálya) tegnap egy nagyobbszerű gyakorlattal fejezte be a keresztúri pusztán ez idei működését. Jelen volt a honvédség főparancsnoka József főherczeg, gr. Andrássy Gyula, a budapesti honvédség törzs és főtisztjei, valamint számos közös hadseregbeli tbk, törzs és főtiszt lóháton összesen százhatvanan; — a szerlöveg osztály Bulovszky Károly százados vezényelte. Elsőbb is különféle mozdulatok hajtottak végre, melyek közül a legnehezebbek is kitűnően sikerültek, mire a széllövés következett ily eredménynyel : 1500 lépésről 333 golyó közül talált 45, 1000 lépésről 1184 golyóból 710,a nyolczszáz lépésről 1077-ből 944, 1600 lépésről 1036 golyóból 998, tehát összesen 3630 lövésből talált 2697, vagyis 75%. A gyakorlat után a főherczeg meleg szavakban fejezte ki megelégedését s köszönetét a tisztek tanúsított buzgalmáért, s kérte őket, hogy a szárlövészetnek csapataiknál való oktatásában is hasonló buzgalmat fejtsenek ki. —■ A legénységet szintén megdicsérte és megajándékoztatá, hogy jó napot csináljanak maguknak. — Egyébiránt a honvédeknek nem volt a keresztúri egész gyakorlat tartama alatt rész napjaik , mert a derék b. Podmaniczky János naponkint mindegyiköknek — 68-an voltak — 1 font húst s 1 icze bort adatott, a tiszteket is ős magyar vendégszeretettel látta el. Ez utóbbiaknak még Székely Gyula, a község derék jegyzője rendezett bucsuestélyt. (Király ő felsége) főhadsegédének Beilegarde gróf tábornoknak 6 heti szabadságidőt adott és a főhadsegéd teendőivel ezen időre Pejachevich Miklós gróf tábornokot bízta meg, ki jelenleg a pozsonyi lovasdandár parancsnoka. (Körnégyszögités.) Bizonyos Bednark Albert levelet intézett a belügyminisztériumhoz, melyben tudatja, hogy a tüdővész ellen csalhatlan gyógyszert fedezett fel, melynek titkát 5000 frtért kész átengedni a kormánynak. A belügyminisztérium a különös iratot leküldte Buda városához, hogy a kérvény felett véleményt mondjon. (A főváros melletti Dunaszabályozás-munkálatok kiadása) iránt a kormány ma hozta meg a végeldöntést. A kormány a munkákat az általános osztrák építőtársaságnak adta ki, mely négy % felülfizetéssel teljesíteni ígéri azokat. Mint tudjuk a társaság az ajánlati tárgyalásnál 5%-ot követelt s ajánlata így is legolcsóbb volt, azóta pedig magánegyezkedés útján ismét 1%-ot engedett. (A magyar delegátió legközelebbi ülése hétfőn f. hó 17-én d. e. 10 órára van kitűzve. Napirenden lesz az osztrák és magyar delegátió közötti különbségek kiegyenlítésérekiküldött hetes bizottság jelentésének beterjesztése. (Egy pohár viz.) A margitszigeti meleg források ivóvizének jövedelmét — mint említettük — József főherczeg a magyar gazdaasszonyok árvaleányintézetének és a gyermekmenhelynek ajándékozó s most az intézetbe árvák mérik ott a vizet.Mint a „Hon“ írja, tegnapelőtt egy ismeretlen ur is kért a vízből s mikor elment, az ámuló kis leány kezében egy 50 frtos bankjegyet hagyott. A kis lány utána futott az urnak s azt hívén, hogy tévedett, előmutatá a nagy bankót s vissza akarta adni. Az ur mosolyogva válaszolt: „Tudom“, s azzal eltávozott (Ló és szekérverseny a székelyföldön.) Sepsi-Szt.-Györgyön jan. 27-én ló- és szekérverseny volt, melyet a vidéki lótenyésztési bizottság rendezett. Az eredmény a következő: Első futam : Paripa-verseny. Nyertes: sepsi-szt.györgyi Vitályos László volt székelyhuszár Sigmond Károly lován, nyeremény 20 arany. 2- ik: szt.-györgyi Nagy Gyula, szürke kanczáján (nyer. 30 frt.) 3-ik Dálnoki Gál Zsigmond saját hátaslován — 2. Szekér (kettős fogat) ügető verseny. Nyertes: bölöni Hallaki Atilla saját lovaival. Nyer 20 arany. — 2 ik: Sótér Mantsu brassói görög kereskedő két lovas fogatával. Este gr. Kálnoky Dénes főkirálybirónál tánczvigalom volt. (Világsujtott emberek.) Julius 12-től írják a „Hon“-nak: Tápió-Györgye község határában tegnap délután 1 óra tájban egy földmives családjával árpaföldön dolgozván, a hirtelen támadt vihar elől a kész boglya mellé húzódtak legnagyobb veszedelmökre; mert a villám történetesen épen azon boglyába csapván az öreg családfőt és eladó leányát rögtön agyonsujtotta, egy gyereknek pedig a lábát sértette meg, ki nyomorékká lesz ennek következtében. (A pozsegai jezsuiták) ellen, kik a fitápintézet növendékein elkövetett erkölcstelenségek miatt perbe fogattak, jul. 15-ére van kitűzve a végtárgyalás. (Vannak még drágább városok, mint Pest.) Ilyen például Kiev városa Oroszországban, ahol oly roppant nagy a lakásszükséglet, hogy egy 5—7 szobából álló lakásért 2000 rubelt (közel 4000 főt) kell fizetni. Különben e drágaság nem is csoda, ha meggondoljuk, hogy Kievben 90,000 főnyi lakosság mellett nem kevesebb, mint 2000 korcsma van (tehát 45 emberre egy korcsma) s minden egyes korcsmáros szabadalmazott uzsorás, ki legalább is 1000 %-ot vesz a kölcsönzött pénzből, így írja legalább a félhivatalos „Petersb. Viedom.“ (A német seregek jutalomdijai.) A német hadügyminisztérium f. hó 2-án kelt intézménye jelenti: 1. Minden ellenséges ágyúért, mely nyílt csatában vagy ütközetben, használat közben az ellenség védelme daczára elfoglaltatott 60 arany jár azon ezrednek, melyhez a diadaljel elfoglalói tartoznak. 2. Minden tábori jelvényért, zászló vagy sasért, mely nyílt ütközetben harczolva elfoglaltatott, az illető ezrednek negyven arany jár. Erre ezélzó igényeiket a csapatok folyamodvány útján a hadügyminisztériumhoz jelentsék be. Ez igények miniszteri és táborkari vizsgálat után, legmagasabb helyre terjesztetnek végleges eldöntés végett. Az így megszavazott összegek az egyes ezredeknél ki nem osztathatnak az illetők közt, hanem az ezrednél maradnak, úgy hogy csak a kamatok osztatnak a tisztikar és legénység közt egyaránt. Azon esetben, ha az összeg valamely ezrednél nem tenne ki 500 tallért, az ezred a tőkéről is az érintett értelemben rendelkezhetik. Helyi hírek. (Ügyvédek tánczestélye.)A budapesti ügyvédek jul. hó 20-án a Margit-szigeten zártkörű tánczestélyt rendeznek. A tánczestély kedvezőtlen időben is megtartatik. A szigetről éjjeli fél 11 órakor, 1 órakor, 3 és 5 órakor fognak a hajók a rendes állomáshelyekre közlekedni. (Bitang ló.) Bruckner és Roeh budai lakosok tegnap éjjel a budaörsi vám mellett egy bitang lovat fogtak és szolgáltattak át a budai kapitányságnak. A ló barna és O R. bélyeggel van ellátva. Tulajdonosa a budai kapitányságnál reclamálhatja. (Azon cs. k. százados,a ki ma reggel 7 órakor a Károly-laktanya harmadik emeletéről leugrott, Orel János volt a 38-dik számú, lovag Mollináry nevét viselő gyalogezredből. Az ok, mely öngyilkosságra vitte őt, e pillanatig ismeretlen. (V iz i ó rák.) A vízvezetéki bizottmány javaslatot mutatott be a tanácsnak a vizi óráknak a vízvezetéket házaikban használni kívánó felek részére kiszolgáltatása iránt. Eddig ugyanis a feek maguk szerezvén be és állíttatván fel vízi óráikat, azokkal a helytelen felállítás miatt sok esetben a fogyasztott vízmennyiség ellenőrzését nem eszközölhették pontosan. Ennélfogva a vízvezetéki bizottmány azt javasolja, hogy a város maga szolgáltassa a feleknek a szükségelt vízi órákat, a város állíttassa fel és gondoskodjék azoknak minden évben kétszeri kitisztításáról. Ezért a felek a város részére évenként az órák beszerzési árának 25%-át tartozandnak fizetni. Minthogy a város 57 ily vízi órát a feleknek már örök áron eladott,azok az eredeti eladási áron vissza lennének váltandók. Erre a városnak mintegy 4000 forintra volna szüksége. Közgyűlési határozattal a házakban a megnyitni engedélyezett vízvezetékhez 307 órára lesz ismét szükség, melyeknek beszerzési ára m. é. 17000 frt. Minthogy továbbá a vízi órákból készletet is kell tartani, mert a gyárakból megrendelt órákra legalább 2 hónapig várakozni kell, összesen mintegy 50.000 forint öszszegre volna szükség, melynek fedezete iránt gondoskodni kell. (Meghalt a kocsiülésben.) Ma délelőtt sajátságos tüneménynek voltak szemtanúi a lánczhidon keresztülmenők. Egy komfortabb jött lassú menetben, s a kocsis, hátra fekve az ülésben, behunyt szemmel lazán kezében tartotta a gyeplőt. A ló a hidfőnél megállt s miután az őrök látták, hogy a kocsis nem mozi dúl, elkezdték elébb szólitgatni, majd rázni, de bizony az nem ébredt fel. Meg volt halva. Rögtön elszállították a Rókusba. Fest, julius 13. A szórólövegekkel tegnap tartott széllövésnek eredményeiből kiindulva több pesti napilap ma igen szigorúan bírálja meg honvédségünk szórólövegeit, pedig nézetem szerint, a gyakorlati tapasztalatok erre legkevésbé sem szolgáltatnak alapot; el kell azonban ismernem, hogy a napilapok tudósítói ily szigorú bírálatra némileg fel lehettek jogosítva ama nagy hűhó által, mely szórólövegeink hatását illetőleg némelyek által előidéztetett; mert ez által oly túlzott várakozások keltettek fel a közönségben és természetesen a legénység körében is, melyeknek a gyakorlatterén elérhető siker semmi esetre sem felelhetett meg. Gondolkozó katonák azonban régen tisztában voltak a szórólövegek gyakorlati becsével. A „Katonai Közlönyében magam is már hetek előtt egész czikksorozatot irtam, melyben kimutattam, miszerint szórólövegeink, bármily kitűnők is legyenek azok, támadó működéseknél mégis csak igen ritka, kivételes alkalmakkor lesznek felhasználhatók, de kimutattam volt azt is, mily kitűnő szolgálatot tehetnek erődítések és védgátolt vonalak védelmezésénél ; ennyit és semmivel többet egy honvédtiszt sem várhatott e lövegektől, és hogy azok e várakozásnak teljesen meg is felelnek, azt a tegnapi széllövések is bizonyítják; az arány, mely a czéldeszkát talált lövedékek és az elrepültek közt mutatkozott laikusnak ugyan kedvezőtlennek tetszhetik, de katona azzal igen is meg lesz elégedve, mert tekintetbe fogja venni, mily szerfelett rövid idő szükséges, hogy 1600 lövedék kilövettessék, és következőleg 1000 lövedék ellenséget találjon. Megelégszünk, ha háborúban, bizonyos vonal védelménél az 1600 közt csak 500 is talál. Hogy a gyalogsági tölténynyel töltött szórólöveg az ágyat nem pótolhatja, azt — úgy hiszem — minden tiszt eddig is tudta; még azok a 4000 lépésre hordó franczia szóró lövegek, melyeket a„császári“ franczia seregnél használtak, sem képesek ágyút pótolni, habár támadó működésekre alkalmatosabbak is, mint a mi — rövid lőtávlatú — szórólövegeink, melyek részekről azonban megint védelemre alkalmatosabbak, mert bizonyos idő alatt aránylag sokkal több lövedéket szórnak, mint amazok. De ki is mondta valaha, hogy a szórólövegek a honvédségnél az ágyukat fogják pótolni? Hiszen mindenki tudja, hogy a 13-ik tüzérezred alakítása leginkább azért terveztetett, hogy háború esetén a honvédséget lássa el a szükséges ütegekkel. A P. N. is említette ezt ez év elején. A tegnapi lőkísérletek eredményei tehát korántsem olyanok, hogy azok lehangolásra okot adhatnának; bebizonyult ugyan, hogy a szórólövegek védállásokban, várakban stb. kitűnő sikerrel fognak működni; megerősítették azonban azt a meggyőződést is, hogy nyílt tábori csatában mindig az ágyú lesz a főlövegnem, melyhez hosszú lőtávlatú szórólövegek legfölebb segédeszközül lesznek beoszthatók. Kápolnai, 1 P. Napló magántáviratai. Prága jul. 13. Rudolf koronaherczag ő fensége ma reggel misét hallgatott a székesegyházban ; innen a korona-kamarába ment, hol a cseh korona jelvényeit szemlélte meg. Erre az óvárosba kocsizott a politechnikum meglátogatására, hol dr. Tedesco országos bizottmányi tag, a német és cseh rektorok és tanárok által fogadtatott, és a nagy számmal összegyűlt tanulók által lelkesülten üdvözöltetett. Ő fensége megtekinté a pompásan diszitett termeket, s a tanárok magyarázatait és kísérleteit kiváló érdekkel fogadá. Végül beiktató nevét az emlékkönyvbe; erre a cseh főreáltanodára ment, hol az igazgató és tanárok által fogadtatott és az egyes osztályokba kisértetett. Tegnap este ő fenségét az újvárosi színháznál a cseh színházi consortium tagjai és a művezetőigazgató fogadták, kik a koronaherczeget a pompásan feldiszített páholyba vezették, hol Latour vezérőrnagy-hadsegéd, az országos katonai parancsnok és a helytartóság vezetője is helyet foglaltak. A színház egészen meg lett telve. A közönség élénken üdvözlé ő fenségét, míg a zenekar a néphymnust játsza. Mintegy 8 óra tájban távozott el ő fensége a színházból, a közönség is