Pesti Napló, 1871. augusztus (22. évfolyam, 175-200. szám)

1871-08-07 / 180. szám

szolgált, hol teljesen meg voltak vele elégedve, a napokban a boltba küldetett vásárolni. A le­ány csak későn este jött haza, de akkor már se­lyemruhába öltözve, s egy nő kíséretében, kiről azt mondta, hogy az nővére. A leány kikérte bérét és elbocsáttatását, a­mit ily körülmények között nehézség nélkül meg is nyert. (Áttérés.) Nagyváradon a gyepsoron egy jómódú izr. özvegyasszony lakott, kinek csinos fiatal férficselédje volt. A cseléd annyira meg­nyerte a nő tetszését, hogy a fiatal nő felaján­lotta neki kezét és vagyonát. A férfi elfogadta az ajánlatot, s áttért az izr. hitre, így irja a „Biharm. Közi.“ (Helyreigazítás.) Lapunk vasár­napi számának „Irodalom“ rovatában, hol Stein L. közigazgatástanának Kautz Gusztáv általi fordításáról van szó, két szembeötlő sajtóhiba csúszott be, mely az értelmet egészen elferdíti. A következő szöveg ugyanis : „A fordító meg­emészthető irályán kívül a mű gyengeségei közé tartozik az is, hogy a hazai viszonyokra vonat­kozólag semmi jegyzetet nem tartalmaz“ — ekként igazítandó helyre. A fordító meg nem emészthető irályán kívül a mű gyenge­ségei közé tartozik az is, hogy a hazai viszo­nyokra vonatkozólag semmi részlet­eseb­b jegyzetet nem tartalmaz“. Helyi hírek. (Öngyilkosság.) Zahoray Fanny ér­­sekujvári szül. 19 éves cseléd, ki a nagymező­­utcza 21. sz. alatt Deutsch Bernát kereskedőnél szolgált, tegnap délelőtt 11 órakor a ház máso­dik emeletéről leugrott és rögtön szörnyet halt. Zahoray Fanny pár nap előtt a házmesternével csekélység fölött összeveszett és a ház tulajdo­nosnője, Galbáviné asszony e miatt követelte Deutsch Bernáttól, hogy cselédjét bocsássa el, különben azzal fenyegette, hogy neki is fel­­mondja a lakást. Deutsch tehát, csakhogy a harczolkodás kellemetlenségétől mentve marad­jon, kénytelen volt engedni és a szorgalmas, jó viseletű cseléd, kivel teljesen meg volt eléged­ve, elbocsáttatott. Ezen körülmény azonban any­­nyira hatott a leányra, ki helyét szintén nagyon szerette, hogy elbusulván magát, öngyilkos lett. (E 1 g a z o l á s.) Kovács János czipészinas tegnap délelőtt 11 óra tájban a király utczában saját vigyázatlansága folytán a 166. számú egy­­fogatu bérkocsinak neki szaladt, elesett és a ló által eltapostatott. Súlyosan megsérülve a Rókus kórházba szállíttatott. (T­ű­z.) Múlt éjjel fél egy óra tájban a Koszo­­ru­ utcza 24. sz. alatt, az udvari épület padlásán tűz támadt, mely a tetőt felemésztvén, mintegy félóra múlva a tűzoltók által könnyedén elolta­­tott. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. (Él­etmentés.) Lazarinics Vincze matróz, a múlt éjjel félhárom óra tájban a Margitsziget­re járó gőzösök állomás helyén álló „Germania“ nevű gőzhajóról saját vigyázatlansága folytán a Dunába esett. Szerencsére jó úszó lévén, egészen a magyar gőzhajótársasági uszály hajók állomás­helyéig aláuszott, ott azonban már erejét fogy­ni érezte és sülyedni kezdett. Segélykiáltásait szerencsére Poszavits Péter és Mazzier­ Antal, a 74. számú uszályhajó matrózai meghallották, kik egy rudat a sülyedőhöz alányujtván, azt él­ve kimentették. (Azon éjt őrt,a ki f. é.julius hó 28-án reg­gel 3 órakor az országúton görcsös vonaglások között találtatott. Heckerle Szaniszlónak híják, J.6 év óta folyton helyben tartózkodik, mint éjj­el keresvén meg kenyerét. Jelenleg a Rókus­­kórházban szélhüdésben fekszik. (Hirtelen halál.) Zachár Ignácz csizma­dia legény f. hó 5-kén este látszólag egészsége­sen — bár kissé pityókosan —jött a szivarcza 18. sz. alatti lakására. Nagy volt tehát másnap reggel a házbeliek meglepetése, midőn Zachár Ignáczot ágyában halva találták. Zachár Ignácz gyöngyösi születésű, és mintegy 35—36 éves volt. Hullája a kórházba szállittatott. A békés-csabai dalárünnepély. (Eredeti tudósitás.) B. Csaba, aug. 6. Ma, vasárnap ment végbe a b­é­k­é­s-c­s­a­b­a­i dalárünnepély, nagy közönség részvétele mellett, s (a­mi valóságos unicum) pompás tiszta idővel. Mielőtt az ünnepély rövid leírásába fognánk, előre kell bocsátanunk, hogy ez a halárünnepély­zetet, a marquis haragját kiengesztelő és en­gem annyira megzavart és meglepett, hogy az ellentállásra nem találtam többé helyes indokot. Nem maradt egyéb hátra mint az, hogy Cäsarin Pált is legyőzze, és minthogy Cäsarin ezt akar­ta is, az ügy már egyszerűbbé lett. Cäsarin aka­ratának egész ereje, nem lévén e czélon kívül még más czél is, mintegy megkétszerődött. „Mit szándékozol tenni ? — Így szóltam Cä­­sarinhoz — még egyszer akarod az első kihívás rész­eredménye daczára Pált kihivni ?“ „Én egy iskolán már keresztül mentem — fe­lesé nekem Cäsarin — és azt nem fogom újra ismételni. Most máskép fogok cselekedni, de hogy mikép azt még nem tudom. Figyelemmel leszek s majd megvárom az alkalmat, s hogy alkalom fog kínálkozni, azon nem kételkedem. Az emberi cselekedetek mindig rejtenek ma­gukban némi váratlan segélyt azok számára, kik e véletlenre számítanak.“ Ezen végzetes alkalom valóban el is jött, de oly bonyolódott körülmények közt, hogy azok­ról is meg kell emlékeznem. Margit nem titkoló Pál előtt Cäsarin látoga­tását s oly jól irá le Cäsarint, hogy Pálnak könnyű lett őt a látogatónőben felismerni. Pál Cäsarinnak ezen veszélyes látogatását elbeszél­te nekem és én viszont megmagyaráztam neki látogatása czélját. Nem voltam többé képes Pál előtt a valót titkolni s igy ő mindent megtudott. Gondoskodtunk különben arról, hogy ne beszél­jünk erről Margit előtt, kiben a szerelemfél,és még fokozódott volna. Ezen kényes viszonyok közt, Pál a leglova­­giasabbnak mutatkozott. S minthogy, ha őt ki­­kérdezem, szokása szerint ez ügyről mindig csak nevetve nyilatkozott: egy este, midőn a Luxembourg kertben sétáltunk, kérve kértem Pált, hogy egyszerre mindenkorra feleljen őszin­tén. „Avagy nem tettem-e ezt már eddig is?“ szólt Pál meglepetve hozzám. „Hogyan teheti fel kedves néném, hogy érzelmeimet és akara­tomat oly könnyen megváltoztathatnám ?“ (Folytatása köv.) tisztán megyei jellegű volt s semmi viszony­ban nem áll azzal az „országossal“, mely minden két évben egyszer ismétlődik különbö­ző nagy városokban. Ezt a Békésmegyében levő békési dalegylet indítványozta s a viszhangra talált eszmét Békés­ Csaba karolta fel, hol kitű­nően szervezett dalárda van. Az egésznek kö­rülbelül az a czélja, hogy a hazai dalegyletek solidaritását, (mely még ma sem áll valami szi­lárd alapon) elősegítse s művészi productiók ál­tal igyekezzék elérni azt a magasabb szinvonalt mely a dalárdák előtt czél gyanánt lebeg. Itt nincs helyén fejtegetni a t: mily hatással van­nak a jól organizált dale­gyletek még a közön­ség kevésbé műveit részére is s mily hatalmas tényezőkké válhatnak társadalmi tekintet­ben ; elég annyit írnunk, hogy a mai „en minia­ture“ halárünnepélyen is igazolva látták azok hi­tét, kik a dalárügynek Magyarországon fontos­ságot és horderőt tulajdonítanak. Jelen volt a megye minden dalárdája : a bé­­kés­csabai, a gyulai, a békési, a szarvasi s a vésztői. Ezenkívül mint vendég jelent meg a holdmező­vásárhelyi dalárda, mely többnyire ta­nulókból alakult. Jól esett látnunk ennyi ma­gyar embert egy csomóban! Itt hire-hamva sem volt annak a kiállhatatlan német patoisnak, mely az ember fülére Pesten valóságos hajtóva­dászatot tart. Mindenütt a magyar szó, magyar kedély, magyar lelkesedés! A mai ünnepélyt szombaton fényes lakoma előzte meg a vendégek tiszteletére, kik között láttuk id. Ábrányi Kornélt, Bogdán Lajost, S­p­i­tt­er­t, a nemzeti színház derék he­gedűsét, Megyeri Károlyt stb. stb. Itt semmi nevezetes nem történt, ha csak a helybeli ven­déglőst nem akarjuk a nevezetességek sorába emelni, ki ez egyszer bámulatosan elszámította magát. Bizonyosan azt hitte, hogy az orleansok és bourbonok fusióját realizálják az ő termei­ben, mert ha ismerős a dolgok valódi állásával s tudja, hogy egy magyarországi dalárdistának milyen az erszénye belül, semmikép sem szé­gyeníti meg krétájával Európa összes grand hoteljeit. A mai ünnep 4 órakor kezdődött. Először az összes dalárdák adtak elő határos karokat külön­böző szerzőktől, többnyire rézhangszerekkel, azután az egyes dalárdák versenyeztek egy­mással. Hallottuk az Erkel emelkedett „Hym­n­u­s“­­át, Huber és Them egy egy karénekét, (orszá­gos bordal, nemzeti zászló) sőt még a Liszt „Lelkesedés“-ét is, ezt az igazán nehéz k­órust, mely művészi előadást követel. Mindent össze­véve , jól interpretálták az előadott műveket, sok gonddal és nagy igyekezettel. Taps volt elég. A verseny még érdekesebb volt, mint az őszelőadás.­Mert kétségkívül érdekes volt nézni és hallani ezeket a derék, iparkodó magyar pol­gárokat, kik munkáik mellől jöttek ide, hogy áldozzanak a művészet oltárán. Legtöbb tetszés­ben a b­é­k­és­­ dalárda részesült, mely már bi­zonyos magas­ fokra emelkedett. Azután a szarvasi érdemel különös méltatást, mely többnyire kézművesekből áll. Különben pedig valamennyit dicséret illeti ama buzgó kitartásért, melylyel a műdara­­bokat betanulták s azokat érvényre emelni l­e­g­­alább igyekeztek. A díszes és nagyszámú hallgatóság (Békés­megye összes intelligentiája jelen lehetett) kiváló érdekeltséget tanúsított e szép s nem mindennapi látvány iránt. Sokat tapsolt, sokat éljenzett s végül azzal az óhajjal oszlott szét, bárha minden magyar megyében visszhangra lelne az itt meg­ütött s kitünően sikerült — accord. Az elő­adás után bál következett egy gyönyörű fekvésű ligetben. A bál reggelig tartott. A közönség köréből.* *) Sopron, aug. 4. T. szerkesztő úr! Meg lévén győződve a felöl, hogy egy haza­fias érzelmében mélyen sértett, sőt úgy­szólván, honárulással vádolt hazai egylet végszavainak becses lapjában parányi tért engedend, követ­kező sorok felvételére kérem fel: A „Hon“ f. é. augusztus 1-jén kiadott esti lapjában „Különfélék“ rovata alatt azon hatá­rozott hírt közli, mintha a soproni, pozsonyi és nagyszombati tornaegyletek is részt vettek volna a brünni tornaünnepélyen azon eszeveszett de­­monstrátióban, mely minden ellen volt intézve, a­mi nem német; hozzáadja továbbá, miszerint a tanulság ebből az, hogy Soprony, Pozsony és Nagyszombat Ausztriában van. Hogy váljon Pozsony és Nagyszombat részt vettek-e ezen, nézetem szerint is idétlen és a mostani nemzetiségek testvéresítését hirdető kor­szakban valóban eszeveszett tüntetésben azt nem tudom, de a soproni tornaegylet ezen ünnepélyen részt nem vett, szem előtt tartat­­ván általa épen úgy, mint a pesti tornaegylet által elfogadott jelszavát: „épség, erő, egyetér­tés , szem előtt tartván, hogy magyar tornaegy­let,melynek czélja nem tüntetni,hanem a honunk­ban még parlagon heverő torna- és tűzoltóü­gyet minden kitelhető erejéből előmozdítani. Valóban sajnálatos, hogy a „Hon“ egy oly egyletet gyanúsít, mely már 1867. évben saját honunkban első tornacsarnokát felavatta, s nagy befolyást gyakorolt a győri, pápai és tapol­­czai tüzoltóegyletek létesítésére, melynek alap­szabályai több torna- és tüzoltóegylet által elfo­gadtattak, mely élénk részvétet tanúsított a magyar torna- és tűzoltószövetség létesítését mege­lőző tárgyalásoknál, a­mit a tornaszövetség központi választmányának tagjai, Matolay Elek és M­á­tyus Aristid, nemkülönben Széchenyi Ödön gróf, mint a magyar tűzoltószövetség el­nöke, bőven tanúsíthatnak, de melynek csak az a hiánya van, hogy közeggel nem bir, mely min­den mozzanatait és törekvéseit a hazai olvasó­­közönséggel tudatná. Dr. Kania József, a soproni torna- és tűzoltó egylet elnöke. (Ered. sürg.) Szeged, aug. 6. Dáni Ferencz főispán kineveztetésének kihirdetése a mai köz­gyűlésen lelkesült örömmel fogadtatott. E kine­vezésért a közgyűlés Tóth Vilmos belügymi­niszternek hálás köszönet­e szavazott és tanács­kozását felfüggesztve, egész testületével tiszte­legni ment a főispánhoz. (Ered. sürg.) Szabadka, aug. 6. Szabadka város mai közgyűlése L­é­n­á­r­d Máté főpolgár­mester főispáni kineveztetése végett, egyhangú közgyűlési határozat mellett, feliratot határoz­ván, küldöttséget meneszt. Páris, aug. 5. A pénzügyminiszter egy érte­sítése szerint a 2 milliárd kölcsön ideiglenes el­­ismervényei most végleges igazolványokért ki­cseréltetnek. Dublin, aug. 7. Tegnap délután a megkegyel­mezett fentek közül többen nagy néptömeg kíséretében a Phőnix parkban a rendőri tilalom daczára népgyűlést akartak tartani. Ennek kö­vetkeztében nagyobb összeütközés történt. A rendőrség, mely a tilalomnak érvényt akart sze­rezni, a népet fegyveresen megtámadta. Több száz egyén és számos rendőr megsebesült. A rend már helyre van állítva. Versailles, aug. 5. A nemzetgyűlés ülése. Reuveure indítványt jelent be, mely szerint min­den francziára és minden Francziaországban lakó külföldire az évi tiszta jövedelem után 1500 franctól kezdve adó vettetik A javaslat szerint 1500—2500 franctól 1’3 százaléknyi adót, 2500 franctól felebb 3 százaléknyi adót ajánl kivetni. — Flotard a nyers­anyagokra kivetni szándékolt vámilleték pótlására javaslatot ajánl, mely szerint minden ipar- és kereskedelmi üzlet­től az összeg egy­et6 százaléka szedetnék be. — Laroche-Jaquelin indítványa, mely érvényes határozat hozatalára a nemzetgyűlés tagjai álta­lános többségének jelenlétét követeli, a bizottság által azon módosítással ajánltatik, hogy az álta­lános többség száma 369-ben állapíttassák meg.­­ Az ingyenes, kötelező népoktatásra vonatkozó indítvány megvizsgálására kiküldött bizottság ajánlja az indítvány érdemleges tárgyalását. Ezután folytatják a vitát a felett, váljon az ellen­séges megszállás által károsult megyék országos alapokból kárpótoltassanak. Laroche erélyesen védi a törvényjavaslatot. Thiers erre válaszolva azt mondja : Mindn­á­­jan tudjuk, hogy nagy a szükség és hogy azon gyorsan és a legkiterjedtebb mértékben segíte­ni kell. Feleslegesnek tartja az elv feletti vitát. Francziaország közjoga és az ország törvényei nem engednek az iránt kétséget, hogy ily ese­tekben csak oly segélyt szabad nyújtani, mely a szenvedett károkkal és az ország pénzbeli vi­szonyaival arányban áll. A szenvedett károk nagyságához még mindig fér kétség és tényleg már eddig is kétségbe vonatott, a­mennyiben maga a bizottság is kijelenti, hogy a követelt kárpótlási összegek alább szállíthatók. Ezen alább szállításra nézve a kormány s a nemzet­gyűlés részvétele mellett enqyete volna tartan­dó. Ha ez megtörtént, össze lehet majd hasonlí­tani az enquet eredményeit, megállapítani a pontos számot és tekintettel lehet majd lenni ar­­t , hogy a segély gyors és kielégítő legyen. De most sürgősen kérem önöket, hagyják abba a vitát és maradjunk a mellett a­mit mondtam. A törvényjavaslat harmadik olvasása alkalmával meg fogjuk állapíthatni a törvényjavaslat szöve­gét s ez leen, — ha néhány havi szünet után viszont látjuk egymást — egyike legfontosabb teendőinknek. Thiers beszéde több oldalról tet­széssel fogadtatott. Ezután Buffet tetszéssel fogadott meleg be­szédet mondott a törvényjavaslat mellett. Buffet beszédére Thiers nagy élénkséggel válaszolt. Visszautasítja az „alamizsna“ elnevezést, melyet a szónokok az ő indítványa szerint a városok­nak adandó „segélyre“ reáerőszakolnak, s a törvényjavaslat készítőinek szemére veti, hogy inkább viselik szívükön illető kerületeik részle­ges érdekeit, mint az állam közérdekeit, melye­ket neki kell védeni. Thiers így folytatja to­vább: Nekem, ki ismerem az állam kínos hely­zetét, kötelességem ellentállani a kamarában nyilvánuló heveskedő, türelmetlen szenvedé­lyeknek. A kárpótlás, ha ezen czímen adatnék, kiosztatnék a tönkre jutott szegények s a gaz­dagok közt, kik nem szorultak reá. Mi csak a valóban szerencsétlent, a valóban szűkölkö­­dőt segíthetjük, az ország anyagi helyzetével arányban. Thiers Páris városának csak azon részeire óhajt kivételt tenni, melyek a lázadás idején a kormány tüzérsége által jutottak tönkre s me­lyeknek a kárpótlás már meg is igértetett. Thiers újra is azzal végzi beszédét, hogy ne döntsék el most az elvi kérdést, mert a nem­zetgyűlés erre nézve tévedésben van. Thiers beszéde közben nagyon fel volt indulva, és a gyűlés tagjai beszédét több ízben hevesen fél­­beszaktták. Miután az előadó szólt volna, Thiers újra fel­szólal a kárpótlásnak elvi kimondása ellen, és indítványozza a tárgyalás elnapolását, míg a törvényjavaslat másképen szövegeztetnék. Az előadó elfogadja a tárgyalás elnapolását ked­dig, hogy addig az új szövegezés iránt új egyez­mény létesíttessék. Toulouse, aug. 5. Cosnier admiral, Marseille hajdani prefectje tegnap ide érkezett és ma egy szállodában agyonlőtte magát. Bukarest, aug. 5. A Straussberg féle enged­mény megsemmisítésére kiküldendő választott biróságba a román kormány a maga részéről Vernescu-t nevezte ki. — Schlechta báró, az új osztrák-magyar főkonsul ide érkezett. Flórencz, aug. 5. este. Az „Italie“ jelenti, hogy Humbert koronaherczeg a svájczi St-Mau­­rice-ból elutazott és Londonba ment. A „Lom­bardia“ czímű lap szerint a koronaherczeg Spa­nyolországba, Francziaországba és Ausztriába fog utazni. — Villestreux báró franczia ügyvivő Rómából visszatért. — Sir Paget az angol ügy­vivő Rómába utazott. Mint erősítik Photiades beg a török követ Rómába ment, hogy a kül­ügyminiszterrel az Olaszország és Tunis közt fenforgó viszály ügyében értekezzék. Lemberg, aug. 6. Albrecht főherczeg ide ér­kezett ; ma csapat­szemlét tart és este Przemysl­­be utazik az erődítési munkálatok megtekin­tésére. Flórencz, aug. 6. A Mont-Cenis vasút ünne­pélyes megnyitása Bussolinotól Modane-ig szep­tember 5-kén történik meg. — Az itteni nem­zeti könyvtárban nagyszerű sikkasztásnak jöt­tek nyomára. Mintegy 10,000 értékes könyv hiányzik. Páris aug. 6. A „ Jour. Francais“ azt hiszi, hogy a departementi főtanácsok választása csak September végével fog megtörténni. Páris, aug. 6 Múlt szombaton Poligny-ban (Jura) két német katona halva találtatott. A fel­dühödött porosz katonák végig rohanva az ut­­czákon, megsebesítették a járó­kelő polgári egyéneket, és fel akarták gyújtani a várost. Más­nap reggel a helyőrség 800 emberrel megerősít­­tetett. Újabb összeütközésektől is félnek. Páris, aug. 6. A haditörvényszékek holnap kezdik meg a tárgyalásokat. Először is a fősze­mélyek vezettetnek elé, ezek közt: Ferry, Assy, Billioray, Lullier, Paschal-Grou­set, Cour­bet és Ulysse-Parent. Bécs, aug. 7. A „Presse“ egy párisi sürgönye a poligny-i eseményekről igy szól: Egy porosz katona a pályaudvar közelében felakasztva ta­láltatott és egy czirkáló lovas őrjáratra tüzeltek, úgy hogy több lovaskatona megsebesült. A riadó jelre a poroszok előrohantak és 20 polgári egyént, ezek közt nyolc­at súlyosan megsebesítettek. B­é­c­s, aug. 7. (Előbörze) Hitelr. 286.40, államvasut 421.50, lombard 180.70, 1860- i 101. 40, 1864-i 135.—, napoleond’or 9.73’/1, anglo 257.—, franco 119.75, tramway 209.—, Magy. földhit­intézet —.—. , B­é­c­s, aug. 7. (Megnyitás.) Hitelrészv. 287.—, Északvasp. —.—, Allamvasp. —.—, Lombard 180.60, 1860-ki —.—, 1864-ki —.—, Napoleon­d’or 9.74—, M. hitelrészv.—.—, Galicziai —.—, Anglo-ausztriai 258.25, Franco-auszt. —.—, Tramway —.—, Magy. földh. int —. —, F­r­an­k­fu­rst. aug. 6 .(Zárlat.) Váltóárf. Bécs­­re 96.08, Amerikai 1882-re 96.35,1854-es —.—, 1864-es 138.—, Lombard 173.50, Évjáruléki papír —.—, Osztr. bank részv. 735.—, Osztr. hitelrészv. 275.25, Osztr. államvasp. részvény 409.—, 1860-ki 87.50, Ferencz-József vaspálya 195.75, Galicziai 239.75, Évjárulék ezüst —.—. Győr-Gráczi 83.—. Magy. sorsj. —.—. Hamburg aug. 5. Búza 142Vt 144. 62, rozs 108.50, 103.50, olaj 29, 28.75, szesz 20.75, 20.75, 20.25. A P. Napló magántáviratai. (Ered. sürg.) Ischl*) aug. 5. Vilmos császár aug. 12-dikén érkezik ide. A csász. villában ez alkalomkor udvari ebéd tartozik, melyre nagy előkészületek történtek. Az idegenek özönével érkeznek ide. Tóth Vilmos belügyminiszter ide érkezett. *) Vasárnapi számunk részére későn érkezett. *) E rovatban közérdekekkel összefüggő felszó­lalások díjtalanul közöltetnek. A felelősség a bekül­dőt illeti. K­ E. Közlekedési vállalatok részvényei. Adva Tartva ~ tIm* i T­­TmnDT fPAryOTMj' Alföld-fiumei pálya 100 frt ezüst........................... 178.CO 177 — Osztrák Llyod 100 frt....................................................— JljljQ I 1 1 I J l^J. Osztrák Dunagőzhajózási társulat.......................... 588.— 584.— felső erdélyi pálya 200 frt. ezüst.......................... 90*— —* — Erzsébetpálya 200 frt. p. p........................................... 222.75 222.25 Allampálya 500 frank.............................................. 140*0 141.— Ferdinánd-ész­aki pálya 1000 frt. p. p.................... 2145.— 2150.— „ 1867-diki................................................... 138150 1391 Alig. 5. Ferencz­ József pálya 200 frt. ezüst............................ 203 50 1­204.— Déli pálya 500 frank................................................... 109.50 109175 Pécs-barcsi pálya 200 frt. ezüst............................... 175.­ 175.50 200 frt. 5%.............................................. 80 70 89 90 -----------------------------------------------------------------------------------------—---- Lajos-Károly pálya 200 frt. p. p................................. 249.50 249.75 Tiszai B 100 „ . ................................................... „ _l 7 A. Államad.,aav 100 Irt. ~ » I ! ! ! ! Síi !K ““ **» --------- “'M Sí;; 88 SS^fÄSlÄSk.’-.-::: ::: J” .... : : -fc-uss*«*;; »fi 8SS»äBÄ£M^«.~i* ::: »2 fte »SIW.í: ::::::: a= ' Osztrák értékben vis^afi.eten^ : ^ Dél pálya 200 fh.......................................................... fo­­ aV, i............................................. «- »­Sorsolással 1839-bdl egész sorsj. p. p....................... 301.50 302.50 T.«at palys^0° frt. ................................................... 250.- ^0.50 Buda város^Sztts. 40 frt.............................................. 84.- S5._ „ 1839-ből ötöd 301.— 302.- Tramway 200 frt................................................ 210.51 211.— Pálffy 40 frt. p. p............................................................ 32.50 33.50 1854-ből 250 frtos 4»/„ 94.50 95.— Magyar-gacsországi pálya.......................................... Rudolf-alapitvány 10 frt................................................. 15.— 15.50 ” Str$ ” : • • • í°i3*5 : ::: : ^ ‘Sí! :::::::::: S:­ S:i g •. : : : : 18*1:“ 1. Iparvállalatok részvényei. . .­­ Állami dománius jelzáloglevél 120 frt .... 124.— 124.50 Donau, osztrák biztositó 200 frt................................. —Waldstein 200 frt p. p. p............................................ 21.— 43.— Salgó­tarjáni kőszén 100 frt......................................... —.— —.— Windischgräcz. 20 frt. ........................... . 24.— 25.— B. Földtehermentes 100 frt p. p. iSecuritás viszont bszt 300 frt. . . . • • • I I I Váltók (három hóra). Horvát-tótországi 5®/0.................................................... 16.25 ZálogleVelek. Amsterdamra 100 frt. hollandi 4%...................................—. - — .— Erdélyorszagi 5®/0 .................................................... 76.75 77. . eft. b­p Augsburgra 100 frt. délmémet 5%.......................... 10250 103.15 Temesi bánsági 5%.................................................... 78.50 79.­ Osztrák földhitelintézet sorsf. 5%.......................... 12^­25 Berlin 100 tallér 5%....................................................................................... Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal .... 78.­ 78.50 . 33 éven visszfizetendő 5%............................ Boroszló 100 frt. tallér 5%......................................... — Magyar 5®/C.................................................................... 60.20 80 60 Nemzeti bank p­p. 5% sorsolás................................ 06.10 96.30 Brüssel ....................................................................................................... „ 1867-diki sorsolási záradékkal .... 78.­­ 78.25 " /o* K1­­0.......................................... 8 » gn’IL Frankfurti 100 frt. délnémet 4®/0 .......................... 103*15 103*30 r Mdd kii/kölcsönnik Magyar földhitelintézet 50­ ° 5. : ’ «/ ■ • • Hamburgra 100 márk. b. 3%................................... 80.20 90.35­ ­». MaS KOZKOlCSOllOK. » ^ 6'° * * * ____Londonra 100 font sterling 2»/*%............................. 122 10 122.20 Magyar vasúti kölcsön 120 frt darabja .... 110.20 110.41 » kereskedelmi bank 23 év alatt sors. ... • * Lyonia 100 frank 6%................................................... —-----­n sorsjegy-kölcsön 100 frt . . . 96.70 96.90 « jelzálogbank 5%/*% sors...................................... Milano 100 frank 5®/«................................................................— „ szőllődézsma-váltság 100 frt . . . . — •— — •— „ .... . . . ... . . Marseille 100 frank 6%............................................... —.— —.— H. Elsőbbségi kötvények. Páris 100 frank 6'/6% .... ............... —.­ — D. Bankok részvényei. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst.......................... 91.75 92.­ Pénzek árfolyama. Angol-osztrák bank 200 frt, 75% befizetés . . . 257.20 257.50 Osztrák Dunagőzhajózási társulat 100 frt. p. p­ . —.— — Angol-magyar bank 200 „ 40% „ ... 87.50 88.50 Erzsébet pálya 200 frt. p. p.......................................... 95.75 96.25 Franz *........................................................................ XX­ Osztrák földhitelintézet 200 frt 40% befizetéssel . 258.­ 259.­ „ „ ezüst 100 frt......................................... 94.75 95.25 Napoleon dsdor............................................................. ..74 9.75 „ hitelintézet 160 frt...................................... 286.70 286.90 „ „ 1862-diki................................................ 101 — —­ Orosz Imperiale ............................................................. — Magyar „ 200 „ 40®/0 befizetéssel . . 110.-- 115.50 „ „ 1869-diki................................................ 101.­ —Maria-Terézia tallér.................................................... — Pesti kereskedelmi bank 500 frt............................ —.— —.— n „ 200 frtos............................................... —^£yleti taller............................................................. * *73 Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt ... . 933.— 938.— Ferdiánd északi pálya 100 frt. p. p.......................... 91.50 92.— “­??.' * * * ............................................................... 121.35 Osztrák-franczia bank 200 frt ezüst...................... 119.60 119.8 „ „ „ 100 n­o. ........................... 88.50 89.— Vált 0 le874mitolá8........................................................ Magyar­ n „ 200 ........................................ 86.25 86.75 „ „ „ 100 „ ezüst 5®/0 . . . 105.90 106.20 V n 1 n t n Általános bank Bécsben 200 frt, 50% befizetés . 90.— 91.— Ferencz­ József „ 200 „ ............................ 97.60 97.80 T » i u i «• Nemzeti bank................................................................. 768.— 767.— Pécs-barcsi „ 200 „ ........................... 90.50 90.80 Arany al marka........................................................ —.— —.— Egyleti bank 200 frt, 40% befizetés...................... 109.25 109.75 Károly Lajos „ 300 „ .......................... 105.— 106.— Friedrich­er.................................................................... — Forgalmi bank 200 frt 60% „ ...................... 170 50 171.50 „ „ „ D. kib...................................... 101.20 101.40 Louis d’or......................................................................... — Bécsi váltóbank 200 frt 40% . ...................... 137.­­ 137.50 Lemberg-czem. lassyi pálya 300 frt. ezüst. ... —. — —.— Angol sovereigne......................................................... 12.20 12.25 £ a váltóüzleti társaság 200 frt 40% .... 95 — 96.— n „ „ » I. kib. 1865 . . 79.40 79.70 Porosz pénztári utalvány ..................................... 1.82 1.83 „ bank 200 frt 40% befizetés............................ —.­ —.­ „ „ „ „ II. , 1867 . . 93.25 —Ezüst szelvény .................................................... 121.— 121.50 „ bankegylet 200 frt 40®/» beflaetea .... 220.— 221.­ „ „ „____n HL „ 1868 . . 84.90 85.20 Orosz papirrubel .... __. .... 1.62­­.63 1 Közgazdaság. A sertés kiállítás. A f. évi augusztus 24—27-én a pestkőbá­nyai szállásokon tartandó hízott serté­sek tömeges kiállítását illetőleg a ki­állítási bizottmány arról értesít, hogy eddig 42 tenyésztő és kereskedő által kiállítandó sertés már 15.000 darabon fölül, van bejelentve, mely tömeges szám, továbbá a faj és hizlalás körül előforduló különbségek e kiállítást kétségkívül nagyon érdekessé teendik, a kiállítási helyiség­nek pedig az első magyar sertéshizla­ló és előlegező társulat által eszköz­­lendő ünnepélyes berendezésével a látogató kö­zönség kényelméről minden tekintetben gon­doskodva leend. A kiállítási helyiségek egész nap nyitva fog­nak állani az esti etetésig, mi 5 — 7 óra közt történik. Nyomatik a kiadó-tulaj­donos „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai öszvény társulat nyomdájában (ezelőtti Emich G.) Barátok-tere 7. sz. 1871. A közúti vasut-társaság a kiállítás égi ideje alatt a látogató közönség kényelmét szénatérről és Kár­oly kas­zárny­b­ó­l a Kőbányába rendes közlekedést tartand­ó Belépti jegyek 20 krjával napjára és se­mélyre, valamint állandó jegyek az egy kiállítás tartamára 40 krjával az első nagy sertéshizlaló társulat szállásán felállítandó pél tárnoknál Kőbányán szolgáltatnak ki. A belé jegydíjakból befolyó összeg közhasznú és vékony czélokra, nevezetesen az Istvántelek gazdasági múzeum felszerelésére, s a pesti­­ csőde és honvéd-menház segélyezésére fog is­­ittatni. Az áru-és értéktőzsdéről. Pest, al 7-kén. Gabnaüzletünkben búzára nézve a ku­­lat folyton csekély, az árak szilárdak. Egy gabnanemek panganak s az árak változatlan. A beszállítás még mindig csekély. A tőzsde In­gulata valamivel lanyhább. Befektetési papir valamivel nyugodtabbak, a forgalom igen ki­látott, csak a magy. sorsjegy kedvelt volt 97.50-en kel. M. hitelek 110.75, francolok írton adatik. Pesti közúti 278.50 fizetteti osztr. hitelrészv. lanyha 286.30. Budai közi vasút 105 írton kel. Szentendrei takarékp. írton. Készpénz változatlan. Napoleon 9.1 arany 5.82, tallér 182 kel. Magánj­egyzések, melyek az árhullámzást mutatják. Pest, aug. 7. Magyar vasutak.............................p. 110.25 „ 110. Széllőváltság kötv................................ 76.60 „ 77. Magyar sorsjegyek..........................„ 97.26 „ 97. I. Magyar............................................... 750.— „ 755. Pannónia...................................... 348.— „ 352. Unió .................................„ 213.— „ 215. Haza 106.— „ 108. Bizt. int. ............................„ 265.— „ 267. A megállapított hivatalos jegyzést reggeli kiadá­­sunk közli. *) Szelvény nélkül. Főszerkesztő : B. KEMÉNY ZSIGMOND. Felelős szerkesztő : URVÁRY LAJOS. Államadósság. Záloglevelek. Biztosítási papírok. Takarékpénztárak. 110. 77. 97. 755. 352. 215. 108. Ó­budai ..................................p. . .— 4 _ Gödöllyi.................................„ —.— „ —. Pesti . .............................„ 3400.­ „ 3500. Terézvárosi............................„ 44.75 „ 46. Külvárosi........................................ 62. „ 63.­Ferencz-Józsefvárosi . . . . „ 55.— ., 65.­ Iparbank....................................... 26.P0 „ 27. Fővárosi........................................... 168.75 „ 169.­Kőbányai ................................... 35.— , 35.­ Uj­pesti 46.— „ 48.­Malmok, Árpád...........................................p. 330.— „ 340.­Concordia*)........................................ 42 .— „ 426.­Luiza ... . . . . „ 120.— „ 122.­Unio............................................... 235.— „ 245. Henger m.*)....................................... 720.-- „ 740. Gyárudvar........................................ 64.— „ 65. Erzsébet........................................ 100.— „ 105. Blum-féle....................................„ 195.— „ 200. Király ............................. . „ 340.— „ 350. Sütök*)........................................ 165.— „ 170. Victoria....................................... 170.— „ 172. I. Budapesti*).................................. 500.— „ 625. Pannonia ........................................ 545.— „ 560. Vasutak. I. Magyar-kel. wp...........................„ 85.­ „ 86.­Pécs-barcsi......................................p. —. _ Budai közúti vp..........................„ 102.— B 105.­Pesti , „............................. 278.­ „ 279.­Hegyi „ .................................... 80.— „ 85.­Alföld-Fiumei ......................„176.— „177.­Bankok. Anglo-Hungaria....................p. 88.— „ 89.­Franco-magyar ............................ 86.76 „ 86.­Pesti népbank . . . . . „ 54.60 „ 65.­Pesti keresk. bank............................ 680.— „68. Szerb bank ................................. 62.— „ 63.­Magyar hitelbank.....................„ 110.50 „111.­Magyar jelzálog ... . „ —.— — Különféle. Hajórakm. köles I. kib. . . . „ 98._& 100 — „ „ II. „ • • • n » — •­Borgyár ........................................ 108.— „110.~ Fiumei hajógyár......................„ —.— „ __ Athenaeum ................................. 188.— „ 190.­Gschwind féle . . . . „ 190.— „ 191.— Borszesz finom............................„ —.— „ __ Orsz. gőzhajóz.................................. 41.— „ 42.­Magyar földh. 50/2 89.25 „ 89.61 » n «V*....................... —■— b — Magyar jelz..................................„ 84.— „ 85— Keres kb............................................ 90.26 „ 90.51 Váltó folyam. Augsburg..................................p. 102 50 . 103.­Hamburg....................................... 90.25 „ 90.51 Mailand........................................ —.— „ _.r.. Frankfurt....................................... 102.76 „ 103.­London 122.26 „ 122.61 Paris............................................ 47.30 „ 147.61 Valuták. Arany............................................... 5.82­­ —5.81 Napoleon...................................... 9.73 „ 9.71 Ezüst............................................ 121.— „ 121.61

Next