Pesti Napló, 1871. október (22. évfolyam, 226-251. szám)
1871-10-11 / 234. szám
vet semmikép sem érdemli meg, mégsem lesz vele oly könnyű érintkezni, mint Aali, Facad vagy Kiribish pasákkal, minthogy európai nyelvet nem birván, a nyugati eszmekörbe nem lehet tökéletesen beavatva. Server pasa, külügyér, az európai diplomatával, jóllehet, még nem Fuad, sokkal barátságosabb lábon áll. Ő Bécsben kezdte meg európai tanulmányait, beszél németül és francziául és az egész ország iránt, minthogy a nyűgat első fogalmait megszerezte, nagy rokonszenvvel viseltetik. Hasonló rokonszenv fűzi Arifi beyt, a külügyminisztérium új államtitkárát is Osztrák-Magyarországhoz, és ha valaha, úgy most kell e birodalomnak oly diplomatát internuutiussá tennie, ki a high life Konstantinápolyban amúgy sem igen hasznavehető fogalmain kívül szakismerettel is bit jön, és a tett embere, de semmiesetre sem szabad a Bosporuson idegennek lennie. Minthogy elég sajnosan azon térfogalmunk van, hogy magas diplomatáinknak magas születésűeknek kell lenniök, az ezen helyre választhatók száma csak nagyon csekély lesz. Prokesch utódjaiul eddig Kübeck és Pottenburg bárókat említették. Amaz előbb florenczi követ, ez pedig bukaresti főconsul volt; ezeken kivül Széchen és Artems grófokat is emlegették, és annál inkább csodálandó, hogy Osztrák-Magyarországnak e helyre egyedüli alkalmas férfia, ki születése, múltja és kitűnő tehetségei folytán az igényeknek leginkább megfelelne, eddig szóba sem hozatott. Igen gyakran lehet arról meggyőződni, miként egész Európában épen Osztrák- Magyarország bír legkevesebb tudomással a keletről, és ez valószínűleg onnan ered, hogy Schlechta Ottokár bárót, követségi tanácsost és jelenlegi főconsult Bukarestben, külföldön sokkal jobban ismerik, mint bécsi udvari körökben. Hogy Schlecht a magyar indigena, a magyar akadémia tagja és Magyarországgal rokonszenvez, azt mindamellett sem akarom kiemelni, hogy tudom, mikép a Bosporuson magyar diplomata számára a legeredménydúsabb pálya nyílik. Én oly kevéssé akarok arra súlyt fektetni, hogy Schlechta az egész nyugaton, mint a török nyelv legnagyobb ismerője népszerű, hogy őt maguk a törökök mint török írót nagyrabecsülik, mert jóllehet, nagy előnynek vehető, ha a nagyvezirrel dragomán nélkül lehet a követnek érintkezni, ez alig érdemes tekintetbe vétetni földünk egyéb, még kitűnőbb előnyeivel szemben. Schlechta báró 15 évig volt az internuntiaturánál alkalmazásban ; kevesen ismerik a Bosporuson uralkodó viszonyokat oly jól, mint ő, és bizonyosan senki sem állt a porta tisztviselőivel oly barátságos viszonyban, és senki sem bírta almyira az egész világ tiszteletét, mint Schlechta báró. Nem tudom, mily más tehetségeket követel kormányunk egy internantiustól, de hogy konstantinápolyi követségünk főnökének mindenekelőtt az országot és az embereket kell jól ismernie, azt csak senki sem fogja kétségbe vonni. VÁMBÉRY .ÁRMIN: Törvényhatóságok szervezése. Torontól vármegye szintén azon törvényhatóságok közé tartozik, melyek a jövő szervezetre nézve tüzetes, és az administrate minden ágazatára kiterjedő munkálatot készítetek. E munkálat főbb részletei ezek : a megye, mely Nagy- Becskerek mezővárossal együtt 10 országos képviselőt küld, 350,801 lakóval bir, területe 1117 négyszög mértföld. Az 56 választási kerületben összeírt 191122 választó 300 bizottsági tagot választand, minden 66 választóra esvén egy bizottmánytag. — Nagy-13 e és kerek és Zsombolya mezővárosokban alválasztó kerületek alakíttattak. E megye 14 közigazgatási szolgalirói járásra osztatott fel, tekintettel az országos választó kerületekre, a közlekedési, népességi és földrajzi viszonyokra. A megye inkább óhajtotta volna a területet az országos választókerületekre való tekintettel a járásra felosztani, ezt követelvén az adózó polgárok pénzügyi érdekei is; minthogy azonban, nézetei szerint, a közigazgatás rendes folyamának biztosítása el nem érhető, ha az administrate a járásban egyedül a szolgabiró személyével azonosíttatik, nem pedig állandó helyettessel ellátott hivatal szerveztetik úgy, hogy a szolgabiró akadályoztatása vagy rögtöni eltávozása esetében is a szolgabirói hivatal mindig képviselve legyen, és működni egy perczig is meg ne szűnjék ; de a törvény ilyen szervezést meg nem engedvén, és a szolgabiró mellé nem helyettest, hanem csak írnokot rendelvén adni, a szolgabiró helyettesítését, illetőleg a szolgabirói hivatal vezetését ily írnokra sem a czélszerűségnél, sem a törvénynél fogva nem lehetvén bízni, tekintve azt, hogy a 8 járásra való felosztás mellett a szolgabíró helyettes nélkül az ügyeket el nem végezhetné, mindezen okoknál fogva eltérve a 8 járásra való felosztástól, a 14 járásos beosztást annál inkább tartja czélszerűbbnek, mert a szolgabirák egyszersmind mint közgyámok is fognak működni, és mert ezáltal legalább lehetővé válik az, hogy az akadályozott szolgabirót szomszéd tiszttársa könnyebben helyettesítheti. [ A tisztviselők munkakörének meghatározásánál a megye szigorúan alkalmazkodott a törvényhez és fennálló szabályrendeletekhez. A tisztikar fizetményei ekként terveztetnek: alispán 2400 frt fizetés, természetben lakás és 400 frt átalás, főjegyző 1700 frt fizetés és természetben lakás, főügyész 1800 frt, árvaszéki elnök 1800 frt, szolgabíró 1200 frt, 400 frt átalány stb. A tiszti fizetések megálllapításánál figyelembe vétetett a megyei adózók érdeke, másrészről szem előtt tartatott az is, hogy a túlságos takarékosság magát a sikert tenné kérdéssé, és a mostani fizetések mérsékelt felemelése által lehetővé kívánja tenni azt, hogy a megye képzett és jellemes, de szegényebb fiai is örömest vállalkozzanak a súlyos felelőséggel és folytonos munkálkodással járó megyei hivatalokra. Az állandó választmány tagjainak számát 60-ban állapította meg és három szakosztályba osztotta be, u. m. közigazgatási, pénzügyi és közlekedési szakosztályokba. Az árvaszék szervezése és az árvaügyek átvételére nézve megfelelő szabályzat terjesztetett fel. A legmagasabb adóösszeg 54,107 frt, a legkiesbb 259 frtot teszen. A nagykikindai kerület területe 12 négyszögöld, lakosságának száma 62,299 és két országos képviselőt küld. A 6 választó és 3 alválasztó kerületben 3666 választó íratott össze, akik 62 bizottmányi tagot választanának, esvén minden 59 választóra egy tag. Ezen kerület a megyék alakjára szerveztetik és három tanácsnoki (szolgabirói) járásra osztatott fel, u. m. a n.kikindai, a mellenczei és a mokrinira. A tisztikar hatásköre és munkafelosztása tüzetesen szabályoztatik. A tisztikar fizetései következőleg állapíttatnak meg: kerületi főbíró 2000 frt, főjegyző 1500 frt, főügyész 1000 frt, járásbeli tanácsnok 1200 frt stb. A tisztviselők hagyományos megnevezései jövőre is megtartottak, így a kerület igazgatója továbbra is kerületi birónak fog neveztetni. Az árvaszéknek elnöke a kerületi biró. Az árvaszék szervezése és az árvaügyek átvétele iránt tüzetes szabályzat dolgoztatott ki. A virilis szavazattal bírók névjegyzékében a legtöbb adóösszeg 1284 frt, a legkevesebb 402 forint. Külföld. Egy franczia önbirálat. A „Messager de Paris“ czimű lap az 1830. ótavégbement franczia forradalmak végeredményét birálgatva, a többek közt ezeket mondja : „Hasonlítsuk össze az 1830. év férfiait a restauratióéival; az 1848 kiakat az 1830-kiakkal; az 1870. sept. férfiait a negyvennyolczadikiakkal. Nem iszonyú elfajulás mutatkozik-e itt s minden forradalmunk nem lépcsőnek mutatkozik-e a hanyatlás felé ? A sept. 4-ke csak egy férfiúnak adott reliefet: Gambettának, a politikai czigányság képviselőjének, kit Thiers előtt „őrjöngő bolond“-nak nevezett, s kit egy más lap „franczia egész az őrjöngésig“ mondott, ki bármint ítéljünk felőle, mélyen feladata mögött maradt, melyért a felelősséget átvállalta s kit az események iszonyú súlya széttiport. Thiers közöttünk a politikai férfiak két-három generatiójának maradéka; ebben rejlik nagy szellemi fölénye. A hires elnöknek csak szét kell tekintenie s azt, a mit egykor látott, azzal összehasonlítani, mit most lát, hogy bizonyságot nyerjen lépésenkénti forradalmaink által szomorú lépcsőzetként jelölt hanyatlásunkról. Míg a restauratió alatti ellenzék, midőn Chateaubriand, Roger Collard, Foy, B. Constant képviselték azt, oly fénynyel és méltósággal bírt, minővel később Boha sem. Ezek még nemes ellenségei voltak a kormánynak. Lajos Fülöp idején az ellenzék Thierstől eltekintve, még Odelon-Barrat, Ledru-Rollin, Manguin urakat mondhatá magáénak, míg a jobboldalon egy Berryer ült. Milyenek voltak az 1848-as ellenzékiek ? A Banquik, Barbésk, Pyat-ok — minő mély, határtalan hanyatlási Elvitázhatlan, hogy 1815- től 1870-ig a kormányférfiak s az ellenzék tagjai a leszálló lépcsőzeten haladtak, s az ég tudja, hol fognak megállapodni. Ezek a forradalmak passivumai; szétbontják, lerombolják, elosztják nemcsak a társadalmat, nemcsak a társadalom mélyeiben rejlő minden rész szenvedélyt felkeltenik, hanem kisebbké teszik az embereket s elfojtják a politikai tehetségeket Az államférfiak generatiójának helyébe a kalandorok generatiója lép. Mit hozott nekünk az 1830. év? Az 1815. év diminitivumait. Mit hozott 1848 ? Az 1830. év diminitivuraait. Mit 1870? Az 1848. év diminitivumait. Először a mart. 18-ki sikertelen forradalomról szólunk. Iszonyattal gondolunk azon monstruosus törpékre, kik uj forradalmakat fognak elénk vezetni, ha ez őrjöngő felforgatásnak véget nem vetünk, melyek nemzeti jellemünket tönkre teszik s bennünket oly néppé tesznek, melyben senki sem tud parancsolni, senki engedelmeskedni, s melyben csak a képtelenség fenn, s a féktelenség alant uralkodik.“ Közöltük ezen önbirálatot; sok egyoldalúság van benne, de nem lehet félreismerni, hogy ezen franczia ítélet, melyet szerzője vérző szívvel irt, sok igazat is tartalmaz. Épen ezen ítélet mutatja, hogy a francziák maguk kezdik hibáikat felismerni, már pedig a hiba felismerése első lépés a javulás felé. Keleti ügyek. A zágrábi „Obzor“ a keletről a következő híreket tartalmazza: A szultán Mustafa pasát és tábornokot küldé Tiflisbe, az orosz czárt üdvözlendő nevében. Ezen redkívüli követ az Osmánlie-rendet is magával vitte, a kaukázusi helytartót, Nikolajevits Mihály főherczeget ajándékozandó meg vele. Scutariból jelentik, hogy a kedélyek ott lecsilapultak, a mióta Ismail pasa onnan eltávolíttatott. Küldöttség fogja feliratilag megköszönni a nagyvezirnek a scutariaiak iránt tanúsított jóindulatát. Oroszország egyezményt kötött a portával, mely szerint egyikök sem engedi meg a fekete tenger alatti távirdai épitést. Engedély csak kölcsönös beleegyezés folytán adatik a vállalkozónak. A nagi vezir meghagyta Sadik pasa pénzügymioisin ' , hogy az 1872. évi költségvetésben legalább is két millió lírát kíméljen meg, Alexandria tengeralatti távírdával köttetik össze Kandiával. Minthogy ez az utolsó város, mely ilymódon kapcsoltatik össze Stambullal, a’főváros közvetlen távirdai összeköttetésben lesz Egyptommal. Ez ép oly fontos politikai, mint kereskedelmi tekintetben. Különfélék. Pest, oct. 10. I (Pestmegye szervezőküldött■ sé g e) ma délelőtt ülést tartott Zichy Victor gróf főispán elnöklete alatt. Olvastatott a virilis szavazók névsora. Olvasás közben azon kérdés merült fel, ha váljon a főispán mint ilyen, ha nincs is birtoka a megyében, tagja-e a bizott■ mánynak ? A küldöttség kimondja, hogy a főispánnak nincsen virilis szavazata. A virilisek adómaximuma 51,892 frt (Haynald kalocsai érsek) • I az adó minimuma 278 frt (Abelesz Adolf) A virilisek névsora helyben hagyatván, tárgyalás ■ i alá vétetik a harmadik albizottságnak Dalmady Győző által szerkesztett, az árvaügyekről szóló terjedelmes munkálata. Fáy Béla elismerését fejezi ki a munkálat szerkesztőjének, ki szakér■ telemmel és lelkiismeretesen oldotta meg a kér■ dést általában és főleg az ellenőrzést oly sikerrel vitte keresztül, hogy e tekintetben semmi kívánni való sem marad fenn. Ellenben hiányosnak tartja a dolgozatot az árvaügyek gyors kezelése tekintetében és ezen állítását több példával illustrálja. — Zlinszky György azt hiszi, hogy a munkálat túlzott ügyszeretet miatt túlterjeszkedett azon feladat határain, melyet maga elébe tűzött. Nevezetesen azt tartja, hogy a javaslat ellenkezik az 1870. 42. t. sz. több szakaszával, főleg a 26-ik §-al. A munkálatot csak úgy fogadja el részletes vita alapjául, ha a törvénybe ütköző passusok abból kihagyatnak. Dalmady Győző a munkálat védelmére kel. Zlinszkyvel szemben felhozza, hogy Werbőczy hármas könyve és régibb törvényeink csak a régi viszonyoknak felelnek meg. Intézkednek az iránt, hogy ki alkalmazható gyámnak, hogy az újból férjhez menő özvegy számadással tartozik, s hogy a leltározás nem maradhat el, a többit mind a gyakorlat és a statútumok fejtették ki. Az albizottság pedig nem tett egyebet, mint hogy a gyakorlathoz tartotta magát s a munkálatban semmi törvényellenes nem foglaltatik, sőt a bizottság többször érezte azt, hogy a törvény keretén belül kell mozogni. A gyűlés végül elfogadja az albizottság munkálatát. (A herczeg Eszterházi által a nemzetnek utólagosan ajándékozott hat becses festmény szombaton érkezett meg Pestre, s Pulszky Ferencz és Ligeti Antal vették át. Ideiglenesen az Eszterházy-féle országos képtárban helyezték, el, hol állványokra helyezik. Ezek : Murillo, Rembrandt, Zurbaran, Romanelli, Mignard és Verne-től való festmények. A hat mű becsára körülbelül százezer forint. A három első még e nagynevű művészek munkái közt is a legkitűnőbbek közé sorolható. („Az ige testté vált“) felirattal Deák Farkas a „Figyelőben“ czikket közöl, melynek következő sorai olvasóinkat is érdekelhetik : Most, midőn a regényes alföld lelkes fővárosa , Debreczen nemes önérzettel rója le tar- I tozását, melylyel nagy fiának, a genialis költő Csokonai Vitéz Mihálynak közel 70 év óta adósa volt, nem lesz érdektelen, ha emlékezetbe hozom, hogy mikor született a Csokonai-szobor emelésének első eszméje. A „Honművész“ 1836. január 3. számában egy terjedelmes czikk olvasható ily czím alatt: „Csokonai V.Mihály emléke.“ Itt el van mondva, hogy „Csokonai fejfája elporladt, s hogy Debreczen városának érdemeket tisztelni és becsülni tudó polgárai már régóta készülnek egy közös költségen felállítandó síremlék által a költő örök nyughelyét bizonyossá és maradandóvá tenni.“ A czikk továbbá közli akkori jeles tanár Péczely József lelkes felhívását, melylyel a kollégium ifjúságát adakozásra szólítja. És ha meggondoljuk, hogy Csokonai sok szenvedésének és üldöztetésének okozói és okai épen e kollégiumban és e kollégium elavult rendszerében rejlettek, Péczelynek e felhívása s az ifjúság tömeges részvéte a legfényesebb elégtétel, mely a költő emlékét érheti. Mindamellett még ekkor is találkoztak az ügynek ellenzői s a tárgy nyilvános polémiára is okul szolgált, mint azt s az 1836-diki „Rajzolatok“ 48 dik számából láthatni; de a közvélemény s Péczelynek kitartó lelkesedése győzött és a síremléket ugyanazon év augusztus első napjaiban fel is állították. A főbb említett czikk végén e sza Ivak állanak: „Felálland tehát Csokonai emlékoszlopa; s ha a közkívánat teljesülend, nemcsak a távollevő temetői magányban mutatandj a hideg márvány a tisztelt költő porainak sírját az őt meleg kebellel keresőnek, hanem a város közepén a nagy templom s iskola közti téren is szivelégülve fogja szemlélhetni minden széplelkű hazafi szeretett költőjének emlékoszlopát.“ Az ige, ha csak most harminczöt év után vált testté, némi elégtételül szolgál a múltra s biztosítékul a jövőre, hogy az igaz, az életrevaló ügy előbbutóbb diadalra jut. (A szerencsi eset.) A szerencsi szolgabiró, Spielenberg ur a következő nyilatkozat közléséért keresett meg : A P. Napló 230. számában „Hallatlan brutalitás“ czimmel egy az Uniobank több mérnöke által beküldött közlemény jelent meg, melyben oly gyalázatos ténynyel vádoltatom, hogy a t. szerkesztőség is hihetetlennek találta megtörténtét. Engedje meg, hogy a nevezett közlemény ellenében a valódi tényállást előadjam. F. hó 1-én a kocsisom által hajtott szekeren Szerencsbe menvén, előttem Schridde nevű porosz építész hajtotta gyönge lovait és kocsisomat előremenni nem engedő. Hogy valami baj ne történjék, magam vettem kezembe a gyeplőt, és lassan Schridde után hajtottam. A városba érve, figyelmeztettem gondatlan hajtására, mire ő szó nélkül ostorával végig vágott fejemen. A t. szerkesztőség nem fogja valószínűtlennek találhatni ez arczátlan és vakmerő magaviseletét, ha tekintetbe veszi, hogy nevezett Schridde a szerencsi bíróság által már háromszor lett megbüntetve verekedés miatt. Rendőrök hiányában a mellettem levő embereknek parancsoltam meg elfogatását, de látván, hogy az összecsődült és Schridde és társai verekedő természetök miatt méltán felbőszült nép könnyen túlságokra ragadtathatja magát, személyesen kisértem be őt. Útközben Schridde viszszafordulva újólag arczcal ütött; emberi felindulásom első kitörésében lovagostorommal viszszavágtam; de nehogy martalékul essék a nép végletekig felcsigázott dühének, rögtön pandúrok által a tömlöczül szolgáló városi épületbe zárattam. A nyomozatot még az éjjel Szabó Gábor helyettes szolgabiró által megtétetvén, Schriddet másnap reggel a s.a.-ujhelyi fenyitő törvényszékhez akartam további eljárás végett bekisértetni, de Ivánka I. urnák közbejárására felügyelője kezessége mellett szabad lábra helyezem. Ez a tényállás, melynek valóságát a megtett tanúkihallgatások bizonyítják, és a megindított vizsgálat eredménye fog minden kétségen felü helyezni. És most, miután" a t. szerkesztőség a vétkes tisztviselő példás megbüntetését kívánta, részemről joggal tehetem azon kérdést, nem érdemelnek-e meg példás büntetést olyan egyéniségek, kik csak ideiglen tartózkodván e hazában, dicsőségüket a közbiztonság megzavarásában, a lakosság felingerlésében és mindennek koronázásául az ország köztiztviselőinek rágalmazásában keresik. Valóban érdemetlen fiai ők a nagy német nemzetnek, melynek kivívott hatalmi állása előttük kiviltó felülemelkedésre és korcsmai garázdálkodásokra szolgál jogigényül, és melynek műveltségét ők csak kompromittálni képesek. Spielenberg Barna, szerencsi szolgabiró. (A magyar egyetemi nyomda) sajtója alól Budán csinos kitiitásban megjelent: A Magyarországon létező egyházi és közoktatási hatóságok s tanintézetek tiszti név- és czimtára 1871. évben. A vallás-és közoktatási magyar miniszter megbízásából hivatalos adatok alapján szerkesztette Bosits Gábor köz- és váltó ügyvéd, Sáros vármegye tiszteletbeli főjegyzője, vallás- és közoktatási magy. kir. miniszteri titkár. E szép kiállítású, 20 évre terjedő nagy nyolczadrétű három rovatban nyomtatott tartós borítékba kötött névtár ára 2 forint 50 kr o. o. (A nemzeti színház műsora) oct. hó 9-tól oct. hó 16-ig. 9. Tartuffe. 10. Fehér nő. 11. Báró és bankár. Apró félreértések. 12. Norma. 13. Toldy Miklós 1-or. 14. Lohengrin. Új betanulással 2-or. 15. Toldy Miklós 2 or. 16. Lear király .Jövő heti előkészületre kijelöltetnek: Kedd 17. Dinorah. Szerda 18. Tartuffe. Csütörtök 19. Hamlet. (Lambrecht franczia miniszter), kinek elhunytéról távirati hírek nyomán már megemlékeztünk, múlt vasárnap délelőtt 9 órakor öltözködés közben szívbaj következtében hirtelen meghalt. Lambrecht 53-ik életévében halt meg. Született 1819. ápr. 4-én. Mielőtt politikai pályára lépett, mint híd és útépítő mérnök volt ismeretes. 1863—1870-ig tagja volt a törvényhozó testületnek, hol az ellenzékkel szavazott. Folyó év február havában kereskedelmi miniszterré nevezték ki, és a commune-lázadás leverése után a kereskedelmi tárczát a belügyivel cserélte fel. (A románokhoz.) A „Foederatiune“-ban a passivitásnak egy barátja (miként magát aláírja) felszólal az erdélyi s általán a román értelmiség tétlensége ellen. „Mit tettünk mást, mióta a dualismus felütötte fejét, mint egy balázsfalvi „pronuncianentó“-t s egy szerdahelyi értekezletet ? Ezzel ugyan nem mentjük meg a hazát s jogainkat ! Nem elég, hogy tiltakozásaink alkalmi és pillanatnyi feljajdulások legyenek, de a román nép kiáltásának egy szakadatlan rohamnak kell lennie, mely mindent elseperjen utjából, mi előhaladásának ellentáll!“ Emelkedjünk föl már egyszer nemzeti öntudatunk magaslatára s ne hajtsuk önkényt nyakunkat a magyar bárd alá! Tu ne cede malis Romane, sed contra audentiorito! (Az orosz megváltó.) A lembergi „Gazeta Narodowa“ közli, hogy Oroszország Jekaterinoslav kormányzóságában egy „próféta“ lépett fel, ki a communismust, polygamiát és a papok nélkülözését az új vallás dogmájává tevén, magát megváltónak nevezi. Az ottani népet versekben tartott beszédei által annyira tudta félrevezetni, hogy sokan vagyonukat eladva, a pénzt az uj prófétának kézbesítették, hogy az uj vallás számára egy közpénztárt alapítson. A hatóság által elfogatva, kitűnt, hogy egy bizonyos franczia ügynökségnél néhány évig szolga volt, francziául megtanult, és Párisban lévén, a communistikus eszmékkel megbarátkozott. A nyilvános kihallgatásnál azon állítás mellett maradt, hogy ő a jövő messiásnak előde, ki a communet a világ uralkodó vallásának polczára fogja emelni. (Egy koporsó névnapi ajándékul) Temesvárott közelebb, mint onnan írják, igen szomorú eset történt. Egy fiatal ember, ki nőtestvérjét bálványozásig szerette, ennek névnapjára egy drága koporsót rendelt meg. Midőn a fiatal ember a nem várt ajándékkal nővére szobájába belépett, ez sírni, zokogni kezdett s szemrehányásukat tett fivérének, hogy iránta való szeretete, igy egyszerre kihűlt. A fiatal ember meredten tekintett fölfelé s végzetteljes hangon rebegő: „Gondold meg asszony, hogy por vagy és porrá lesz!“ Midőn aztán kérdezősködtek egy és más tárgy iránt a fiatal embertől, észre vették, hogy össze nem függő, értelmetlen feleleteket ad, miből elég világosan megértették, hogy a jószivü ajándékozó megőrült. Helyi hírek. (Az „Internationale“ Pesten.) Mint értesülünk, az „Internationale“-ban való részvétel és zavargások miatt Pesten letartóztatva volt és később Váczra vitt munkások elleni vizsgálat Rozgonyi Bertalan királyi közvádlói helyettes által be van fejezve. A vádlottak vallomásaiból, a náluk talált okmányok, levelek és jegyzetekből a közvádló azt következteti, hogy vádlottak közül többen a párisi communie-vel egyenes és szoros összeköttetésben állottak, s hogy tervük az „Internationale“ súlypontjának Magyarországra való áttétele volt. A vádlottak föbbjei ellen a felségsértési per meg fog indíttatni, a többiek ügye pedig rendőri utón fog elláttatni. (Miniszteri biztosok kinevezése.) Az igazságügyminiszter a Pesten felállítandó kir. bíróságok és ügyészségek életbeléptetéséhez szükséges előmunkálatok mielőbbi keresztülvitele szempontjából Sárkány József pesti kir. tszéki elnököt főbiztossá, B o g i s chjóst, a felállítandó törvényszék alelnökét pe miniszteri albiztossá kinevezte. Egyúttal megüthetjük, hogy Sárkány József a fém , Bogisch Lajos pedig a polgári ügy élén fog állni. (A pest-józsefvárosi újonnnspított városi alreáltanoda) f. évi hó 9-én délelőtti 9 órakor nyittatott meg. igazgató Felsmann József megnyitó besze után a tanodai szabályok felolvasása és értekzése következett. — Jelenleg működő tanár az igazgatón kivül Sacher Gusztáv, Leng Géza Dezső, Orbán Antal és Sajóhelyi Frigy A hatodik tanár megválasztatása szintén sokára meg fog történni. — A tanuló ifjúi száma a két első osztályban együttvéve 132,a osztályban 63, a Ill-ban 49, összesen 244. (Ipariskolai ügy.) Az orsz. m. ip egyesület kezdeményezése folytán létesült pz ipariskolák száma a jelen tanév kezdetén , szaporodván, szükségesnek mutatkozott a he felügyeletet gyakorló bizottság tagjainak sémát szaporítani. E czélra az ipartestületek eljárói e napokban a pesti városház nagyterében gyűlést tartottak, mely alkalommal az ip testületek részéről a következők választott bizottsági tagoknak : a belvárosba Balogh Ferencz, Hill Jakab, Arbauer József, a Terézvárosban Nerhaft Antal, Zener Ede, Stock Endre, •— a Józsefvároban Kollár Márton, Böhm Sámuel, Klement Jnos, — a Ferenczvárosban Bold Lajos, Miksics Károly, Nagy István, végre Lipótvárosban Mayer Albert, Sohli Henrik és Janicsek Károly. — A bizottság tagai a nevezetteken kivül az iskolai igazgatók minden iskolából egy-egy tanár, — végre a város képviselője dr. Havas Ignácz és az ips egyesület képviselője dr. Szabóky Adolf. (Pestvárosi ügyész.) Úgy halljuk, hol kir. ügyészszé a pesti kir. törv.-székhez Sztrok. Boldizsár jelenlegi pestvárosi fenyitőtörvszó főügyész fog kineveztetni. (A Dunaszabályozáshoz.) Anna idejében említettük, hogy a folyammérnökivatal a foganatba veendő Dunaszabályozás mia a Dunán lévő vizimalmoknak mostani helyeike való eltávolítását követelte, mire egy bizottmár lett kiküldve, melynek a malmok új állomásielyeit kellett volna kijelölni. Ilyenek azonban nem voltak kijelölhetők, s igy a dunai molnárok, ki keresetüktől teljesen elestek, i. é. sept. 11-e kárpótlásért folyamodtak a köziek, miniszteriem hoz, honnan választ ez ügyben mai napig sem nyertek. Ma azután a városi főkapitányság, folyammérnöki hivatal újabb megkeresése fölytán, utasítá a molnárokat, hogy malmaikat rögtön távolítsák el, különben azok brachiumml fognak eltávolittatni. A molnár-ezéd ezen felszílitásra kijelenté, hogy addig, míg ügyük a kövek minisztériummal el nem dől, önszántukba nem fogják malmaikat eltávolitani. (G a b n a s z i ló k.) Sigl György bécsi gépgyáros, a felső Dunaparton, szemközt a Margit sziget alsó csúcsával, a régi Ullmann-féle raktárakat szilókká alakíttatja át és e végből azok a alagút által közvetlen összeköttetésbe akarván hozni a Dunaparttal, ez iránt engedélyért folyamodott a tanácshoz, s minthogy ez jelen ügyben nem illetékes, a kérvény a közmunka tanács útján áttétetik a közlekedésügyi minisztériumhoz. (Apestiredouteban)az őszi idényt jövő vasárnap, oct. 15 én nyitják meg az anynyira kedvelt sétahangversenyekkel. A bérlők sétahangversenyekre a József főherczeg ezzet kitűnő zenekarát szerződtette Leipold karnagy vezetése alatt. E katonai zenekar a hangversenyeken felváltva fog játszani az aszódi népzenekarral. (T . z.) Ma délután 4 órakor az „István főherczeghez“, czimzett szálloda egyik kocsiszínébez tűz ütött ki, mely az ott felhalmozva volt széna és szalmakészletet felemésztette. Akár csekély (Építkezési differentiák.)A szervitarend bérháza és a szomszédságában épülő királyi posta- és távirdaház építésével most nagy zavarban vannak. Egy tanácsi határozat ugyanis azt rendeli, hogy a két ház tetőpárkányzatának egyforma magasnak kell lennie, s erre való tekintettel készült el a szervita-templom szépítési terve is. A posta és távirdaház színvonalát azonban 1 lábbal magasabbra vették s most az tűnik ki, hogy ha a szerviták kórháza is hasonmagasságú lesz, a szomszédos templom boltozatát le kell rombolni és ablakait befalazni. A középítészeti bizottmány most a fővárosi közmunkák tanácsa által az ügy tisztába hozatalára egy szakférfiakból álló bizottmányt javasol kiküldetni. (Városi díjak kijátszása.) Számos háziúr ház adómentességért folymodott a pesti pénzügyi igazgatósághoz, mielőtt azokra nézve a városi hatóságtól lakhatási engedélyt nyertek volna, és midőn az adómentességet megnyerték, lakhatási engedélyért többé nem is folyamodtak, miáltal az egészségügy rendőri felügyeletet kikerülték és a városi pénztárt a lakhatási engedélydíj le nem fizetése által megkárosítják.Ennek akadályozására a tanács feliratot határozott intézni a pénzügyminisztériumhoz, utasítaná a pénzügyi igazgatóságot, hogy a házadómentességet csak azon folyamodóknak adja ki, kik igazolják, hogy házlakhatási engedélyük van. A főkapitányság pedig utasíttatott, hogy az e tekintetben fenálló szabályok felett szigorúan őrködjék. (Új tantermek.) Az egyetem részére, éspedig az orvosi kar részére a kormány a Károly-kaszárnya úton épített szárnyában a rostélyutcza felőli részén az első emeleten két nagy termet bérelt 5000 frt évi bérért 5 évre. A béreti idő lefolyása alatt talán csak felépül az új rimnika. (Egy házaló és a kis Pinkas). Tegnap egy 14 éves kisfiú állott a pestvárosi fenyítő törvényszék előtt. Deutsch Pinkast egy 14 éves gyermeket, szülei, kik valamely vidéki városkában laknak, Pestre küldték, hogy itt tenyeret keressen. Az ismeretlen fiút azonban nem akarta senki felfogadni, úgy hogy igen sanyarú életnek nézett már eléje, midőn Kleinllés házaló megsajnálta a gyermeket s jóllehet neki is van számos gyermeke, magához fogadta a kis Pinkast. Midőn megjött October eleje s az iskolás gyermekek mindenünnen gyülekeztek, Deutsch Pinkast nagy tudományszocis szállotta meg, és mivel a tan- és beiratási díjak lefizetésére pénze nem volt, a hálátlan kilopta Klein Illés fiókjából ennek sanyarúan összekuporgatott