Pesti Napló, 1871. október (22. évfolyam, 226-251. szám)

1871-10-31 / 251. szám

kies, s ekként szólt: „Ha horvát vagy, úgy lépj zászlónk alá.“ Tévedését észrevévén, Lukics főhadnagy újra távozni akart, de erőszakosan visszatartóztatott azon figyelmeztetéssel, hogyha távozik, azonnal utána lőnek ; erre még 3 tiszttel és a catasteri osz­tály egy hadapródjával együtt fogolynak jelen­tetett ki, és a catasteri iroda elé lázadókból álló őrség állíttatott. E helyiségből látták a foglyok Kvaterni­­kot megjönni kétfogatu kocsiban. A kocsiból ki­lépve, a csoporthoz, mely őt „zsivnó“-val fogad­ta, körülbelől ekként szólt: „Mi 3 évszázad óta sváb (német) iga alatt nyögünk; ez a mai nap megszűnt, ezentúl szent hazánkban magunk leszünk az urak.“ Az elfogott tiszteket most Kwaternik az ut­­czára hozta; ide érkezvén, Rasics őrnagy­­gyal és hadsegédével találkoztak, kik a Bozsi­­csevics őrnagy által nyert tudósítás folytán Ra­­koviczára siettek, de itt azonnal a lázadók kezei közé estek. Az őrnagy a kötelességükről megfeledkezet­­teket engedelmességre és rendre szób­ta fel, de fenyegetések közt elhallgattatott és R­a­­k­­­a­s mellének szegzett revolverrel tudtul adta, hogy ő és hadsegéde foglyok. Kvaternik most Rakics őrnagy által a fogoly tiszteket bemutatta magának és azon hír­re, hogy e tisztek a katasternél vannak alkal­mazva, ekként szólt hozzájuk: „Önöknek a fel­mérést mai nap fel kell függeszteniük, mondják meg ezt a többi arabnak is, nehogy egy fővel rövidebbek legyenek!“ A nép e szavakat hallva örömujongásokban tört ki. „Hála Istennek,­­­­gy szólt valaki a nép közt, hogy már vége szakadt a felmérésnek, az egész nyáron át gyötörnek bennünket mun­kával és fizetésekkel, úgyis annyi adót kell fizet­nünk, hogy már élni sem tudunk.“ Rasics őrnagynak kijelenté Kvaternik, hogy a lázadás czélja Horvátországot egészen függet­lenné tenni , hozzátéve, hogy a felkelés már egész Horvátországban és Dalmátiában el van terjedve. Rasics őrnagynak sikerült Kvaterniktól meg­nyerni az engedélyt arra, hogy Kriljébe vissza­térhet családi ügyeinek rendezésére, és így Krsl­jébe menekülhetett. A felkelők Rakoviczában a templomba men­tek, Brozovics plébános az istentiszteletet tartó, s ez alkalommal Rakias szintén felszólí­tást inté­zett a néphez, melynek értelme az volt, hogy ezentúl megszűnik a nemzetek és a vallások köz­ti különbség. A felkelők délután a rakoviczai század fegy­vertárát kirabolták, ebben 350—400 ember szá­mára ruha­készletet találtak, de fegyvert nem, miután ezek a fennálló rendszabály értelmében őrizet végett náluk otthon voltak. A pénztár is feltöretett,és 3466 frt elraboltatott, mig a ka­­taster-osztály hátragyott pénzeiről, mik 1591 frt 74 frt tettek ki, egy Bach, Milkovics és Cuics által aláirt nyugtatvány állíttatott ki. E nap délutánján (oct. 8-án) Rakics és Cuics vezérlete alatt egy csapat lázadó Dreznikbe, a rakoviczaival határos század főhelyére indult. A drezniki század parancsnoka, Durst kapitány azonban már reggeli 11 órakor értesí­tést vett és nemsokára Bozsicsevics fő­hadnagytól írásbeli értesítést nyert a Rakoviczán kiütött nyugtalanságokról, azon megjegyzéssel, hogy rögtöni segély szükséges. A templomban épen vasárnapi istentisztelet tartatott. Durst kapitány Korenics Péter esperest az oltártól a sekrestyébe hivatá, közre­működését kérve, erre az esperes a néphez a templomban intelmet intézett, melyben a hűsé­get szivükre köté. Durst kapitány maga is a tem­plom előtt összegyűlt néphez beszédet tartott, melyben figyelmeztető őket atyáiknak évszáza­dokon át bebizonyult hűségére, és felszólita ar­ra, hogy a lázadók bűnös szándékainak elejét vegyék. Az indulásra fel­adatott, a plaski és primiseji századba és az ottocsáni ezred tavalyi századába futárok küldettek; e közben Pech főhadnagy gyalog megérkezett Rakoviczára, a hallottakat megerősíte és jóllehet kimerülve volt, azonnal az ottocsáni ezred felé indult, hogy azt indulásra szólítsa fel. R­a­­­k­o­v­i­c­s őrnagy, ki Ogulinból Vagana­­csig épen útban volt és 8-án épen Rakoviczán és Drezniken keresztülment, ez utóbbi helyen értesült arról, hogy Rakoviczán nyugtalanság tört ki, — erre azonnal megállapodott. 3 órakor, miután a század legénységének egy része már megérkezett, és Rakovicza irányában egy őrállomás állíttatott fel, a lázadók megérke­zése jelentetett. Ez a felkelés eredetének hivata­los adatok nyomán nyert történetmű leírása. Különfélék. Pest, oct. 30. (Bénárd Lajos) honvédelmi minisztériu­mi osztálytanácsos a honvédelmi minisztérium megbízásából ma Bécsbe utazott, hogy itt részt vegyen azon értekezletekben, melyek az ujon­­czozás ügyében tartatnak. (Egyetemi reform.) Több lapban azt olvassuk, hogy Kautz Gyula az egyete­men némi reformokat ajánl. Többi között azt is hogy catalogust ne olvassanak, hogy a jogtudori disputatió eltörültessék. Ezek nem nagy dolgok ugyan, de ha Kautz Gyula, ki eddig az egyete­men minden reformot ellenzett, most maga is a reformokat kezdi ajánlgatni, reményb­elni, hogy az egyetemi reform­párt egyik-másik indítványát csakugyan valósítja. (A baloldali kör­ tegnap esti érte­kezletén az úrbéri törvényjavaslatok vétettek előleges tárgyalás alá Most már három külön szövegezés feküdt az értekezlet előtt: a képvi­­selőház által elfogadott eredeti, a főrendiház­nak negatív természetű módosítványai s végre a közvetítést czélzó új miniszteri javaslat. Az ér­tekezlet a miniszteri javaslatból keveset, a fő­rendi házéból semmit sem tehetett magáévá, így például a 15. és 16. pontra nézve, melyek ellen a főrendi ház kifogásokat tesz (az utóbbi szerint megváltásnál a földes­úr a föld egyhar­­madát váltságul elfogadná),az értekezlet megma­rad a képviselőház szövegezése mellett. A 23. és 35-dik pontokra (nádlási haszonvétel), minthogy a képviselőházi szövegezés a már igen sok bírói ítéletnél alkalmazott úrbéri pátenssel ütközik össze, hajlandó a miniszter közvetítő javaslatát elfogadni. A bányajogra vonatkozó 84 dik pont­nál, bár azt, mint önkényt érthetőt fölösleges­nek tartja, elfogadja a miniszter azon javaslatát, mely a törvény által a szerződésileg kötött egyezmények erejét fenntartja. A 91-dik pontot (a váltságkötelezettséget illetőt) az értekezlet a képviselőház javaslata szerint tartja fenn. Az irtványokról szóló törvényjavaslatra nézve az értekezlet minden pontban ragaszkodik a kép­viselőház eredeti szövegezéséhez. „Hon.“ (Orlay Samu) hazai jeles festőnknek egy igen szép 21/** hosszú, 10 láb széles Attilla halálát ábrázoló képe a belügyminisztérium en­gedélye folytán ki fog soroltatni; e kép 3240 forintra jön becsülve és november 5-ikétől a vá­rosi redoute nagy termében föl lesz függesztve, hogy a közönség azt a sétahangversenyek al­kalmával szemlélhesse. E képre 8100 sorsjegy bocsájtatik ki, melyek 90 seriesbe osztatnak s igy minden seriesre 90 szám esik; a húzás mód­ja a következő : a seriest az 1872-edik már­­czius elseji budai kis lotteria 1 száma, a nyerő számot pedig az ugyanaz­napi linzi kis lotteria 1 száma határozza meg. — E sorsje­gyekből befolyó összegnek egy része honvéd­­menházra lévén fordítandó, ajánljuk azokat a közönség részvételére. (Molnár Antal) szamosujvári szül­té­­len igen tehetséges ifjú journalista, még kolozs­vári jogász korában a „M. P.“ czimű ellenzéki lap munkatársává szegődött,folytonos viszonyban maradt azután is e lappal, miután Szamosujvárt közigazgatási hivatalt nyert el, sőt a „M. P.“­­nak vasárnapi száma is hoz tőle czikket. Azon­ban most Szamosujvárt képviselőjelöltté kiáltat­ván ki, az 1867-iki kiegyezést elfogadja s a „Kelet“-ben egy nyilatkozatot tesz közzé, mely­ben elválását a baloldaltól indokolja. (A közös hadügyminisztérium­ a monarchia területén az élelmezési pénzeket kö­vetkezőleg állapíta meg. A bécsi élelmezési igazgatóság területén 139co—148/io-ig, a linczi­­ben 126/i0 — 156/io-ig, a brünniben 126/io — 142/i0-ig, a grácziban 95/10—137/io, a triestiben 11­6/io—146/io, az innsbruckiban 128/io—16, a prágaiban 133/10—158/io, a lembergiben 87io—­ 115/i­o, a krakkói­ 7­6/io —108lio, a záraiban 8­6/ o — 127/io, a budaiban 109li0—127/10, a pozsonyiban 109/10—138/10, a kassaiban 16­/m—122/io, a te­mesváriban 9—12s/,0, a nagy­szebeniben 9*/io —10%0, a zágrábiban 8/io— 125/1o,­kr. (A népszínházi 52-es bizottság) a városi gazd.­bizottság helyiségeiben ma este tartá alakuló gyűlését, melyre a tagoknak kö­rülbelül fele jelent meg. Elnökké Lipthay Béla b. választatott meg. Elnök indítványára a bizottság 4 szakosztályra oszlott, és pedig pénz­ügyi, szinügyi, jogügyire és egy osztályra, mely a várossal fog érintkezni. Ezenkívül egy köz­ponti bizottság alakíttatott meg a szakosztályok elnökei és jegyzőiből, s néhány tagból fog­ állani s ez az osztályok közötti érintkezést fogja fenntar­tani. Az illető osztályok azonnal megalakultak, és pedig a pénzügyiben elnök : Szentkirályi Mór, jegyző : Schweiger Márton. A szinügyiben elnök : Podmaniczky Frigyes b., jegyző : Milas­­sin Vilmos. A jogügyiben : elnök: Gelléri Szabó János, jegyző: Tors Kálmán. A városi bizottság­ban : elnök : Lipthay Béla b., jegyző : Sebők Imre. — A pénzügyi bizottság arról fog tana­kodni, hogy részvényeken, vagy mily más alapon szerveztessék a színház s a pénz miként szereztessék össze. A szinügyi arról, mily műfa­jokat ápoljon a színház, miként legyen a színház építve, mennyi és mily színészek szükségeltet­nek és mennyit tenne a fizetések költségvetése. — A jogügyi az alapszabályokat dolgozza ki. A negyedik bizottság a várossal a telek iránt alkudozik. Az összes bizottságnak elnöke, mint említettük, Lipthay Béla b., alalnöke Várady Gábor, jegyzője : Rákossi Jenő. (A pozsony-nagy-szombati vas­utat) 810 ezer frtért a bécsi Wechselbank a hg Windischgrätz-consortiummal együttesen vet­te meg. (T­a­n­u­l­ó-s­e­g­é­l­y-e­gyletek.)A pesti jogás­z-segélyző-egyletnél elnök Szi­­geth Gábor, alelnök :’Oroszváry, titkár: László Mihály, pénztárnok: Kiss János. — A József­­műegyetemi segély-egy­­­etné­l elnök: Vadász József. — A pesti főreáltanodai segély-egyletnél elnök: Spuller Béla, pénztárnok: Makay Andor. — A keszthe­lyi gazdasági felsőbb tanint.se­­gé­l­y-egy­­­elne­k­elnök: Nedeczky Miklós, alelnök: Ferenczy Zsigmond, pénztárnok: Bel­­csák Andor. (A magyar földhitelintézet) holnap, october 31-én d. e. kilencz órakor fogja tartani zálogleveleinek ez évi második nyilvános rendes kisorsolását. Ez alkalommal 3 db tízezres, 146 db ezres, 29 db ötszáz és 135 db száz forin­tos záloglevél sorsoltatik ki, összesen 204.000 forint értékben. (Felszóllítás a magyarországi protestánsegylet fiókegyleteihez.) A magyarországi protestáns egyle­t Pesten f. évi oct. 3. 4. napján tartott közgyűlésén meg­alakulván, alapszabályai értelmében a fiókegy­letek elnökei a központi választmány tagjainak tekintetnek. Felkérjük tehát mindazon vidéki egyházi egyleteket, bármi néven alakultak, hogy ha alapszabályaink értelmében magukat egyle­tünk fiókegyletének kívánják tekinteni, elnökeik nevét és lakását F­ö­r­d­ö­s Lajos egyleti alel­­nökhöz Kecskemétre jelentsék be, hogy a kö­zelebbről tartandó választmányi gyűlésre meg­hivassanak. Pesten, 1871.­­octó­ber 25-én För­­d­ö­s Lajos alelnök, Kovács Albert titkár. (A „Themis“) czimű jogi szaklapot, an­nak kiadó-tulajdonosa a „Jogtudomány Köz­lönynyel egyesit”; a „Themis“ szerkesztője, dr. Siegmund W. ur hozzánk küldött levélben tu­datja, hogy ez egyesítés tudta és beleegyezése nélkül történvén. „Magyar Themis“ czím alatt nov. 1-jétől kezdve új lapot indít meg, s azt a „Themis“ volt előfizetőinek út évig díjtalanul fogja küldeni. Minthogy azonban a „Themis“ vidéki előfizetőinek névsorát nem bírja, felhívja az illetőket, hogy hozzá (Pest, Kalap­ utcza 6. sz.) forduljanak. (T ü z e s e t e k.) A belügyminisztérium köz­­rendeletileg értesíté a törvényhatóságokat, hogy Heves- és Külső-Szolnok megyebeli Nádujfalu községben f. é. augusztus 18-án tűz támadván, rövid idő alatt 16 családnak minden vagyona a Ragok martalékává lett; a kár 15,437 frt 50 krra rúg. Ugyancsak f. é. szept. 2-án Árva me­­gye Nám­esztó városában tűz ütött ki, mely több épület és behordott gabona s takarmány el­hamvasztása által többnyire a legszegényebb osztálynak 11,840 frt kárt okozott. Végre i. é. szeptember 5-én nyitra megyei Szkacsán tűz tá­madván, 44 ház, behordott termés, csűrök, mel­léképületek és gazdasági eszközök lettek a lán­gok áldozatává. A belügyminisztérium most kö­­nyör adományok gyűjtésére hívja fel a törvény­­vényhatóságokat. (O­r­o­s­z h­a­dik­é­szü­l­ő­d­é­s e­k.) A „Go­­losz“ közleménye szerint az orosz kormány a jövő év kezdetével vár Birminghamból 30,000 lőfegyvert a gyalogság számára, s 14,000 lovas­sági karabint a szesztrorjeczkoi gyárból. Ezen­kívül a tulai fegyvergyár a nevezett határidőre 6000 puskát és 50 golyószóró üteget, mindeni­­ket 8 szertelővel, egyéb belföldi fegyvergyárak pedig a jelenlegi orosz ágyukészlet 10 % -át tar­toznak kiállít­ni. (A jövő évi ujonczozás Orosz­országban), miután az uj hadállítási tör­vény még el nem készült, az eddigi szokás sze­rint s oly arányban fog történni, hogy minden 1000 lélek után 6 ujoncz kiállítandó, mi, bele nem számítva az orosz-ázsiai tartományokat s a kóbor népeket, 360,000 ujonczot ad. (A nemzeti­ színház műsora) Oc­tober hó 30-tól november hó 6-ig. 30. „Essex gróf“, 31. „Faust“, nov. 1. „A strike“, 2. „Dino­­rah“, 3. „Angelo“, 4. „Hugenották“, 5. „A stri­ke“, 6. „Angelo.“ (Az Institut nagy­gyűlése.) E hó 25-én tartatott meg Párisban az Institut évi nagy­gyűlése, melyen T­h­ier­s és a diplomatia sok tagja is megjelent, Jules Simon oktatásügyi miniszter nagy beszédet tartott, melyben külö­nösen azt emelte ki, hogy az öt akadémia még az ostrom alatt sem szűnt meg munkálkodni, de a nagy­gyűlésnek a haza gyásza miatt el kell maradnia; továbbá megemlíti, hogy a könyvtá­rak és műkincsek nem szenvedtek Páris ostro­ma alatt, de, fájdalom, a communeről nem mond­ható az, mely ellen igen élesen kel ki. Felszám­lálja azután mindazon veszteségeket, melyeket Páris szenvedett, de ígéri, hogy azok kipótlására fáradozni fog, a­mennyiben ez az anyagi vesz­teségeknél lehetséges; de az „erkölcsi romok“, melyeket a commune harcra létesített, soha sem lesznek felépíthetők. E sötét színezetű elmélke­dések után Jules Simon Francziaország történetére utalván, a jövőbe helyezett bizalom­mal fejezi be beszédét. Ezután az 1870-ki Vol­­ney díj osztatott ki, ez két részre osztva J. A. Vullers­nek (perua nyelvtanért) és G. A. Ascoli­­nak (hasonlító hangtanért) jutott. Morin tábor­nok felolvasta azután P­i­o­b­e­r­t tábornok em­lékbeszédét, L­e­g­o­u­v­é pedig egy töredéket olvasott fel: „Egy photographiai album alkal­mából“ czímű humoreszkjéből. L­a­b­o­r­d­e gróf egy emlékiratot terjesztett elő a párisi kincsek­ben esett veszteségek fölött, végre J­o­u­r­d­a­i­n, a középkori nőnevelésről értekezvén, a gyűlés befejeztetett. Helyi hírek. (A k­ö­z­o­k­t­a­t­á­sügyi miniszter) Pest városának azon intézkedését, mely szerint a József külvárosban saját költségén alreáltano­­dát állított fel, helybenhagyólag tudomásul vette és ezen tanintézetet nyilvánossági joggal felru­házta. (A budai fiatalság társas körének­ f. hó 21-én tartatott alakuló közgyűlésén követ­kező választások történtek: Elnök : Szaiff Pető. Alelnök: Kollman Károly. Jegyzők: Maurer Vilmos és Bóbics Károly. Pénztárnok: Korá­nyi Emil. Ellenőr: Schilbersky János. Könyv­tárnok : Egerváry Jenő. Választmányi tagok: Rózsavölgyi, Petz, Tarczalovits, Mittermayer, Komócsy Lajos, Gábris Lipót, Speidl Bódog, Járay Benő, Kovács József és Bucsi J. urak. (A pesti jótékony nőegylet) az. évi October 12-től november 18-ig terjedő 4 hétre méltó háziszegények között leendő kiosztásra összesen 2212 frt 70 krt o. é. utalványozott, s pedig hetenkint részesítetteknek 346 frt 70 kr., negyedévenkint segélyezetteknek 1544 frtot és egyszer mindenkorra részesítetteknek 322 frtot. Ez alkalommal a választmányi nők 43 új viz­s­­gálatról tettek jelentést.­­ Egyúttal felkéri a nőegylet mindazon emberbarátokat, kik a ri­deg téli időszak alatt a főváros szegényeit ter­mészetbeni adományokkal, u. m. me­leg ruha, tüzelőfa, kőszén, élelmi­szerekkel stb. segíteni hajlandók lennének, miszerint ebbeli adományaikat Kochmeister Karolina nő­egyleti választmányi taghoz (3 koronautera 22. sz. a.) beküldeni szíveskedjenek. (Hamis vád.) Múlt évben bizonyos L. L. az itteni lapokban Viszkidenszky Gusztáv urat, a lánczhíd felügyelőjét becsmérlőleg meg­támadta, azon váddal lépvén fel ellene, hogy V. G. ur, mint néhai Zofahl Mihály hagyatékánál végrendeleti végrehajtó, több ezer forintot de­­­sraudált. Ugyan a vád V. ellen előbb a budai városi törvényszéknél, aztán a vádlónő felebbe­­zése folytán a királyi táblánál be is adatott, de mindkét bíróság, végre még a legfőbb ítélőszék is vádlottat a tárgyilagos tényálladék folytán felmenti. V. ur most a vádaskodók ellen törvé­nyes kereseti jogával fog élni. (A kard!) Barton Ferencz asztalos tegnap este fél 7 óra tájban egy pálinkamérésbe fordult be az üllői után. Itt egy tüzérközvitézzel talál­kozott, ki minden indok nélkül a békés polgár­ba belekötött és midőn ez visszautasitólag felelt volna, kardját előrántotta és Bartont fején jelen­tékenyen megsértette úgy, hogy a Rókuskór­­házba kellett szállíttatni. A katona letartóztatott és a katonai őrjáratnak átadatott, de mit hasz­nál ez, midőn köztudomású, hogy a garázdálko­dó katonák a „czivil“ osztályon elkövetett bár­minő bántalmazásért a kellő büntetésben nem részesíttetnek. (A cselédképző-egylet) f. oct. 26-án G­­­a­c­z Antalné elnöklete és nagy számmal megjelent egyleti tagok részvéte mel­lett saját egyleti helyiségében tartott közgyű­lésbe a magas minisztériumtól leérkezett módo­sított alapszabály lévén napirenden, az pontról pontra tüzetesen tárgyaltatott, a tett módosítá­sok elfogadtattak és megerősítés végett minél­­előbbi felterjesztésük határoztatott, és hogy az egylet üdvös működését minél előbb megkezd­hesse (óhajtatott nov. 1 -je) Glacz Antalné és Ács Károly felkéretett e tekintetben a minisz­tériumnál kérvényezni; az egylet helyisége czélszerünek és minden tekintetben alkalma­tosnak találtatott, melyben hogy az üdvös mű­ködés minél gyorsabban végeztethessék, közaka­rattal a választmány hat póttaggal szaporíttatott, és megválasztattak egyhangúlag: Beke Gyuláné, Friedmann Bernátné, Kalocsa Róza, Kühnel Ignáczné, Schmidt Titusné és Vogel Péterné; hálás köszönettel vétetett dr. Gárdos János tag­nak abbeli ajánlata, hogy az egylet betegeit minden díj nélkül orvosolni fogja, örömmel vé­tetett az elnöknek abbeli jelentése, hogy az egy­let tagokban szép számmal szaporodott, vala­mint segélyezés nagy mértékben foly be ; a köz­gyűlésben résztvett tagok áthatva az egylet üd­vös czéljai kivitelének eszméjétől, egyhangúlag Glacz Antalné elnök és Ács Károly pénztár­­noknak az ügy iránti buzgalmak és fáradozá­saiért hálás köszönetet szavazott. — S­z­t­u­p­a György, közgyűlési jegyző. (Budapesten minden elemi l­e­á­n­y-n­épiskolában) 1871. évi oc­­tobertől kezdve egyszersmind a női kézi munka is mint köteles és ingyenes tantárgy taníttatik. A kézimunka tanításának czélja az, hogy a leá­nyok iskolai kötelezettségük ideje alatt a házi és családi életben előforduló női kézimunkákban, kötésben, varrásban és ruhaszabásban kiképez­­tessenek. E feladathoz képest a női kézimunkák megválasztásában a fősúly a családok gya­korlati szükségeire fektettetik, a hímzés ta­nítása, mint fényűzési munka, az iskolá­ból kizáratik. A tanítás ezen tárgya­i épen úgy iskolai tantárgyul tekintetnek, mint az ismeret­­szerzésre tartozó bármely más tantárgy, s a leá­nyok ebben tett elhaladásukról szintén osztály­zatot nyernek. A női kézimunka tanulására a nö­vendékek koruk szerinti csoportokra,a tanítás tár­gyai pedig ehhez képest következőleg osztatnak fel. A) Első csoportban taníttatnak a 6—9 év korbeli leányok: a) a kötésre,melynél fogva kez­detben készítenek egyszerű szalagokat és a ha­risnya könnyebb részeit; b)a varrásra,melyből a kötéssel felváltva tanulják a zsebkendők és tö­rülközők beszegését. B) Második csoportban ta­níttatnak a 9—12 éves korúak: a) kötésbeli ügyesség tovább fejlesztésére és a harisnya teljes elkészítését, különösen a harisnya sarka készí­tését, gyermek-mellkendők, pénzzacskók, egy­szerű gyermekfelöltők, keztyük stb. kötését és a horgolást; b) a varrásból ,gyakorolják a kü­lönféle öltések nemeit s ezeket alkalmazzák az asztal, ágyneműek és egyszerű gyermekingek megvarrására ; c) tanulnak ruhákat, harisnyá­kat foltozni, az idősbek a repedéseket beszőni; d) gyakorolják a fehérneműek megjegyzését keresztöltéssel. C) Harmadik csoportban tanít­tatnak a 12—15 éves korúak (az ismétlő iskola növendékei); a) a kötésből és horgolásból a ne­hezebb minták készítésére; b) a varrásból a női és férfiingek varrására,­a gomblyukak kiszegé­lyezésére ; c) a legidősbek a fehérneműek és a felső öltöny szabására;d)a hurkolásra(Schlingen.) (x.) (Betörés és egy pénzszekrény, melylyel a rablók hasztalanul bir­kóztak meg.) A duna-drávai vasútépítészeti igazgatóságának pesti irodájában (akadémia­­utcza 10. sz.) e hó 26-ikán éjjel vakmerő betörés történt. A rablók a Wertheim és társa bécsi gyá­rából vett pénztárra vetették figyelmüket, de az minden betörési kísérletnek ellentállt. Ösz­­szesen csak néhány száz darab szivart vittek el, és minden egyebet ott hagytak, miután a pénz­tár feltörésének kísérleteivel alkalmasint igen sok időt vesztegettek el. Magyar tudományos akadémia. (Összes ülés October 30.) A magyar tudományos akadémia ma Csen­­gery Antal elnöklete alatt a folyó tárgyak elin­tézésére összes ülést tartott. Mielőtt a folyó ügyek elintézése foganatba vétetett volna, Arany János főtitkár Mur­chison, a londoni geológiai intézet elnökének s akadémiánk kültagjának halálát jelenti be. A földművelés, ipar és kereskedelmi minisz­térium részéről fölhivatott az akadémia, hogy az 1873-diki bécsi világkiállítási bizottságba ajánljon oly férfiakat, kiknek működése abban az ország előnyére válik. Az akadémia részéről a bizottság tagjaiul ajánltatnak: Hunfalvy Já­nos, Rómer Flóris, Ipolyi Arnold, Gönczy Pál és Szily Kálmán. A jászkunsági alkapitány részéről jelentés létezik történelmi okmányok másolásáról, hason­lóan Nógrád vármegye közönsége részéről, vala­mint Liptó vármegye részéről is. A 3-ik osztály f. hó 16 án tartott üléséből kelt átirat olvastatik föl némely mű szó magyarítása érdekében. Az országos statistikai hivatal fölszólítására az akadémia Szabó József, Nendwich és Schenzl tagokból álló bizottságot küldött ki, mely némely kérdésekben fölvilágosítást nyújtson. A Bólyai-féle kéziratok átvizsgálására Hunya­di Jenő, és König urak küldettek ki. Az archaeologiai bizottságnak october 17-én tartott üléséből a jelentés, a Mosony megye által kért régiség föntartására szűk éges összeg megszavazását ajánlja, de Komárom megye ha­sonló kérvényét, mivel sem költségvetés sem terv nem nyújtatott be, elutasítandónak véli. Mindkét vélemény a vallás- és közoktatásügyi miniszternek terjesztetik fel. A 3-ik osztály részéről jelentés létezik meteo­rológiai eszközök készíttetése érdekében ; e tu­dósítás a magyar vallás- és közoktatási minis­zer elé terjesztendő. A Kisfaludy társaság az akadémiát a Toldy-ün­­nepélyre hívja meg.­­ Csengery­­Im­re alelnök indítványára az osztályok elnökei és jegyzői fogják az akadémiát ez ünnepélynél képviselni. Az első hazai takarékpénztár fölkéri az aka­démiát, hogy a Fáy-alapítványra a pályakérdést tűzze ki. A pályakérdés fogalmazásával a 3-ik osztály bizatik meg, azzal a határozattal, hogy ezt minél előbb tegye, mert a pályázati határidő 1877-ki decz. 30-án telik le. A jogászgyűlés elnöke köszönetet szavaz az akadémiának a díszterem átengedéséért. A debreczeni gazdasági tanintézet az akadé­mia gazdasági és statistikai nyomtatványaiban részesülni kíván; e kérelmének hely adatott. Jakab István egy 105 frtos takarékpénztári könyvet ajándékoz az akadémiai alap javára, azonfelül néhány régibb ismeretlen művet (köz­tük Csokonay némely kritikus költeménye.) Az Eötvös emlékünnepélyre vo­natkozólag jelenti a titkár, hogy az e czél­­ra kiküldött bizottság elkészítette a javaslatot; e szerint február 2-án az akadémia dísztermé­ben L­ó­n­y­a­y gróf fogja elmondani az em­lékbeszédet; V­a­y Miklós elkészíti a boldogult szobrát, Székely Bertalan pedig arczképét; Szász Károly egy költeményt. Az emlékün­nepélyt megelőző napon a pesti egyetemi tem­plomban ünnepélyes gyászisteni tisztelet fog tartatni. Az 1772. irodalmi újjászületés emlék­ünne­pélyének előkészítése érdekében kiküldött bizott­ság továbbá is megbizatik az előmunkálatok el­készítésével.­­ Tóth Ágoston az antwerpeni geographiai és európai f­okmérési gyűlésre történt küldetéséről emlékezvén meg, egyszersmind kéri az Akadé­miát, hogy a fokmérésről írt művéből 30 pél­dányt szíveskednek rendelkezésére bocsájtani, hogy abból az érdekelt külföldi tudósoknak egy­­egy példányt juttasson.­­ Ezzel kapcsolatban Hunfalvi János említi, hogy Tóth ez előterjesz­tése oly gyakorlati kérdéseket tartalmaz, hogy az okvetlenül az osztályban tárgyalandó. A pestvárosi polgármester megküldötte az a­kadémiának a Fáy-ház fényképét, Kubinyi Ágoston az idei természettudósok vándorgyűlé­sének nyomtatványait,Váradi Gábor országgyű­lési leveleinek egy díszpéldályát küldi be. Ez­után bejelenti a titkár a beérkezett csere és kö­telességpéldányokat. G­y­u­l­a­y Pál jelentést­ tesz a Csokonay ün­nepélyre küldött bizottság részéről. Esküdtszéki tárgyalás. A példátlan galádság, melylyel a fővárosi né­metnyelvű sajtó élősdi része a polgárok magán­ügyeibe betolakodva, dús jövedelemforrást nyi­tott magának az által, hogy általános emberi gyöngeségeket, költött és való botlásokat discus­­siós körébe vonva az általa fenyegetetteket, ré­szint tényleges „felfedezésekkel, részint ilye­neknek kilátásba helyezésével a szerkesztők discretiójának megvásárlására kényszerítette, már régóta ismert dolog. A pesti polgárságnak legtekintélyesebb, de főleg legvagyonosabb osz­tálya évek óta nyögött ezen vérszopó journa­­listikai rendszer alatt, páratlan volt a rettegés, mely a lakosság német ajkú, de kivált kereskedő osztályát a toll iparlovagjai adózójává tette éve­ken által a legkülönneműbb ürügyek alatt. A gazdagnak pénzzel, a szegénynek hicsu­­gással, a szépnek — erényével kellett fizetnie, a betét mindig egy volt — az illető becsülete. A ki bármely tekintetben kiváló állást foglalt el a társadalomban, vagy a ki ilyenre törekedett, ha ez osztályhoz tartozott, csak egy módon bizto­sítható magának a félelmes ellenség semlegessé­gét, — pártolását úgy sem kívánta senki — anyagi áldozatok által. A sajtó azon része, mely hivatása méltóságá­ból szokta meríteni magaviselete mértékét, mind­­dig azon egyetlen álláspontot foglalta el ezen üzelmekkel szemben, melyet minden, még a legtávolabbi félreértésnek is elkerülése tekinte­téből egyedül elfoglalhatott; a megvetését, azon osztályra bizva az irodalmi métely orvoslását, melynek petyhüdt önmegadásában vagy érzé­ketlenségében lelte az oly sokáig a létezés és el­­harapódzás tápláló eszközeit. És végre megjött, a­minek jönni kellett. A serleg végre, midőn megtelt, kicsordult. A fosz­togató sajtó egyik fő képviselőjét azon rágal­mak miatt, melyeket egy előkelő pesti kereske­dő ellen szórt, annak fia több barátjával egye­temben nyilvános helyen felelősségre vonta, és midőn tettét kaczagó cynismussal bevallaná, az önsegély fegyverével torolta meg a közönség je­lenlétében, sőt tevékeny részvéte mellett a be­csületgázolást. Ez esemény lökést adott végre az oly sokáig elfojtott szabadulási óhajnak ; azok, kik legtöbbet szenvedtek a becsületárulók csa­pásai alatt, végre megemberelték magukat, és a zugirodalom ellen 8 nap óta szakadatlanul emel­kedő mozgalom tanúsítja, hogy el vannak ha­határozva minden áron lerázni a nyűgöt, mely oly sokáig lidérczként nehezedett rájuk. Szükségesnek tartottuk ezeket előre bocsáta­­ni, hogy megértessük azon feszült érdekeltséget, melyet a mai esküdtszéki tárgyalás minden ol­dalról felkeltett, minthogy a fent ecsetelt viszo­nyokkal a legszorosabb összefüggésben van. A zugirodalom egyik főképviselője, ugyanaz, ki a minap a kemény leczkét kapta, állott ma a pesti sajtóbíróság előtt, hogy magát a rágalom vádja ellen védje. Tudósítónknak mai esti lapunkban közölt töredékes jelentését a következőkben egészít­­j­ük ki: A tárgyalás megnyittatott 9 órakor. A tár­gyalási terem zsúfolásig tömve volt. Sok színé­szen és színésznőn kívül, kik pályatársuk, Re­mark Micheline iránti érdeklődésből megjelen­tek, a főváros lakosságának azon osztálya állí­totta a hallgatóság legnagyobb contingensét, melyet a vádlott irodalmi tevékenysége legér­zékenyebben sújtott. Elnök volt Sárkány József, bírák : Bellaagh és Offner, jegyző Dulovits. Esküdtek : ifj. Strausz Ferencz, Nasztl Mór, Vadnai Károly, Egerváry Frigyes, Agorasztó Szilárd, b. Lipthay Béla, Bauer Miksa, Dr. Nie­dermann Gyula, Vághy Lajos, Bischitz Mór, Schuck Náthán és Goldberger Mór. Magánvádló Remark Micheline kisasszony vá­logatott öltözetben képviselőjével, Weisz Sándor ügyvédjelölttel a bírák padja előtt foglal he­lyett és magára vonja a közösség figyelmét. Vád­lott Saphir Ede a betegség világos jeleivel arczán és egész magatartásában szótlanul ül a vádlot­tak padján. Maga is sejteni látszik, hogy a mai tárgyalás szomorúan fog végződni rá nézve, mert egész lényén a tétovázás és elfogultság tük­röződik. A bevezető formalitásokat itt mint sokszor is­mételteket mellőzzük. A f. évi május hóban beadott vádlevél foly­tán indított vizsgálat irataiból kiderül, hogy Saphir Ede és Saphir Sándor a „Saphirs Styx“ szerkesztői, a vád következményeit magukról elhárítandók, Kohn Dávidot, lapjuk közigazga­tási részét intéző meghittjüket akarták előtérbe tolni, és a bevádolt czikkekből rájuk háramló felelősség elvállalására bírni, a­mibe Kohn Dá­vid bele is egyezett és magát vallotta az inkri­­minált közlemények szerzőjének. Vádló azon­ban tanukra hivatkozott, annak bebizonyítására, egy­részt, hogy Kohn Dávid a „Styx“ szellemi tartalmára semmi befolyással sincs, másrészt, hogy a vád tárgyául szolgáló közlemények ré­szin Saphir Ede, részint Saphir Sándor által írattak. A vádlevél három czikket, illetőleg csak egyes tételeit teszi a rágalmazási per tárgyává. Az egyik „Romancere“ „Micheline“ felirattal vádló női becsületét támadja meg, nevezetesen első versének utolsó sorában van a rágalom legerő­sebben kifejezve : „Ich war und ich bin und ich bleib eine Dirne.“ Hogy a költemény kétség­telenül magánvádlóra vonatkozik, azt annak

Next