Pesti Napló, 1871. november (22. évfolyam, 252-276. szám)
1871-11-18 / 266. szám
266. szám. Szerkesztési iroda: Ferencziek-tere 7. szám. I. emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. V . • Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek-tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. ESTI KIADÁS. Szombat november 18.1871. 22. évi folyam. Hirdetmények dija: Előfizetési föltételek: Vidékre, postán, helyben, házhoz hordva. Egész évre . . . 22 írt. Félévre . . . . 11 frt. Negyedévre ... 5 . 60 kr. Két hóra .... 3 . 70 kr-Egy héra ... 1 . 85 kr-9 hasábos petitsy egyszeri hirdetésnél 9 ujkr. Bélyegdij külön 30 ujkr. Nyilttér: 5 hasábos petitsor 25 ujkr. Pest, nov. 18. A franczia politikai közélet folyton meglehetős hullámzásban van. Egyszer a plebiscitum körüli mozgalom, másszor bonapartista vagy antibonapartista izgatások foglalkoztatják a közvéleményt. Ez időszerint körülbelül mindezen agitatió egyszerre jelentkezik. Párisban a bonapartisták jelenleg a köztársaság elnökéhez s a nemzetgyűléshez intézendő felirati tervezetet körözgetnek, melyben az alulírott választók, párisi polgárok, gyárosok és kereskedők, kik különböző politikai nézethez tartoznak azt kívánják, hogy a nép plebiscitumban nyilatkozzék azon kérdés felett „mit akar, köztársaságot-e vagy monarchiát. A szavazatjegyek az elnökké választandó polgár vagy az uralkodó nevét viseljék.“ Eugenia excsászárné névnapját is nagy ünnepélyességgel ülték meg. A virágcsokrok száma, melyek Madridba, hol az excsászárné mostan tartózkodik s Chiselhurstba Napóleon székhelyére küldetett igen jelentékeny. Chiselhurstba 20 tagú — köztük 3 nő — küldöttség vitt 23.500 aláírással ellátott albumot, melyet főleg a kispolgárság s a munkások írtak alá. A rövid felirat így végződik : Egyszerű virágok, szóljatok értünk; a remény hírnökei vigyétek a száműzetésbe ahhoz, kit siratunk, egész szivünket a jelenre és teljes hitünket a jövőre nézve. „Ez albummal küldött virágok értékét 200,000 frankra teszik. Madridba is több küldöttség ment s nehány párisi egyházban az excsászárné tiszteletére mise mondatott. Azonban az antibonapartista izgatások sem hiányzanak. A Drome megye gyűlése azon óhaját fejezte ki, hogy Napoleon Lajos s azok ellen, kik őt az államcsinyban segíték , a törvényes eljárás megindíttassék, illetőleg folytattassék, miután a semmitőszék már 1851. decz. 2-án maga elé idézte az összeesküvőket, csak hogy az idézésnek akkor további következménye nem volt. Guatemalából igen érdekes eseményt jelentenek. Az ottan mindenható dzsuita rend, mely a természettől oly dúsan megáldotta ezen ország felett 50 év óta nemcsak korlátlanul uralkodott, hanem azt kiszívta anyagilag és szellemileg csaknem tönkre juttatta. Miguel Garcia Granados elnök által a közársaságból kiutasíttatott és „örök időkre“ rámüzetett. Sept. 12-én 100 katona iséretében 80 szerzetest hoztak San José kkötőbe, hogy menjenek, ahova szivekágya viszi őket. Úti költségük van a jó ityáknak, miután vagyonuk több millióra négy. A San Salvatori köztársaság kormánya nem akarván őket befogadni, a skete vándormadarak valószínüleg Enaorban fognak letelepedni. Guatemalana clerus sürgette leginkább a jezsuiák kiutasítását. Fest, nov. 18. (Lónyay gróf miniszterelnök- 31) jelenti a „Pest. Corr.“, hogy semmi tőkéalatt sem volna hajlandó a pénzügyminiszteri ,’ézát a miniszterelnökséggel egyesíteni, s a Wanderert azon híréről, mely szerint Kerkaly pénzügyminiszter közelebb visszalépne, érinlt körökben mit sem tudnak. (A föderalista congressus) nem e hó 21-kén Prágában összeülni. Minta itt jelenti, egyelőre csak arról van szó,gy a programm állapíttassák meg, s mihez hozzátehetjük, hogy ez irányban az ügyvezett magyar nemzetiségi vezekkel is tárgyalások folytattatnak. Ha eogrammot megállapítják , fogják kitűzni a így föderalista congressus napját, mely conissusnak nem lesz más czélja, mint hogy ünvélyesen kijelentse annak elfogadtatását, a magánértekezletekben már megállapították. Országgyűlés. A képviselőhöz ülése november 18-kán. Elnök: Somssich Pál Jegyzők: Mihályi, Széll, Jámbor. Kormány részéről: Szlávy, Tisza, Pauler. A múlt ülés jegyzőkönyve fölolvastatik és kifittetik. Elnök jelenti, hogy Tisza Lajos kézreai kerületi képviselő a 30 nap lefolyása tán végleg igazoltatott. Simonyi Ernő, múlt év elején a pénzügyminiszter törvénysratot nyújtott be, mely szerint az államvasúát adója a magyar állampénztárból lenne fizető. Midőn múlt áprilban e törvényjavaslata elé került, Tisza Kálmán indítványára az azügyi bizottsághoz utasíttatott vissza. A pénz- bizottság daczára, hogy már majdnem máfél év elmúlt, még nem adta be jelentését, ennélfogva sürgettetni kívánja a pénzügyi bizottságot jelentése benyújtására. Elnök: A pénzügyi bizottság elnökét sürgetni fogja, hogy e tárgy a pénzügyi bizottságban fölvetessék. Következik most az ipartörvényjavaslat általános tárgyalása. Érkövy Adolf: Mint az ipartörvényjavaslat szerkesztésére kiküldött 15-ös bizottság előadója előadja azon vezérelveket, melyek a bizottságot vezették. Mielőtt azonban ezeket fejtegetné, röviden ismerteti az iparügy történetét Magyarországon. 1840. előtt az ipart Magyarországon kormányrendeletek, kiváltságok, törvényhatósági és testületi végzések szabályozták, az 1840. XVI. és XVII. t. sz. a kereskedői és gyáripart szabályozta. 1848-ban a kereskedelmi minisztérium adott ki egy iparrendszabályt. Az absolut korszakban 1859-ben adatott ki az iparrend, mely kétségkívül haladást jelez, mert az iparszabadságon alapul, bár azt következetesen keresztül nem viszi. Ezután elmondja a kereskedelmi miniszter által 1869-ben előterjesztett ipartörvényjavaslat történetét, azon különböző pázisokat, melyeken ez átment az osztályokban, a központi bizottságban, a 153 bizottságban. Az ipartörvényjavaslat azon alapelvből indul ki, hogy az ipar vele született joga minden embernek, ezért az engedélyezési rendszert elveti, a munkakönyveket is eltörli, mert ezek a rendőri felügyeletnek bizonyos nemét állapíták meg, és mindent elkövetett, hogy a munkaadók és munkások közti viszony méltányosan szabályoztassék. Ajánlja a javaslat elfogadását. (Élénk helyeslés. Felolvastatik most Pest városának a képviselőházhoz benyújtott kérvénye. A kérvény főleg a javaslat két pontját kívánja megváltoztatni. A törvényjavaslat 96. §-ának ej pontja szerint ugyanis elsőfokú iparhatóság, hatósági joggal bíró városokban a rendőri (kapitányi) hivatal. Pest városa azt hiszi, hogy úgy az ipartörvény szellemének, mint szintén hatósági állásának legmegfelőbb azon intézkedés lenne, ha kimondhatnék, miszerint Pest városában az elsőfokú iparhatósággal mindaddig a városi kapitányság lesz felruházva, míg a rendőrség az állam által át nem vétetett, ez utóbbi eset bekövetkeztével azonban az elsőfokú iparhatósági teendők a főváros rendezéséről szóló törvényjavaslatban körülírt városi kerületi elöljáróságokra ruháztatnak. A második az iparengedélyi díjak kérdése: Pest városa területén már 1840 óta szokásban van, hogy mindazok, kik valamely iparűzést megkezdenek, kegyeletes czélokra bizonyos öszszeget fizetnek, mely összeg a helyi viszonyokhoz mérten soha nem hágott túl a mérséklet határain. Tekintve azt, hogy ezen engedélyi díjak szedése az által teljesen indokoltatok, hogy a befolyó összegek a városi szegényház, árvaház és a szegény iparosokat segélyző Albrecht Hildegard alap között osztatnak meg, mely intézetek jótékonyságát épen helybeli elaggott polgárok, özvegyek s árvák, vagy azon iparosok élvezik, kik saját tőkével nem bírván, ezen befolyt pénzekből segíttetnek arra, hogy munkájuk után megélhessenek, tekintve továbbá, hogy az ipardíjak által képviselt s a jótékony intézetek alapját évenként mintegy 24.000 forinttal gyarapító jövedelmet Pest városa tetemes megterheltetés nélkül nem nélkülözheti, de másrészről figyelembe véve az ipartörvényjavaslat 4. §-át, mely szerint az ipari igazolványok díj nélkül adandók ki, anélkül, hogy az ipartörvény szellemét sérteni kívánná, az idézett §-hoz függelékképen kimondhatónak véli azt, hogy azon hatóságoknak, melyek kimutatják azt, hogy területükön oly jótékony közintézetek vagy pénztárak állanak fenn hatósági kezelés alatt, melyek által szegény iparosok segélyeztetnek, vagy ipari közcélok mozduttatnak elő, ezen közintézetek javára a helyi körülményekhez mért ipardíjak szedését az ipar- és kereskedelmi minisztérium engedélyezheti. Az ülés tovább foly, között négy római is volna, t. i. Maggiorani tanár, Durante Vantini ügyvéd, Fiano herczeg és Massimo herczeg. Az első mint kórodai tanár igen hírneves, a másik igen jeles jogtudós, a harmadik mérsékelt szabadelvű és előnyösen ismeretes nemes magaviseletéről, melyet mint az inségi bizottság elnöke tanúsított, ő P o m b i n a herczeg veje, a negyedik nagyon is ismeretes, hogy sem róla sokat mondanunk kellene; lemondott ugyan a képviselőségről, midőn megválasztatott, de azt hiszik, hogy ha elfogadja a senatori állást, nem fog vonakodni a római polgármesterséget is elfogadni. Valamennyi udvari hintó már megérkezett és holnapra várják a heczegeket. Tegnap városunkat az árvíz veszélye fenyegette, ha ez csakugyan bekövetkezett volna, mily nagy összegekre leendett szükség, hogy a nyomort és ínséget enyhítsék! Ma már elmúlt a veszély, de azok, kik a dologhoz értenek, még nincsenek megvigasztalva, mert az árvíz egy hó múlva is fenyegethet, mihelyt az eső néhány napig meg nem áll. Annyi igaz, hogy nincsen okunk nagyon félni, mert két év előtt kineveztetett egy bizottság, mely egyedül csak a Tevere fölsánczolásával bízatott meg. De mai napig e vízművészek még mit sem tettek és a fenyegetettek segélykiáltásai sem hatottak el szíveikhez. Nem volna rész, ha a kormány őket kötelességük teljesítésére nemcsak buzdítaná, hanem sürgetné is. De a veszély elmúlt és most ama nagy ünnepélyekre készülnek, melyekkel a parlamenti ülésszak meg fog nyittatni. — A városi tanács 180,000 frankot utalványozott, hogy amaz utczák, melyeken a király át fog haladni, kivilágittassanak. Mily elégséges alap egy jótékony czélú intézet számára! Róma, nov. 13. (Saját levelezőnktől.) (A Vatikán és Favre röpirata. — Új senatorok. — Árviz.) Nagyon nehéz elgondolnunk, hogyan fognak alakulni az ügyek a Vatikán és Francziaország között, mióta Favre ismeretes röpiratát közzétette. Midőn az legelőször megjelent, mindenki elcsodálkozott; de miután a Vatikán lakói magukhoz tértek, mentőszerek után néztek, de csak egyet találtak, melyhez rendesen folyamodnak a tagadást. Eleintén azt mondották, hogy gróf Harcourt jegyzéke nem egészen hű, azután, hogy az egész dolog légből kapott, de hozzátették, hogy az igazi jegyzéket majd közzéteszik, mintha Favre egy másikat tett volna közzé, de sőt azt is állították a Vatikánbeliek, hogy náluk van a fogalmazás, melyet a közönség elé fognak adni. Könnyen fölfogható, hogy mindez csak arra szolgál, hogy a világ szemébe port hintsenek és elhitessék vele, hogy a pápa ily szellemű beszédet nem tartott, és mivel lehetetlen lesz más jegyzéket előteremteni, mint azt, melyet Favre közzétett, úgy azt tanácsolgatják a pápának, hogy a párisi érsekhez levelet intézzen azzal a czéllal, hogy a röpirat hatását ha egészben véve meg nem semmisítheti, legalább gyengítse. Ekközben Monsignore Nardi megbizatott, hogy elleniratot fogalmazzon franczia nyelven, mely Favre állításait megcáfolja. De legyen bármint is a dolog, annyi igaz, hogy Favre nyilatkozata nagy csapás a clericalis pártra. Itt uj senatorok kinevezéséről beszélnek, kik Fővárosi ügyek. A fővárosi közmunkák tanácsából. Buda, nov. 16. Az ülés gr. Szapáry Géza alelnök úr által megnyittatván, értesittetett a tanács, hogy Budapest általános szabályozása és beosztása iránt, a beérkezett pályázatoknak megbírálása, s illetőleg a kitűzött pályadíjak odaítélése tekintetéből alakítandó jury ben Pest város közönsége részéről Széher Mihály úr, Buda város részéről Házmán Ferencz főpolgármester úr, a kereskedelmi kamara részéről Eichetner Antal úr, s a mérnök- egylet részéről Hieronymi Károly úr választatott meg. A minisztérium újólag fel fog kéretni, hogy az általa küldendő 3 tag nevét a fővárosi közmunkák tanácsával mihamarább tudatni szíveskedjék. A fővárosi közmunkák tanácsa ezen jürvben saját részéről gr. Szapáry Géza, báró Podmaniczky Frigyes és Hofhauser Lajos urakat választotta meg. Jamaer, brüsszeli és Plath hamburgi szakértők helyébe, kik elfoglaltatásuk miatt a juryban résztvevősben akadályozva vannak, Lalaine Christian párisi és Dollmann, hamburgi szakértők hivattak meg. A budai lánczhídfő és alagút közötti tér szabályozását előtüntető gips minták közelebbi átvizsgálás végett kitétetnek, s erről Buda város közönsége oly felhívással fog értesíttetni, miszerint ezen mintáknak tanulmányozása s ez alapon vélemény és jelentéstétel végett, középítési bizottságának pár tagját, átküldeni szíveskedjék. A műszaki osztály által a kigyó és ferencziek terének szabályozására vonatkozólag bemutatott alternatív tervek tárgyalása alkalmával igen kívánatosnak találtatott, hogy a nevezett terek közti közlekedési hely legalább is 9 ölnyi kiszélesítést nyerjen, amelyből 6 öl a kocsi útra 12 öl pedig jobb és bal oldalon a járdára esnek. A beérkezett szabályozási tervek a ferencziek terének szabályozását valamennyien érintik, amennyiben azokban a takarékpénztári sarok toronynak szabadon hagyása czéloztatik, a mely sarok toronynyal szemben ugyanazon modorban egy hasonló torony építtetvén, ez által egyrészt a ferencziek terének egy hatásos alak kölcsönöztetnék s másrészt a belső utcza is egy szép kezdetet nyerne. Egyébként ezen tervek e részben egymástól igen elágazók. Az egyik szerint a ferencziek tere, a nyilvános tér jellegét megtartaná, a másik szerint ezen tér egy kiszélesített és fákkal beültetett utczára alakíttatnék. Általános tetszésben részesült azon terv, mely szerint minden e környéken fekvő sarokház kör alakban fogna idomuttatni, ami által az összhangzás és szépség tekintetében is igen sok nyeretnék. A tervek egyelőre tudomásul vétettek, fentartván magának a közmunkák tanácsa annak idején a szabályozás végleges megállapítása után, azok iránt határozni. A számvevő osztálynak a fővárosi alap valamint a sugárúti és nagy közúti kölcsön alap pénzforgalmáról szóló kimutatása, a pénzügyi bizottságnak adatott ki. Liebermann Dáviddal a Szondy-utczai 935/3. sz. alatti, — Szahlender Károlylyal az üllői uti 73/22. sz. a. — Szüry Katalinnal a k.aradi-utczai 1615/6. sz. a. — ház iránt megkötött szerződések, helybenhagyattak. Az állam vaspálya udvar felé elvonuló Podmanitzky utczának kiszélesítése, a városi közönségnek a nagy körút iránt tett észrevételei kapcsában, véglegesen 18 ölben határoztatott el. A műszaki osztály indítványához képest egyszersmind elhatároztatott, hogy ezen utcza a közlekedés érdekében a vasúton keresztül vezetendő Viaductnál törést nyerjen. Erről a városi közönség a tervnek átküldése mellett értesíttetni fog. Miután a hatvani utca asphaltírozásánál az öt hüvelynyi magasságú járdák minden kapu előtt megszakítást szenvednek, ami a járókelőkre nem csak kellemetlen, hanem bizonyos időkben, például: havazás, vagy ólmos esőzés alkalmával veszélyes is, a fővárosi közmunkák tanácsa azon nézetben lévén, hogy a járókelők érdeke az egyes közlekedő kocsik kényelme felett áll, elhatározta, hogy az egész járda egyenlő magasságba hozassák, és hogy a kocsi út és a járda közötti 5" különbség oly kapuk előtt, hol sűrűbb közlekedés gyakoroltatik mint például: a nemzeti Casinó és posta épület előtt, két kő alkalmazása által egyenlíttessék ki. A m. k. kereskedelmi minisztérumnak az ürülékek elvezetése tárgyában kelt leirata folytán, nevezett minisztérium a műszaki osztály véleményének közlése mellett értesittetni fog. A kérdéses elvezetési rendszert illetőleg négyféle módozat létezik: a) az utczai csapadék, valamint a pöczegödrök tartalma külön csatorna által vezettetik el, mint például Párisban, b) az utczai csapadék és a pöczegödrök tartalma ugyanegy csatorna által vezettetik el, mint ez Londonban történik, c) az utczai csapadék, valamint a házi ganéj hig részei csatornákon vezettetnek el, a megülepedett anyagok pedig visszatartatván, külön gyűjtő hordókban távolittatnak el, d) a szilárd és hig anyagok egy pöczegödörben gyüjtetnek össze, és levegő nyomás által továbbittatnak. Annak megállapítása előtt, hogy ezen négy rendszer közül melyik volna Pesten legczélszerűbben alkalmazható, még következő előkérdéseknek megoldása volna szükséges : a) minden egyes helynek, melyen a főpöcze csatorna elhalad, topographiai megállapítása, b) határozott megállapítása kivántatnak a Duna szabályozási munkálatoknak, s annak kitüntetése, hogy az utczai csapadék mely pontokon és mi módon fogna levezettetni,s hogy honnan és mi módon volna a tisztításra szolgáló víz bevezethető. Miután pedig ezen előkérdések az általános szabályozási tervek beérkezte és a Dunaszabályozási munkálatok megkezdése folytán nem sokára megoldhatók lesznek, ezen Budapestet oly fontosan érdeklő munkálatnak rendszeres kidolgozása a legközelebbi jövőben várható. A jegyzőkönyv hitelesítésére Sebastiani és Andorffy urak küldettek ki. Az ülés 7 órakor oszlott szét. Különfélék. Pest, nov. 18. (Halász Imre) osztálytanácsos, kinek benyújtott lemondását Andrássy gróf elfogadta, mint a „P. Lloyd “-ban olvassuk, Lónyay miniszterelnök felhívására késznek nyilatkozott hogy a sajtóiroda ügyeit továbbra is vezeti. (Mesterházy István) honvéd-huszár-ezredesnek emlékszobrát e hó 12-dikén leplezték le ünnepélyesen a mesterházi sikertben. Az emlék a geresdi olvasó kör hazafias kezdeményezése folytán jött létre. A leleplezési ünnepélynél Trsztyánszky Gyula ev. esperes úr mondott magasztos alkalmi imát (A Szalay Zsigmond féle váltóhamisítási esetről) a „Reform“ mai számában a váltótörvényszék részéről jelent meg egy nyilatkozat. E szerint a váltótörvényszék oct. 10-én tudósította a pestvárosi fenyítőtörvényszéket a hamisításról, s a fenyítő törvényszék csak od. 30-dikán idézte Szalayt, és csak nov. 9-dikén adta ki az elfogatási parancsot. Szalay ez idő alatt elmehetett volna akár Ausztráliába is. (Kegyeletes eszmét) pendít meg a „Hon“ tárczájában György Aladár, Bessenyei György elfeledt sírjának emlékkővel ellátását indítványozza. A Toldy-ünnepély ama korra viszi vissza czikkíró figyelmét, midőn a már-már kihalni látszó szellemi életet néhány királyi testőr igyekezett föléleszteni, s midőn megkezdődtek ama napok, melyeket Toldy után a magyar irodalom újjászületésének szoktunk nevezni. „E nevezetes kor egyik legnagyobb fia — szól — Bessenyei György. Az irodalomtörténelem elmondja róla, hogy aggkorában visszavonult Kovácsi nevezetű pusztájára, s itt is halt el 1811-ben. Ki tud róla többet ? Kazinczy sírjánál évenkint ezer s ezer utazó zárja le a kegyelet adóját: a nemzeti irodalom első megalkotója nyughelyét rég elfeledte mindenki. Évekkel ezelőtt vándoroltam én is oda. — A nép még nem feledte el őt; elmondták nekem, hogy az „öreg úr“ (ki tudvalevőleg a franczia encyclopedisták tanítványai közé tartozott) soha sem járt templomba s „hogy lelkét megmentse,“ kisded gyermekeket tartott magánál, hogy azok játékai lelkiismerete furdalásait elaltassák. A ház azonban, hol egykor lakott s hol művei egy részét irá, ma már roskadozva áll s — gunyjául a szellemi munkásságnak — sertésólnak használtaik, a sir a mellette lévő kertben alig ötven évvel elhunyta után fel s kerítés nélkül állóit s ma talán egyenlő lett a többi földdel s ekre vonul át rajta, hogy lóhere teremjen hamvain. Egy pár évtized még, s a magyar nemzet egykori büszkesége nyughelyét nem lesz ember, ki biztosan kijelölni tudná. Bessenyei dúsgazdag örökösei és rokonai menthetetlen hanyagsággal mellőzik lakhelyük tőszomszédságában családjuk főbüszkeségét ; megteszi-e a nemzet, s annak képviselője, a sajtó, hogy a kegyelet e hiányát kipótolja? lesz e valaki, ki földomboritsa újólag e hantot, ki emlékjelt tűzzön ama dicső hazánkfia hantjai fölé ?“ L ó 1o p á s. 1869. évi decz. 24-én a „Hattyu“-hoz czimzett vendéglő istállójából ellopatott Kivia János állatorvosnak 150 ftra becsült lova. A vizsgálatból kiderült, hogy Bognárnak van tudomása a lopásról. Elnök kérdi Bognártól, mit tud a dolog felöl? Bognár következőleg nyilatkozik : A lovat Rátkay Mihály az ő neve alatt Szűcs János pázmándi lakoshoz adta. Nem tudta, hogyha ló lopva van, azért elfogadta, de mikor megtudta, hogy a ló lopott, a lovat visszahozatta Lukácscsal és beállította Budán a „Nap“-hoz czimzett vendéglőbe, hol meg is találtatott. Szűcs János pázmándi lakos vallja, hogy a lovat Rátkay hozta hozzá és kérte hogy néhány napig tartsa magánál. Néhány nap múlva azután eljött Lukács és elvitte a lovat. Lukács kinyilatkoztatja, hogy a lovat elhozta ugyan Pázmándról Bognár megbízásából, de egyéb része nem volt a dologban. Ökörlopás. Cséry Lajos és Horváth Vincze urak ráczkereszturi birtokáról 1869. aug. 11—12. közti éjjel két ökröt loptak el 400 frt értékben. Ősze János gazdasági tiszt feljött Budára az ökröket nyomozni, itt egy czipészlegény azt mondta neki, hogy az ökröket alighanem egy Lukácsi nevű budai mészáros lopta el. Ősze egy csendbiztos kíséretében bejárta a ráczvárost és bizonyos Puchingerné házában az egyik ökröt meg is találták. A másik ökröt egy svábhegyi mészárosnál találták, ki azt Lukácstól 100 írtért vette. Elnök kérdi Lukácstól, hogyan szerezte ő a két ökröt? Lukács: A vaáli vásárról jövet Martonvásár végén egy keresztúri emberrel találkoztam, ki megkínált két ökörrel. Meg is vettem tőle 250 írtért. Kádár előadó : Ön azt mondja, hogy a vaáli vásárról jövet vette meg az ökröket. De a vaáli vásár aug. 16-án volt, az ökrök pedig 11—12-én éjjel lopattak el, és 14 én már kézre is kerültek. Hogyan egyezteti ezt össze ? Lukács: Az én fejem nem kalendálisom. Ökörlopás. Kovács Ádám kajászó-szt.-péteri lakosnak 1868. június 21-én négy ökrét lopták el a sz.iváni rétről. A meglopottnak Lukácsra és Bognárra van gyanúja, mert azok ólálkodtak az ökrök körül. Rüppnich János tanú kimondja, hogy aznap egy mészáros-féle ember jött el a budaörsi nagyfogadóba és megkérte a korcsmárost, hogy ökreit az állásba köthesse addig, míg társa megérkezik, ki a vámpénzért ment. Tanúnak azt beszélte, hogy az ökröket Perkátán vette. Az idegent Lukácsban ismeri fel. Lukács azt állítja, hogy ő egy perkátai embertől vette a pesti vásáron. Az ökröket Budára be akarta csempészni, hogy ezt biztosabban tehesse, az ökrökkel Csepel irányában átkelt a Dunán és Óráson át Budaörsre hajtotta őket. Azt, hogy az ökröket Budán levágta és húsukat eladta, beismeri. Ló 10 p . s. Tóth István velenczei lakoshoz 1869. évi pünkösd szombatján este két idegen jött és fuvarba fogadták Székes-Fehérvárra. Útközben, midőn a Kisfaludi pusztán túli kapaszkodóhoz értek, Tóth leszállt a kocsiról; arra az idegenek megragadták a gyeplőt és elhajtottak s revolverekkel lőttek rá. Az utasok közül az egyik megnevezte magát előtte: neve Csima László, a másik vörös szakállú ember volt, nevét azonban nem tudta. Kocsiját és lovait később Tamásin, Tolnamegyében megtalálta. Tóth István tanú az elővizsgálat alkalmával Mindtnerrel szembesittetvén, abban Csima László társára ismert. Mindtner tagadja részességét. Csima László, ki már lopás miatt fogva volt, fogságában kivallotta, hogy a lovakat Rozner nevű rákospalotai asszonynak adták el 120 forintért. A tárgyalás 10 perczre fölfüggesztetik. Újra felvétetvén, felolvastatik Gyurits Anna vallomása, és tanú Szagner Gézánéval szembesittetik. Azután kihallgattatik Erdős József tanú, ki Bognár Sándorral 27 hónapig fogva volt, és kivallotta, hogy Bognár több ízben közlekedett a börtönből kinnlevő társaival. Ma azonban vallomását visszavonja és azt állítja, hogy Frank Salamon fogolytársának vallomása ez, ki őt 10 krral megvesztegette, hogy írja alá ő is a jegyzőkönyvet. Bognár azt mondja, hogy az egész a főügyész koholmánya, miért a törvényszék által 24 órai magánfogságra és böjtölésre ítéltetik. A tárgyalás folytatása holnap. A pesti rablóper. (Negyedik nap, nov. 17.) A tegnapi tárgyaláson a rablási esetekre vonatkozó bizonyítási eljárás befejeztetvén, a törvényszék a vádlottakat terhelő lopási esetekre tér át. A P. Napló magántáviratai. Hága, nov. 17. A külügyminiszter vonakodása daczára a második kamra 39 szóval 33 ellen a római követség beszüntetését határozta el. Róma, nov. 18. A „Tanfulla“ jelenti: Andrássy biztosította az olasz követet legbarátságosabb érzelmeiről Olaszország iránt s azon szándékát fejezte ki, hogy vele a jó viszonyt fentartani fogja. Páris, nov. 18. A „Journal officiel“ jelenti: Alengon herczeg tüzérkapitány a spanyol hadseregben engedélyt nyert hasonló minőségben fizetés nélkül a nemzetgyűlés határozatának fentartása mellett a franczia hadseregbe beléphetni. A „Pays“ és „Avenir national“ egy az ajaccioi ügyre vonatkozó czikk miatt, melyben a kormány és a hadsereg becsülete megtámadtatok, felfüggesztettek. Hivatalosan megcáfoltatik, hogy a hadügyminiszter lemondásáról valaha szó lett volna. — Renaud Joire-préfet párisi rendőrfőnökké neveztetett ki.