Pesti Napló, 1872. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1872-02-01 / 26. szám
ünnepélyre, valamint az egyetemi templomban febr. 1-én d. e. 10 órakor tartandó gyász isteni tiszteletre a képv. ház összes tagjait meghívja. Zeyk József családi viszonyai folytán hat heti szabadsági időt kér. Megadatik: Fabriczius Károly benyújtja Segesvár az. k. város képviselőtestületének kérvényét, melyben az 1853. évi julius 12-én kelt miniszteriális rendelet eltörlése s általános vámkötelezettség kimondása iránt esedezik. A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Stoll Károly beadja Körmöcz sz. k. főbányaváros közönsége kérvényét, melyben arra kéri a házat, hogy Selmecz testvérváros közönségének a fémbányaipar hanyatlását okozta viszonyok fentartásából keletkezett sérelmét figyelembe venni és az orvoslást siettetni méltóztassék. Pavlovits István egy újvidéki lakos kérvényét mutatja be a 48 ik évből származó 450 írtról szóló 5 darab magyarországi kamatos utalványnak folyóvá tétele iránt. A kérvényi bizottsághoz utasíttatik. Széll Kálmán, a közp. bizottság előadója, benyújtja a közp. bizottság jelentését a 72. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyában. Kéri a jelentés kinyomatását elrendelni és a tegnapi határozat szerint a törvényjavaslattal együtt a holnapi ülés napirendjére kitűzni. Holnap csak 11 órakor fog az ülés kezdődni a 10 órakor Eötvös József emlékére tartandó gyászisteni tisztelet miatt. Az ülés végződik 1 óra 25 perczkor. Gossák a bíróságok hatáskörét és illetőségét szabályozó 1871. évi XXXI. törvényhez. SEBESTYÉN PÁL-tól. — Két közlemény. — II. Az 1863-ik márt. 10-én kelt udvari rendeletre s az erre vonatkozó miniszteri leiratra pedig még csak azt jegyzem meg, hogy ezen udvari rendelet kiindulási alapul az 1723. évi 12-ik törvényczikket választván, ebből azon elvet vonta ki, hogy Magyarországon a csalás minden körülmények közt hivatalból üldözendő cselekményt képez, s ezen elv alapján elrendelte azt is, hogy nem csak a vagyonbukás, hanem ezen kívül minden fizetésbeállitás esetében is, a bánvándi eljárás hivatalból megindittassék. Ezen okoskodás azonban már alapjában is téves, mert: a) a kiindulási alapul felvett 1723. évi 12-in tcz. nem a közönséges értelemben vett csalásokról, hanem a magán- vagy hivatalos iratok hamisítása által elkövetett azon közbűntényekről — szól, melyek tágabb értelemben a hűtlenség esetei közé tartoznak. Ezen két bűntényt csak az ausztriai büntető törvénykönyv elavult fogalmai azonosítják; a magyar törvények, valamint az újabb büntető jogtudomány és törvényhozás azonban azokat egymástól lényegesen megkülönböztetik s különálló bűntényeknek tekintik, — mert habár a hamis okirat készítésénél is a valóság elferdítésére s eltitkolására (ámításra, hitegetésre, csalódás vagy tévedés előidézésére stb.) történik számítás — de ezen bűntény indoka és czélzatai a közönséges csalásétól sok esetekben lényegesen különbözők, s azok közvetve vagy közvetlenül nem csak kizárólag a magánvagyoni jogot, hanem a közhitelt is sértik, s ezen felül az eset minősége szerint a közbátorságot is veszélyeztetik, — s azért is a hamis okirat-készítés bűntettének tárgyát — általánosságban véve — a közhitel s a fentebb idézett törvény szerint a közbátorság és közrend veszélyeztetése s ezen közjogok sértése a közönséges csalások tárgyát pedig a magánvagyoni jog sértése képezi, s míg az utóbbiaknál, a tény csak a valóságos károsítás beálltával tekintetik bevégzettnek s több codex szerint büntethetőnek, addig a magánvagyoni jogsértésre számított hamis okiratkészítésnél is a hamisítás, az eredménytől eltekintve, már magában véve is önálló és befejezett bűntényt képez stb. stb. b) mert a közönséges csalás Magyarországban, az absolut korszakot kivéve, nemcsak hogy hivatalból üldözendő cselekvényt soha sem képezett, hanem ezen bűntény az ide nem sorolható és különálló bűntényeknek is tekintett váltós egyéb okirathamisításokat, hamis bukást, hamis esküt, hamis mértékkel élést stb. kivéve, törvényileg definiálva s az ily magán ügyleteknél előforduló csalási eseteknél a tény jogi beszámíthatóságát s következményeit illetőleg, a büntethetőség tekintetében az elválasztó vonal meghatározva sem volt soha és mivel ez általánosságban nagyon bajos dolog is s ezenkívül a jogi beszámíthatóság is sok esetben csak relatív lehet, épen azért az ily csalási esetek a gyakorlati téren is nem hivatalból, hanem csak az illető sértett fél kérelmére jöttek és jöhettek is bűnvádi eljárás alá; c) mert végre a fizetésbeállitások, csőd esetén kívül Magyarországon büntethető cselekvényt soha sem képeztek s a német államokban is az ilynemű fizetésbeállitások csak bizonyos bűnös körülmények hozzájárultával, s leginkább csak kereskedők irányában vétethettek vizsgálat alá. Ezen elősorolt okoknál és viszonyoknál fogva tehát a hamis bukás körüli különféle eljárásoknak egyöntetű, s az általános eljárási alapelvekhez idomított szabályozása szinte elodázhatlan szükségnek tekintethetik. Ezen szabályozásnál pedig különös tekintetet érdemlőnek tartom: 1- ször is a bírósági hatáskörre nézve a polgári perrendtartás 10. §-ában kimondott s fentebb előrebocsátólag idézett általános elvi szabályt. 2- er. Minthogy a csődnyitás, a fenálló ipar- és kereskedelmi törvényeket s viszonyokat tekintve, magában véve csak a kereskedők, gyárosok, közkereseti társaságok, iparvállalatok és részvénytársaságok vagyonbukásainál tekintethetik ha nem is a bűnösségre, de mindenesetre a vétkességre gyanyorul, és mivel a vagyonbukás sajátképen csak bizonyos számú magánszemélyek irányában képez vagyonijogsértést, a közhitelre pedig veszélyeztetőleg és sértőleg csak a kereskedők,gyárosok stb. csődjeinél hat, ezeknél fogva a bűnvádi eljárásra nézve is, a kereskedők, gyárosok stb. — és más foglalkozású személyek vagyonbukásainál megkülönböztetés volna teendő, mégpedig olyformán, hogy kereskedők, gyárosok, közkereseti társaságok, iparvállalatok és részvénytársasák csődjeinél — minden tekintet nélkül arra, hogy törvényszerűleg bejegyezve vannak-e vagy nem, a bűnvádi eljárás minden előforduló esetben hivatalból, más foglalkozású egyének csődjeinél pedig csak a hitelezők vagy csődpelügyelő kérelmére indíttassék meg. A szöveg pedig a fentebbi fejezet után folytatólag, következőleg volna szerkesztendő : Kereskedők, gyárosok, közkereseti társaságok, iparvállalatok, vagy részvénytársulatok ellen kinyílt csőd eseteiben, tekintet nélkül arra, hogy azok törvényszerűleg bejegyezve voltak-e vagy nem, a vagyonbukás okainak kinyomozása iránti bűnvádi eljárás mindenkor hivatalból, nem kereskedők és gyárosok csődjei esetében pedig csak a csődpelügyelő, vagy a csődhitelezők kérelmére, esetenkint indítandó meg. Ezen bűnvádi eljárás a fennálló alaki fenyítő törvények szerint a csődmegnyitás helyén lévő büntető törvényszék által foganatosítandó, s a bűnösség kérdésénél és a büntetés kimérésénél az 1840-ik évi XXII. t. sz. 130 és 131.§-ai szolgálnak alapszabályul. Kötelesek tehát a csődbíróságok a kereskedők, gyárosok, közkereseti társulatok, iparvállalatok vagy részvénytársulatok csődeseteinél, a csődnyitásról a tudomásukra jött és sürgős előintézkedést igénylő körülmények közlése mellett, a helybeli büntető törvényszéket mindenkor és azonnal hivatalból értesíteni, s a per folyama alatt is a bukás bűnösségére vagy vétkességére vonatkozó adatokat is közölni. Más esetekben a vagyonbukás okainak kinyomozása iránti vizsgálat a csődperügyelő vagy a csődhitelezők által, közvetlenül az illető büntető törvényszéknél kérendő. Ezek folytán az 1844. évi VII-ik t. ez. 5. §-ának azon rendelkezésére, mely a bukás minősége feletti ítélethozást, az ott kijelölt esetekben és módon az eljáró csődbíróság illetősége alá rendeli, hatályon kívül létetik. Az 1871. XXXI. tezikk 25. §-a továbbá a pesti és marosvásárhelyi törvényszékek illetőségéhez tartozandó politikai bűntényeket és vétségeket egyenkint előszámlálván, mig a Magyarországra vonatkozók közt csak a felségsértést, hűtlenséget, pénz-, pénzjegy- és a közhitelpapírok meghamisítását említi, Erdélyre nézve a felségsértésen, úgy a hűtlenséggel egy jelentőségűnek tekinthető felságáruláson, valamint a pénz- és közhitelpapírok meghamisításán kívül még az uralkodóház tagjainak megsértését, és a közcsendháborítást is törvényesen üldözhetőnek és büntethetőnek rendeli. Ezen megkülönböztetés pedig láthatólag onnan eredt, hogy Erdélyben jelenleg az ausztriai büntető törvények lévén alkalmazásban, ezen törvénykönyvben az uralkodóház tagjainak megsértése és a közcsend háborítás is — mégpedig nemcsak benn az államban, hanem a kölcsönös viszonyban álló külállamok irányában is — az államköteléket sértő bűntettek közé soroztatnak. Ezen törvényt tekintve, először is azon kérdés merül fel, hogy miután Erdély közjogi helyzete, az absolutizmus megszűntével s az alkotmányos jogállapot visszaállítása és Magyarországgali újraegyesülése folytán megváltozott, az absolut korszakból fenmaradt, és csak kisegítőkép alkalmazásban lévő ausztriai büntető törvényeknek, a közjog elleni bűntettekre vonatkozó része törvényesen érvényben levőnek tekinthető-e ? és miután Erdély Magyarországgal ugyanazon fejedelem és uralkodóház alatt, ugyanazon közjog, ugyanazon állami törvények alapján olvadt egy állammá össze, s a külállamokkali nemzetközi szerződéseik is, nemcsak a két államrészre, hanem az egész birodalomra nézve is egyiránt kötelezőleg köttetnek, és az 1871. XXIV., XXV. és XXVI. tezikkek tanúsága szerint, köttettek is, már csak a közigazságszolgáltatás érdekében is megengedhető-e továbbra is, hogy az egy állammá összeolvadt két ország egyik részének az egész államra kiható közjogok ellenében, külön állam jogai legyenek ? Más részről pedig különösnek tűnik fel az is, hogy habár Magyarország koronáját, a habsburg-lotharingiai uralkodóház családtagjai nem választás, hanem törvényes örökösödés útján öröklik, és habár Magyarország „szent“ koronájával a királyné is törvényesen megkoronáztatok stb. és e szerint mind a királyné, mind az uralkodó család tagjai ellen merényelt bűntettek is felségsértéseknek volnának tekinthetők, mégis köztörvényeink a törvényesen megkoronázott királyon kivül és a királyi család többi tagjainak megsértését felségsértésnek nem tekintik, legalább az ily cselekvényeknek köztörvényi utáni megbüntetéséről külön nem rendelkeznek. Még különösebb pedig az, hogy míg a kérdéses esetekre köztörvény nincs, az 1847/8. évi XVIII. sajtótörvény 8. §-a az uralkodóház nyerte Szerbiát, Oroszország birtokában volt a Dunatorkolatnak s mindkettőjük megfosztatott e birtokoktól. Csak Osztrák-Magyarország az, melynek Wagner szerint egyedüli feladata lenne e zűrzavart megszüntetni s hatalmát a török határokra, Ruméniára s a Dunatorkolatra kiterjeszteni, de fél, úgymond s vele együtt egész Németország, hogy e beolvasztás szétmállólag hatna birodalmunkra. Ezután a nyolczadik s kilenczedik pontban Wagner Németország helyzetét vizsgálja a XVII. században, és sajnálkozik, hogy ily műveit s nagy népnél, mint a német, a particularismus oly mély gyökeret verhetett. A Svájcz, Holland és Belgium elvesztése nem okoz annyi fájdalmat, mint az, hogy egy életerős világrész vezetésre hivatott nagy nemzet egymás közt megoszlik, s ugyanazon törzsből származva, ugyanazon nyelvet beszélve egymástól elkülönzött államokban él. Egészen máskép áll a dolog az osztráknémetekkel, kik ugyan szintén testvéreik, de a szűkkelbly stagnátió belpolitikája a tizenhetedik s tizennyolczadik században, úgy szintén a kereskedelmi politika, mely Ausztriát Németországtól úgyszólván elzárá, továbbá az erőszakolt vallási ellenreformatió nagyon megváltoztatták az osztrák-németek germán erkölcseit s mindinkább nagyobb s nagyobb let az az Ausztria s Németország közt, úgy hogy, a mi 1866-ban Königgrätz után történt, az csak már egy régebbi tényleges állapot írott kifejezése volt. Ez elválást az 1867-diki magyar kiegyezkedés még inkább elősegíté, de ez nincs roszul, mert Osztrák-Magyarország az egyesült Németországgal a legbékésebb egyetértésben élhet s szabadon fejlesztheti állami consolidatióját. Wlassics Gyula családtagjainak sajtó utjáni megsértését a királyi felség megsértése után közvetlenül mint külön álló súlyos bűntényt rendeli megfenyítendőnek. A keresendháborítás bűntényének fentebb kiemelt esetére vonatkozólag megjegyzendőnek tartom, hogy régibb törvényeink, nevezetesen az 1608. 2., és az 1618. 3-ik stb. törvczikkek a , külállamokkali békének vagy fegyvernyugvásnak, egyes honpolgáraink részéröli fegyveres beütés vagy rablás általi megszegését, mint a béketörés bűntettét megbüntetendőnek rendelik, s ezeket az 1536. 52. törvényczikk a kir. fiscus által üldözendő bűntények közé sorozza. Ezen bűncselekvények, az idézett törvényekben foglalt körülírást tekintve, az akkori fejletlen viszonyok miatt különböznek ugyan az ausztriai büntető törvénykönyv 66. §-ában körülírt keresendháborítás fogalmától, miután az elsők alatt sajátkép nem politikai színezetű, hanem csak az idegen állam lakói és ezek vagyona ellen elkövetett magánbűncselekmények értetnek; lényegükre nézve azonban megegyeznek annyiban , hogy mind a kettőnél a büntetendő cselekvény tárgya : a nemzetközi jog — a népjog — megsértése. Az ilynemű bűntények körüli eljárás, a nemzetközi szerződésekben, esetenkint különösen meghatároztatni szokott ugyan, mindamellett szükségkép kell egy általános törvénynek is létezni, amelyen a kötendő nemzetközi szerződések alapulhassanak és alapuljanak. Tekintettel pedig arra, hogy a közös viszonyokat szabályozó törvények szerint, az ily nemzetközi szerződések, az egész birodalomra kötelezőleg köttetnek, az erre vonatkozó alaptörvényeknek is, az egész birodalomra nézve szükségképen egyformának kell lenni. E végből pedig Magyarországot illetőleg, sajátképen új törvény hozatala nem is szükséges, hanem csak a meglevő réginek, a jelenlegi viszonyokhoz alkalmazott értelmezése és fogalmazása. Ezen elősorolt különbözetek kiegyenlítése és hiányok pótlása végett tehát elhatározandó volna, hogy: Az 1847—48-dik évi XVIII-dik törvényczikk 8-dik §-ának azon határozata, mely a királyi uralkodóház tagjainak megsértését, különálló bűntényként rendeli fenyitendőnek; a sajtón kivül elkövetett hasonló bűntényekre is kiterjesztetik s köztörvényi uton is, érvényes, általános törvénynyé emeltetik. A nemzetközi szerződések megsértésére vonatkozó 1608: 2., 1618: 3. s egyéb törvényeink, a jelenlegi közjogi viszonyokhoz, s ezekből folyólag az örökös tartományokban és Erdélyben érvényben lévő büntető törvényekhez alkalmazóban, azon felségárulási bűnmerényletekre is értelmezendők s kiterjesztendők, melyek Magyarország honpolgárai által oly állam irányában követtetnek el, mely az ilynemű bűnös cselekvények viszonos megbüntetésére nézve, Magyarországgal is , nemzetközi szerződésre lépett. Fővárosi ügyek. Pest, jan. 31. A pestvárosi közgyűlést ma d. u. Gyöngyössy Alajos főpolgármester nyitotta meg. Havas Ignácz felszólalására a tanácsot felhatalmazták, hogy a törvényszék rendezése folytán hivatal nélkül maradt városi tisztviselőknek fizetésüket s illetőleg nyugdíjukat február 1-én utalványozza, valamint a törvényszéki végrehajtóknak kinevezetteknek is a végkielégítést folyóvá tegye, miután a végrehajtó állás nem rendes tisztviselői állomás. Patrubány Gergely előre bocsátván a vizvezetés által szolgáltatott tisztátalan és zavaros víznek kártékony befolyását az emberi szervezetre, mely ugyan rövid időre ellentállhat, de ha a víz továbbá is oly élvezhetlen marad, nem csoda, ha egyik járvány, a másiknak nyújtja a kezét s félni lehet hogy typhus is kiüt, miért is kérdést intéz a főpolgármesterhez, minő stádiumban vannak azon intézkedések, melyek a víz tiszta minőségében való ellőállítására vonatkoznak. A főpolgármester ezen kérdésre a legközelebbi közgyűlésen fog felelni. Csengey főügyész jelentést tesz a városi telekkönyvnek ügyében kiküldött bizottmány eljárásáról, mi e lapokban már közölve volt. A közgyűlés helyesléssel fogadta a jelentést, s Deák Ferencz neve említésénél szívélyes éljenzésbe tört ki. Ezen ügyben a város a tartott értekezlet értelmében kérvényt nyújtana be a képviselőház elnökéhez és Deák Ferenczhez, a város telekkönyvének ügyében a szükséges további lépések megtétele végett. Harkányi Frigyes és Wallenfeld Károly mint pest megyei bizottmányi tagok a törvény értelmében városi képviselői állásukról lemondtak, mit tudomásul vettek. Az ideiglenes országház ügyében kötendő szerződés 4. és 5. pontját a ház elnökének szövegezése szerint fogadták el. A közgyűlés napirendre tér. Az első helyre kitűzött tárgy, Vrányi-féle ház megszerzése, a jövő gyűlésre halasztatott. A Bethesda-féle kórház ügye hosszabb és élénk vitát szült, melyben Ballagi, Vecsey, Tavaszy, Molnár és Máttyus vettek részt A Bethesda jelen helyisége a sugárutba esvén, az illetők a kórház számára megvették a városligetben lévő Bartl-féle villát s a kórházat ide akarják áthelyezni, mit a tanács megtagadott. A kórház igazgatósága felfolyamodott a belügyminiszterhez s ez megengedte a kórháznak a Bartl-féle villába való áttételét. A közgyűlés nem osztja a miniszter ur nézetét s felterjesztendő feliratában kimutatja, hogy a kórházat a városnak egyedüli mulatóhelyére beékelni több oknál fogva nem lehet, s ebbe a város bele nem egyez, és pedig annál kevésbé, mert ha egynek engedik, mástól sem tagadhatják azt meg, és maholnap a városliget tele lenne kórházakkal. Továbbá a feliratban hangsúlyozva lesz az is, hogy a miniszter úr ezen kérdésben incompetens, ez ügy tisztán városi s annak hatáskörébe tartozik. Weisz Bernát a múlt gyűlésen beadott s felolvasott indítványát a magyar gőzhajózási társaság államsegélyzése iránt meleg pártfogásába ajánlja a közgyűlésnek. Vecsey, Simon és Havas szintén szót emeltek ezen társaság mellett s a közgyűlés egyhangúlag elhatározta a törvényhozó testülethez kérvényt benyújtani, melyben a magyar egyesült gőzhajó társaságot pártolásra ajánlja s a törvényhozó testületet kéri, miszerint ezen társaság KÜLÖNFÉLÉK Pest, jan. 31. (A képviselőház közoktatási bizottsága) tegnap este ülést tartott, melyben a kolozsvári egyetemre vonatkozó törvényjavaslat all. §-ig tárgyaltatott. Az 1. §-nál elfogadtatott Csengery és Tisza indítványa, mely szerint a koloszvári egyetem főiskolaként jelöltetnék meg, melynek feladata volna egyrészt önálló buvárlat alapján lehetőleg nagy mértékben tudományos műveltséget terjeszteni, másrészt pedig a szaktanulókat kellő oktatásban részesíteni. Tisza indítványa, hogy az irodalmi tevékenység is számíttassék az egyetem feladatai közé, elvettetett. A 2. §-nál Schwarcz Gyula azon indítványt téve, hogy a bölcsészeti kar egy bölcsészeti — nyelvészeti — történelmire és egy mathematikai — természettudományira, a jogi pedig egy államtudományira és egy jogira különíttessék el. Ezen indítvány élénk vitát idézett elő, melyben Csengery, Tisza, Hoffmann, Kantz, Trefort, Szathmáry és Patrubány vettek részt. Végre elfogadtatott Schwarcz idítványának első része; a jogi kar ellenben osztatlan marad. A 4., 5., 6. és 7. §§-oknál Pauler miniszter védte az egyetem jogát a magántanárokat habilitálhatni. Csengery és Tisza a miniszternek akarták a jogot átengedni. Schwarcz a berlini egyetem példájára az akadémia rendes tagjainak jogot akart adatni, hogy habilitatio nélkül is előadásokat tarthassanak az egyetemen. Végre Csengery indítványára az eredeti Eötvös-féle szövegezés fogadtatott el, mely szerint a magántanárok vagy habilitatió, vagy elismert tudományos irodalmi tevékenység alapján szerezhetik meg az előadási jogot. (A fehérmegyei Deák-párt közgyűléséről, mely tegap gr. Károlyi György elnöklete alatt tartatott Fehérvárott, azt írják, hogy igen látogatott volt, és hogy a programul iránt teljes egyetértés uralkodott. Egy születése által ép úgy, mint szellemtehetségei által kiváló tag — mint a „P. L.“-ban olvassuk — azon indítványt téve, hogy a párt nevezze el magát „jobboldali”nak. Ez azonban általánosan visszautasíttatott, miután — így szóltak — a párt csak Deák vezetése, az ő neve, és zászlaja alatt vívta ki az eddigi eredményeket és csak mint ilyen tarthat igényt többségre az országban. (G e g us D á n iel), a Corpus Juris fordításából általa szerkesztett, és 1866. évben kiadott „Magyar Országgyűlési Törvénykönyve“ még mindig megszerezhető ugyan Petrik Géza könyvkereskedésében az Erzsébet-téren; mind a mellett a szerző ezen régi törvénykönyvnek használható részeit kiválogatva, azokból külön könyvet nyomatni, és olcsón adni szándékozik, következő czim alatt: „A korábbi magyar országgyűlési törvények válogatott czikkei, a történeti érdekűek és avultak kihagyásával.“ (Caroussel Pozsonyban.) Több, Pozsony emelése körül fáradozó ur által megpendíttetett azon eszme, hogy valamely még meghatározandó jótékony czél javára az ottani lovardában caroussel rendeztessék. Gróf Török, ki a carousselek rendezése körül európai hírt szerzett,megkeresés folytán elvállalta az ünnepély vezetését, és a f. hó 28-án tartott tanácskozmányban több bizottság is küldetett ki gróf Széchenyi Dénes, Brudermann tábornok, Eszterházy Ernest, gróf D’Orsay és Édl Tivadar elnöklete alatt, melyek a rendezéssel megbizattak. A legközelebbi napokban közzé fognak tétetni a felszólítások a carousselben való részvételre, mely áprilisban tartatnék. (A Ludoviceum átadásához.) A közös hadügyminisztérium elrendelte, hogy a Ludoviceum egy része, és pedig az 1—13. számú helyiségek és a 16. sz. földalatti helyiség, melyek már kiürítettek, azonnal a honvédelmi minisztérium rendelkezésére adassanak. Ennek következtében a budai főhadparancsnokság megkereste a minisztériumot, hogy az átvétel czéljából egy bizottságot küldjön. A nagy fedett lovardát előlegesen még nem lehet átadni — írja a„L. C.“ (Vasúti engedély.) A köztek, minisztérium Rosenfeld Adolf és érdektársainak egy az üllői vámháztól kis Pestig, eshetőleg Kőbányáig, nem különben Kis-Pesten, Kossuthfalván és Erzsébetfalván keresztül egész Soroksárig építtetni tervezett lóvonatu vaspályára az előmunkálati engedélyt egy évi időtartamra megadta. (Temesvár-orsovai vaspálya.) Mint a „Pester Corresp.“ biztos forrásból értesül, a temesvár-orsovai pálya építéséhez a pénz kötvények (nem új részvények) kibocsátása útján fog beszereztetni. Az engedélyesek (államvaspálya és tiszai vaspálya) közösen fognák aláírni az elsőbbségi kötvényeket. Szintúgy a kikinda pancsovai és Bogsán-vojteki (az államvaspálya új állomása Zrebely mellett) pályavonalakra szükséges, körülbelül 13 millió forintnyi összeg kötvények kibocsátása által fog beszereztetni. (Püspök mint árvaszéki elnök.) Révész Bálint superintendens, Bihar megye tisztújító közgyűlése által az árvatörvényszék tiszteteletbeli elnökéül választatott. (A magyar hivatalnok egylet) f. hó 28-án tartotta a budai tanácsteremben közgyűlését gróf Lónyay Menyhért elnöklete alatt. A választmány jelentéséből kitűnt, hogy az egyletnek tavaly 4 ezer forinton felül volt tiszta jövedelme. Az alapszabályok módosítása, miután ez a tagokkal későn lett közölve, a jövő ülésre halasztatott. A tisztviselők és az ellenőrző tanács újból megválasztatott. Az ülésen Bónis Sámuel alelnök is jelen volt. A választmány ajánlatára a miniszterek, Somssich, Hollán Ernő és Gajzágó S. tiszteletbeli tagokká választottak. (Az első téli széllövés szabadban a honvéd Wörndl-karabélyokkal múlt vasárnap tartatott meg a budai lövöldében. A lövésben részt vett 20 lövész, köztük Ghiczy ezredes és Pécsy alezredes. A lövészek az ismeretlen fegyverrel általában jól lőttek. Ezen czéllövések ápril végéig minden vasárnap fognak megtartatni. (Szabadalom.) Rickli Pál Budán lakó mérnök mind a magyar, mind az osztrák kereskedelmi minisztériumtól egy évre szabadalmat nyert azon találmányára, mely szerint „ az ingát és az electro mágnest a vaspályás távlati jeleknél mint mozgató erőt lehet használni. (A közelebb elhunyt Nagyajtai Kováts István) az erdélyi történeti adatok nyomozása körül nevezetes érdemeket szerzett s ő adta ki gr. Kemény Józseffel „Erdélyország történetei tára“ czimű munkát. (Élelmezési dijak.) A közös hadsereg átvonuló legénységének az őrmestertől és vele hasonrangu altisztektől lefelé 1872. január hó 1-jétől deczember hó végéig a szállásadók által kiszolgáltatandó ebédért, beleértve minden egyes legény részére járó font marhahús árát a katonai javadalomból egy napra és egy katona után fizetendő összeg a honvédelmi minisztérium által a dunáninneni kerületben 17 s/io kr. a dunántúliban 19 kr, a tiszáninneniban 15 s/io o kr., a tiszántúliban 15 kr, a Királyhágón túl 14 kr, és Horvát-Szlavonországban 145/fo krban állapíttatott meg. (A jége n.) Rév-Komáromból január 29-ről írják nekünk: A városi kapitányi hivatal, tekintettel a minden pillanatban bekövetkezhető jégtorlaszolás veszedelmére — tudtomra — már a f. hó 26-án megtiltotta a kocsiknak, 28-án pedig a gyalogoknak is a jégen való átjárást, s mégis a fennálló tilalom daczára, az illető közegek hanyagsága következtében, még ma délután is találkoztak oly gondatlanok, kik a porhanyó jégen Uj-Szőnyből Komáromba s viszont átjárni merészkedtek. Ezen vakmerőségnek majdnem két emberélet esett áldozatul. U. i. délután 24 órakor megindult a jég az egész Dunán, korhadó hátán vivén egy Új-Szőnyből jövő asszonyt, a bőröndöt vivő hordárral együtt. Képzelhetni, mily rémület fogta el nemcsak a jégen, de parton állókat is a veszedelem látásán is a hídfőnél foglalkozó hajósoknak nem jutott eszökbe, közvetlen mellettök a parton álló ladikok egyikét vízre bocsátani, vagy pedig a vízben levő dereglyék egyikével a halálfélelemmel küzdő két utas segítségére sietni! Szerencsére az alantabb álló, egyesült magy. gőzhajózási társulat „Baja“ gőzös kapitánya Ludvig János, s helybeli molnármester Tós Lajos urak észrevévén a veszélyt, a közelükben parton levő ladikot pár ember segítségével a legnagyobb erőfeszítéssel vízre bocsátották, s nem törődve a minden pillanatban bekövetkezhető jégtorlaszokkal, siettek a szerencsétlenek megmentésére, kik is vagy 150 lépésnyit, halálfélelem közt a porhanyó jég szélén haladva, szerencsésen érték el a szabadító ladikot, s megmenekültek a halál torkából. Fogadják ezen urak nemes önfeláldozásukért az emberiség nevében a hálás köszönetét. A jég vagy 60 lépésnyit haladván, ismét megállapodott, s ime rögtön találkoztak, kik — a látott veszélyen nem okulva — nem messze a hídfő felett Uj-Szőnybe s viszont menni bátorkodtak! Mit ér a tilalom, mit a törvény, ha nincs elegendő hatalom, vagy erély, tiszteletet is szerezni neki ? — Egy szemtanú. (Rémületes dolog.) A „Debreczen“ írja: Rejtélyes dolog képezi most Miklós-utczán a közbeszéd tárgyát, nevezetesen, mintegy három hó előtt egyik háznál egy szép ifjú nő kivett egy szobát, oda bevitetett egy hosszú ládát három lakattal, aztán a falakat fekete fátyollal egészen bevonta, az ablakokat befüggönyözte, ekkor a nő eltávozott, azóta nem is tért vissza, de a lakbért a legpontosabban minden hó elején megküldi, e rejtélyhez hozzájárul még az is, hogy a szobából igen büzhödt szag jön ki, s a kutyák pedig szüntelen otthonítnak. Ebből van aztán különbnél különb beszéd; a rendőrség figyelmét felhívjuk ez ügyre s reméljük, hogy nemsokára meg fogjuk tudni, h• mennyi igaz van az egészben ? minden kitelhető módon az országtól gyámolittassék. Bizottmányi és tanácsi jelentés folytán a belvárosi elemi fiú és polgári leányiskola számára a sarkantyuutczában a Czompó-féle házat 6 évkől,évi 10,000 frton bérbe vették. A kőbányai kápolnához épített házat a bizottmány és a tanács javaslatára a közgyűlés 10000 frtért megvette. . A kitűzött 11 tárgyból hat a jövő közgyűlésre halasztatott, miután a tanácskozási termet a ma tartandó tánczestély számára kelletett átadni s igy az ülés esti 6 óra után eloszlott. Helyi hírek. (Vizvezetéki kalamitás.) Ma d. u. az uri-utczában a Seifert-féle ház előtt megrepedt egy vízvezetéki vascső s rövid idő alatt oly sebesen kivájta az utcza alatt a földet, hogy 4— V 25 óra között az utcza kövezete legalább 2 □ ölnyi téren 5 lábnyi mélységre beomlott, a ni nem csekély akadályára vált a kocsiközlekedésnek. (A dunai átkelések) közvetítésére alkalmazandó kisebb csavargőzösök átkelési helyeinek kijelölése tárgyában a pénzügyminister felhívta Pest városát, hogy az e tárgyban újabb elhatározása folytán akét testvérváros,a fővárosi közmunkatanács és a pénzügyminisztérium kiküldöttei által tartandó értekezletre egy a kellő utasításokkal ellátott megbízottat küldjön ki. (Az újpesti sziget átadása iránt a város és a pénzügyminisztérium megbízottai között febr. - án pénteken fognak a tárgyalások ismét felvétetni s a város részéről ez ügy kedvező elintézése végett küldöttség fog kérelmezni a pénzügyminiszternél. (B á 1 k ró n i k a.) Nulla dies. .. . Tegnap este a zenekedvelők egyletének termét a gyógyszerészek báljára összegyűlt díszes és nagyszámú közönség tölte be. A társaság válogatott volt s a háziasszony tisztét Hollán Ernőné aszszony viselte. Nem csupán a fővárosi gyógyszerészek családjai s a gyógyszerészet egyetemi hallgatói, hanem a számos honvédtiszt is, kik a mulatságban résztvettek, csak hajnal hasadtával váltak meg attól. A bál, mely a gyógyszerészsegélyző egylet fennállása óta első volt, igen szépen sikerültnek mondható s akik részt vettek benne, óhajtva reményük, hogy a jövő évben hasonló mulatságban találkoznak. (A kereskedő ifjak bálja,mely február 1-jén fog megtartatni, igen élénk részvéttel találkozik, kivált a kereskedelmi körök részéről, a bál anyagi sikere biztosítva van, miután a költségek már egészen fedezvék, azonkívül pedig szépen folynak be a fizetések, különösen az egyleti tagok részéről. A derék társulatnak, mely tavali báljövedelmének nagy részét magyar kereskedelmi szaktudományos pályázatokra fordító, az idén is fényes sikert kívánunk. Ezen társulat élénk egyleti szelleméről az is tanúskodik, hogy már külön egyleti ház építésére gondol, mi iránt legközelebbi közgyűlésén indítvány fog létetni. A Kisfaludy-Társaság ülése. (Január 31-én.) Az elnök akadályozva lévén, Székács József elnöklete alatt tartotta meg a Kisfaludytársaság ma rendes havi ülését. Maga a nyíl-