Pesti Napló, 1872. április (23. évfolyam, 76-97. szám)
1872-04-03 / 77. szám
Fest, április 2. Apponyi György gr. úrtól a következő újabb levelet vettük: Tisztelt szerkesztőség ! Ellensége lévén a tolakodásnak, csakis az ügy fontossága, a felderítés szüksége és az engesztelés vágya bírhatnak e zárszavam beküldésére, melynek közléséért esedezem. Nem tudom, magánnézetnek tekintsem-e a sorokat, melyek a „P. Napló“ 75-dik számában pozsonyi levelem tárgyában adott nyilatkozásom folytán olvashatók voltak ? avagy a Deák-párt ultimátumának ? Azonban mind a magánvélemény, mind pedig a Deák-párt politikai súlya iránti tisztelet egyaránt tiltják a capacitatio jelen utolsó kísérlete előtti elnémulásomat. Sokkal komolyabb a politikai helyzet és sokkal élénkebb a jó ügy diadala melletti részvétem, semhogy látszatját is eltűrhetném annak, hogy jogos törekvéseim amazt kockáztatják. A nyilatkozatomat kísérő sorokban ismét villámok szórattak abbeli álláspontom ellen, mely szerint az általam is helyeselt Deákpárti politika felett az isten és szentegyháza dicsőségét tartom szem előtt, és a kath. választók kötelességének vallom, szavazatukat, — esetleg compromissum mellett — csak olyan Deák-párti kijelöltnek megadni, ki a fentebbi álláspont képviseltetése iránt kezességet nyújt. Ebből továbbá is az a deductió vonattatván, hogyén kiválóan az egyház hatalmi érdekeiért küzdvén, szükségkép nem azt kérdem , hogy mi jó a hazára nézve, hanem mi jó az egyházra nézve ? és ha e két érdek összeütközésbe jön, az egyház érdeke mellett fogok szavazni. Én elismerném ezen okoskodás helyes voltát, ha megállhatna a suppositum, melyen az nyugszik. Mit követel a kath. egyház ? csak azt, aminek birtokában és élvezetében látjuk a többi felekezeteket, csak azt, mi törvény által szentesített joga; nem hatalmi érdeket, hanem törvényes szabadságot, önállást és egyenjogosultságot, a mostani gyámság és törvénykívüli állapota helyett. Képzelhető-e, hogy ebbeli jogos követelése által — mely követelés mindenkié, ki a törvényt tiszteli, ki a szabadelvüséget monopóliummá nem aljasitja — a haza érdekével összeütközésbe jöhessen a kath. egyház? Képzelhető, hogy a Deák-párt, ha a törvényes jog szentségét, ha a valódi szabadelvüség érvényesítését viseli zászlóján, ama követelés által politikai hivatásában megzavartathatnék ? Végre képzelhető-e, hogy a kath. hívek az egészen más természetű és az államjogi kérdést távolról sem érintő e jogos követelése az általuk is elismert és erélyesen támogatott 67 ki kiegyezést már legkevésbé is veszélyeztetné ? De eltekintve mindezektől, ha azt kérdjük, mi jó a hazára nézve, lehet e rosznak mondani azt, mi a nép legnagyobb részére nézve jó és igazságos ? Vagy a hazára nézve jónak tekinthető az, a mi által a kath. egyházat képező nagy többség természeti és törvényes joga lábbal tiportatik ? Talán az eddig mondottak is elégségesek annak feltüntetésére, hogy midőn kötelességnek tartom, hogy a kath. választók csak az egyház törvényes jogainak érvényesítéséért kezeskedő képviselőket válaszszanak, akkor azt a kérdést, hogy mi jó a hazára nézve — igenis szemem előtt tartom, és a hazának nem praejudikálok, ha ama kötelességnek elsőbbséget tulajdonitok. Lássuk minő elsőbbségről van itt szó, — arról, a melylyel a pusztító áradásnak vagy tűzveszélynek kitett atyai házunkat megmentjük, melylyel a vak szenvedélyek által sanyargatott ártatlant oltalmazzuk, melylyel a fiú az igazságtalanul üldözött anyát védi. Anyaszentegyházunk súlyos állapota teszi azt, hogy kath. fiai mindenekelőtt őt védni és neki elégtételt szerezni kötelesek. Egyébiránt, hogy kathol. ember mindenkor elsőbbséget fog adni az Istennek a földi érdekek előtt, és épen mert hazájának hive, ezt az Isten szó akarata szerint, és nem akarata ellen óhajtja boldogítani : ez szent igaz. Katholikus szempontból tehát nem képzelhető olyan közjólét, mely az üdvözítő által örök időre alapított szentély rovására jöhetne létre; és nem képzelhető valódi katholikus, ki azzal ámitatná el magát hogy szentegyháza, melynek éltetője a szeretet, és az örök igazság, a hazát veszélyeztethetné. Igaz, hogy a „P. N. “ czikkírója ismét két egyházat ismer, eszményit és azt, melyet a pápák alkottak; mihez képest tagadni látszik azt, hogy minekünk szegény katholikusoknak tulajdonkép még kegyeletet érdemlő egyházunk van. Ilyesmit csak szórakozással lehet elolvasni, és erősen hiszem, hogy az a főaristokratia és érdemes alsó papság, mely a czikkíró szerint hátat fordít törekvéseimnek, mint szintén a kath. nép, bizonyára nem állanak e vakmerő alapon. Én politikai bűnnek tartanám a jelen válságos pillanatban ezt vallani a Deák-párt álláspontjának. Az ilyen hitvallomás méltán képezhetné az örvényt, mely czikkíró szeme előtt lebegett, csakhogy abba mások buknának bele, és nem én. Ha tehát fellázad hazafias érzetem, mint azt czikkíró mondja, nem saját elveim és ezek képzelt következménye okozzák e fellázadást, hanem okozza azt ama hitvallomás kockázása és az általa menthetlenül előidézendő katastrophának előrelátása. Nem csoda, ha azok, kik szenvedélyükben annyira mennek, hogy a kath. egyházat az internationaléval való szövetkezéssel vádolják, vagyis az erkölcsnek a bűnnel, a hitnek a hitetlenséggel és a szent igazságnak a vad erőszakkal kötött frigyét akarják elhitetni, minden lelkészben,ki híveit kath. kötelességek teljesítésére figyelmezteti, lázitót szemlélnek. Nem szükséges a kath. népet fellázítani avégett, hogy egyházát védő képviselőt válasszon, de fel fog kelleni azt lázitani avégett, hogy olyan liberalismusért lelkesedjék, mely damoclesi kard gyanánt fenyegeti egyházát. Bármennyire tartsanak engem szélsőnek, a szabadelvűségtől nem irtózom, de az előttem csak eszköz a tökéletesbitésre, és nem czél. A puszta liberalismus nem egyéb, mint jelszó, mely alá az illiberalismus is rejtheti magát, minő az, mely a Deák-pártnak a kath. egyház irányában való eljárását jellemzi. És mi okozza ezt az eljárást? mi akadályozza a pártot, hogy egyházunk iránt igazságos legyen ? — A czikkíró indiscretiója szerint abaloldal beszédei, melyekben arról vádolják a Deák-pártot, hogy a conservativokkal és ultramontánokkal való szövetségnek alárendelte a haladás érdekeit. Tehát emberi tekintet és nem elv, nem józan politika a vis metrix. Minket katholikusokat elv,és pedig a legszentebb elv — nem emberi tekintet és kizárólagos pártérdek vezérelvén, nem hajolhatunk meg a kérlelhetlen fegyelem előtt — elvünk megtagadásával’; de azért meg nem fogjuk tagadni politikai álláspontunkat sem, és daczára a politikai excommunicatiónak, képviselőink a Deák-párttal fognak találkozni a politikai téren, mig mai irányát követi. Pest, 1872. ápril 2-án. GR. APPONYI GYÖRGY. « helyütt magyartalan, s a szórakás hibás. Azonban némely helye mélyebb kedélyre, s reflexiói gondolkozó főre mutatnak. Hátra van még a VII. számú pályamű. Ennek czime : „A krakkói barátok.“ jelige : „Nem kell tragoediának lenni.“ A fölfogás egészen tévesztett, azonban egyes részei tehetségre és erőre mutatnak. A verselés itt is hanyag, stílusában van erő, de a metaphora itt is gyakran ízetlenséggé fajul. Mindent összevéve, a bírálóbizottság egyértelműig azon meggyőződésre jutott, hogy bár a pályaművek egynémelyike egy vagy más tekintetben figyelemre méltó, de minthogy a pályahirdetmény értelmében drámai, színi és nyelvi tekintetben egyik sem becses, a pályadíj kiadatását ez alkalommal nem javasolhatja, sőt a pályaművek közt egyet sem talált, melyet az ügyrendi szabályok szerint dicsérettel lehetne kitüntetni. E szerint az akadémia összes ülésének határozatából a gróf Karácsonyi-féle pályadíj az idén nem adatik ki. A Marczibányi-alapítványból kitűzött nyelvtudományi pályázatra folyó évi márczius 31-kéig (bezárólag), mint határnapig következő pályamunkák küldettek be az akadémiához: I. „A magyar nyelvújítás óta divatba jött idegen és hibás szólások bírálata, tekintettel az újítás helyes módjaira.“ Jeligéje: „Unsere Sprache ist auch unsere Geschichte.“ Grimm. II. „A magyar nyelv helyes kezeléséről: Jeligéje: „Van, a ki minden új szót megkaczag, Ha azt tudóstól hallja, és nem fonóktól, Mert neki a nyelv csak fonóba’ készül, ahhoz Kazinczy és Virágh nem ért. Van, a ki mindig új szót fúr-farag, A leghelyesbet százfelé csigázza, S abból viaszkot, majd istent csinál, Majd tücsköt, s azzal mint nagygyal dicsekszik.“ Berzsenyi Dániel. A jeligés levelek az elnök és az akadémia pecsétjével lepecséltettek; a pályaművek pedig az első osztálynak bírálatra kiadattak. * * A mit Apponyi György gróf úr e levelére megjegyeznünk kell, azt röviden összefoglalva fogjuk elmondani. Múltkori észrevételeink természetesen a szerkesztőség véleményét tükröztetik vissza, s hogy conformisak-e azok a Deák-párt kiválóbb tagjai és a kormány nézetével, arról Apponyi gróf bizonyára ép oly jól értesült, mint mi magunk. A gróf úr ez újabb levelében múltkori czikkünknek több tételét különben nem correcte értelmezi, de a helyreigazítást feleslegesnek tartjuk, miután czikkünk úgy is a közönség kezén forog s e tárgyban egyáltalán oly határozottan és szabatosan írtuk körül álláspontunkat, hogy a már elmondottakhoz nincs semmi hozzáadni valónk. Miután Apponyi gr. ur a „szegény katholikusokat“ emlegeti, felelhetnénk neki, hogy ha van „szegény katholikus,“ úgy egyesegyedül a hazafias alsópapságban található az fel, melynek az egyház dús privilégiumaiban semmi része sincs, de ezúttal nem annyira Apponyi gróf úr a „katholikus,“ mint a „politikushoz“ akarunk intézni néhány szót. Ha jól értjük Apponyi gr. ur e levelét, abban azt is kijelenti, hogy maga sem látja opportunusnak a külön katholikus párt alakítását. Ha a gróf úr így gondolkozik, biztosíthatjuk, hogy ugyanazon nézete van, mint a kath. főpapság számos tagjának — az alsó papságról nem is szólva. De ha a dolog csakugyan igy van, ha a gróf úr is meggyőződött arról, hogy külön katholikus párt alakítása nem alkalomszerű, ha a Deák-párt körén belül óhajt helyet foglalni, kénytelenek vagyunk figyelmeztetni arra, hogy a választásoknál fegyelem nélkül egy párt sem boldogulhat; hogy aki a párt körén belül a fegyelemnek nem veti magát alá, az többet árthat a pártnak, mint az ellenfél. Nem szólunk mi most arról, hogy mi a gróf urnák nézete a szabadelvűségről s mit követelt a kath. congressusban. Örülni fogunk, ha a gróf ur, mint katholikus csak azt fogja követelni, de annak minden előfeltétele és minden következményével, a mit a többi hitfelekezetek bírnak, és örülni fogunk, a liberalismust illetőleg ha a gróf urat a haladás igazi barátai között láthatjuk. Ennek megvitatása azonban nem ma van napirenden. Ma a választásokról szólunk. A Deák-párti közp.bizottság a vidéki Deák-körökkel szemben, a jelöltek felállítása tárgyában, teljesen neutrális álláspontot foglal el. Az a párt jelöltje, akit e körök többsége felállít, s hogy erre mindenki szavazzon, aki magát Deákpártinak vallja, ez a pártfegyelem elengedhetlen követelménye. Arra kérjük tehát Apponyi gr. urat és elvtársait, hogy ne álljanak akkor elő a bibliával, mikor mi a pártfegyelemről szólunk, és ne hivatkozzanak akkor a jó Úr Istenre, mikor mi kézzelfoghatólag bebizonyítjuk, hogy a Deák-párt körében támasztott minden visszavonás a baloldalnak ad előnyt. Ott vannak a püspöki városok,melyek ellenzéki képviselőt választottak, ott Esztergom, Eger, Sz.Fehérvár, Vácz és Kalocsa. Hadd lássuk, mily tért tudunk foglalni az ellenzéktől, de ha e helyett azt tapasztaljuk, hogy eddig tiszta deák-párti megyékben, mint például Vas, az általuk támasztott mozgalommal pártunk erejét akarják gyöngíteni, engedjék megjegyeznünk, hogy mi azt tartjuk, hogy ez nem deák-párti eljárás — de talán „katholikus“ sem. A „P. Napló“ levelei: Liptóból, mart. 30. (A megyei pártok.) Martius 18-iki évnegyedes bizottmányi gyűlésünkről a „Hon“ levelezője sok igazat mondott, az igazságot azonban akkor közelítette meg legjobban, midőn ezeket mondta: „Ha csak hat hónappal ezelőtt valaki gyűléseinken végig nézett, észrevehette volna, hogy akkor alig egykét ember küzdött az ellenzék soraiban, most pedig padjai mennyire teltek meg.“ Kár, hogy a „Hon“ tudósítója czikkét azzal nem egészíti ki, hogy e hat hó alatt a bíróságok szervezése és a tisztválasztás jöttek közbe, ez pedig változtatott a subjectív állásponton, tehát a tárgyilagos nézeten is. A természetben vannak bizonyos optikai csalódások, melyek a tárgyakat a szemnek nem mindig híven tüntetik elő, változván azok a szerint, amint a szemlélő álláspontját változtatja, így tudhatta volna a „Hon“ levelezője is, hogy a Kriván is más alakot mutat, ha azt jobbról, mást pedig ha balról bámuljuk. És ha ez a természetben így van, miért ne lehessen a politikában is, hiszen a kormány cselekvései is más alakot látszatnak ölteni, ha azokat jobb, és mást, ha baloldalról tekintjük. ilustráljuk kissé példákkal. A liptói fiatal ellenzék — ámbár közte vénecskék is találkoznak — a szervezés előtt jobb oldalon ült, s nagyon természetes, hogy a kormány eljárása szemeinek ez oldalról más alakban jelentkezett, így például nem szólalt fel a bírák kinevezése ellen, mert ott feküdtek a minisztérium asztalán bizonyos folyamodások törvényszéki elnök és ülnökségért és járásbíróságokért is. De alig történt meg a szervezés, a kipotytyantak baloldalra ültek, s meg lett az optikai csalódás s most a kormány cselekvései más színben mutatkoznak. A tisztválasztás előtt láttunk a jobboldalon tisztességes alakokat, patriarchális ősz és kétséges szinü szakállakkal, ott ültek a főispán oldalán sokat gyanittató hallgatagsággal emelvén a tanácskozások méltóságát s bólingatván a kormány cselekvéseinek, mert azok ez oldalról helyesnek mutatkoztak. De a választóközönség nem méltányolván bokros érdemeket, most a kormány tetteit baloldalról tekintik, és mit hallunk? Toasztok alakjába öltöztetett beszédeket, a törvény és törvényjavaslatok elleni bátor indítványokat, amelyek bátorságának roszul felel meg a hang reszketegsége és a pedale ingatagsága, kifogásokat a 42-ki törvény ellen, mely pedig a tisztválasztás előtt hibátlannak találtatott, ott látunk ponderosus bizottmányi tagokat, kiknek, ha francziáknak születtek volna Larochjaqulin nem lett volna elég kék vérű, és olyanokat, kiknek Montalembert nem elég ultramontán, ott nyugdíjat élvező katonatiszteket, és olyanokat quorum fuit longus ordo idem potentium salarium. És e „frankenbewegung“ kettőt eredményezett. Eredményezte azt, hogy a régi ellenzék, mely előtt meg kell hajolni, mert elvi volt és önzéstelen, az ujjal egy sorban állni nem akar, és hogy a 42-ki törvényt úgy hordják magukkal, mint a pap az olvasót, nem hogy neki engedelmeskedjenek, mert világos rendelkezés ellenére a tisztválasztáshoz titkos szavazást kívántak, de hogy a jobboldalt ellenőrizhessék várjon megtartja-e azt, mit magukra nézve kötelezőnek nem tartanak. És ime meg van oldva a talány, miért állt a liptói ellenzék pár hónappal ezelőtt egy-két tagból, s miért szaporodtak most sorai. y. x. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház esti ülése ápril 2-án. Somssich Pál d. u. 5* 1 I./* órakor megnyitván az ülést, bemutatja a múlt hó folytán beadott és el nem intézett interpellátiók, indítványok, határozati és törvényjavaslatok jegyzékét. Sopron város kéri, hogy a Sopronon át Zsolnára és a Győrtől Sopronon át az osztrák határszélig építendő két vasút még ez ülésszak alatt engedélyeztessék. Pest-, Pilis- és Soltmegye az 1844: IX-dik törvényczikk eltörlése iránt kérvényez. Schazer Frigyes képviselő végleg igazoltatik. Mocsáry Lajos bemutatja Borsod megye Csaba községe 87 választójának kérvényét, melyben kérik, hogy a választási 5 évi országgyűlési és az incompatibilitási miniszteri törvényjavaslatok elvettessenek. Ugyanezt kérik Görömböly községe 52 választói. Végül bemutatja Kis-Győr községe választói polgárainak hasonló tartalmú kérvényét. Helfy Ignácz benyújtja a nagybereghi választókerülethez tartozó Kígyós község választópolgárainak a fentebbiekhez hasonló tartalmú kérvényét. Vukovics Sebő emlékezteti a házat a múlt hétén tizenkettedmagával beadott ama határozati javaslatra, mely szerint a pénzügyminiszter utasíttassék oda, hogy az alsó vidék felsegülésére vonatkozó törvényjavaslatot, mely a minisztérium nyilatkozata szerint készen van, a napirendnek ideiglenes felfüggesztése mellett a háznak azonnali tárgyalás végett mutassa be. Ha volt eset, melyről lehetett mondani, hogy bis dat, qui cito dat, úgy ezen eset az. Bizton állíthatja, hogy azon halasztás által, mely ezen ügynek három hét óta való fel nem vételéből ered, a szenvedés, szenség, a halálozás az alsó vidékeken nagy fokra hágott. Minthogy határozati javaslatának elintézése nem kerülne többe egykét óránál, kéri a házat, hogy azt a holnapi ülésre tűzze ki- kéri ezt a szenvedő emberiség nevében. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök : Méltóztassanak azok, kik e határozati javaslatot holnap kívánják felvétetni, fölállani. (Megtörténik.) A többség nem kívánja holnap fölvétetni. Húsz balközépi képviselő név szerinti szavazást kér Justh József . Nem értette tisztán a kérdést. Ha csak arról van szó, várjon Vukovics javaslatát holnap kifejtheti-e, úgy ez ellen nincs észrevétele. Huszár Imre : Az elnök a házszabályok értelmében nem is tehette fel másként a kérdést, mint a miként feltette, mert mindenekelőtt azt kell eldönteni, mikorra tűzessék ki valamely indítvány felvétel végett. Ha a jobboldal beleegyezik abba, hogy Vukovics javaslatát holnap kifejthesse, úgy a névszerinti szavazásnak természtesen nincs helye. (Felkiáltások a jobboldalon : Szavazzunk ! Szavazzunk!) A névszerinti szavazás folytán Vukovics Sebő indítványa 120 szavazattal 78 ellenében (távol volt 212 képviselő) elvettetett. Onosy Mátyás Zsadány és Varjas község választóinak kérvényét mutatja be, melyben kérik, hogy a kormány előterjesztvényei törvényerőre emeltessenek. Vajda János több rendbeli kérvényt nyújt be a választási és az 5 éves orsz.gyűlés ellen. Az állandó igazoló bizottság jelentése folytán idősb Elek Gábor és Lukács Béla 30 nap fentartása mellett igazoltatnak. Az első a 8-ik, a második a 9-ik osztályba soroztatik. Kautz Gyula jelentést tesz a könyvtári bizottság részéről a Ghyczy Ignácz-féle könyvtár átvétele iránt. Ajánlja, hogy ez, miután a könyvtár jelen helyisége elégtelen, az országgyűlés végeztével valamelyik osztályteremben helyeztessék el; javasolja továbbá, hogy az országgyűlési könyvtár, miután nagybecsű szakművek gyűjteményét képezi, szélesebb és nyilvános használatra bocsáttassák. A jelentés ki fog nyomatni s napirendre tűzetni. Ezután folytattatik a választási tvjavaslat tárgyalása. Helfy Ignácz a miniszterelnök beszédének cáfolásába bocsátkozik. A suffrage universel nem azért szolgált Francziaországban a szabadság rovására, mintha az elvben szabadságellenes volna, hanem mert a kormány visszaélt az általános szavazat jogával. Az 5 éves országgyűlés kérdésére áttérve tiltakozik a miniszterelnök azon föltevése ellen, hogy a 3 éves országgyűlésnek harmadik évében a képviselők már csak az új választásokra gondolnak. A kormány törekvéseit a bécsi sajtó, a centralisták, a haza ellenségei támogatják. Szól azután hosszasabban az általános szavazati jogról. Csernátony a nemzetiségről ejtett szavaival nagyon közeledett a kormány álláspontjához, és ez által nem csak arra szavazott, hogy Magyarországon a census legyen a választói jog alapja, de mintegy helyeselte ama eljárást, melyet a kormány Erdélyben követ. Egyáltalában Magyarország egyik szerencsétlenségének okát azon felfogásban látja, mely a nemzetiségekről általánossá vált. Azon pereben, melyben őszintén és határozottan foganatosítják azon elvet, hogy a nemzetiségek közt nincs különbség Magyarországon, meg fog szűnni a nemzetiségi kérdés. Úgy hiszi, sikerült neki megcáfolni azokat, mik az általános szavazat ellen fölhozattak s azért bezárja beszédét, pártolván Madarász indítványát. Román Sándor : Sem ő, sem választói, sem nemzete nem tartják magukra nézve az általános szavazatot jelenleg égetőnek, minthogy azonban e kérdés fölmerült, hozzá akar szólani. Azon fölszólalásokra, melyek a balközép által az általános szavazat ellen intéztettek, megjegyzi, hogy különös, hogy azon párt, mely reformpártnak mondja magát, összehasonlásba jó kitűzött programmjával. A nemzetiségi képviselőknek az ellenzékhez való viszonyára nézve kijelenti, hogy ők nem elvrokonságnál fogva csatlakoznak a baloldalhoz, hanem azon kényszerhelyzetnél fogva, hogy sem a kormány, sem ennek pártja a nemzetiségi képviselőknek nem nyújt oly tért, amelyen becsülettel megállhatnának. Pártolja Madarász indítványát. Az ülés végződik 8 óra után. A holnapi ülés d. e. 10 órakor kezdődik. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, ápr. 2. (Az udvarról) Husvét vasárnapján Hauser Natal fiatal zongoraművésznő Gizella főherczegnőhöz hivatott, ki a kisasszonynak egy pompás medaillont nyújtott át múltkori általunk is említett előadása emlékére, és buzdítólag felszólita a könyükig elérzékenyült művésznőt, hogy ernyedetlenül előre törjön választott pályáján. (A horvát országgyűlést egybehívó kir. . irat) a „M. Pofit.“ szerint már kibocsáttatott és a tegnapelőtt Pestről Zágrábba visszautazott báni helytartó, Vukanovich úr a választásoknak a törvény értelmében minél előbb leendő elrendelésével megbizatott. Az országgyűlés június 15-ére van összehiva. (A Deák-párt köréből.) A lugosi választókerület Deák-pártja tegnap alakíta meg választmányát. A választás eredményét következőleg sürgönyözték meg a „P. Ll.“-nak . Elnök Párvy József, alelnökök Pausz János megyei főjegyző és Róza Ádám g. ker. lelkész. Egyszersmind a legközelebbi ülésszakra Szende Béla miniszteri tanácsos kiáltatott ki képviselőjelöltnek, és elhatároztatott, hogy küldöttség menjen Budára, őt a mandátummal megkínálni. (A kassai Deák-kör múlt hó 24-dikén tartott értekezletéről a kassai „Pannóniádból a következő tudósítást veszszük át: Tárgyalás alá vétetett egy szabadelvű programm tervezete, mely a kör egy korábbi határozata folytán dolgoztatott ki. A felekezetközi ügyek szabályozására vonatkozó pontok tárgyalásánál lényeges véleménykülönbség tűnt ki, mely a kath. egyház egy képviselőjét arra indította, hogy az elvben felállított programm ellen vétőt mondjon. A kör ellenében folytonosan reactionárius irány miatt támasztott vádakkal szemben feladatul tűzetett ki, az egyházi előjogok teljes megszüntetése mellett működni, valamint a polgári jogon alapuló cselekményeknek az egyház befolyásától való elvileg kimondott emancipatiójára törekedni. Erre kijelentették a kath. egyház képviselői, hogy ezen pontok elfogadása esetén kénytelenek volnának a körben való minden további közreműködéstől tartózkodni. Egy compromissum, melyet több tag indítványozott, a többségnél nem talált viszhangra, miért az elnök szavazásra bocsátá a kérdést: „vájjon egy compromissum folytán megváltoztatandó-e a programm szövege, vagy az eredeti szövegezése szerint fogadandó el.“ A többség a szabadelvű programm változatlan elfogadása mellett nyilatkozott, s így attól lehet tartani, hogy a kath. clerus a legközelebbi választásoknál egészen tartózkodni fog a szavazástól. (Szomolnokon) a pénzügyminisztérium határozata folytán egy nagy épület dohány- és szivargyárrá alakíttatik át. (A tavasz hírnökei.) Nagy Kikinda egy szép természeti játék tanúja volt múlt hó 30-án. Délelőtt 11 óra felé egy óriási jelleg közeledett a városhoz és mindig nagyobb és tisztább körvonalakat öltött, mig végre roppant csapat gólyának ismerték föl (körülbelül 200 pár lehetett), mely eleintén tetemes magasságban körözött, de mindig mélyebbre szállott, mig végre minden pár felismerte tavalyi fészkét és azt hangos kelepeléssel birtokába vette. A lakosság annál szívesebben fogadá kedves vendégeit, minthogy az áradások folytán mindenféle tömérdek békák és más káros állatok támadtak, melyeket épen a gólyák szoktak a legbuzgóbban pusztítani. (A két Madarász.) Füléről (Fehérmegye) a következőket írják a „Ref.“-nak múlt hó 30-áról: „Nálunk nagypénteken furcsa jelenet volt. Láttunk a községbe érkezni egy úriembert a reggeli órákban, utóbb másik fogaton egy fiatal embert, s később bizonyos házaktól az emberek a község házához szólittattak. Midőn az isteni tisztelet után a templomból kijöttünk, a község háza előtt meglehetős csoport népet szemléltünk ; a hallgatóság előtt egy éles hang vádolta a jobb pártot, hogy az akadályozza a szükséges reformok keresztülvihetésében a balpártot, — a jobb párt meg akarja fosztani a népet szavazati jogától, az országgyűlést azért kívánta öt évre emelni, hogy ez által is a polgárságot jogai gyakorlatában megrövidíthesse. Könnyű volt felismerni a padon álló szónokban Madarász József képviselőt, s az utóbb érkezettben fiát, Jenőt vélték felismerni. A Deák-párt hívei is többen a csoporthoz közeledtek, köztük K. L. úr, ki meghazudtolván a mondottakban a képviselő urat, a tényállást az ellenkezővel bizonyítgatván, a képviselő úr kezdett a maga módja szerint hadonázni, és hadarászni, próbálgatta a felszólalót elhallgattatni, de ez nem sikerülvén, Madarász úr a padról leugrott és a község házába vonult, és a délutáni órákban a községet csendben hagyva távozott .A magyar történelmi társulat) ápris 4-én, csütörtökön, d. u. 5 órakor a m. tud. akadémia palotája Kisfaludy-termében választmányi ülést tartani, melynek tárgyai a folyó ügyek intézésén kívül a következő értekezések leendőek: 1. báró Nyáry Albert: „Estei Hippolyt esztergomi érsek udvar-tartása 1. Mátyás és II. Ulászló királyok idejében.“ 2. Balássy Ferencz: „Sáros vármegye régi elnevezése és önállósága, vagyis Abaujtól függetlensége.“ Szakkedvelő vendégek az ülésen szívesen láttatnak. (A választási mozgalmakról a „L. C.“ következő híreket közli: Pakson az eddigi képviselő, Szeniczey ellenében Simonits Béla és Petries Ferencz, mindkettő baloldali, Duna-Patájon Rákóczy helyett Nagy Ignácz kalocsai földbirtokos (deák-párti), Ivánka Imre (balpárti) és Irányi Dániel (szélsőbal) jelöltettek ki. (A sze rb c o n g re s su s). Az újvidéki „Narod“ hiteles forrásból értesül, hogy a kormány az ad hoc congressus mellett nem marad meg. A zsinati határozatok közül a legfelsőbb szentesítésre felterjesztettek: a papság javadalmazásáról szóló szabályzat, a szerb iskolák szervezésére vonatkozó szabályzat, az iskolai főelőadó kinevezésére vonatkozó javaslat. Az egyházmegyei referensekről szóló határozatok a minisztertanács elé terjesztettek megerősítés végett. A nemzeti alapok és zárdák igazgatására vonatkozó határozatok is ajánlólag terjesztettek fel a legfelsőbb helyre. A congressusi szervezet alapszabályjavaslata végleg nem kerül elintézés alá azon szabványokat illetőleg, melyekre nézve mindenekelőtt a synodust kell meghallgatni. Egyébbiránt lehetséges, hogy e tekintetben is enyhítő expediensekre fognak akadni, s a felterjesztést akként eszközlendik. Egyáltalában azt tapasztalhatni, hogy a kormány nézetei nagyon különböznek azon nézetektől, melyeket a szerb congressus ellenségei kikürtöltek. (Aj lap.) Gyulán Dobay János „Békés“ czimü vegyes tartalmú hetilapot akar meginditani. Előfizetési ára egész évre 4 ft. A „Békés“ a nem rég megszűnt békésmegyei hason czimü közlönyt óhajtja pótolni s kiválólag a megye ügyeivel fog foglalkozni és mindenekfölött a gazdasági rovatra fordítand figyelmet. (Bankér) Liszt Ferencz tiszteletére vasárnap este a Hungária szálloda dísztermében búcsú lakoma tartatott, melyben közel 200 vendég vett részt a társaság minden köréből. A lakomát sok felköszöntés fűszerező, melyek közül Vadnay Károlyé, ki a leendő országos zenészed akadémia igazgatójának egészségére emelé poharát, a legviharosabb tetszéssel fogadtatott. Az ünnepély legszebb díszét azonban maga az ünnepelt képezé, ki több zongoradarabot adott elő, és játékával igazán féktelen tapsot aratott. Liszt Weimárban és Thüringiában szándékozik tölteni a nyarat; októbertől kezdve megint Pestre teendi át állandó lakását. (Színház, művészet.) A nemzeti színpadon ma „Ernanit“ adták Bignioval, ki Don Carlost személyesíté. Bignio e szerepében különös kedvence volt egykor a pesti közönségnek és méltán, mert Don Carlost nálunk jobban, sőt így is aligha adta valaki előtte és utána. Majdnem felesleges mondanunk, hogy hangját mennyire iskolázta eltávozása óta, lágyságban, biztosságban, művészetben mily magas képzettségi fokot ért el. A második felvonás romanceával, melyet Elvirához énekel, s a sírbolti dallal mint régebben, most is viharos és szűnni nem akaró tapsokat érdemelt ki, s megjelenésekor szintén hosszas taps üdvözlé. Mellette Hajós lehetőleg igyekezett, bár heve párszor kissé elragadta, így a második felvonás lakodalmi jelenetében is, midőn magát megismerteti, a túlságos tűz elmosulttá tette, s nem domboritá ki kellőleg a mozzanatot. Kocsis Irma is igyekezett, mig Bodorfi ma roszul volt disponálva, s az észhatást többször kellemetlenül érinté. Helyi hírek. (Dunaszabályozás.) A dunaszabályozási vállalat felügyelősége értesíti Pest városát, hogy a szakmunkálatokat mai napon az alsó Dunapart egész hosszában meg fogja indítani, miért is minden vízi járműnek 50ölnyire a parttól kell kikötnie.