Pesti Napló, 1872. szeptember (23. évfolyam, 201-225. szám)
1872-09-15 / 213. szám
813. szán■« . ,_______- r Vasárnap September 15.1872. ______23. évi folyam. F*r«nesiek-tere t. szám. L »malet. fWealek-ter. z. m. »UsmaA. TPIT ' lk' «**«8** A lap szellemi részét illető mindem á Up anyagi réasfc UUt« totale ll ■ I |%| I — Vffl | ‘ * **“**' ’* " ‘ * —T“*" I l'llA || I ft #"| I I li i :aC habo-bitttazsi —' JL XI KJX Jb Xi XXX a M \J iyytt’ryjjggg' *• ■u..uik. m «1 w DmnpBi iitta ni a MArtStS J. ,*2S JSS f kezektől fogatnak el. ! M u n v.: „ K VJ U* li 1 MAVAO. • U *1 f * rTTT~ A „FESTI NAPLÓ“ TÁRCZAJA. Háti tiros a. (Viai és Vízi. — Ha nincs tíz. — Töredék egy jegyzőkönyvből. — Potemkin falvai. — Várad és Mehádia. — Uj népdal.) Egy jaj kiáltás futott végig az ország házában—végig a padokon és folyósokon,az étkezőn és könyvtáron át,a gyorsírók szobájáig és a háznagyi irodáig. Rész a viz ! E kérdésben mindenki egyet ért és a legkülönbözőbb programotok vallói a legegyformább orr- és arczsintorokkal szerinték meg a puskapor-összeesküvésnek ezen robbanthatlan, de annál folyékonyabb utánzását. A vízvezeték merénylete kétségen kívül áll s nem hiszem, hogy találkozzék valaki, aki országházunkat a vízi tulajdonok és sajátságok megítélésében illetékesnek ne találná. Ott hoi nem egyen, de nem ie ketten ülnek, kik az éj csöndes óráit is virasztva feláldozzák fáradságos vízi tanulmányoknak a (nem országos) zöld asztal körül, ottan elegen vannak, kik tisztában lehetnek a vízi megkívántatóságok iránt. E szerint megdönthetetlenül áll, hogy a viz rész. E bajon segíteni—a megindulandó felirati viták küszöbén elkerülhetetlenül sürgető szükség, mert viz nélkül ellenzéki szónoklat nem képzelhető. Félre ne értessem ! Vizet értek, nem vizenyősséget és szónoklatokat tartalmilag legkevésbbé sem jut eszembe vizenyősséggel vádolni. Én a vizet csak mint segédeszközét tekintem az ellenzéki ékesszólásnak, miről a baloldal egész élettörténete tanúskodik Szilágyi Virgil 61-iki öt poharától kezdve Simonyi úrig, kinek torka többszörös keresztelés nélkül felmondaná az órákig tartó őrszolgálatot a hazafiság bástyáin. — Mért hajtja ön az ellenzék malmára a vizet ? hallom már egyik másik olvasómat felkiáltani. Ha belerekednek, annál jobb, legalább megszabadulunk az országos malomtól. Csalódik a t. olvasó. A viz, melyet én hajtok, nem az ő malmukra hajtatik. Simonyi úr és társai igy is, úgy is elmondják, a mi honszerelemtől dagadó oldalukat kibírja — de gondoljuk csak meg, mivé lesz az ország, ha az országházi viz roszaságának miatta a baloldal lelkesei más nedvesítő szerekhez kényszerülnek folyamodni s egy-egy pohár víz helyett, negyed óránként egy-egy pohár grogot hajtanak fel, vagy rbumot, vagy más egyéb gyomorerőaitöt, melyről Vörösmarty, hivatkozva, azon hiszemben élnek, hogy: Okkal-móddal meg nem árthat A szeszt ? Ezt megengednünk semmi módon nem lehet, mert beláthatlan bonyodalmakra vinne s azért az aggódó hazafiság könyörgésével kiáltunk: vizet az ellenzék számira — vizet — tisztát és minél hidegebbet! *■ s . « Mutatvány egy választási jegyzőkönyvből. *) „A választási elnök a választás színhelyét, mint legalkalmasb helyre, a város alján levő marhalegelőre tűzte ki, ahol is a választás a legszebb és hazafiakhoz méltó rendben véghez menvén, miután 7 és fél órakor a szavazók megjelenni megszűntek, a választási elnök még egy félórai időt engedett a jelentkezésre s a választás berekesztését a 8 órai esti harangszóra, amely időben különben is a mezőről haza takarodni szoktak , mint legalkalmasb időpontra tűzte ki. Mi ia közhelyesléssel fogadtatván, a 8 *) Tényképen kaptam, af non everő stb. órai harangszókor a választók gyülekezete szokott rendben a faluba visszaballagott.“ ft ft Nem hiába utaltunk rá a múlt héten, hogy Budapest oly pongyolában van, melyben idegeneket nem fogadhat Széher indítványára Pest ki fogja magát csípni. Eszembe jutnak Potemkin festett falvai. Katalin czárnő alias Európa jöhet esztendőre, hanem sem előbb ne jöjjön, sem utóbb. Mert akkor veszedelmesen csalódhatnék. Egy félévig Pest minden viszonya fel fog fordulni, s mi áloméletet fogunk élni. Félévig a pesti bérkocsis udvarias lesz. Félévig angol ember ártatlanul meg nem ismerkedik a városi kóter gyönyöreivel. Félévig nem lesz por az utczákon. (Ki látott ily csodát, por nélkül szórni port Európa szemébe?) Félévig szalagtalan és penészgombátlan vizet ihatunk, félévig olcsó étlapok ámítandják a hiszékeny Európát, félévig kitűnő kövezet, gondozott fasorok és öntözött városliget, locsolgatott utczák fogják Európa szemét kiszúrni, és Európa irigyelni fog minket boldog pestieket De félév múlva — majd mikor az utolsó idegen is elhagyta Pest városát ! Félek, hogy akkor a hónapokig elfojtott szenvedélyek kettőzött erövel törnek ki, és a bérkocsis kétszerte gorombább, a viz ázalagosabb és gombásabb, a kövezet égetőbb, porosabb lesz, és a vendéglősök az erényért és jó erkölcsért szenvedett kárt rajtunk, ártatlan pestieken fogják behajtani. Macaulay szépen írja meg, miképen követte az erkölcsök rémuralmát Crownwell alatt a feslettség a Stuartok megtörtével. De hátha csalódom, hátha megkedveljük a rendet és tisztességes viseletét. Nagyobb lehetetlenségek is megestek nálunk s csak a napokban történt, hogy a pesti hatóság fölfedezte az újpesti nevezetes gazométert, mely épen a vízvezeték fölszivattyúzó egyik állomásán épülvén, nagyban előmozdítja ivóvizünk gombafaunájának felvirágozását, s az ázalagok kívánatos szaporodását. E nevezetes fölfedezés (Columbus kora óta a legpáratlanabb) emlékére csakugyan érdemes volna azt a közeget,akinek e fölfedezést meg kellett volna tennie, és aki azt nem tette meg — lefülelni — akarom mondani lefesteni. * Váradon kiénekeltük magunkat, most kibúvároljuk magunkat Mehádián. A váradi dalünnepélyen — mint halljuk — igen sajnálták Simonyi Ernő úr kimaradását. Ő lévén a szentiváni énekek nagymestere, a műsorban hiányt pótolt volna. Kimaradásának okául említik, hogy az ellenzéki két „árnyalat“ összeforrasztásában annyit beszélt, hogy kifogyott az énekre megkívántatét szuszból. A mehádiai természetbúvárok pedig akár Pesten maradhattak volna, mert ott aligha lelnek annyi anyagot, mint nálunk. Mily fölséges értekezést lehetne példa a váczi utczai aszfalt természetéről írni, mely a lágyságnak oly fokával van megáldva, hogy egy heti használat után a lópatkó kivágja ? Az aszfaltozó társulat — úgy látszik — nem volt eddig arról értesülve, hogy a pesti lovak patkója a szilárdabb anyagok egyikéből készül, miért is tévedése könynyen igazolható. Vagy talán oly sajátsággal birnak a pesti lovak patkói, a minőt a rege Sz. László paripájáról fentartott, mely csattogó körme nyomát a sziklán is meghagyta ? E tekintetben illetékesnek nem tartván magamat, azt hiszem legjobb volna a pesti bérkocsisezék kiválóbb tagjaiból enquete-et illetni össze, mely a kérdést eldöntené. Ha csupa Sz. László-paripáival bírünk, akkor az aszfalttársulat, persze nem vádolható, amennyiben azonban comfortáblis vonóink netalántán selejtesebb fajból valók volnának, föl kellene e társulatot szólítani, hogy kegyeskedjék Pest városát aszfaltnak nevezett viaszkjától megkímélni. Mert végre is a lágyság igen dicsérendő tulajdon, de nem mindenütt. Vannak dolgok és esetek, melyeknél a keménység megkivántatik, s ha elismeréssel adózunk is a nő,lágy szivének, az utczai aszfalton a keménységet dicsérjük. Hasonlóképen előnyös nevelési czélokra, ha a gyerek kedélye lágy, jó benyomások befogadására alkalmas; azonban kocsizási czélokra határzottan hátrányosnak kell tartanunk az engedékenységet. Nem tudom osztoznak-e nézetemben a t. olvasók ? Nem tudom, kinek érdeke tartandó szemmel, a társulaté-e,amely az aszfalt rosszasága által szükségessé vált , gyakori javításból természetesen hasznot húz, vagy pedig a város érdeke? Egyébiránt most még nem veszem rész néven a várostól, hogy nem ért az aszfalt megítéléséhez, mert eddig nem voltak könyvei, ugyan miből tanulmányozott volna ? Ezentúl azonban könyvtára lesz s én javaslom, hogy első kötetül szerezzen még egy szakmunkát, az aszfaltról, egyet az utczaseprésről, a vízvezetékről és sok egyébről, máskülönben Pest városa el nem énekelheti jövő évre. Csinosítom magamat, Várom a császárokat Árgus. *) Szerény kérelem a t. társulathoz, ás utczasarkokon öles betűkkeljelenti, hogy est as aszfaltozást milyen társulat hajtja végre. Ezt a hirdetést csak német nyelven szíveskedett bódéia felpingáltatni. Hallgassa meg egy szegény magyar ember alázatos kéré- sét és vegye tudomásul, hogy ez az ország még eddig Magyarország bátorkodik lenni. Mai számunkhoz így fél !▼ melléklet tmee*telv*~ mr~x* Elöntetési felhívás. Október 1-sején új évnegyed kezdődvén, felkérjük azon t. előfizetőinket, kiknek megrendelése sept. végén lejár, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek. A „Pesti Napló“ állandó rovatai az irodalmi s művészeti rovattal fognak szaporodni, mely az oly nagy sikert felmutató „ Közoktatás-Ügy” rovat mintájára lesz szerkesztve. Előfizetési árak: Egész évre.........................22 ft. Félévre.............................lift Negyedévre....................5 ft 50 kr ■■T Külön előfizetési íveket nem küldünk szét Előfizetésre a postai utalványokat kérjük használni, melyek bérmentesítése 10 frtig csak 5, 10 kton felül pedig 10 krba kerül. Az előfizetések a „Pesti Napló kiadó-hivatala“ czim alatt Pest, ferencziek tere 7 sz. alá küldendők. A „Pesti Napló“ kiadó-hivatala. Pest, sept. 14. Az országgyűlés megalakult, a különféle bizottságok megválasztottak, a „fusió“ ködképei egyelőre a háttérbe tolultak, s a helyzet a két párt közt tisztán áll; a delegatiók is megnyílnak holnapután s a magyar pénzügyminisztérium az országgyűlés, a közös minisztérium a delegációk asztalára leteendi illető költségvetését. Előttünk áll a tulajdonképi parlamentáris munka korszaka s az idő valóban nem mondható hosszúnak a feladatok elvégzésére. Mielőtt azonban az országgyűlés tulajdonképi konkrét teendőihez foghatna, egy általános jellegű tényen, a trónbeszédre adandó válaszfeliraton kell átesnie. Kérdés: mennyi időt fog igénybe venni a felirati vita? Parallel ülésekkel enyhíteni lehet talán egy nagyon hoszszúra nyúló felirati vita károsságát, de azt megszüntetni és oly kevéssé lehet, amint nem lesz kisebb egy teher az által, ha azt a helyett, hogy egyik bábunkon vinnék, mindkét bábunkra osztjuk szét. • ■ Úgy látszik, hogy az ellenzék ez alkalommal sem ment azon szokott hajlamától, hogy hosszúra nyújtsa a felirati vitát. E hajlam nem onnét származik, mintha a párt egyes tagjai azt hinnék, hogy sok beszéd által akár az ország, akár pártjuk ügyén valamit lendíthetnek. Ellenkezőleg, a hosszú adreszvitára való hajlam egyrészt e vita természetében, másrészt ellenzéki képviselőink egyéniségében talála magyarázatát. Az adreszvita az általános politikai helyzet s a pártok programmjainak, politikai törekvéseinek megvilágítását czélozza, — tehát olyasmit, ami úgy a szószéken, mint a sajtóban igen gyakran s kimerítően tárgyaltatott. Alig hiszszük , hogy volna kérdés, melyhez hozzászólni könnyebb, s melyről újat mondani nehezebb, mint a trónbeszédre, adandó válaszfelirat. Innét van főleg, hogy sok képviselő, aki eddig nem volt tagja a háznak, nehezen hír az ingernek ellentállni, e nagyon is könnyű, habár valódi babérokat nem ígérő téren mutatni be szónoki tehetségeit az ország előtt. Pártunk állása az országgyűlésen oly szilárd, hogy nincs az az ellenzéki támadás, mely megingathatná. Sőt ki merjük mondani, hogy a leghevesebb roham leginkább alkalmas pártunk tömörségének, határozottságának fokozására. Ily helyzetben minden géné nélkül intézhetjük az ellenzékhez azon kérelmet, hogy részéről is támogassa abbeli törekvésünket, miszerint a felirati vita lehetőleg kevés időt vegyen el a képviselőház egyéb gyakorlati feladataitól. Azzal vádolnak bennünket a túlsó oldalról, hogy mereven visszautasítottuk közeledési törekvéseiket. E vád minket, nem illethet, mert hisz ami a baloldalt, mint pártot illeti, nem volt mit visszautasítanunk. Mutassa meg az ellenzék,tényleges magatartása által, hogy hangulata a múlt tavasz óta szelídült s felfogása józanabbá lett, ne sordrozzon oly vitát, mely neki nem használ, pártunknak, mint ilyennek, nem árt, hanem mindössze is — kárára van az országnak. Ha az ellenzék ezt teszi, akkor mindenki elismeréssel fog iránta viseltetni. Egyébiránt nem is értenék, miféle alapos ok indíthatná ezúttal az ellenzék tagjait a felirati vita túlságos kinyújtására. A közjogi kérdés, igaz, meg van érintve a trónbeszéd elején, de hisz e passus, egy ismert tényt egyszerűen constatálván, nem mondható a trónbeszéd főfontosságú részének. Inkább formai, bevezetésszerű jelentősége van annak,minthogy azt maga Ghyczy egyenesen feleslegesnek mondotta. A trónbeszéd ezen passusára tehát az ellenzéknek aligha lesz oly mondanivalója, amit ezerszer el ne mondtak volna. A trónbeszéd további tartalma, mint ezt annak idején magunk is tartózkodás nélkül kijelentettük, alig több, mint egy kissé száraz megfelelése azon egyes reformkérdéseknek , melyeket az országgyűlés tárgyalni hivatva leend. E kérdések közt nincs egy is, melynek megoldását jobb és baloldal egyaránt szükségesnek ne tartaná. Tanúskodnak erről a választás alkalmával tartott programmbeszédek. E több százra menő programmbeszédek közös jellemvonása az, hogy mindnyájan hangsúlyozzák a reformok szükségességét, s röviden meg is érintik az egyes, szükségeseknek vélt reformokat. De a részletekbe, néhány kivételével, nem mentek. Ha a programmbeszédek hosszú során végig tekintünk, oly meglepő hasonlóság, mondhatnók monotonia tűnik fel előttünk, hogy majdnem hajlandók volnánk elhinni, miszerint e beszédek nagyobb része a trónbeszédnek többé-kevésbé kimerítő, többé-kevésbé tökéletes variatiója. Minthogy azonban e feltevés chronológiai lehetetlenség, valószínű az ellenkező, t. i. az, hogy a trónbeszéd szerkesztésénél nagyon is gondos tekintet volt az ország legkülönbözőbb vidékein a programmbeszédekben bizonyos egyhangúsággal nyilatkozó törekvésekre. A trónbeszédnek e kitűnően concilians jellemvonása, s óvatos tartózkodása részletes kérdések provocatív feszegetésétől lehetetlen, hogy mérséklőleg ne hasson a felirati vita folyamáta. Amit az egyes képviselők az egyes kérdésekhez általánosságban mondhatnának, az úgy is elmondatott a programmbeszédekben, a részletekbe bocsátkozni pedig majd akkor lesz helyén, ha az illető kérdések konkrét törvényjavaslatok alakjában a ház elé kerülnek. Mi megvalljuk, nagyon szeretnék el nem hinni azt a hírt, hogy az ellenzék körében hosszadalmas felirati vitára készülnek. Megelégelte mér az ország a sok beszédet, ideje, hogy már tegyünk is valamit. Ideje különösen, hogy az országgyűlés végre valahára rendes ,időben készen legyen a költségvetéssel s elégséges időt szentelhessen a zárszámadások megvizsgálásának is. Csak így érhető el az, hogy újév után egész erővel a reformtörvényjavaslatok tárgyalásához fogjon a törvényhozás. A Deák-kör vasárnapon, e hó 16-én 11. u. órakor értekezletet tart. Füst, sept. 14. (A delegatitokról) Bécsből jelentik: Mindkét delegatió megnyitó ülése f. hó 16-án lesz. Herczog Auersperg miniszterelnök a közös miniszterekkel együtt megy le Budára, hogy az osztrák delegátió fogadtatásán jelen legyen és ez alkalommal a delegátusok bemutatását, szokás szerint, közvetítse. Mint jelentik, a közös minisztériumoknak sok dolguk volt, míg minden előterjesztést a delegátiók számára magyar és német nyelven nyomtatásra elkészíthettek; nevezetesen azon körülmény, hogy az államnyomdában igen kevés, magyarul értő szedő és javító sok nehézséget okozott. A vörös könyvön, az előirányzatokon és emlékiratokon kívül még a delegátók elé fognak terjesztetni : a zárszámadás 1870. évről, melyben a pótkezelés is benfoglaltatik 1871. junius végéig; továbbá az 1871. évi kezelési számadás. Azonkívül a delegátiók elé fog terjesztetni a már bejelentett javaslat, a közös hivatalnokok fizetésének fölemelése tárgyában. (A közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság) f. hó 15- dikén délutáni 1 órakor értekezletet fog tartani a múzeum nagy termében, miről a tisztelt bi- bzottság tagjai értesittetnek. (A képviselőház IV- i k b i r a 16 bizottsága) a bírálata alá terjesztett választási ügyek tárgyalásának következő sorrendjét állapította meg: F. hó 19-én, eshetőleg 20-án tárgyaltatni fog Batta Andor, 20—21-én báró Podmaniczky Frigyes, 23—24-én gróf Apponyi Albert, 25—26-án Bittó Kálmán és Csillagh László, 26—27-én Vályi János és Csaba Gyula, végül 28 án Majthényi Dezső választási ügye. A tárgyalások a bizottság országbeli helyiségében tartatnak, s mindig reggeli 8 órakor veendik kezdetüket. Pest, sept 14-ór .Molnár Antal, a IV-ik bíráló bizottság jegyzője. (A baloldali kör) ma esti 6 órakor tartott értekezletén a következők jelöltettek ki a holnapután választandó tanügyi bizottságba: Csengery Antal,Hoffmann Pál, Fabricius Károly, Kaucz Gyula, Kemény Gábor b., Molnár Aladár, Pulszky Ágost, Patrubány Gergely, Schwarcz Gyula, P. Szathmáry Károly, Szilády Áron, Tisza Kálmán, Torma Károly, Ujváry Lajos, és Várady Gábor. (Milan, sze rb fe je d e le m) egy ugyanazonos tartalmú jelentésben tudatta a hatalmakkal, hogy önállóan átvette a kormányt Az okmány tisztán üzleti hangon van tartva,s azon reménynek ad kifejezést, hogy a Szerbia és a többi hatalmak közt fennállott barátságos viszonylatok zavartalanok fognak maradni, továbbá azon határozott szándékát nyilvánítja a fejedelem, hogy a maga részéről e viszonylatokat teljes buzgalommal ápolandja, és végül azon formális biztosítást adja, hogy a kormányt a főúri „hat“-ok alapján és értelmében fogja vezetni. Egyedül a portához intézett jelentés hangzik máskép, mint a többi, és mindenekelőtt nagy gondot fordít arra, hogy a szultán suzerenitása elismerésének méltó és szabatos kifejezést adjon. (A bécsi világkiállítás tárgyában)A pestbudai iparos kiállítók 30-as bizottmánya folyó hó 11-dikén, Dr. Szabóky Adolf úr elnöklete alatt, ülést tartott. Posner Károly Lajos szakbiztos úr kiemeli, hogy érdekében áll az országnak inkább úgynevezett vásári árukkal, mint művészeti és egyéb díszczikkekkel szerepelni, s az előbbiek által oda igyekszünk, hogy iparunk kelendőségének újabb forrásokat nyissunk, az utóbbiak által azonban, hogy egyúttal a kiállítás fényét átalában emeljük. Kívánatosnak tartja továbbá, hogy a belső becsesei bíró tárgyak, illetőleg olyanok, melyek magyarázatot igényelnek, ezzel elláttassanak, valamint hogy minden egyes kiállító saját érdekében, az általa kiállított tárgyakat árjegyzékekkel, czimekkel stb. ellássa. A gyűjteményes kiállításokra nézve súlyt fektet a biztos úr arra, hogy az abban résztvevő kiállítók oly tárgyakat igyekezzenek kiállítani, melyek készítésében különös szakavatottságot fejthetnek ki, nem lévén e mellett szem elöl tévesztendő, hogy a gyűjteményes kiállítások a tárgyak sokneműsége által tündököljenek. A választmány teljesen elfogadta ezen nézeteket, és az elnök indítványa folytán elhatározta, hogy az egyes iparágakkal a gyűjteményes kiállításban résztvevő iparosokat egy értekezletre egybehivandja, melyben a szakbiztos úr által előadottakat tudomásulvétel és miheztartás végett értésükre adandja. Ohm C. választmányi tagnak azon indítványa, hogy a kiállítás magyar része egész kiterjedésében távsürgöny-készülékek által ingyen hozassék minden irányban összeköttetésbe, oly föltét mellett azonban, hogy a sodrony alkalmaztatásánál elfoglalt munkások, működésök ideje alatt élelemmel és szállással eljuttatnának, tetszéssel fogadtatott és elhatároztatott, hogy ezen indítvány a világkiállítási országos bizottmány Vágrehajtó bizottságának tudomására hozattassék. Elnök azon kérdést vete fel, vájjon nem volna-e most már ideje a szekrények elkészítéséről gondoskodni. A szakbiztos úr abbeli megjegyzésére, hogy ezen kérdés elintézése a kiállítók bejelentéseitől függ, elhatároztatott, jövő hó elején, amidőn a szekrényekre vonatkozó rajzok a bécsi világkiállítás műszaki osztálya által már elkészítve lesznek, ezen ügyben végleges határozatban megállapodni. Feet, sept 14. Ghyczy Kálmán nyilatkozványának legfontosabb része, a hadsereg kérdése megérdemli, hogy ismételve, megismételve visszatérjünk reá. Legfontosabb a beszéd e része nem csupán azért, mert a nagytekintélyű államférfi nyilatkozatában ez képezi a fő tételt, hanem azért is, mert atalán az egész osztrák-magyar nemzetközi viszonyban ez a legsúlyosabb, mert legnehezebben megoldható kérdés, melynek a lehetőség és czélszerűség szerinti elintézésével nemzetünk nagy része talán csak akkor lesz majd némileg — ha nem is megelégedve, hanem legalább megbarátkozva, ha majd egy létünket fenyegető nagy háború világos esetében annak reánk nézve üdvös jelen alakját fölismeri. Addig ezzel teljesen olyanképen leszünk, mint egy szerelmes iQu ember oly viszonynyal , melynek roppant előnyei szíve ellenkező vonzalmát előbb-utóbb legyőzik. Midőn a hazánk sorsát jelenleg vezető államférfiak e helyzetet számunkra a 67-ei kiegyezésben kigondolták és helyesnek ítélték, olyképen jártak el, mint az oly szülők, kik fiuk számára egy úgynevezett eszélyes házasságot létesítettek azon meggyőződésben, hogy habár a gyermekek ábrándos eszményképeikről a miatt lemondani voltak is kénytelenek, de később e házasság nagy előnyét mégis belátják, és boldogok lesznek azon tudatban, hogy e szövetségben egy hosszú élet kényelmének és boldogságának alapjait rakták le. Az önálló külön magyar hadsereg eszméje tetszik a nemzet egyik részének, és ez a legfogósabb tétele az ellenzék programmjának. Ez az, melyben az érzelem erős drámai küzdelemben áll az értelemmel, az ész a szívvel, mely utóbbi a vérmes magyar tömeg egy részének politikájában az irányadós a döntő hatalmat képviseli. Ez a pont az, mely ellen még a helyes érvelés is legnehezebben boldogul, mert amit nagyon óhajtunk, annak lehetőségében is szoktunk hinni. És ha valamikor mégis elállunk tőle ez - csak azon