Pesti Napló, 1872. szeptember (23. évfolyam, 201-225. szám)

1872-09-03 / 202. szám

lőház üléstermében a trónbeszéd még egyszer fel lesz olvasandó. Ezután a jövő ülések határidejének s azok tárgyainak megállapítása iránt történt intézke­dés. Az e kérdés felett kifejtett rövid vitában részt vettek Zsebélyi Ede, Péchy Ta­más s Madarász József, míg Deák Fe­­rencz felszólalása folytán határozatba ment, hogy az országgyűlés ünnepélyes megnyitása után a képviselőh­áz tagjai délután 1 órakor a­­képviselőház üléstermében egybegyülvén, a­ királyi trónbeszéd még egyszer felolvas­­tatik, s ez alkalommal fog a jövő ülés ide­je is megállapittatni, — valószínűleg másnap — melyen a választási jegyzőkönyvek lesznek beadandók. A választások ellen beadott kérvé­nyekre nézve pedig az határoztatok, hogy azok a modernok által fognak holnap d. e. 10. és d. u. 4—6 óráig átvétetni. Az első ülésnek egyéb tárgya nem lévén, azt at korelnök alolt­ kor bezárta. A főrendiház ülése sept. 3. M­aj­l­á­t­h György országbíró inditványára, mint a ház legidősb tagja korelnöknek gr. K­á­­r­o­l­y­i István, körjegyzőknek ifj. gr. K­á­r­o­l­yi István,Pallavicini Ede őrgróf,gr. Zichy- Ferraris Victor és báró Vay Béla válasz­tattak meg. A miniszterek közül jelen­ voltak: gr. Lónyay Menyhért, b. Wenckheim László, Szlávy és Tóth. , , M­a­j­­­é­­­h György átadja a korelnöknek a szertartás egyik példányát,és a belügyminiszter által hozzá intézett jegyzékét azon főrendeknek, kik az országgyűlésre meghívókat kaptak. A szertartás felolvastatik, a névjegyzék pedig tu­domásul vétetik. Gr. Lónyay Menyhért miniszterelnök je­lenti, hogy az udvari gyász holnap megszűnik, továbbá, hogy a király Berlinből való visszaér­kezése után fogja az országgyűlésnek mindkét házát fogadni. Ezután megválasztatott az igazoló bizottság, mely a következő tagokból áll : gr. Eszterházy László, Inkey Nándor, gr. Károlyi György, gr. Mikes János, b. Nyáry Gyula, b. Orczy Andor, Pallavicini Ede örgr., Peitler Antal váczi püspök, b. Prónay Gábor, gr. Széchenyi Pál, Szögyényi Marich László, gr. Teleky Sándor, b. Vay Mik­lós, Zalka János győri püspök és gr. Zichy János. Ezzel az ülés befejeztetett. Az igazoló választ­mány megalakulás végett együtt maradt. Leg­közelebbi ülés holnap 1­/3 órakor. BELFÖLD Baja, aug. 28. (A szidó iskolák magyarosítása.) Van a hazai elemi tanügy történetében egy kérdés, mely szorosabb értelemben véve csak a nemzet egy részét, a honi zsidóságot látszik ér­dekelni, de jelentőségével kihat e korlátoltabb körből és az egész nemzet ügyévé lesz. Értjük a honi zsidóság magyarosodását. Mióta a zsidóság állami önállósága megszűnt és altépvélt aszálak,melyek egy nemzeti központban összefolytak, a zsidóság közös nemzetiséget nem vindiofil magának, hanem ott, hol egy megoszthat­­lan politikai nemzet kebelében él, törvényének védelme alatt áll és egyenlő jogokban részesül, összeforrott a nemzettel és nemzetiségi jellege el­mosódott, beleolvadt a politikai nemzetbe. Nem sajnálja senki ! Nem ismerek oly „bigott“ zsi­dót, kinek esze ágában volna valaha még Jeru­zsálem felé áhítozni oly értelemben, hogy egy zsidó világi önálló birodalmat, egy tömör zsidó nemzeti testet, határozott jellegű és megoszthat­­lan politikai nemzetet akarna képezni. Innen­­onnan ezernyolczszáz és két esztendő zúgott el e hajdani lét feje fölött; az idők hullámai össze­­árapdostak ez esemény tetején, eltemetett min­den világi vágyat ! Legfeljebb abban külömbö­­zünk, hogy még az egyik a régi zsinagógát té­nyezőivel szeretné ismét szeme előtt látni, a má­nk ezt is alárendeli az idők nagy és fel nem tartható folyamának, kegyelettel őrzi meg em­lékét egy hajdani kornak, de szeretetét és hűsé­gét, szivének vágyát­­ a hazának szenteli. Ez többé vita tárgya nem lehet. Francziaor­ságban i1 zsidó franczia, Angliában stb. és kétséget sem szenved, hogy Magyarországon magyar. Ez a­mennyire az érzelmet és a hazafiús köte­lességek teljesítését illeti, nem nehéz dolog. Mi­helyt tisztában van a zsidó önmagával, hogy speciális rendeltetése egy nemzet kebelében nincs, érzelmét azonosítani fogja a politikai nem­zettel, és ennek érdeke felé fogja terelni cselek­vésének összegét. És tényleg jó nemzeti érzel­­műek mindenütt a zsidók, hol a tudozás, de még­­inkább a társadalom az egyenlőség gyakorlati érvényesítésével, takarja be a szennyes vérfolto­kat, melyeket évezredek hosszú során át a zsi­dón, a történet e szenvedő tücsökén ejtett. De hazánk sajátságos viszonyainál fogva nem elég, ha a zsidó érzelem és gondolkodására nézve becsületes állampolgár, hanem magyar­nak kell lennie nyelvére nézve, és nem közönyös kérdéssel állunk itt szemközt, midőn a magyar fölény biztosítására, az eszközök és tényezőkről szólunk, melyek a magyar nyelv terjesztésére a honi zsidóság között hivatvak. Kétségkívül az elemi iskola az első tényező, mely a zsidó gyermeknek nemzeti jellegű és irányú nevelést ad. Korunk uralkodó paedago­­giai eszméjéhez képest az életkor negyedik évé­től gyermekkertben kezdődvén az elemi isko­láztatás első fokozata, és körülbelül 15 évéig folytatja és tartja hatalmában az elemi iskoláz­tatást. E hosszú idő folyama alatt egészen kielé­gítő tere van a gyermeknek az anyanyelvet megtanulni. Csak az a kérdés: milyen iskolába jár? Ha községi iskolába jár, akkor a törvény világos rendelményéhez képest a tannyelvet a község határozza meg, ha hitfelekezetibe jár, a hitfelekezetek joga azt meghatározni. Itt domborodik ki a kérdés egész alak­jában. Ha Magyarország egész felvidékén és déli területén a községi iskolákat találják a község­ek elhatározni, és a zsidó arra határozza magát,­ogy ezekbe járassa gyermekeit, kételked­nünk sem lehet, hogy azokon a vidékeken min­den egyéb lesz a zsidó gyermekből, csak magyar nem. A meghatározás joga a területen lakó nem­zetiség többségéé levén, a zsidó óhajtása, gyer­mekét kellőleg magyarul taníttatni, törpe mi­noritásban marad és nem fog magyarosodni soha. Szerény nézetünk szerint tehát, a magya­rosodás érdekében, a honi zsidóság­nak ott, hol vegyesen és túlszám­­mal van a nem magyar nemzeti­ség, hitfelekezeti iskola­tartást ajánlanánk. Elismerjük a községi iskolák korszerűbb esz­méjét, meghajtunk a civilisatio története által hirdetett magasabb eszméje előtt, de lelkünk mélyében vagyunk meggyőződve, hogy a zsidó jobb szolgálatot tesz a hazának, ha vegyes nemzetiségi területen h­i­t­f­e­le­ke­z­e­t­i iskolájához ragaszkodik, mert ez meg­mentve minden idegen befolyástól, becsületes magyar lesz. Nincs okunk félni, hogy a zsidó hitfelekezeti iskolák tanerők hiányában fognak szenvedni, mihelyt a magyar képesség előtérbe lép, és ez megtörtént. Egy hónappal ezelőtt szüntették meg a Bach­ és Schmerling apostolának „működé­sét“ a zsidó minta-tanodákban. Ezzel jóval elébb haladt a magyarosodás ügye a zsidó elemi isko­lákban. De mortuis nil nisi bene. Sőt igazság­­szeretetből megvalljuk, hogy ezek a jó urak nagyon is hiven teljesítették uruk és teremtőjük szavát és e szolgai lelkek nem magyar szellem­ben nevelték és tanították fiainkat. Ez volt kö­­telességök. E fekélyes ragálytól megmenekül­tünk ! Habár, úgy hírlik, pénzünkbe kerül, de megérdemel e vívmány minden áldozatot, a ma­gyarosodás szent ügyének egy igen nagy akadá­lya megszüntettetett. És e most csak rajta, ma­­gyarosodjunk. Dr. Kilényi Mór. Mohács, aug. 29. (A mohácsi gyásznap megünneplése.) A szerencsétlen csata évfordulóját üljük. E napon ezelőtt 346 évvel 22 ezer magyar — a nemzet dísze, virága — hullott el a gyászos üt­közetben ! E nap méltó megüláséről Király Jó­zsef, az urban elhunyt pécsi püspök, örök időre gondoskodott, alapító­ levelében tüzetesen körül­írván annak megtartatását. A mai ünnepély ismét szép számú közönség, jelenlétében ment véghez a kálvária előtti téren hol magyar, német és horvát nyelven tartatott szónoklat. Kiváló figyelmet fordított e napra a mohácsi iparosok olvasóköre. Reggeli 7 órakor már ta­­rac­klövegekkel jelzé az ünnepélyt, mely lövé­sek időnkint megújultak, figyelmeztetvén a vá­ros közönségét e gyásznap emlékének megülé­­sére. Azután kitűzte a nemzeti zászlót s testüle­tileg sietett a színhelyre, meghallgatva az igét s az isteni szolgálatot. Bencze István püspök, szent-lászlói lelkész másfél óráig tartó beszédet mondott. Szép ma­gyarsággal szólt, de fájdalom, nagyon egyolda­lúan. Ő e nemzeti gyászünnepélyt is kizárólag az egyház számára foglalta el. A többi a között sajtó hatalmáról értekezve Geréb Lászlónak, budai prépostnak nyújtja a koszorút és Mátyás királynak e tudománykedvelő s azt bőkezűleg ápoló derék fejedelemnek abból egy levélkét sem juttat. Mindenben az egyház jótékony­ságát,mű­­ködéseit föltűnően emelte ki, mintha egyéb té­nyezők a tudományok létrehozásában soha nem lettek volna. Még a nagy­szombati száz év előtti jezsuita színházat is mint a művészetek jeles csarnokát ecseteli. Az egyház áldásos működését mindenki be­­ésüli és az egyházi rend érdemeit Lányi, Rosko­­ványi s Haragó elévületlen műveikben a feledés homályából kiragadták s­z­keblekben elismerést s bámulatot keltenek elhunyt gazdag főpapja­ink nagyszerű alapítványai. Ámde nemzeti ün­nepélyen nem lenne szabad csak ezekről meg­emlékezni. A beszédek után mise tartatott, melyen a kar­dalokat Lauffer Ödön igazgatá. E szertartások végeztével a lelkészi lakban reggeli volt, melyre szintén Király püspök ha­gyott alapítványt. A kaszinó estélyt rendezett; az iparosok köre a Cselye patakhoz rándult ki. X. Y. Z. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, sept. 2. (Személyi hírek.) Gr. Andrássy Gyula külügyminiszter, gr. Haller Ferencz m. k. test­őrkapitány és hg. Montenuovo Vilmos tegnap este Bécsből Pestre érkeztek. — Fogarassy Mi­hály erdélyi r. k. püspök ma reggel Pestre ér­kezett. (Áthelyezések.) Ő Felsége folyó évi aug. 29-kén kelt legfelsőbb elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy Farkas József pesti kir. törvényszéki bíró a pestvidéki kir. törvényszékhez és Párvy Iván pestvidéki kir. törvényszéki biró a pesti kir. törvényszékhez; továbbá Geley Kálmán kőrös­bányai kir. tör­vényszéki biró az abrudbányai kir. törvény­székhez és végre­ Popovics János módosi aljá­­rásbiró a nagy-becskereki kir. járásbirósághoz, jelen hivatalukhoz hasonló minőségben áthe­lyeztessenek.­­ Az igazságügyminiszter Tóth Gerő kir. alügyészt a kalocsai kir. ügyészségtől az aradihoz, Battsay Imre kir. alügyészt a kecs­keméti kir. ügyészségtől a kalocsaihoz és Kó­­mory Károly királyi alügyészt a szegedi ki­rályi alügyészségtől a debreczenihez, Kállay Aurél igazságügyminiszteri fogalmazót hasonló fogalmazói minőségben a kir. curia semmitő­­széki osztályához helyezte át. (Vásári jogadományzás.) Nyitrame­­gyébe kebelezett Tardosked községnek megen­gedtetek, hogy évenként négyszer és pedig már­­cius 20-án, július 25-én, September 21-én és nov. hó 11-én országos vásárokat tarthasson. (A 11 az orvosi ö­szt­öndíjak). A föld­­mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a szakvégzett állatorvosok gyakorlati kiképzése végett az álladalmi ménesekben rendszeresített hat ösztöndíjat Docskál Vilmos, Tallér Sándor, Kiss József, Trombitás Ignácz, Gyolcs János és Paulikovics Rezső okleveles állatorvosoknak adományozta. (Új postahivatal.) Folyó évi sept. 1-jén veszprém megyei Hajmáskér­ községben ujjposta­­hivatal lépett életbe, melynek forgalmi körébe Hajmáskér, öskü, Rátót, Soly, Szt.-Iván közsé­gek, valamint Baute, Kökényes és Szt.-Ivány puszták kebelezvék. (N­évváltoztatás). Moringer Ferencz monoki lakos „Holnapiéra változtatta vezeték­nevét (Mármaros-Sziget a nagy tűz után.) M.-Szigetről írják a „Ref.-“nak: A nagy tűz után városunkra alig ismerhet, a­ki régebb ideje nem volt benne. A nagytér, a főpiacz, mely romhalmaz volt alig egy pár hónapja, teljesen kiépült. A tetők mind bádoggal vannak fedve, mi ezutánra némileg biztosítja e részen a tűz terjedését A leégett házak helyett mind emele­tes házak épültek, mi nem kis mértékben emeli a várost Szerencséje a többször elpusztult vá­rosnak, hogy a közelebbi nagy tűz a legvagyo­nosabb osztályt sújtotta. (Egy derék föld mi­vés.) Egy ma­kói telkes gazda: Szűcs István, egy tanyai is­kolát állított és szerelt föl a magáéból, hogy „ha már az ő fia nem tanulhat (mivel nincs fia) az egyház iskolájában, tanuljon a mások fia az ő iskolájában.“ Az iskola, mint a „Maros“ írja, aug. 25-én adatott át a római kath. iskolai igaz­gatóságnak,­­ vele a nevelés ügyének. Nevezett lap megjegyzi, hogy Csanád megye nagybirto­kosai, kik a nagy pusztákat igazán pusztán hagyják, mit szólnak a telkesgazda tettéhez. Őket még a hatalom szava sem bírta arra,hogy cselédjeik és gyermekeik számára iskolát építe­nének. (Két ifjú kalandornő.) Aradon két fiatal hölgy, az egyik egy földbirtokos, a másik egy ügy­véd leánya, mint a „Tem. Zig“ beszéli, valószínűleg azon czélból, hogy egy kis válto­zatosságot hozzanak életmódjuk egyhangúságá­ba, elhatározták, hogy szüleik házától és a vá­rostól búcsút vesznek és utazást tesznek. Regé­nyes útjukban a kalandornők Temesvárig jutot­tak és itt egy előkelő úr lakását tudakolták, ki egy szomszéd városkában lakott, és kit valószí­nűleg meg akartak látogatni. Itt azonban hirte­len vége szakadt kalandorságuknak, mert Szü­leik nyomozólevél intézését kérték az aradi vá­rosi kapitányságnál, és a szép szökevények a temesvári pályaudvaron letartóztatván, posta­fordultával visszaküldettek Aradra. (Kellemetlen helyzet.) „Karl Ludwig“ gőzös múlt pénteken Konstantinápolyból Pestre folytatott útjában Apátin közelében zátonyra került, és az utasok csak huszonnégy órai vára­kozás után szabadultak ki kellemetlen helyze­tükből. (Értesítés.) A lévai állami tanitóképez­­dénél 1872/3 tanévben a rendes tanfolyam l6-dik osztálya is meg fog nyittatni. Ez első osztályok­ba oly ifjak vétetnek fel, kik 15 életévöket már meghaladták, s a reál- vagy gym. 4 osztályt jó okörrel elvégezték, vagy pedig felvétt vizsgála­tot kiállani készek. Kik ingyen élelmezésben vagy egyéb segélyben részesülni óhajtanának, keresztlevéllel, hiteles iskolai, úgyszintén az illető községi hatóságtól kiállított s a lelkészi hivatal által megerősített szegénységi bizonyít­ványokkal ellátott s a lévai állami tanítóképezde igazgató tanácsához intézendő kérvényeiket alul­írottnál mielőbb benyújtani iparkodjanak. A beiratás f­­. sept. 25. és következő napjain történik. Léva, aug. 28.1872. Mikovich László, igazgatót. (Értesítés.) Leward Fanni leveleire (a nők munkaképesitéséről) az előfizetési határidő szept. 15-ig meghosszabbittatik. A példányok szétküldése szept. 10-én veszi kezdetét. Postai utalvány utján (példányonkint 80 kijával) előfi­zethetni Vodiáner F. kiadónál. (Pest, megyeház­tér 9.) A vidéki és heti lapok t. szerkesztőségeit kérem e sorok átvételére. A fordító. (Hymen.) Beregszászy Lajosnak, a kitűnő zongoragyámnoknak, tegnap családi örömnapja volt. Kedves leányát, a pesti társaskörökben ismert Beregszászy Ludovika kisasz­­szonyt reggel nyolca órakor az egyetemi tem­plomban vezető oltárhoz ifj. R­é­c­z­e­y Imre tudor. Násznagy dr. Kajdácsy István kir. taná­csos volt. Helyi hírek. (Fontos építkezési tervek.) Illeté­kes helyről nyert értesülésünk szerint a (kere­­pesi úti) Kunewalder-ház a polytechnikum tel­kéül vétetett meg, a mely mellé a m. t. egyetem jogi és philosophiai fakultása számára palota fog építtetni.­­ Azon ház-complexust, mely a marokkói­ utczától kezdve váczi-út és Erzsébet­­tér közt­i Deák-térig terjed, a magyar opera­ház számára vásárolják meg, a homlokzat a Deák­ térre fog nézni, de hogy a mostaninál szé­lesebb lehessen, egy kis diszkertet hagynak előtte, ugyanilyen lesz hátsó részén is. A terve­zeteken Ybl építész dolgozik. (A diófa-utczai gyilkossághoz.) Böhm házmester, mint mondják, azon okból gyilkolta meg háziurát, Herle Antalt, mert vég­rendeletében nem emlékezett meg róla, s kizá­rólag gazdasszonyát, Böhm nejét tette vagyona örökösévé. Böhm osztozkodni akart nejével a konczon, s midőn látta, hogy számításában csa­lódott, akkor követte el a borzasztó gyilkos­ságot. (Öngyilkossági kísérlet.) A budai B­m­ház egyik kardalnoknője tegnapelőtt este következő tartalmú levelet küldött férjének: „Kedvesem ! Ez életben már nem találkozunk, én meguntam életemet. Teréz.“ A férj roszat sejtve, a Dunához és innen lakására rohant, hol nejét már rokonai ápolása alatt találta. A sze­rencsétlen csakugyan beleugrott a vízbe, de ki­mentetett. A közönség köréből.*) Egy ember, kinek két pennája van. Somogy, aug. 31. T. szerk. ur 1 A többé nem szűz Somogyban lakik valami Demény József ref. pap. Ez az ember arról neve­zetes, mily ügyesen ki tudja zsákmányolni viszo­nyainkat. Ennek az embernek három év óta két pennája van. Egyik jobb-, másik balpárti. Most három éve felvette balpárti pennáját s irt vele Tuxinba egy dicsőitő verset, azután felvette má­sik pennáját és meghitt vele Fehér megyéből egy deákpárti befolyásos urat képviselőjelölt­nek, kire épen akkor szüksége volt később egyik pennájával a „Ludas Matyó­ba irt mocskolódó csikkeket, másikkal ugyan­akkor az általa lemocskolt kormányhoz aláza­tosan folyamodott államsegélyért, mert ő lejá­­lis, de szegény ember. Kapott 80 frtot. Most legközelebb az „Ellenőribe irogat a jobbpárt vesztegetéseiről, de nem heverteti má­sik pennáját sem, mert a napokban ismét 80 frt államsegélyt kapott. Mily különös úri­ember ez az ur ! A „Pesti Napló“ táviratai. Fárift, szept. 2. Goutaut-Biron visszatér ma állomására Berlinbe. — Chanzy tábornok a toursi hadtest parancsnokává neveztetett ki. New-York, szept. 1. A kormány kedvező híreket kapott Genfből. Hivatalosan megerősí­tik, hogy a madridi északamerikai követ, Sick­les tábornok visszahivatása a spanyol kormány kivonatára visszavonatott. — Boutiveu pénz­ügyminiszter szeptember hóra négy millió dol­lár aranynak és hasonértékű bondok visszavá­sárlását rendelte el. Bern, szept. 2. A szövetségi tanács a nemzeti tanács választását a törvény értelmében október 27-kére tűzte ki. — Baselben egy népgyűlés elhatározta tömeges petitiót intézni a baseli kormányhoz, hogy munkáslakások államköltsé­gen építtessenek. Pária, sept 3. A „Tempos“ közzé teszi Hyacinthe atya egy levelét, melyben ez megtá­madja a coelibatust és jelenti, hogy legközelebb házasságra fog lépni. Berlin, sept. 3. Az orosz czár a nagyherczeg trónörökössel és Colodimir nagyherczeggel f. hó 5-én délután és az osztrák császár a szász koronaherczeggel folyó hó 6-kán este érkez­nek ide. Konstantinápoly, sept. 2. A Server basa lemondásáról szóló hir alaptalan; a basa néhány nap múlva Fárisba utazik és elfoglalandja állo­mását. Brünn, sept. 2. A prosnityi „Sokol“ cseh tornaegylet hatóságilag feloszlattatok. Prága, sept. 2. A „Politik“ administrators, Ruzicska és kiadója Túrna elfogattak, mert ki­hallgatásuk alkalmival ellenmondó vallomáso­kat tettek. Bukarest, sept. 3. Románia legnagyobb po­litikai írója, Demetriu Bolintineanu, meghalt. Róma, szept. 2. Az „Opinione“ mondja, hogy a három császár berlini találkozása alkal­mából semmiféle, sem együttes, sem külön kör­levél nem küldetett szét a bécsi, berlini és péter­­vári kabinetek részéről, hanem csak szóbeli félhivatalos felvilágosítások adattak, melyek tökéletesen megnyugtatók voltak. Berlin, sept. 2. Már több magasabb rangú osztrák tiszt érkezett ide, az idegenek száma rendkívül nagy. Az általános Sedan-ünnepély itt nem tartatott meg. Klagenfurt, sept. 2. A tanitógyülés a csá­szár és az oktatási törvények éltetésével befe­jeztetett ; jövő évre nem lesz tanitógyülés ; az állandó választmány újra megválasztatott. Bécs, sept. 3. (Megnyitás.) Hitelrészvény 341.80. Északi vasp. 2.— Allamvasp. 338.50 Lombardok 213.20. 1860-ki 104.50. 1864 ki —.—. Magyar földhitelrészvény —.—. Napo­leondor 8.70. — Magyar hitelrészvény —.— Galicziai —.—. Angolosztrák 326.50 Franco­­magyar —.— Tramway —.— Magyar sorsje­gyek —.— 1860-ki —.—. 1864-iki —. Bécs, sept. 3. (Előberee.) Hitelrészvény 341.50 Északi vasp. —. Államvasp. 339.— Lombardok 213.20. 1860-ki 105.80. 1864-ki *) Ezen rovat alatt közérdekkel összefüggő levelek díjtalanul közöltétnek. A felelősség a beküldőt illeti. Nyomatik a kiadótulajdonos „Athenaeum* irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában Barátok-tere 7. sz. 1872. 147.—. Magyar Földhitelrészvény 129.—. Na­poleondor 8.70. Magyar hitelrészvény 153.—. Gallozau —.—. Angol-osztrák 326.—. Franco­­magyar 117.—. Tramway 332.— Magyar sors­jegyek 108.25. Anglo-Hungar. 113.— Váltó­bank 330.— Municip. 89.—. Frankfurt, sept. 2. (Zárlat.) Váltóár­folyam Bécsre 106.75. Amerikai 1882-re 96.—. 1854-ki —.— 1864-ki 161.25 Lombard 228.25. Évjáruléki papír 60.50. Osztrák Bankrészvény 945.— Osztrák hitelrészvény 364.75. Osztrák államvasp. részvény 360.25 1860-ki 96.25. Fe­­rencz­ József vasp. —.— Galicziai 259.50 Év­járuléki ezüst 65.50. Győr-Gráczi —.—. Utó­­börze —.—. Frankfurt, sept. 2. (Esti zárlat) Vál­tóárfolyam Bécsre —.—. Amerikai 1882-re 96.—. 1854-ki—.—. 1864-ki —.—. Lombard. 228.57. Évjáruléki papír 65.70 Os­­­ák Bank részvény 944.50. Osztrák hitelrészvény 355.25 Osztrák államvasp. részv. 360.75.1860-ki 96.25 Ferencz-Józs. vasp. —.—. Galicziai 259.50. Év­­járuléki ezüst —.— Győr-Gráczi —.—. Pária, sept 1. (Zárlat.) 3 ’/# járadék 55.30 41/* % járadé­k 80.50. Olasz járadék 68.65. Ál­lamvaspálya 787. Credit mobilier 443. Lom­bardok 503. Magyar kölcsön —. Magyar ke­leti vasút — 1871. kölcsön 85.30. Pest, sept. 3. A pesti gabna- és érték­­tőzsdéről. A mai börzén néhány iparpapir­­ban nagy forgalom volt tapasztalható. Jegyze­teink a következők: Magyar hitelb. 193, franco­­magyarbank 116.75, pesti bank 114, király ser­főzde variált 255—249 között, pesti népbank 107.50, pesti közúti vasút 378, orsz. központi takarékp. 128, Haza 170, bőr részv. 167, taka­rék- és hitelegylet 140. Valuta lanyha, húsz frankos arany 8.73, arany 5.28, tallér 1.63. KÖZGAZDASÁG. Vegyes hírek. (A sárköz idei termése.) A „Sár­közi Lapok“ jelentik : Mostoha gazdálkodás­kodási viszonyainkból hosszú idő óta nem bírunk kibontakozni. A hatvanas években a 63-, és 66- dikiakat, mint­ rendkívül rosszakat jegyezhetjük föl; egyetlen kivétel volt a 68-iki, melyet a jobbak közé lehet számítani. A folyó évben a csalódás meglepő volt. Folyton kedvező hűvös időjárás lévén, azt hittük, hogy ha már az áll­hatatlan o­rosz szél, és hideg nedves tavasz követ­keztében kevesebb lesz is a termés, legalább tökéletesen kifejlett és súlyos szemet kapunk. Az aratás előtti napokban némelyek észrevet­ték a bajt, de általában csak az aratás folyama alatt jöttünk rá, hogy az alacsonyabb fekvésű vagy késői vetések nem búzát adnak, hanem csak ocsut. Vannak, hol egy csomóban búza he­lyett 8—9—10 szeze ocsu van, és épen a leg­jobb, legkövérebb földeken van így, és nagyon kevés a kivétel, hol jó fél termés mellett teljesen kifejlett szem van, úgy­hogy általánosságban elmondhatjuk, hogy az egész Sárközben a kö­zép búzatermésnél jóval silányabbat kaptunk. Árpa hasonlókép kevés és silány termett, azon szomorú különbséggel, hogy azt már jóval ara­tás előtt meg lehetett ítélni. A zabról talán el­mondhatják, hogy kielégítő és legalább közép­termést adott. Rozsot a Sárközben nem igen ter­mesztettek, de ott, hol vetették, jó termést adott. Kukoricza még ugyan nincs a zsákban, de már a folytonos szárazság következtében lehet látni, hogy a hozzákötött igen kecsegtető reményeket nem fogja valósítani. Széna sokkal kevesebb lesz, mint a múlt évben, a sarja pedig általában nagyon rosz. Lábas jószágunk, igen kevés kivé­tellel, mindenütt száj- és lábfájásban szenvedett; és ha néhány gyenge borjú kivételével nem hullott is, a kár mégis a hízó és igavonó marhá­ban igen érezhető, mert éppen akkor nem lehe­tett használni, midőn arra a gazdának legna­gyobb szüksége lett volna. Általánosságban te­hát az 1872. évet is a két szűk esztendő közé lehet sorolni. Nagyon sok kis gazdának csak annyi termett, hogy legfölebb, ha elvetett, be­­erőltethet télre, ha pedig szükségből kénytelen lesz most eladni, azt a jövő tavaszon drágán fogja helyrepótolni. A gabona árai a nagy piac­oké­­hoz képest nálunk a kereskedőkre nézve mindig előnyösek. A legutóbbi nagyasszonynépi vásáron a forgalom élénk volt, és a legjobb búzából 135 fontért adtak 9 frtot, de azért a könyebb fajok is illő áron vevőre akadtak. Árpának pesti mé­rője 3 frt 30-tól 3 frt 70 ig változott. Zab legke­vésbé keresett, s 75 fontért 2 frt 20—30 frt adnak. Bab az idén kitűnő minőségben, és meg­lehetős mennyiségben termett, s a legszebbért ,5 frtot adnak. Főszerkesztő : B. Kemény Zsigmond. Felelős szerkesztő : Urváry Lajos BÉCSI TŐZSD­E. Erzsébet-pálya 100 frt p. p...................................... *53. ■ *54 Dili-pálya 600 frank................................................ uszii m... k VUWl/hia Ferdinánd-északi pálya 1000 frt p. p..............................1090.- SiOO­ , „ 900 fr. 5% . .­­............................ 95 bo 99 Ferencz­ József pálya *00 frt szilit ...... 9*9.96­­*S.— Hazai „ 100­­................................................... __ Lent 2. Pépa-harci! pálya 90­0 frt ezüst............................. 184.00 186 60 Msgy. gab 900 frt. a. 6%...................................... _ 9., _ ° P Sztor­ Károly pálya 900 frt p.p................................ 944­ *44.00 Magy.-északkeleti 800 frt 6%............................. 8935 89 60 ______________ -tasss-oderburgi pálya 900 frt .......................... 19715 197.76 Magyar ker*M pálya 800 firt. ezflst !........................ 10 75 81 — . ' l.eniLergi-c­erno Titzl pálya 900 frt....................... lfó— 16á­­. Magyar nyugati *00 frt 5%................................. A. Államadósság 100 frt. Adva Tartva 2?,*rák.£1y°d .?°0 ft* P .P­ .............................. 631— 583.­egység'• Járadék, jegyekben mii—no». 6% . . 80.50 81.80 All.mpely^cnn'f* r r. • J|J* Jf!60 L MagáHyorsjegyek. . . ezüstben ' Öj ! : «.« ffidgT&VT*** f“7* í0° ** ‘ “ti.jt 100 frt.......................................... 189.­,90'. osztrák ártékben vi..W*.&“ ^ --^AaT»S?fri i ! ! ! ! ! ! Hi SS" ^ ! : ! ! gu 99.M :::: tn­ :::::: $:6 :: ::::: •' : 1»“TM !“^”::::::: iSfo A • kelta-pily*sao ^................................. ::::::::: Ss »,« * 11« mum * 5%........................... tuT X Iparvállalatok részvényei. “píVftt pipi .’! ! Jg.Ví tov Domojáradík á* Ura daríbja . . . ! . ! ! ! K. tél !»““. M.............................. Trie5‘ Tíro‘ 10.°. !* P- ?.......................................... Hzrfo lis.bó Xn­a^ dómját jelzálog,.Tá, 1*0 trt----------- ,,w» «^Gíró.­ w.,dít.mn • • • .....; 68.60 B. Földtebermentes. 100 frt p. p. windieehgráez. *o frt................................................ u.so Horgát-tótországi 6%............................ 81.05 54.15 Záloglevelek. Erdélyországi 6%................................................ 79. 79.50 Osztrák földhitelintézet sores. 5%......................... 104.— 104*6 Váltok (három hóra). Temeti báné ág 5'/................................................. 81.— 81.61 „ 33 íz és visszafizetendő 6%..................... 8s 116 89 — , Temeti 186T-dikl­­oreolázi záradékkal .... .... 81.­ Nemzeti bank p. p. 6% sorsolás.........................................................Amsterdamra 100 frt holandl 6*/o.......................... — — M**!*r nfer-ikí sorolás ‘záradékkal . ’ ! ! wf® 81'Ii) Magyar földhitelintézet 6'/,% ‘ ^ ~~ C. Más közkölcsönök. : kereskedelmi be^AMor.. *. ! IC IC W^l'2\ l’* ’* * ! ^ ~ Magyar Tanati kölcsön 180 frt darabja .... ioQ 10815 ■ jelzálogbank 5Vs% l0r*............................... &6 ?Lr*nJfurti ........................ 9216 9a.so. , sorsjegy-kölcsön 100 frt T................... ]08*6 108.50 „ ... ' , ^ v ' 8«60 ^burgra lOO mk­k. b 3% ............................ 80,40 80.50 . sséledézsma. válts­ág 100 frt................... —.­ H. Elsőbbségi kötvények. LondoeralOO font iterUng 9­­/,•/a......................... 109.u • 9 * Lyonra 100 frank 0B/e . . « . . n Ranknfc r Ászt Alival Alföld-fm­mel pálya 900 frt ezflst......................... 95.50 fi.— Milano 100 frank 5%. ... ................... i». biankó* részvényei. Bátaszék-Dombovár spo­rt.. 5%................... ...7­­00 M»r..ui. 100 «% . ................... — Angol-osztrák bank 900 frt, 75% befizetés . . 3*8.95 348.76 egyes. magyar gí­zhajózási 100 és *00 frtpe 8% _ _ pirfe 100 frank *•/,»/„ ................... ‘il ITH Angol-magyar bank *00 frt, 10% . .. 11».- Uár - Osztrák dunagízhajózési társulat 100 frt p. p. . .... _................. ............................................................ Osztrák földhitelintézet 900 frt, 40% befizetésest ------Erzsébet-pálya 900 frt .. .......................................... 91 9s‘10 PAnnak Arfalwamn , hitelintézet mp frt................................. *8i._ *8*.­ • , , ezflst too frt.................................. 17 rease* sh­oiyama. Pesti kereskedelmi bank too frt............................. . . 1889-diki........................................... _ . Napogondor ................................. b?o Alsó-ausztriai leszámítoló bank 600 firt . . . . 10ás._ - —. • „ . *00 frtos. ....................................................................Orosz Imperial. ............................ 8,10 8,71 Osztrák-franczia bank 200 frt­ezflst................... 138.15 131.50 Ferdinánd északi pálya 100 frt. p. ....................... 91‘. 91 og Maria-Terézie-tallér’............................................... ~ Magyar- . . *00 „ 40% befizetéssel . 117.— 117.60 „ a . 10) , o. e.................... gj'10 Egyleti talér . . .­­.......................................... ÁValonos bank Béceben *00 frt. 50% befizetés . ------ . . . 100 B­ezflst 5% . . . id­.70 108 KJUst ! ! . ................................. Nemzeti bank . . ............................................... 887.­ 839.- Frenci József . 900 .............................. . 100.76 101.-Váltó leszéml­elás................... ........................ 107'10 107.6° Egyleti bank *00 frt. 40% befizetés .... 175 76 178. - Peee-harzl . 400 d­ezflst................... _ ........ ............................ —— Forgalmi bank *30 fr 160%................................. *18.go *19 — Károly­ Lajos , 300 .................................. 10/. 104.._ . 4, _ s . Bécsi váltóbank *00 frt 40“/.................................. *39 — SS9.S0 nempolg-czem. J„jo gi pálya 300 frt eifist ___________ f * z Q I S ” ^ • » ' • 188-W660 , . . . L kik. 1885. . . ,8.5, 79.75 Arany .1 m­inka........................................................ • bank 100 frt 40% btflMtéa.......................... —» * n 9 II. 1867. • , 91.— Finearloh­ar , bankegylet 100 frt 40% defiaetée ... 9­4 -­486.-- . . . . .. . 1888. . . 83101.oXi'or ! ' !................................................ IC I­ Köslekedési vállalatok részvényei* 1^^de w7^va° *pc frt ..'flet.............................. | I; ^E*°1 nC u'io Alffld-fiumei pálya 100 frt sattst........................ 180.90 181.60 Llampálya 600 frank aUlT|ny...................................... .J'?“ ,J'69 Osztrák^anagrabjjói a MjtáTO —| p\p£3*i j I | j j I ~ .

Next