Pesti Napló, 1872. november (23. évfolyam, 253-277. szám)

1872-11-26 / 273. szám

Megkezdettén a részletes tárgyalás, a tör­vényjavaslat 1—8-ik szakaszai észrevétel nélkü elfogadtatnak. A 9-ik szakaszhoz Kármán Lajos a követ­kező módosítványt nyújtja be: Módosítvány a Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakításá­ról szóló törvényjavaslat új 9. §.-ához. Ezen sza­kasz következőleg inditványoztatik szó­végeztet­ni : "„Az árva- és gyámhatóságot a főváros a ta­nácstól függetlenül, így t tehát önállóan működő árvaszék által gyakorolja, mely kinevezi és el­lenőrzi az árva-gyámokat, megvizsgálja a gyám számadásokat, felügyel az árvák vagyonára és nevelésére, és intézkedik az árvák mindazon ügyeiben, melyek a rendes bíró illetőségéhez nem tartoznak.“ Az árva és gyámügyek a belügyminiszterhez fellebbezhetők. Az árvaszék felállítását, és annak hatáskörét a törvényhatóság szabály­rendeletben határozza meg. Az árvavagyon "kezelésére nézve a fővárosi egyesített "törvényhatóságoknál jelenleg fenn­álló gyakorlat a törvényhozás intézkedéséig ideiglen­benmarad. Steiger Gyula: Tagadhatlan, hogy az árva és gyámügyek különösen a fővárosokra nézve nagy fontosságúak, Pest városánál a tanács a pénztár kezelője és őre, s miután az árva va­gyon a városi pénztárban keze­tetik, lehetetlen az annak kezeléséért felelős testülettől az árvák ügyeire való befolyást elvonni. Egyébként nem akarja ezen fontos ügyet rögtönözve eldöntetni, s miután a törvényjavaslatból erre nézve a sta­tus quo fentartatik, annak szövegét fogadja el. A központi bizottság szövegezése fogadtatván el, a módosítvány elesett. Változatlanul elfogadtatnak ezután a 10—14 szakaszok. Az ülés tovább foly. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, nov. 26. (Kinevezések.) A közoktatási miniszté­riumban Apt Kamil miniszteri titkár és czimzetes osztálytanácsos valóságos osztálytanácsossá, — és Szikszay János miniszteri fogalmazó és czimzetes titkár valóságos titkárrá ; a vajda­hunyadi járás­bíró­ság mellé bírósági végrehajtóvá Mátyássy­ Ferencz, a nagy-szombati kir. tövényszékhez írnokká Schober Ernő végzett jogász, a beszterczebányai törvényszék­hez Írnokká Pongrácz Eduárd ügy­véd, a besztercze­bányai p. u. igazgatóság által Mozrányi Ödön tvszéki dijnok és Cservenyék Károly adóhivatali gyakornok VII. oszt. tisztekké a bátki, illetve balassagyarmati adóhivatalhoz, és pedig utóbb nevezett ideiglenes mi­nőségben, neveztettek ki. (Személyi hirek.) Gr. Lónyay Menyhért miniszterelnök ma este Bécsbe utazik, íjj (A kolozsvári m. kir. egyetemhez) gondnokká Láposi Márton, quaestorrá Ta­mási János, ellenőrré Balázs Károly, tanács­jegyzővé B­e­d­ő Dániel, és írnokká Csíki Jó­zsef neveztetett ki.­ (Adomány népiskolai czélokra) Draskóczy Gyula cs. k. kamarás a sopron­­megyei legszegényebb falusi népiskolák számá­ra felekezeti különbség nélkül taneszközök és kiosztandó tankönyvek beszerzésére ezer forintot adományozott, mely adományáért a közoktatási miniszter neki a hazai tanügy nevében elisme­rését és köszönetét nyilvánította. (Kitüntetések.) Ő felsége Sző­nyi Pál magán-finevelő-intézet-tulajdonosnak a tanügy terén szerzett jelentékeny érdemei elismeréséül a királyi tanácsosi czimet díjmentesen, dr. Mar­­kusovszky Lajos, közoktatási miniszteri tit­kárnak az osztálytanácsosi czimet és rangot díj­mentesen, továbbá 1. évi november 15-ről kelt legfelsőbb elhatározással Nemczovics Gy. zimonyi lakosnak sok évi és több oldalról megdi­csért nyilvános működésének elismeréséül a ko­ronás ezüst érdemkeresztet adományozta. (Honvédség oktatása.) Tatáról írják nekünk, hogy az ott állomásozó 64. honvédzász­lóaljhoz a nyolcz heti őszi turnusra behívott ujonczok, számra 221-en, a felnőttek oktatásában részt vettek. Az oktatás két tanteremben, két rendes tanító által végeztetett; a kezdők az írás olvasásban, az ezt tudók pedig a helyesírásban, a nyelvtan, számtan és földrajz ismeretében gyakoroltattak. Az illem és rend fentartására tisztek, altisztek voltak kirendelve a zászlóalj derék parancsnoka által, ki az összes íróeszkö­zöket saját pénzéből vásárolta, és gyakran maga is megjelent az előadáson, hogy meggyőződjék a legénység haladásáról. (Vízakna várostiszt újítás­a) 1. évi november 21-én ment végbe. Polgármester lett Szőcs Sándor eddigi királybíró, főjegyző Szőcs József volt főjegyző, városi kapitány, ifj. Szé­kely Károly, tanácsnok Kovács Izidor, al­jegyző Kapeller Győző, orvos Stroné Vilmos, pénztárnok Fekete Mihály, levéltárnok Héro­szki Károly,iktató Pávai József, írnokok Csovi­­ka János, és Teleki Mihály. Az egésztisztikar deákpártiakból áll. Ugyanaz alkalommal Szőcs Sándor indítványára a kormányhoz bizalmi fel­irat határoztatok intéztetni; egyszersmind Deák Ferencz gr. Andrásy Gyula, gr. Lónyay Meny­hért és Panner Tivadar miniszterek a város díszpolgáraivá választattak meg. (Új­vidéki lap.) Kecskeméten egy „Kecskemét-vidéki közlöny“ czímű vegyes tar­talmú heti­lap fog megindulni a jövő év elején, Pásztor Ferencz úr felelős szerkesztése mel­lett. A lap a politika teljes kizárásával egyedül Kecskemét és a vidékén fekvő nagyobb váro­sok földművelési, ipar- és kereskedelmi érdekei előmozdítását tűzte ki czéljául. Előfizetési ára egész évre 4 frt lesz. (H v m e n.) Rakovszky István pest megyei aljegyző szombaton vezető oltárhoz a terézvá­­rosi­ tem­plomban S­z­il­a­s­s­y Ida kisaszonyt, a pestmegyei alispán kedves leányát, násznagyok Beöthy L. alisp. és Ivánka Imre, nászaszonyok pedig Kóczány Ferenczné és Rakovszky Gézáné voltak. — Sved­la Gusztáv beszterczebá­nyai birtokos s telekkönyvi hivatalnok pedig csütörtökön tartá esküvőjét özv. J­eszensz­­ky Lászlóné leányával, Irma kisasz­szonynyal. — L­ö­w Tóbiás kir. főügyészi helyettes eljegyzé H­ü­r­s­c­h Emma kisasz­­szonyt, Hürsch Ágost pesti kereskedő kedves leányát. (R­ó­k­a­v­a­d­á­s­z­a­t.) Az idény legszebb ró­kavadászatának egyike a november 23-iki volt. A társaság Megyerről indult a falkával; 40 lo­vason fölül kisérte a királynét, ki mindvégig részt vett a mulatságban. Az első róka egy óráig hajtatta magát a rejtőkben, a Rákos-Palota és Dunakesz között fekvő kis nádasban, de azután a síkra kijőve Palota felé menekült, hol egy kertben valószínűleg rég ismert menedéket vélt találni, itt azonban utoléretett. Azután még egy második rókát vert fel a falka ugyanazon ná­dasban , de ez nem sokáig időzött benne, hanem gyors iramban Palota felé sietett, és innen fél­körben visszafelé fordulva ugyanazon nádasban megmenekült; menekülését egy nagy mocsáros rétnek köszöné, melyen át követni nem le­hetett. (Névváltoztatás.) Havas Lipót duna­­földvári kereskedő „Nyulasi“-ra változtatta ve­zeték­nevét. (Ráczkeve) rendezett tanácsú város en­gedélyt kapott a belügyminisztériumtól, h­ogy eddigi állásával felhagyva nagy községgé alakul­hasson. (A­z e­z­ü­s­t á­r­k­e­r­e­t-p­ó­tl­é­k) f. évi decz. hóban valamennyi, ennek beszedésére jogo­sított magyarországi vasúton 5 % -kal lesz számí­tandó. (Békés­ megye területén) az országos vásárok megtartása az országban uragó chole­ra alkalmából betiltatott. (Egy öngyilkos néptanító) Joó Károly kisújszállási néptanítót a „nép“ nem­régiben kitette hivatalából. Joó támasz nélkül állott, csüggedt lélekkel bement Nagy­váradra azon reményben, hogy ott alkalmazást kap. Ezen utolsó reménye is meghiúsulván, azt tette, a mire csak a megtört szív határozhatja el magát. Levelet irt, melyben elbúcsúzik övéitől; a levelet oldalzsebébe tette, kiment az ősi szé­naboglyák közé és ott szivén lőtte magát. Hat krajczárt találtak nála — minden vagyonát A szerencsétlen 40—50 év között volt. És a­kit az oktalan nép megfontolatlan verdietje meg­fosztott kenyerétől, azt még halála után is meg­lopták, mert valami gazember a hulláról a felső ruhát lehúzta és elvitte, pisztolyával együtt.­­ (A cholera állásáról) folyó év november 26-dikán beérkezett napi tudósitá­­sok szerint Budán, november 25-dikén 6 újabb cholera eset merült fel , ebből esik : a várra 1 Krisztinavárosra 0, Ta­bánra 3, Vízivárosra 1, kültelekre 0, köz­kórházra 1, irgalmi kórház. 0. Ehhez hozzá­számítván az ápolás alatt maradt 90-et, az ösz­­szes beteglétszám 96, ezek közül meggyógyult 13, meghalt 1. October 18. óta összesen meg­­betegült 663, kikből meggyógyult 336, meghalt 245, gyógykezelés alatt maradt 82. A k­a­­tonák között: 25-étől 26-áig megbete­­gült 1. Az összes betegek létszáma 20 — ezekből meggyógyult 2, meghalt —, további ápolás alatt maradt 19. — Pest­e­n: 25-től 26-dikáig megbetegült 11, ebből esik: a bel­városra 0, a Lipótvárosra 0, a Terézvá­rosra 1, a Józsefvárosra 0, a Ferenczvá­­rosra 2, Kőbányára 0, a közkórházakra 9. — Ehhez számitván az ápolás alatt ma­radt 170-et, az összes beteglétszám 181, ebből meggyógyult 10, meghalt 6, a járvány kezdete óta összesen megbetegült 465,ebből meggyógyult 129, meghalt 171,további gyógykezelés alatt pe­dig maradt 165. — B­e­r­e­g­h megyében Be­­reghszászon nov. 24-én egy cholera eset for­dult elő, halálos kimenetellel. — Mármaros megyében Szinevéren nov. 13-ától 20-áig 12 egyén halt el cholerában, 5 gyógykezelés alatt ula. — L­i­p­t­ó megyében Hrbolton nov. 24-én 7 choleraeset fordult elő, melyek közül kettő meghalt. — Szjelniczen egy újabb cholera eset halállal végződött. K­a­s­s­á­n a cholerabetegek száma egygyel szaporodott, az eddig megbete­gült 41 egyén közül meghalt 22. Helyi hírek. (A pesti kir. főgymnasium) segély­­egylete nov. hó 23-án tartotta alakuló gyűlését, a­melyen következő tisztviselők választottak meg : elnök Mangold Ármin, alelnök Szabó Dénes, pénztárnok Turnovszky Jenő, főjegyző Berczeller Antal, főkönyvtárnok Freud Henrik, ellenőr Siklósy Andor, aljegyző Tóthfalusy Béla. A számbiráló bizottságba választottak : Sárkány József, Deutsch Fülöp, Stettner László, gr. Festetics Benő, Walter Ferencz és Tenner Ferencz. (A pesti jótékonynőegylet)i.é. nov. 17-től decz. 14-ig terjedő 4 hétre, méltó házisze- szegények között leendő felosztásra összesen 630 k­t 10 krt o. é. utalványozott és pedig hetenkint részesülésben állóknak 361 ft 10 krt és egyszer­­mindenkorra segélyezetteknek 269 ftot. Ugyanez alkalommal a választmányi nők 41 új vizsgálat­­ról tettek jelentést. Az egyleti pénztárba leg­újabban következő összegek folytak be: u. m. 2000 fr. o. é. mint néhai gr. Gyulay Albert által tett hagyomány; 400 ft. o. é. gr. Karácsonyi Guidó által őfensége Rudolf főherczeg és korona­­örökös születése emlékére tett alapítvány ez idei kamataiból. — 25 forint mint Henrike Gyula kir. építésztől Berlinben. — A rideg téli időszak beálltával felkéri a nőegylet a főváros nemeskeblü emberbarátait, hogy a szegények javára természetbeli adományokat,­­téli ruhákat, tüzelő anyagokat, élelmi­szereket stb.) rendelke­zésére adni szíveskedjenek. — Ily kegyes ado­mányok átvételével Kochmeister Karolina asz­­szony, választmányi nő (Pest, 3 korona-utcza 22. sz. a.) bízatott meg. (A „pesti nemzeti dalkör“) választ­mánya múltkor tartott ülésén elhatározta, mi­szerint folyó hó 27-étől az esti gyakorló órák 8 órakor veendik kezdetüket, felkéretnek tehát a t. műkedvelő tagok, miszerint e meghatározott órát pontosan megtartani és számosan megjelen­ni szíveskedjenek. A „Pesti Napló“ táviratai. Brüssel, nov. 25. Az „Ind.“-nek jelentik Párisból. A helyzet folyton feszült, hír szerint a jobboldal Thiers utódjául Changarnier-t, mi­niszterekül Audiffret, Barbie, Erneul és Broglie urakat jelölte ki. Thiers eddigi álláspontjáról nem fog letérni. Róma, nov. 28. Olasz hírek erősítik, hogy Olasz- és Francziaország kísérték Ausztria és Angolország jó szolgálatait a görög kabinetnél egy választott bíróság elfogadása vagy a Laurion társulattal leendő közvetlen kiegyezés érdeké­ben; a közvetítés eredménytelensége esetén azonban Olasz- és Francziaország kénytelenek volnának nemzetbelieik érdekeinek megóvására más rendszabályokhoz nyúlni. Versailles, nov. 25. Barbie felolvasa a bi­zottságban a többség jelentését, mely a minisz­teri felelősségről szóló törvényjavaslat előkészí­­t­ésére egy 15 tagú bizottság kiküldése tárgyá­ban sürgősségi határozatot ajánl. A jelentés az üzenetre a választ meg nem engedhetőnek je­lenti ki, mivel Thiers a nemzetgyűlésnek csak a delegáltak kérdésének, de nem az üzenetben fölvett többi kérdéseknek is megoldását java­solta. A jelentés valószínűleg holnap fog a nem­zetgyűlés elé terjesztetni. A válság kimenete­léről a legellenmondóbb hírek keringnek. Karlsruhe, nov. 25. A német koronaher­­czeg állapota folytonosan javul, az orvosok ta­nácsára azonban az előhaladt évszak miatt Brajczi útja el fog maradni, ez oknál fogva a koronaherczegné holnap ide fog érkezni. Prága, nov. 25. A városi tanács mai válasz­tásában az alkotmánypárt nem vett részt. München, nov. 25. A király jóváhagyta a legfőbb iskolatanács felállítását Bajorország számára. Páris, nov. 25. A „Journ. Off.“ az 1872. évi adójövedelemben 132 millió deficitet constatál. Lemberg, nov. 26. A tartománygyűlés a fel­irati javaslatot a federalistikus módosítvány­ok elvetése után a bizottság szerkezete szerint elfo­gadta. Bécs, nov. 26. Az alsó-austriai tartomány­­gyűlés alkotmánybizottsága tegnap esti ülésé­ben következő indítványt fogadta el. A kor­mány haladék nélkül törvényjavaslatot terjesz­­szen a birodalmi tanács elé, mely szerint a kép­viselőház tagjai ne többé a tartománygyűlések kebeléből küldessenek ki, hanem a lakosság által közvetlenül választassanak. A bizottság el­fogadta továbbá a következő indítványt: A kor­mány a felekezeti törvényeknek a birodalmi ta­nács elé terjesztése alkalmával azon törvényt is terjeszsze elő, mely által a jezsuita rend a biro­dalmi tanácsban képviselt országok területéről kitiltatik. Zara, nov. 25. A kisebbség ma megint meg­jelent a tartománygyűlésen, azonban nem vett részt a tárgyalásokban. New­ York, nov. 24. Grant elnök üzeneté­ben egy oly törvény elfogadását fogja javasolni a congressusnak, mely által a mexicóiak kihágá­sai megakadályoztassanak. A polgári állam­­szolgálatban foganatosítandó reformok iránt kifejezett óhajra vonatkozólag az elnök ki fog­ja jelenteni, hogy a hivatalok betöltésénél az érdem és a becsületesség, nem pedig a folya­modók politikai véleménye mérvadó. Prága, nov. 26. Cseh lapok közzé teszik a cseh képviselők klubjának nyilatkozatát, hogy az iskolai ügyekben való passiv ellenállás nem foglaltatik az államjogi programmban, és hogy a tekintetben az illető testületek saját belátásuk szerint járhatnak el. Bécs, nov. 26. A börzekamara hetenkint háromszor liquidatiót rendelt el az eddig na­ponkint szokásban volt liquidatió helyett. Lemberg, nov. 25. (Felirati vita.) Lawrows­­ki a felirati javaslatot a tavalyival megegyező­nek találja, elveti a kiegyezési munkálatot és az egyenes választások mellen tiltakozván federa­­lista Szellemben indokolt­ napirendet indítványoz. Skrzyns­ki a felirati javaslat mellett és az egye­nes válaszások ellen szól. Szaszkiewicz (ruthén) ellenzi a feliratot és 16 társával elhagyja a ter­met. Kaczala és Czartoryski Lawrowski napi­rendjét pártolják. Az ülés este folytattatik. Bécs, nov. 26. (Megnyitás.) Hitelrészvény 340.50. Északi vasp. —.— Allamvasp. —.— Lombardok 202.—. 1860-ki 105.20. 1864-k 145.—. Magyar földhitelrészvény —.—. Napo­londor 8.68. — Magyar hitel részvény —.— Galicziai —.—. Angolosztrák 335.50 Franco­­magyar —.— Tramway —.— Magyar sorsje­gyek —.— 1860-ki —.—. 1864-iki —. Bécs, nov. 26. (Előbörze.) Hitelrészvény 339.50. Északi vasp.—.—. Államvasp. 340.— Lombardok 202.—. 1860-ki 103.50. 1364-ki 148.50. Magyar Földhitelrészvény 122.—. Na­poleondor 8.66. Magyar hitelrészvény 138.— Galicziai —.—. Angol-osztrák 334.—. Franco­­magyar 109.25. Tramway 384— Magyar sors­jegyek 101.50. Anglo-Hungar. 118.50 Váltó­bank 328.Municip. 99.50. Frankfurt, nov. 25. (Zárlat.) Váltóár­folyam Bécsre 107.50. Amerikai 1882-re 96.25. 1854-ki—.— 1864-ki 165.65 Lombard 218.—. Évjáruléki papír 65.—. Osztrák Bankrészvény 1062.— Osztrák hitelrészvény 366.50. Osztrák államvasp. részvény 363.75 1860-ki 95.75. Fe­­rencz­ József vasp.­­—.— Galicziai 245.50 Év­­járuléki ezüst 60.25. Győr-Gráczi —.—. Utó börze 362.75. Frankfurt, nov. 25. (Esti zárlat.) Vál­tóárfolyam Bécsre —.—. Amerikai 1882-re 96.25. 1854-ki —.—. 1864-ki —. Lombard. 217.—.Évjáruléki papír 61.50 Osz­trák Bank részvény 1059.—.Osztrák hitelrészvény 365.— Osztrák államvasp. részv. 364.50.1860-ki 96.— Ferencz Józs. vasp. —.—. Galicziai 245.50. Év­járulék! ezüst 64.50 Győr-Gráczi —.—. Páris, nov. 25. (Zárlat.) 3 •/• járadék 52.75, 41/« '/• járad i: 75.75. Olasz járadék 67.70. Ál­l A tt Ad*» T»rtva Adva (Tartva' 11 0 j| A T TOZST) IC. Erzsébet.pálya *00 frt p. p. . . ...................... *48 60 *49 . Déli­ pálya 500 frank.................................................." 109.­" “ijfie U Ll^kJl X V* MJ kJ AJ X4. Ferdinánd-északi pálya 1000 frt p. p......................... »112.— 2117.- » „ *00 fr. 5%..............................................­­... L 3t. Ferencz­ József pálya 200 frt ezüst.......................... 228.50 229.- • Tiszai „ 100 „....................................................... _ _ *|_ _ QK Pécs-barcsi pálya 20­0frt ezüst ....... 179.­­ 185 Magy. gal. 200 frt. e. 5%......................................... Ml’. 1 725 rtOV. 40. Lajos-Károly pálya 200 frt p. p.................................... 229 50 2S0.­ Magy.-északkeleti 300 frt. 5%............................... 85 80 85 90 Kassa-oderbergi pálya 200 frt ................................ 188 76 189.25 Magyar keleti pálya 800 frt. ezüst­­........................... _ _. 7*__ 1j "■ " ...... I Lembergi-czemo­vitzi pálya 200 frt . .... 147 - - 147 50 Magyar nyugati 200 frt 5%................................... 88 76 89 2b . t Illem adósság 100 frt. Adva I Tartva Osztrák Llyod 500 frt p. p.......................................... 58S - 5s5.­I A. AlSBuiad­OKSag il­u 111 _-------_--------Első erdélyi pálya 200 frt ezüst................................. uti . ____ | MasrOBSoralfiiTVek. ■Fgység' s Járadék, jegyekben máj.—nov. 5% . . 88..M 88.40 Allampálya 200 frt p. p............................................• 880. 837 - • g J St . . a febr.—ang. 5% . . 88 2» «8 *8 Székesfehérvár-győr-grád­i pálya 200 frt . . . 17s.. 174 55 Hitelintézet 100 frt................................................... 15» — 13753 . . ezüstben jan -jul. 5% . . 70.30­0.*8 Delyi pálya 200 frt................................................... 259.- *00.60 Clary 40 frt. p. ............................................................. 3q'_ 39 _ l a a ápril—okt. 5°/. . . 70.30 10.40 tiszai pálya 200 frt............................................. . 247.5­1 248 60 Dunagőzhajózási 100 frt p. p..................................... 99' 97 Osztrák értékben visszafizetendő: —~ Bécsi Tramway 200 frt.................................... . 37i &1­­37b - Keglevich 10 frt............................................................. 17­0 k­'kii Sorsolással 1839-böl egész sorsj. p. p...................... 339.- »40.~ Magyar-gácsországi pálya......................................... Buda város köles. 40 frt........................................ 9a bo St)’"» „ 1839-ból ötöd a a a..................... 349..- 340.. , észak-keleti „ frt esüst.................... 107... IS5 - Pálffy 40 frt. p. p................................................ „VL , 1854-ből *50 frtos 4% a a..................... " a keleti­ pálya 200 frt.......................................... 12S 50 Ülj­­. Kunoit­-alapitvány 10 fi t. ........................................ ./a. ] .J__ 1860-ból 500 a 5»/a a a..................... 183.— 103.60 ..La*. Saim 40 frt. p. p............................................................ . 1880-ból 100 . 5% ............................. i»».' }*«■- F. Iparvállalatok réssiCitynl. st. Genois 40 frt. P. .................................................... « .ISM-ból 100 . .................................... 148.56 149. D osztrák biztositó 200 frt................................ frl881 várva 100 frt p. p............................................. 117^50 118.60 Compjáradék 42 líra darabja ..................... *5. Salgó­tarjáni kőszén 100 frt..................................... . - 50 frt p. é............................................. 5s1- 58.50 illami domámnál jelzáloglevn UO irt...................... 10.- 11­ .Securitás viszontbizt. 300 frt.................................. Waldstein 200 frt. p. ........................................ 23.— 24.— B. Fölfitehermentes. 100 frt p. p. ^ Záloglevelek * wmduo­igrscz. *o frt................................................... 13 8c 14 . Er­élyország 481 5%’. 7%!*.. 75.15 Osztrák földhitelintézet sorsj. 5%.......................... 99.75 100.2.­ Váltók (három hóra). Temesi bánság 5.Yo..........................­....................... 79... Vt.5» a 13 éves visszafizetendő 6“/0 .... 88.­ 88.50 Amsterdamra 100 frt. hollandi 6»/.......................... ou 31, 0050 Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal .... 78. 78.5a Nemzeti bank p. p. 5 /0 sorsolás.......................... Augsburgra ,00 fr­ délnémet 5%'......................... ®?£?. Ma^ar aureilán­ Záradékkal . ' 78.­ Magyar földhitelintézet S'hVo­­ ...... 87. 8Wj BoroszwVo’fft. tarléi 5%‘ ! E" C. MA3 körkölcsönöt. . kereskedelmi bank 23 %( Hatters’ '. 1. 1)1 Fr'^Murt/Eo'fr­t. délnéme't 91*5 iTIM Magyar vasúti kölcsön 120 frt darabja .... 100 50 101.­ . jelzálogbank 50/,% sors.................................. 82.56 83.59 Hamburgra 100 márk. b. 3% . . .... d­” „ sorsjegy-kölcsön 100 frt ...... 101 50 102.- tí TUasihitsÄtri Srüf-vínvnt Londonra 100 font sterling 2V«slo......................... u.a ■ í " J szőlődézsma-váltság 100 frt..................... -1- ft. JUSOSKJSegl Kötvények. Lyonia 100 frank 6% .... ‘ ^ . I ' V‘l Z ..­­__. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst.......................... 89.50 89.75 Milano 100 frank 5%...................................' ‘ * D. BankoK részvényei. Báttaszék-Dom­bovár 300 frt­­. 5%.....................­­ . 9.­. . Marseille 100 frank 0% ............................................. .... Angol-osztrák bank 200 frt, 76% befizetés . . 337.50 438.­­ Egyes, magyar gőzhajózási 100 és 200 frtos 8% ------Plus 100 frank 6'/1%.................................................... jj'ji, 0 Angol-magyar bank 200 frt, 40% „ . . 08.„0 1*0- • Osztrák dunagőzhajózási társulat 100 frt p. p. . | Osztrák földhitelintézet 900 frt, 40% befizetéssel ------Erzsébet-pálya 200 frt .. ............................................ 95.21­­.­­ Pénzek árfolyama, hitelintézet 180 frt.............................. . *83.- *85. ,­­ ezüst 100 frt.................................... 87.60 88.­Magyar , 200 ............................................. 222.— 124.— , » 1862-diki.............................................. 1Wj,„ —.., Arany . . . . ............................................... . 5.24 5.72 Pesti kereskedelmi bank 500 frt............................... . . 1889-diki.............................................. 19050 Napoleondor ................................................................. 8 g­, 8 Gg Alsó-ausztriai leszámítoló bank 600 frt ... . USB..­ IVAt. „ a *08 frtos............................................... Orosz Imperiale.............................................................................................. Osztrák-franczia bank 200 frt ezüst..................... 144 50 14­. Ferdinánd északi pálya 200 frt. .. ......................... 35.55 89.— Maria-Terézia-tallér..................................................................... Magyar­ . „ 200 „ 40% befizetéssel . 109 2» 109 75 „ . « 100 a o. e. . .­ . . . 87.­ 88.— Egyleti tallér................................................................. Általános bank Bécsben 200 frt. 50% befizetés . —­a a . 1 00 „ «üst 6»/p . . . 152.­ 162.25 Ezüst­­............................................................ 107.65 15775 Nemzeti bank............................................................. 984.­­. 986.­ Ferencz József a 300 ..................................... 99.75 99.1 0 Váltó leszámitolás......................................................................................... Egyleti bank 200 frt, 40% befizetés .... 26* *52... Pécs-barsi . 300 , ezüst...................... Forgalmi bank 230 fr 160%.................................... 25*.- 253 - - Károly­ Lajos „ 300 ...................................... 130 50 101.— 1 41 U t A Bécsi váltóbank 300 frt 40%.................................... 827 04 3*8.— „emodig-czera. j„ssyi palya 300 frt ezüst . . — .— « váltóüzleti társaság 00 frt 40% . . . . 212— *14— , a a a L kib. 1865. . . —.­­ 78.— Arany al marka ........................................ ................... bank 200 frt 40% befizetés........................... —„ a a a n- a 1867 • . • —.— —Friedrich­ er...................................................................................... ” bankegylet 200 frt 40% befizetés ... 875 — 8 77. a a a a m- a 1868. . . 80 - I.oulad'or....................................................................... ___ lamvaspálya 797. Credit mobilier 417. Lom­bardok 470. Magyar kölcsön —. Magyar ke­leti vasút — 1871. kölcsön 83.12. A közönség köréből.*'*) Pest, nov 26. Tanárjelöltek és egyévi önkéntesek.) A véderőről szóló 1868 : XL. t. sz. 21. §-a minden, felsőbb iskolát végzett ifjúnak jogot ad, hogy a közös hadser­egbe önként való belé­pése esetén,­egy évi tényleges szolgálat után, mint tartalékos szabadságra mehessen. Mivel azon­ban a tapasztalás megmutatta, hogy a bölcsé­­szettanulók, illetőleg tanárjelöltek, hadkötele­zettségüknek a fennálló, bár az azelőtt voltnál sokkal méltányosb gyakorlat szerinti teljesítése által nem csak saját tanulmányainak, hanem — közvetve — a szerény erejökkel is gyámolítni óhajtott tanügynek ártanak. nov. 21 én tartott összejövetelekben elhatározták megkérni a kép­viselőházat, hogy a jelzett t. cz.-nek a tanszéki jelölteket, s népiskolai tanítókat egyévi folyto­nos szolgálat helyett csupán heti fegyvergya­korlatra kötelező 27-dik §-ját rájuk is kiter­­jeszsze. Legyen szabad e kérelem méltányosságát sa­ját részemről is indokolni. Ha kérésünket személyes érdek sugallja, s nem a haza iránt buzgó szeretet, — méltók va­gyunk a megitéltetésre. De nem önzés szól be­lőlünk. Nem hiúságunk, hanem a statistikai adatok számhalmaza mondja nekünk, hogy ránk, kik tanári pályára készülünk, — a hon­nak szüksége van. Szerénytelenség-e hinnünk, hogy míg talán, mint tanárok egy­ magunkra béke idején keveset használhatunk a hadsereg­nek,­­ azalatt az iskolában száz és száz ifjúba lehelhetnék át saját honszerelmünket s láthat­nék el, mivel azt munkálhatja, szellemi fegy­verrel. S e hitünket meggyőződéssé érleli az idé­zett t. ez. 26. §-ra, mely — bizonyos megszorítás mellett — megengedi, hogy a tanárok még háború idején is pályájoknak élhes­senek. Pedig utoljára a háború a béke idején szerzett hadigyakorlatok érvényesítése, s ha itt engedmények s pedig nagy engedmények lé­tethetnek részünkre, mennyivel inkább méltá­nyos azokat a békeidejére kérnünk! — De mi nem akarunk sértő kiváltságokat, csak azt c­é­­lozzuk, hogy ne kelljen egész év alatt végez­nünk, mit nyocz hét folytán is hasonló eredménynyel teljesíthetünk. A tanítóknak adott előnyöket óhajtjuk ránk is kiterjeszteni. A joghallgató, mint magántanuló, minden idővesztés nélkül végezheti egyszersmind ka­tonai kötelezettségét; az orvosnövendék, a mű­egyetemi tag a hadseregnél is nyerhet szakkép­zést; csupán a bölcsész kénytelen egy egész évet veszteni. Egyetemünk, illetőleg tanárké­­pezdénk tantárgyai oly természetűek, hogy azokon személyes jelenlét szükséges, sőt ez utób­binak maga a képviselőház által megszavazott ösztöndíjai s tagjai az előadások látogatására egyenesen kötelezték is. Az egyévi önkéntesség ebben megakadályozza és keresetforrásuktól megfosztja őket; sőt megrövidíti az államot, mely nagyobb kárt szenved az által, hogy a segélyét élvezők egész évvel későbben kezdhe­tik megfizetni a szellemi kamatot, mint ha ezen, különben is csekély számú ifjakat, már a 26. §. miatt is meglehetősen értelmetlen szolgálatra szorítja. Mi nem követeljük, hogy, mint a papok s papnövendékek, minden kötelezettség nélkül álljunk (25. §.). Nem! Mi tudni fogunk áldozni a honért, de fölösleges áldozatot maga a hon sem követelhet tőlünk. Hivatkozunk Francziaország példájára, mely nehéz viszonyai között is tudott tanárai és ta­nárjelöltjeinek ilyszerű előnyöket adni. De min­­denfölött hivatkozunk a képviselőház méltá­nyosságára, melynél fogva bizalommal remél­jük, hogy a véderőről szóló, többször idézett LX. törvényc­ikk 27 cik §-a ránk is kiter­jesztetik. Egy bölcsészettanuló, Horn Ede a tárgyalás kiindulási pontjául elő­adja a tárgyra vonatkozó nézeteit. Az adóre­form szükségét mindenki elismeri és annak mi­előbbi keresztülvitelét mindenki sürgeti. De sem a czélra sem az eszközökre nézve nincs egyetértés, némelyek az adóreform alatt egy­­szerű adóemelést értenek a végből, hogy a jö­vedelem nagyobbodjék. Természetes, hogy az így értelmezett adóreform nemzetgazdasági szempontból nem lehet kielégítő. Az adóreform c­élja nem a puszta jövedelemszaporítás, hanem az állam­háztartás egyensúlyának helyreállítása; az eszköz is, mely e czélra vezet, nem lehet pusztán az adókulcs felemelése, hanem az adójövedelem növelése, mely két fogalom nem azonos, sőt gyakran egy­mással épen ellentétben álló. Ez igazságokat előadó a pénzügyi történet több frappáns ada­tával illustrálja, s egyszersmind kimutatja, hogy a jelenlegi adórendszer tulajdonkép nem rend­szer, a­mennyiben abban sem irányelvekkel sem következetességgel nem találkozunk.­­ Ennélfogva szükséges mindenekelőtt rendszert, következetességet, tisztán felismert czélokat hozni be, vagyis más szóval gyökeresen átdol­gozni az egész adószerkezetet, sőt tovább men­ve elvszerű alapra fektetni a pénzügyi po­litikát.­­ Ezzel természet szerint kapcso­latban áll a közvetlen és közvetett adók kérdése. Előadó azon nézetben van, hogy a köz­vetlen adók előnyösebbek a­­közvetetteknél fő­leg két okból, először mivel sokkal méltóbbak az alkotmányos állampolgárokhoz, másodszor mivel közvetlen adóknál nem oly könnyű a pa­zarlás. Az adó­rendszer átdolgozásánál tehát fi­gyelemmel kellene lenni azon elvre, hogy a köz­vetett adóknak fokozatos mellőzésével a meny­nyire csak lehet egyenes adók útján szereztes­senek be az állam jövedelmei, s a közvetett a­­dóknak legfeljebb mellékes szerep adandó. Ezek­nek alapján előadó négy elvet vél az adóreform­ra nézve kiindulási alapul elfogadandónak. 1) Az adóreform ne legyen pusztán adófelemelés, hanem az adónemeknek gyökeres és a modern pénzügyi tudomány elveinek megfelelő átdolgo­zása. 2) Dolgoztassák át az egész pénzügyi rend­szer is mind a bevételi, mind a kiadási rovatok­ban és hozassák be tervszerűség és állapíttassa­nak meg a pénzügyi politika elvei,­­hogy az ed­digi ziláltság megszűnjék és mind a bevétel, mind a kiadásügy czélszerűen rendezve le­gyen. ( 3) A­mennyiben az így értelmezett adóreformnál az adóemelést mellőzni nem lehet, e czélra vezető eszközül ne az adókulcs emelé­se, hanem a jövedelem lehető szaporítása tekin­tessék. 4. Az arány a közvetett és közvetlen adók között tétessék kedvezőbbé, hogy a jöve­delem főforrás­át az egyenes adók képezzék.­­ A szakosztály az elnök előterjesztését tárgyalá­si alapul elfogadván, azt a legközelebbi ülésre tűzi ki, mely f. évi decz. 6-ra lesz összehívandó. Ezután az egyesület vezértitkára előterjesz­tést tett, miszerint az igazgatóság, tekintettel az ipar­társulatok nehézkes alakulására, s a mun­kások kedvezőtlen sorsára, kívánatosnak látta a munkás kérdést alaposan tárgyaltatni, miért is e kérdést napirendre óhajtja tűzetni. —Hosz­­szabb eszmecsere után, mely főleg a körül for­gott, van-e hazánkban munkás kérdés és hogy ez miben áll ? a szakosztály abban állapodott meg, hogy a munkások viszonyainak rendezését az adóreform kérdésének letárgyalása után tár­gyalni fogja. Indokolt előterjesztés készítésére egy 5 tagú bizottság választatott.— A bizottság elnöke Ráth Károly, tagjai: György Aladár, Hegedűs Sándor, Mudrony Pál és az egyesület vezértitkára. (Az osztrák államadósság k öszege 1872. jun. 30-án 2.589,387, 707 frtot tett 1871. deczember 31-ikén pedig 2.570,226,293 ftra rúgott, s igy összesen 19.162,413 frttal szaporodott, a lajtkántuli országok és tartomá­nyok lebegő adósságával együtt az államadós­ság összege 1862. junius 30-kán 2.630.279,629 a 2.614,629,772 frt 1871. decz. 31-kén. A sza­porulat tehát 15,649,830 frt. ^Pest, nov. 26. A pesti gab­na- és ér­téktőzsdéről. A búzaüzletben csekély kí­nálat és gyenge vételkedv miatt a tegnapi árak csak bajosan tartották magukat, egyéb gabna­­fajok változatlanok. Az értéktőzsde hangulata ma egészben véve bágyadtabb volt. Magyar hi­telbank 138, francomagyar bank 109, anglo-ma­­gyar bank 121, municipális bank 100.50, osz­trák hitelintézet 340.50, franco-osztrák bank 147 frton áruitatott, takarék- és hitelegylet 119, egyleti bank 113, kézművesbank 87.50 zárva, országos központi takarékpénztár 121, külvá­rosi 125, pesti közúti vaspálya 374 véve, pesti bank 260, kérve, Gschwindt-féle szeszgyár 260 fizetve. Valuták határozatlanok. Napoleond’ol 8.68, cs. arany 5.19, tallér 1.62, ezüst 108. KÖZGAZDASÁG (Iparegyesületi ügyek.) Az orsz. magy. iparegyesület nemzetgazdasági szak­osztálya nov. 22-én tartotta első gyűlését a mostani téli idényben. Horn Ede elnök előadta, hogy a szakosztály előtt számos oly tárgy fek­szik, melyeknek beható tárgyalása felette kívá­natos, ilyenek a adóreform kérdése, a pénz- és hitelügy különféle kérdései, vasúti és közleke­dési ügyi kérdések sat A szakosztály czélsze­­rűnek ismervén,hogy az adóreform kérdése álta­lános elvi szempontból behatólag tárgyaltassék. *) Ezen rovat alatt közérdekkel összefüggő leve­lek díjtalanul közöltetnek. A felelősség a beküldőt illeti. A szerk. Főszerkesztő : B. Kemény Zsigmondi. Felelős szerkesztő: Ujvári Lajos. --- - ^»—pip—Mmep—■—jMgaar Nyomatik a kiadótulajdonos,.Athp«a«um‘ irodalmi és nyomdai­­részvénytársulat nyomdájában. Barátok­ tere 7. sz. 1872 Közlekedési vállalatok részvények Listerdélyi pálya 200 frt ezüst ...... 871401 87.70 Porosz''pénztári* utalvány .'­­ .' .’ .' .' .' ] ' ’,'9 Alföld-fiumei pálya *00 frt ezüst.......................... 173 ou 174.55 Allampálya 500 frank ...................................... .—I —._ Ezüst szelvény..................................................157‘1n 1 108 6» Osztrák Dinagón hajózási társulat ...................... 648.— «48.-- , 1887-diki..................................................... —.—| —(Orosz papír l»gw • • . . • . . . • 1.63 1 —

Next