Pesti Napló, 1872. december (23. évfolyam, 278-301. szám)

1872-12-22 / 296. szám

(Nyilatkozat.) Megkerestettünk a kö­vetkező sorok közlésére: Id. Ábrányi Kornél úr, mint a pesti nemzeti dalkör által a múlt év­ben kitűzött 10 aranyos pályázat folytán beér­kezett művek egyik felkért pályabírójának meg­keresésére ezennel nyilvánítom, hogy id. Ábrá­nyi Kornél úr a beérkezett pályaművek közül az 1-ső számút (czime „a magyar dal­“ — Jeli­géje „Dalra“) mint általános műbecscsel bírót a kiirt dijra határozottan érdemesnek véleményez­te, s hogy igy a már közhirré tett pályázati eredmény a többi két pályabíró szótöbbségének kifolyása. Pest, 1872. decz. 16-án, Horváth Károly, egy. alelnök. (Uj árszabály a keleti vasúton.) Jövő 1873. évi január 1-én a magyar keleti vasút összes vonalain a szállitás minden ágaira nézve uj árszabások lépnek életbe. Az uj ár­szabások egy könyvecske s külön függelékbe foglalvák s úgy a főigazgatóságnál, mint az egyes állomásoknál 80 o. é. krajczárért kap­hatók. (Ú­j állomás megnyitás.) Az alfield­­fiumei vasút nagyvárad-eszéki részén az eszék­­alvárosi állomás személy-, málha-, gyorsszállít­­mányok és teherforgalom számára megnyílt. Nagyvárad felül Eszék felé. Eszék-alvárosra érkezés 10 óra 40 p. d. e. és 11 óra 11 perez éjjel, indulás 10 óra 42 perez d. e. és 11 óra 17 p. éjjel. Eszék felül Nagyvárad felé Eszék-alvá­rosra érkezés 3 óra 56 p. d. u. és 3 óra 2 p. r., indulás 4 óra 1 p. és 3 óra 7 perez r. (F­e 1­h­i­v­á­s). A m. kir. t. e. joghallgatókat segélyző egylet egyik fő czélja lévén, szegény sorsú tehetséges joghallgatók részére conditió­­kat szerezni, bátor vagyok az igen tisztelt bu­­da­pesti ügyvédi kart, és általában mindazokat, kik helyben, a­vagy vidéken írnokokat, nevelő­ket és tanítókat óhajtanak felkérni, hogy egy­letünk közvetítéseit igénybe venni szíveskedje­nek. Már eddig is számos jeles képzettségű joghallgató jelentkezett, kik azonnal hajlandók conditiókat vállalni, s így míg egyrészről az ille­tők legrövidebb uton alkalmas, a czélnak meg­felelő egyéneket nyerhetnek, másrészt sok jeles ifjú mentetik meg az anyagi viszonyokkal való küzdelemtől. — írásbeli megkeresésre, a legrövi­debb idő alatt válasz adatik. Hivatalos helyiség Nagyobb egyetem épület II. emelet. — Pesten decz. 20. Timon Ákos. (Magyar királyi állami sors­játék.) A hivatalos lapban következő f­i­­gyelmeztetés tétetik közzé: Minden félreértésekből eredő hátrányok kikerülése vé­gett ezennel közhírré tétetik, hogy a III. m. kir. állami sorsjáték jegyeinek elértékesítésével meg­bízott hatóságok, városok, községek és közegek, nemkülönben magánosok, a reájuk bízott és el nem kelt jegyeket legkésőbb 1. évi dec­ember 27-ig visszaküldés végett a postákra feladják, mert a húzás után feladottak, vagy a később visszakerültek, a jótékonyczélú állami sorsolásra nézve kiadott utasítás 36. §-a értelmében, eladot­taknak fognak tekintetni. (A pénteki rókavadászatról) az „Eli.“-ben olvassuk •’ Megyertől indultunk zord időben, havas gyep felett 21-én a király­­lyal, ki gr. Bellegardeval jött. A királynét visz­­szatartotta a rideg esőzés. Gróf Andrássy Gyula nem hiányzott. A 8-as coverhez érve, egy nagy rókát ugrattunk ki s csakhamar elkezdtük ül­dözni. De a szimat mindegyre elveszett s igy valódi futam nem is igen volt. Mikor megkerült a róka, ismét nyomában voltunk, hogy pár percz múlva újból elveszítsük. A check is­métlődött gyakran és hoszantólag. Egyszer azonban oly helyen tűnt el a ravasz állat, hol nem talál­tunk semmi üreget, mig a kutyák el nem kezd­tek nagy kőszültséggel ugatni egy dobogó hidat, — mely a fóthmegyeri után roskadoz. — Oda menekült ölteme egy olyan szűk nyíláson, mely eléggé tanúskodott megszorult­­ságáról. Megfogta magát, de miként férjünk hozzá ? A lyukon nem mehetett be egy kutyá­sém­. Ásós emberünk sem volt jelen. Hanem ott hagyni bizony nem akartuk. Leszállot­­tunk tehát lovainkról s neki állottunk a hid felfeszítésének. Nem könnyen, de végre si­került , s róka koma kirohant, mihelyt látta, hogy megtágult a nyitás. A híd fel­­feszítése előtt tanakodtunk kissé, hogy ne hagy­juk-e (mert hiszen hatalmunkban volt) a kutyák­nak, mihelyt utat nyitunk neki a hídból ki­felé, a király azonban óhajta, hogy hagyjuk futni a reményben, miszerint szerez egy tűrhető runt is még. Ő felsége nem is csalódott. Ró­kánk elveszett ugyan nem sokára másodszor is egy kis időre (ekkor egy bozótban húzta meg magát), de midőn újból megtaláltuk, elkezdett nyargalni tisztességesen s valami 12 percznyi run után az Almássy-pusztán át elérte a fóthi park északi végét s bement. Ott hajtották a ku­­tyák ide s­tova, míg nem elvesztették véglege­sen. A parkban sajátságos bukások történtek. A terület egy része ugyanis süppedékes, zöldellő felszínnel- Erre tévedt több társunk és egy­szerre csak azt láttuk, hogy Blaskovich Miklós, Sztáray István, egy úr az angol követségtől és a huntsmann ott hevernek lovaikkal együtt közel egymáshoz, az ámító gyep vizében. Nem kis bajba került kivergődésük. A parkban zavart csinál a sok nyúl is. Szüntelen ugrándoznak a kutyák útjában, melyek aztán el is vesztik a róka szimatját. — Mindössze is egy rövid futa­mot nyervén, visszatértünk a 8-as coverhez, hogy lássuk, nem jön-e ki még valaki versenyez­ni. Nem jött senki. S nem vártunk soká, hanem haza siettünk, átázva és átfázva, de hatalmas ét­­vágygyal. — Holnap Vecsésnél lesz a meet, hova külön vonaton megy az egész társaság. (Figyelmeztetés.) Minthogy a cholera Zemplén megyében még mindig aggasztó mérv­ben pusztít, s különösen S.-A.-Uj­helyet és Sá­rospatakot (utóbbi városban 25 nap alatt 130 egyén esett áldozatul) látogatta meg legsúlyo­sabban : az ev. ref. főiskolai igazgatóság még nem látja elérkezettnek az időt, hogy az ifjúság veszély nélkül egybegyülhessen. Ennélfogva figyelmezteti az ifjúságot, hogy otthon várja be, mig az egészségi viszonyok kedvezőbb for­dulatot vesznek, s mig az egyb­együlésre hírla­pok útján az igazgatóság által felszóllíttatik.Sá­­rospatakon, decz. 20. 1872. Az ev. ref. főiskolai igazgatóság. (Sikkasztás.) Waitzenkorn Siegfried, egy igen tekintélyes szegedi családból származó 18 éves ifjú, ki már Bécsben csalási bűntény miatt 18 havi súlyos börtönre volt ítélve, sza­badlábra helyeztetése után megint Pestre jött, és itt egy rokona ajánlata folytán Eisler testvé­rek czégüzletébe mint gyakornok belépett. Fo­lyó hó 6-án a czég könyvvivője Weitzenkornt egy levéllel,mely két 4800 ftról szóló és „Popper fiai és Laczkó“ bécsi nagykereskedői czéghez czim­­zett forgatmánynyal ellátott váltót tartalmazott, a postára küldte. Ezt Weitzerkorn tudván, út­közben felbontotta a levelet, kivette a váltókat és ugyanazon czím alatt más levelet adott fel a postára. Másnap elment Schreiber Adolf ter­ménykereskedőhöz, kinek pénzüzlete is van, és az egyik váltót igen olcsón el akart adni, Schreiber azonban feljelente az ügyet, és ugyan azon nap estén sikerült a tettest az állami vas­pályának indóházában letartóztatni. Weitzen­­korn azonnal bevallotta tettét, meg is találtat­tak nála a váltók, és ennek alapján átadatott a pesti kir. bünfenyitő törvényszéknek, mely őt tegnap sikkasztás miatt két évi súlyos bör­tönre ítélte. (A gyógyszerészettan hallgatók segélyegyleti bálja) 1873. évi február 6-án fog megtartatni a Hungária szálloda dísz­termében. A balanyai tisztet Pauler Tiva­dar­n­é asszony volt szives elfogadni. (A kétfejű csalogány), ki jelenleg a bécsi józsefvárosi színházat esténkint a zsúfolá­sig megtölti, jövő január hó 7., 8. és 9. napjain a városi rodoute nagy termében három előadást fog tartani. E ritka természeti tüneményt, mely ellenmása a siami ikreknek, születése után egy Smith nevű amerikai 30,000 dollárért megvette. Egy testen két tökéletesen kifejlett feje van, melyek egyike sopron, a másika alt hangon éne­kel. Azonkívül tánczban stb. is bemutatja magát. (1125. halotti mise.) Schön­burg her­­czeg, aranygyapjas vitéz meghallván, a rend szabályai szerint minden arany­gyapjas vitéznek 15 halotti misét kell a boldogult lelki üdvéért elmondatni, ez öszszesen 1125 mise. — Cziráky János gróf a pesti szent­­ferenczrendi templomban mondatja el ez ízben a miséket; más alkalmakkor azt lovasbe­­rényi kápolnájában tétette, hol egy udvari káp­lánja volt, ki az arany-gyapjas vitézeknek ne­veit korszerint összeirta, és ha halálozás történt, elmondta a kellő miséket. (Előjegyzési­ naptár.) Megjelent s szer­kesztőségünkhöz beküldetett. Czettel szab. elő­­jegyzésij naptára 1873-ra.Tartalmazza a naptáron kívül a holdnegyedeket, sorsjegy húzásokat, és a világ műveit államaiban levő pénznemek táb­lázatos kimutatását. (Új zeneművek) Táborszky és Parsch kiadásában megjelentek a következő zenemű­vek : „A meghallgatott ima.“ „Válasz a szűz imájára.“ Morceau brillant pour le piano par Théd­e Badarzewska. Ára 50 kr. — „Morceaux de Salon pour le piano à dux mains. 1. Sehn­suchts-Schmerzen und Hoffnungswalzer." Ára 25 kr. — 2. Beethoven. Albumblatt. Ára 60 kr. — Ghys, Air du roi Louis XIII. Ára 50 kr. (Végrendelethamisitási per.) P­a­z­á­r Lajos budai­ ügy­véd s társai ellen, a néhai zsugori Pausenberger törvényes örökösei által a pesti kir. fenyitőtörvényszéknél indított vég­rendelethamisítási bűnperben a végtárgyalás f. hó 28-án leend. A védelmet dr. Schulhof Géza és dr. Füzesséry Géza pesti ügy­védek vették át. Helyi hírek. (A pest-józsefvárosi III. kerület iskolaszéke) a szegény tanulók karácsony­ajándékai számára gyűjtést rendezvén, ennek eredménye a következő volt: D ö t­z e r ur ivén 34 frt 50 kr; dr. Haas ur ivén 17 frt 20 kr; Lutz ur ivén 12 frt 10 kr; Petz ur ivén 7 frt 50 kr; Hausschild ur ivén 1 frt 60 kr; Hub­er és Tauser urak ivén 42 frt 30 kr; S­t­e­f­a­n­i ur ivén 22 frt; W­i­n­k­­­e­r ur ivén 7 frt 30 kr és 1 frt ezüstben; Kiss ur ivén 5 frt; B­r­u­n­h­u­b­e­r ur ivén 25 frt; S­c­h­r­a­nz ur ivén 36 frt 10 kr; S­c­h­­­i­s­z ur ivén 7 frt. Összesen 217 frt 60 kr és 1 ezüst forint. Pest, 1872. decz. 21. Dr. Császár, jegyző. (A korcsolyáz­ó-e­g­y­­­e­t) bálbizottsága következőleg alakult meg: elnök gr. Batthyányi Elemér, alelnök Keve József, ellenőr Püspöky Emil, pénztárnok Balogh Károly, jegyző Murá­nyi Lajos. Bizottsági tagok: Braun Károly, Gyarmathy Gyula, Jankovich Aladár, Kiss Aladár, dr. Kresz Géza, dr. Keglevich Tibor, Kovács S. Endre, dr. Licsek Ákos, Lyka Döme, Naisz Gyula, Országh Sándor, dr. Pisztóry Géza, Simay Aladár, Silbersdorf Henrik, Thaly Guidó, Treszinszky István, Tafler Zija, dr. Wallner Adolf. (Budavárosa) tanácsa a polgári iskolák igazgatójának fölterjesztése folytán általa egy értékes ásvány, kagyló, rovar és lepkegyűjte­­ményt, gyos­­s sodronysegéczmintákat és 26 db természettani eszközt vásároltatott karácsonyi ajándékul ugyanezen iskola számára. (Hangverseny.) A családi képző­ egylet egy képezde fölállítására 1872. decz. 27-én esti 7 */2 órakor a redoute kis termében hangver­senyt rendez. Jegyek előre válthatók Rózsavöl­gyi és társánál és a hangverseny estéjén a pénz­tárnál. (Az Erzsébet téri sétány) belső parkírozására vonatkozó tervet, melyet a város készített, a fővárosi közmunkatanács csekély módosítással helybenhagyta. E szerint a tér 4 sarkára világos színű oszlopok, a tervezett két vizmedencze között virágágyak fognak előállít­­tatni, a vizmedenczék virágágyakkal lesznek szegélyezve. (A főv. közmunkatanács) fel­hívta Pest városát, hogy jövőben az egyes ügye­ket, melyek a városnál gyakran sok időt igénylő tanulmányok tárgyává tétetnek, hozzá ne a leg­utolsó perezben küldje fel, midőn már a terve­zett munkálatokat is foganatosítja, miután igy a közmunkatanács az 1870-ik t. ez. 175. §-ban reá rótt kötelességet nem teljesítheti. (A városi vízvezetéki iroda­ igaz­gatói, házfelügyelői és raktárnoki állomásaikra a pályázati határidő lejártán és a kijelölések megtörténvén, a tanács az ügyet azzal terjeszti a közgyűlés elé, hogy az igazgató a közgyűlés által volna választandó, a másik két állomás pe­dig a tanács által betöltendő. (Az ördög árka beboltoztatása­ tárgyában a budai főhadparancsnokság azon ajánlattal fordult a belügyminisztériumhoz, hogy e czélra 30000 frttal kész hozzájárulni a költ­séghez, ha az árok beboltozása a krisztinavá­rosi katonai kórház építésével egyidőben befe­jeztetnék. A katonai kórház 1873. végéig elké­szül. (Az állandó vizműs kiépítése Lind­­ley Williammal kötendő szerződési pontozatokat a tanács mai ülésében lényegtelen módosítások­(x.) A Debreczenben szept. havában alakult „Tisza“ biztosító- és jelzálogbank, mely rész­vényeit a nagy tőkék és tőzsdei műveletek ki­zárásával Debreczenben és a környező Szabolcs, Szatmár, Mármaros, Abauj, Bereg, Ung, Borsod és Gömör megyékben, magán aláírások útján, többnyire a földbirtokos-osztályhoz tartozó rész­vényeseknél helyezte el, alig háromhavi munkál­kodásának eredményéül a következő üzleti ki­mutatást bocsáthatja nyilvánosság elé : A tűzosztályban e hó közepéig 3.980,000 frt értékű biztosított tőke után, díjakban és illeté­kekben 110,897 frt bevétele van a banknak, még az életosztályban 580,100 frt biztosított tőke után 13—14,000 frt díjbevétel s ekép összesen 124,000 frtnyi díjbevételi összeget mutathat föl. A társulat készpénztőkéinek nagyobb része tizen­hat provinc­iális pénzintézetnél van elhelyezve, melyek közül különösen a debreczeni takarék­­pénztár, ipar és kereskedelmi bank és sz. kir. Debreczen város, jelentékeny mérvben részel­­tették. Az életbiztosítási osztály részére a társu­lat egy százhúszezer forintos házat vásárolt meg Debreczenben. A bank, jelzálogüzlet osztályát újév után nyitandja meg. E bank jelenleg tiz helyi központi irodával s 2518 ügynökséggel rendelkezni.­­(A va­l­kány-perjámosi menetterv megváltoztatása.) A cs. kir. szab. osztr. államvaspályatársaság valkány-perjámosi vona­lán 1873. január 1-től kezdve a 2. és 3. számú vegyes vonatok személyszállítással fognak köz­lekedni, s a menetidő gyorsabb haladás s a meg­állapodás rövidítése által alábbszállittatik. A csatlakozás Valkányban mindazáltal vál­tozatlan marad. 2. sz. vegyes vonat. Elindulás Perjámosról 8 ó. 25 p. reggel. „ Sz.-Miklósról 9 „ 45 „ „ Megérkezés Valkány­ban 11 „ 10 „ délelőtt. 3. sz. vegyes vonat. Elindulás Valkányból 3 ó. 21. p. d. u. „ Sz.­Miklósról 5 „ 1 „ „ Megérkezés Perjámoson 6 „ 6 „ este. hal elfogadá, és azokat közgyűlés elé ter­jeszti. (U j o n c z o z á s.) A budai ujonczok kisor­solása jövő január hó 16-án lesz. A felszólamlá­sok tárgyalása február 27-én kezdődik. A beso­­rozást március 3-án kezdik. (A fővárosi törvényhatóság­ rendezésének közelsége miatt elhatározta a ta­nács, hogy ezentúl a tisztviselőket, szolgákat, rendbiztosokat és poroszlókat csak ideiglenesen és úgy fogja kinevezni, hogy azok állomásaik­nak esetleges megszűnte után semmiféle vég­kielégítésre sem tarthatnak igényt. (Karácsonyi ajándék.) Dr. Heinrich János a budai ráczfürdő tulajdonosa Degen Jenő budaráczvárosi plébánosnak 200 irtot azon ké­réssel adott át, hogy azokat 40 szegény között 5 fijával a karácsonyi ünnepekre oszsza szét. (Adomány karácsonyfára.) A városi tanács mai ülésében karácsonyfára a magyar gaz­­dasszony, az izraelita, az evang. árvaegyletnek, a szegény gyermekek menházának, a Josefinum ii, és az Erzsébet leányárvaháznak, a gyermek­­kórháznak és a szürkenénéknek egyenként 25 ftot utalványozott. (A derék ó-bu­dai városi iskolasz­ék) tekintettel a tanítók csekély fizetéseire, elhatá­rozta, hogy a tanítóknak a városi képviselőtes­tülethez fizetés-javítás végett benyújtott folya­modványát pártolólag terjeszti fel, amennyiben 205 frttal és 25 lakbérrel véli javíttatni a mos­tani fizetést. (Egy híres betörő tolvaj.) A­­ki egy igen tisztes budai családból való, Bécsben, hol egy veszélyes tolvaj banda tagja volt, a múltkor egy betörés alkalmával elfogatott. (A vízvezetéki cső hálózat) tisztántartása végett a város 6 csoportra oszta­tott és a csövek öblítése turnusonként minden 5 napban fog megtörténni. Oly intézkedés, melyre már régóta szükség van. (A sugárútnak) a városligetbe vezető végére nézve ma határozott a tanács,­mellőzvén a közmunkatanács, és elfogadván a középítészeti bizottság tervét, mely szerint ezen át nem a vá­rosligeti tó mellett, hanem a tó és körönd között fekvő platán-erdőn keresztül fog vezettetni. (A pesti bölcsődék karácsonfájára adakoztak : Neuwelt Betti 10 fiát, Adler Antal, Heinzberg Sándorné, Jálics Ferenczné, Karlovsz­­ky Zsigmondné, Rőser Miklósné, Szafani Lajosné és Tömöry Györgyné 5—5­ ftjával 35 ftot, Ba­logh Istvánné, Kanovics Béla Mór, Kopstein Gyuláné, Máday Jánosné és Sztanyóné 3 — 3 frtjával 15 frtot, Aigner Miklós, Braun Lajosné, dr. Dulácska Géza, dr. Koller Gyula és Thurn Eliz 2—2 frtjával 10 frtot, tehát mindössze 70 frtot. Fogadják a, nevezett urak és úrnők az egylet hálájának nyilvánítását- Az igazgatóság­­val feledhetlen hazámtól, elhagyatva végre tel­jesen lemondtam arról, hogy magyar ügyekkel foglalkozzam. Több, mint huszonöt éven át, gyenge erőmhöz képest­­ugyan, de legjobb aka­rattal, fáradhatlanul törekedtem arra, hogy a magyar irodalom szellemi jelentőségét a kül­földdel megismertessem; körülbelül száz kötet tünteti fel ez iránybani működésemet, és sike­rült is legalább Petőfit és Jókait meghonosíta­nom a világirodalomban, mely közvetlen és közvetett törekvésem nélkül még soha nem vett volna tudomást e két jeles költőnkről. Ezen ön­­tudat teljesen kárpótol azon szomorú tapaszta­lásért, hogy becsületes törekvéseimben nemcsak hogy nem találtam támogatásra hazám részéről, hanem gúny és ignorálás­­ ütött osztályrészemül. Midőn ennélfogva lemondok arról, hogy további közvetítésemet a nemzetre úgyszólván reá­erősza­koljam, utolsó hazafias kötelességemnek tartom a birtokomban levő irodalmi kincsekkel akként rendelkezni, hogy azok honfiaim használatára álljanak s e tekintetben kivánatos volna, ha honfitársaim közül többen iparkodnának csekély adományomat szaporítani, hogy a magyar iro­dalom, legalább egy helyen a külföldnek, méltó­ságához illőleg legyen képviselve. Fogadja stb. Kertbeny. B. Jósika Miklós könyvtára. Berlin, decz. 14. Tisztelt szerkesztőség! Öt év óta ismét Berlinben lévén, körülbelül három évvel ezelőtt háromszáz db könyvet ajándékoztam az itteni magyar egyletnek, me­lyeket feledhetlen barátom Jósika Miklós báró 1864-ben Drezdába történt átköltözése alkal­mával Brüsselben nekem emlékül adott. Miután azonban a berlini magyar egylet ha­vonként csak egyszer tart ülést, időközben pe­dig nagyon nehéz, majd lehetetlen fél ezernyi kötetre menő könytárát használni, az itteni nyil­vános kir. könyvtárnak szintén körülbelül 700 kötetre menő magyar műveket ajándékoztam — Jókai, Petőfi, Gyulai, Toldy s egyéb magyar íróktól, — azon feltétel alatt, hogy azok a könyvtárnál jelentkező magyaroknak kikölcsö­­nöztessenek. E könyvek dr. Sybel, kir. könyv­tár-őr különös felügyelete alá rendeltettek. Az ügy érdekében kívánatos volna, ha e kö­rülményről a magyar köz­­ség is az ön elterjedt lapja útján értesülne, hogy így esetleg Berlin­ben megforduló honfitársaink tudják hova for­duljanak magyar olvasmányért. Ez annyival szükségesebbnek látszik előttem, miután a magyar tudományos akadémia kiadvá­nyait több mint negyven év óta pontosan meg­küldi ugyan, de nem valamely nyilvános könyv­tárnak, hanem a porosz kir. tudom akadémiá­nak csere czéljából; ezen akadémia szabályai értelmében azonban a százakra menő magyar művek csupán német akadémiai tagok által használhatók, kik természetesen egy árva szót sem tudnak magyarul. Súlyos krónikus bajok által gyötörtetve, tá­ A „P.Napló“ táviratai. Darmstadt, decz. 2. Az országgyűlés ma nyittatott meg. A trónbeszéd kinyilatkoztatja, — habár az állami feladatok jelentékeny része a birodalomra ruháztatott is át — az egyes ál­lamoknak mégis elég tág terük marad az áldá­sos kifejlődésre és önálló működésre. A trónbe­széd törvényjavaslatokat jelent be a népisko­lákra és az egyháznak az államhoz való viszo­nya szabályozására vonatkozólag. Madrid, decz. 21. A senates tegnapi ülésé­ben felolvastattak az új miniszterek kinevezési okmányai. Zorilla felvilágosítást adott a mi­niszterválságról, Spanyolország helyzetéről és a rabszolgaságnak Portoricoban való megszünte­téséről. Martos hasonlag pártolja a rabszolgaság megszüntetését. A senatus magáévá teszi Martos felfogását. Páris, decz. 21. A főhaditanács elhatároza a „Chasseurs à pied“ nevezetű csapatok meg­szüntetését. Benedetti, volt nagykövet fia, stock­holmi franczia követséghez titkárrá nevezte­tett ki. Bern, decz. 21. A rendi tanács szintén elfo­gadta a szövetségi alkotmány revisiójának újra­­felvétele iránti javaslatot. Róma, decz. 21. A kamara elé terjesztett ujonczozási törvény a személyes szolgálatot ren­deli el, és pedig a 18-ik évtől a 40-ik életévig. A hadjutalékot tényleges hadseregre, mozgó őrségre és álló őrségre osztja be, megtartván az egy éves önkéntes szolgálatot. A senatus jan. 1- ig elnapola magát. A ka­mara előtt azon képviselők, kik a jezsuiták el­len szavaztak, a nép által demonstratiószerűleg üdvözöltelek. Egy osztály nemzetőrség békés után zavarta szét az összegyűlt tömeget. „Az „Opione“ jelenti : „A közmunkák mi­nisztere és a genuai Lavaldro-ház megállapiták a Genua és Dél-Amerika között létesítendő időszaki postahajózási szolgálat végett kötendő szerződés alapvonalait. Bécs, decz. 21. (Zárlat.) Hitelrészvény 333.50. Galicziai 228.75. Államvasut 333.—. Rente 66.65. 1860-ki 101.75. 1864-ki 142.—. Ezüst 108.75. London 109.60. Porosz pénzutal­vány 164.50. Török sorsjegy 77.—. Angol-osz­trák 322.—. Lombardok 189.—. Tramway 341.— . Hitelsorsjegy 188.50. Napoleonder 8.76 Ta. Arany 5.17—. Frankfurt 92.70. Magyar sorsjegy 100.75. Váltóbank 322.50. Franczia­­osztrák 132.75. Bécs, decz. 21. (Hivatalos zárlat.) Magyar földteherment. kötv. 79.—.Salgó-Tarján 168.—. Magyar hitel 184.—. Magyar záloglevél 86.—. Erdély —.—. Magyar keleti vasút 132.50. Magyar sorsjegy 99.50. Magyar földhitel 115.50 Magyar vasúti kölcsön 99.80. Anglo­­magyar 99 50. Franco-magyar b. 103. —. Al­föld 169.—. Magyar északkeleti vasút 158.—. Keleti vasúti elsőbbs. kötv. 75.75. Tiszai vasút 244.55. Municipal-bank 94.50. Frankfurt, decz. 21. (Kezdet.) Váltóárf. Bécsre —.—. Amerikai 1822-re 95.3[a • 1860-ki —.— • Lombardok 199.31*. Évjáruléki papír —.—. Osztrák bankrészvény —.—. Osztrák hitelrészvény 353. *1,. Osztrák államvaspálya részv. 354.Ti. 1864-ki —.—. Galicziai—.— Évjáruléki ezüst —.—. Győr-Gráczi —.—. Frankfurt, decz. 21. (Zárlat.) Váltóárfo­lyam Bécsre 106.—. Amerikai 1822-re 95.—. 1860-diki 93.—. Lombard 199.—. Évjáruléki papir 60.—. Osztrák bankrészvény 10.21. Osz­trák hitelrészvény 352.—. Osztrák államvas­pálya részv. 351.—. 1864-ki 160.—. Galicziai 242.—. Évjáruléki ezüst 64.—. Győr-Gráczi —.—. Utóbörze —. —. Páris, decz. 21. (Kezdet.) 3 x1% % rente 53.50. Olasz rente 67.95. Credit mobilier —.—. Con­sols —.—. Északnyugoti vasút —.—. 4­2 °/0 rente —.—. Államvasut 780.—. Lombardok 437.— Magyar kölcsön —.—. Magyar keleti vasút —.— 1871-diki kölcsön 84.45. 1872-diki 86.85. Páris, decz. 21.]­fZárlat.) 4­2 % rente 53.55. Olasz rente 67.90. Credit mobilier 421.— . Con­sols—.—. Északnyugoti vasút —.—. 4­/2% rente 76.50. Államvasut 681. — . Lombardok 437.—. Magyar kölcsön —. —. Magyar keleti vasút —. —. 1871-diki kölcsön 84.75. 1871-diki 87.10. Berlin, decz 21. (Kezdet.) Galicziai —.—. Lombard 114.—. Ezüst-jövedék —.—. Bécs —.—. Romániai —.—. Államvaspálya 202.—. Papir-jövedék —. . Hitelsorsjegy —.—. 1864- diki —.—■. Hitelrészvény 202.—. Magyar sors­jegy —.—. Berlin, decz. 21. (Zárlat.) Galicziai 103.1/». Lombard 113.— . Ezüst-jövedék 64.V». 1864-ki 93.—. Bécs 90.’b- Romániai Államvasp. 201.—. Papirjövedék 60.1­2. Hitelsorsj. 121.Vi. 1864-ki 89.7a. Hitelrészvény 201.—. Magyar sorsjegy 61.—. Bécs, decz. 21. Búza 6.90—7.60. —Rozs 4.20-4.60. — Árpa 3.35—3.75. — Zab 3.40. Repczeolaj 22.25. Szesz 57.—. Páris, decz. 21. Liszt 75.—, 72.25, 71.50. Réapolaj 97.75, 99.—, 101.25, 102.50. Lenolaj 95.25, 96.—, 96.-. Szesz 58.—, 58.-, 60.—, 61.25. Czukor finomított 158—. Berlin, decz. 21. Búza 84.—, 82.1/2 81.V«. Rozs 57.—, 57.‘A, 56,1/.. Zab 42.­—, 45.3A. Olaj 23.V2, 22.—, 23.—, 24.V». Szesz 18.03, 18.13. 18.18. Bor­oszló, decz. 21. Búza 272. Rozs 184. Zab 130. Olaj 22. Va, 22.»/*. Szesz 17.7«, 18.*/»., 18.7,e. München, decz. 21. Búza 7.45. Rozs 5.26. Árpa 4.35. Zab 3.27. Bükkor 3.53. Kender 8.2 Repcze 8.48. Hamburg, decz. 21. Búza 169, 163. Rozs 110, 112. Olaj 25.V«, 25.Vi. Szesz 16.3/*, 15. V«, 15. Va­s Köln, decz. 21. Búza 85.'/*, 84.—. Rozs 59—, 59. V2. Olaj 13.—, 13.V10. Stettin, decz. 21. Búza 75—82, 82.22. Rozs 52—56, 56.—. Olaj 23. Vi, 24. V12. Szesz 18—, 18.7.2. Antwerpen, decz. 21. Petroleum 52.25. London, decz. 10. Búza 434.70. Árpa 190.40. Zab 360.70. Amsterdam, deez. 20. Rozs 202.50, 205. Repczeolaj 45.—, 45.—, 45.—. Liverpool, decz. 20. Búza 20, liszt 6, ku­­koricza 3 pennyvel magasabb. N e w-Y o r k, decz. 20. Liszt 7.15. Folytatás a mellékleten, KÖZGAZDASÁG. A gyufa-adó. Hónapok óta forog ajkról ajkra a nem épen kellemes tény, hogy államháztartásunk fedeze­tében hiánylat van. S e szomorú ténynyel szemben mindent el­mondott már a jobb- és baloldal, csak azt nem, hogy mi után és módon is fedezzük hát e de­­fic­itet. De mégis van két pozitív terv is; az egyik a pénzügyminiszteré, ki némely adókra kiveten­dő pótlékok által igéré a hiánylat fedezését, a másik pedig legújabban Cziráky gróf úrtól származott, ki gyufa-adó megállapításával kí­ván e bajon segíteni. A miniszter javaslatára megteendjü­k észre­vételeinket, ha azok napfényre kerülnek, Czi­ráky úr tervezetét azonban ez­úttal kísérjük né­hány észrevétellel. Tehát gyufa­adót hoznánk be. Nehogy valaki azt higyje, hogy ez az eszme a mi felsőházunkban pendíttetett meg először, sietünk megjegyezni, hogy ez adó Franczia­­országban él és virul, bár sem a kincstárnak, sem az országnak nem valami nagy előnye. Ez országban minden 100 darab gyufát tar­talmazó tégely után 4 centime adó szedetik (Lei du 12. jan­vier 1872.). Az adó bélyeg-rá­­ragasztás által a gyárostól szedetik be, kinek gyára e czélból pénzügyi felügyelet alatt áll. Minekünk is ilyenforma eljárást kellene kö­vetnünk ; kérdés csak az, helyes-e s az adózta­tási elveknek megfelelő-e ez adó. A felelet nagyon egyszerű: nem. A­mint látható, ez adónem gondos pénzügy­őri ellenőrködés nélkül nem szedhető be. Az pedig sok pénzbe kerül. Ha tehát a kincstárra nézve valami ered­ményt akarnánk elérni, az adótételeket igen magasra kellene szabni, mivel már maga a­­regie is nagy összegeket igényelne. De különben is, mi osztrák szomszédainkkal vámközösségben vagyunk. Kettő volna tehát csak lehetséges. Vagy elfogadnák osztrák szom­szédaink is ez adónemet a mi nem valószínű, — vagy, hogy ez adó beszedését lehetővé tegyük, vámsorompókat kellene felállítanunk Ausztria és Magyarország között, a­minek el­fogadása pedig még kevésbbé valószínű. íme tehát a Cziráky úr javaslata sem nem helyes, sem nem lehető. De maradjunk meg még egy pillanatig ezen indítványnál. Egy igen nevezetes elvi kérdésre vezet ez in­dítvány arra, t. i. hogy mi, ne fedezze azt a sze­rencsétlen defic­itet. Ki fedezze ? hát az, a­ki gyufát fogyaszt,­­ vagyis vagyonos, vagyontalan egyaránt, egyen­lő kulcs szerint. Legalább így volna a nemes gv. indítványa szerint. Mi azonban ez elvet, bármily tisztelt legyen is az indítványzó neve, nem tehetjük magun­kévá. Mi az adófizetés alapjául egyedül a jöve­delmet ismerjük el helyes igazságos mérvnek. A gyufaadót pedig jövedelmére való tekintet nélkül fizetné boldog boldogtalan. Ez a feu­dal korszak fejadój­ának uj alakba­ni inaugurálása lenne. Ezt pedig nem akarnók. S magában Francziaországban is csak úgy nyerhetett ez adónem törvényes szentesí­tést, hogy az ottani többség Thiers özönvíz előtti nemzetgazdasági politikájának hódolva , enge­dett a szükség s pillanat első rohamának, s hogy a communéban részt vett alsó néposztályt egy kissé megkopaszsza s a bourgeoisie kedvét meg­nyerje, elveté a jövedelem egyenes megadózta­tását s a helyett a közvetett adók kerülőtén só­zott vagy félszáz apró indirekt adót a szegényebb osztály vállalta. Nézetünk szerint, saját viszonyaink szem­pontjából, mindenekelőtt azzal kell tisztába jönnünk, honnan ered a defic­it? S ezt mindnyájan tudjuk. Onnan, hogy vasu­takat építettünk, s az ország gazdasági érdekei­nek felvirágoztatására milliókat fektettünk be. S ha már most azt vizsgáljuk, hogy mindenek felett melyik társadalmi osztály vette és veszi e befektetések legnagyobb hasznát, azt fogjuk találni, hogy a termelők, nem pedig a fo­gyasztók. Mezőgazdasági terményeinknek szabad utat teremtettünk a kivitelre, mi­által a terményárak az előbbiekhez képest tetemesen emelkedtek, azok megállapodásánál a külföldi piac­ok árai is számításba jővén. A termelők haszna tehát világos. Nézzük most a fogyasztókat. Ezek drágábbért szerzik be az életszükségleteket, a kenyeret és húst, mint eddig. Tehát az előbbi állapotokhoz képest vesztenek. Igaz ugyan, hogy más oldal­ról meg az iparczikkeknél valamit nyerhetné­nek, de ne feledjük, hogy az ipari czikkek szál­lításánál a vitelbér korántsem képez oly neve­zetes tényezőt, mint a nagyterméjű és olcsó mezőgazdasági terményeknél, s csakugyan az öltözékek ára nem is szállott oly arányban, mint a minőben emelkedett a mezőgazdasági termé­nyeké. A munkabér emelkedését pedig bőven felemészti az emelkedett házbér. A fogyasztók tehát vesztenek a réven is vá­mon is s még csak azt sem tettük meg kedvük­ért, hogy az ipari czikkekre vetett vámtételeket szállítottuk volna le.

Next