Pesti Napló, 1873. augusztus (24. évfolyam, 176-200. szám)

1873-08-26 / 195. szám

rend« úgy elveszett volna, mint egy kis gombostű, az magától értetődik. Hanem a kormány, mely őrizete alá vette Francziaország valódi szabadságát, hogy valamiké­pen el ne lopják, neszét vette a dolognak és ime az összeesküvés összes fonalai és czérnaszálai kezei közt vannak. Hanem mennyi fáradságba, erélybe került ez a munka, az alig képzelhető! Csodálnám, ha addigra, mire a sorok napvilágot látnak, a villa­nyos sodrony utján nem értesülnek valami nagysze­rű hálamanifestatióról, melyben a franczia nemzet a hon megmentést részesítenél. A »Bien Public“e fölött nagyon mérges és azt állítja, hogy ez mind merő hazugság; kife­jezést ad azon szent meggyőződésének, hogy Fran­­cziaországban lehet valaki bitorló, renegát, lelki­­ismeretlen ármánykodó és nem fog annyira ü­ldöz­­tetni, mint­­­ha becsületes hazafi. Laurier úr, a Var megyei tanács volt elnöke az uj választásnál megbukott tudvalevőleg ő volt az,ki Audiffret Pasquier urat rábírta, hogy támogassa a pápa világi hatalmat és e szerint a szent ügy bajno­kainak soraiba álljon. Azon tudatban, hogy ezzel nagy tettet vitt végbe, beutazta megyéjét, hogy ott a nép kezéből ezért elfogadja az illő hálakifejezéseket. Hanem az a nép más nézeten volt és a jó urat kifü­tyülte,macskazenékkel illette és azután elejtette a vá­lasztásnál. Laurier úr ezért dühbejött és Gambettához légy keserves levelet intézett, hogy azért a raeghur­­czoltatásért ő, Gambetta felelős, miért izgatta ellene a népet ? Gambettának talán megesik a szíve a sze­gény emberen és majd mellette fog agitálni. Chambord gróf a zarándokügyi bizottmányhoz egy levelet intézett, melyben kijelenti, hogy a válság lefolyta előtt nem tartja jónak Franczia­országba visszatérni. Attól fél, hogy megjelenése oly tünteté­sekre adna alkalmat, melyek méltóságát igen meg­­csorbítanák. Ő ujját sem mozdítja meg a maga dolgában, bízik ügye igaz voltában, a pápa imáiban és a franczia katholikusok nagylelkű rokonszenvé­­ben. Már az csakugyan hálátlanság, hogy megfeled­kezik arról, hogy azoknak kellene bizalmat és há­lát szavazni, kik az ő ügyében, az igaz, hogy önzés­ből is, elfojtják lelkiismeretük hangját. Sokkal ügyesebben járnak el az orleansi her­­czegek. Aumale hg folyton sürög-forog Párisban, hogy szövetségeseket verbuváljon, Nemours­ky a legitimisták scrupulusainak csitítását vállalta el, a párisi gróf pedig maga köré gyűjti az orleanista ud­vart. Most Guizot látogatását várják, ki úgyszólván felfedezője volt a fúzió eszméjének, ki leginkább működött közre régi vetélytársának, Thiersnek meg­buktatásán. Minthogy épen az orleansokról van szó, egyút­tal megemlíthetjük azt is, hogy a napokban a Drou­­ot utczában egy antiquariusnál egy érdekes okmányt fedeztek fel: azon okmányt, melyben Páris városá­nak hatósága Bourbon Lajos Fülöp Józsefnek, ci-de­­vant orleansi­ngnek megengedi hogy ezentúl Ega­­lité-nek nevezhesse magát. Valóban időszerű felfe­dezés ! A „République Francaise”-ban Gambetta egy hosszú czikkben polemizál Lemoinnenak nagy sensatiót keltett minapi czikke ellen. Gambetta ki­fejti, hogy a radikális párt nagyon is jól fegyelme­zett párt, mely tud mérsékletet tartani és Thiersnek számos engedményt tett; csak egyben nem akartak semmikép sem tágítani, hogy t. i. elismerjék a nem­zetgyűlés alkotmányhozó hatalmát; hogy a május 24-ki események csakugyan igazolták az ő politiká­ját; hogy Ranc megválasztása Lyonban tiltakozás akart lenni a Lyon város municipális szabadsága ellen elkövetett merénylet ellen; a párisi választás pedig válasz akart lenni az orleanisták ellen, kik azt híresztelték, hogy Remusat megválasztatása azt jelentené, hogy Páris az 1830-diki állapotokat óhajtja vissza, — hogy Remusat megválasztása nem használt volna, — a mennyiben a május hó 24-diki eseményeket nem gátolja, hanem igen is ártott volna, mert a nép előtt úgy tüntet a­­ fővárosi radikális pártul, mint amely elveihez hi­­telen. Lemoinne czikke különben senki más nézeteit nem képviseli, mint Lemoinne-éit. Lemoinne urat befonták abba a játékba, mit az orleanisták a jóhi­szemű és jámbor Chambord gróffal űznek. Ők ugyan­is meg vannak győződve, hogy Chambord gróf még a pápa felszólítására sem fog lemondani a fehér zász­lóról, és hogy akkor a párisi gróf lesz franczia ki­rály. Lemoinne ezen nézetét Bapst, Leon Say, Perier Kázmér és a Debats szerkesztőségének egyéb tagjai épen nem osztják és igy a Debats ezentúl is köztár­sasági lap marad. Végén csattan az ostor. Megemlítjük, hogy a Belfort Dan Thiers tiszteletére rendezett ünnepélyek tárgyában a hivatalos vizsgálat már meg is indít­tatott. Különfélék. Budapest, aug. 26. (Kinevezések.) Az igazságügym­iniszter a temesvári kir. törvényszékhez aljegyzővé Keller Peregrin törvényszéki díjas joggyakornokot; a temesvári k. járásbi­­sághoz aljegyzővé Gerzsényi Péter temesmegyei t. aljegy­zőt; és írnokká Panajoth József lippai k. járásbirósági írnokot; áthelyezés útján a buziási k. járásbírósághoz al­jegyzővé : Podhajeczky Sándor, ügyvédjelöltet, írnokká pedig Molnár István törvényszéki dijnokot; a rékasi k. já­rásbírósághoz aljegyzővé: Bakalovich Mihály temesvári törvényszéki írnokot és írnokká : Konstantin Szilárd tör­vényszéki dijnokot; a lippai k. járásbírósághoz; írnokká Glatz József járásbirósági gyakornokot és végül a vingai k. járásbirósághoz írnokká : Szabó Ferencz vingai járás­birósági bijnokot, Simonits János ügyvédsegédet a tenkei járásbiróság mellé birósági végrehajtóvá, az abrudbányai kir. törvényszék mellé birósági végrehajtóvá Áron Miklós abrudbányai tanítót, a szabadkai kir. járásbirósághoz aljegyzővé Piukovits János szabadkai kir. ügyészségi irno­kot, a topolyai kir. járásbirósághoz aljegyzővé Schilling Kálmán törvényszéki díjas joggyakornokot, és ugyanide írnokká Polyakovics Máté járásbirósági dirnokot, végre a kunhalasi kir. járásbirósághoz írnokká Friedrich Sándor kun­halas városi írnokot, a budai kir. törvényszékhez jegy­zővé Seyfried József ottani aljegyzőt nevezte ki, Zlatháry József iglói kir. járásbirósági telekkönnyvvezetőt a zsolnai kir. törvényszékhez helyezte át. (Birósági k­i­n­ev­e­z­é­s­e­k.) A király az igazságügyminiszter előterjesztésére albirákká a pestbelvárosi járásbirósághoz .­Novoszád Já­nos pesti törvényszéki telekkönyvvezetőt, — a pest­lipótvárosi járásbirósághoz; F­e­j­é­r Elek pesti tör­vényszéki jegyzőt, — a pesti fenyitő járásbirósághoz; Sebastiani Károly pesti törvényszéki jegyzőt, •é­s végre az ó­budai járásbirósághoz: Fell­mann Alajos budai törvényszéki jegyzőt nevezte ki. (A magyar miniszterek) és horvát-szlavon-dalmátországi miniszter, mint a hiva­talos lapban olvassuk, egyenkint 100—100, össze­sen tehát ezer forintot adakoztak a cholera-járvány által sújtott vidékek szegénysorsú lakosainak felse­r­élésére, s ez összeget a czélnak megfelelő felhaszná­lás­a végett a belügyminiszter kezeibe tették le. (k­lán, szerb fejedelem) ma hajnalban utazott keresztül Budapesten. A hajó, me­lyen megérkezett,fél 3 tájban érkezett ide, itt szenet vett föl és 4 órakor tovább ment. A fejedelem nem szállt partra. (Az ezüst-árkeletpótlék) i. é. szeptember hóban valamennyi, ennek beszedésére jogosított és e jogot igénybe vevő vasútra a magyar korona területén 5%-kal fog számíttatni. (Tóvölgyi Titusz ügyében.) A pesti k. tvszék Tóvölgyi Tituszt az okmányhamisí­­tás és csalás vádja alól felmentette, Csanády Sándort pedig meg nem jelenéséért 50 frt makacssági bünte­tésben marasztalta el. A per a kir. tábla elé is ke­rült, mely, mint halljuk, Tóvölgyire nézve az első birósági ítéletet helybenhagyta és C­s­a­n­á­­d­y Sándort, miután bebizonyította, hogy betegség miatt nem jelenhetett meg, a birság alól felmen­tette. (A nemzeti múzeumhoz) múzeumi segédőrre dr. Hampel József, eddigi múzeumi segéd, helyébe pedig múzeumi segéddé O­r­t­h­m­a­­y­e­r Tivadar csanádmegyei áldozát neveztetett ki a vallás- és közoktatási miniszter által. (Jókai regényei Németország­­b­a­n.) Jókai Mór előnyös föltételek mellett Janke Otto, ismert berlini kiadóval szerződést kötött min­den eddigi s ezután írandó regényeinek német kia­dására; eddig 25 kötetet adott ki ebből Janke s ezek jól kelnek. Janke fel fog szólítani hollandi és newyorki kiadókat is, hogy e regényeket más nyel­ven is terjeszszék. (H y m e n.) Mayer Salamon erdélyi földbirto­kos Nagyváradon eljegyezte Czinczár Katalin kis­asszonyt. (Reformok Debreczenben. )A debreczeni collegium belreformjáról a következőket jelenti a „Debreczen.“ A­mint értesültünk, collegiu­­munk beléletében, sőt szervezetében fontos és neve­zetes változtatások és nyitások vannak már indítvá­nyozva. Egy küldöttség még július hóban elkészíti a kollégiumi felügyelésre vonatkozó javaslatát, mely­nek tételére még a­z. évi márcziusi tanügyi bizott­ság hívta fel a tanári kart és gazdasági választ­mányt. A felügyelés főleg az új épü­letbeli tisztaság, csin és épség megtartását czélozta a kiindulási pon­ton. A vegyes bizottság azonban az új szabályokat kielégítőknek nem találta, ha a végrehajtás örökké változó s épen ezért a felelősséggel állandóan fel nem ruházható közegek kezében ingadozik, gyöke­res javítást hozott indítványba: kollégiumi háznagy (quaestor) vagy titkári hivatal felállítását állandó tisztviselővel; reá ruháztatnék az igazgató tanár ke­zébe nem illő gazdászati, építészeti, épülettisztántar­tási, szóval mindennemű anyagi teendő, hogy igy a ta­nár a szellemi és és fegyelmi téren fejtse ki igazgatói tisztét és ügyességét; háznagy kezébe mennének át a senior és kontraskriba eddigi teendői, főleg az alpénz­­tárnoki és iroda részletek,ezek is állandó és gyakorlott sőt a folytonosság által ügyes és biztos kezekben a pon­tosság és hibátlanság czélját jobban elérendik. A szá­zados szeniori tiszt, némileg helyettes tanári ranggal, a legjelesb pályavégzettnek adatik, hivatala végez­tével pedig külegyetemek meglátogatására kellő mennyiségű ösztöndíj p. o. 800 forint, — ekép a se­­niorság szellemi czélja, a külföldön magasabb képez­­tetés évről évre érvényben marad. Mind e javasla­tot, mint halljuk, a tanárkar is magáévá tette, s a tanügyi bizottság elé fog az felterjesztetni. Még fon­tosabb azon másik hir, hogy az akadémiai „iskola­törvények“ egészen újra öntettek, átnézettek, s oly módon dolgoztattak át, hogy kollégiumunkat a ta­nulmány és fegyelmi rend tekintetében egyetemi mó­don alakítják át. A collegiumi új törvények javaslati szövege már a tanárkar elé nyuttatott. A javaslat sorsa tehát most már a tanári kar kezében nyugszik, ha ez czélszerűnek találja, tovább fogja feleb­bezni. (t t k e b­­ e z é s e k.J Udvarhelyszéki „Béta“ község törvénykezési tekintetben i. é. szept. 15-étől kezdve a székely-udvarhelyi k. törvényszék területén szervezett székely-keresztúri k. járásbíró­ságtól a székely-udvarhelyi k. járásbirósághoz oszta­tott be. A Dolnárasitrán+ Határőrvidék területén fekvő rervora és Schumnitza községek folyó évi nov. hó 1 fő napjától kezdve a mehádiai adóhi­vataltól elválasztatván, a bozovicsi adóhivatalhoz csatoltatnak. (Változás a honvédségben.) H­a­­­m­a­y Adolf honvédőrnagy és a trencsén-nyit­­rai 56. zászlóalj parancsnoka f. hó 17-én kelt kirá­lyi elhatározással a megtartott felülvizsgáltatás alapján f. é. szeptember 1-jétől a végleges nyugdíja­sok állományába helyeztetett át. (A fiumei brit alconsul), Hill Károly Tamás, Anglia magyarországi főügynöke ré­széről zenggi angol alconsullá neveztetvén ki, am. kir. tengerészeti hatóság őt ezen minőségében is el­ismerte, consuláris működésének megkezdéséhez bocsátotta, és erről az illető hatóságokat értesítette. Hill urnak consuláris kerülete tehát ezentúl a fiumei, buccari­i, portore-i és selezei tengerészeti kerületeken kívül a zenggi kikötőre is fog kiterjedni. (A cholera-inséges családok javára) dr. Vaskovits János, a budai hi­deg vízgyógy­intézet tulajdonosa az intézeteben folyó hó 12-én tartott zártkörű tánczvrgalom alkalmával, 40 írtot gyűjtött, mely összeg a »Fővárosi Lapok“ szerkesztősége utján kiosztás végett a belügyminisz­tériumnak adatott át. Ez emberbaráti tettért »gyűj­tő urnak és az adakozóknak a hivatalos lapban kö­szönet nyilvánittatik. (Az uralgó cholerajárvány miatt)A szepesi XVI. város területén a legköze­lebb megtartandó országos vásárok, úgy szintén Hu­­nyadmegyei Algyógy községben a szeptember 5 én tartatni szokott országos vásár megtartása betil­tatott. (Vásári jog adományozása.) Zemplén megyei Gesztely község részére évenkint négy és pedig: januárban Pálforduló­, áprilisban Gyula-, június hóban Péter Pál- és október hóban Demeter-napok hetében, mindenkor hétfői napon tartandó országos vásár engedélyeztetett. Marosszéki Szabad községnek megengedtetett, hogy meglévő két országos vásárán kivül hetenkint hétfői napon hetivásárokat tarthasson. (Az új 20 krajczáros bélyeg­­j­e­g­y­e­k­ a hivatalos lap előleges értesítése szerint f. é. szeptember 2-ától minden bélyegárudában kap­hatók lesznek. (Megerősített alapszabályok) Az „alsó-muraközi takarékpénztár“ alapszabályai a f­ödmivelés-, ipar- és kereskedelmi magyar kirá­lyi minisztérium által a törvényes bemutatási zára­dékkal el­láttattak. (A nemzeti zenedébe­n)jövő 1873- 74-ki tanévre a növendékek beiratása i. é. szeptem­ber hó 1-jétől kezdve bezárólag 6-ig naponkint d. u. 3 — 6 óra között megy végbe Ugyanakkor fizeti be minden növendék egy-egy tanszakért, melybe fölvé­tetik, a beiratási dijt (5 ftot); a részvényes tagok, ha fölvételre alkalmas növendéket ajánlanak, a tagsági dijt; a nem részvényes szülők a rendes tandijt (15 frtot); és a rendkívüli női zongora-tanszak növendé­kei a havidijt (4 frtot), mikor a próbatételkor fölvé­tetnek. A tanszakok lesznek: zeneszerzés, zongora, orgona, ének, hegedű, gordonka, gordon, fuvola, kla­rinét, magyar szavalat. A rendes előadások 1. évi szeptember 9-én, a rendkívüliek (orgona, a zongora és hegedű első s második osztályában) csak október 1-jén veszik kezdetüket. — Dr. Szubonits Manó jegyző. (Szives kérele­m.­ Mindazon tisztelt urakat és nőket, kikhez én a háromszéki székely leányárvaház ügyében gyűjtőiveket küldöttem, szí­vesen felkérem, hogy a gyűjtést végezve iveket s lehető pénzeket, legtovább ez év szeptember havá­ban, hozzám Zágonba (utolsó posta N. Borosnyó) be­küldeni szíveskedjenek. Zágon, 1873. augusztus 15. B. Szentkereszty Stephánie, a kézdivásárhelyi vá­lasztmány ideigl. elnöke. (Névváltoztatások.) Hlovik Gusztáv homonnai királyi törvényszéki joggyakor­nok „Lovik“-ra, Z­o­r­g­e­r János felső bodonyi lakos saját és gyermekei, János, Károly, Sándor, József, István és Lujza részére „Zalánfi“-ra változ­tatták vezeték­neveiket. (Beregmegyei tanügyi álla­potok.) Beregmegye iskolatanácsának hozzánk beküldött évi jelentéséből közöljük a következő ada­tokat. A megye lakosságának száma: 159,223. Tan­köteles gyermek 6 — 12 évig mindkét nemű 20,319 ; 13—15 évig, 8477. Tényleg iskolába jár 13,815, te­hát 48°o. Iskolába nem járt 14,981 tanköteles. Az iskolák jellege, minősége, állapota és felszerelése a következő: Községi iskola van 4, róm. kath. 18, gör. kath. 142, helv. hitv. ev. 74, ágost. hitv. ev. 1, összesen 239. Faiskola 7, leányiskola 7, vegyes 225. Az iskola tulajdon épülettel bir 233, bérlettel 6 he­lyen. Van bennök 242 tanterem és 232 tanitólak. Faiskola van 86, kert 200. Az iskolák taneszközeit képezik: 213 számoló tábla, 190 fali olvasó tábla, 180 fali térkép, 158 földgömb, 117 természetrajzi ábra, 39 természettani tábla és 15 könyvtár. Tan­nyelvre nézve az iskola: magyar 85, német 9, tót 1, orosz 126, magyarorsz. 14, magyarnémet 3, német tót 1. Rendes tanító 223, segéd­ 8, összesen 241. Ké­pesített 149, nem képesített 92. Az iskola növendé­kei közöl télen-nyáron járt iskolába 7975, csak té­len 4001. Tankönyvvel bír 8553, nélkülözi 3423. Az iskolából kiléptek közül jól tudott olvasni 700, ol­vasni és írni 1683. A tényleg iskolába járó gyerme­kek közül mulasztott tanítást összesen: 8718; ezek közül igazolt 1715, a mulasztás miatt megbüntette­­tett 833. (Arthur, angol h­g), ki nemrég a wa­lesi hg kiséretében Budapesten is megfordult, a na­pokban Trouville-ban majdnem áldozata lett egy fürdői balesetnek. A herczeg ugyanis múlt kedden reggel elment kiséret nélkül fürdeni; egy darabig eluszkált, de egy erős hullám hirtelen elsodorta. Egy úszómester észrevette a veszélyt, rögtön utána ug­rott és szerencsésen el is érte épen szen pillanatban, midőn már-már elvesztette volt öntudatát, a közeli szállodából hoztak meleg vizet, szeszt, és erős dör­­gölésekkel helyreállították a lélegzetet és vérkerin­gést. A hg ezután nemsokára visszament szállására, hol jóizan megreggelizett, és megmentőjét dúsan megjutalmazá. Egyéb következménye nem volt a balesetnek. (Egy női rabló.) Olasz lapok jelentik, hogy Calabriában, Catanzaro vidékén egy rablóban­da garázdálkodik, mely egy nő parancsnoksága alatt áll. E nő csak 20 éves és feltűnő szépségű; Monica Máriának hivják és özvegye egy banditának, ki a csendőrök elleni harczban elesett. Neje megragadta férje puskáját és megfogadta, hogy ennek halálát megboszulja. A szép Máriába egy fiatal ember, egy jómódú bérlő fia, beleszeretett és utána ment a rab­lók közé; a nő azonban ajánlatait visszautasította, mire a kikosarazott ifjú boszúból a hatóságnak el­árulta. Mária 30 évi fogságra ítéltetett. Egy börtön­­őr azonban beléje szeretett, kiszabadította őt a bör­tönből és el is kisérte az erdőbe, hol azután ugyan­csak az általa megmentett nő parancsára megöletett. Mária azóta még nagyobb rettegést terjeszt maga f­elé és iszonyú csapása azon vidéknek, felgyújtja a tanyákat, elhajtja a nyájakat és sarczot szed a kör­nyék lakosságától. Bandájában, mely jó számos, oly fegyelmet tart, hogy a legcsekélyebb engedetlen-Halállal UUI11011. (A porosz vasutakon történő nagy számú szerencsétlenségek) a porosz keresk.­minisztériumot arra indították, hogy e bajon kitelhetőleg segíteni igyekezzék. Azon indok, mely akkor felhozatott, midőn a vasutak a háború által annyira igénybe vétettek, hogy a forgalmi esz­közök megromlottak, ma már nem áll, mert jelenleg is épen úgy, mint akkor számos vasúti baleset tör­ténik, pedig az okozott károk rég pótoltattak. A minisztérium ennélfogva valamennyi vasúttársulat igazgatóit egy értekezletre hívta meg októberre, mely alkalommal e baj orvoslásának módja fog meg­­beszéltetni. (Fichtner Károly temetése) szombaton délután 4 órakor ment végbe a matzleins­­dorfi protestáns sírkertben. Az elhunyt családjából csak leánya, Arnsburg asszony udvari színésznő je­lent meg leányával,­ és Fichtner egyik fivére, neje súlyos betegen Gasteinban fekszik és nem jöhetett. Nagy volt azok száma, kik eljöttek, a bécsi közön­ség kedvenezének a végtisztességet megadni. Az udvari színház tagjai, Dingelstedt igazgatóval élükön majdnem teljes számmal jelentek meg, úgy szintén a többi bécsi színházak tagjai közül is számosan. A kápolnában virágok és cserjék között felállított ko­porsót számos koszorú bolttá, melyeket a bécsi színházak, a brünni városi színház, a drezdai udvari színház, valamint a „Concordia“ bécsi írói egylet küldöttek. Az egyszerű szertartást egy kar nyitotta meg. Wilckens lelkész beszéde után a koporsót ki­vitték a sírhoz, mely közel a bejáráshoz a sirkert fala mellett volt ásva, és bebocsátották összes koszo­rúival együtt. Azután előlépett Dingelstedt igazgató és kifejezést adott a várszínház tagjai fájdalmának szeretetreméltó, örök vidám kedélyű társuk elvesz­tése fölött. Ő egyike volt a legjobbaknak a várszín­ház aranykorából, szép emlékeztetés a dicső művé­szeti korszakra,mely fáj­dalom a jelen zord idők nyomá­sa alatt talán örökre eltűnt. A jelen sötét hátteréről kétszeres fénynyel válik ki a megdicsőült képe, és a síron túl kísérni fogja őt kortársai hálás emlékezete és az utána törekvők tisztelete. Dingelstedt után még L­a­u­b­e, ki tizenöt évig igazgatója volt, ma­gasztaló az elhunyt magán eseményeit és kötelesség­­­it buzgalmát. Azután könnyező szemmel léptek elő egyenként az udvari színészek, és a szép szokást követve, egy marok földet hintettek bucsuzásul ko­porsójára. . ........................................................................................................................................................................................ ■■iMBBaBBBaBggaaMBMBBPBMB—HBÍB3BI————H—Wi»B ■MWMII——iBH———g—n—TjT III WI KglO—»T j Adv* Adva Tartva l -1T5/-10T -V r*-» T ’ d­ec.1 kereskedelmi bank (500 ft. 100 frt, 40% befiz. . . *« * »' ^Hebet-pily» e.On 100 frt . . . . • w • • . 90 - j JB IC T * ( ) jf. S T J hj. Alt. letéti bank, 200 frt, 40% befizetés. ........................... _ * * 1069-1M.................................... . . . JS 51, ** — ■' * X J V-7 K ' 1 » - Oaztrik jelfilojfbank, 200 frt 85% befizetéssel . ... • * sop ............................................................' 103- 1'JS 50 * Osztrák jelzálog járadékbank, 200 frt, 40% ben. . . . ~ * pertnind "északi pálya 200 frt p. p. 1095*­­ A««. Bécsi jelzálogbank, 200 frt, 40% befizetéssel .... ~~ — * * * m to o.é. . . . . . ‘ 905 H Alt. jelzálog-biztositóbank, 200 frt, 40% befiz. . . . . _ _ 100 - «tünt 5% ‘ *7 87 60 1 _____ ____________________ Osztrák ingatlan-hitelintézet, 100 frt, 40% befla. ... ~ Ferenc« József . 200 ................................... . 103 V 104 50 | --------— ——■— -------------------------------------------------------------------------------------ipar- és fbldHitelbank 200 frt, 40% befizetéssel . . • • ~ _ Péca-barosi * 200 . ezüst.....................* ?6 7 7 —'1 Adva Tartva 1­0 l»»*-os*trák­ bank Becsbe^ 200 frt ezüst 40% befi*. . .____________Károly-Lajos „ 800 .................................... . lfc* —-------1 A. iMam­dósság 100 frt.________________V "» «j *oe - - - - ^ m . . . . . *o* * -■­ .. . 70 6 :::::: * ; ; : m : Ü« •: • : ?»7í * ezüstben ion—n­l? fi prc. ... IS 0 is 0, Osztrák Akarékbank 200 frt. 40»­, befizetéssel . . . • - Danuik.Lloyd top frt ................................................... ............................1 " ; , ipril—oct. 5 prc. . . . 73 51 73 7' Unton-bank, 200 frt ............................................................. *' F,l«í erdélyi pily. Í00 frt esdat............................................................................. Osztrák értékben visszafizetendő t ------— - . . . . . Tltantpály. 500 frank................................... 87 — S3 —. Sorsolással 1839-b51 egárz sorsj. p. p................................... 293 — 296- E. Közlekedési Vállalatok réSZVMtjei. „ 1867-iki.............................................................. a-í 50 11* Sí) „ 1839-bSl mes .................................................... 775­ *81 klföld-fittmei pálya 200 frt.................................................... IU ~ 154 Déli pálya 500 frank.............................................................. 137 - --------1 . 1854-bSI250frtos....................................... Mii 14 Osztrák duna vízhajózási társaiét..................................... 6«»- »7* - „ „ *00 frt 5»/o......................................................... sto S0-------. . 1860-bol 500 „ ........ 101 9 108 1­­ Pracutbet-nalva 200 lit D. ......................................... 219 — 219 5­. Tiszai n 100 „.......................................................................................................... — — — 1 . 1860-ból 100 „ f."/0........................................... 110 — 110 50 perdinánd északi pálya* 1000 frt ezüst...............................2­9-1- 3095 - Magy. gal. 200 frt e. 5% .......................................................................................1 , 1884-bul­init. ......................................................... 189 Sí IIJ - Ferencz-Tózsef pálya 800 frt ezüst...................................... 214-211- Magy. északkelet 800 frt. Sz.......................................... 79 fo 80 — Magyar vasúti kölcsön 120 frt darabja............................... 9750 91 — pers­harai pálya 200 frt ezü­st........................................... — -------------Magyar keleti pálya 800 frt ezüst................................... 735 75 —1 „ Sorsjegy-kölcsö n 100 frt............................................... 84 S' 86— J­ajos Károly pálya 200 frt p­p .......................................... 919 #■ 210 — Magyar nyugati 200 frt 5%.......... 6975 70 75, „ saSIldézrroa-viltsty 100 frt........................................................................Kassa oderbergi pálya 200 frt ............................................... 154 S­­1*5 5( Kass­a­ oderbergi vasút 5%, 200 frt ezdítben.......................................*5 -frontCrl záloglevél ISO frt ...­­............................... ——------Lemberg-c­­erovlczi pálya 200 frt.................................... 14 - 140 \1 Albrecht- vasút 300 frt 5% ezüstben 100 frt......................... 84 — 8S —, Állami domb­lat Jelzálog’»»« 1*0 frt.................................. m — 181 50 osztrák* nívód 500 frt .......................................................... 498 - 500- Cseh északi vaspálya 300 frt, 50­ 0 ezüst, 100 frt 91 - 38 25 . Első erdélyi pálya 200 frt ezüst ................................... 151 152 _ Cseh-nyugat! vaspálya. 300 frt, S«/p «flat 100. . . 91 - -B. Földtehermentes. 100 frt 1M­. sfékesfehé fr»?10gy SrP gráczi pálya’200 frt' ! ! '. ! 147 — H3- Morva-sziléziai kSzp.vasp. 3M frt, S«/„ ez .*.... — ---------1 ... Dé­li Dálva 200 frt ........................................................ 182 6­­183 - Osztrák észak-nyugat, vaspálya, 200 frt, 5% ezüst . 101 S0--------,1 norvát-tótországi 5%.............................................................. .? Tiszai pálya 200 frt.............................................................. 2 6 - 105 _ «adolf vaspálya, 300 frt, 5»^ ezüst, 100 frtért ... 937 94 | Erdélyországi 5%............................................................. J* - '.9 - Bécsi Tramway 200 frt......................................................... 2S0 - 153 - • . »• k.bocs. 1869........................................ 93 15 93 75. firuluiu::::::: «« m.;TM::: : : : : : :ír« mi i.n^nsor»!««^. ^ f^Wsd­ásízirs^:::::: : j«76 v»P«y. \ \ "}z Mr Csehországi 5%..................................................................­­*­ 200 fit ezüstben ............................................... ..........................Dunagázhajózási 100 frt p. ................................................ fi­t 5 | Bukovinai 5.............................................................. . v Cseh északi pálya, 1.50 frt.................................................... ..........................lnnsbrucki városi 20 frt.................................................. íg­­é­r .­ Gácsországi 5 . . . . . . ............................... . Cseh nyugati / 200 frt........................................................................................Keglevich 10 frt ................................................................ r. L Krajnai, karinthiai és tenger melléki 6/0 . . . . . . . ‘ . ' Morva-sziléziai kfszp. pálya, 200 frt ezüstbe!...................... _ _ — Buda város keltn, 40 frt............................................. — ^ .......................................................‘ ' Qo _ ok 7. Osztrák-észak­nyugati pálya, 200 frt.................................... f0­dDft - Pálffy 40 frt .. ................................................................... 23 _ 24 Alzó-auszriai 6............................................................. . TM 9* Rudolf pálya, 200 frt ezüstben.......................................... 161— IC? — Rudolf-alapitvány 10 frt....................................................... 8 14 _j­uiv ! c ...................................................* • Dél észak-német fisszekaté-pálya, 200 frt p. p. . . , _ _________Salm 40 frt p. p. . . *..............................• . . 31 — Balaburgi 6»................................................ • “ ~ Salzburgi dissorsj. 20 frt.............................................. “ J.. stájerországi 5\ \ \ \ \ \ \ \ \ ! *. ! ! ! 87sc «io E. Iparvállalatok részvényei. ! ! ! '. ! ! ! ! i i *s 1­0 7**ro^ ^ ............................................................. * “ “ „Agricola*, m­ezőg. váll. társasága foO frt..................... — — Triest város 100 p. ................................................................ ..........­ Pesti épitő­társaság 200 frt. -J­i% bef................................. —­­ — — „ „ 50 p. ........................................................... ~ “ 5» __j fi- közko­r«t5t«t)k. Donau, osztrák biztosító 200 frt......................................... .........Waldstein 200 frt .. ............................................................ rtN 9* r.o IsOfimiCSeUOK. Vasúti kocsi kölese,nzS­tbrs. 200 frt, M,%........................................................Windtsehgritz 20 frt ..................................­ . j | » ** “, Pest váró* 6% sorsolási kölcsöne 100 frt.............................. . r- Salg­ótarjáni kőszén 100 frt.................................................................— — Bécs város 5% visszafizetendő kölcsöne 100 frt. . . . ^ , 7 Securitás viszumbizt. 800 frt................................................. — — — Válték (lláFODl hont)» * török vsenti­álosün dijkütvényei, 400 frsek 64- " ^ 1U»» *!s»ontbizt. bapk 2*K1 frt^ befizetés.................... ““ -- Amsterdamra 100 frt hoHandi . . . . 5% . . . 9» _ 9* ti' ..............................* 0 ' wÄÄ'Äatiiu.. . . «1 «- dítat B,rt............%'y ■ 935 n701 D. Bankok részvényei. pJAIÄViliT''. . .' 1 .* .* .* ! - - N­ Beroszié i°° m­ullér‘ .' .’ .* .* .' •' s%° .' 1 . ZZ\ Angol-osztrák bank 200 frt, 75% beüzeté...................... .9« *! 5 SSS'SA ! ! ! ! ! ! -- ZZ má»k°f ^ * * ’ ’ ' ‘ '' »» *­ *­ «' Angol-megyer benk 200 frt, 40% . .......................... ~ ~ BrdsLrtá,­sasáé 200 frt . •.......................... ...........................Hamburgra 100 márk. b...................................3% . . ti 60­0 475 Osztrák füldhitelintézet 200 frt, 40“/o befizetéssel . . 249 - 8sl «„il-lermény keree'k. társ. 200 frt, 5»»/0 befizetés. . --------------------tvtM^OO^mk* ..................../6­ • ' 11115 11,80 Magyar ált. füldhitelintézet 100 firt.................................... 64 — 68 ~ 1 ........................................* ■ -------------— -Cseh att. bank 200 frt 40»/0 bef..................................... ~ - ~ — ii /a]n­ r'(.Vf­ it›!! MHano lOO frank........................................*“/.­•• ------------------­Osztrák hitelintézet 160 frt.............................................. 643 60 244 W. AaiOgle*5 Ueb. Marseille 100 frank ..................................676 • • -------------------­Pesti kereskedelmi bank 500 frt •...............................“ ------Isztrik földhitelintézet ».wti. 5%..................................... ‘®2 * *9? oiiíLlí® ........................................6/i/o- • 434- 48 £5 Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt . . . . « • «13 éves visszafizetés :1% ........ '*7 — 87 50 e va , 00 bel....................................................... ........ ......... Osztrák-franczia bank 200 frt ezüst ........ 81 5­ 81 — ...seb Jelzálogb. 5%.............................................................. “ --------------- Pótlzok árfolyaimn Magyar- „ n 200 frt 40°í0 befizetéssel ... 28 — 29 nemzeti bank p. p. 5% sorsolás ^ * Általános bank Bécsben 200 frt 50% befizetés ... — - "' ~ G. e. 5%......................................... 91 2‘­ 91 áf Arany................................................................................ 36 Nemzeti bank........................................................................ 97'1 - 1B* Magyar földhitelintézet 5Vj%......................................... 81 — 81 51. 20 tikos arany............................................ . 889 Egyleti bank 200 frt, 40% befizetés............................... 60. — 63 50 ^ járadék,jegy 6%...................... ...........................Cro^ Imperiale .................................................................... O TM , Forgalmi bank 200 frt..............................................• • B­­t 1* 2 —­ kereskedelmi bank 23 év alatt spp*. ... — ~ — Mária-Terézia-tallér _ Osztr.-magy. beszám. és hitelbank 200 frt. 40% bef- • . — — a jelzálogbank 5 %% sors........................................... 79 — 79 60* Egyleti tallér............................................................ ........ Bécsi váltóbank 200 frt 40%.............................................. — • Osztrák jelzálogbank 10 év alatt visszafizend' ~ ...................................................................... .Te eff in» _ , váltóf­zleli társaság 2°0 frt 40%..........................115— H« — 50/,% ................................................................... 91 — 92­ Váltóleszámítolás............................................................ Wu u ^ n bank 200 frt 40% befizetés.................................................... ........ 50 év alatt visszafizetendő 5V*7o ...... -------*1- Valuta. „ ban­kegylet 200 frt 40% befizetés ...... 178 - ISO — első osztr. takarék pénztár 80 éves sorsolás, 5*/2% 99 — * — Magy. árt. hitelbank 200 frt, 40% befizetés........................................................ Arany al marco................................................................. p sbibankhUr11?té)“12(:),f:40 t,benz: h. Elsőbbségi kötvények. SÍÍJT'": i: -­í.Jagvár jelzálogbank 20­1 frt, 30 frt bef................................................ .MfBM-k­ánnel pálya 200 frt ezüst .................................... 89- 89 50 Angol souvereigne........................................................... — - — ~ Franczis-osztrák-magyar­ bank Párisban (500 frank, Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5»/................................. 77- 78 — Porosz pénztári utalvány............................................ a ■' 11­50 frt darabja) ................................................... i»(l — 121 — Sgy­’s, magyar gőzhajózási 100 és 200 frtos B%. . -------------------Ezüstszelvény.................................................................... 1 47 > b<‡] Osztrik-egyptomi bank 20 font szer. (200 frt ez.)____— Dezirsk dunagőzhajózási társulat 1000 frt p. p . . - -------Oroszpapir rubel.......................................................... 105 7­* 108 40% befizetéssel..........................................................................................Száj. rorsz. vasipartárs. 6%................................................. ......................... 1 48 1 49 Kürze-és hitelbank 200 frt, 40% befizet............................. _ _­­ , Rrzsa.,e t-pálya 200 frt p. p.......................................... ...........................* A P. napló táviratai. Figueras, aug. 25. A carlisták a Tortola mel­lett a republikánus csapatok által bekerittetvén tel­jesen meg­verettek. A carlisták halottaikat és sebe­sültjeiket magukkal vitték és a franczia határig, Laurento­ Mugaig futottak. A carlisták felhagytak Be­ga ostromával. Don Alfons és Tristany megse­­bedültek. Belgrád, aug. 26. A »Jedinstvo« szerint Jo­­vanovics pénzügyminiszter beadta lemondását, mely el is fogadtatott; a miniszter nyugalomba lép. B­é­c­s, aug. 26. (Megnyitás.) Hitelrészvény 241.50 Magyar földhitelint. —.— Anglo-Hung —.— Magyar hitelv. —.— Franco-magyar —.— Municipalbank —.— államvasut 336.—. 1860-ki —.—. 1864-ki —­— Ezüst —.— London —.— Porosz pénztárutalvány — .— Török sorsjegy —.— Anglo-osztrák 195.—. Lombard 183.—. Tramway —.— Hitelsorsjegy —.—. Napoleon d’or 8­89.— Arany------Frankfurt —.—. Magyar sorsjegy — — Váltó bank —. B­é­c­s, aug. 26. (Előbörze.) Hitelrészvény. 241. —. Magyar földhitelintézet------Anglo Hung. —.— Magyar hitelr. —.—. Franco-magyar —.— Municipalbank — .—. államvasut 337. —. 1860-ki —.—. 1864-ki —.—. Ezüst —.—. London —.— Porosz pénzutalvány —.—. Török sorsjegy —.— Anglo-osztrák 194.50. Lombard 185.— Tramway 258.—. Hitelsorsjegy —.—. Napoleon d’or 8.86. Arany —.—. Frankfurt —.—. Magy. sorsjegy —.— Váltó bank —.—. Páris, aug. 25. (Zárlat.) 3V2°/o rente 57.72 Olasz rente 63.20. Credit mobilier 375.—. Consols —.—. Észak-nyugoti vasút —­.—. 41/­ V» rente 83.40. Államvasut 767.—. Lombardok 426.—. Ma­gyar kölcsön —.—. Magyar keleti vasút —.—. 1871-diki kölcsön 91.25. 1872-dik 91.75. Frankfurt, aug 25. (párlat.)^^itóárfo­­kr.raR^...mirio­r, Bltelreszveny 100.50. Amerikai 1882-re 97.25. Osztrák államvasp. részv. 355.50. 1860-ra 93.—• 186^-diki 157.75. Lombard 193. —. Galicziai 232.50. Evj­­uléki papír 63.25. Győr-Gráczi —.—. P­á­r­i­s, aug. 25. Liszt 86.75, 85 25, 83.25.— Répaolaj 89.—, 89.25, 91.25, 91.50. — Lenolaj 93.50, 93.25, 92.50. — Szesz 66.—, 66.—, 63.50 —.—. — Czukor finomitott 156.—. Frankfurt, aug. 25 ( esti zárlat.) Váltó­folyam Bécsre —.—. Amer.­i 1882-re 97.25. Osztrák bankrészv. 1027. — . Oz­t­rák hitelrészvény 255.85. Osztrák államvaspály­a részvény 355.75, 1864-ki —.—. Galicziai 233.25 Évjáruléki ezüst 65.50 Györ-Gráczi —.—. Nyomatik a kiadótahíjdencs Athenaeno irodalmi és nyomdai rés*víse'; társulat nyomdájában, Fest, barátok­ tere, Athenaena-épü­let. 1878.­­ H­a­mb­u­r­g, aug. 25. Búza 240, 245. . Rozs­­ 173.— 176. — Olaj 65.‘A, 67.*/*.­­ Szesz 58.—­­ 50.50, 50. Va ___________ KÖZGAZDASÁG. (A kelet­­ marhavész) a horvát kor­mánynak aug. 8-áig terjedő tudósítása szerint Zág­­rábmegye 17, Fiumemegye 1, Verőcze megye 2 községében uralgott, ellenben Zágrábmegye és Va­­rasd megye 1—1 községében megszűnt, végre Zág­rábmegye 2 községében kiütött. A határőrvidéken a vész a szulini ezred 2, és az 1. báni ezred 2 köz­ségében uralgott.­­ Az osztrák tartományokban aug. 4-éig terjedő tudósítás szerint Galiczia 1, Dal­matia 4 községében uralgott ellenben Galiczia, két községében megszűnt. — Magyarország egész te­rülete a vésztől ment. (A termés Angliában.) A londoni magyar-osztrák consulatus f. hó 12-éről a következő jelentést küldötte be: A múlt télen és a tavasz nagy részében tartott szakadatlan esőzések igen bajossá tették a mezei munkát, mely általában jelentékenyen elkésve fejeztetett be. A bűvös éjszakák és a dél május végéig tartottak, és ez időben az összes veté­sek nagyon keveset ígértek. Június elején meleg időjárás és időnkint igen kevés eső állott be, mi igen jótékony hatással volt az összes tenyészetre. Az idei termés, melynek a legszebb verőfényes idő kedvez, jó középtermésnek, sőt némely vidékeken igen dús­nak mondható. A Búza a legtöbb vidéken keve­sebb szalmát hajtott mint rendesen, a kalászok azon­­ban később meglehetősen megteltek, különösen a s­ok búzát termelő déli kerületek jó középtermést mutatnak föl, mely azonban a rendkívüli idő­járási viszonyok folytán csak elkésve volt betakarítható. —Rozsda csak kevés helyen és igen csekély mértékben mutatkozott. — Á­r­p­a ál­talában igen jó eredményt ígért, és a legtöbb kerü­letben a várakozások igen jó termés által igazoltat­tak.— Z a b a múlt évhez képest szintén kedvező eredményeket mutat föl, noha e faj itt csak cseké­lyebb mérvben termeltetik. — A széna idején volt betakarítható, és igen kedvező eredményt szol­gáltatott. — Megjegyzendő még, hogy tavalyról még igen nagy készletek maradtak. — A korai vetemény fajok átlag igen jó termést ad­tak, a késeiek ellenben meglehetősen rosszul sike­rültek. — A burgonya az év elején uralgott fagyok miatt sokat szenvedett és elmaradt; ennek folytán még kiásását nem lehetett megkezdeni; attól tartanak azonban, hogy a termés az átlagos ered­ményen alul marad. Az eddig piaczra hozott csekély mennyiségek jó minőségűek voltak. A Takar­mány és czukorrépának kevesebbet ártott a fagy; a legyektől is mentek maradta­k; az eredményt átalában kielégítőnek tekintik.­­ A gyümölcs nem oly szép, mint tavaly volt, ki­vált a szőlő annyit szenvedett, hogy kétes, vájjon általában meg fogja e magát még szedhetni. A budapesti gabna és érték­tőzsdéről. Augusztus 26. A gabnaüzletben búza igen szilár­d vólt és jó fajok a legmagasb jegy­zett árakon fizettettek. Rozs csekély forgalom mel­lett megtartotta árát; minden egyéb gabnafaj vál­tozatlan. A börzén lanyha hangulat uralkodott; az erősebb kínálat folytán az árak némileg megcsök­kentek. Kötés kevés jött létre. Magyar dijsorsje­­gyek 83'25, anglo bank 63'75—62'75, municipális hitelintézet 39—38'50, magyar hitelbank 142, ta­karék- és hitelegylet 62, orsz. közp. takarékpénztár 67, egyes. gőzh. társulat 29, Gschwindt-féle szesz­gyár 230. Valutákban nem volt üzlet.­­*A tegualji uecsi börzén az előüzlet meglehetősen szilárd hangulatban indult meg, mely azonban az üzlet folyamában ellanyhult, és a legtöbb üzérkedési papír tetemes árfolyamveszteségeket szenvedett. Aránylag legjobban megcsökkent alig. est. baugesellschaft, mely a befizetésről szóló hir legújabb fölmerülése folytán 118-ról 114.50-re szállt alá. A déli üzletben némi javulás állott be,de inkább a forgalom terjedelmére, mint az árfolyamok emel­kedésére nézve. A­z­rások lettek: hitelrészvény 243.25, anglobank 195, unionbank 147.50, Vereins­bank 62, alig. ost. baugesellschaft 114, anglobaubank 133, bauverein 47.50, est. alig. bank 136, lombard vasutak 184.50. Felelős szerkesztő : URVÁRY LAJOS.

Next