Pesti Napló, 1873. szeptember (24. évfolyam, 200-224. szám)
1873-09-02 / 201. szám
hát vádolnunk, ha a vámpolitikában Magyarország speciális érdekei nem részesültek kellő gondozásban. E mulasztást a magyar kormány és törvényhozás néhány év alatt fokozatosan helyrepótolhatja. Érvényesítse a magyar kereskedelmi miniszter befolyásának egész súlyát az osztrák kereskedelmi miniszterrel közösen megállapítandó vámtételek megszabásánál; fordítson a törvényhozás különös gondot vámpolitikánk helyes irányba terelésére, s meg vagyunk győződve, hogy nem lesz szükséges a vámsorompó fölállításának kétélű fegyveréhez nyúlnunk, mely minden körülmény között az ultima ratio, Romania Károly fejedelem alatt. A romániai viszonyokról az augsb. „Allg. Zeitung“-ban időnként szakavatott czikkek jelennek meg, melyek az ország viszonyait ismertetik a külfölddel. E czikkek átalánosan nagy figyelemben részesülnek, s nem rég egy ilyen czikkről azt híresztelték, hogy azt a fejedelem írta. A nevezett hírlap legújabb számában is találunk ily czikket, mely fontosságra nézve vetekedik az eddig megjelentekkel, és melynek zársorai Románia függetlenségi törekvéseinek félhivatalos jellegű elismerését tartalmazzák. A körülmény, hogy a czikk közvetlenül Károly fejedelemnek bécsi időzése után jelen meg, csak növelheti annak fontosságát, s a tárgy érdekénél fogva mi azt reproducáljuk. Czikkbe elősorolván, hogy Károly fejedelem mily elhagyatott állapotban találta az országot, s elmondván, hogy a fejedelem a vörös párttal tett sikertelen kísérlet után, a román conservativekhez fordult, s hogy az országnak hat év óta conservativ kormánya van, a következőkben adja elő az országnak ez időszak alatt tett haladását . Azon reformok és javítások közül, melyek ez időponttól kezdve történtek, elsősorban a pénzügyek szabályozása említendő fel. Csak néhány adatot sorolunk fel e tekintetben. Az állam jövedelmei 1866-ban körülbelül 59 millió frankra rúgtak, ma többet tesznek 90 milliónál. A bevitel értéke 1863-ban 64.814.800 frankra számíttatott, a kivitel 113 millió frankra. 1871. folyamában a bevitel 89 millióra, a kivitel 173 millióra rúgott. A függő adósság, a korábbi kormány egyik hagyatéka s az állam egyik nyomasztó terhe, egy 78 milliónyi kölcsön felvétele által törlesztetett, mely Mavrojcny pénzügyminiszter erélyes és szakavatott intézkedései folytán, nyolcz nap lefolyása alatt benn az országban jegyeztetett. Ezen eredmény kétségtelen bizonysága volt először a romániai állapotok tartósságába vetett bizalomnak és másodszor a belföldi tőkék öregbedésének. Az állami járadékceímek meglehetősen emelkedtek, úgyszintén a földhiteli kötvények, melyek a tulajdonosok kárpótlására szolgáltak a parasztok részére átadott földekért, melyek 1866-ban 50%-nyi veszteséggel számítoltattak le, ma 1,2 százalékkal padin felül állanak. A társadalmi és egyleti élet, mely Romániában eddig úgyszólván teljesen ismeretlen volt, szintén nagy haladást tanusított. Egy nagy nemzeti biztosító társulat alapíttatott tűz és jégkárokra, valamint a víziszállítás veszélyei és az életbiztosítás tekintetében. Dacia név alatt Bukarestben, több millió frank alaptőkével, és így azon milliókra rugó pénz, mely ezelőtt tűz és szállítási biztosításokért külföldre vándorolt, most hazai erők által a hazában gyűjtetik össze hazai czélokra. A társulási tevékenység más egyleteket is léptetett életbe. Románia,mely túlnyomólag földművelő ország eddig teljesen nélkülözött egy bankintézetet, mely olcsó tőkét juttatott volna a termelők rendelkezésére. Az ily természetű üzleteket eddig az uzsorások monopolizálták, miáltal az ország földjének értéke mindinkább alászállott s a földbirtokosok egymás után tönkre jutottak. Az utóbbi években komolyan foglalkoztak több oldalról e hiány orvoslásával; bank és leszámítoló társulatok keletkeztek az országban, melyek közül különös figyelmet és említést érdemel a romániai pénzügyi társulat. Legközelebb a romániai kamrák egy hitelintézet alapszabályait állapították meg, mely intézet földbirtokosok egyesülése útján hasonló egyletek különösen a poroszországiak és a sziléziai földhitelegylet mintájára lesz berendezve. A földművelés, mely az ország fő jövedelmi forrását képezi, s az újabb észszerű forgalmi eszközök mindinkább terjednek; a gépek száma, melyek az ember kézimunkáját pótolják és sokszorosítják, minden esztendőben növekszik és a földbirtok értéke láthatólag tanúsítja e haladás jótékony befolyását. Nem kevésbé üdvös haladás észlelhető a közmunkák tekintetében, különösen a közlekedési eszközök terén. 1866. előtt Románia alig néhány kövezett országúttal bírt egyes jelentékenyebb városok felé, de ezek is sok helyütt félbe voltak szakítva. Ma 100 kilométer vasúttal bír, melynek legnagyobb része már át van adva a forgalomnak, s melyek egy tökéletes hálózatot képeznek, mely az országot a nevezetesebb külföldi vonalakkal összeköti. Az északi kapcsolat Itzkau környékén Moldvaországban a lemberg-bécsi vasúttal találkozik; a keleti öszszeköttetés által Ungheninél — mely ezenévben be fog fejeztetni, — kapcsolat létesíttetett Oroszország és Románia között (Odessa Szt. Pétervár) és a bukarest-giurgenoi vonal, mely Rustschukkal szemben a Dunát érinti, Bukarestet a rustschukvárnai vonal által Konstantinápolylyal köti össze, úgy, hogy Románia Adrinápolison túl Konstantinápolylyal még közvetlenebb kapcsolatba fog hozatni. Más vasúti csatlakozások iránt Orsovánál és egyéb pontokon, az osztrák-magyar monarchiával folynak tárgyalások, úgy, hogy a romániai vasútvonalak befejeztetésük után egy nagy európai átmeneti utat fognak képezni kelet és nyugat között. Hogy ily rövid idő alatt ily nagyszerű eredmény volt elérhető, Romániának rendkívüli nagy erőfeszítésekkel és akadályokkal kellett megküzdeni, s az egész világ jól ismeri azon kínos zavarokat, melyeket a Strousbergféle concessiók idéztek elő, miután Strousberg sem a kormány iránti, sem a nagyobbrészt német részvényesek iránti kötelezettségének nem felelt meg. Ma mindezen akadályok nem léteznek, a romániai kormány elvállalta a részvényesek iránti kötelezettségeket, s teljes értékben megfizeti a 7 és fél százalékban megállapított kamatbiztosítéki összeget. Egy új részvénytársulat foglalta el Strousberg helyét, mely a szerződések értelmében a romániai vasutak építését folytatja. A többi közlekedési utakra szintén nagy gond fordíttatott. Állami, községi és vicinális utak egymás után épülnek. S ma 5000 kilométer chaussée áll a forgalom rendelkezésére, mely bámulatos eredmény ily rövid idő alatt Cretzulescu közlekedési miniszter erélyes tevékenységének köszönhető. Hogy e munkák elkezdése és minél rövidebb idő alatti létesítése biztosíttassák, egy közmunka törvény alkottatott, mely szerint az ország minden lakosa évenként bizonyos számú közúti napszámba köteleztetett. A városok lakói megváltják e munkanapokat, a vidék rendesen természetben rója le kötelezettségét. Jó közlekedési utak és a vasutak egészen más színezetet adtak már is az országnak s kereskedelmi és gazdászati felvirágzása összetörte az eddig reá nehezedett békákat. Huszonkét vashid (a vasúti hidak kivételével) köti össze az országutakat, melyek közül a legtöbb tetemes hosszúsággal bír. E hidak egy angol társulat által a lehető legszilárdabban építtettek. Nem szabad megfeledkeznünk a Dunán építendő s már helybenhagyott nagy hídról, Giurgeno és Rustschuk között, melynek hossza három kilométer, s korunk legnagyobb építményei közé számítható. Ezzel a feledés homályába tűntek azon idők, midőn zátonyokat kellett keresni, hogy áthatolhassunk a sebes folyókon, midőn a közlekedés esős időben kénytelen volt teljesen szünetelni. A városok szintén nem maradtak vissza ezen művelődési mozgalomból. A legjelentékenyebb dunai kikötők nagy munkálatokat vittek véghez, rakpartok építése által. Galatz, Braila és Giurgevo téres és szilárdan épült rakpartokkal dicsekedhetnek, melyek az áruk ki- és berakását nagyban könnyítik. Szépítési és egyéb hasznos építkezések napirenden vannak már egyes városokban. — Bukarest, mely még 1860-ban alig volt kövezettel ellátva, s igen primitiv világítással rendelkezett, ma gránitkoczkákkal van kikövezve, területe nivelliroztatott, a csatornák s vízvezetékek javíttattak és szaporittattak- pompás gázvilágitás van a városban; nagy boulevard szeli át azt egész hosszában, s fényes épületek emelkednek a bécsi paloták mintájára. Jassy, az ország második városa, szintén gázvilágitással bir, s kényelmes kövezettel van ellátva. Vásári csarnokok, a párisiak mintája szerint, és vágóhidak épültek Bukarestben, Jassyban és Krajovában. A kisebb vidéki városokban, minők: Plojeschti, Piteschti, Giurgeno és Tergowitschtiben iskolaházak és tágas hivatalnoki lakok épültek. A nemzeti organisatió egy másik ága, melyre Károly fejedelem kormánya szintén nem csekély gondot fordít, az ország védereje. Nemcsak a fegyelem és a kötelesség érzete van a hadseregben visszaállítva, hanem egész Románia katonai szervezete oly fejlődésnek indult, minőt 1866-ban még senki sem álmodott volna. Az 1868-ki, és 1872-ki póttörvény által, melyek Floresconak, az erélyes hadügyminiszternek érdemeit képezik, az általános hadkötelezettség hozatott be az országba. Ezen törvények szerint minden romániai polgár köteles 20-ik évétől 36-ik évéig szolgálni, és pedig négy évig a rendes hadseregben, négy évig a rendes hadsereg tartalékában, négy évig a honvédségben és négy évig a honvédség tartalékában. 36-ik évüktől 50-ig a városiak a nemzetőrséget, a vidékiek a népfelkelést képezik. Románia hadereje négy elemből áll. Az elsőt képezi a rendes hadsereg tartalékával, a másodikat a területi hadsereg tartalékával. Ezen két elemből áll a rendes és állandó hadsereg, mely szükség esetén elsősorban vonul ki. A rendes és territoriális hadseregek ugyanazon beosztással bírnak; a gyalogság mindkettőben ezredekre és zászlóaljakra; a lovasság ezredekre és századokra, a tüzérség ezredekre és ütegekre oszlik. — A különleges csapatok — táborkar, közigazgatás, biztosság, műszaki és egészségügyi csapatok — az állandó hadsereg részeit képezik. Az állandó, és territoriális hadsereg között mindenekelőtt azon különbség van, hogy az állandó hadsereg nincs állandó helyőrségekbe beosztva és évenkénti elhelyezéseknek van alávetve, míg a territoriális hadsereg ujonczozási kerületeiben állandó helyőrségeken van. A második különbség a szolgálati időtartamra nézve van. Az állandó hadseregben a béke állomány mindig teljes, míg a territoriális hadseregnél béke idején csak a keretek és törzsek léteznek a legénység egy harmadával. A territoriális hadsereg tényleges állománya négy osztályba oszlik, melyek havonként egymás után egy—egy hétig szolgálnak és három hétre szabadságoltatnak) Inspectiókra, az évenkénti fegyvergyakorlatokra, azonban valamint mindazon alkalmakkor, midőn a kormány szükségesnek tartja, a territoriális hadsereg egész tényleges állománya behivatkatik, és három nap alatt köteles öszpontosulni. A gyalogszázadok és a lovassági szakaszok az alkerületekben, a zászlóaljak, századok és ütegek a kerületekben öszpontosulnak, s ott várják az elindulási parancsot. A territoriális hadsereg ezen szervezete régi, megszokottá vált hagyományokban gyökerezik, de e mellett tetemes megtakarítással jár, amennyiben csak egynegyede a tényleges állománynak van fegyver alatt,míg szükség idején ezen szám négyszerese felett rendelkezhetik a kormány. E mellett a katonák nem improvisált harcosok, kik nem részesültek katonai kiképzésben, mert a terriitoriális hadsereg katonái, kik havonként csak 8 napot szolgálnak és csak hét évig vannak a tartalékban, míg a rendes hadsereg katonái négy négy évig szolgálnak tényleg és négy évig vannak a tartalékban. A hadkötelesek felosztása tekintetében e két hadsereg között a sors dönt. A territoriális hadsereg szervezetének e mellett még azon előnye is van, hogy nem von el sok munkáskezet az ipartól és földmiveléstől, mert a szabadság idő alatt mindenki űzheti mesterségét. Mindkét hadsereg fegyverzet és szolgálati szabályai azonosak , csupán az egyenruha hajtókájának színére nézve különböztethetők meg egymástól. E két elem képezi a tényleges haderőt. A haderő harmadik eleme a honvédség, melynek rendeltetése az, hogy háború esetén a tényleges haderővel másodsorban működjék. Gyalogzászlóaljakból és lovasszázadokból áll, oly altisztekkel és tisztekkel, kik a tényleges hadseregben szolgáltak. A legénység kora 28—36 év, vagyis azon idő, midőn a tényleges hadseregből szabadságoltatnak. A tényleges állomány csak gyakorlatra hivatik egybe s csak háború idején van együtt hosszabb ideig. A negyedik elemet végre a nemzetőrség képezi a városokban és a vidéken a népfelkelés. Ehhez tartoznak a 36—50 év közötti hadkötelesek. Ezen elem hivatása a városok őrzése, és a helyőrségek helyettesítése, ha azok táborba mentek, háború esetén a nemzetőrség és a népfelkelés a városokat és falvakat védi; egyes mozgó csapatokra oszlik, melyek rendes hadsereg műveleteiben részt vesznek az ország határain belül. A tényleges hadsereg áll jelenleg: 16 ezred gyalogságból (8 állandó és 8 territoriális.) 10 ezred lovasságból (2 állandó és 8 territorális.) 2 ezred tüzérségből, 4 vadászzászlóaljból, 1 zászlóalj műszaki csapatból, 1 utász-zászlóaljból, 1 zászlóalj tengerészeti csapatból két hadihajóval, 2 század táborőrségből, 1 század hídépítőből, 1 század tüzérből, 5 század lovas rendőrségből, 1 szekerészeti századból. Ide számítandó végül a táborkar osztályaival együtt, a hadbiztosság, a közigazgatási hivatalok, a bukaresti katonai iskola, a sassi előkészítő iskola, a tisztképző iskola és az egészségügyi csapatok. Ezek képezik a tényleges hadsereget a honvédség nélkül. Ezen hadsereg ma minden képzelhető anyaggal bőven el van látva,hogy rögtön hadilábra vezényeltethessék. A fegyverzet kitűnő, a gyalogság a Peabodyféle hátultöltőkkel, a tüzérség Kruppágyukkal van ellátva. A tisztikar körében, különösen az egyes fegyvernemeket tekintve, számos kitűnően képzett tiszt van, kik tanulmányaikat külföldi intézetekben végezték, s az utóbbi hadjáratokban részt vettek. A mitrailleuse is be van hozva. Románia e pillanatban 100 ezer embert képes a síkra állítani. Ha ezen szám a jelenlegi háborúkban működő csapatokhoz képest eltűnőleg csekély is, mégis teljesen elegendő arra, hogy az ország neutralitását megőrizze, mint ezt tették Schwarcz és Belgium 1870-ben.De mindenesetre keresett szövetséges leend ezen ország, főleg ha tekintetbe vétetnek a természet által oly pazarul nyújtott segélyforrásai, melyekkel nagy hadseregeket képes eltartani, mint ezt a múltak történelme eléggé igazolta. Ezek azon átalános vonások, melyekben lerajzolni kívánták Románia haladását Károly uralkodása alatt. De szellemi és erkölcsi tekintetben is nagy haladást tanusított ezen ország az utóbbi hét év alatt. Az általános műveltség mindinkább terjed, az elemi iskolák száma egyre szaporodik, a városokban különböző szakiskolák alapíttattak. A gymnasiumok száma majd megkétszereződött, tanítónöveldék állíttattak fel, két földművelési és erdészeti iskola, egy híd, és itt építési iskola szerveztetek Bukaresztben és Krajovában. Erzsébet herczegnő pártfogása alá vette a leányintézeteket; számos leányt küldött Németországba, hogy ott magukat tanítónőkké képezzék ki. Papi seminariumok alapíttattak, s a magasabb egyházi hivatalok elnyerése vizsgáktól tétezik függővé. Szóval, ha mindazt figyelmesen latolgatjuk, ami Romániában az utolsó hét év alatt történt, ezen ország jövője iránt nagy bizalommal kell viseltetnünk és ha az átalános politikai viszonyok lehetségessé teszik, hogy Románia teljesen kifejthesse mindazon segélyforrásokat, melyekkel a természet oly gazdagon megáldotta, és ha meg fogja szerezni mindazt, amivel még nem bír, akkor Románia oly factort fog képezni a világtörténelemben, melylyel a politikának saját érdekében számolnia kell. A törökországgali viszonyok tekintetében máris meglátszik a lefolyt évek haladása. Románia ép úgy,mint a kelet többi keresztény népei : Szerbia,Görögország erejének egész teljével oda törekszik, hogy minél közelebb jusson a nyugati műveltséghez , míg Törökország nem képes magát a keleti barbarizmusból és elhagyatottságból feléleszteni, pedig mindennap új csapást mér az idő a régi muzulmán épületre. Ennélfogva az államférfiaknak és közvéleménynek előre számot kell vetniök ezen új alakulás következményeivel,s meg kell gondolniuk, hogy a souzerainitás lealázó kötelékei egy oly fiatal életerős, és segélyforrásokban túlgazdag országra nézve, mint Románia, melynek élén a Hohenzollerek dicső fejedelmi házának egyik ivadéka áll, nem fognak soká elég erővel birni oly hatalom kezében, mely napról-napra inkább közeledik enyészete felé. E kötelékek lealázó voltukon kívül hátráltatják az ország gazdászati felvirágzását azon korlátozó szerződések által, melyeket a Porta kötött, s melyeket Romániára is kiterjeszteni szándékozik, úgy, hogy az átalános művelődésnek, de különösen Németországnak, mely tőkéit romániai váalatokba helyezte, érdekében áll e tekintetben Románia fejlődését istápolni és segélyt nyújtani arra, hogy lerázhassa magáról azon elavult békákat, melyek haladását éselvirágzását gátolják. Ketlen számokkal állunk szembe, ez eljárás helytelen ! A halál aratása után annak kévéit és keresztjeit megolvashatjuk, és bevallhatjuk. A számoknak meg van A kérlelhetlen logikájuk, s azokkal computisálni kell! a computus mutatja meg mit kell tennünk ! Lássuk tehát : Az elhalt munkaerők helyett itt maradtak s tehetetlen tömérdek kiskorú árvák, csak itt e faluban hol lakom, 44 árva! Az ilyenek gazdasága mind pusztulásnak indul, ha intézkedés nem történik hagyatékok gyors rendezése iránt, melyek csiga módra szoktak rendeztetni a hiányos és bizonytalan törvény folytán. Minden ily ügy a községi bíró, a szolgabíró, a járásbíró, az árvaszék és királyi törvényszék ötféle fórum irodáinak retortáin úsztatik keresztül! Gondoljuk még hozzá azt, hogy a bírák és hivatalnokok mostani száma csak normális viszonyokra van alapítva, a rendkívüli sok halálozás okozta hagyatéki munkákat az ország a bírák jelen számával nem lesz képes feldolgozni! Pedig itt nincs várni való idő, mert a késedelem a nemzeti vagyonon pótolhatlan sebeket ejt, itt gyors, erőteljes, átalános intézkedés segíthet csak, mely vajha későn ne jöjjön ! Nem csak a folyó évi termés betakarítása akasztatott meg a járvány által, és így az eső és szél rongálásainak van az kitéve, hanem a földek legnagyobb része nem kaphatta meg a beteges vagy elhalt tulajdonostól azon munkálást, mely szükséges arra, hogy jövő évre jó termést várjunk! Megdöbbentő azt látni, hogy az ugarolást is csak most kezdik tenni, mikor már vetés alá kellene szántani! minő termést adhat az ilyen munkájú föld? A folyton tartó pénzválság annyira megviselte minden egyes ember viszonyait, hogy a folyó termés rovására halogatott kiadásai fedezése végett kénytelen eladni szűk termését, alig maradván vetőmagja, és élelmére szükséges készlet pár hóra. Nehány hét kell csak, és Magyarország épen oly üres, mint a kalász, melyből a szemet kicsépelték. Azelőtt a cséplés kézi cseppel vagy nyomtatással tovább tartott, a szállítás szekeren még tovább, most mindez mesés gyorsasággal történik, és mi a szükségtől kényszerítve mesés gyorsasággal adjuk el termésünket, és fosztjuk ki önmagunkat, s teszszük ki a legnagyobb ínségnek! Várjon a fürdőkből haza kerülő miniszterek (Nem volt fürdőben egy sem, dolgozott itthon valamennyi, mig mások jártak a fürdőbe. A szerk.) az országgyűlés nem lévén együtt gondolkoznak-e magtárokról, terméskészlet bevásárlásáról addig mig ez idei termésünket a külföld ki nem hordja ? A cholera áldozatok árváinak kezdett könyöradományok nem fognak századrésznyire sem rúgni hogy csak megközelítőleg is enyhítsék a bajt, — itt a baj a nemzet physical és anyagi létét veszélyezteti, a baj országos, ilyennek kell lenni az orvoslásnak is. A törvényhozástól kell annak kiindulni, és így a kormány feladata gabinát vásárolni, vagy ha nincs pénze reá, legalább addig is, míg az országgyűlés a pénz előteremtésére módot talál, a termelőkkel érintkezésbe lépni a megyék útján, s mindent elkövetni, hogy a termelők eladásra szánt gabnájuk egy részét bocsássák a kormány rendelkezése alá, s mindenkép készülni, hogy az összeülendő országgyűlés ülései kezdetén akadály nélkül kész adatok alapján gyökeresen segíthessen az országos bajon I X. Y. Z. BELFÖLD. * Újvidék, aug. 30. (A csajkás kerület visszakeblezése.) A csajkás kerület Bácsmegyéhez országgyüésileg elrendelt visszakeblezése aug. 28 és 29-én megtörtént. A legutóbb tartott rendkívüli megyegyűlés határozata szerint a főispán, alispán, főügyész és árvaszéki elnökből álló átvevő bizottság 27-én gőzhajón Titelbe, mint az 1-ső kerület székhelyére érkezett, hol a nagyszámú váró és tisztelgő közönség a fellobogózott kikötőnél fogadta őket. Innen lelkesült éljenzés és zsiózás közt vonultak be a számukra kijelölt szállásra. 28-án az átviteli iratok rendezése után hivatalosan kimondatott a kerületnek megtörtént átvétele. Azután díszes lakoma következett, melyen magyar és szerb nyelven számos felköszöntést mondottak; a lakomát tánczmulatság zárta be. Másnap 29-én a 2-ik kerület székhelyén Zsablyán történt az átvétel. Itt is diadalkapukkal ésörömrivalgással fogadták a bizottságot; — az átvétel után nagy lakoma és este tánczvrgalom volt a Péterváradon állomásozó Alleman-ezred zenekara közreműködésével. Mindkét helyen nagy volt a lelkesedés, és ha talán mégsem volt oly átalános, mint a 115 éves elszakadás után ismét a találkozáskor óhajtani lehetett volna, az a mostani munkaidőnek róható fel. — A szomszédos magyar községek is részt vettek az ünnepélyes cselekményben, különösen a zsabjániak igaz magyaros kézszorítással adták jelét örömüknek és azon óhajtásnak, hogy e két nemzetiség t. i. a magyar és szerb közt a testvéries egyetértést soha semmi meg ne zavarhassa. Bodrogköz, aug. 31. (Mi teendőnk a vész után, és a veszély előtt.) Előttünk fekszik Zemplén megye hivatalos kimutatása a cholera állásáról július 28-tól aug. 11-ig. Megbetegült 33,138 ember, ebből elhalt 10,443. Ez óriási szám, pedig ez még nem mind, mert mi kik falun lakunk, tapasztaljuk, hogy a hatóság csak úgy madártávlatból vévén tudomást a dögvészes helységek állapotáról, a halottak számát sem constatálhatja positivitással, mindaddig mig a vész meg nem szűnik, a mikor majdan a különféle vallású lelkészek anyakönyvei a rémletes valót elő nem tüntetik. 20 perczentre lehet azok számát tenni, kik nem jutottak be feledés folytán a hivatalos kimutattásba ! Hát azok számát, kik aug. 11. óta haltak el? hisz aug. 11-én még e faluban is hol e sorokiratnak csak 14 halott volt, holott azóta már 76-ra szaporodott a halottak száma 750 lélek közt! És ez igy van másutt is. Ha tehát Zemplén megye 14—15,000 embert veszit el, akkor 60,000-nél többnek kellett elesni az egész országban. És ha azok sokaságát is tekintjük, kik bár nem közvetlenül a fekete cholerában, hanem az ezt követő hideglelésben, typhusban és leginkább ápolás hiánya folytán beálló elgyengülésben halnak el, s közel jutunk a félmillióhoz. A lapok inkább hallgatnak, mint szólnak a choleráról, inkább kicsinyítik annak pusztítását. Ezen felfogás helyes lehetett eleinte, hogy a rémülést elő ne idézzük, de most már miután kérlel-Pápa, aug. 28. (A város állapota.) Nem jogosított ugyan a városi hatóság eddigi eljárása oly vérmes reményekre — mégis szerettük hinni, hogy a legközelebb múlt (Nagy B. asszony napi) vásárt, tekintve a jelen járványos időszakot az ország annyi törvényhatóságának példájára nem fogja engedni megtartani. Azonban csalatkoztunk vagy inkább ezúttal sem csalatkoztunk városi tanácsunk bölcsességében — a vásár megtartatott. Az anyagi eredményt, nem tudom,de nem is arról akarok szólni, hanem igen is egy másik szörnyű eredményről, melylyel amaz, hiszem drágán van ellensúlyozva, — s a mely a nagy közönség jutaléka jön. E vásár által ugyanis Pápa város, mely eddig majdnem egészen (a jelen cholera idényt értve) mentes volt, — a járvány által meglátogatott helyek sorába lépett. De beszéljenek a statistikai adatok. A vásár előtt 10—15 napi időközben 4—5 eset merült fel itt s ez esetek legelsője is vidékről hozatott. — Ma a vásárt követő nap 8 haláleset jelentetett be hivatalosan — s tudomásunk szerint megbetegedések is történtek ma reggelre; — tehát annélkül úgy szólván, hogy előre figyelmeztetve lettünk volna a járvány félelmes előhírnökei által, egyszerre a »dolgok közepére« jutottunk. S mindezekért a hála elvitázhatlanul a vásár megtartására engedélyezett városi hatóságot illeti. A város talán,midőn a kórházakat felállíttatja, azt hiszi hogy elejét véve minden bajnak ? Tévedés tévedéséből is itt a borzasztó kiábrándítás. A kórházakat felállíttatni távolabbi kötelesség mint az emberi hatalomtól függő minden eszközt megragadni arra, hogy e kórházak üresen maradjanak. Hanem fájdalom majdnem ép arról kell meggyőződnünk, hogy a város azt az elvet követi. Ha kész a kórház, beteget ha máskép nem lesz, fogni kell bele. Legalább a minap itt megtörtént esemény ilyen formát illustrál. Részeg proletárius hever a sétatéren s bortól neház feje csakhamar álomba szenderüi. Szerencsétlenségére azonban a város skirtjei koporsóval (melyben már valószínűleg ebolzás is feküdt) arra czirkálnak s a mi emberünket daczára kézzel-lábbal való protestátiójának, a legjobb lelkiismerettel abba elhelyezvén, az illető hely felé tartanak. Megérkezvén ide — mihelyt a födelet leemelik a koporsóról, a vélt cholerás kiugrik s az őt megtartóztatni akaró őrnek egy jóravaló ütleget anticipálván, megfutamodik. A hajdúk stb. a pseudo -beteget a publikum vagy épülésére még jó darabig kergették mig végre az elveszett gyorsabb lába segélyével szemük előtt eltűnt s nemes igyekezetük beteget fogni füstbe ment. Mondja meg nekem az olvasó, elhiszi, hogy ez nem Ázsiában hanem a műveit Európában, Magyarhon egyik intelligensnek tartott nagyobb városában történt ? Egyátalán mi itt Pápán mindent elkövetünk, hogy ha majd a cholerának tetszeni fog minket is meglátogatni, méltó talajt nyerjen városunkban. Emberi igyekezet, természet váltakoznak bennünk jó termőföldet adni a járványhoz. Emez jó levegőt, amaz tisztaságot ad. Utczáinkon a szemét nem halmokban többé, — hanem a gondos szél által, — mely megsokalta a hónapok óta felhalmozott dombokat nézni, városszerte eltérítve van. Sétatérünk — az ennek csúfolt és falun sem látható primitív állapoton kerítéssel körzött tér, — azonkívül, hogy részeg és dologtalan emberek, nem különben különböző aesthhetikus állatok (sertés, liba) siestáló helyéül szolgál, — még szemét depositórium is. S egy ide vezető köz, az azon keresztül futónyi 11 csatornától oly infernális illattal dicsekedik. Különfélék. Budapest, sept. 1. (Szlávy min. elnök és Kerkapoly pénzügyminiszter) a »Ref.“ híre szerint, közelebb látogatást tettek Deák Ferencznél, ki — mint tudva van. — Széll Kálmán vendége. (P e ja c s e ▼ i c h Péter gr. horvátországi miniszter,mint a „Drau“ hallja, a legközelebbi napokban Eszékre érkezik, hol hoszszabb ideig fog tartózkodni. Megérkezte után egy küldöttség fogja kifejezni a város tiszteletét és ragaszkodását a miniszter iránt. (Végrendelet megsemmisítése.) Mint a »Hon« hallja, a nagyváradi törvényszék Pap Szilágyi püspök végrendeletét hiányos kiállításánál fogva semmisnek nyilvánította. (Nyilatkozat a honvédmenház ügyében.) Az ország honvédegyletei központi bizottsága nevében az ellenzéki lapokban Gáspár András, és Kihnl Ignácz jegyző nyilatkozatot tesznek közzé a honvédmenház alaptőkéje ügyében. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy Vidáts Jánosnak, mint a menházi bizottság elnökének és pénztárnokának számadásai rendben találtattak s azoknak megfelelőleg a menház pénztárában az átvétel napján 18373 frt 91 kr. készpénz volt, néhány darab arany, ezüst pénzek és értékpapirok. A bizottság a tavalyi közgyűlés határozata értelmében jár el ezen összeg kezelése tekintetében s arról a jövő közgyűlésnek, mely november 16-ikán fog megtartatni, jelentést fog előterjeszteni. (A történelmi társulat vidéki kirándulásának elmaradásáról szóló hírünket megerősíti a következő hivatalos jelentés. A magyar történelmi társulatnak ez idei vidéki kirándulása, a Nyitramegyében uralgó járvány miatt elmarad. Budapest, September 1. 1873. Pauler Gyula társulati jegyző. (Nemzetközi pénzértekezlet.) Bécsben ma délben nyittatott meg a császári pénzverőépületben a már május és júniusban hirdetett nemzetközi pénzértekezlet, melynek feladata az érték- és pénzkérdésben közös megállapodást hozni létre legközelebb későbbi törvényhozási intézkedések elméleti alapjául. Az értekezlet eddig körülbelül 20 tagból áll, köztük vannak Wolowski, a franczia nemzetgyűlés tagja (Páris), Lucom, az osztrák nemzeti bank titkára (Bécs), Lehrötter A. udvari tanácsos, a cs. k. főpénzverdei hivatal igazgatója (Bécs), Fradesso da Silveira, Don Louis infans observatoriumának igazgatója(Lissabon), Thamner C. Londonból, Michel Chevalier, a franczia institut tagja Páriából stb. (Személyi dr.) Thaisz főkapitány tegnap külföldi útjáról visszatért s ma ismét átvette hivatalát. (Tudorok ő felsége kegyelméből.) Mint a »M. Polgár« irja, ő felsége a kolozsvári egyetem azon tanárainak, kik nem tettek tudori szigorlatokat, a tudori ezim használatát megengedte. A dolog a következőleg történt: valaki a bölcsészeti facultásnál egy külföldön szerzett tudori oklevél elismertetését kérvényezte; miután pedig e facultás legtöbb tagja nem tudor, azon kérdés merült fel, vájjon nem tudorok kiehrozhatnak-e valakit tudorrá. A tanárok azon része, kik nem tettek tudori vizsgát, készeknek nyilatkoztak azt utólagosan letenni; az egyetem méltóságával azonban nem lett volna összeegyeztető, hogy kinevezett tanárok vizsgát tegyenek. A miniszter ő felsége elé terjesztvén a kérdést,a gordiusi csomó az említett módon oldatott meg. (A gyálai tavat) tulajdonosa Károlyi György gr. a Dunába akarja vezetni. Múlt szombaton az érdekeltek, Pest város küldöttei és a pénzügyminisztérium képviselői megjelentek a helyszínen s arról győződtek meg, hogy az u. n. gyálai tó, as nagy mocsár, s hogy a csatorna nemcsak ennek, hanem az ottlevő sertés-és marhahizlalda ürülékét is le kellene vezetni, még pedig — s itt a bökkenő — az újpesti sziget melletti amúgy is veszély a holt Dunába. A város és a kormány képviselői a csatorna építése ellen határozottan tiltakoztak. (Az orsz. m. gazdasszonyegy- et) augusztus 30-án választmányi ülést tartott, melyben számos árva fölvételi kérvény elintézése után a neveldei igazgatónői állomás lett volna betöltendő, a folyamodottak közül azonban egy sem találtatván alkalmasnak, a választás a jövő gyűlésig elnapoltatok. Bejelentetett azután és köszönettel vétetett dr. Schmidt Györgyné 50 frtnyi adománya, valamint az árvák kirándulására fordított költségek fedezésére Jelinek Mór, Hampel urak 5—5 ft, Derajénné 3 frt 75 kr. Liszky Istvánná, Damjanich Jánosné, Adler Antalné,Perbata Argay Anasthasia, Simig Istvánné, Janich Józsefné, P. Szathmáry Károlyné, Szandy Radóné, Czanyuga Józsefné, Henthaller Batta Szilárda 1 —1 forint adományuk. (A cholera és egyéb csapások által sújtott vidékek) ínséges lakóinak és árváinak felsegélése czéljából octóber hóban a főváros templomában könyöradományok gyűjtése határoztatok el,egyszermind felkéretnek a szerencsésebb vidékek lakói, hogy kegyes adományaikkal hozzájárulni és azokat egyleti elnök Damjanich Jánosnénak beküldeni szíveskedjenek, miről a részletes számadás sajtó utján köztudomásra fog hozatni. A választmány megbízásából Sztupa György jegyzők (Puszta Vöröskertről) a következő esetet jelentik: Az ispán, kinek urasága különféle elkövetett csalások miatt felmondotta a szolgálatot, boszúból az udvart jégbe akarta röpiteni, e czélból nagyobb mennyiségű lőport vitt le a pinczébe, egy kötelet kanócznak készített el, meggyujtotta és azután egészen könnyű lélekkel kiment a mezőre. Véletlenül nemsokára távozása után arra jött hogy amig egyrészt csodáljuk, hogy az ezen közre dűlő házak lakói közül, (különösen az ép e csatorna fölé bölcsen elhelyezett városi kisdedóvoda) még meg vannak életben. Nem írok többet; pedig e csekélység csak azon mizériáink képe — silány mása, — melyek a jelen járványos időben tapasztalhatók. — Hát az a sok egyébb dolog, — a melyekben hátrább vagyunk Otahaitónál meg tán a pápua indusoknál 13. s.—s. Makó, aug. 30. (A mun. területi beosztás.) A törvényhatóságok területinek uj beosztásáról becses lapjában épen most megjelenő közlemények második czikkében (lásd „P. N.” 197. sz. reggeli kiadás) több törvényhatóság államadója viszonyítva közigazgatási költségeihez ilsoroltatik, és pedig azon törvényhatóságok közül, melyekben az adminisztratív legolcsóbb, hét, mi azon föltevésre ad a nem tájékozott olvasónál — tekintve a közlemény határozott állítását — alkalmat, hogy csakugyan a felsorolt törvényhatóságokban volna a házi adó legkönnyebben elviselhető. Ez azonban Csanád megyére nem áll. E megye egyenes államadója több mint 700000 forint, megállapított kiadása nincs 55000 forint, tehát itt a házi adó 76/? kr vagyis kerek számmal 8 kt volna, s igy, ha a közlemény adatai hitelesek, hazánk törvényhatóságai közt a házi adó kérdésében negyedik helyen állana. Szél Ákos, Csanádmegye helyi alispánja.